“Tiszán is lehet pörögni” – olvasom (félre) távolról a telefonfülkén elhelyezett plakát szövegét. Gondoltam hazánk második legnagyobb folyóját népszerűsíti a reklám. Egy lány meg egy fiú éppen beugrik a vízbe a stégről, hátulról látjuk őket. Csak akkor jöttem rá, hogy itt drogprevenciós kampányról van szó, amikor közelebb merészkedtem: a "Tiszán" szó valójában "Tisztán", és alul az apró betűben ott áll, hogy dizajnerdrog.hu. Később megtudtam, a kampányt a dizájner drogok (az illegális szerek legális helyettesítői) fogyasztásának megelőzésére indította a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma. Szerintem nem vagyok egyedül azzal, hogy elsőre nem áll össze, miként előzi meg a dizájner drogok fogyasztását egy vízbe ugró pár látványa. Lehet, hogy be kéne állnom ahhoz, hogy megvilágosodjon a fejemben a nagy összefüggés? A szándék persze világos: a drogfogyasztáson kívül is vannak kúl dolgok. De miért lenne ez alternatíva? Vajon nem hallottunk-e olyanról, hogy részeg vagy beállt fiatalok a Tiszába ugrálnak? És vajon alkalmasak-e a hasonló óriásplakátok a drogfogyasztás megelőzésére?

Itt van például ez a "tisztaság" - vajon megfelelő metafora ez az absztinencia leírására, és vajon megfelelő üzenet-e egy megelőző kampány számára? Egy olyan társadalomban, ahol a legális tudatmódosítók, mint például az alkohol, állami promócióban részesülnek, a fiataloknak nehéz beadni, hogy minden tudatmódosítás bűnös és a tudatot beszennyező dolog. És ha már itt tartunk, biztos, hogy a dizájner drogok jelentik ma a legnagyobb problémát Magyarországon? A statisztikai adatok szerint a dizájner drogok fogyasztása elég marginális jelenség. Vajon miért nem látunk az évente több tízezer halálesethez vezető alkohol- és dohányfogyasztás megelőzéséről szóló kampányokat? Aztán ott van ez a pörgés. A drogfogyasztás (ezen belül is a dizájner drogok fogyasztásának) célja eszerint a pörgés. Éppen a minap posztoltunk egy érdekes cikket a Drogriporteren arról, hogy milyen sokféle motivációja van a drogfogyasztásnak, és hogy mennyire sokféle funkciót tölthet be a fogyasztó életében a drog. A szerzők számszerűen 8 funkció-típust különböztetnek meg, ezeknek csupán az egyike a teljesítményfokozás, avagy a pörgés. Igaz, hogy a legtöbb dizájnerdrog stimuláns (tehát pörgető) szer, nem mindegyik az, és még a pörgetőszereknek is lehet teljesen más célú fogyasztása. Például az egyik legnépszerűbb dizájnerdrogok a szintetikus kannabinoidok, amiket egyáltalán nem pörgés céljából fogyasztják. A kampány egy erősen leegyszerűsítő, fekete-fehér szemléleten alapul, az üzenete messze nem tükrözi a drogjelenség komplexitását és a drogfogyasztók sokféleségét. 

Persze gondolhatjuk, hogy egyetlen plakátról még nem lehet véleményt formálni, nézzük hát magát a honlapot! Nem vagyok se programozó, se dizájner, csak puszta felhasználó – de a legpozitívabb érzés, amit az oldal formavilága keltett bennem, az a nosztalgia. Ez a dizájn teljesen oldschool, gyakorlatilag a Nemzeti Drogmegelőzési Iroda grafikáját húzták át változtatás nélkül. Márpedig ami egy szakmai adatbázisnak megfelelő arculat, az nem feltétlenül működik a fiatalok megszólításában. Az oldalra a szociális média által kínált interkativitás, a kommentelés, blog, a multimédia anyagok teljes hiánya jellemző – uncsi, száraz szövegeken kell végigkattintgatni. Nem ajánlják fel a megosztást vagy lájkolást, a kampánynak nincs Facebook és Twitter oldala, nem használ beágyazott videókat a YouTube-ról. Zéró-tolerancia a web2-vel szemben! Sajnos nem csak a forma, de a tartalom is kifogásolható. Jellemző, hogy amikor kiposztoltam a Facebook oldalunkra a szájtot, az egyik első kérdés ez volt: "no de mi is az a dizájner drog?" Na igen, a dizájner drog fogalom meghatározása hiányzik az oldalról...

A fiataloknak szóló menüpontban egy felhívás szerepel egy drogprevenciós kisfilmpályázatról: “a 35 éven aluli fiataloknak saját korosztályuk számára azt kell megfogalmazniuk a kisfilmekben, hogy nem ciki NEM-et mondani a drogra. Bemutathatják, hogyan lehet a dizájner drogoktól teljesen függetlenül élni, helyette milyen egészséges, értékes alternatívákat látnak, szeretnének a saját életükben.” Ismét egy nemes kezdeményezés – de vajon működni fog? A szemléletet mintha csak Nancy Reagen-től kölcsönözték volna, aki a 80-as évek elején hirdette meg a "Just say no" (Csak mondj nemet) kampányt - aminek eredményességével kapcsolatban már akkor is elég szkeptikus volt a szakma. Amikor a WHO áttekintette a hasonló tömegmédia-kampányokat, nem talált bizonyítékot ezek sikerességére. Az USA dollármillirdokat költött "just say no" szemléletű plakát- és reklámkampányokra anélkül, hogy ezek bármilyen kimutatható hatással lettek volna a drogfogyasztási trendek alakulására. 

Nemrég kikerült a kampány szóróanyaga is a honlapra: ez gyakorlatilag az óriásplakátként is terjesztett képekből és egy fülszövegből áll. A szöveg elmondja, hogy milyen jogi szabályok vonatkoznak a dizájner drogokra. Ez vajon abból a megfontolásból ered, hogy ha valaki megtudja, hogy a kormány tiltólistára vett egy sereg szert, akkor hanyatt-homlok menekülésbe kezd és soha többet nem fog ilyen szereket fogyasztani? A büntetőjog ezen elrettentő szerepébe vetett hit, hát, hogy is mondjuk, meglehetősen naív. Alul pedig egy listát találhatunk azokról a helyekről, ahová segítségért lehet fordulni. Ez az információ is kétségkívül hasznos – de hogy megelőző szerepe lenne, az erősen kétes. A fiatalok nem tájékozatlanságból fogyasztanak drogot és vállalnak egyéb kockázatot, a felvilágosítás önmagában nem fogja őket elrettenteni. Olvasd csak el a prevencióval kapcsolatos mítoszokról szóló cikkünket, ahol az első számú mítosz, hogy a puszta tájékoztatás megelőző szereppel bír! 

Személyes kedvencünk a Dr. Rock “rocktöri” roadshowja, melynek során Pleckonics András tart “rendhagyó 20-21. századi zenetörténeti órákat fiataloknak”. Ez megint egy menőnek szánt, de áporodott levegőt árasztó megfogalmazás, mintha valaki elővette és leporolta volna a régi Led Zeppelin lemezeit, hogy azzal villogjon a srácok előtt. Ha már dizájner drogok és pörgés, akkor mondjuk az elektronikus tánczenei szcéna irányába kellene orientálódni, és a kimondottan veszélyeztetett fiatalokat megkeresni. A jó és értelmes kezdeményezések ezen a területen többnyire nem a "tisztaságon" és a "mondj nemet" elven alapulnak, nem lóg ki köpönyegük alól a didaktikus lóláb - sokkal inkább arra koncentrálnak, hogyan működnek a fiatalok jól, mint közösség, és hogyan valósíthatják meg önmagukat. Ott van például a City Art kezdeményezés a Kék Ponttól, ami az utcaművészetbe próbálja becsatornázni a lakótelepi fiatalok kreatív energiáit, vagy akár az Egészségiskola (Egészségügynökség). Sajnos a hasonló programokat működtető civil szervezetek ma nagyon nehéz helyzetbe kerültek, a területre (a stadionépítéssel és Kossuth-tér felújítással szemben) több milliárd forinttal kevesebb jut. Legalább a meglévő szűkös forrásokat illene jól felhasználni. Ez a kampány a Tisza népszerűsítésére lehet, hogy működni fog!  

Sárosi Péter 

Forrás: ataszjelenti.blog.hu 

  Te is kajával vigasztalod magad egy vacak nap után? A csoki-keksz-csipsz kombóval együtt nyeled le az összes feszültséget? És meglep, hogy idén sem fogsz lefogyni a strandszezonra – persze csak holnaptól? A „8 nap alatt 10 kiló mínusz”-módszerek helyett a fogyás lelki tényezőit kerestük. 

Vége a húsvéti ünnepeknek, amit az evési és súlyproblémákkal küzdők többsége valószínűleg megkönnyebbült sóhajjal, rosszabb esetben újabb „akkor majd holnaptól”-fogadalmakkal vesz tudomásul. Ők ugyanis ezeket a napokat rettegve élik meg: egyrészt a sokféle kalóriadús étel látványa, az állandó kínálgatás próbára teszi önkontrolljukat, másrészt a családi összejöveteleken minimum feszélyezve érzik magukat, ami akár konfliktusokhoz is vezethet.

Before - after - és ami utána jön...

Ezek az alkalmak valójában felerősítve mutatják meg azokat a lelki, személyiségbeli hiányosságokat, amelyek a hétköznapokban is ott állnak a fogyásra tett próbálkozásaink kudarca mögött – mondta el dr. Lukács Liza szakpszichológus. Az evés és a fogyás pszichológiai összefüggéseit a szakember valós, érintettektől származó példákra adott magyarázataival vettük sorra:

„Már félórája el kellett volna indulnom, mert a párom vacsorával várt otthon, mégsem tudtam lezárni a beszélgetést a kollégámmal. Csak mondta és mondta a magánéleti gondjait, én meg nyeltem a dühömet. Otthon persze sértődötten fogadott a férjem, én meg kétszer annyit ettem a spagettiből, mint szerettem volna.”

A határhúzás a legtöbb túlsúllyal rendelkező embernek problémát jelent. Ennek legtipikusabb formái a nemet mondás képtelensége, a túlzott befolyásolhatóság, a megfelelés fontossága és az, hogy nehezen hozunk döntéseket. Akikre ez jellemző, a negatív élményeken sokáig rágódnak, és könnyen magukra veszik mások negatív lelkiállapotait. Túl azon, hogy az ezekből keletkezett belső feszültség túlevésekhez vezet, a határképzési hiányosságoknak a táplálkozásukban is vannak jól fellelhető jelei: nem tudják időben abbahagyni az evést, nem tudnak az ételek közül választani, ezért a legtöbb étkezéskor többet esznek, mint amennyire biológiailag szükségük van.

„Úgy érzem, hogy mindig mosolyognom kell, hogy elfogadjanak. Én még akkor is nevetgélek, ha megbántanak vagy a testsúlyomon élcelődnek a családtagok. Stresszhelyzetben, amikor félek, akkor is inkább vigyorgok, nehogy sebezhetőnek gondoljanak. Aztán a nap végén az  összes negatív érzésemet az evésben vezetem le, így oldom a feszültséget. Belül, hogy ne legyen másokkal konfliktus. Így viszont magamat gyilkolom.”

Szintén általánosnak mondható jelenség a testsúlyproblémákkal küzdő embereknél (de ide tartoznak az anorexiások és a bulimiások is), hogy nem merik kifejezni – elsősorban a negatív – érzéseiket, mint például félelem, harag, szomorúság. Ennek több oka is lehet: az egyik, hogy gyermekként nem láttak megfelelő mintát erre, mert a szülők nagyon vigyáztak, hogy ne legyen tanúja a családon belül előforduló hétköznapi konfliktusoknak. A másik ok a túlzott megfelelésigény, megpróbál úgy viselkedni, ahogy szerinte azt mások elvárják tőle. Harmadikként: az evési problémákkal küzdőknél gyakran találkozunk azzal, hogy gyermekként egyfajta megküzdési stratégiaként elnyomták az érzéseiket, ezzel védve önmagukat a fájdalmas élményektől. Felnőttként a ki nem fejezett érzelmeket pedig vagy az étellel együtt „lenyelik”, vagy állandó „jutalomfalatokkal” vigasztalják önmagukat.

„Nem tudok várni. Mindent azonnal akarok. Ha sorba kell állnom például a postán vagy dugóba kerülök, fel tudnék robbanni. Az ételekkel is így vagyok, ezért eszem legtöbbször azt, ami éppen a kezem ügyébe kerül és leggyorsabban meg lehet enni. Ezek pedig sajnos nem a legegészségesebb ételek.”

A súlyproblémával együtt gyakran jelenik meg feszültségkezelési probléma: a személy nem tudja önmagát megnyugtatni és stresszként él meg minden olyan helyzetet, amely nem úgy alakul, ahogyan azt előre eltervezte vagy elvárta. Ilyenkor viszont ételekkel vagy rágcsálással vezeti le a feszültséget, rendszerint a nap végén vagy hétvégén. Bármilyen probléma merül fel, azt azonnal akarja megoldani, ezért sokszor elhamarkodottan cselekszik, amitől még feszültebb lesz.

