Az új nemzeti drogstratégia középpontjában a drogok nélküli életmodell megerősítése áll.

Társadalmi és szakmai egyeztetés alatt van a készülő új nemzeti drogstratégia, amelynek szakmai-tartalmi elemei alapvetően nem változnak a 2009-ben elfogadott stratégiához képest, viszont a hangsúlyok és prioritások megváltoznak benne - közölte Téglásy Kristóf, az Emberi Erőforrások Minisztériuma ifjúságügyi főosztályának vezetője csütörtökön Dunaújvárosban. 

A Magyarországi Református Egyház fenntartásában működő Újváros Drogambulancia Új drogok, új kihívások címmel rendezett konferenciájára a szervezők Simicskó István sportért felelős államtitkárt hívták meg, helyette ismertette a tervezetet a főosztályvezető.

Téglásy Kristóf elmondta: drogstratégiát még nem előzött meg olyan méretű társadalmi egyeztetés Magyarországon, mint a most készülőt. Hangsúlyozta, hogy annak középpontjában a drogok nélküli életmodell megerősítése áll. A stratégia az egészséget alapértékként közvetítő közösségerősítő szemléletmódot támogatja, míg az ellátásban felépülés központú megközelítést alkalmaz, és kiemelt szerepet kap benne a reintegráció. Mindezek elérésében lényegesen nagyobb szerepet szán a családoknak, helyi közösségeknek - tette hozzá.

A jelenleg droghelyzetről elmondta: nő az illegális szert egyszer kipróbálók és a kannabiszt fogyasztók száma, az amfetamint használóké komoly emelkedést mutat. Rendkívül veszélyesnek nevezte, hogy a drogokat kipróbálók életkora lejjebb tolódott: 12-13 éves gyerekek is érintettek már. Összességében Magyarország drogérintettsége közepes.

Cserháti Péter egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár a szenvedélybetegek ellátása kapcsán kiemelte, hogy súlyos szakemberhiány van mind pszichiátriai, mind addiktológia szakokon. Emlékeztetett arra, hogy 2007-ben e két területen volt a legnagyobb ágyszámleépítés. Sok az új krónikus ágy azóta, de nem e két szakon - tette hozzá. Ezért az egészségügyi szakállamtitkárság  nagy hangsúlyt fektetett az addiktológiai osztályok számának növelésére, így elérték, hogy további aktív addiktológiai kapacitások jöttek létre és minden ellátási nagytérségben elérhető ilyen ellátás. 

MTI

Nagyobb valószínűséggel feledékenyek és esnek el az idősebb alkoholfogyasztók

Az alkohol sokkal nagyobb hatást gyakorol a 65 éven felüli alkoholfogyasztókra, mint a kamaszokra. A nyugdíjasok ugyanis nagyobb valószínűséggel esnek el, szenvednek balesetet, vagy felejtik el bevenni gyógyszereiket - derítette ki egy kutatás.

Az Alcoholism: Clinical and Experimental Research szaklapban megjelent kutatás szerint a nagy mennyiségű alkoholt fogyasztó nyugdíjasok nagyobb valószínűséggel esnek el, szenvednek balesetet, vagy felejtik el bevenni gyógyszereiket. A texasi Baylor Egyetem kutatói Dr. Douglas Matthews vezetésével kísérleti patkányokon vizsgálták az alkohol hatásait. Eredményeik azt mutatták, hogy az idősebb állatok sokkal nagyobb valószínűséggel szenvednek az ivás káros hatásaitól, mint a fiatalabbak.

"A kísérletekben felnőtt és idős patkányokat használtunk. Eredményeink az etanol által kiváltott ataxia (a koordináció hiánya) drámai mértékű növekedését mutatták az idősebb patkányokban. Ez alapján könnyű következtetni emberek esetében az esések, balesetek és a gyógyszerbevétel elfelejtésének megnövekedett esélyére" - állítja Matthews.



Az eredmények különösen aktuálisak, amikor Nagy-Britanniában és más országokban is súlyos problémát jelent a túlzott alkoholfogyasztás. A University College London nemrég készült kutatása azt mutatta, hogy a felnőttek többsége önmagát is becsapja azzal, hogy mértéktartó alkoholfogyasztónak tartja önmagát, miközben valójában "nagyivó". A kutatás során összevetették az emberek által bevallottan vásárolt alkohol mennyiségét a boltokban tényelegesen megvásárolt mennyiséggel, és kiderült, hogy ez alapján az eladások 40 százalékát senki sem vállalja fel. A kutatást végző szakemberek becslése szerint a brit felnőttek körülbelül felének alkoholfogyasztási szokásai megfelelnek a rohamszerű ivás/"vedelés" fogalmának. Ennek ellenére a nők 13, és a férfiak csupán 22 százaléka vallja be, hogy ebbe a kategóriába tartozik.

A Drink Aware brit jótékonysági szervezet szerint a rohamszerű ivás definíciója a következő: a javasolt napi alkoholmennyiség legalább kétszeresének fogyasztása a hét legtöbb napján.

Házipatika

A metadon és egyéb ópiátok használata miatt életüket vesztők száma évről évre nő.

Ugyan Magyarországon évről évre kevesebben veszítik életüket drogfogyasztás következtében, megállapítható, hogy továbbra is rengeteg család életét mérgezik meg a pszichoaktív szerek. Szerencsére a drogfogyasztás következtében elhunytak száma csökkenő tendenciát mutat, 2011-ben 14 illegális szerhasználattal közvetlenül összefüggő esetet regisztrált a Nemzeti Kábítószer-adatgyűjtő és Kapcsolattartó Központ. Az elmúlt évekhez képest ez kismértékű csökkenést jelent, míg 2009-ben 31, két éve 17 eset vált ismertté, ami összefüggésben áll azzal, hogy jelentősen visszaszorult a heroint fogyasztók száma – számol be róla a Magyar Nemzet. 

Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a metadon és egyéb ópiátok használata miatt életüket vesztők száma évről évre nő, míg 2006-ban ketten, addig 2011-ben már heten hunytak el e szerek használata miatt. Ugyanezen években amfetaminszármazékok fogyasztása következtében hét éve még nem történt haláleset, tavalyelőtt viszont három is ismertté vált.

Két éve egy híján harminc kábítószer-fogyasztással közvetetten összefüggő halálesetet jelentettek, ami a 2010-ben jelentett 12 közvetett esethez viszonyítva jelentős növekedés (az emelkedés mögött az adatgyűjtés fejlődése is állhat). Természetes okot – jellemzően valamilyen szívbetegséget - nyolc esetben regisztráltak, erőszakos halálesetet 21 esetben jelentettek – írja a lap. 

Weborvos 

A kanadai Addiktológiai és Mentálhigiéniai Központ (CAMH) új tanulmánya szerint ma már az alkohol a harmadik vezető oka a betegségeknek és sérüléseknek globálisan.  

A tanulmányt, amely a betegségek okait kutató 2010. évi nagyszabású projekt részeként készült, az Addiction című folyóirat e havi számában közölték. "Az alkoholfogyasztás több mint 200 különböző betegségért és sérülésért felelős" - húzta alá Kevin Shield, a tanulmány vezető szerzője. - Ezek nem csupán az alkoholizálás azon jól ismert következményeit foglalják magukba, mint a májzsugorodás és a közúti balesetek, hanem számos rákfajtára, köztük a nőket érintő mellrákra is kiterjednek."

A tanulmány készítői 2005-re vonatkozóan számba vették az alkoholfogyasztás mennyiségét és mintáit országokra lebontva, majd ezen adatok alapján becsülték meg a 2010-re érvényes mutatókat. Az eredmények jelentős eltéréseket mutatnak régiónként az alkoholfogyasztó emberek számát, az elfogyasztott alkohol mennyiségét és az ivási mintákat illetően - adta hírül a ScienceDaily című ismeretterjesztő hírportál.

A magas vérnyomás és a dohányzás után a legtöbb betegséget az alkohol okozza 

A mutatók szerint Európában és Fekete-Afrika egyes részein élnek a világ legkeményebb alkoholfogyasztói. A Kelet-Európában és a Fekete-Afrika déli részén élő emberek fogyasztották a legegészségtelenebb módon az alkoholt: rendszeresen nagy mennyiségben, lerészegedésig, hosszan tartó ivászatok során és főleg az étkezéseken kívül.

Az Észak-Afrikában, a Közel-Keleten és a Dél-Ázsiában élők itták a legkevesebb alkoholt. Az észak-amerikaiak és különösen a kanadaiak a globális áltagnál több mint 50 százalékkal több szeszesitalt fogyasztanak és mindezt a legtöbb európai uniós országhoz viszonyítva jóval egészségtelenebb módokon teszik.

