A Védőháló program drogprevenciós nyári tábora 2013.
2013. JÚLIUS 8-13.
Helyszín: Horány, szállás: faházakban
A tábor - az utazás, szállás, étkezés, programok –INGYENES!
Tervezett programok: helyismereti vetélkedő, kirándulás, éjszakai bátorságpróba, playback színház, kreatív foglalkozás, strandolás, sport, közös filmnézés, játék, szerepjáték csoport és még sok más…
A tábort és a programokat a Védőháló csapata biztosítja.
Nyári táborunkba a 12-29 éves korosztályt várjuk!
Ha érdekel, és szívesen táboroznál velünk, hívd az ingyenesen hívható Zöld számot: 06-80/620-050 (hétfő - szombat 10 és 20 óra között)
JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: 2013. MÁJUS 31.
A táborról és egyéb programjainkról tájékozódhattok awww.vedo.halo.hu oldalon!
A program lebonyolítója az Emberi Erőforrások Minisztériuma – az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő támogatásával az
Életrevaló Karitatív Egyesület,
a „2012-13. tanévben megrendezendő művészeti versenyek támogatása” című programban
meghirdeti
2013. május 2-vel
az Országos tehetségkutató kisfilm versenyt
20 éven aluli közoktatási intézményekben tanuló fiatalok, műhelyek, alkotócsoportok részére
Kategória: „Tehetség” - Műhelyek, iskolák, oktatási intézmények közösségei, egyéni alkotók maximum 10 perces drogprevenciós kisfilmek kategória.
Ki pályázhat: A programra oktatási intézmények filmes szakkörein, műhelyein, média szakos tanulóin kívül minden a filmkészítés iránt érdeklődő 20 év alatti közoktatási intézményben tanuló fiatal pályázhat.
Téma: Alternatívák az egészséges életmódra vonatkozóan. Te mit fogsz majd mondani másoknak, miért ne kábítószerezzenek? Miért ne fogyasszanak mértéktelenül alkoholt? Miért nem jó dohányozni? Hogyan kerüljék el a net, alkohol, szerencsejáték, munka, kapcsolat… függővé válást? Helyette milyen egészséges, értékes alternatívákat láttok, vártok, szeretnétek a saját életetekben? Mit tudsz tenni, hogy teljes biztonsággal, egészséges életet tudj élni? Milyen életet szeretnél magadnak, és a következő generációknak? Milyen értelmes célokkal, tevékenységekkel kitöltött életet képzeltek el magatoknak és a következő generációknak.
Filmetek izgalmas, érdekes, hiteles legyen! Olyan, amit ti is szívesen megnéznétek bármikor.
Mutassatok példát arra is, hogy hová, és hogyan lehet segítségért fordulni! Fogalmazzatok meg pozitív üzeneteket a filmekben!
A technika: A film maximum 10 perces lehet. Hosszabb filmet nem fogadunk be a versenybe.
A film lehet animáció, videofelvétel, bábfilm, rajzfilm, gyurmafilm, dokumentumfilm, zenés klip, bármi, a műfajt nem korlátozzuk. Olyan alkotók, alkotócsoportok jelentkezését várjuk, akik már szereztek minimális tapasztalatokat a filmkészítésben. Iskolai filmes műhelyektől, média műhelyektől, továbbá egyéni alkotóktól is várunk alkotásokat. Fontos, hogy megfelelő koncepcióval, tartalommal, és technikai kivitelezéssel készült alkotásokkal pályázzanak a résztvevők.
Nevezési határidő:2013. június 20.
Filmek beérkezési határideje: 2013. június 20.
Hogyan nevezhetsz: Nevezés ingyenes. Első lépésként jelezd részvételi szándékod az eletrevalo.egyesulet@hotmail.com email címen. Feltétlenül jelezd, hogy a „Tehetség” pályázatra jelentkezel. Mi nevezési lapot, és felhasználói szerződést küldünk neked. (Nevezési lapot, és felhasználói szerződést az Internetről is letöltheted.)
Az elkészült filmet írd ki DVD-re a lehető legjobb minőségben, töltsd ki a nevezési lapot, és a felhasználói szerződést, majd mindhárom dokumentumot együtt küldd el az Életrevaló Egyesület postacímére, és jelezd email-en is az eletrevalo.egyesulet@hotmail.com címen, hogy postára adtad a filmet!
A filmedet töltsd fel video megosztóra is, és a feltöltött filmed linkjét küldd el emailen. Így ha sérülten érkezik a DVD, akkor sem kerül hátrányba a filmed, biztosan időben odaér a zsűri elé.
Az Életrevaló Egyesület más pályázataira beadott filmekkel erre a pályázatra nem lehet pályázni.
Postacímünk: Életrevaló Egyesület 1101 Budapest, Vaskő u. 1. III. lépcsőház fszt. 14.
Kérjük, hogy olyan email címet adjatok meg, amit rendszeresen figyeltek, mivel e-mailen jelezzük vissza a nevezés elfogadását és a filmek beérkezését is.
Keress bennünket az Életrevaló Egyesület közösségi oldalán! (fb.com/ Életrevaló Egyesület)
Nyertes pályázatok díjazása: Tárgynyeremények, valamint a legjobb beérkező alkotásokat készítők az elkövetkező 5 évben megbízásokat kapnak az Életrevaló Egyesület klipjeinek, spotoknak elkészítésére.
A legjobb filmeket oktatási célokra is felhasználják a szervezők és a megbízó, ezért szerződést kötünk az
Az Életrevaló Egyesület honlapjain (http://www.eletrevaloegyesulet.gportal.hu), továbbá az Origó oldalán egy drogprevenciós kisfilm gyűjteménybe is felkerülnek a filmek.
Értékelés: A film-pályázatokat 2013. június 22-ig értékeli a zsűri.
Eredményhirdetés: Várhatóan 2013. június 29-én lesz Budapesten.
Az Életrevaló Egyesület honlapján (http://www.eletrevaloegyesulet.gportal.hu), továbbá FB profilján, emailen keresztül kérhetsz információkat, tájékoztatást.
Információ a szerződéstervezetről: Szerződés tervezetet emailen eljuttatjuk a pályázókhoz legkésőbb 2013. június 20 délig.
Azokkal a pályázókkal, akinek a filmjét kiemelkedőnek értékelte a zsűri, helyezéstől függetlenül, a szervezők szerződést kötnek a filmvetítési jogokra
A filmben szereplő zenei és képi anyagok jogtisztaságáért a szerző felel!
Amire kérünk, hogy figyelj filmed tartalma, és formája ne legyen: másokat (névviselési jogot, képmáshoz való jogot) sértő társadalomra veszélyes hatályos magyar jogszabályba, vagy egyébként jó erkölcsbe ütköző, pornográf tartalmú az Életrevaló Egyesület, és az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a támogatók, és együttműködő partnereink érdekeit sértő harmadik személy szerzői jogait sértő faji, nemzetiségi, vallási, nemi vagy politikai ellentéteket szító, illetve súlyos vagy széleskörű ellenállást kiváltó egészségre ártalmas anyagok használatára bátorító bűncselekményre felbujtó védjegyoltalmat, vagy más földrajzi árujelzés oltalmát sértő tiltott reklámot tartalmazó, vagy a reklámokra és elektronikus hirdetésekre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket sértő tartalmú.
További kérdésekkel fordulj az Életrevaló Egyesület vezetőjéhez: Preszl Éva, eletrevalo.egyesulet@hotmail.com , +36-70/389-15-35
További információkat a következő honlapokon találsz: http://www.eletrevaloegyesulet.gportal.hu http://eletrevaloegyesulet.jimdo.com/
Mindegy, szóban, tettel vagy csupán egy levél formájában fejezzük ki köszönetünket valamiért, szellemileg és fizikailag egyaránt profitálhatunk belőle. A hálátlan emberek azonban könnyen megfoszthatják magukat valami fontostól.
A köszönetnyilvánítás gesztusa úgynevezett „jutalmazó” vegyületeket – szterotint és dopamint – szabadít fel a testünkben, amelyeknek hatására derűsnek és boldognak érezzük magunkat. Ezen felül megjelenik az oxitocin is, az „öleléshormon”, amely akkor termelődik, amikor együtt vannak a szerelmesek, míg a kortizol nevű stresszhormon szintje lecsökken a szervezetben.
„Ha a hála orvosság lenne, ez volna a világ legkelendőbb terméke” – vélekedett a Duke Egyetem munkatársa, Dr. P. Murali Doraiswamy. „Minden főbb szervünkre hatással van.” – tette hozzá. A salemi Kent Állami Egyetem kutatása alátámasztja a fenti állításokat. A megfigyelés vezetője, Steve Toepfer arra kérte a diákokat, hogy írjanak valakinek, akit ismernek egy köszönőlevelet. Fontos volt, hogy ne egy ajándékért, hanem valamilyen szívességért legyenek őszintén hálásak az érintettek. Ezután az eredményeket összehasonlította olyanokéval, akik nem írtak ilyen levelet.