Dr. Lukács Liza  szakpszichológus súlyproblémákkal küzdőkkel foglalkozik - máshogy...

A súlytöbblettel rendelkező emberek gyakran megkapják kritikaként, hogy nincs elég akaraterejük, kitartásuk. Az önkontroll problémája nemcsak a feszültségkezelésben, hanem az evésben is megmutatkozik. Aki sok koplalós diétán van túl, elkezd rettegni az éhségtől, és ezért még azelőtt eszik, hogy biológiailag megéhezett volna. De a telítettség is zavarja őket, mert a hízással hozzák összefüggésbe. Az éhség és a jóllakottság érzékelése az önszabályozás része, amely hozzájárul a megfelelő önkontroll kialakításához.

Sokan most, az ünnepek után fogadkoznak, hogy majd másnaptól diétáznak, és akkor a nyári bikiniszezonra sikerül leadniuk a gyűlölt súlyfelesleget – közülük csak nagyon kevesen fognak tartósan lefogyni. Inkább kezdjünk el nemet mondani, tanuljunk meg várakozni, megnyugtatni magunkat ételek nélkül, és ne szégyelljük kifejezni az érzéseinket – és akkor idén sikerülni fog!

A pszichológiai éhségről, az elhízás és az evési problémák lelki hátteréről, a megfelelő motiváció kialakításáról és a párkapcsolat testsúlycsökkentést támogató avagy hátráltató szerepéről bővebben olvashatsz itt, dr. Lukács Liza: Ágytól-asztaltól… Evészavarok és párkapcsolati problémák című könyvében. 

Forrás: nlcafe.hu 

Dudits Dénes - A nehezen leszokók edzője - www.jozansag.hu

 Angelos Hatzakis professzor, a görög Nemzeti Retrovírus Referencia Központ vezetője, május elején, levélben fordult a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelő Központjának (EMCDDA) szakértőihez, hogy felhívja figyelmüket egy hazájában mutatkozó humanitárius katasztrófára. Az athéni járványügyi szakember attól tart, hogy Görögországban, a HIV/AIDS politika terén  25 év alatt elért eredményeiket sikerülhet  lerombolni azzal a lépéssel, amire a helyi  belügyminisztérium szánta el magát. Egy rendőrség által üzemeltetett honlapon közölték 12 HIV fertőzött szexmunkás fotóját, adatait, akiket azzal gyanúsítanak, hogy szándékosan HIV vírussal fertőztek meg másokat. Hatzakis professzor politikai manipulációt sejtetett levelében, tekintettel arra, hogy Görögországban éppen a választások előtt (05.06. vasárnap) hozták nyilvánosságra ezeket  az információkat, és sokaknak rokonszenves lehet ez a fajta hatósági "szégyenfal", különösen a jelenleginél jóval elutasítóbb bevándorlópolitika támogatóinak.  A választások elsőkörben lezajlottak, de a honlapon továbbra is kint vannak a fotók.

"Ezzel a görög "akcióval" több súlyos probléma is van"- kezdte megkeresésünkre Bagyinszky Ferenc, a TASZ HIV/AIDS programjának vezetője. Azonkívül hogy sárba tiporták  a szexmunkások alapvető emberi jogait, személyes adataik nyilvánosságra hozásával, általánosan is veszélyes folyamatokat indít el a kezdeményezés, mivel démonizálja a HIV/AIDS helyzetet, sőt, magukat a szexmunkásokat is,  ráadásul egyértelműen a bevándorlókat, külföldieket teszi felelőssé a kialakult helyzetért. Közegészségügyi szempontból pedig arra az illúzióra erősít rá, hogy az átlag lakosság tulajdonképpen biztonságban lenne prevenció nélkül is, ha nem lennének itt azok, akik a fertőzést behozták..." A görög belügyminisztérium fellépésével szemben már nemzetközi tiltakozó akció is indult, a petíció szövege itt olvasható és alá is írható! A UNAIDS sajtóközleménye pedig itt tekinthető meg.

De mi  a helyzet nálunk a HIV fertőzöttek jogaival az év 364 napján, kivéve tehát  a december elsejéket, amikor az ENSZ által kijelölt AIDS elleni küzdelem  Világnapján, a szokottnál jóval nagyobb  nyilvánosságot kapnak  a megelőzésben,  ártalomcsökkentésben érdekelt szakemberek kérdései: mennyiben hatékony a Nemzeti AIDS Bizottság?  Miért nem folyik tudatos és szisztematikus AIDS- prevenció és biztonságos szex-edukáció a magyar  iskolákban? Miért veri ki  a biztosítékot  az elérhető óvszer-automata a  szórakozóhelyeken, vagy urambocsá', a tizenéves fiatalok tömegei által látogatott intézmények mosdóiban ötlete? Hol tart a HIV-vel élők decentralizációjának terve? És amely minden kérdés alfája és omegája lehetne, mikor fogadja el  a parlament a  Nemzeti AIDS Stratégiát (2011-2015)?

Nézzünk most a HIV érintettség szempontjából, messze a teljesség igénye nélkül, két igazán veszélyeztetett csoportot! Az ápriis 27-én megrendezésre került "Hogyan tovább drogpolitika - 2012? " szakmai civil fórumon- melyet a négy legnagyobb hazai ernyőszervezet közösen rendezett - a nemzeti drogkoordinátor által felvázolt még éppen elfogadható a helyzet képhez képest,  Dr. Újhelyi Eszter,  az Egyesített Szent István és Szent László kórház Központi Immunológiai Laboratóriumának vezetője, egészen másról számolt be. A doktornő szerint ezzel a túlzóan optimista képpel szemben, (évente 160-180 új esetet regisztrálnak, forrás: Országos Epidemiológiai Központ – Epinfo 2012/9.szám: 182 eset 2010-ben, 162 eset 2011-ben, a szerk.) a valóság az, hogy évek óta nincs elegendő  szűrővizsgálat, tehát a publikus  eredmények  nem tekinthetők valósaknak. Felhívta a figyelmet arra is, hogy rohamosan emelkedik a végstádiumban diagnosztizált AIDS-esek száma, vagyis nem a még reménytkeltő korai szakaszban kerülnek kiszűrésre a fertőzöttek, hanem amikor már gyakorlatilag nem lehet  rajtuk segíteni. Újhelyi hangsúlyozta azt is, hogy amikor a drogozással kapcsolják össze a HIV fertőzöttség  kockázatát, akkor szinte mindig az intravénás használatra gondolunk, holott korántsem csak arra kellene! Bizonyos meleg közösségekben például a tapasztalatok szerint  népszerűek a poppers vagy ajungle juice termékek, amelyeket inhalálva/felszívva használnak, melyek hatására a szexuális szokások megváltoznak. Az aktus közben vérzéssel járó fertőzések veszélye  megemelkedik, ahogyan az a hepatitis C fertőzöttségi arány rohamos növekedésében is kimutatható már, az említett klientúrában. Szintén Dr. Újhelyi Eszter emelte ki azt is, hogy érdemes lenne végre figyelembe venni a többségi társadalom számára is költséghatékonyabb megoldások szorgalmazását, hiszen amíg egy hepatitis C kezelés havonta átlagosan 500 ezer Ft-jába kerül az egészségügynek és  egy teljes kezelés jellemzően 6 hónapig tart, addig miért nem  a megelőzésre fordít inkább többet az állam? Bagyinszky Ferenc a sok szempontból jogosnak tartott kritika és javaslat dacára, Újhelyi javaslatára reagálva megjegyezte, hogy a doktornő, a Nemzeti AIDS Bizottság főtitkáraként talán maga is felelős a hazai AIDS prevenció ilyetén alakulásáért.  Majd hozzáfűzte, hogy "az állam összesen évi 15 millió forintot költ HIV-prevenciós programok támogatására, és ez csupán csepp a tengerben."

S ha már egy takarékosabb finaszírozási stratégia és egy józanabb drog-és egészségpolitika igénye fogalmazódott meg a HIV és hepatitis -megelőzés területén is, jöjjön még egy külföldi példa, megint csak más megközelítéssel, és markáns magyar vonatkozással! Az elmúlt hetekben Magyarországon jártak a  svájci Flora Dora program képviselői. A  Svájci - Magyar Együttműködési Pályázat keretében támogatott  IRIS Projekt - teljes nevén "Szociális szolgáltatások fejlesztése prostitúcióban élő magyar nők részére Magyarországon és Svájcban” magyarországi tanulmányúton járt svájci szakembereinek  fogadása alkalmából megrendezett hálózatépítő találkozóra, a Kék Pont is meghívást kapott, "Csere Csak Csajoknak" programja révén. (Hazai együttműködő szervezetek:  a budapesti Sex Educatio Alapítvány, a pécsi INDIT Közalapítvány és a nyíregyházi Periféria Egyesület.) A  Zürichben működő busz-program egy terepen működő, komplex szociális szolgáltatás, egy könnyen megközelíthető női tanácsadó szolgálat prostituáltak számára. A komplexitás jelent fertőzés és erőszak-megelőzést, ártalomcsökkentést, áldozatsegítést, krízisintervenciót, általános szociális integrációt segítő szolgáltatásokat, jogsegélyt. Klasszikus alacsonyküszöbű programról van szó, tehát a program anonim. A kliensek 10%-a svájci, 81%-a magyar, illetve 9% egyéb nemzetiségű. Magyar lányok legnagyobb számban az Észak-Kelet Mo-i régióból érkeznek Zürichbe. A programban 2 évente végeznek kliens-szükségletfelmérést, a 2010-es adatok alapján a nem magyarok körében 31, a magyaroknál 23 év az átlagéletkor, minimum egy gyereke 33%-nak van a nem magyaroknak, míg a magyarok esetében 62%-nak. A nem magyar kliensek 60%-a fix lakhelyen él, a magyar lányok 94%"-a az "egyéb lakhatást" jelölte be  a kérdőíven. Míg a nem magyarok körében 50% élt át  erőszakot  életében, a magyarok esetében ez az arány 63%. Mivel a svájci szakemberek célja a hosszútávú szociális munka és együttműködés lenne, azonban ez a magyarok esetében a 90 napos kint tartózkodással nem valósulhat meg, ezért  kerestek/keresnek az Iris projekt keretében is olyan magyar partner szervezeteket, amelyek  a hazatérő magyar nőknek itthon tudnak támogatást nyújtani.

A Flora Dora gyakorlatáról és tapasztalatáról, és arról, hogy a konzervatív Svájcban hogyan viszonyulnak a döntéshozók, a szakemberek és a lakosság ezekhez  a típusú szolgáltatásokhoz, arról oldalalakat lehetne még írni, de hadd emeljük most ki a témának csak a  kommunikációs vonatkozásait  és a  társadalmi érzékenyítést érintő részét! Svájcban, ahol  a közvetlen demokrácia rendszere szerint élnek, nagyon gyakoriak  a népszavazások. Azt ugyanis bárki kezdeményezheti, akinek sikerül 100 ezer támogató aláírást begyűjtenie 18 hónap alatt. A Flora Dora esetében is volt ilyen indítvány, legutóbb például egy új zóna kijelölése ürügyén intéztek kérdést a lakossághoz, támogatják-e egy olyan új  övezet kijelölését, amely területen a prostituáltak sokkal kevésbé zavarnák a civileket. Az erre a célra kialakított garázsokban a tervek szerint  lennének wc-k és zuhanyzók, folyamatos orvosi felügyelettel és a Flora Dora tanácsadóival.

A Flora Dora Tanácsadó-busza:

Arra  a kérdésünkre, hogy miként sikerül az alapítványnak elfogadtatnia  a közvéleménnyel, hogy egy olyan programot működtetnek  a zürichi önkormányzat támogatásásával, amelyben  a kliensek több mint 80%-a  nem svájci, hanem magyar állampolgár, a következő választ kaptuk: Svájban a prostitúció legális, az EU-s állampolgárokat,  érvényes munkavállalási engedéllyel, megilletik jogaik. Mivel az a nyilvánvaló jól felfogott érdeke a városnak, hogy a lehető legbiztonságosabb és ellenőrzött körülmények között folyjon ez  a tevékenység, a lakosság és a prostituáltak érdekeinek folyamatos összehangolása szükséges és ez meg is történik. Azt  a kérdésünket pedig, hogy milyen módon ellenőrzi a zürichi önkormányzat a működési támogatás jogszabály szerinti és indokolt elköltését, egyszerűen nem értették  a jelenlévő vendégek. Kiderült hogy azért nem, mert a város nem ellenőrzi őket. A zürichiek látják, tudják, hogy  a Flora Dora programjára igény van, működik is, és ezzel beérik...

Ingyenes, anonim HIV szűrést végző helyek országszerte az Anonym AIDS Tanácsadó Szolgálat honlapján.

Szűrőhelyek országos listája a Nemzeti Drog Fókuszpont oldalán.

Infók  a Háttér Tásaság  a Melegekért  oldalán. 

Forrás: kekpont.hu 

ADDICTUS SZAKMAI MŰHELY ÉS REFERENSI HÁLÓZAT

Kedves Kollégák !