Az alkoholfogyasztásnak tulajdonítható betegségek és sérülések mértéke már most is jelentős és egyre növekszik: az alkohol a betegségek és sérülések harmadik vezető okává lépett elő a magas vérnyomás és a dohányáru-fogyasztás után.

A tanulmány lakossági felmérések, gyártási és értékesítési adatok és a hivatalos nyilvántartásban nem szereplő alkoholfogyasztási adatok összegzésével készült.

A világ nagy része illegális alkoholt fogyaszt

A kutatók szerint a 2005-ben elfogyasztott alkoholmennyiség majdnem 30 százaléka "nem nyilvántartott" alkohol volt: amelyet nem fogyasztásra szántak, otthon főztek vagy illegálisan gyártottak. Bizonyos régiókban a nem nyilvántartott szeszek tették ki az összfogyasztás több mint felét.

"A nyilvántartásba nem vett alkoholok fogyasztásának mértéke jelentős probléma, mivel ezek fogyasztóira nincsenek hatással az olyan szabályozó tényezők, mint az adózás, amely mérsékelheti a fogyasztást" - mutatott rá a tanulmány egyik szerzője. Mint Shield hozzátette: "az alkohol ellenőrzési irányelvek fejlesztése az egyik legjobb lehetőség az alkoholfogyasztás jelentette egészségügyi teher nagy részének megelőzésére".

Drogosok használta eldobált fecskendőktől rettegnek Újlipótváros anyukái. A Szent István Parkot hiába őrzik, a függők bemásznak a kerítésen. A TASZ drogszobákat ajánl.  

Kétgyerekes anyuka talált drogosok által használt fecskendőt a Szent István Parkban a héten. Amint azt a Hír24-nek elmondta, nem ez volt az első eset: az elmúlt 2-3 hónapban legalább fél tucat tűt szedett már így össze. A környéken élők, akik a parkban gyakran sétálnak, most attól tartanak, hogy egy óvatlan pillanatban gyerekeik megszúrják magukat, és fertőzést kapnak.

Az RTL Klubon is megjelent hír szerint az újlipótvárosiak aláírásgyűjtésbe kezdtek, hogy a parkot egész nap őriztesse az illetékes Főkert Parkfenntartó Kft. A környék iskoláiban is megkérték a vezetőket: mondják el a gyerekeknek, miért nem szabad az ilyen fecskendőkhöz nyúlni. Rendőrségi bejelentést egyelőre senki sem tett.

Őrzés és rongálás

A szülők szerint a probléma azóta áll fenn, hogy a Főkert nem biztosítja a park egész napos őrzését. Az Index kérdésére a Főkert egy munkatársa ezzel szemben azt közölte: éjszaka megbízott járőrszolgálat, napközben pedig polgárőrök és közterület felügyelők segítik a munkájukat. A biztonságvédelmi osztály munkatársa azt is elmondta, az előírásoknak megfelelően, rendszeresen gyűjtik a használt fecskendőket, azokat külön kezelik, és egy bizonyos mennyiség után elvitetik a veszélyes hulladékot.

Fotó: Benjamin Lowy / Europress / Getty

 

Arra a kérdésünkre, hogy hogyan juthatnak be droghasználók az éjszaka őrzött, bezárt területre, a Főkert munkatársa nem tudott választ adni. Megjegyezte ugyanakkor: éjszakai rongálás is történt már a Szent István Parkban. Az ügyben kerestük a feladattal megbízott Nemzetközi Testőr szolgálatot is, ők későbbre ígértek tájékoztatást.

A harmadik verzió

A Drogprevenciós Alapítvány 1999 óta működik a 13. kerületben, és Varga Mónika koordinátor szerint még soha nem volt konfliktusuk helyben. Mint mondta, az Alapítvány munkatársai a tűcsereprogramon kívül rendszeresen végeznek helyszíni munkát, de az utóbbi időben is csak elvétve találtak használt fecskendőket, azokat sem a parkon belül. „Jó lenne látni, hogy miről szól valójában ez a történet; a feleknek le kellene ülniük egymással, és megbeszélni az alapvető problémákat” – mondta Varga, utalva arra, hogy a helyiek korábban a kutyatulajdonosokat támadták hasonló módon. A Drogprevenciós Alapítvány megérti a szülők aggodalmát, de Varga Mónika többször is aláhúzta: 14 éves működésük után furcsa, hogy éppen most alakult ki konfliktus.

Sárosi Péter, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) drogpolitikai programvezetője az ügy kapcsán azt mondta: egyetért a szülőkkel, a parkot jobban kellene védeni, de az akkor is csak tüneti kezelés lenne. Sárosi elmondta, kutatások bizonyítják, hogy a fogyasztók azért dobálják el a használt tűket, mert nem merik visszavinni, félnek a rendőrségi eljárástól. Ráadásul, mivel a kormány visszavette a drogprevenciós pénzeket, az alapítványok ma már csak napi egy tiszta fecskendőt adhatnak ki fejenként. Mivel a tűbegyűjtésre sincsen pénz, a TASZ szerint olyan drogszobákat kellene kialakítani, ahol a függők zavartalanul, zárt helyen, orvosi felügyelet mellett használhatják a szereket.

„A Drogprevenciós Alapítvány az egyik legrégebbi program, a nehéz anyagi helyzetük ellenére fontos munkát végeznek” – mondta Sárosi, aki szerint sajnos az ilyen intézmények mára „luxussá” váltak. Úgy látja, az önkormányzatok is több pénzt fordíthatnának az eldobált fecskendők összegyűjtésére, hiszen a járványveszély fennáll. „Úgy, hogy egy tűbe nyúl, a kisgyerek nem kaphat HIV-fertőzést, de sok mást igen” – mondta a TASZ-os. 

Index 

A Society for the Study of Ingestive Behavior Zürichben rendezett éves találkozóján prezentált új tanulmány szerint, az állatokhoz hasonlóan, az emberek is élvezetesebbnek és kielégítőbbnek tartják a kisebb falatokból álló ételt, mint az ugyanolyan kalóriatartalmú, nagyobb falatokat. Ezért a kisebb adagokra porciózott étellel könnyebben fenntartható az ideális testsúly.  

Korábbi tanulmányok már utaltak arra, hogy nagyobb adagok esetén hajlamosabbak vagyunk többet enni. Devina Wadhera, az Arizona State University pszichológusa tanulmányában ezúttal a falatok számára és méretére fókuszált, mivel ismert tény, hogy az emberek és bizonyos állatok képesek megítélni az étel mennyiségét.

Ezt jól példázza, egy 1989-es patkánykísérlet, melyben az állatok T alaprajzú útvesztőjének egyik szárnyában 4 x 75 mg, míg a másik szárnyban 1 x 300 mg pelletet helyeztek el. A patkányok a 4 x 75 mg-os adagot választották, és preferenciájukat az adagok helyének felcserélése sem változtatta meg, vagyis ugyanolyan mennyiségű adagnál előnyben részesítették a kisebb falatokra osztott ételt.

A kutatók a kísérletekből arra következtettek, hogy az állatok ugyanolyan mennyiségek esetén az egyetlen pellettömb helyett jobban kedvelik a több darabból álló ételt, mivel azt valószínűleg nagyobb mennyiségűnek ítélik meg, és feltételezték, hogy ez más fajoknál, így az embernél is hasonlóképpen történhet.

Ennek tesztelésére Wadhera és kollégái 301 résztvevő bevonásával folytattak kísérletet, melyben az alanyoknak egy 82 grammos bagettet egyben vagy 4 darabra vágva kínáltak. A bagett elfogyasztása után húsz perccel, a résztvevőket meghatározott mennyiségű tesztételre invitálták, majd a maradék bagett és tesztétel mennyiségekből értékelték az elfogyasztott mennyiséget. Az eredmények azt mutatták, hogy a feldarabolatlan bagettet fogyasztók többet ettek, mind a bagettből, mind a tesztételből, mint azok, akik 4 darabban kapták a péksüteményt, aminek Wadhera szerint az lehet az oka, hogy a résztvevők egyszerűen jóllakottabbnak érezték magukat a több falatra osztott ételtől.

A táplálékmennyiség percepciójának hasonló módon történő manipulálásáról egy másik, holland tanulmány is beszámolt, ahol az étel aromájának megváltoztatásával érték el, hogy a résztvevők a kisebb falatokat válasszák, falatonként 10%-al csökkentve a bevitt kalóriák mennyiségét.

A kutatók szerint az aromakontroll és a kisebb falatok kombinációja hamarabb teltségérzetet kelt, így a módszer nemcsak az egészséges testsúly könnyebb fenntartását, de akár a fogyókúrák sikerét is elősegítheti. 