Még a depresszión is segít
Azok, aki érzéseiket levélben fejezhették ki, elégedettebbnek érezték magukat utána, olyannyira hogy még az esetleges depressziós tüneteik is enyhültek. Valódi hála érzésekor ugyanis szervezetünk érzi, hogy valami jó történt vele, és ennek megfelelően is reagál. „Bőven megtérül az a 15 perc, amit a levél megírására fordítunk” – mondta el Toepfel, aki a Journal of Happiness Study című lapban jelentette meg a tanulmányát. "Köszönetnyilvánításkor emlékeztetjük idegrendszerünket arra, hogy jó dolog történt vele, ez pedig az enyhe depresszióban szenvedőknek is sokat segít" – magyarázta Doraiswamy. Elég tennünk egy udvarias gesztust, és agyunk azonnal felszabadítja a jutalmazó vegyületeket, amelyek hatására boldogabbnak érezzük magunkat.
Javít az életminőségünkön
Toepfer hozzátette, hogy a hála nem csupán egy „stratégia” a gyógyuláshoz, hanem egy olyan forrása a pozitív érzelmeknek, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül. „Csodálatos hálakészletekkel járunk-kelünk a világban. Mindannyian rendelkezünk vele, és remekül felhasználhatjuk arra, hogy javítsuk az életminőségünket” – vonta le a következtetést a kutató.
Gyakran fordul elő, hogy a páciens valamilyen alibi-problémával jelenik meg. Például arra panaszkodik, hogy magányos, vagy nem képes szakítani a párjával annak ellenére, hogy minden oka meg lenne rá. És közben a háttérben mondjuk súlyos nemi szerepzavar, nemi azonosulással kapcsolatos nehézségek állnak.
Az alibi-problémák között néha alkoholivással vagy kábítószer-fogyasztással kapcsolatos ártalmak vagy éppen hiedelmek is előfordulnak. Ezek a problémák tulajdonképpen egyfajta csalétket kínálnak a pszichiáternek. Kérdés, „ráharap-e”. Hogyan harap rá? Mit tesz, mit képvisel, hogyan áll neki a probléma kezelésének? Az igazi problémák – ha vannak - , akkor kerülnek elő, ha a pszichiáter jól vizsgázott.
Azzal azonban ritkábban szoktam találkozni, hogy az alibi-probléma sokkal később kerül elő, mint az igazi. Rita esetében ezzel kellett szembenéznem.
Rita – 23 éves diáklány – azzal keresett meg, hogy nem tudja, fiú-e vagy lány. „Ne nevessen ki, doktor úr, ez halálosan komoly. Fogalmam sincs, ki vagyok.” Mindenre számítottam, csak erre nem. Rita szőke volt és kék szemű; külseje Juhász Gyula Anna-verseit juttatta eszembe. A hangja is „Annás” volt, lágy, nőies. Mondandójának tartalma éles ellentétben volt azzal, amilyennek látszott. De, mint tudjuk, a látszat félrevezető lehet.
Több hónapos pszichoterápiás kezelés után Rita nőisége megerősödött. Amikor éppen arról beszélt, hogy már kevésbé érzi magát zavarban számára vonzó férfiak társaságában, elszólta magát. Azt mondta, hogy „kivéve, amikor nem tudom, éppen kivel vagyok.” Nem értettem. Hogy-hogy nem tudja, kivel van? Elnevette magát. „Hát jó, ha már itt tartunk, el kell valamit mondanom önnek. Még soha senkinek nem beszéltem róla.”
Kiderült, hogy Ritának filmszakadásai vannak. Félreértés ne essék: nem eszméletvesztéses rosszullétekre derült fény. Ha Rita epilepsziás betegségben szenvedett volna, feltehetően nem az én segítségemmel vált volna tünetmentessé: nálam avatottabb szakértők kísérték volna tovább útját. Rita havonta, kéthavonta egyszer mániákus alkoholivásba kezdett, amelyet napokig nem tudott abbahagyni. És ami még szomorúbb volt: alig emlékezett valamire is utána. Mindezt nem mondta el senkinek, mert szégyellte. Jobban szégyellte, mint azt, hogy nem érezte nőnek magát.
Fejlődésének ezen a pontján azonban Rita rádöbbent a filmszakadások komoly veszélyeire. Elszólása is ezt a belátást tükrözte. Félt, hogy az alkoholos ámokfutásai során kialakuló alkalmi kapcsolatai (hol nőkkel, hol férfiakkal) beleszólnak józan, rendezett életébe is. Nőisége megerősödésével felértékelődtek számára a férfiak: ha egy új partner megtudja, mi történik vele szinte önkívületi állapotban, azonnal faképnél hagyja.
Ez a motívum Ritát arra ösztönözte, hogy szembenézzen alkoholproblémájával, amire eddig nem volt képes. A kontrollvesztés értelmét kellett először megtalálnia. Az alkohol kikapcsolja az öntudatát, ez rendben van. De miért van erre szüksége? Miért van szüksége egy fiatal lánynak arra, hogy napokig ne tudjon magáról? Az alkohol által fellépő „tetszhalott” állapot egyfajta mini-öngyilkosságnak tűnt a számára. De miért van szüksége arra, hogy meghaljon, akár csak napokra is?
Záporoztak Ritában a kérdések. Lassan, fokozatosan kibontakozott számára egy sajátos magyarázó elv, amely elrendezte nyugtalan gondolatait. A nővé érés lezáratlansága depresszióssá tette. De ez a depresszió nem törhetett felszínre, mert ahogy a felszínre tört volna, hatalmas mennyiségű alkohollal szabott gátat ennek. Nővé válásakor az alkoholivás oka-fogyottá vált. Most már tényleg jöhettek a férfiak.
Mindenki érettségizik körülötted? Ballagnak, tanulnak, izgulnak, vizsgáznak? Eddig a hátad közepére sem kívántad mindezt, most pedig mégiscsak úgy érzed, folytatnád és befejeznéd középiskolai tanulmányaidat és neked is jól állna az ünneplő? A Megálló Csoport Alapítvány tanulási lehetőséget kínál azoknak, akik függőségi problémájuk, másságuk, viselkedésük miatt kihullottak az általános képzési rendszerből.
Az iskolában a tananyagot nem évfolyamokra, hanem tematikus kurzusokra bontjuk. Az oktatás kiscsoportos és egyéni foglalkozásokon történik, sok személyre szabott feladattal, konzultációval.
Iskola és józanság. Érdekel? 2013. május 15-én, szerdán délelőtt 10-kor várunk a Megállóban!
Helyszín:1084 Budapest, József u. 49. További információkért kérjük,vedd fel velünk a kapcsolatot, vagy csak egyszerűen csak: gyere el.
A szülői szerepek támogatásáért – nyilvános szakmai konferencia
A társadalmunk jövője a gyerekeinkben van,
és az Ő jövőjük a mienkben, szülőkében van!
A program szervezői
ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar
Család- és Gyermekvédő szak
Magyar Pedagógiai Társaság
Szülőnek Lenni Program
A program helyszíne
ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar
1075 Budapest, Kazinczy u. 23–27.
A program időpontja
2013. május 21. kedd
A konferencia célja
A szülőséget támogató programok és szervezetek vezetői, képviselői, valamint laikus segítők részére bemutassuk, hogy konkrét helyzetek és esetek értelmezése, kezelése hogyan lehetséges különböző szakmai nézőpontok megjelentetésével.
A konferencia munkájában résztvevő neves szakértők, a saját szempontjaik megjelentetésével segítik, hogy egy-egy probléma, különböző megközelítésével lehessen végiggondolni, a helyzeteket, látni a lehetséges hatásokat és kezelési módokat.
Azt kívánjuk segíteni, hogy a résztvevők az itt hallottakat be tudják építeni a saját munkájukba és ezzel tovább tudják erősíteni a konferencia hatását. Ezzel kívánjuk támogatni, hogy a gondolatok a fejlesztési lehetőségek, a megoldások és módszertani ötletek minél több szülőhöz is el tudjanak jutni.
A konferencia résztvevői
A konferenciát a szülőséggel és családokkal foglalkozó szakmai szervezetek képviselői, az ilyen területen működő civil és önszerveződő közösségek képviselői, és az érdeklődő szülők, valamint az ELTE dolgozói és hallgatói részére szervezzük. Ezek a szakemberek és szervezeti vezetők alkalmasak és képesek továbbvinni a gondolatokat a saját munkájukba, környezetükbe, ezzel erősítve a konferencia hatását.
A konferencián való részvétel ingyenes, de szervezési okok miatt kérjük az előzetes regisztrálást.
A konferencia két, egymástól független részből áll
Délelőtt– sérült, fogyatékos és tartósan beteg gyerekek családjai helyzetéről, és a szülőknek nyújtható segítségről szól
Délután– az általános élethelyzetű gyerekek családjai – beleértve az egyszülős és a mozaik családokat – helyzetéről, és a szülőknek nyújtható segítségről szól
Előzetesen összegyűjtött és a résztvevők számára is ismert jellemző és nehéz helyzetek és esetek véleményezése és feldolgozása a szakértő résztvevők részvételével, a Törzsi Tanács módszerével.
A Törzsi Tanács módszerének lényege, hogy a Tanács ülésének vezetője felveti azokat a kérdéseket, amelyeket a Tanács elé akar tárni, és ezekre a Tanács tagjai egymást követően sorban válaszolnak, illetve mondják el észrevételeiket, a saját szempontjuk, helyzetük, szakértelmük alapján.