Az ADDICTUS Műhely legközelebbi összejövetelét 2012. május 29-én, kedden,  délelőtt 10 órától tartja.

Kezdés: Intézményi referenseknek 10 órától, egyéb érdeklődőknek  11 órától

Helyszín: „Dózsa Szoc. Büfé” 

1134 Budapest, Dózsa György út 152.

Előadó: SZÁSZ ANNA újságíró, a Boldog józanodók; Az Anonim Alkoholisták Magyarországon c. könyv szerzője

"Szász Anna érdeklődése a társadalmi problémák iránt nem mai keletű. Több riportkönyve jelent meg. Ebben a kötetben olyan témáról beszél, ami ma nem igazán divat. Az alkoholfogyasztásról és annak következményeiről, amelyekről kezdünk megfeledkezni." (részlet az Előszóból)

Szász Anna Boldog józanodók / Az Anonim Alkoholisták Magyarországon/  c. könyvében arra vállalkozik, hogy emberi sorsokon keresztül mutassa be az alkoholizmus pusztító szenvedélyét, és azt a folyamatot, amelyben a kötet szereplői, sok más társukhoz hasonlóan eljutnak az Anonim Alkoholistákhoz, és az A. A.- nak köszönhetően visszanyerik emberi méltóságukat, önbecsülésüket, helyreállítják kapcsolataikat, és sikerül tartósan megőrizni józanságukat. A könyv, melyhez Buda Béla professzor írt méltató előszót, egyben betekintést nyújt az alkoholizmus elleni küzdelem hazai történetébe.

A kötetben tanulságos és megrázó sorstörténeteket olvashatók alkoholista nőkről és férfiakról. Elmesélik, mi taszította őket az alkoholizmusba, és követhetjük küzdelmüket az attól való megszabadulás rögös útján. Az Anonim Alkoholisták körében visszanyerték önbecsülésüket, és képesek tartósan józannak maradni.

Bár a kormány enyhített a tervezeten, jogvédők szerint az még mindig igazságtalan. Közben a volt lengyel elnök arra figyelmezteti magyar politikustársait, óriási hibát követnek el, ha rábólintanak a drogtörvényre.

• Forrás: hir24.hu 

 A TASZ üdvözli a kormány azon szándékát, hogy az eredeti törvénytervezet szigorán enyhítsen, azonban a törvényjavaslat még mindig nem igazságos, tettarányos és következetes - olvasd el a TASZ álláspontját és javaslatait!

A péntek esti  (2012. 05.11.) tárnoki buli a Party Service (pées) első szabadtéri megjelenése volt ebben a szezonban, így bőven készültünk szőlőcukorral és vitaminos vízzel. Jól tettük, mert igen sikeres péest mondhatunk magunkénak, ismét.

Éjfélkor érkeztünk meg, kissé akadályozottan ugyan – mivel a buszunk épp befért a keskeny úton, aminek végén már a jegyeket szedték, de a fiúk megoldották a dolgot. Leparkoltunk a chill színpad mellé és kezdődhetett a bepakolás.  Azt hiszem, sikerült a tárnoki kőfejtő lehető leghidegebb pontját megtalálnunk, de ezt leszámítva kiváló helyre tudtuk felállítani a ps bázist. Az ivóvízes csap konkrétan a hátunk mögötti falon volt megtalálható és áramunk is lett egy kis hosszabbítással. Előkerültek a nagy színes fotelek, a vizes ballonok, magnéziumos és kalciumos pezsgőtabletták, szőlőcukrok, molinók és információs anyagok. Pillanatok alatt kipakoltunk, még hangulatvilágításunk is lett (eddig nem volt alkalmunk használni) egy csillagokat és pöttyöket vetítő gömb formájában…Amint a helyére került a két vizes ballon, máris érkeztek az első partizók. A közönség összetételét tekintve teljesen vegyes volt, jöttek a goa partykat kedvelők, a valószínűleg közelben lakó, de nem kimondottan erre a zenére berendezkedett bulizók és sok volt a fiatal. A vízfogyasztásban nem döntöttünk rekordot, de meg kell hagyni, hogy sok víz fogyott és voltak olyan hullámok, amikor büszkén kijelenthetjük, hogy a nálunk vitaminos vízre várakozó partizók hada egy népszerű büfés sorra emlékeztetett. A hozzánk hosszabb időre betérők érdeklődőek és kommunikatívak voltak, nem akadt köztük olyan, aki komolyabb segítségre szorult volna. Ez egy olyan este volt, amikor mindenki elsőre tudomásul vette azt a szabályunkat, hogy a mi kis szigetünkön ne dohányozzon, és ne fogyasszon semmit. Többen  kifejezték, hogy milyen hálásak a munkánkért, ami nekünk nagyon jól esik, sok energiát és motivációt kapunk az ilyen pozitív visszajelzésekből és hasonló gesztusokból. Ki kell hogy emeljem, mennyire örültünk annak a két karton ásványvíznek, amit az egyik pultot üzemeltető vállalkozótól kaptunk adományként, főleg azért, mert előre készült a nagyobb mennyiséggel, hogy jusson nekünk is. Fogyott még bőven a party pack-ból és a szőlőcukorból is. Sajnos a fogyó eszközök közé került az egyik pokrócunk is, de bizonyára valakinek nagy szüksége volt rá a hideget csak úgy sugárzó kb.13 °-os barlangban.

Terülj, terülj, asztalkám, a barlangban:

Páran érdeklődtek, hogyan tudnak csatlakozni hozzánk. számunkra kis információs kártyákkal készültünk, és várjuk a jelentkezésüket! Csapatunk jelenleg is toboroz vállalkozó szellemű, party szférában jártas önkénteseket,  a jelentkezés egyik legegyszerűbb módja a facebook oldalunk felkeresése!

Összességében egy kimondottan sikeres péest tudhatunk magunk mögött, úgy érzem, csapatunk nagy lelkesedéssel várja a péntek estével megkezdett szezon többi partiját.

(lejegyezte: Zsuzsa, pées önkéntes)

További fotók a Tárnoki Katlan szezonnyitó buliról a Kék Pont Party Service facebook oldalán! 

Forrás: kekpont.hu 

  Szorongás, pánik, halálfélelem? Sajnos közülünk már nem kevesen átélték ezeket az igen kellemetlen, mondhatni ijesztőnek tűnő tüneteket. Mi a pánikbetegség, hogyan lehet elkülöníteni a "valódi, szervi eredetű" betegségektől? Cikkünk erről ad rövid tájékoztatást. 

A pánik hirtelen támadó, rendkívül erős szorongás, melyet szervi tünetek kísérnek, ezek a pánikrohamok. Tüneteiben nem hasonlít a többi szorongásos betegséghez. Azokat, akiknél újra és újra megismétlődik ez a fajta roham, pánikbetegeknek nevezzük. A pánikroham évente a felnőtt népesség mintegy egyharmadánál fordulhat elő. 

A pánikbetegség a családi halmozódások vizsgálata alapján örökletes is lehet, ami azt mutatja, hogy valamely genetikai variáció vagy variációk is szerepet játszhatnak a tünetek megjelenésében. Sok embernél azonban bármilyen családon belüli előzmény nélkül is megjelenhet a pánikbetegség.

Melyek a pánikroham lehetséges tünetei? 

• szapora szívverés, 
• izzadás, 
• remegés, reszketés, 
• fulladás, légszomj, "gombóc a torokban" érzés, 
• mellkasi fájdalom, 
• hányinger, hasi tünetek, 
• szédülés, bizonytalanság, 
• ájulásérzés, ájulástól való félelem
• irrealitásérzés 
• a testtől való elválás érzése, 
• önkontroll elvesztésétől való félelem, 
• halálfélelem, 
• zsibbadás, 
• "hangyamászás" érzése, 
• érzéketlenség 
• hideg- vagy hőhullámok.

Pánikbetegséget akkor állapít meg az orvos, ha a rohamok váratlanul és ismétlődően jelennek meg, illetve ha a roham után egy hónapig is eltart a következő rohamtól való félelem. A valóságban aszerint dominál egyik vagy másik tünet, hogy milyen típusú a pánikroham.

Spontán pánikroham

Számos vizsgálat igazolta, hogy a "spontán" pánikban szenvedő betegek fokozottan érzékenyek az oxigénhiányra, illetőleg a levegő növekvő szén-dioxid-szintjére. Légzőközpontjuk hajlamos a "téves riasztásra", vagyis átmeneti légzésmegállást vált ki, erre adott reakcióként gyorsul, sőt kapkodóvá válik a légzés (hiperventilláció), s ez magával hozza a többi tünetet. 

Fontos a tünetek megjelenésének sorrendje is, ebből a háttérben zajló idegrendszeri folyamatokra következtethetünk. Spontán pánik esetében a félelem a tünetek sorában hátul kullog, tehát a szorongás csak követi a rohamot, de nem oka annak. A betegek elmondják, hogy derült égből villámcsapásként éri őket a roham. Erre a típusra a vizsgálatok szerint jól hatnak pl. az antidepresszánsok.

Anticipátoros pánik

Másik típusú pánikroham, az ún. anticipátoros (előrevetítő) szorongásos roham, ekkor a páciens rettegve várja, mikor következik be a roham, és ez a tudat olyan erős szorongást kelt benne, hogy bármilyen provokáló helyzet (utazás, egyedüllét stb.) kiválthatja a rohamot. A kialakult gyakorlatot követve ezt is nevezhetjük pánikrohamnak, de más, mint a spontán roham. A légzési tünetek kevésbé jellemzők rá, sokkal intenzívebb a szorongás, a pánikérzés, a félelem, s ez egyben a roham szorongásos eredetét is jelzi. 

Ha mégis van légzési tünet, az a várakozó szorongás miatti hiperventilláció, amely később fulladásérzést is okozhat, a sorrend azonban fordított, mint a spontán pánik esetén. A hiperventilláció aztán mellkasi szorító érzést, szédülést okozhat. 

Egyéb betegségek a háttérben

A pánikbetegséggel együtt járhat más pszichés eredetű betegség is. A klinikai depressziót gyakran hozzák vele összefüggésbe, akárcsak alkoholizmust és a drogfüggőséget. A pánikbetegek 30%-a használ alkoholt és 17%-uk egyéb szereket, mint a kokain vagy marihuána a kínjaik enyhítésére. Mivel a pánikrohamban számos életfontosságú szerv érintett, a betegek gyakran félnek valamilyen súlyos, a szívet, tüdőt, vagy az agyat érintő szervi betegségtől és ezért fordulnak orvoshoz.

Amit a betegnek meg kell értenie az az, hogy a pánikrohamok az egészséges szervezetre nem jelentenek valódi veszélyt, még ha az szörnyű élmény is.
Azonban az ismétlődő pánikrohamoknak súlyos következményei lehetnek. kezelés nélkül ez a betegség szinte eluralhatja a beteg életét. 

Hogyan kezelhető a pánikbetegség? 

Az emberek többségénél kezelés nélkül is elmúlhatnak a rohamok; néhányaknál azonban fennáll a betegség kialakulásának veszélye. Súlyosabb eseteknél egyfajta pszichoterápiás kezelés – az ún. kognitív viselkedésterápia lehetséges, ami megtanítja, hogy hogyan csökkentheti a személy a szorongást és közelítheti meg másként a pánikhelyzeteket. Másik lehetséges pszichoterápia a csoportterápia pánikbetegeknek, amely segíthet megérteni és kezelni a betegséget.

Sok pszichológus ajánl stressz-menedzselő, időbeosztási vagy érzelmi egyensúly-tanfolyamokat, hogy segítsen a páciensnek elkerülni a szorongást a jövőben. Bizonyos esetekben a hagyományos pszichoanalízis segíthet feltárni a rohamok lelki hátterét és így segíthet megszabadulni a betegségtől.

A pánikbetegség kezeléséhez hozzátartozhat a gyógyszerterápia is. A gyógyszer – és viselkedésterápia általában hatásos tüneti kezelés. Kezelés során alkalmazandó gyógyszerek közé tartoznak az antidepresszánsok és szorongás elleni gyógyszerek (pl. benzodiazepinek). 

Az antidepresszánsok mindegyik fajtája - a triciklikusok (pl. imipramin), a MAO-gátlók (pl. fenelzin), és a szelektív szerotonin visszavétel gátló szerek (pl. fluoxetin) – hatásosnak bizonyultak. Vannak újabb terápiás próbálkozások is. Ha ezek valamelyike hatásosnak bizonyul, megelőzi a pánikrohamokat, vagy jelentősen csökkenti annak előfordulási gyakoriságát. 

forrás: MSD Orvosi Kézikönyv a családban, Kerpel: Farmakoterápia 

Forrás: egeszsegkalauz.hu - Székely Emese, Dr. Székely Gábor 

MEGHÍVÓ

NÉVTELEN SZERENCSEJÁTÉKOSOK

X. Országos Találkozójára

Budapest, 2012 június 16-17.