DRportál 

Egyáltalán, mire jó a pszichodráma?

Jakob Levi Moreno, a múlt század elején fejlesztette ki a módszert. 1925 - től Amerikában már hatékonyan használta gyógyító eljárásként, majd pszichoterápiává érlelte.

A pszichodráma alapdefiníciója szerint: belső lelki történéseink megjelenítésének módszeréről van szó, de ez így nem sokat jelent. Sokszor dolgozunk nonverbális kommunikációs elemekkel is a terápia során. Sokszor fontosabb - több információt hordoz - a beszédnél a megjelenítés, az akció. Vagyis van létjogosultsága egyéni terápiában is.

Mi a varázsa ennek a módszernek?

Éppen a rugalmassága, a hajlékonysága, az integrálhatósága.

Nem kezdünk pszichodráma jelenetet egy terápiás ülésen, hanem olyan dramatikus gondolkodásból adódó adaptált technikákkal dolgozunk, amelyek dinamizálják az ülést,  nyilvánvalóvá  teszik egy - egy helyzet valódi indítékait. Aktivizálják a pácienseket, így több nézőpontból tudnak önmagukra és az adott kérdésre rápillantani. 

A gondolkodásmódot vettük át leginkább ebből a módszerből.

Azt, hogy a belső világunk jóval összetettebb, mint egy-egy külső jelből sejthető.

Azt, hogy a kreatív, önmagáért tenni akaró, aktív emberkép mennyire fontos, mint alapvetés, ha valakit fejleszteni akarunk.

A külső és a belső világ feleselgetésének, dinamikájának színességét.

Nektek van tapasztalatotok erről a módszerről?

Mérei Pszichoterápiás Ambulancia

M E G H Í V Ó

Kedves szülők, szakemberek és érdeklődők!
Sok szeretettel várunk mindenkit az Ágacska Alapítvány és
az Újbudai Kábítószerügyi Egyeztető Fórum alábbi, közös rendezvényén.

Ágacska Prevenciós Workshop

Időpontja: 2013. április 30., kedd, 8.30-13.00 óra

Helyszíne:

Újbuda Polgármesteri Hivatal Díszterem

Cím: 1113 Budapest, XI. ker. Zsombolyai u. 5.,
megközelíthető az „Újbuda Galéria”- bejáratnál

Program:

8.30 - 9.00 Regisztráció

9.00 - 9.15 Megnyitó
Márton Andrea, Újbudai Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum szakmai elnöke

9.15 - 9.40 Drogprevenció a gyakorlatban
Bredák Kata, bőnmegelızési és áldozatvédelmi referens,
Budapest, XI. kerületi Rendırkapitányság

10.00 - 10.30 A család szerepe a prevencióban
Dr. Komlósi Piroska, klinikai szakpszichológus, egyetemi docens, családterapeuta

10.30 - 11.00 Kávészünet

11.00 - 11.20 "Ördögök vagy angyalok?"
- Mitıl veszélyeztetettebbek az örökbefogadott gyermekek?
Molnár Gabriella, klinika gyermek szakpszichológus

11.20 - 11.40 Örökbefogadott gyermekekkel végzett prevenciós munka az Ágacska Alapítványnál
Mészáros Krisztina, klinikai szakpszichológus, családterapeuta

11.40 - 13.00 Beszélgetés örökbefogadott kamaszokkal
A beszélgetést vezeti: Mészáros Krisztina, Molnár Gabriella

A konferencia-részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött!

Regisztrálni az agacska@agacska.hu címen lehet.

A rendezvény alatt megvásárolható az Ágacska Alapítvány két kiadványa:
„Az örökbefogadás lélektana” és „Beszéljünk róla?!”  

Az Indianai Egyetem neurológusai a sör iránti vágyódás keletkezését vizsgálva arra a megállapításra jutottak, hogy az agy még az alkoholmentes változatban is dopamintermeléssel válaszol a sörfogyasztásra. A dopamint az agy jutalomként érzékeli, a vegyületet már rég bizonyos dolgok, így az alkohol iránti vággyal hozták összefüggésbe.

"Úgy véljük, ez az első olyan, emberek bevonásával végzett kísérlet, amely azt mutatja, hogy az alkohol bódító hatása nélkül egy szeszes italnak már az íze is kiválthatja ezt a dopaminaktivitást" - fogalmazott a kutatást vezető David Kareken neurológus. A vizsgálatot 49 férfi bevonásával végezték: a résztvevők kedvenc sörmárkájukat, vagy egy alkoholmentes sportitalt fogyasztottak, ennek során vizsgálták az agy dopaminaktivitását.

A Neuropsychopharmacology című tudományos folyóiratban közölt eredmények szerint a sörfogyasztás esetében már önmagában a nektár íze is dopamintermelődést váltott ki. A hatás ráadásul sokkal nagyobb volt, mint a sportital esetében, noha sok résztvevő azt mondta, a citromízű Gatorade-et részesíti előnyben. A kutatás arra is rávilágított, hogy azoknál a férfiaknál, akiknek családjában volt alkoholista, sokkal erősebb volt a dopaminaktivitás. 

Index

A szexuálterapeuták és a párkapcsolati problémákkal foglalkozó szakemberek szerint egyre több férfi szexfüggő. A szexfüggőség legelterjedtebb formája az internetes pornográfia. A szenvedélybetegek akár napi 8 órát is eltölthetnek a képernyő előtt pornográf oldalak nézegetésével.  

 A betegség, mint minden függőség, a beteg állásának, partnerének elvesztésével is járhat. A szexfüggőkre a felmérés szerint „eléggé jellemző” a gyakori alkalmi szex, a kockázatos nemi kapcsolat, a prostituáltak szolgáltatásainak igénybe vétele, az internetes pornográfiához fordulókra viszont már a „nagyon jellemző” volt a meghatározás. A „cyberszexet” sokan tartják előnyösnek, mert szerintük anonim, olcsó és biztonságos.

A szexfüggők, mint a többi szenvedélybeteg általában, úgy érzik, életük irányíthatatlan, már nem urai többé cselekedeteiknek. 

Az elmúlt két évben óriási mértékben megnőtt azok száma, aki túl gyakran fordulnak az internetes pornográfia felé, és kényszeres szexuális viselkedésük már a kapcsolatuk rovására megy.

A beteg partnere megcsalva érzik magát, elkeseredett és dühös, és bár van olyan társ is, aki támogat, a legtöbb kapcsolat széthullik, aminek elsősorban a gyerekek, a munkahelyek és szélesebb értelemben vett család a szenvedő alanyai.

BBC News 

Sokan azért nem merik letenni a cigarettát, mert félnek, hogy meghíznak. Egy a Harvard-egyetemen végzett vizsgálat szerint a leszokásnak sokkal több előnye van, mint hátránya.  

Mivel nemcsak a cigaretta, de az elhízás is kockázati tényezőt jelent a szív- és érbetegségek szempontjából, sokan úgy gondolják, ugyanakkora a veszély, minek szokjon akkor le, a dohányzás elhagyása amúgy sem könnyű.

A kutatók megnézték több mint 3200 felnőtt kockázati tényezőit szívbetegség, stroke, periferális érbetegség és pangásos szívelégtelenség szempontjából olyanok esetében, akik

• dohányoztak
• soha nem dohányoztak
• nemrégen hagyták abba a dohányzást
• legalább négy évvel ezelőtt tették el a cigarettát.

Megvizsgálták továbbá ezekben a csoportokban a súlygyarapodást is, és kiderült, hogy a nemrégiben leszokók körében volt a legnagyobb a hízás mértéke, átlagosan 2,7 kilogramm a nem cukorbetegeknél, illetve 3,6 kg a cukorbetegeknél.

Minden kétséget kizáróan a szív- és érbetegségek kockázata a legalacsonyabb azok körében, akik soha nem dohányoztak. A kockázat közel háromszorosa volt a dohányzóknál, a nemrégiben leszokók és a több éve már nem dohányzók csoportjában a kockázat körülbelül azonos volt, de felére csökkent az aktív dohányosokkal szemben.

Az előnyök hasonlóak voltak azoknál, akik meghíztak, és azoknál, akik nem híztak meg a leszokást követően.

Mit tehetünk a leszokás érdekében?