A Törzsi Tanács módszerének fontos eleme, hogy a résztvevők nem egymással vitatkoznak, hanem az adott kérdésről mondják el a saját szakértői véleményüket.
A Törzsi Tanács ülésének vezetője a felelős azért, hogy az esetleges vitás kérdéseket egy újabb, kérdés-körben véleményezésre tegye fel a Tanácsa tagjainak.
A Törzsi Tanács módszerének előnye, hogy több szempont jelenik meg egymás mellett, nem arról folyik a vita, hogy melyik nézőpont a fontosabb, hanem a beszélgetés azt mutatja meg, hogy egy-egy nézőpontból hogyan lehet látni a problémát, helyzetet.
A konferencia, a kérdéskörhöz kapcsolódó szakértők pódium beszélgetésével és azt követő, a résztvevők számára megnyilvánulási lehetőséget biztosító workshop-ok segítségével teremt lehetőséget új gondolatok megismerésére és megosztására.
A konferencia gondolatait összesítve és kivonatoltan is, eljuttatjuk a szülőséggel, gyerekneveléssel foglalkozó államigazgatási és civil szakmai szervezeteknek.
A konferencia nyitott minden érdeklődő számára, de mindkét részre külön kell regisztrálni.
A Konferenciára eddig meghívott szakértők:
Topolánszkyné
Dr. Zsindely Katalin
kiképző családterapeuta
Lilling Tamás
kuratóriumi elnök – közösségfejlesztő
Tóth Julianna
Bátor Tábor alapítvány
Dr. Radványi
Katalin PhD
gyógypedagógus, szakpszichológus
Mészáros Lőrinc
gyógypedagógus, Egy Másik Út Tanácsadó és Terápiás Központ
SOTE I.sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Gyermek- és Ifjúságpszichiátria
Dr. Gádoros Júlia
Vadaskert Alapítvány tudományos igazgató
Dr. Barát Katalin
pszichiáter - kiképző családpszichoterapeuta
Dr. Herczog Mária
Egyetemi docens Eszterházy Károly Főiskola
A Család, Gyermek, Ifjúság egyesület és az Eurochild egyesület elnöke
Dr. Somlai Péter
Professor emeritus, ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet
Rózsa Mónika
gyermekpszichológus
Péterfi Ferenc
közösségfejlesztő
Dr. Trencsényi László
egyetemi docens, ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar
Dunaújváros - Drogkonferencián voltunk: kábító hatással... A magyar Református Egyház Újváros Drogambulanciája egy éves: ebből az alkalomból hívtak össze kiváló szakembereket a főiskolára.
Elkábultunk, bizony: mégpedig a drogról szóló legújabb hírek miatt.
S akkor még a statisztikák hagyján! Habár... Az egy éve működő Újváros Drogambulancia, amely törvényszerűen még csak korlátozott adatbázissal rendelkezik, viszont tagja egy uniós adatcsere-rendszernek, vezetője, Czere-Ambrus Mária révén olyan, helyi felméréseken alapuló adatsorokkal vágta mellbe a közönséget (verbálisan), hogy nem szakember majd leszédült a székről! Így például: a 14-16 éves korosztályok 60 (hatvan!) százaléka próbált már ki drogot. A 2009-es országos adatok szerint ez az arány akkor 30 (harminc) százalékos volt.
Vagy: a későbbi, nagyon komoly szenvedélybetegek mindegyike 12-13 évesen kezdte el drogkarrierjét!
A Ráckeresztúri Drogterápiás Otthon lakóinak énekszolgálata (Fotó: Vohlmann György)
A konferencián egyébként csak kitűnő előadásokat hallhattunk. Máskor ezekről nagy terjedelemben számolnánk be.
Azonban a konferencia előadói között volt dr. Zacher Gábor, a budapesti Péterfy Sándor utcai kórház osztályvezető főorvosa is. Aki a fejében lévő rendkívüli mennyiségű és minőségű tudást olyan rendkívüli közvetlenséggel és könnyedséggel, ráadásul olyan hatékonysággal képes előadni, hogy akaratlanul is háttérbe szorítja a többieket. E cikkben bizonyosan.
Zacher a dizájner (tervezett, avagy furfangos) drogokról beszélt. A heroint és társait a szerethető kategóriába sorolta a dizájnerekhez képest, korszakukat régi, szép időkként jellemezve.
Zacher Gábor (Fotó: Vohlmann György)
Ez egy bizarr és furcsa világ! - mondta Zacher. - A piac döntő módon átalakult, nagymennyiségű szer árasztotta el, hetente jelennek meg új vegyületek. A törvényi szigor nem befolyásolja érdemben a terjedését. A 2000-es évek közepétől megváltozott a (drog)világ, eltűntek a klasszikus dílerek, már a neten rendelsz, futár hozza az anyagot, akár a pizza mellé - jegyezte meg a toxikológus.
A dizájner drogok olyan, szakértő vegyészek, orvosok, gyógyszerészek által könnyen, olcsón, büntetlenül előállítható vegyületek, amiket többnyire Kínában és Indiában készítenek, illatszerekként, füstölőkként, fürdősóként, növénytápszerként terjesztik az egész világon. Olcsón! Országok szerint, attól függően, hogy hol milyen hatóanyagokat mekkora mennyiségben büntet a törvény. A készítők és terjesztők szinte lebuktathatatlanok. Ami még veszélyesebb: sokszor maga az árus sem tudja, hogy amit elad, az micsoda.
Sokszor mi is csak találgatunk a beteg ágya mellett - vallotta be Zacher doktor.
Azért néhány főbb hatóanyagcsoportot felsorolt, azok jellemző hatásaival és a betegek tüneteivel együtt.
A teljesség igénye nélkül (az előadás második órájában, beismerem, elvesztettem a fonalat): phenethylamin-, cathinon-származékok, methylenedioxy-pyrovalerone (MDPV - Zacher: a csúcsragadozó), Comedown-drog, triptamin-származékok, stb.
Az eredmény: a paranoia, a szívbelhártya-gyulladás, pánikroham, skizofrénia és más, súlyos betegségek gyors terjedése világszerte a fiataloknál.
Különös módját választotta az Eszter Alapítvány az erőszak elleni harcnak. Matrica és videó.
"Ha bántottak, érthető, hogy rosszul érzed magad. Ha erőszak áldozata lettél, természetes, hogy bajod van a világgal, magaddal. Mások is ezt érzik, akiket szexuális erőszak ért. Sokan félnek, szégyellik magukat, egyedül próbálnak megküzdeni a nehézségeikkel. Van segítség, ne maradj egyedül! Ami történt, nem a Te bűnöd. Ne várj tovább! Jelentkezz, mondd el, hogy segíthessünk!"
Magyarországon évente csaknem tízezren szenvednek el szexuális erőszakot. Vannak, akiket a félelem és a szégyen örökre hallgatásra kényszerít.
A több mint húsz éve működő E.Sz.T.E.R. Alapítvány (Alapítvány az Erőszakos Szexuális Támadást Elszenvedettek Rehabilitációjára) lélektani, pszichológiai rehabilitációs és jogi tanácsadással is segíti az erőszak áldozatait. Mostani kampányuk középpontjában egy alig 35 másodperces videó és egy matrica áll.
A videót nézzék, a matricát pedig kérjék és ragasszák ki minél többen!
Visszaszorulóban van a drogdílerhálózat, mégsem lélegezhetünk fel, mert csupán a terjesztési módszerek változtak: ma már többségében az interneten keresztül rendelik a kábítószert a fogyasztók. Kínában és Indiában jól képzett vegyészek állítják elő a drogot, amelyet fürdősóként vagy növényi tápszerként hoznak be az országba – erről is beszélt a Parókia portálnak Victorné Erdős Eszter, a húszéves református Válaszút Misszió vezetője.
Egyre többen használnak kábítószert, egyes felmérések szerint minden második középiskolás kipróbálta már a drogot – mondja az ijesztő adatokat a szakember, aki nagyjából három évtizede foglalkozik szenvedélybetegek gyógyításával. – A hetvenes években is drogoztak a fiatalok, de a szocializmusban hivatalosan nem létezett drogprobléma, inkább csak a szociológusok írtak erről tanulmányokat. A drog olyan mértékben terjed, hogy már nem csak személyes devianciáról kell beszélni, hanem társadalmi felelősségről is.
Akit a tévé nevel fel Erdős Eszter szerint nagyon nehéz megmondani, hogy mit tehet a szülő, a család vagy a barátok, ha drogozni kezd a fiatal. – A pszichológiai szakirodalom szerint tizenkét éves korban befejeződik a nevelés, bár ebben az elméletben én nem hiszek, mert nálunk, a Ráckeresztúri Drogterápiás Otthonban a szemünk láttára változatnak az életükön a súlyos drogfüggő fiatalok. Az azonban biztos, hogy az első pillanattól nagyon kell figyelni a gyerekre és előtérbe kell helyezni azokat a családi értékeket, amitől egy egészséges személyiség kifejlődhet. Akivel nem beszélgetnek, akit a tévé nevel fel, akiknek a szülei is elvérzett életűek, annak valószínűleg sok probléma lesz az életében, ezek a gondok pedig a 21. században gyakran együtt járnak a drogfogyasztással.