Helyszín:

Budapest, Óbuda Szt. József ház

1035 Kórház u. 37.

(Flórián üzletközpont mögött)

GAMBLERS ANONYMOUS NÉVTELEN SZERENCSEJÁTÉKOSOK 

A Névtelen Szerencsejátékosok olyan férfiak és nők közössége, akik megosztják egymással tapasztalataikat, erejüket és azon reményüket, hogy megoldhatják közös problémájukat és segíthetnek másoknak is felépülni a játékproblémából. A közösséghez való tartozásnak az egyetlen feltétele: a vágy a szerencsejátékok űzésének az abbahagyására. A GA tagság nem jár semmilyen díjjal, mi a saját hozzájárulásainkból tartjuk fenn magunkat. A GA nem szövetkezik semmiféle szektával, felekezettel, politikai vagy gazdasági intézménnyel, nem kíván vitába bonyolódni, és nem támogat vagy ellenez semmiféle külső ügyet. Elsődleges célunk tartózkodni a szerencsejátékoktól és más kényszeres szerencsejátékosoknak is segítséget nyújtani ebben. 

INFORMÁCIÓ: 

GAMBLER ANONYMOUS 

NÉVTELEN SZERENCSEJÁTÉKOSOK KÖZÖSSÉGE 

G.A. INFO: 1447 Budapest, Pf. 535. 

TELEFON: +36-20-462-83-04 

WEB: www.gamblersanonymous.hu

E-MAIL: ga@gamblersanonymous.hu 

Napi elmélkedés Június 16. 

A Kilencedik Lépés a Névtelen Szerencsejátékosok Programjában: 

„Közvetlen jóvátételt nyújtottunk, ott ahol tudtunk, kivéve ha ez sérelmes lett volna rájuk, vagy másokra nézve.” Gyakran rendkívül nehéz – ha másra nem is állunk készen – de legalább kimondani bűneink, ahhoz hogy helyrehozzuk  őket. Ez sérti egónkat és sorvasztja büszkeségünket. Azonban ez már önmagában is egy jutalom, aminél a jóvátételek hozhatnak majd nagyobb jutalmakat. Amikor felkeresünk egy személyt és elmondjuk neki, hogy  őszintén sajnáljuk, a reakciók szinte mindig pozitívak. Bátorságra biztos, hogy van szükségünk, de az eredmények több mint igazolják tetteink szükségességét.  Legjobb tudásom szerint megteszem az összes lehetséges jóvátételt? Mai ima: Hogy számíthassak a Felsőbb Erőmre és megállítson, ha elkezdek kimászni a kilencedik lépés felelőssége alól. Hogy érezhessem az áldott, felszabadító megkönnyebbülést, miután valakinek, akit bántottam, elmondtam hangosan: „Tévedtem. Sok hibát vétettem.  Őszintén sajnálom.” Hogy ne féljek áttörni az egóm törékeny mázát, alatta találhatok stabil alapokat.  Csak a mai nap: A jóvátétel áldott. 

Napi elmélkedés Június 17. 

A hajlandóság múltunk tetteinek teljes következményeit felvállalni és felelősséget vállalni mások jólétéért egy időben, ez a kilencedik lépés igazi szellemisége. Az alkalmi bocsánatkérések ritkán elegendőek jóvátételként, akiknek ártottunk, ezzel szemben az igazi szemléletváltás csodákat tehet a múlt rosszindulatának helyrehozásában. Ha bárkit megfosztottam, valamilyen anyagi javától be fogom ismerni a tartozást és meg fogom fizetni olyan gyorsan, ahogyan képes vagyok. Lenyelem a büszkeségem és megteszem a kezdeti lépéseket a békülés felé? Mai ima: Istenem, mutasd meg a „közvetlen jóvátételek” legjobb útjait. Olykor hibáim egyszerű beismerése is elég valakinek és megkönnyít a fortyogó dühömtől. Máskor a helyreállítás kreatív gondolkodást igényel. Lehessek teljesen tisztában, hogy nem tehetem meg a kilencedik lépést anélkül, hogy fejleszteném törődésem az igazi kapcsolataimban, és hogy ne érdekelne, mások hogy éreznek viselkedésem változásával kapcsolatban. Csak a mai nap: Először törődök és csak ezt követően kérek elnézést.  

Információk

Regisztráció 09.00 órától a helyszínen 

Regisztrációs díj: 1.500 Ft (06.16: ebéd+vacsora) 

A találkozó ideje alatt büfé üzemel! 

Szállásról érdeklődni tudsz: Gergőnél - 06-20/480-9610 

JELENTKEZÉS a honi csoportok titkáránál, az interneten, telefonon: +36-20/462-83-04 

Kérünk, hogy  jelentkezésed 2012.MÁJUS 31.-IG tedd meg az étkezés és  a szállás miatt!  

2012. 06.16. szombat 

9:00–10:30 - regisztráció 

10:30-11:30 - "A GA 20 kérdése" gyűlés N 

12:00-13:30 - Küldött gyűlés K 

12:00-13:00 - Gam-anon gyűlés N 

közben 12:00-14:00 - Ebéd 

14:00-15:30 - Speaker gyűlés N 

16:00-17:30 - "Őszinteség"  Gam-anon & Ga közös gyűlés N 

18:00-19:00 - "10. Országos GA találkozó"  

Születésnapi gyűlés N 

2012.06.17. vasárnap 

9:30-10:30 - "Az elfeledett lépések" gyűlés N 

9:30-10:30 - Gam-anon gyűlés K 

11:00-12:00 - "Eljutottunk a hitre" gyűlés N 

N: nagyterem, K: kisterem  

„Csak magamon változtathatok”

A teljes program innen letölthető: http://gl.terraserver.hu/ 

 A dohányzó várandós nők többsége hiába tudja, hogy a cigarettával árt a magzatának, a komoly figyelmeztetések mégsem segítenek nekik a leszokásban - derült ki amerikai hatósági adatokból. 

Legalább 6-20 százaléka dohányzott a fogantatást megelőző három hónapban azoknak a New York állambeli nőknek, akik 2009-ben megtudták, hogy terhesek. Ráadásul 12-24 százalékuk még a terhessége idején is folytatta a cigarettázást. Geraldine Britton, a Decker Ápolástani Főiskola professzora szerint ezek az adatok bizonyos területen sokkal rosszabbak is lehetnek. A nyugati megyékben például a terhesgondozáson részt vett nők 52 százaléka bevallotta, hogy dohányzott a terhességét megelőző három hónap alatt.

”A terhesség alatti dohányzás adatai nagyon alulbecsültek” - fűzte hozzá a professzor.

Geraldine Britton már az 1980-as évektől kezdve foglalkozik a terhes nők dohányzásának a problémájával. Később doktori disszertációját is ebből a témakörből írta, amely során 194 terhes nőt követett nyomon. A kutatásaiból kiderült az is, hogy a dohányos kismamák eltitkolják az egészségügyi dolgozók elől, hogy bizony továbbra is cigarettáznak. Ez egy vizeletvizsgálat során derült ki, amikor is a nők 30-40 százalékánál kimutatták a nikotin metabolitjának, a kotininnak a jelenlétét.

A professzor ezért folyamatosan azon dolgozik, hogy hatékonyabb leszoktató programokat dolgozzon ki a várandós anyák számára. Egy nővér ugyanis megemlítette, hogy New York Állam előírja, hogy a szülés után távozó édesanyáknak kötelező levetíteni, egy, a ”megrázott gyermek szindrómáról” (shaken baby syndrome -SBS) szóló videót. ”Ha lenne egy a dohányzásról szóló filmünk a terhes nők számára, ők tudnák, hogy mit tesznek a kisbabájukkal. Szerintem ez segítene” - fűzte hozzá Pamela Manktelow, a terhesgondozó program koordinátora.

A kutatócsoport jelenleg azt tervezi, hogy a már elkészült szemléletes, 10 perces videó hatását a terhesgondozásokon teszteljék. 

Forrás: mno.hu 

 Az európai kamaszok legális és illegális szerhasználati szokásait vizsgáló ESPAD 2011 felmérés hazai vonatkozásai

Szakemberek elbocsátása, programok megszűnése, a büntető törvénykönyv kábítószeres bűncselekményeket érintő részének átalakítása és a drogstratégia hiánya – ezekkel a problémákkal szembesülnek a drogszakmai szervezetek. 

Januártól gyakorlatilag nem működik a tűcsereprogramot biztosító alapítvány

 

A kormány képviselőivel nemrég lefolytatott vitájukon Puy Tamás, a VII. kerületben tűcsereprogramot működtető Art Éra Alapítvány munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy január óta gyakorlatilag nem működnek, mert az elmúlt években jellemzően normatív támogatásból éltek. Ez számukra megszűnt, annak ellenére, hogy az előző években forgalmuk, eszközigényük egyre nőtt, 2011-ben közel 120 ezer fecskendőt adtak ki. Most az a céljuk, hogy legalább a helyük megmaradjon, amíg az esetleges új pályázati forrásokat megkapják. Heti kétszer kinyitnak most is, hogy a klienseikkel megmaradjon a kapcsolatuk.

Balogh Tamás, a húsz éve működő Drogstop ingyenes, korábban 24 órás drogsegélytelefon munkatársa arról számolt be, hogy már csak nyolc órában működnek, alkalmazottaik száma húszról háromra csökkent. Mindezt annak ellenére, hogy 2010-ről 2011-re megkétszereződött klienseik száma. Tavaly év elején napi 2700 hívás érkezett hozzájuk, most nyolc órában körülbelül 900 (természetesen nem tudják az összeset fogadni). – Vannak szervezetek, amelyek felfüggesztették a munkájukat, van, ahol komoly elbocsátások történtek, mások korlátozták a szolgáltatásaikat, nyitva tartásukat, vagy elmaradnak tervezett fejlesztéseik – sorolta Gondi János, a Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetségének elnöke.

– Pár évvel ezelőtt 20-30 ember foglalkozott ezzel a területtel a minisztériumban, jelenleg hárman vagyunk – reagált Müller Éva nemzeti drogkoordinátor. Elmondta, hogy a költségvetési források valóban csökkennek, de az uniós forrásokat növelni szeretnék. Azt javasolta a szervezeteknek, hogy pályázzanak ezekre. A kevés költségvetési forrással kapcsolatban úgy döntöttek, hogy a „célzott és javallott prevenció” élvez elsőbbséget. Ilyen célzott program például, ha kifejezetten alkoholista szülők gyerekeit vagy tanulási gondokkal küzdő gyerekeket keresnek meg szakemberek. Ami az úgynevezett alacsony küszöbű szolgáltatásokat illeti, melyeknél nincsenek szigorú elvárások, nem követelmény az absztinencia, biztosítás nélkül és névtelenül is igénybe vehetők, a kormányzat képviselője közölte, tisztában vannak azzal, hogy a csökkenő források miatt szolgáltatók szűntek meg. Forrásátcsoportosítással, pályázati úton szeretnék kezelni ezt a problémát több mint 80 millió forinttal. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem igaz a szolgáltatók vádja, miszerint a kormány el akarja lehetetleníteni a tűcsereprogramokat. Nemrég tárgyaltak is a fővárosi ellátókkal egy úgynevezett tűdepó kialakításáról. 

A drogkoordinátor a további gondok között említette, hogy az addiktológiai járóbeteg-ellátásban a betegek 80 százalékát ugyanaz a 15-20 intézmény látja el, bizonyos egységek, például a gyermekaddiktológia teljesen hiányzik. Hozzátette, hogy egy új országos intézet kialakításáról nem mondtak le, fontos kormányzati cél, hogy az addiktológiai és pszichiátriai betegek ellátására létrehozzanak egy helyet. Hogy mikor és miből, arról nem ejtett szót.

A civil szervezetek másik fő kifogása a büntető törvénykönyv kábítószerekkel kapcsolatos tervezett szigorítása volt. – A drogfogyasztást kriminalizálják, a dohányzást kontrollálják, az alkoholfogyasztást pedig támogatják. Pedig bizonyítottan nem hatékony a büntető igazságszolgáltatás eszközeivel fellépni a droghasználók ellen – emlékeztetett Topolánszky Ákos drogpolitikai szakértő. Hozzátette, hogy sokkal drágább is, mint az egészségügyi és szociális megoldás, ennek ellenére az új Btk. hatálybalépésével tovább fog romlani a kiadások aránya. – Kevés pénzünk van, de legalább rosszul költjük el – fogalmazott.

A kormány által szerdán elfogadott Btk.-tervezetről Kara Ákos, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese elmondta, hogy az enyhébb büntetés alá eső csekély mennyiség fogalma kereskedelem esetén megszűnik, de kínálás-átadás esetén megmarad. Ugyanakkor a függőkre vonatkozó enyhébb szabályokat megszüntették. Az elterelés (büntetés helyett kezelés) lehetőségének szűkítéséről közölte, hogy kétévente egyszer kerülhet rá sor, de a közétett tervezettel ellentétben nem az elkövetés körülményeit kell érte feltárni, csak egy egyszerű beismerő vallomást kell tenni.