Senki sem vitatja, hogy nem könnyű abbahagyni a dohányzást. Legelőször is az kell hozzá, hogy az ember akarjon leszokni. Íme, néhány stratégia:

• Gondolja végig, miért is dohányzik. A stressz, az unalom az oka, vagy a megszokás? Ha az okot meg tudja határozni, könnyebb stratégiákat kidolgozni.
• Gondolja meg, miért akar leszokni. Saját magáért, a gyerekeiért, hogy jó példát mutasson, hogy megőrizze egészségét? Írja le az okokat emlékeztetőül.
• Válasszon ki egy időpontot, amikor a leszokást tervezi, és ossza ezt meg barátaival és rokonaival.
• Gondoljon előre a kihívásokra, gyakorolja: „Köszönöm, nem, nem gyújtok rá”.
• Kérjen segítséget orvosától, aki többféle módszert, segítséget is ajánlhat, nikotintapaszt, rágógumit, inhalátort, sprayt.

Ne feledje, az egyik embernél az egyik módszer működik, a másiknál más. Ne adja fel, próbálkozzék, míg meg nem találja az önnek legmegfelelőbb stratégiát.

Ne féljen a súlygyarapodástól, alakítson ki még a leszokás előtt új edzéstervet, és tartsa be az egészséges, kiegyensúlyozott étkezés szabályait. 

Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy az immun - és inflammatorikus mechanizmusok fontos szerepet töltenek be a skizofrénia biológiájában. Dr. Mar Fatjo-Vilas kutatócsoportjával felfedezte, hogy az interleukin-1β gén (IL1β) összefüggésben áll az agyfunkciók skizofréniára jellemző változásaival.  

 „Ez a tanulmány is bizonyítja, hogy a „funkcionális képalkotó genetika” viszonylag új területe nagy előrelépést hozhat a skizofrénia tanulmányozása szempontjából. A végrehajtó funkciók és a hosszú távú memóriát érintő kognitív zavarok esetében is egyre inkább előtérbe kerül a betegségek genetikai hátterének vizsgálata.” – vázolta fel a tanulmány módszereit Dr. Fatjo-Vilas.

A tanulmány során a skizofrén és egészséges résztvevőket rövid távú memória feladatok végrehajtása közben funkcionális mágneses rezonancia képalkotó agyszkennerrel vizsgálták. A kutatók így meghatározhatták a rövid távú memória feladatok végzése során aktív agyterületeket.

Genotipizálás segítségével meghatározták, hogy a résztvevők az IL1β gén promóter régióján az 511C/T polimorfizmus mely allélkombinációját hordozzák (CC, TT vagy CT). A CC homozigóta skizofrén betegeknél a rövid távú memóriával összefüggően csökkent prefontalis cortex aktivációt tapasztaltak, azokhoz a betegekhez képest, akiknél a T allél legalább egy kópiája jelen volt. Az egészséges résztvevők frontális agyi aktivitását a genotípus nem befolyásolta.

„Az analizált genetikai variáns hatást gyakorol a prefontalis cortex funkciókra, ami a skizofrén illetve egészséges alanyoknál különbözik.”- összegezte az eredményt Dr. Fatjo-Vilas.

Az -511C/T  látszólag komoly szerepet tölt be a  IL1β expresszió mértékében, a T allél jóval aktívabb a C-nél, ami azt sugallja, hogy a  IL1β fokozott expressziója összefüggésben áll a kognitív funkciókat megalapozó frontalis corticalis funkciók nagyobb veszélyeztetettségével.

Az IL-1β stresszhatás következményeként szabadul fel a vérben, ez az egyik mód, ahogy a stressz gyulladáshoz vezet. A cirkuláló IL-1β szintje depresszió és egyéb neuropszichiátria betegségek során megváltozik.

„Az immunrendszerben betöltött szerepe mellett az interleukineknek a központi idegrendszer fejlődési és funkcionális folyamataiban is fontos szerepe van. A tanulmány hozzájárul a betegség azon biológiai mechanizmusainak azonosításához, melyek összefüggnek az idegfejlődési folyamatokkal továbbá az immun és stressz válasz funkciókkal.”- foglalta össze Dr. Fatjo-Vilas. 

DRportál 

M E G H Í V Ó 

Az Ébredések Alapítvány, a Magyar Mentálhigiénés Szövetség, a Magyar Pszichiátriai Társaság Közösségi Pszichiátriai és Addiktológiai Szekciója, a Magyar Pszichiátriai Gondozók Regionális Egyesülete, az Országos Közösségi Ellátók Egyesülete, valamint a Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona

meghívja Önt és munkatársait a

XI. Közösségi Pszichiátriai, Addiktológiai és Mentálhigiénés Konferenciára.

„A brutalitás megszelídítése” 
Személyes és társadalmi traumák: kezelés, gondozás, prevenció

Akkreditáció: A konferencia szociális szakemberek számára 5 ponttal akkreditált, szakorvosok, klinikai szakpszichológusok és szakdolgozók számára utóakkreditált, várhatóan 5-7 pontot ad. 

Helyszín: 

PROGRAM

8.30 - 9.00: Regisztráció, kávé

9.00 - 10.30: PLENÁRIS KEREKASZTAL: 
Közösségi Lelki Egészségfejlesztés - 2. ESZMECSERE 
Moderátorok: Silling Tibor (MPGRE), Harangozó Judit (Ébredések Alapítvány, MPT Közösségi Szekció). A résztvevők egy részét a március 26-i 1. Eszmecsere során kialakult munkacsoportok delegálják. (Az 1. Eszmecsere részletei a Lelki Egészség Fóruma – lefnet.hu – Fórum rovatában olvashatóak.) Azoknak, akik csak az Eszmecserére regisztrálnak és a konferencia többi programján nem kívánnak részt venni, a részvétel ingyenes.

10.30 - 11.00: Kávészünet (közben sajtótájékoztató az ESZMECSERE eredményeivel kapcsolatban)

11.00 - 12.30: PLENÁRIS ÜLÉS

11.00 - 12.00: Plenáris előadások 
Üléselnökök: Harangozó Judit, Pataky Ilona (Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK Pszichológia Intézet)

11.00 - 11.15: MEGNYITÓ – Harangozó Judit 

11.15 - 12.00: Lorenzo Toresini (Olaszország) - Az olasz pszichiátriai reform tanulságai (fordítás angolból)

12.00 - 12.15: A 2012-es évi Antistigma díj átadása (Rigó Mária és a NYITNIKÉK Magyar Antistigma Kezdeményezés önkéntesei)

12.15 - 13.00: Ebédszünet

13.00 - 14.15: Párhuzamos workshopok, kerekasztal-beszélgetések

I. Kerekasztal-beszélgetés: Védett lakhatás
Üléselnök: Gordos Erika (Szigony Alapítvány), Kristóf Róbert (Ébredések Alapítvány) 
Résztvevők: Lorenzo Toresini, Berényi András (Debreceni Egyetem Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központ), Cserni Katalin (Ébredések Alapítvány), Kapócs Gábor (Pszichiátriai Betegek Otthona, Szentgotthárd), Justin Móni (Thalassa Ház), Michael Kaplan (USA), Szőke Zsolt (Lélekhang Egyesület)

II. Workshop: A Brutális megszelídítése a művészettel 
Csorba Simon László (Ébredések Alapítvány)

III. Workshop: Tudatos jelenlét (Mindfulness) rekurrens depresszióval élő betegeknél 
Perczel Forintos Dóra (SE Klinikai Pszichológiai Tanszék)

IV. Workshop: Hanghallással élők csoportja - új dimenzió a felépülés útján. Az első magyarországi csoportok tapasztalatai
Üléselnök: Mérey Zsolt (Ébredések Alapítvány)
Résztvevők: Gallai István, (Ébredések Alapítvány), Harangozó Judit, Lőrintz Zsuzsa (Egyensúlyunkért Alapítvány), Mérey Dániel (Ébredések Alapítvány)

V. MAMESZ Kerekasztal – Mentálhigiéné és lét – találkoznak-e egymással? Közösségi mentálhigiénés program Zsámbékon
Üléselnök: Buza Domonkos (Magyar Mentálhigiénés Szövetség)
Résztvevők: Juhász Ágnes (Premontrei nővérek, Zsámbék), Szilvácsku Zsolt (Corvinus Egyetem), Gáspár Tamás (VITUKI, Közösségi Tervezési Programok)

VI. Workshop: Tűcsere 
Kováts Virág (Kék Pont Alapítvány), Gyékiss Roland (Kék Pont Alapítvány)

VII. Workshop: Hozzátartozói munkacsoport – „Édesanyám szkizofréniával él. Mit tegyek?”
Flaskár Melinda (ELTE TÁTK Társadalomtudományi Kar, Doktori Iskola)