Ha a gyerek mégis drogozik A drog menő, szinte már hétköznapi, és nagyon könnyen beszerezhető – folytatja Erdős Eszter. – Nem kell azonban a szülőknek megijedni, hogy drogos lesz a gyerekük, ha nem nevelik tökéletesen, hiszen mindannyian követünk el hibát. Azokban a családokban azonban, ahol szeretetteljesen próbálnak törődni a gyerekkel, minimális a droghasználat előfordulása. Ha a gyerek mégis kísérletezik is a droggal, akkor lehet, hogy élménykereső személyiség, aki kipróbálja a kábítószert, de nem marad rajta, vagyis nem lesz függő, ugyanis létezik eszköztára a problémái leküzdésére és a vágyai elérésre. Azok maradnak a szeren, akiknek nincsenek eszközeik, hogy megvalósítsák a vágyaikat és elhordozzák a kudarcaikat. Ehhez szeretetközeg, család, elfogadó környezet kell, ahol kialakulhatnak a gyerek kudarctűrő, teherelviselő és asszertív tulajdonságai.
Válások A szenvedélybetegek döntő többsége olyan családokból jön, ahol elváltak a szülők, elhanyagolták őket gyerekként, azonban ma már általánosnak mondható a házasságok felbomlása. Vannak olyan iskolai osztályok, ahol minden gyerek szülei elváltak – vetem fel a szakembernek, aki azt mondja, hogy az egyházaknak is nagy kihívás ez a jelenség. – Sok feladatunk van ezzel, házaspár-szolgálatokat kellene indítani. Kevesen indulnak úgy az életnek, hogy ha nem lesz jó a házasságuk, akkor majd elválnak. Attól, hogy valaki elvált szülő gyereke, nem kellene kötelezően drogoznia. A válásnál a szülőknek őszintén kell beszélni a gyerekkel, nem kis felnőttként kell kezelni, hanem a maga korának megfelelően. Szörnyű családi felállásokat ismerek, ahol a gyerek vigasztalja az anyát, vagy teszi tisztába a részeges apát, teljesen felcserélődnek a szerepek. Azt is fontosnak tartom, hogy válás után ne játsszák ki egymás ellen a szülők a gyereket. Sokszor elmondani sem merik a gyerekek, ha apánál jól érezték magukat, mert úgy érzik, hogy ezzel megbántják az anyát. Számos gyereket mindkét oldalról pénzzel tömnek, ezért felelőtlenné válik, kialakulnak az elkényeztetett attitűdök, ami csak messziről nézve irigylésre méltó, a legtöbbször zsákutcába vezet.
Kábító fürdősó A gyerekek egyre fiatalabb korban nyúlnak a drogokhoz, sokan akár tízéves koruktól szerhasználók. A 21. században fogyasztott dizájnerdrogok elképzelhetetlen gyorsasággal roncsolják a szervezetet. – Nagyon súlyos lett a droghelyzet. A nemzetközi drogpiacon a jogszabályok igyekeztek a különböző drogokat tiltólistákra tenni, ezért az árusok a törvényt kikerülve egy-egy molekulát megváltoztatnak a szintetikus kábítószerben, ami már másik anyagként dobható piacra. Ráadásul ezeket gyakran nem is kábítószerként forgalmazzák. A megváltozott helyzet miatt a dílerhálózat eltűnőben van. Öt-tíz éve a világ tele volt kis dílerekkel, elosztókkal, akik kiszerelték, szétcsomagolták az anyagot, azonban ma a legtöbben már interneten rendelik a kábítószert. Kínában, Indiában jól képzett vegyészek előállítanak különböző vegyületeket, amelyek például fürdősóként vagy növényi tápszerként érkeznek be az országba, és nem kábítószerként. A csomagolásra azt is ráírják, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlan, ennek ellenére ha valaki beszúrja magába, beszippantja vagy megeszi, azt jogilag nehéz megfogni. A drogosok egymás között adják–veszik az információkat, és tudják, hogy mit kell használni.
Az ismeretlen tesztelő Itthon a rendőrség elérte, hogy magyar szerverről nem lehet kábítószereket rendelni, így most szlovák szerverről rendelnek – mondja a Válaszút Misszió vezetője. – Ez versenyfutás, amelyben a bűnözők mindig egy lépéssel előrébb vannak, mint a hatóság. Az interneten lehet olyan hirdetésekkel találkozni, hogy például Budapesten a Városligetben a forgalmazó letesz egy csomagot az egyik fánál, és a neten keres valakit, aki teszteli a kábítószert. A fogyasztó tíz perc múlva elmegy a csomagért, beadja magának a szert, és cserébe az ingyen drogért tájékoztatást ad a forgalmazónak, hogy milyen hatása van a kábítószernek. Az árus és a fogyasztó nem is találkoznak egymással, és valóban nem tudják, hogy ki lehet a másik, így a rendőrségnek nagyon nehéz nyomozni.
Nem tudják, mit szednek Ez a fajta kábítószerfogyasztás azért is nagyon veszélyes, mert akik rosszul lesznek és bekerülnek a toxikológiára, meg sem tudják mondani, hogy mit használnak. – Az orvostudománynak ez nagy kihívás. Tíz éve bement a drogfogyasztó a kórházba és megmondta az orvosnak, hogy heroinozott, a szakemberek pedig tudták, hogyan kell rajta segíteni. Most azonban nem tudja a drogos, hogy mit fogyasztott, legfeljebb a laboreredményekből derülhet ki, hogy mitől lett rosszul.
Anonim ellátás Idén húszéves a református egyház Válaszút Missziója, amely drogkonzultációs irodát működtet a budapesti Széll Kálmán tér mellett, a Csaba utcában. Itt úgynevezett alacsony küszöbű ellátás folyik, ami azt jelenti, hogy nagyon könnyen kérhetnek segítséget a drogosok, még a nevüket sem kell megmondani, ha igénybe veszik, azaz teljesen anonim az ellátás. – Olyan kábítószeres fiatalokkal foglalkozunk itt, akiknek még nincs erejük változtatni az életükön. Nálunk lehet melegedni, józanodni, tűt cserélni, pszichológus segítségét kérni, jogi ügyeket intézni. Ha valaki úgy érzi, hogy szeretne megszabadulni a függőségétől, akkor pszichoterápiás és szociális segítséget is kap tőlünk, később pedig bekerülhet aRáckeresztúri Drogterápiás Otthonba, ahol nagyjából egy évet vesz igénybe a terápia.
Hatalmas öngól Nem kerülnek börtönbe azok a drogos, bűncselekményeket elkövető fiatalok, akikkel szemben kábítószerrel kapcsolatos ügyek miatt emelnek vádat – mondja Erdős Eszter. - A magyar jogrend az úgynevezett eltereléssel lehetőséget ad arra, hogy a büntetés helyett a szociális és pszichoterápiás segítséget válassza a fiatal. Eltereléssel mi is foglalkozunk a Válaszút Misszióban. Az elterelés alatt a fiatal fél évig jár az általa választott szervezethez konzultációra, csoportba, vagyis ingyen, ajándékba kap az államtól egy féléves támogató kapcsolatot. Ne felejtsük el, olyan fiatalokról beszélünk, akikkel soha senki nem törődött, ez óriási lehetőség számukra. A drogosok ezzel a lehetőséggel mentesülnek a büntetés alól, és annyira megengedő a jogszabály, hogy kétévente újra igénybe lehet venni, nem csak egyszer az életben. Ez abból a felismerésből fakad, hogy a jogalkotók pontosan látják, egy fiatalt belökni a büntetés-végrehajtás fogaskerekei közé hatalmas öngól. A börtönben ugyanis nem fog megjavulni, az élete csak negatív irányba változik a nehézfiúk, bűnözők között.
Csak kezdetben utálják A fiatalok kezdetben utálják az elterelést és nagy az ellenállás bennük – mondja tapasztalatait Erdős Eszter. – Először bejön nagy dérrel-dúrral, aztán a második alkalommal rájön, hogy ez nem a rendőrség, nem a bíróság, hanem olyan hely, ahol szeretetteljes szakmai támogatást kap. A pszichológus és a csoport is segít, életvezetési tanácsokat adunk, nem előadások ezek, hanem beszélgetések, tréningmódszerek, kommunikációs gyakorlatok kis csoportokban. A csoporttagok jó hatással vannak egymásra. Olyan fiatalok is voltak, akik az elterelés befejeztével ott maradtak önkéntesként dolgozni a Válaszútban. Előfordult az is, hogy valaki a fél év leteltével tovább akart járni a csoportba, mivel ez olyan személyiségfejlesztő módszer, ami nagyon jó hatással van mindenkire. Mivel mi református intézmény vagyunk, nemcsak szociális, hanem lelki programokat is tartunk, vasárnaponként különböző fajtájú istentiszteleteket, bibliodrámát, bibliaórát.