Fazekas Tamás, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa szerint eddig is Európa egyik legszigorúbb szabályozása volt a magyar, ami most tovább szigorodik. Ha például egy 18 éves gimnazista fiatalabb társának drogot ad, akkor börtönbe is kerülhet, amit elfogadhatatlannak tartanak. Az elterelés szigorításáról kijelentette, hogy emiatt a legproblémásabb, visszaeső fogyasztók börtönbüntetés elé nézhetnek, pedig arra lenne szükségük, hogy az ellátásba kerüljenek. Szerinte több tízezer felesleges büntetőeljárás zajlik majd. 

Forrás: nol.hu - Matalin Dóra 

De miért lesznek az emberek függői a veszélyes drogoknak és olyan szociálisan romboló tevékenységeknek, mint a szerencsejáték? Mi okozza a függőséget? 

Ez egy olyan kérdés, ami régóta vita tárgyát képezi, ennek ellenére még mindig nincs pontos válasz, hiszen nem sikerült még azonosítani az alap okokat.

Természetesen, ha valaki soha nem iszik alkoholt, használ drogokat, vagy játszik szerencsejátékot, akkor kicsi az esélye annak, hogy valaha is függővé váljon. Vannak azonban olyanok, akik mind kipróbálják ezeket a dolgokat, mégsem válnak függővé. Hogyan lehetséges tehát, hogy valakinél kialakul a probléma, és valakinél nem?

Hogyan kezdődik a függőség?

A legtöbben azért próbálják ki a potenciálisan addiktív anyagokat és viselkedésformákat, mert valamilyen jótékony hatást várnak tőlük. Ezektől jobban érezzük magunkat, megnyugtatnak, erősnek és hatalmasnak érezhetjük magunkat tőlük. Néha a viselkedésformák kiválthatják egy bizonyos társadalmi réteg elismerését. Sokan ezektől az érzésektől válnak függővé, és később már nem tudnak lemondani róluk. 

Ezt követik az agyi változások, amikor is a kémiai rendszer annyira megváltozik, hogy elvonási tünetek jelennek meg, ha a szervezet nem kapja meg a szükséges drogot, legyen az alkohol vagy egy pókerjátszma. A szervezet fizikálisan is függő lesz.

A függőség okai

Hogy miért hajlamosabbak egyes emberek a függőségi betegségekre, annak lehet, hogy genetikai okai vannak. Ezen kívül vannak kulturális és szociális tényezők is, amelyek rizikófaktorként szolgálhatnak. Nagyobb az esélye például az alkoholizmusnak egy olyan országban, ahol az alkoholfogyasztás a mindennapok része.

A szegénység, a munkanélküliség és az iskolázatlanság is növeli a függőségi betegségek kialakulásának esélyeit. A stresszes, problémás környezet is fokozza a függőségi betegségek elszaporodását. Ezek a tényezők természetesen nem feltétlenül vezetnek függőséghez, de jelentősen növelik annak kialakulási esélyeit. 

Forrás: napidoktor.hu 

 Jeffrey Weeks angol szociológus szerint „…az AIDS jóval több kísérteties és kíméletlen betegségnél. Egy olyan kor szimbólumává vált, amelyben a félelem, az előítélet és az irracionalitás küzd az értelem, a felelősség és a közösségi erőfeszítések ellen”.

Megfelelő tudás hiányában félnek és előítéletesek a magyarországi középiskolások a HIV-vel élőkkel szemben, derült ki egy friss kutatásból. A felmérést (pdf) a Visegrádi Alap támogatásával, magyar, szlovák és cseh 10. évfolyamos diákokkal végezték, a magyarországi partner az Egészséges Ifjúságért Alapítvány volt. Magyarországról váci középiskolások vettek részt a kutatásban, a HIV/AIDS kérdéskörrel kapcsolatos tudásukról kérdezték őket.

Érdekli őket a téma, de kevés a tudásuk

A kérdésekre adott válaszokból az derült ki, hogy a diákokat foglalkoztatja a szexualitás és a szexuális úton terjedő fertőzések, köztük a HIV és megelőzésének a módja, de 91.7 százalékuk saját és kortársaik tudását sem tartja megfelelőnek. 46,6 százalékuknak semmilyen információja nincsen a magyarországi AIDS probléma kezeléséről, azaz a prevenciós programokról és a kezelési lehetőségekről. Bár Magyarországon elméletileg minden középiskolában tartanak egészségfejlesztési programokat, amelyeknek részét képezi a HIV-prevenció is, a TASZ felmérése szerint a gyakorlatban sajnos ez egyáltalán nem, vagy csak kevés óraszámban valósul meg. A megkeresett iskolák közül alig több mint a fele, 58 százalék válaszolt a kérdéseinkre, közülük is mindössze 14 százalék építi be a HIV/AIDS prevenciót az egészségfejlesztési programjába. A többi válaszadó iskola külön óraszámban foglalkozik a HIV/AIDS kérdéssel, jelentős részük, 45 százalék azonban tanévenként mindössze 1-2 órát biztosít erre a célra.

A „Youngsters against AIDS” (Fiatalok az AIDS ellen) felmérés adatai szerint is a diákok mindössze 42,8 százaléka szerzi be a HIV-vel kapcsolatos információit iskolai prevenciós programokból, ugyanakkor több mint 60 százalék szívesen fogadná ezeknek a programoknak az információit.

Szexuálisan aktívak a 13-14 évesek

Az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) 2010-es kutatása (pdf) is rámutatott, hogy a fiatalok korán kezdik szexuális életüket: fiúknál 13,5, lányoknál 14 év az átlagéletkor. A mostani felmérés is megerősíti ezeket az adatokat, a megkérdezettek több mint a felének, 50,8 százaléknak volt már szexuális kapcsolata, a HIV-ről ugyanakkor hiányos információkkal rendelkeznek. Azt, hogy az óvszerhasználat véd a HIV-fertőzéstől a megkérdezettek több mint 90 százaléka helyesen tudta, ennek ellenére óvszert 3-ból csak 2-en használnak rendszeresen. Arról viszont, hogy anyáról magzatra is átvihető a vírus (vertikális fertőzési mód) kevesebb mint a felük hallott, illetve azt, hogy az egyéb szexuális úton terjedő fertőzés jelenléte megnöveli a HIV-fertőzés esélyét, csak minden 5. diák tudta. A HIV-szűrésről is viszonylag keveset tud ez a korosztály, a válaszadók csupán 9,5 százaléka van tisztában azzal, hová forduljon, ha HIV-szűrésen szeretne részt venni, és csak minden negyedik tudja, hogy 16 éves kortól már nem kell szülői beleegyezés ehhez a vizsgálathoz sem.

Szolidárisak, de félelmeik miatt előítéletesek

Egy korábbi felmérésből (pdf), amelyben azt vizsgálták, hogy mennyire van jelen a kirekesztés az iskolákban, arra a kérdésre, hogy kiket nem választanának semmiképpen padszomszéduknak, a válaszadó diákok a HIV-fertőzötteket tették a harmadik helyre. Mindezt annak ellenére, hogy a HIV nem fertőz hétköznapi kapcsolatok, így az iskolai vagy óvodai élet során sem, és a vírus felfedezése óta egyetlen olyan esetről sem tudunk, ahol valaki oktatási környezetben fertőződött volna meg. Az irreális félelmeket a HIV estében is az információ hiánya, illetve a tévhitek keltik. Bár a válaszadóknak nagyon kis része ismer HIV-vel élőt vagy AIDS-beteget, tehát személyes tapasztalatuk nincs, mégsem szeretnének egy padban ülni egy HIV-pozitívval. Ugyanakkor a HIV-ről szóló kérdőívben már a diákok 77,6 százaléka védené a HIV-vel élőket a kirekesztéstől, ezzel az idősek és a fogyatékkal élők után a harmadik leginkább védendő társadalmi csoportnak tekintik őket. Alapvetően tehát nem utasítják el a HIV-vel élőket, de a fertőzéstől való félelmükben kerülnék velük a hétköznapi érintkezés minden formáját.

Egészségfejlesztés, szexuális nevelés és HIV-prevenció

A fiatalok az egyik célcsoportja a UNAIDS, az ENSZ HIV/AIDS-szel foglalkozó szervezete programjainak is, mivel az újonnan regisztrált HIV-fertőzéseknek az egyharmadát a 14-29 éves korosztályban diagnosztizálják (UNAIDS - 2007). A nemrég indult CrowdOutAIDS projekthez több mint 5000 fiatal véleményét és javaslatait használták fel, hogy a UNAIDS hatékonyabban tudjon együttműködni velük az AIDS elleni küzdelemben. Az ajánlások között szerepel, hogy a fiatalokat minél szélesebb körben be kell vonni a prevenciós programokba, és megfelelő forrásokat kell biztosítani ezeknek a programoknak a megvalósításához. A dokumentum fontos területként jelöli meg az információhoz való hozzáférést. A megfelelő információk birtokában a fiatalok egyrészt könnyebben tudnak jó döntést hozni, így elkerülhetik, hogy megfertőződjenek HIV-vel, másrészt csökken a félelmek és tévhitek okozta előítéletesség, mely hosszú távon a HIV-vel élők mindennapjait megnehezítő stigma csökkenéséhez vezet.

Ehhez viszont szükség van friss és a fiatalokat is érdeklő információ átadására, azokon a felületeken, amelyeket a fiatalok szívesen használnak. A kutatásból is kiderült, hogy egy ilyen fórum lehet az iskolai egészségfejlesztésen belül végzett HIV-prevenció.

Bagyinszky Ferenc, a TASZ HIV/AIDS Program vezetője 

Ma startol Győrben Kubiszyn Viktor Drognapló című önéletrajzi-dokumentumregényének országos irodalmi és drogprevenciós körútja. A cél, hogy a regényen keresztül, annak ürügyén minél nyíltabban és minél gyakrabban essen szó a szenvedélybetegség problémájáról, a rászokásról, a függőségről és az újjászületésről.

A Drognapló körút állomásai:

május 3. csütörtök - Győr, Fecske Kávézó  (18.00) 
május 9. szerda - Szeged, Rongy Kocsma (18.00) 
május 10. csütörtök - Szeged, Közéleti Kávéház (19.00)
május 16. szerda - Szolnok, Tiszapart Mozi (18.00)  
május 17. csütörtök - Békéscsaba, KÖRF Pont (19.00) 
május 18. péntek - Miskolc, Művészetek Háza Kávézója (18.30) 
május 24. csütörtök - Debrecen, Romkert I.T. (19.00)
május 25. péntek - Pécs, Nappali Kávézó (18.30)

A Drognapló 2011-ben jelent meg a Jószöveg Műhely Kiadónál. A drogproblémát továbbra is tabuként kezelik, holott beszélni kell róla, ehhez nyújthat segítséget Kubiszyn Viktor őszinte könyve saját tapasztalatairól. „Lehet, hogy vezeklésnek tűnik, de a Drognapló inkább számvetés jellegű számomra. A vezeklés állandó bűntudatot feltételez, és nekem a drogokról való leállás és a megtérés egyik kulcsmomentuma a bűnbocsánat megélése volt. A könyv megírását éppen ezért nem tartom spirituális értelemben vett vezeklésnek, ez egy dokumentumregény. Szerepet játszott az elvállalásban, hogy ez egy missziós értékű dolog. De csak menet közben éltem meg érzésszinten, hogy a Drognapló a sorstársaim számára is hasznos lehet, ha ilyen formában is hírt adunk magunkról” – mondja könyvéről a szerző. A turné szervezői (Juhász Anna irodalmi program manager, a Hadik Irodalmi Szalon művészeti vezetője és Hercsel Adél  irodalmi szervező) a könyvbemutatókon keresztül az irodalom és a drogprevenció egy különleges ötvözetét szeretnék minél szélesebb körben terjeszteni.

Kubiszyn Viktor 1979-ben született Miskolcon. A kétezres évek elején filmes újságíró, filmkritikus. 1995-2002 és 2005-2009 között aktív kábítószerfüggő, a köztes időben bázisdrogja a film és a filmről írás volt. 2003-2004-ben a filmhu moziportál rovatvezetője, 2005-ben a Filmvilág folyóirat szerkesztője, majd rövid ideig az Index munkatársa. 2003-2006 között a Tilos Rádió Free Cinema című műsorának egyik szerkesztő-műsorvezetője. Könyvei: Filmflesskönyv (egybegyűjtött filmes írások, Underground Kiadó, 2011), Drognapló (Jószöveg Műhely Kiadó, 2011) 

Forrás: kotvefuzve.postr.hu

A Magyar Pszichiátriai Társaság XVII. Vándorgyűlése – a tavalyi vándorgyűléshez hasonlóan – számos tudományterületet érintett: neurobiológia, biológiai pszichiátria, családterápia, kifejezéspszichológia, igazságügyi pszichiátria, sportpszichiátria, gyermek- és serdülőpszichiátria, közösségi pszichiátria, addiktológia és szuicidológia mellett határterületi kérdések.

A vándorgyűlés a hagyományos fókusztémák (depresszió, Parkinson-kór, etc.) mellett az állatasszisztált terápia, az érintés pszichológiája, a sportlélektan és a hálózatkutatás bizonyos részeinek is teret biztosított. A szemléleti nyitottságra jellemző, hogy két előadásban a tibeti álomjóga és a tibeti halottaskönyv – tudományos kontextusban - is megemlítésre került.
  