14.15 - 15.30: Kávészünet

14.30 - 15.45: Párhuzamos workshopok, kerekasztal-beszélgetések

I. Kerekasztal-beszélgetés: Helyes arányok a közösségi ellátások, a nappali és 24 órás szolgáltatások közt. Jó gyakorlatok.
Üléselnök: Gordos Erika, Silling Tibor
Résztvevők: Balczár Lajos (Horgony Alapítvány Veszprém), Bulyáki Tünde (ELTE TÁTK) Kósik Éva (II. ker. Közösségi Ellátás), Lőrintz Zsuzsa, Nagy Edit (II. ker. Közösségi Ellátás), Silling Tibor (MPGRE), Végh Bea (Moravcsik Alapítvány)

II. Workshop: Tényeken alapuló drog-prevenció 
Michael Kaplan (USA) –fordítás angolból

III. Kerekasztal-beszélgetés: Kriminalitás és mentális zavarok helyes kommunikációja 
Üléselnök: Becker András (Nyitnikék Magyar Antistigma Kezdeményezés)
Résztvevők: Lehóczky Pál (Magyar Pszichiátriai Társaság, felkérés alatt), Nádor-Virág Anikó (Nyitnikék Magyar Antistigma Kezdeményezés), Ratkóczi Éva (Nap-Kör Alapítvány, felkérés alatt), Rigó Mária (Nyitnikék Magyar Antistigma Kezdeményezés) 

IV. Workshop: A trauma kezelése pszichoterápiával
Unoka Zsolt (SE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika)

V. Kerekasztal-beszélgetés: Aktivitás és ellátás. Az önálló élet esélyei
Üléselnök: Lechnerné Vadász Judit (rehabilitációs szakértő)
Résztvevők: Nagy Károlyné, (Gyöngysor Alapítvány), Szőke Zsolt (PÉF), Molnár Katalin (Ébredések Alapítvány), Szabó Edina (Egyensúlyunkért Alapítvány), Szabó István (Egyensúlyunkért Alapítvány), Dobár Attila (Rehabjob.hu), Markos Ádám (Rehabjob.hu)

VI. Kerekasztal-beszélgetés: Trauma, brutalitás és ennek megszelídítése a pszichiátriai, addiktológiai osztályon – a humanisztikus értékek megjelenítése a szervezetben
Üléselnök: Danics Zoltán (HUMANED magánpraxis)
Résztvevők: Bodrogi Andrea (Ébredések Alapítvány, MPT Közösségi Szekció), Gazdag Gábor (Merényi Kórház), Kántor Zsuzsa (Péterfy Kórház), Kristóf Róbert (Ébredések Alapítvány, HR csoport), Petke Zsolt (Nyírő Gyula Kórház), Rigó Mária

15.45 - 16.00: Kávészünet

16.00 - 17.00: Párhuzamos workshopok, kerekasztal-beszélgetések

I. PÉF Workshop: Betegjogi jó gyakorlatok: szabadulás a gondnokságtól és jogfosztottság más formáitól
Radó Iván (Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum) és Locky Pálné

II. OKEE Kerekasztal 
Üléselnök: Berényi András, Gordos Erika

III. Gondozói kerekasztal
Üléselnök: Silling Tibor, Balczár Lajos

IV. Workshop – Betegjogok
Gombos Gábor (NALSAR Law University, Hyderabad, India, felkérés alatt) 

V. Workshop: Kríziskezelés a közösségi ellátás során pszichiátriai és addiktológiai betegeknél – módszertani bemutató 
Bodrogi Andrea (Ébredések Alapítvány, MPT Közösségi Szekció), Szepesi László (Ébredések Alapítvány)

VI. Workshop: Felépülés-történetek
Szalayné Áder Elvíra (NYITNIKÉK Magyar Antistigma Kezdeményezés)

17.00 - 17.40 ZÁRÓ PLENÁRIS ÜLÉS
Üléselnökök: Bodrogi Andrea, Buza Domonkos 
A workshopok vezetőinek beszámolói 

http://www.ebredesek.hu/

Évekig gyógyszerek rabságában élt, olykor vodkával vette be a maroknyi pirulát. Szalayné Áder Elvira többször próbálta meg eldobni az életét is, míg végül vállalta: meggyógyul. Most könyvet ír arról, hogy az intaházai „Aranyketrec"-ben miként szabadult meg súlyos betegségétől.  

Több mint két évtizeddel ezelőtt került először pszichiátriára Szalayné Áder Elvira. A bogyoszlói asszonynak súlyos hangulatingadozásokkal, fáradtsággal, apátiával kellett szinte naponta megküzdenie.

– A kilencvenes évek közepétől egyre gyakrabban kerültem vissza a kórházba. Szorító félelemben, állandó szorongásban éltem. Hol nagyon magasan, hol borzasztó mélyen éreztem magam. Kerültem az embereket, nem volt erőm munkába menni. Egyébként egy soproni szállodában dolgoztam recepciósként, jól kerestem, semmiben sem szenvedtem hiányt – idézte fel kálváriája kezdetét Elvira. 

– Egyik ismerősöm biztatására kerestem fel egy győri pszichiátert, aki nevén nevezte a bajt: bipoláris depresszió. Gyógyszerek következtek, amelyekkel, mint kiderült, csak szinten tartani, gyógyítani nem lehet a betegséget.

Régi munkahelye bezárt, az asszony egy Győr környéki hotelben kapott huszonnégy órás munkát.

Szalayné Áder Elvira évekig a gyógyszerek rabja volt, többször próbálta meg eldobni az életét. Ma végtelen boldogsággal szippant bele a virágillatú levegőbe. Fotó: Cs. Kovács Attila

– Felborult az életrendem: nappal aludtam, éjszaka főztem, takarítottam. Egyre több gyógyszert vettem be, gyakran előfordult, hogy napi huszonhatot, ráadásul vodkával. Együtt sem volt elég, elkezdődött a pokol. Odáig jutottam, hogy többször próbáltam eldobni magamtól az életemet... Aztán jött a kijózanodás, az önmarcangolás...

Elvira – akit időközben leszázalékoltak – életét némi túlzással mondhatjuk, évekkel ezelőtt egy epegörcs mentette meg. A csornai kórházban műtötték, majd jó sorsa összehozta egy pszichiáter főorvosnővel, aki alkut ajánlott.

– Azt mondta, ha vállalom Intaházán a kezelést, megszabadít a gyógyszerfüggőségemtől. Rövid gondolkodás után igent mondtam – mesélte az asszony. – A Benedek István könyvében, az „Aranyketrec"-ben is megörökített intaházai pszichiátriai intézetben már maga a látvány felszabadított. Féléletnyi reménytelen kínlódás után újraéledt bennem a remény, hogy meggyógyulhatok. A lelki újjászületésemet, az életemet köszönhetem ennek az intézménynek, ott hoztak fel a mélyből: szeretettel, emberséggel, odafigyeléssel. Nekik köszönhetem, hogy örömmel-derűvel ébredek reggel, hogy boldoggá tesz a virágillatú levegő, hogy békesség, nyugalom lakozik bennem. Már majdnem kész a könyvem, amit részben köszönetként írtam az intézet dolgozóinak, lakóinak, illetve azért, hogy mások is tanulhassanak, erőt meríthessenek a pokoljárásomból. 

Intaháza már az 1960-as években fogalom volt. Benedek István pszichiáter-író, az elmeosztály akkori vezetője Aranyketrec címmel könyvet is írt az intézetről. Mi is bekukkantottunk az aranyketrecbe.  

Parancsoljon - mondja Csaba, és már nyitja is előttem a kastély ajtaját.

- Intaháza fantasztikus hely - kezdi a beszélgetést, már odakinn a padon, a ragyogó napsütésben.

Csaba harmincegy éves, okleveles villamosmérnökként végzett a Műszaki Egyetemen, a doktori iskolán is túl van, már csak a disszertáció lenne hátra, a téma is megvan: az elektrokémiai migráció.

- Az egy hibajelenség - teszi hozzá, látva kerekedő szemeimet. Ami azt illeti, Csaba karrierjébe is becsúszott egy kis hiba: a tehetséges és rendkívül intelligens fiatalember ugyanis skizofréniában szenved. Ahogy ő mondja, az egyszerűbb fajtájában.

- Befelé fordulás, lehangoltság, örömre való képtelenség, szorongás, társaságkerülés, alvászavar - sorolja betegsége tüneteit, mintha vizsgázna. Hozzáteszi: szerencsére nem hallucinál.

Csaba a diploma megszerzése után fejlesztőmérnökként dolgozott, most a Kemenesaljai Egyesített Kórházhoz tartozó intaházi pszichiátriai rehabilitációs osztály kiscsoportjában visszabontott pulóverek fonalaiból lábtörlőket fon. És néha sóskát pucol, vagy a kertészetben dolgozik. Rajong a huszadik századi drámákért - kedvence Dürrenmatt -, imádja Mendelssohn muzsikáját.