Kalandos úton A szakember azt mondja, maga is meglepődik, hogy mennyire nyitottak az evangéliumra a börtönből jövő vagy épp oda tartó rosszfiúk. – Hihetetlen, de vágyakozva fogadják a bibliai tanítást, és engem ez újra és újra megrendít. Az egyik fiú például az anyja halála után elanyagozta a lakását, a balatoni nyaralójukat, majd azt vette észre, hogy egy jól szituált pozícióból hajléktalan lett. Lopott, rabolt, bűnözésből tartotta fenn magát, anyagozott, majd nem bírta tovább idegileg ezt az életet és elhatározta, hogy öngyilkos lesz. Lement a metróba, és Istenhez imádkozott életében először, hogy adjon neki bátorságot az öngyilkossághoz. Egy idő után már szánalmasnak érezte magát, mert jöttek-mentek a metrók, de ő még mindig élt és nem ugrott. Ahogy ott ült, véletlenül arra jött egy régi drogos haverja, aki a református drogmisszióban gyógyult, és akkor már teljesen normális életet élt. Kérte a fiút, hogy keresse meg a Válaszút Missziót. Egy cetlire ráírta a telefonszámot és a címet is. A drogos fiú csak pár nap múlva ment el a Válaszútba, szinte véletlenül, mert már nem is emlékezett a zsebében lapuló papírdarabkára. Legnagyobb megdöbbenésére a Válaszútban egy olyan önkéntes fogadta, akit szintén még anyagosként ismert meg évekkel azelőtt. Ha egy pszichológust talált volna ott, valószínűleg elmenekül, de egy régi barátjával találkozott, aki évek óta tiszta. Ott fordult meg az élete. Nyolc éve józan életet él, két gyereke, felesége van, és a zsibriki drogterápiás otthonban dolgozik. Csodálatos dolog, hogy a saját élményű munkatársak milyen sok erőt tudnak önteni a kliensekbe, nem azért, mert jobb segítők a pszichológusnál, hanem az „egy vérből valók vagyunk" összetartozás-érzés miatt, ami reményt ad a szenvedőknek, hogy nekik is sikerülhet.
Válaszút A fiatalok legtöbbször hasonlóan kalandos úton jutnak el a Válaszút Misszióba, és nem a hivatalos jelzőrendszeren – rendőrségen, gyermekvédelmi szolgálaton, iskolán – keresztül. A hivatalos csatornák ezért még fejlesztésre szorulnak. – Az elmúlt húsz évben kialakult egy krisztusi lelkületű, magas színvonalon dolgozó szakmai gárda a Válaszútban, akik mindenféle problémában tudnak segíteni a droghasználóknak. Az utógondozást szeretnénk fejleszteni, mert a válság a drogosokat is nagyon sújtja. Sokkal nehezebb ma egy gyógyult szenvedélybetegnek újrakezdeni az életét, mint korábban. Munkahelyre és lakhatásra van szükség, amit szinte lehetetlen megszerezni. Mivel nem vagyunk hajléktalanellátó hely, nem is tudunk pályázni, pedig a klienseink 95 százaléka hajléktalan, és minimálbérből képtelenek albérletet fizetni. A legfontosabb ezért a védett munkahelyek és a lakhatás biztosítása. Erdős Eszter szerint erre nincs reális lehetőség, de mint fogalmaz: ha Isten is akarja, mégis meg tudják valósítani terveiket.
Idén húszéves aVálaszút Misszió. Az alapítványt 1993-ban hozta létre néhány lelkes teológus, majd 2002-ben befogadta a református egyház. Fennállásuk húszéves évfordulóját április 30-án, kedden tartják a misszió Csaba utcai épületében.
Kiállításmegnyitó a Ráckeresztúri Drogterápiás Otthon lakóinak alkotásaiból május 12-én
Várunk szeretettel minden érdeklődőt a 2013. május 12-én 11.00-kor a Gyülekezeti terembentartandó kiállításmegnyitóra, melyen életképek formájában betekintést nyújtunk a terápia világába, a Ráckeresztúri Drogterápiás Otthon mindennapjaiba. A képek üzennek, beszélnek a maguk egyszerűségével az ifjúságnak, hogy vigyázzanak magukra és egymásra. A kiállításnak a legfontosabb célja, hogy minél többen tisztában legyenek azzal, hogy van kiút, van segítség azok számára, akik drogfüggőségben szenvednek.
A depresszió bonyolult betegség, egyes területeivel még ma sem vagyunk teljesen tisztában. A kezelés során sok tényezőre kell figyelni, hogy a panaszok megszűnjenek, azaz sok a buktató. Összefoglaltuk, min múlhat a siker!
A depresszió kezelése gyógyszerrel és pszichoterápiával történik. A terápia célja a tünetmentesség elérése, mely jelenti a depresszió hangulati és testi tüneteinek, panaszainak megszüntetését is. A beteg állapotának folyamatos javulása fontos jele annak, hogy jó úton halad a tünetmentesség felé. De ha a javulás megáll, és bizonyos tünetek megmaradnak, az rontja a depressziós beteg hosszú távú kilátásait.
Milyen problémákat okozhatnak ezek a visszamaradó tünetek?
nagyobb eséllyel esik vissza a depresszióba a beteg;
több depressziós epizódot élhet át élete folyamán;
rövidül a depressziós epizódok között eltelt idő;
romlik a beteg életminősége és munkavégző képessége;
(Forrás: Paykel et al. Residual symptoms after partial remission:an important outcome in depression 1995; Garcia-Cebrian et al. The association of depression and painful physical symptoms 2006)
Milyen esetben alakulhatnak ki a maradványtünetek depressziós betegeknél?
nem kezelt esetben;
nem megfelelően kezelt esetben;
súlyos depressziónál;
többszörösen visszatérő depressziónál;
amennyiben a depresszió más pszichiátriai betegségekkel együtt lép fel.
A depresszió kezelése akkor lehet eredményes, ha a betegséget felismerték, és a terápia valamennyi tünet egyidejű gyógyítását célozza meg. Ennek feltétele az orvos és beteg együttműködése, a beteg valamennyi tünetének feltárása és változásának követése a terápia folyamán. A kezelést a beteg kórelőzményének és jelen állapotának megfelelően választja meg az orvos.
Fontos a beteg tájékoztatása is. A terápia akkor sikeres, ha a depresszió tünetei megszűnnek, és a gyógyult beteg visszanyeri a depresszió előtti aktivitását.
A korábbi évekhez képest országos átlagban minimum tíz százalékkal csökkent a HIV-szűrések száma, ennek ellenére soha nem látott számban regisztráltak tavaly új HIV-fertőzötteket Magyarországon - írja a Világgazdaság.
A korábbi évekre jellemző évi mintegy 80 ezernél országban átlagosan tíz, a magyar HIV-fertőzöttek mintegy negyedét kiszűrő Anonim AIDS Tanácsadó Szolgálatnál (AATSZ) viszont csaknem 30 százalékkal kevesebb AIDS-szűrést végeztek tavaly.
Ugyanakkor soha nem látott számban regisztráltak tavaly új HIV-fertőzötteket Magyarországon, miközben a látens esetek számát ennek optimista becslések szerint is a duplájára teszik. Az Országos Epidemiológiai Központ adatai szerint míg 2007-ben még csak 119, 2012-ben már csaknem 100 százalékkal több, 219 HIV-fertőzöttet vettek nyilvántartásba. A friss fertőzöttek között legnagyobb mértékben a 20-30 évesek száma nőtt, csaknem a kétszeresére: a 2011-es 36-rólé 68-ra. A legtöbb új esetet 74-et, a 30 és 40 év közötti korosztályban fedezték fel.
Az érintettek döntő hányada homo-, illetve biszexuális férfi, de a tíz százalékot meghaladja a nem kábítószeres heteroszexuálisok aránya. De nemcsak a HIV-fertőzöttek, az AIDS-betegek száma is emelkedő tendenciát mutat: míg 2010-ig harmincnál is kevesebben voltak, tavaly már csaknem félszáz beteget kezeltek - olvasható a vg.hu oldalon.
Balogh Attila, az AATSZ vezető főorvosa szerint ennek elsősorban anyagi okai vannak: az utóbbi években drasztikusan csökkentek a szexuális úton terjedő fertőző betegségek, konkrétan a HIV/AIDS megelőzésére, kiszűrésére rendelkezésre álló állami források. Az AATSZ, amely évente nagyjából 15 millió forintból gazdálkodik, és amelynek volt olyan éve, hogy ehhez az összeghez gyakorlatilag teljes egészében hozzá tudott jutni központi költségvetési támogatásokból és pályázatokból, az utóbbi két évben ennek töredékét, nagyjából 2-2,5 millió forintot tudott mindössze ily módon összeszedni.
Tavaly év végén Balogh Attila levélben kereste meg az Egészségügyi Államtitkárságot a szolgálat tarthatatlanná vált finanszírozásával kapcsolatban. A válaszlevélben, Cserháti Péter helyettes államtitkár - aki elismerően írt az AATSZ elmúlt 20 éves munkájáról, anyagi okokra hivatkozva elutasította az anyagi támogatást.