Endokannabionid rendszer

A nyitó plenáris ülést Freund Tamás a hippocampus endokannabinoid rendszeréről tartotta. Ma már tudjuk, hogy a tetrahidrokannabinol (THC) tartalmú Cannabis tartós fogyasztása az agyi szinkronizáció és más mechanizmusok (gratifikáció) neurobiológiai szintű megzavarásával sokféleképpen károsít fontos kognitív mechanizmusokat (szelektív figyelem, fókuszálás, tanulás almechanizmusai, stb.). Ugyanakkor a Cannabis egy másik – nem pszichoaktív – hatóanyagával a kannabidiollal kapcsolatban több ígéretes vizsgálat született. Habár a kannabidiollal  emberi szervezetre gyakorolt kedvező hatásainak pontos hatásmechanizmusa részleteiben nem ismert, fájdalomcsillapító, görcsoldó, szorongáscsökkentő, antipszichotikus, hányingercsökkentő és reumás ízületi gyulladás elleni hatásait már több vizsgálat bizonyította.

Az endokannabionid rendszer az évtized eleje óta áll az agykéreg kutatóinak fókuszában. Freund és Katona 2008-ban bizonyította, hogy az endokannabinoid rendszerben található egy molekuláris jelátviteli útvonal, amely képes érzékelni a preszinaptikus jelküldő idegsejt aktivitásának mértékét, és szükség esetén csillapítani is tudja a rendszer működését. Sikerült lokalizálni a folyamatban kulcsszerepet betöltő 2-AGingerületátvivő molekulát, amely visszafelé szállítja az információt (negatív visszacsatolást végez). 
 
Freund Tamás és laboratóriuma nevéhez fűződik a ritmusgeneráló (pacemaker) sejtek felfedezése, amelyek a gátlósejteket szabályozzák (théta-oszcilláció). Mindkét felfedezés nagyban hozzájárult az agykéreg mechanizmusainak további megértéséhez. Ismerté vált az érzelmi állapot és a tanulási képesség összekapcsoltságának neurobiológiai mechanizmusa is. Szintén Freund kutatásai nyomán vált ismertté az is, hogy az agyban a CB1 kannabionidreceptorok kizárólag gátló idegsejtek axonjain helyezkednek el. (A CB2-receptorok az immunrendszerben találhatóak).

Az ismert kutató a debreceni előadásában az endokannabionid rendszer részleteiről beszélt, főként az interneuronok csoportjába tartozó gátlást végző kosársejtekről (basket cell). (Az előadásban természetesen szó esett az output oldali szabályozást végző dendritikus gátlósejtekről is.) A serkentősejtek nagy populációit (a membránfeszültség oszcillációja segítségével) ritmikusan modulálni képes kosársejtek két fő csoportra oszthatóak: CCK és PV. A CCK kosársejt nikotin- és 5-HT3-receptorokkal, illetve a nyúlványain CB1 kannabionidreceptorokkal is „kommunikál”. A PV kosársejt nyúlványán M2-receptor található. A szerepüket tekintve – a komplex folyamatot némileg leegyszerűsítve - azt mondhatjuk, hogy a CCK típusú kosársejtek az érzelmi állapot szinkronjáért, míg a PV típusú kosársejtek bizonyos kognitív folyamatok szinkronjáért felelősek. 

Előadásában Freund részletesen ismertette az endokannabionid rendszer kutatásának módszertani részleteit, és számos festési eljárással készült képet bemutatott. (knock-out kontrollfestés, stb.) A friss kutatások kapcsán ismerté vált, hogy a CB1-receptorok szélesebb területeken fordulnak elő az eddig feltételezettnél. (A CRIP1a lehorgonyozza a CB1-receptor végét, így a hagyományos festési eljárással készült vizsgálatok során nem vált láthatóvá CB1 receptor.) A neves neurobiológus a horgonyzó molekula kapcsán kiemelte: a neurobiológiában is rendkívül kényes egy-egy kísérlet helyes értelmezése, és a CRIP1a jó példa arra, hogy a felfedezése előtt levont következtetések tévesek és könnyelműek voltak.

 A neuropszichofarmakológiai kutatások fókuszában jelenleg egy-egy molekulacsoport áll, Freund kiemelte, hogy szerencsésebb lenne egy-egy idegsejttípus köré rendezni a hatást (több receptorára egyszerre hatni), hiszen így növelhető lenne a hatás és csökkenthető a mellékhatásprofil (amely számos pszichiátriai készítmény esetében rendkívül széles). A CCK kosársejt a szorongás csökkentésére remek „felületeket” kínál, ugyanakkor a farmakon kutatási és engedélyezési folyamata bonyolultabbá válik (toxikológiai vizsgálatok, interakciók, felszívódások, stb.) és a jelenlegi „farmakológiai mindset” is útjában állhat ennek.

Előadása végén Freund az epilepszia kapcsán részletesen is ismertette a periszinaptikus jelküldő rendszer (the Perisynaptic Signaling Machinery) mechanizmusát (túlzott glutamátkibocsátás esetén milyen mechanizmusokkal kerül sor arra, hogy a 2-AG negatív visszacsatolást végez) és bemutatta, hogy a mechanizmus zavara hogyan függ össze az epilepsziával. 
 
A további plenáris ülések és szekcióülések közül csak néhányat emelnék ki. A programkínálat gazdagságát érzékelteti, hogy 4-7 szekció futott párhuzamosan, megnehezítve a választást az izgalmas előadások között.


Addiktológia

Az Addiktológiát két szekcióban is tárgyalták. Andrássy Gábor és munkatársai (Asztalos, Égerházi, Frecska) az MDPV drogot a klinikus szempontjából ismertette előadásában. A jelenleg legális, rendkívül addiktív drog a mefedronhoz hasonló. A mefedron betiltását követően annak legális kiváltójaként született. Az MDPV teljes nevén metiléndioxi-pirovaleron-  a norepinefrin-dopamin visszavételt blokkoló hatása miatt pszichoaktív szer.

Az MDPV klinikumban megfigyelhető specifikus tünetei: choreiform kényszermozgás, extrém agitáció, eltúlzott mimika, álmatlanság, paranoid tünetek, fenyegető hanghallások, agresszív magatartás, pszichotikus tünetek. Esetenként emelkedett kreatin-kináz enzimaktivitás is megfigyelhető. Nem specifikusan tachycardia, nausea, hypertonia, erős fejfájás és vasoconstrictor mechanizmus is jelentkezik. Jellemzően az orális fogyasztást követően 3-4 óráig tart a pszichoaktív hatás és 6-8 óráig a szomatikus. A szer rendkívül népszerű, addiktív tulajdonsága miatt gyorsan terjed.

Vandlik Erika a rendszeres cannabisfogyasztás sokrétűen káros következményeiről tartott előadást. Tudjuk, hogy az agy érése kényes és komplex folyamat, amely epigenetikai szinten vezérelt (Tau és Peterson) és a környezet által jelentősen befolyásolt (időablakok, visszaigazolások, stb.) Serdülőkorban a prefrontális aktivitás kimutathatóan fokálisabbá és specializálttá válik, a diffúz aktivitások pedig jelentősen csökkennek. Emiatt az exogén THC dezorganizáló hatása jelentősen károsabb serdülőkorban, mint felnőttkorban.

Számos kutatás igazolta, hogy a cannabishasználat szignifikáns hatással van a pszichotikus tünetek kialakulására is. (Fergusson, Henquet, Arsenault). Szociálpszichológiai kutatások pedig a cannabisfogyasztást összefüggésbe hozták a szegényebb szociális kapcsolatrendszerrel, alacsonyabb szintű elégedettséggel és még egyéb fontos szocioökonómiai mutatókkal.

Rendszeres exogén THC-bevitel hatására a mesolimbicus dopaminerg aktivitás „függetlenedik”. A glutamerg egyensúly felborul, és a normál gratifikációs rendszertől függetlenül az exogén THC-bevitelkor megindul a jutalmazás, és az intenzív élmény emeli az ingerküszöböt is, mindkét tényező addiktív. Solowij kutatásai pedig bizonyították, hogy a memória és figyelmi funkciók is jelentősen romlanak. (Ennek neurobiológiai hátterét Freund Tamás előadása részletesen is ismertette.)
 
Családterápia és farmakoterápia -  EGIS szimpózium

A biológiai szemléletű pszichiátereket sokszor éri az a vád, hogy csak a beteg bizonyos “receptoraival” és alig ismert neurobiológiai mechanizmusaival törődnek. A pszichoterápiás szemléletű gyógyítókat pedig a neurobiológiai mechanizmusok elhanyagolása miatt érik támadások. (“A testét hagyja kint a ruhatárban”.) Széles látókörű előadásában Frecska Ede a két szemléletet igyekezett összehangolni.  A családterápiás módszertan és a farmakoterápia interakciós felületeit és lehetséges együttműködését vázolta.

Az előadó szerint a pszichiáter első feladata az, hogy eldöntse, patológiás reakcióról vagy csak normál (talán kissé “túldimenzionált”) reakcióról van szól. Közeli hozzátartozó hirtelen elvesztése esetén a hozzátartozó hangját, "hívását" halló kliens még nem tekinthető betegnek a DSM alapján, tehát nem szabad farmakoterápiára gondolni, hanem egyfajta szupportív családterápia a választandó út. Persze a klinikai gyakorlatot is ismerő előadó elismerte, hogy sokszor a beteg követeli a gyógyszert, és ilyenkor nem mindig szerencsés teljesen szembemenni, de kiszolgálni sem a gyógyszert hevesen követelő klienst. Több kórforma esetében a gyógyszeres kezelés határidejét a terápia elején érdemes meghatározni, és a kuratív irányba tartani. Sajnos kuratív medikamentumokban még szűkölködik a pszichiátria, és az újabb kutatások is legjobb esetben is csak szinten tartó és menedzselő farmakonokat ígérnek.
 
Családterápiával együtt alkalmazott farmakoterápia esetén külön szükséges kezelni a gyógyszert szedő beteg stigmatizálásából eredő érzelmi utakat és dinamikákat. A fájdalom és a teher csökkentése fontos feladat a gyógyító számára, de a pszichiátriában az is fontos, hogy a gyógyszeres kezelés ne nyomja el teljesen a diszkomfortérzést, hiszen lehet, hogy akkor a betegséget okozó helyzet is – motiváció híján – rögzül. Az előadó szerint a jól megválasztott pszichofarmakon segíti a beteg önkifejezését, integráló erő a figyelem, a megértés és a problémamegoldás között, a sérülékenységet helyezi a fókuszba és narratívát facilitál. Lényegében erősíti a családot.

Frecska ismertette a STAR*D vizsgálat eredményeit is és hangoztatta, hogy a bizonyítékokon alapuló orvoslásnak fontos feltétele lenne, hogy a klinikai tapasztalatok is beépülhessenek. Végül a farmakoterápia fonákságaira és a metaanalízesek értelmezéséinek veszélyeire is felhívta a figyelmet az ismert pszichofarmakológus. Sokszor a klinikai gyakorlat finomhangolja a fázisvizsgálatokban javasolt dozírozást és csak ekkor bontakozik ki a farmakon valós terápiás potenciálja. A klinikai “validáció” előtt a “rossz” dózissal végzett vizsgálatok emiatt sokszor félrevezetőek. 
  
Közösségi pszichiátria

Az angol nyelvű „Közösség a pszichiátriában – pszichiátria a közösségekben” címmel tartott plenáris ülés mellett négy szekcióülés is teret adott a témának: 1)  Kopp Mária elnökletével a Közösségi alapú öngyilkosság- és depressziómegelőzésről esett szó 2) „Közösség és pszichiátria” címmel Harangozó Judit vezetésével, 3) Kurimay Tamás elnökletével kerekasztal beszélgetés folyt „A közösségi pszichiátriai ellátás fejlesztése és öngyilkosság-megelőzés (itt került bemutatásra a vonatkozó WHO projekt), valamint a 4) Psychosocial Rehabilitation in the 21st Century címmel tartott szekció is szorosan kapcsolódott a témához.
 
Hazánkban a közösségi pszichiátria megteremtőjeként számon tartott Harangozó Judit előadásában kiemelte, hogy lassan, de terjedni látja a közösségi modellt a medicinában. A közösségi pszichiátria rendszerszemléletű megközelítés, amely nagy hangsúlyt fektet az „empowerment”-re, a család és a kliens valós szükségleteinek a felmérésre és a teammunkára. A biológiai kezelés mellett a családdal közösen végzett munka része a kognitív terápia, a készségfejlesztés, a szupportív terápiás formák, valamint a pszichoedukáció is, de itt kell megemlíteni a munkarehabilitációs programokat is. Harangozó előadásában ismertette az Ébredések Alapítvány közösségi pszichiátriai szolgáltatásainak eredményeit is. Figyelemre méltó adat, hogy az egy éven túl gondozottak 55,3%-a aktív életmódot folytat.
 