- A gimnázium utolsó évében jelentkezett a betegségem. Sokat tanultam, ráadásként pedig jött egy szerelmi csalódás, amit a mai napig nem hevertem ki. Rosszkedvű, zárkózott lettem. Gyógyszeres kezeléssel szerencsére stabilizálni lehet az állapotomat - meséli. És hogy miért mondja el mindezt? Mert szeretné, ha az emberek másképp gondolkodnának a pszichiátriai betegekről. És persze az intézetről, ami hetven ember otthona.

- Mert ez a legfontosabb. Hogy itt nem betegek, hanem emberek vannak - teszi hozzá. És hogy miként képzeli az életet tíz év múlva?

- Otthon, feleség, gyerekek - sorolja, mire is vágyik. Amikor meg arról faggatom, mit gondol erről a világról, gondolkodás nélkül rávágja: nem nekem való . Így aztán az is elképzelhető, hogy fiókba kerül a mérnöki diplomája.

- Talán kertészkedni fogok. Teremteni, életet adni, akárcsak egy növénynek, nagyszerű dolog - jegyzi meg bölcsen. Készülődik, mondja, angolórára megy. Az órát az osztály egyik betege tartja...

Aranyketrec. Benedek István, az 1952-től működő intaházi elmeosztály egykori főorvosa - számos könyv szerzője - ezt a címet adta az intaházi kezdetekről szóló könyvének. A cím azonban - és ez a könyvből is kiderül - nem tőle származik. Helga, az intézet egykori skizofrén lakója írta le ezt a szót először egyik versében. Benedek István aztán kifejtette, mit is jelent az aranyketrec. "Kettős ketrecben élnek az elmebetegek: egyiket ők építik a lelkük köré, a másikba a társadalom zárja a testüket. A maguk csinálta ketrec rácsait nehezebb lebontani, sokszor megoldhatatlan, a társadalom emelte falat lebontani sem éppen könnyű, de legalább nem reménytelen. S ha ledönteni nem is, de megaranyozni a ketrecet! Ez is valami."

Az "aranyozást" Benedek István későbbi követői is folytatták. Már a portán, ahol az egyik lakó teljesít szolgálatot, megcsillan a ketrec. Ragyog a nap, az egykori Batthyány kastély parkjának bokrai alól mesekönyvekbe illő, kövér macskák bújnak elő, és szalad felénk Dixi, a keverék kutya, akiről később még mesélek, hiszen az ő története is sokat elárul az aranyketrec titkáról.

- A világ nem romlik el - mondja dr. Nagy László pszichiáter, pszichoterapeuta, az osztály vezetésével megbízott főorvos, amikor arról faggatom, hogy vajon az aranyketrec jelenlegi lakóinak sorsa, betegsége mennyire tükrözi a mai társadalom gondjait, problémáit. Hamar kiderül, hogy rossz a kérdés. Mert beszélhetünk ugyan a média által már-már divatbetegséggé, celebkórrá avanzsált depresszióról és pánikbetegségről, a skizofrénia különböző válfajairól, a szenvedélybetegekről, de az aranyketrec titkát nem a főorvos dolgozószobájában kell keresni. Sokkal inkább odakinn. Ahol legelőször az tűnik fel, hogy ennek a ketrecnek nincsenek rácsai. Van viszont hatalmas parkja, ahol szabadon járnak-kelnek a betegek, és van sok apró műhelye, üvegháza, szabadföldi veteményese, ahol a betegek megtapasztalhatják a teremtő, alkotó munka gyógyító erejét. A munkaterápia, mint fogalom, Intaházán nyert igazán értelmet az 1950-es évek elején. Alapos hiba volna azt hinni, hogy dolgoztatni a betegeket, ez a munkaterápia. A munka sokat ér, a munka csodát művelhet. De kapálástól és favágástól még nem gyógyult meg senki. El kell érni azt, hogy a betegnek kedve legyen kapálni, és értelmet találjon a favágásban. Ha szívesen végzi a munkáját, ez már fél gyógyulás. Benedek István írta e sorokat az Aranyketrecben. Dr. Nagy László pedig büszkén mutatja az örökséget : a mosodát, a konyhát, a nyomdát, a könyvkötészetet, a kézműves műhelyeket és a palántákkal teli kertészetet, ahol a betegek dolgoznak. A fák alatt egy kőépület, amelyben bolt működik, és kiderül az is, hogy a tornateremben régen mozivetítéseket tartottak. Igen, ez is a titok része. Hogy a társadalomból kirekesztett ember itt egy új társadalom, egy új közösség tagja lehet. Egy olyan közösségé, amelynek ugyanúgy megvan a maga ritmusa, ahol ugyanúgy állítottak májusfát, és ahol ugyanolyan izgatottan várták a hercegi esküvő televíziós közvetítését, mint odakinn .

Ígértem egy történetet Dixiről, az aranyketrec kutyájáról. Gondoltam, befejezésnek pont jó lesz. Mondják, hogy amikor Dixi, a kicsapott eb betévedt a kastélyba, a teste hátsó fele béna volt, szegény alig húzta magát. Aztán az osztály betegei annyit simogatták, szeretgették, hogy végül meggyógyult. Belegondolni is rossz, hogy odakinn , az aranyketrecen kívül hogyan végezte volna... 

 
Tényleg: ki a normális? (jegyzet)

´„Látogatók jönnek majd, akik így szólnak: Istenem, milyen jól érzi itt magát mindenki! De hiszen itt nyugalmasabb az élet, mint kinn, a nagyvilágban! Én is eljönnék betegnek ide! Ezt persze csak tréfából fogják mondani, ám amikor a látogatók közül bárki először elsüti ezt a tréfát, akkor elmondhatjuk, hogy megnyertük a csatát.” Benedek István mondta ezt az 1950-es évek közepén intaházi kollégáinak. Fogalmam sincs, hogy mikor, hány hónap vagy év múlva sütötték el először ezt a tréfát, abban viszont biztos vagyok, hogy az „aranyketrec” csapata megnyerte a csatát. És hogy miért vagyok ebben ennyire biztos? Elmesélem. Amikor Csabával, a skizofrén fiatalemberrel beszélgettem, egy padon ültünk. A nap sugarai, mint egy figyelmes szerető, szelíden cirógatták a hátamat. Csicseregtek a madarak, a lábaimhoz kövér macskák dörgölőztek. Csaba az üvegházas élményeiről, a teremtés öröméről beszélt. Hallgattam volna estig is, de indulnom kellett. Már „odakinn” voltam, amikor eszembe jutott a mondat, amit egyszer, régen hallottam egy pszichiátertől. Véletlenül csúszott ki a száján, és arra kért, felejtsem is el rögtön. Senki sem normális. Ezt mondta. Tûnődtem volna tovább a mondaton, de nem tudtam. Utat aszfaltoztak, feltorlódott a kocsisor. Türelmetlenül araszoló autósok, később, már a szerkesztőségben, ideges kollégák, lapzárta előtti kapkodás, még később, a boltban, tülekedő vevők és morcos pénztárosok. Este aztán az én számon is kicsúszott egy mondat. Nem az a „bolondok háza”, ahol ma jártam, hanem az, amiben mi élünk. Ezt mondtam. És így is gondoltam.

Nagy Ildikó 

A kóros játékfüggőség meglepően gyakori jelenség az Egyesült Államokban, a teljes felnőtt lakosság nem kevesebb, mint 3,4%-át érinti. A többi függőséghez hasonlóan a játékszenvedély is veszélyes lehet mind az egyénre, mind pedig a társadalomra nézve, gyakran öngyilkossághoz, a munka elvesztéséhez, vagy bűnöző életmódhoz vezethet.  

A játékszenvedély érdekes módon sokkal több férfit érint, mint nőt, és idővel a tünetek egyre súlyosabbá válhatnak. Tudósok már korábban megállapították, hogy ezt a rendellenességet többféle gyógyszerrel is lehet kezelni, például az alkoholfüggőség kezelésére használt naltrexonnal, de az eredmény csak rövidtávon volt igazán hatásos.

Pinhas Dannon, a Tel-Avivi Egyetem pszichiáter professzora egy átfogóbb, teljes kezelési módszert dolgozott ki az optimális eredmények elérése érdekében. Dannon professzor módszere szerint a szert legalább két éven keresztül kell rendszeresen szedni, csoportterápiával, és egyéb kezelésekkel kiegészítve. A klinikai kutatás előzetes eredményeit a márciusban megtartott 19. Európai Pszichiátriai Kongresszuson mutatta be Dannon.