Mint Balogh Attila elmondta, a szűrésekhez szükséges eszközöket, anyagokat jelenleg az azokat gyártó-forgalmazó cégek jóindulatának köszönhetően hitelbe vásárolják, így tudják egyáltalán ezt a tevékenységüket fenntartani.
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a szűrések számának csökkenésében az is szerepet játszik, hogy miután nincsenek felvilágosító kampányok, kevesebben érezték szükségét a HIV-tesztnek. Az első és utolsó HIV/AIDS kampány 1992 és 1994 között zajlott Magyarországon, ám az óta felnőtt egy generáció, amelynek a szexuális szokásai ráadásul sok szempontból mások, bizonyos értelemben szabadosabbak, mint a szüleiké.
Az Amerikai Addiktológiai Társaság kongresszusán ismertették annak az utánkövetéses vizsgálatnak az eredményét, amelyben opioid függő járóbetegek buprenorfin-naloxon terápiában részesültek.
A vizsgálatba bevont 176 résztvevő pszicho-szociális támogató programhoz is csatlakozott. Másfél évvel a kezelés kezdete után a telefonon kikérdezett 110 válaszadó páciens közül 77 százalék nem szakította meg a kezelést. Körükben kisebb volt a valószínűsége a visszaesésnek, a heroin és alkohol használatának, nagyobb valószínűséggel csatlakoztak a 12 lépcsős Anonim Alkoholisták vagy Anonim Narkománok programjához, illetve közülük többen álltak munkába az utánkövetés idején, összehasonlítva azokkal, akik félbehagyták a kezelést.
Az egyéb vizsgált demográfiai és betegadatok közül a drogtól való mentességet 18 hónappal a terápia megkezdése után a legjobban a buprenorfin-naloxon terápia folyamatossága határozta meg. A szakemberek eredményeik alapján úgy vélik, hogy opioid-függő betegek esetében a buprenorfin-naloxon kezelés a leghatásosabban a támogató programokkal együtt segíti elő a hosszú távú absztinenciát és a páciens szociális kapcsolatainak javulását (a családi élet rendeződését, munkába állást).
Alábbiakban olvasható 2013. április 30-án Kissné Erdélyi Gabriella vezető főtanácsos (Emberi Erőforrások Minisztériuma) részére jogszabály-tervezet véleményezése tárgyában küldött levelünk.
Tárgy: véleményezés
„Az emberi erőforrások miniszterének
…./2013. (…) EMMI rendelete
a várandósgondozásról”
Tisztelt Főtanácsos Asszony!
Alulírottak, Józan Babák Egyesület és Magyar Emberi Jogvédő Központ Alapítvány képviselői, „Az emberi erőforrások miniszterének …./2013. (…) EMMI rendelete a várandósgondozásról” című tervezet véleményezéseként, alábbi észrevételeinket küldjük:
A tervezet a várandós nők pszichoaktív szer használatát több helyen említi, így 7-7 esetben az alkoholfogyasztás, illetve a dohányzás, 6 esetben kábítószer-, 1 esetben droghasználat jelenik meg.
1.
A rendelet 4. § (1) e) pont a védőnő, 10. § e) pont a szülész-nőgyógyász szakorvos, 11. § f) pont a szülésznő számára előírja, hogy nyújtson tájékoztatást „különös tekintettel a dohányzás, az alkohol- és kábítószer-fogyasztás várandósságra gyakorolt káros következményeiről”.
Ezzel összefüggésben, szeretnénk felhívni a figyelmet az alábbiakra:
- A kábítószernek minősülő szerek összessége várandósságra gyakorolt lehetséges hatásairól nincs elfogadott, szakmailag ellenőrzött, mindenki számára elérhető, a szakemberek munkájában felhasználható és hivatkozható dokumentum, ezért a rendelet kiegészítéseként szükségesnek látnánk ilyen dokumentumot elfogadni;
- A felsorolás nem tartalmazza a gyógyszereket, holott azok visszaélésszerű használata, vagy alkohollal (és egyéb) szerekkel kombinált visszaélésszerű használata elterjedt és kimondottan magas kockázattal jár.
2.
A rendelet 4. § (1) f) pont a védőnő, 10. § f) pont a szülész-nőgyógyász szakorvos, 11. § g) pont a szülésznő számára előírja, hogy „szükség szerint tájékoztatja a várandóst a dohányzásról, alkohol- és kábítószer-fogyasztásról történő leszokást támogató programokról”.
Ezzel összefüggésben:
- Szükségesnek látjuk tisztázni, melyek azok a programok, amelyeket a várandósgondozásban közreműködő szakemberek a rendelet szerint ajánlanak a várandós nő számára?
- Súlyos veszélyforrást látunk abban, hogy a szöveg „leszokást támogató” programokat említ anélkül, hogy ezeket pontosan megnevezné, illetve az ilyen programokban való részvételt szabályozná. Aggodalmunk oka, hogy némely szerek várandósság alatti elhagyása igen jelentős kockázattal jár, egyes esetekben például vetélést, vagy a magzat és az anya szenvedését idézheti elő. Mivel a várandósgondozásban dolgozó többezer szakember közül sokan elenyésző addiktológiai ismerettel rendelkeznek, a rendeletből ugyanakkor konkrét útmutatást nem kapnak, számottevő veszélye van annak, hogy gondozott várandós nők részére szakszerűtlen javaslatot tegyenek, nem csökkentve, hanem éppen növelve az egészségügyi kockázatokat.
3.
A rendelet 2. számú melléklete, a „Rizikó adatlap a várandós szűrésére”, 15. pontjában így fogalmaz: „Anya rendszeresen fogyaszt alkoholt, vagy drogfogyasztó, dohányzik”, amit „igen” vagy „nem” válasszal lehet jelölni.
Ezzel összefüggésben:
- A gyógyszer visszaélésszerű használata hiányzik a felsorolásból;
- Vélelmezzük, hogy a drog szó itt a kábítószer helyett jelenik meg;
- Az adatlap 15. pontja a rizikót kiváltó tényező megállapítására nem alkalmas, hiszen abból sem a használt szer típusa, sem a használat módja (mennyisége, gyakorisága stb.) nem állapítható meg. Nem érthető, ebben az esetben miért nincs lehetőség feltűntetni a szerhasználat jellemzőit?
A rendelet egészével kapcsolatban hiányérzetünk van.
Az általunk szervezett budapesti Józan Babák Klub alacsonyküszöbű szolgáltatásban, ahol „Alternatív Terhesgondozás és Családgondozás” programunkban évek óta foglalkozunk pszichoaktív szer használó várandós nők, szülők és gyermekeik segítésével, a célcsoportot érintő szociális és egészségügyi ellátások súlyos hiányosságaival, szervezetlenségével, komoly kockázatokkal járó esetlegességeivel találkozunk. (E problémákról évente rövid beszámolót teszünk közzé, legutóbb kiemelve a terhesgondozás néhány kritikus esetét is: http://jozanbabakterhesgondozas.blogspot.hu/p/beszamolok.html.) Úgy véljük, az ellátás színvonalának emeléséhez új, körültekintő szakmai-módszertani szabályozásokra lenne szükség. Kétségtelen, hogy ezeket nem a jelen rendelet feladata pótolni, igaz viszont, hogy e rendelet se töltheti be maradéktalanul szerepét új szabályozó dokumentumok nélkül.
Tekintettel a rendeletben és észrevételeinkben érintett kérdések súlyára, ezúton jelezzük a jogalkotó számára, hogy szakmai egyeztetésben mind magunk, mind a nálunk dolgozó szakemberek készséggel részt veszünk, amennyiben e rendelet, vagy valamely társuló szabályozás kidolgozására, változtatására kerül sor.
A dopamin nevű vegyület a felelős azért, hogy már egyetlen korty sör elfogyasztását követően kellemes érzés árad szét a szervezetben, pedig az alkohol nem is fejthette ki hatását, a folyadék még alig ért a gyomorba.
A jóleső első korty. Már egyetlen korty alkohol elfogyasztása is örömérzetet okozhat
A szakemberek előtt régóta ismert, hogy az alkohol által okozott boldogságérzet hátterében az alkohol hatására felszabaduló, idegrendszeri neurotranszmitter (ingerületátvivő) szerepét betöltő dopamin áll.
Az örömérzetért felelős vegyület
A dopaminnak szerepe van többek között a kábítószerek, az alvás és a szex kiváltotta örömérzet kialakulásában is. A legfrissebb kutatási eredmények arra engednek következtetni, hogy az alkoholfogyasztók egy részének nincs szüksége az alkohol hatására a folyamat beindulásához: a sör ízlelése önmagában perceken belül képes kiváltani a dopamin felszabadítását.
Az Indianai Egyetem munkatársai 49 felnőtt férfi bevonásával végezték el vizsgálatukat, amelynek eredményeit a Neuropsychopharmacology című szaklapban tették közzé – olvasható az Origón. A férfiaknak kis mennyiségű sört adtak, és pozitronemissziós tomográfia (PET) segítségével követték az agyukban bekövetkező kémiai változásokat. A résztvevők kiválasztásánál ügyeltek arra, hogy az alkoholfogyasztók képzeletbeli skálájának teljes terjedelméből válogassanak (a nagyivóktól a szinte teljesen absztinensekig), és mindenki abból a sörből kapjon, amelyet saját bevallása szerint fogyasztani szokott. A vizsgálat során mindössze 15 milliliter sört fecskendeztek 15 perc leforgása alatt a szájukba.