Reziduális szimptómák - Servier

A Servier által szervezett szimpóziumon Philippe Nuss előadásában a szimptómák értelmezésének nehézségeit, a diagnosztikai feladat sokrétűségét világította meg. Az előadó szerint a neuroplaszticitás helyreállításától a kognitív funkció javítása és a szociális reintegráció is a pszichiáter feladata. Nuss szólt arról is, hogy az SSRI-k növelhetik az öngyilkosság esélyét és a szociális izolációt, ami nem szerencsés. Nuss szerint a depresszió kezelése nem csak a negatív szimptómák eltüntetését, hanem a pozitív élmények megtartását is jelenti. Sok esetben a gyógyult betegek esetében is reziduális szimptómák figyelhetők meg és előfordulhat, hogy a tünetmentesség ellenére erős gyógyszerelés lenne szerencsés. Előadása során Nuss többször méltatta a Servier új készítményét.
 
Kifejezéspszichológia

A kifejezéspszichopatológiai szekcióban Hárdi István a dinamikus rajzvizsgálat (a beteg által készített rajzok sorozatban történő értelmezése) során megragadható személyiségszintek a-f-ig történő spekulatív osztályozásának lehetőségét és az abból fakadó rehabilitációs lehetőségeket ismertette. A felnőttek rajzaiban is megfigyelhető változások segíthetnek azonosítani a változó és az állandó, a személyiségtipikus és személyiségspecifikus elemeket.

A kongresszus alatt a Budapest Art-Brut Galéria képeinek egy része is megtekinthető volt, illetve több előadás érintette a művészetterápia, a művészet-pszichoterápia kérdéskörét.

Antalics Erika a pszichiátriai betegek rehabilitációs kezelésében használt speciális technikát ismertetett: a zenés festés csoportos módszerét. Meglátása szerint a két nonverbális módszer hatótényezőinek kombinációja szerencsés, hiszen a lejátszott zenerészlet által indukált élményt, érzéseket a kliens „kifesti”, és így könnyen kilépnek sémáikból. Egyidejűleg az alkotásban könnyen létrejön a szimbólumképzés és a traumák kifejezésén keresztül a katarzishoz, a megtisztuláshoz vezethet az út. A csoportfoglalkozásnak van verbális része is, irányított módon megoszthatják reflexióikat, amelyek sokszor szerencsés és gyógyító rezonanciákat keltenek.
 
Az érintés pszichológiája

A proxemika jelenségvilágához is köthető érintés régóta tárgyalt kérdés a pszichoterápiában, nyilvánvaló, hogy a pszichoterápiás történések nem tárgyalhatóak külön az adott kultúra, illetve társadalom egyes rétegeiben szokásos érintési viselkedési mintáitól. A New-Age kultúra szárnyain kibontakozó humanisztikus és transzperszonális pszichológia világában jobban elfogadott és a kliensek számára is jobban elfogadható az érintés. A szomatopszichoterápia bizonyos reichiánus irányzatok által is támogatott jelenlegi reneszánsza sok érdekes kérdést felvet, amit a fejlődéslélektan és a szomatikus orvoslás is jól tud használni.

A kongresszuson több előadás is foglalkozott az érintés pszichológiai vetületével. Császár Noémi „Érintés és fájdalom” című előadásában elsőként az érintés és fájdalom neurohormonális és neuroanatómiai, kapcsolatait emelte ki (mechanoceptorok és nociceptorok a bőrérzékelésben, valamint a fájdalom és a pozitív, illetve negatív érintés szomatoszenzoros kérgen belüli neurológiai korrelátumait). Friss kutatások (Lorenzo, Fabrizi) tükrében úgy látjuk, hogy a magzatok már prenatalis korban (35-37. héte ) képesek megkülönböztetni az érintést és fájdalmat. Érdekes, hogy az érintésszegény és a durva fizika traumáknak kitett személyek esetében is hasonlóan torzul az érintésküszöb.

Császár ismertette a nárcisztikus érinthetetlenség (vagy érintésaverzió) fogalmát is, és Tiffanz Field érintésterápiák kapcsán végzett kutatásainak eredményeit is. Habár a teljes hatásmechanizmus nem ismert, tudjuk, hogy az érintést alkalmazó masszázsnak fájdalomcsillapító hatása van, fokozza a szerotonin-, a dopamin- és a melatoninszintet is, sőt csökkenti a diabeteses gyermekek glükózszintjét. Császár ismertette McCraty sok vitát kiváltó hipotézisét is (Heart Rate Variability Coherence Feedback), mely szerint a szív által fenntartott diszkonjunkt elektromágneses mező másik személy által érzékelhető és sokrétűen befolyásolja egyéni és társadalmi viselkedésünket is. Előadása végén pedig a pszichoterápia és az érintés viszonyát ismertette különös tekintettel az érintést alkalmazó, szomatoterápiát használó pszichoterápiás iskolákra (Reich, Levine, Keleman, etc.)

Bagdy Emőke „Hordozás, együtt alvás, igény szerinti szoptatás és átmeneti tárgyhasználat szerepe a korai anya-gyermek kapcsolatban” című előadásában elsőként a korai anya-gyermek kapcsolatban megfigyelhető szemléletváltozásra hívta fel a figyelmet. A korai testkontaktus szerepe életfontosságú, hiszen immunstimuláló, neuroprotektív (Panksepp, Prescoot, Brazelton). Több fejlődési folyamat fontos eleme és elindítója. A szocializált önvédelemben és az agressziómentes viselkedésben is nagy a szerepe. Az érintés  kulcsszerepet tölt be a a biztonságos kötődés rendszereinek kialakulásában is (Bowlby, Ainsworth, Fónagy). (Az előadó utalt rá, hogy a szomatikus úton nehezen magyarázható csecsemőhalálok jellemzően akkor történnek, ha az édesanya nem tartózkodik a szobában.)

Bagdy a testkontaktusban szegény és spekulatív elveken alapuló, nyugati „babakocsis kultúra” (Spock) és az anyai testen hordozó, igény szerint szoptató és a baba igényeit követő „kötődő nevelés” (Büki) jellegzetességeit hasonlította össze. A kötődő gondozást választó édesanyák és gyermekeik viszonymintáit igyekezett megragadni. A kiinduló megfigyelés szerint a hordozott babák nyugodtabbak, mozgékonyabbak, ritkábban sírnak, önállóbbak.

Bagdy kérdőíves kutatásainak (n=250, 64 tétel ) eredményei szerint úgy tűnik, hogy a kötődő nevelésben (együtt alvás, hordozás, igény szerinti szoptatás) részesülő babák nem igényik (vagy csökkentik) az „átmeneti tárgy” használatát. Ez részben módosíthatja Hamilton hipotetikus definicióját is, és hatással lehet a jelenlegi „babakocsis” kultúránk egyes elidegenítő szokásaira. Ugyanakkor a hordozás és az együttalvás szokása a családokban a vizsgálati mintában jelentősen összekapcsolódik. A kutatás alapján úgy tűnik, hogy hordozás és az együttalvás jelentősen csökkenti az anyapótló és önvigasztaló átmeneti tárgy iránti szükségletet.

Hadházi Éva az érintés mintázatait, jellegzetességeit vizsgálta párkapcsolati térben. Az előadó kérdőíves kutatása alapján a nők komolyabb kapcsolatban (szubjektíven) több érintést jelöltek. A „hét érintés skála” segítségével is végzett kutatás eredményei szerint a biztonságosan kötődők, félelemteli elkerülők, aggódó erősen ragaszkodók és az elutasítók „érintésprofilja” jelentősen különböző. A kérdéseket sajátos mintán végzeték egyetemisták körében, ez korlátot jelent a kutatásban, illetve a hét érintés kategóriái is erősen vitathatóak. Ugyanakkor régóta ismert, hogy bizonytalan kötődésű anyák csecsemőinek 75%-ánál bizonytalan kötődési stílust találtak. Bowlby 1988-ban fogalmazta meg a intergenerációs kötődési transzmissziót. Az előadás végén Hadházi kitért arra, hogy meglátása szerint a hordozókendő az anyává válás sajátos folyamatát is támogathatja. (Stern 1995, 2005)
 
Támogató csoport demens hozzátartozót gondozók számára

A Parkinson-kórt tárgyaló szimpóziumon került sor Pék Győző előadására. A mai modern medicinában, különösen a pszichiátriában az engelsi bio-pszicho-szocio kezelési modell (Engels, 1977) tűnik jó modellnek, az utóbbi időben a palliatív ellátás fejlődése kapcsán kiegészítve a spirituális doménnel.

Az Alzheimer-kórban szenvedő betegek esetében az identitásvesztés rendkívül fájdalmas folyamat a hozzátartozók számára. Korai szakaszban a bűntudat, a zavar és félelem jellemzi a betegség lefolyását. A gondozó hozzátartozókban a bizonytalanság jellemző attitűd. Sokakban kialakul a Schmidbauer által leírt helfer-szindróma (1970). Ezen felosztás szerint megkülönböztethetünk kényszeresen jelentkező segítőt, hasító segítőt és perfekcionista segítőt.

Az előadó a hozzátartozókat támogató debreceni csoport munkáját ismertette röviden. A ventilálás mellett relaxációs tréning, praktikus tanácsok, a nehéz helyzetek megbeszélése, negatív érzelmekben tehermentesítés a fő tevékenységük. Kiváló eszköznek bizonyult, hogy a hozzátartozók megírják azok nevében az életrajzát, akik már erre képtelenek. Ez érzelmileg nagyon sokat jelentett, identitást teremt azok számára, akiknek már ez szétesik.

A gondozói identitás kialakításában Montgomery és Koslosky modelljét ismertette az előadó. A csoport elméleti keretként ezt használja. E szerint hét fázisból áll a folyamat, a folyamat elején a gondozói identitás túlsúlyban van, majd amikor a gondozói szükségletek már átlépik a normális családi kapcsolatok határait, akkor a „Már inkább ápolója vagyok, mint a lánya.” jelenség figyelhető meg. Ezután a gondozó egyre többet foglalkozik az idős beteg elhelyezésével, ami óriási teher a hozzátartozónak, még akkor is, ha van rá lehetőség. Van aki az elhelyezést választja, van aki 24 órás segítséget vesz inkább igénybe, ezt követően jellemzően teljesen az ápolás uralja a képet, már nem családtag, hanem gondozó. És végül a családtagnak lehetősége nyílik ismét családtagként definiálni magát. Jellemző, hogy eltart néhány hónapig, amíg nem látogatják a hozzátartozót.
 
Janssen szimpózium

Herold Róbert a Janssen szimpóziumon tartott előadásában többször kiemelte, hogy szkizofréniában továbbra is a relapszusok csökkentése az egyik legégetőbb probléma. A jelenlegi, szkizofréniát leíró elmélet nem teljesen fedi le a teljes folyamatot. De tudjuk, hogy betegségbelátás foka és a tünetek súlyossága két független faktor. A teljes belátás kiépítése szinte lehetetlen skizofrén betegeknél. Az előadó szerint sokkal fontosabb és megvalósíthatóbb: a kezelés jótékony hatásainak és a korai jeleknek a beteg általi felismerése. Herold szerint jól használható az egyszerű KOMP modell: kapcsolat, odafigyelés, motiváció, partnerség. A kezelésben a gyógyszerforma is fontos kérdés, compliance szempontjából talán a tartós hatású injekciók szerencsések, de továbbra is ódivatú, stigmatizált kezelési forma az orvosok körében. Meglepő módon úgy tűnik, hogy a betegek attitűdje differenciált az injekciós kezelés iránt.

Szkizofréniában a korai kezelés rendkívül fontos. A terápiás válasz ilyenkor még jó. A remisszió hamarabb elérhető. Nehéz azonban, hogy még nincs a betegnek „relapszustapasztalata”. Az előadó ismertetett egy vizsgálatot, melyben nagy hangsúlyt fektettek az önkéntességre, a betegedukációra, és a vizsgálat eredményeként a betegség korai fázisában lévő betegek háromnegyede elfogadta az RLA (Risperidone Long-acting Therapy) kezelést. A funkcióképesség változása is kritikus a szkizofrénia kezelésében, szerencsés a minél magasabb szintű megtartás/emelés. 
 
Astrazeneca

Az Astrazeneca által szervezett szimpóziumon tartott előadásában Vörös Viktor kifejtette, hogy a betegek 20-45%-a nem vagy rosszul reagál az antidepresszív kezelésre. Legtöbb esetben nehéz kideríteni, hogy ki valódi nonreszponder, vagy hogy helyes-e a diagnózis. Sok esetben folyamodnak a pszichiáterek kiegészítő kezeléshez. Vörös szerint a második generációs antidepresszívumok gyorsabban hatnak. Akut szakban hatékonyabbak, de hosszabb távú kezelés lehet szerencsés (3-6 hónap). Cardiometabolikus és EPS-mellékhatásokat is fontos figyelembe venni. Egyes vizsgálatok szerint már monoterápiában is elképzelhetőek, sőt talán dózisfüggőként a különböző kórformákra. A széles mellélhatásprofilra azonban itt is figyelni kell.