A korábbi tanulmányok szerint egy hathónapos kezelés elég a játékfüggőség kezelésére, de Dannon professzor szerint a régebbi eredmények túlságosan optimistának bizonyultak. Állítása szerint a két évig tartó kezelés a játékfüggők 80%-át legalább négy évig távol tartotta a játékszenvedélyüktől, ezzel szemben a csupán hat hónapig kezelt szenvedélybetegek mindössze 30%-a tudott ellenállni a játékszenvedély kísértésének a négy éves időszak alatt.

A Facebookon keresztül elérhető játékok, mint például a Farmville szintén okozhatnak egyfajta függőséget, de ezt a jelenséget teljesen máshogy kell kezelni, mint a krónikus játékfüggőket, akik teljes vagyonukat, családjukat, házukat és karrierjüket kockáztatják a játékszenvedély hevében. Az enyhe függőséget egyszerű csoportterápiával és szaktanácsadással kezelni lehet, mondta Dannon professzor. 

Medipress

Kedves Kollegák!

A BMSZKI 2013. március 1-én kezdte meg a TÁMOP 5.3.3-11/1-2001-0001 Nyitás az utcára programját, melyben 120, elsősorban közterületen élő hajléktalan embernek kívánunk sokoldalú (lakhatási, mentálhigiénés, képzési-foglalkoztatási) segítséget nyújtani. A programba utcai gondozó szolgálat ajánlásával lehet bekerülni.

Kérjük, hogy amennyiben a látókörükben él olyan fedél nélküli, aki szívesen részt venne a programban, vegyék fel munkatársainkkal a kapcsolatot. A program részletesebb leírása a csatolt tájékoztatóban.

A projekt teljes szakmai programja innen tölthető le:      http://bmszki.hu/file/Tamop533/allas2/Szakmai%20program%20Nyitas%20az%20utcara.pdf

További információ:

Varsányi Nóra szakmai vezető
Tel: 238-95-00
tamop533bmszki@gmail.com  

 Kopeczny Kata néptáncos édesapja nyomdokaiba lépve került kapcsolatba a kortárs tánccal. 17 évesen táncnövendékként feltűnt Imre Zoltán vezetése alatt a Szegedi Balettban (1993-tól Szegedi Kortárs Balett), ahol 1996-2002 között a társulat magántáncosa volt. Mindeközben több nagyobb fővárosi produkcióban is táncolt. 2002-től szabadúszóként dolgozott többek között a Közép Európa Táncszínházzal, a Bozsik Yvette Társulattal, a PreVolution Dance Company-val és több más alkotóval, társulattal. Munkáját többször is elismerték, 2008-ban pedig megkapta a Harangozó díjat. Tinédzser korától kezdve egészen 2009. októberig, táncos karrierje végéig rendszeresen fogyasztott különböző drogokat, marihuánát, kokaint és amfetamint. 

Kopeczny Kata, Szegedi Kortárs balett Tor (sosem értettem) című darab, a felvételt készítette: Révész Róbert

Mi történt 2009 októberében?

Nagy összeomlás. Az állandó 6-8 órás próbáktól már teljesen kimerültem, nem volt előttem semmilyen perspektíva, magamba voltam fordulva. Hitelt vettem fel, hogy valamiből élni tudjak, akkor már hónapok óta nem táncoltam, nem volt munkám. Ebből a pénzből ment a drogokra is, valamint a 12 évig tartó kapcsolatom is pont akkor ért véget.

Kifejtenéd, kérlek az összeomlást, mi történt pontosan?

Október 30-án a barátaim vidéken kiraktak a kocsiból azzal, hogy ennyire nem lehetek önző. Csak magamról tudtam beszélni. Pedig csak kétségbe voltam esve, nem láttam semmit magamon kívül, annyira befordultam. A legdurvább segítségkérés volt az, sikítás, kiabálás: valaki mentsen meg magamtól!

Ki hallotta meg?

Én, valaki ott bent… Több ezer hang volt bennem, nem tudtam ki vagyok, ki beszél bennem. Mindegyik vagyok-e vagy egyik sem. Egy dologra vágytam, hogy az a káosz belül valahogy csökkenjen. Ezermillió darabra voltam szakadva. Aznap éjjel az öngyilkosságot fontolgattam, egy barátom mentett meg azzal, hogy nem hagyott egyedül, legalább is nem hagyta, hogy lerakjam a telefont. Csak beszélt és beszéltetett, míg valamennyire érthetővé vált a mondandóm. Tele voltam alkohollal és spurival (amfetamin), meg őrülettel.

Egy öngyilkossági kísérlet után, arról a súlyosan kétségbeesett pontról mi módon tudtál elmozdulni?

Van egy kilenc napos buddhista karma tisztító gyakorlat, azt csináltam végig. Minden nap egy órával korábban keltem, meditáltam, bár fogalmam se volt, hogy igazából mi is az. Vegetáriánus ételeket fogyasztottam. Napi szinten legalább egy jót cselekedtem. Elvágtam minden információforrást, mint Tv, internet, újság. Csak személyes érintkezés útján kommunikáltam.  Telefont se használtam. Tisztítottam gondolataimat, szavaimat. Ezek mind benne voltak a gyakorlatban, és én nagyon igyekeztem minél pontosabban betartani minden pontját, mert kétségbeesetten vágytam a nyugalmat, az egyensúlyt.

“Amíg harcban állsz magaddal, nem tudsz kifelé nyitni, nem látsz senkit magad körül”          (K. Kata)

Hogyan tisztítottad a gondolataidat, mit jelent ez pontosan?

Folyamatosan imádkoztam, csak egyetlen vágyam volt, hogy a káoszból rend legyen.

Mire volt elég a kilencnapos gyakorlat a 17 év kábítószerezéssel szemben?

Arra, hogy lejöjjek az undorító drogos szlengről és elinduljak fölfelé.

Tehát 2009. október 30. óta nem fogyasztasz kábítószereket.

Igen, lezártam azzal a vonallal a kapcsolatot, minden lehetőségem bedugult. Megtagadtak, de hihetetlen szerencsém volt. Mélységesen mély hálát érzek azért, hogy így alakultak a dolgok.

Mi következett a gyakorlat után?

Megmaradt 500 hang én meg csak süllyedtem tovább. A korai ébredést megtartottam, olyankor törökülésben ültem, ami mára lótuszüléssé fejlődött. Ültem és vártam, hogy valami történjen.

Mikor értél talajt? Honnan tudtad, hogy onnan már nincs lejjebb?

Három hónap után észrevettem, hogy nincs lejjebb. Ekkor következett egy pillanatnyi csend, akkor tudtam, hogy valami megváltozott. Azóta ezeket a csendeket keresem.

Volt munkád?

Igen, a barátnőm fitnesz stúdiójában voltam recepciós, ez volt az első civil munkám. Rettegtem, hogy elrontok valamit. Reggelente amikor nyitottam, annyira bizonytalan voltam, hogy remegett a kezem, így sikerült többször magamra riasztani a házat.

Nevezhetjük a rettegésedet elvonási tünetnek?

Közvetlen elvonási tüneteim ekkor már nem voltak, de a hosszú drogos évek mély nyomokat hagytak bennem, az egész belső működésemben. Akkoriban még nem alakultak ki az új, tiszta megoldási technikáim.

Ismeretlen vizeken ismerős sorsok közt

Jelenleg a Megálló Csoport Alapítványnál dolgozol, mit lehet tudni erről?

Szenvedélybetegekkel foglalkozunk, azon túl pedig egy hihetetlenül erős közösség vagyunk.

Mik a feladataid?

Az irodai munkák mellett én tartom a mozgás-testtudat tréninget. Én indítottam el a Reiki foglalkozásokat a mesteremmel együtt, illetve már mentorálok is.

A segítségadás nem lehet könnyű feladat, pláne, hogy te magad is csak négy éve hagytál fel a kábítószerezéssel. Hogyan éled ezt meg?

Ma már nem borulok ki a súlyos történetektől, de az elején rettenetesen megütöttek sorsok a megerőszakolásról és abortuszról, elfertőződött szúrásnyomokról, utcára kidobott, hajléktalanná vált fiatalokról… Munkánk során sok ilyennel találkozunk, de idővel elkezdtem látni ezeknek a történeteknek a mechanikáját, az események működését. Ettől ugyan nem lesznek kevésbé tragikusak a sorsok, viszont így látom, hogy hol van az a pont, ahol közbe lehet avatkozni, mikor tudom megsegíteni a mentoráltamat. Nem azt figyelem miért lesz prosti egy 16 éves lány, hanem mikor és hol akadt el az élete, vajon tudunk-e ezen változtatni, és ha igen, akkor hogyan. Mi az, amit meghall, és megért a felé irányuló figyelemből, információkból.