Sörben a boldogság
A hatás a minimális mennyiség ellenére szignifikánsnak bizonyult: a sör ízlelését követően az agy perceken belül sokkal több dopamint szabadított fel, mint amikor kontrollként ugyanezek a résztvevők vizet és energiaitalt kaptak. A felszabaduló dopamin mennyisége ráadásul nem volt véletlenszerű: azoknál, akiknek családjában saját bevallásuk szerint volt kórtörténete az alkoholizmusnak, magasabb dopaminszint-emelkedést mértek, mint a többieknél. Az alkoholista családtagok nélküli nagyivóknál viszont furcsa módon átlagosnak mondható szintemelkedést regisztráltak. A kutatók szerint ez a jelenség magyarázatot adhat arra, miért hajlamosabbak egyesek az alkoholizmusra, és miért nehezebb számukra a leszokás: a dopamin hatására kialakuló gyönyörérzet utáni vágy hátterében genetikai okok is állhatnak.
A statisztikák mindenesetre arról árulkodnak, hogy az alkoholizmussal együtt élő családban felnövő gyermekek kétszer nagyobb valószínűséggel lesznek maguk is alkoholistává. Vizsgálatok igazolták, hogy az alkoholproblémákkal küzdők agyában már az italhoz kapcsolódó illatok vagy akár egy italbolt látványának hatására is megindul a dopamin felszabadulása. A jelenlegi kutatás ezt kibővítette azzal, hogy a dopaminszint megugrása azoknál is tapasztalható, akik nem isznak sokat.
Fontos tudni, hogy az alkohol és az altatók egymás hatását erősítik.
Az altatók tartós alkalmazásának számos veszélye van, ezek közül az egyik legkockázatosabb a hozzászokás, a függőség kialakulása – mutat rá Matejka Zsuzsanna gyógyszerész. Mint mondja: ez azt is jelenti, hogy a rendszeresen szedett altató hirtelen megvonásakor nyugtalanság, szorongás, izomgyengeség, túlzottan alacsony vérnyomás léphet fel.
Érdekes ellentmondás, hogy a megvonási tünetek erősebbek a rövid és közepes hatástartamú készítményeknél, amelyek egyébként kevésbé rontják a másnapi teljesítményt. Ezzel magyarázzák, hogy egyeseknél a rövid és közepes hatástartamú altatók másnap izgatottságot, nyugtalanságot okoznak, mert olyan gyorsan kiválasztódnak a szervezetből, hogy a hatás lecsengése után enyhe formában jelentkeznek az elvonási tünetek. A hosszú hatástartamú – egyébként elavultnak számító – készítményeknél ilyen jelenség nem tapasztalható, mert a szervezetből való kiürülésük tovább tart. Fontos tudni, hogy az alkohol és az altatók egymás hatását erősítik. Ha valaki altatószerre bort, sört, pálinkát fogyaszt, akár meg is halhat, mert az altató és az alkohol együtt az életet veszélyeztető légzési problémákat okozhat. Azaz a „vezet vagy iszik” szlogen mintájára el kell dönteni, hogy valaki „altatót szed, vagy iszik”. Különösen nagy veszélyt jelent az alkohol és az altatók együttes hatása azoknál, akiknek alvási apnoé problémájuk van: a légzéskimaradás időtartama nagymértékben meghosszabbodhat, és ezzel súlyos keringési problémák léphetnek fel. Kevesen tudják, hogy az erősen horkolók számára az altatók alkalmazása már önmagában is veszélyes lehet, de ez a kockázat alkohollal kombinálva a sokszorosára nő.
Ugyancsak tilos altató hatása alatt autót vezetni, vagy veszélyes gépen dolgozni, ezt főként a hosszabb hatástartamú, lassabban kiürülő készítmények szedésénél kell szem előtt tartani. A páciens hiába van látszólag ébren, a gyógyszer még dolgozik a szervezetében, a reflexei és az érzékelése lassú, vagyis még csökkentett üzemmódban van. Az altatószerek hatására romlik a rövid távú memória is, gyakori az elalvást megelőző időszakra vonatkozó teljes emlékezetkiesés. Ezt a „mellékhatást” az orvosi diagnosztikában a betegek javára használják ki, amikor egy ébrenlétben végzett fájdalmas, kellemetlen beavatkozás előtt altató injekciót adnak a páciensnek, például vastagbéltükrözéseknél – mondja a gyógyszerész.
Az altatók egyik csoportját képezik a barbiturátok. Ezek nyugtató-, altatószerként, sőt narkózis előidézésére is használhatók az adag nagyságától és a hatóanyag hatástartamától függően, nyugtató- és altatószerként való alkalmazásuk azonban visszaszorult. A gyógyszercsoport egyik nagy hibája, hogy a terápiás és a toxikus adag közti különbség, az úgynevezett terápiás szélesség kicsi, ezeket a készítményeket könnyen túl lehet adagolni, és ilyenkor légzési nehézséget okozhatnak. A másik probléma ezekkel a vegyületekkel, hogy gyorsítják a velük együtt alkalmazott gyógyszerek lebomlását a májban, így csökkentik azok hatását. Ez azon készítmények esetében veszélyes, amelyeknél az elvárt hatás megfelelő koncentrációhoz kötött, ilyenek például a fogamzásgátlók vagy bizonyos véralvadásgátlók.
A barbiturátokhoz való hozzászokás erős. Hosszan tartó használatuknál ugyanazon hatásért rendre növelni kell az adagot, s ezzel párhuzamosan a mellékhatások és az egyéb egészségkárosító kockázatok is növekednek. Matejka Zsuzsanna figyelmeztet arra is, hogy a csoportba tartozó gyógyszerekkel sok a visszaélés, nem véletlen, hogy a veszélyes pszichotrop gyógyszerek közé sorolták ezeket.
A másik nagy hatóanyagcsoportba a benzodiazepinek tartoznak (például: Nitrazepam, Temazepam Midazolam, Brotizolam). Ezek nyugtató- és altatószerként nagyon népszerű készítmények, főként azért, mert a barbiturátokkal ellentétben a terápiás adag és a toxikus adag közti különbség nagy, nehezebben lehet túladagolni. A központi idegrendszer működését döntően csak a hatásuk ideje alatt befolyásolják, és relatív kevés gyógyszerrel nem adhatók együtt. Ám tartós alkalmazásuk ugyanúgy függőséget okoz, és átmeneti használatuk után is ajánlatos fokozatosan elhagyni őket.
A harmadik divatos altatószercsoport a nem benzodiazepin típusú vegyületeké, amelyek a benzodiazepinekkel azonos kötődési helyen hatnak (például: Zopiclon, Zolpidam, Zaleplon). Ezek kémiai szerkezetükben különböznek a benzodiazepinektől, de hatásukban, mellékhatásukban, veszélyeikben hasonlók.
A negyedik csoportba a melatonin és melatoninhatást kiváltó szerek tartoznak. A melatonin az emberi szervezetben termelődő anyag, amely részt vesz az alvás és az ébrenléti állapot ritmusának szabályozásában. Alkalmazása nem kifejezetten alvás zavarok esetén ajánlott, hanem olyankor, amikor például időzónák átlépése vagy három műszakos munkavégzés zavarja meg a szervezet normális alvási-ébrenléti ritmusát. A készítményeket egy órával a tervezett lefekvési idő előtt kell bevenni, és talán ezek a legveszélytelenebbek.
A bipoláris zavar több, mint amit szinte mindenki átél: nem egyszerűen a jókedv és lehangoltság, az unottság és a tettvágy váltakozásáról van szó, hanem igazi érzelmi hullámvasútról.
Aki ismeri Vincent Van Gogh művészetét, és fel tudja idézni egy-egy zaklatottabb vonalvezetésű festményét, annak felesleges szavakba önteni a bipoláris zavar tünettanát. Ha Ön esetleg a zenében jártas, akkor gondoljon csak Robert Schumannra: csak az 1840-es évben 168 dalt írt - termékenysége feltehetően a mániás periódusnak volt köszönhető. A bipoláris zavar, vagy ismertebb nevén a mániás depresszió olyan kóros érzelmi állapotot jelöl, amelynek során a beteg hangulati élete a legmélyebb diszfóriától a legeksztatikusabb örömig terjed. A betegség neve, a "bipoláris" a két pólusú véglet miatt kapta a nevét, azonban a tünetek olyan változatosak, hogy egyre gyakrabban használják a "bipoláris spektrum zavar" elnevezést. A két pólusú elnevezés félrevezető: két ellenpólus nem keveredhet, de a depresszió és mánia bizony nem is ritkán igen és az az állapot a legveszélyeztetőbb az öngyilkosságra.
Az élet napos oldala...
avagy mi a különbség boldogság és mánia között? A mánia visszatér... (Akiskal) A mániás állapot távol áll az irigylendő boldogságtól, még csak nem hasonlít ahhoz, viszont legalább olyan súlyos klinikai képet mutat, mint a depresszió. A tünetegyüttesben éppúgy megtalálhatjuk az érzelmi, a viselkedéses és a motivációs komponenseket, mint a depresszióban, azzal a különbséggel, hogy ez a skála másik végén helyezkedik el.