Vörös kifejtette, hogy a depresszióban elkülönítünk magtüneteket és kísérőtüneteket is. Felvetett egy újfajta pszichofarmakológiai rendszerezést és nómenklatúrát, különösen a típusos, atípusos megkülönböztetést, meglátása szerint az ATC-rendszer sem szerencsés.  
 
Hálózatkutatás

A hálózatkutatásnak plenáris ülést szentelt a kongresszus. A gráfelméleti alapokat használó hálózatelmélet tulajdonképpen kutatási módszertan, amelyet a medicinában leginkább a járványterjedési modellek, a genetika, a metabolizmus kutatására használnak.

Janka Zoltán a hálózatkutatás alapjait ismertette. A gráfelméletet először Euler használta a königsbergi hidak problémájának megoldásához. Az anekdota szerint a königsbergiek azzal a kérdéssel fordultak – az akkor már híres - Eulerhez, hogy vajon végig lehet-e menni a város összes hídján úgy, hogy mindegyiken csak egyszer haladjanak át, és egyúttal visszaérjenek a kiindulópontba? A városban hét híd volt, amelyek a folyó két szigetét is érintették. Euler a hidakat éleknek, a földdarabokat pedig csomópontoknak tekintette, és így sikerült bebizonyítani, hogy mivel létezik ebben a gráfban olyan csomópont, aminek a fokszáma páratlan, ezért nincs ilyen útvonal. Janka ezt követően a gráfelméletben komoly kihívást jelentő különféle kluszterelési (közösségképzési) problémákat ismertetett. 

A modern hálózatkutatás irodalma Barabási-Albert László skálafüggetlen hálózatának felfedezésével indult meg. Barabási (2002, 2009) kimutatta, hogy a weboldalak közötti kapcsolódás és jónéhány más hálózat skálafüggetlen. Egy magas csomópontszámú hálózat akkor skálafüggetlen, ha benne a fokszámeloszlás hatványfüggvény eloszlást követ. Némileg túlegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a legtöbb csomópontnak néhány kapcsolata van, addig néhánynak pedig rengeteg. Érdekes módon az emberi szexuális hálózatok is skálafüggetlenek. ( Liljeros, 2001, 2003, 2007). Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a skálafüggetlen hálózatok elméletével szembeni egyik kritika, hogy a csomópont és él definíciójától függően szinte bármilyen komplex természeti jelenség többféleképpen leképezhető, összemosódnak tehát a matematikai modellekből levezetett, és a valódi skálafüggetlen (vagy annak vélt) hálózatokban tapasztalt jellemzők.

Janka több tudományterületről is mutatott a hálózatkutatás használatával elért eredményeket: szóasszociációs hálózat (Derényi), a piramissejtek hálózata (Buzsáki, Sik), genetika (Mirnics, Verok). Janka ismertette a szkizofrénia diszkonnekciós elméletét is, amelyben (nem komplex) gráf rajzolható fel a kommunikáló agyterületek között, illetve ennek kapcsán Van de Heuvel a témában született meghatározó közleményeit is.

Pléh Csaba szerint a hálózatkutatás a pszichológiában alapvetően három területen használható: az emberek kapcsolatainak kutatása, a gondolatok hálózata és az agyi hálózatok. Dunbar felfedezése szerint egy faj neocortexének a mérete és a faj egyedének személyes hálója között korreláció van.

Dunbar vitatható spekulációja szerint a nyugati embernél az egyén körül három csoport található: belső klikk 5-7 főből áll, aztán egyfajta szimpátiacsoport 12-15 fővel és egy „aktív háló”, ami 150 fő. Az elméletét több támadás is érte, mégis széles körben ismert. Egyes kutatók szerint a magas önmonitorozó tevékenységet végző személyiség nagy hálót tart fent, míg az alacsony önmonitorozó tevékenységet végző személyeknek kisebb a hálózatuk. Bár mások szerint az életkori korreláció miatt ez a megállapítás egyáltalán nem állja meg a helyét. Nehéz tehát direkt összefüggéseket találni, időnként talán erőltetettek a kutatások, és rendkívül bizonytalan alapokra is épülnek (e.g. spekulatív karaktertipológia, metodikai kételyek) a próbálkozások. 

Megállapítható, hogy az amygdala mérete korrelációt mutat az egyén társas kapcsolataival, de az ok-okozati következtetés már rendkívül nehéz. (e.g. amygdala, mint mag is kapcsolatban van, a neuroplaszticitás, volumennövekedés ok-okozati kapcsolata.)

Kurimay Tamás előadásában a hálózatkutatás közösségökológiai, illetve családterápiás megvilágításban kapott szerepet. Az előadó szerint a családi kapcsolathálók jól kiaknázhatóak a pszichiátriában, az addiktológiában és a pszichoterápiában. Kurimay ismertette, hogy a nyelv természetének elemzésében is használják a hálózati módszereket. Gyenge egy kapcsolat, ha eltüntetése után a hálózat válaszainak válasza jelentősen nem változik. Az erős kapcsolat elmozdítása esetén a hálózat válasza megváltozik. Csermely szerint a nők gyenge kapcsolatai stabilizálják a társadalmat, erre egyik eszközük a pozitív pletyka. Az előadó szerint családterápiában az érzelmi utak (hálózatok) feltérképezése nyújthat segítséget a munkában, ahol érdekes módon sokszor a háztartásban élő állatok is szerepet kaphatnak.

Kurimay Tamás ismertette Fowler és Christakis nagy visszhangot kiváltó, a BMJ-ben publikált közleményét , amely a hálózatkutatást szocioepidemiológia eszközökkel felszerelve elemezte újra a Framingham Heart Study boldogságra vonatkozó adatit. A módszertani kritikák ellenére a kutatás szerint a boldogság szintje egyik személyről idővel átterjedhetnek más személyekre a közvetlen és a közvetettebb társas kapcsolataik révén is.

A vizsgálat alapvető eredménye, hogy a boldog emberek egymással társas kapcsolatban állnak. Christakisék szerint az „én” boldogságát 15%-ban határozza meg egy közvetlen „társ”, 10%-kal a két kapcsolatnyi távolságban álló és 6%-ban a három kapcsolatnyi távolságú „társ” boldogsága. Nehezen megmagyarázható eredmény ugyanakkor, hogy a vizsgált személyek boldogságával erősebb összefüggésben állt a közvetlen szomszédok boldogsága, mint az ugyanabban a háztömbben lakóké. Fowler és Christakis kutatásait később sok támadás érte metodikai ( Lyons, 2010  ) és szociálpszichológiai, szocialpszichiátriai és szociológiai (Buda, 2010) szempontból is.
 
Alváshigiénia

A kongresszuson több előadás foglalkozott az alvással. A Zentiva szimpózium keretein belül Purebl György „Inszomnia és pszeudoinszomnia” címmel tartott összefoglaló előadásában rávilágított, hogy az alvás és ébrenléti állapot között már nem húzható olyan éles határvonal, mint korábban hittük. A két állapot mechanizmusai néhány dimenzióban hasonlóak, sok az átmenet és átfedés is. Purebl az inszomnai és pszeudoinszomnia differenciáldiagnosztikai kritériumát ismertette.

Csábi Eszter az obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS) következtében kialakuló speciálisan széttöredezett alvás jellegzetességeit ismertette előadásában. Ismert, hogy az OSAS kongitív teljesítményromláshoz vezet. Csábi kutatásában a komplex munkamemóriát, verbális és téri-vizuális emlékezeti mechanizmusokat és az implicit tanulást vizsgálta. 
 
A kis mintán (n=42) végzett kutatás eredményei szerint az OSAS csoport rosszabbul teljesített a komplex munkamemóriát érintő feladatokban, ám tendencia szinten jobban teljesített a téri-vizuális területen, szintén meglepő volt, hogy (a hypoxia és az alvásdepriváció ellenére) ugyanolyan tanulási mintázatot hasonló mintázatot mutatott a két csoport az implicit tanulásban. Elképzelhető tehát, hogy a szubkortikális funkciók nem függnek olyan mértékben az alvástól, mint a kérgi funkciók.
 
Tudatelmélet

Gál Zita két előadásában is érintette a tudatelmélet terület. Az (elmeteória vagy tudatelmélet (Theory of Mind, ToM) az az emberi képesség, hogy mentális állapotokat – elképzeléseket, szándékokat, vágyakat, színlelést, tudást tulajdonítunk magunknak és másoknak, valamint megértjük, hogy mások mentális állapotai eltérnek a miénktől. Megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos tudatelméleti szintet. Az elsődleges reprezentációs képesség, ami megtalálható csecsemőkben, gyermekekben és felnőttekben (hét hónapos kortól). A másodlagos ToM képesség, amely pedig a reprezentációk alapján predikciókat képes készíteni.

A mentalizáció másodlagos vagy komplex tudatelméletnek tekinthető, mely képesség 13-19 év között fejlődik ki teljesen és meglepő módon nagy különbségek mutatkoznak felnőttek között is.  A tudatelméletet továbbá affektív (mások érzelmeinek tulajdonítása) és kongitív (vélekedések) szintet is megkülönböztethetünk. Az emberi társadalom intenzív szociális jellege miatt a tudatelméleti funkcionálitás elengedhetetlen. Bizonyos neurológia és pszichiátria (betegségekben kimutatható a tudatelméleti funkcionalitás zavara. Gál az első előadásában az anorexia nervosások körében történt vizsgálatát mutatta be, mely a nemzetközi kutatásokkal összhangban megállapította, hogy anorexia nervosában az affektív mentális állapotok tulajdonítása vonatkozásában az anorexia nervosás betegek rosszabbul teljesítenek.

Gál második előadásában a 210 főn (n1=170;6-12, n2=40;14-30) végzett Faux Pas (elszólás) teszt eredményeit ismertette. A Faux Pas komplex tudatelméleti funkció ellenőrzésére szolgál, hiszen egyrészt az affektív és kognitív dimenziót is használja másrészt pedig szándéktársítás képességét is igényli. Gál kutatása szerint a serdülőkort követően az egészséges tudatelméleti működésben az affektív és kognitív komponens függetlenik és ezáltal külön is mérhetővé válik. 
 
Kongresszus

A kongresszus teret adott a Debreceni Pszichiátriai Tanszék pszichofarmakológiai és farmakogenetikai munkacsoportjainak bemutatkozására is. Négy könyvbemutatóra is sor került: Osváth Károly: Pszichiátriai lexikon, Túry Ferenc és Babusa Bernadett: Adonisztól Schwarzeneggerig: a férfiideálok és civilizáció, Kuncz Elemér: Igazságügyi pszichiátria és Kalmár Sándor, Németh Attila, Rihmer Zoltán szerkesztésében: Az öngyilkosság orvosi szemmel. 

Külön szekció foglalkozott az igazságügyi pszichiátria kérdéseivel, a családterápiával, a gyermek és serdülőpszichiátriával, a neuro-biológia-genetika pszichofarmakológiával és a pszichológiai és neuropszichológiai kutatások és a pszichoterápiának is . Az egyik szekció helyt adott egy filmes workshopnak (Egy pár terápiában) valamint egy kerekasztalbeszélgetés a hazai pszichiátriai rendszerben tapasztalható visszaéléseket tárgyalta, míg egy másik pedig az OPAI megvalósítását a Semmelweis terv tükrében.

Az utolsó napon szomatikus orvosszakmák ismert képviselői is tartottak előadást. Rónaszéki Aladár kardiológus a szakterületén felbukkanó depressziós betegek megfelelő kiszűrése mellett a depresszió kezelésében a (endothél-funkción keresztül ható) testmozgás terápiás potenciálját hangsúlyozta. Hidvégi Tibor diabetológus pedig a T2DM általános bemutatása mellett a „Kardiometabolikus kockázati tényezők előfordulása váltott műszakban dolgozók körében” című közleményt mutatta be. Szomatikus szempontból rendkívül érdekes volt Bánki Adrienn előadása az irritábilis bél szindrómához kapcsolható kötődési mintázatokról, Mohácsi Bernadett előadása a PCOS szomatopszichés vonatkozásairól, valamint Nagy Enikő három tinnitusos beteg esetismertetését bemutató előadás.

A debreceni Kölcsey Központ kiváló helyszín volt a konferenciának, a szervezés is rendkívül pontos és alapos volt. A nyugati konferenciák nyüzsgő poszter-szekcióihoz képest egyedül a poszter-szekció okozott csalódást számomra: az érdekfeszítő poszterek nehezen voltak megközelíthetőek, a szekció alatt alig egy tucat ember volt kíváncsi tartalmukra és a szűkös hely miatt a bemutatásokat alig lehetett követni. A kongresszuson számos gyógyszergyár is intenzíven képviselte magát.

A pezsgő konferencián a pszichiáterek mellett, neurológusok, háziorvosok, klinikai szakpszichológusok, valamint a segítő szakmák képviselő is részt vettek.


A konferencia adatai:
A Vándorgyűlés időpontja: 2012. január 25-28.
Magyar Pszichiátriai Társaság XVII. Vándorgyűlése
A Konferencia elnöke: Kurimay Tamás
A Szervezõ Bizottság elnöke: Molnár Károly

Forrás: doki.net