A szó klasszikus értelmében mi nem mentünk meg senkit. Lehetőségeket, alternatívákat kínálunk, hogy aztán saját maga jöjjön rá egy újfajta megoldási képletre, hogy azáltal új, pozitív élethelyzeteket élhessen meg.

Mentorált személyhez mennyire kötődsz érzelmileg? Meddig engeded őket magadhoz?

Előfordul, hogy lefekvés előtt is rájuk gondolok, álmodtam is már velük. A védelmi vonalam pedig, hogy csak itt bent tartom velük a kapcsolatot, ezért formális keretek között működünk. Nem vagyunk barátok, de mégis van érzelmi kapocs köztünk.

Munkádból kifolyólag kerültél már fenyegetett helyzetbe?

Volt egy kliens, aki miután meglopott és el lett küldve, elkezdett zaklatni a facebookon, de könnyű volt kezelni, mert letiltottam. Azóta innen senkit nem jelölök vissza.

Hogy ereszted ki a gőzt?

Minden reggel meditálok, jógázom, és néha eljárok kontakt-táncolni. Ezen kívül, a képzésem keretében nagyon sok test-tudati technikával találkozom, amik szintén nagyon feltöltenek.

Bővebben a Megálló Csoport Alapítványról

Orvosi értelemben mennyire vagytok rehabilitációs intézmény?

A Megálló Csoport nappali rehabilitációs intézmény, gyógyszeres kezelés nélkül szenvedélybetegeknek nyújt szolgáltatásokat.  A munkában részt vesz a Nyírő Gyula kórház pszichiátere, addiktológusa Dr. Petke Zsolt.

A közösség erejében hiszünk, abban, hogy a kliens jobban rálát önmagára egy csoporton belül, így ezáltal képessé válik a változásra. A cél: egy produktív élet kialakítása, társadalmi integrálódás.

Egy segítséget kereső kábítószer-függőnek mit mondanál?

Akkor kezdjen neki valaki a leállásnak, ha igazán motivált belülről, ha megvan a késztetése. Bármikor bátran lehet hozzánk csatlakozni. Nehéz leállni, sokszor félelmetes az eleje, de minden egyes félelemmel és frusztrációval való szembenézéssel közelebb kerül az ember önmagához, ezáltal nő az önszeretete, ami a legbensőbb lényege a változásnak.

Kérlek, adj tanácsot az érintettek hozzátartozóinak.

Amikor egy családban előfordul ilyen jellegű probléma, akkor azt nem szabad csak egy oldalról, a függő oldaláról megfigyelni, hanem a függő játszma összes szereplőjét meg kell vizsgálni, erre van a hozzátartozói csoportunk, ami csak a hozzátartozókról szól. A résztvevők segítik egymást, új perspektívákat mutatnak egymásnak.

Előfordul, hogy a hozzátartozók szégyellik, titkolják a helyzetet. Van rá tényleges okuk?

Nem, nincs. Magyarországon nagy számban érintettek a családok valamilyen függőségben. Ezzel szembe kell nézni és nem titkolni, szégyellni. A foglalkozáson pedig hasonló nehézségekkel küzdő emberek találkoznak és beszélgetnek anonim jelleggel.

Mielőtt belemennék életed egy másik érdekes aspektusába, kérlek, engedj meg még egy-két személyes kérdést. Te mikor kezdtél el bízni önmagadban? 

A 2012-es év nagy változásokat hozott az életemben. Minden, ami bekapcsolódott a jóga, a képzés és a Reiki is nagyon megerősített. Hatalmas belső motivációra leltem.

Hálás vagy?

Igen, hálás vagyok, mert lehetőséget kaptam a változásra és éltem vele. Hálás vagyok, mert láthatok embereket kiegyensúlyozódni és ez nagyon jó. Láthatom a fejlődést, a tisztulást. Jó dolog önmagunkhoz megérkezni.

Te megérkeztél?

Igen. Ez a legnagyobb kincs számomra.

 Megálló Csoport Alapítvány Szenvedélybetegekért elérhetősége:

1084 Budapest, József utca 49.
T/F: +36-1/303-65-74
E: megallocsoport@gmail.com

http://stopgroup.hu/

M E G H Í V Ó 

INTRAVÉNÁS DROGHASZNÁLÓK VISELKEDÉSI MINTÁZATAI 

Előadó: Rácz József 

A soron következő Intézeti Tudományos Előadásra ebben a hónapban április 23-án, kedden reggel 8:30 és 9:30 között kerül sor a 216-os teremben. 

Helyszín: 
Pszichológiai Intézet 
1064 Budapest, Izabella u. 46. 216-os terem 

Az előadás nyitott.

Minden érdeklődőt szeretettel várnak! 

A Neuropsychiatric Research Institute (NRI) táplálkozási betegségekre specializálódott kutatócsoportja alternatív terápiát fejlesztett ki a bulimia nervosa kezelésére.  

Az NRI klinikai kutatási vezetője, Dr. Stephen Wonderlich – aki a University of North Dakota Idegtudományi Intézetének professzora – elmondta, hogy az új kezelés pszichológiai jellegű, és alapvetően az evés-érzelem kapcsolat értékelésére és módosítására fókuszál. Az új, „integratív kognitív-affektív terápiát” több mint 10 év során fejlesztették, 80 résztvevővel folytatott randomizált, kontrollált vizsgálat eredményeire alapozva. 

„Az ilyen betegcsoporton végzett tudományos vizsgálatok közül az egyik legkisebb mértékű lemorzsolódást tapasztaltuk: szinte minden beteg megszakítás nélkül befejezte a kezelést, ami rendkívül fontos a bulimia terápiája során. A tudományos összehasonlítás során nem tapasztaltunk különbséget az "integratív kognitív-affektív terápia” és a standard kezelés végkimenetelre gyakorolt hatékonyságában. A kezelés az Oxfordban kifejlesztett hagyományos terápiával összehasonlítható hatásúnak bizonyult, ami azért fontos, mert így a betegek számára elérhetővé vált egy alternatív terápiás módszer, ami jellegében némileg eltér a hagyományos kezeléstől.”

„A terápia során alapvetően megpróbáljuk rávenni a betegeket, hogy változtassanak étkezési szokásaikon, miközben megfigyeljük, milyen módon szemlélik a körülöttük lévő világot, és abban hogyan funkcionálnak. Az oxfordi kezelés középpontjában a bulimiás beteg torz testképe, valamint a diétás restrikció áll, a mi kezelésünk viszont az étkezési szokásokra és azok érzelmi-kapcsolati változóira összpontosít.

Véleményünk szerint az emocionális folyamatok, pl. a szomorúság, váltják ki a bulimiás viselkedést. A betegek azért menekülnek a bulimiás rohamokba, mert így átmenetileg jobban érzik magukat” – foglalta össze az új terápia lényegét Dr. Wonderlich.

A kezelés egy korábbi kutatásra épült, mely során a betegek személyi zsebszámítógépeket (ún. PDA készülékek, mint pl. a Palm Pilot) használtak érzelmeik és viselkedésük dokumentálására. Dr. Wonderlich ennek mintájára a jövőben okostelefonok segítségével rögzítteti a betegekkel érzéseiket, és eközben megfigyeli, melyek azok a negatív érzelmek, amelyek a bulimiás rohamokhoz vezetnek.

„Célunk, hogy megtudjuk, valójában mitől érzi rosszul magát a beteg, és hogy a beteg ezt maga is felismerje. Ha ismerjük a kiváltó okot, akkor megpróbáljuk megváltoztatni a negatív érzelmekre adott választ” - összegezte Dr Wonderlich.

A bulimia nervosa rohamszerű mértéktelen evéssel jellemezhető, amit a betegek önhánytatással vagy laxatívumokkal próbálnak ellensúlyozni. A bulimiás rohamokat prolongált koplalás vagy éhezés követi, még akkor is, ha a beteg látszólag normál súlyú. A bulimia szó görög eredetű, farkaséhséget jelent. A mértéktelen evéskényszer tényleges motivációja ismeretlen. A betegséget elsőként Gerald Russell brit pszichiáter írta le 1979-ben.

A táplálkozási rendellenességek, mint az anorexia nervosa vagy a bulimia nervosa súlyos, olykor halálos betegségek. A prevalencia a nők körében jóval magasabb. A táplálkozási rendellenességek gyakran társulnak egyéb pszichiátriai kórképekkel, mint súlyos depresszió, szorongás, addikciók és személyiségzavarok. 

DRportál