Mániás fázisban a személy rendkívül izgatott, és mások számára teljesen érthetetlen felhangoltság jellemzi. A beteg folyamatosan tevékenykedik, beszél, úgy érzi, energiája kifogyhatatlan, ő maga mindenható. Énképe pozitív, és mivel nincs betegségbelátása, nem ismeri fel döntéseinek téves voltát. Jellemző az impulzivitás, a tettvágy, ami azzal jár, hogy ilyenkor alig alszik többet pár óránál. Viselkedését a túlzások jellemzik: hiperaktív, harsány és fáradhatatlan. A családnak igen komoly anyagi terhet jelenthet a mániás állapot, mert a betegen gyakran költési kényszer lesz úrrá. Még veszélyesebb lehet - elsősorban női páciensek esetében, ez lényegében a "nimfománia" - a fokozott szexuális késztetés, a bizalmaskodás, a gátlástalanság.
A felhangoltság aztán egy sötétebb tónusú fázisba csaphat át: az irritáltságot zavartság, dührohamok válthatják fel. Lévén az akut szakban nincs semmi, ami huzamosabb ideig megragadná a figyelmüket, előfordul, hogy elvesztik kapcsolatukat a valósággal.
Sötét hangulat
A depressziós fázis ennek gyökeres ellentéte, de vannak közös vonások is, pl. zsémbesség, zsörtölődés, ingerültség, sértődékenység. Az érzelmi életet a nyomott hangulat, a rosszkedv és a szomorúság jellemzi. A beteg tehetetlennek érzi magát, ezért cselekvőképessége és akarata bénult. Ez a függőségi igény kóros növekedésével jár együtt. Az epizódra jellemző a feltűnő improduktivitás. A beteg önmagában látja a probléma gyökerét, magát hibáztatja, és hibáit irreálisan nagyítja fel. Jövőképe sötét vagy nincs. Gondolkodására is a "nincs", a "nem" a jellemző. A depresszió természetesen a testre is rányomja a bélyegét: a beteg fáradt, alvászavarai vannak - ez lehet álmatlanság, vagy épp ellenkezőleg, a fáradtság miatt szinte állandóan ágyban van -, és a szexuális késztetése is jelentősen csökkent.
A felismerés nehézségei
A bipoláris zavar diagnosztizálása egyes esetekben rendkívül nehéz lehet. Előfordul, hogy a két fázis drámaian, látványosan követi egymást, tehát a kórkép hullámvasút jelleget mutat: a fellegekből egyenesen a depresszió sötét és kietlen völgyébe vezet az út. Ám gyakran a két periódus hónapokig, sőt, akár évekig is tarthat, sőt, hangulatzavar nélküli epizódok is beiktatódnak a személy életébe. Az is gyakori, hogy a tünetek nem jelentkeznek ennyire típusosan és erősen: vannak, akik kifejezetten produktívak a mániás periódusban, és nem látszik rajtuk több, mint életöröm.
Ez utóbbi forma a bipoláris II. típusú zavar: a betegnél a major depressziós szakaszokat csak enyhén mániás - ún. hipomán - szakaszok váltják fel. A bipoláris I. típusú zavarnál azonban a mániás és a depressziós fázisok váltakoznak. Előfordul még a kevert epizód, amikor a depresszió és a mánia akár egyazon napon követheti egymást. Ahhoz, hogy a betegséget rapid ciklusként osztályozzák, az kell, hogy egy éven belül legalább négy epizóddal jelentkezzen. Ez leggyakrabban a női betegeknél fordul elő.
A kórisme felállítását az is nehezíti, hogy a bipoláris zavarban szenvedők egy jelentős részénél fennáll az alkohol- illetve a drogfüggőség, a szezonális depresszió, illetve szorongásos zavarok, mint például a poszttraumás stressz szindróma. A diagnosztizálás tehát nem egyszerű, de annál fontosabb. Előfordul, hogy a hipomán szakaszok tünetszegénysége miatt a betegség a major depresszió képét mutatja.
Minden betegségnek lehetnek jellegzetes művészi megnyílvánulásai, de ez alapján nem lehet diagnosztizálni.
A traumatikus élmények sokszor hosszan tartó pszichés elváltozást, lelki betegséget okoznak. A művészeti alkotásokban tetten érhetőek az ilyen tünetek? Vannak-e egyes betegségeknek jellemző megnyilvánulásai? - kérdeztük dr. Gerevich József neurológus-addiktológus-pszichológus-pszichiáter szakorvost annak kapcsán, hogy e témában tart előadást októberben a San Marco Szabadegyetemen.
– Minden betegségnek, illetve tünetcsoportnak jellegzetes művészi megnyilvánulásai lehetnek, amelyek csak és kizárólag a klinikai kép ismeretében értelmezhetők, önállóan nem. Vagyis művészi alkotás alapján nem ajánlatos bármilyen diagnosztikai következtetést levonni. Elsősorban a szorongás és a depresszió, a lelki szenvedés, a lelki fájdalom ragyogó képi megnyilvánulásait ismerjük, de a testi szenvedés különböző művészi megnyilvánulásai is megragadhatók a művészeti alkotásokban. Különösen lenyűgöző alkotások születtek stroke miatt féloldali bénulásban szenvedő festőművészek (például Lovis Corinth, Otto Dix és mások) vásznain, önnön rehabilitálásuk folyamatában. A testi és lelki fájdalom rendkívül különleges ötvöződését láthatjuk Frida Kahlo mexikói festőnő festményein.
- József Attila verseiből több orvos elemző más-más következtetést vont le. Mennyire megbízhatóan lehet pszichoanalízis alá vonni egy-egy művet?
– Az irodalmi művek igen jól elemezhetők a lélektan és a kórlélektan eszközeivel, de – ahogy már említettem – az egyes művek csak az egész ember, sors, élettörténet és betegségtörténet kontextusában értelmezhetőek. Az orvosoknak különösen gondosan kell eljárniuk a versekben rejlő patológia felfejtésekor, hiszen pontosan ismerni kell az adott korszak irodalmi kánonját, az adott korra jellemző fordulatokat, szimbólumokat. Ez különösen érvényes József Attilára. A verseiből kiolvasott depresszió sokszor a korszellem, és nem a tényleges klinikai depresszió megnyilvánulása volt.
- Úgy tűnik, minden embernek van egy közös nyelve, a szimbólum-rendszer, amely az álommunkában is tetten érhető. Mennyire azonosak a szimbólumaink? Mennyire azonos a traumatikus élmények szimbólumban való megjelenése?
– Ha a kérdés arra irányul, hogy egyéni vagy kollektív tudattalan terméke-e az adott művészeti alkotás, akkor erre válasz aszerint adható, milyen iskolát képvisel a válaszoló; inkább a freudi individuális tudattalanban, vagy inkább a jungi kollektív tudattalanban gondolkodik. A valóság valószínűleg a kétféle megközelítés integrációjával fejthető meg; vannak az emberiségre, egyes embercsoportokra jellemző szimbólumok, és vannak olyanok, amelyek az egyes ember számára mondanak csak valamit, mások számára irrelevánsak. Amikor például Janus Pannonius a mák bódító hatásáról ír verseiben, ez nem azt jelenti, hogy ópiumélvező volt, hanem abban az itáliai költőiskolában, ahol tanult, a mákkal kapcsolatos asszociációkkal fejezték ki az álom, a bódulat élményeit.
- Freud szerint a blokkolt traumatikus élmények feltárása gyógyítja az általuk okozott pszichés betegséget. Ezek szerint terápiának is alkalmazható az alkotás és jelképrendszerének „visszafejtése" az alkotóval?
– Valóban, a traumatikus élmények elfojtása betegség forrása, az elfojtás alól való felszabadulás pedig gyógyító hatású lehet. Ezt ki is használják a különböző művészet- és kreatív terápiákban. A művészeknél maradva, amikor például Edvard Munch norvég festő lelkileg összeomlott és 1908-ban pszichiátriai klinikára került Koppenhágában, azzal gyógyították, hogy felkérték arra, fesse meg saját történetét állatok segítségével. Az általa szavakban és képekben megírt és lerajzolt – egyébként borzalmas – mese olyan katartikus hatással volt rá, hogy ezt követően megszűntek szorongásai, képes volt megválni a függőségi szinten fogyasztott alkoholtól, és gyakorlatilag tünetmentesen élte le életét.
- Láttunk kiállításokat elmebetegek képeiből, melyek legtöbbször szürreálisak. Önnek van kedvenc képe ezek közül?
– Az egyik kedvenc képem Gulácsy Lajos Concerto Bizarro című rajza. A festő ezt már pszichotikus állapotban készítette, akkor, amikor felülkerekedtek életében a patológiás késztetések, és saját viselkedési bizarrériái már túlnőtték a szecesszió által megszabott kereteket.
Egy új tanulmány szerint a gyomorszűkítő műtétek csökkenthetik a súlyosan elhízott emberek jellegzetes, erős vágyát az evésre.
A fogyás érdekében egyre több súlyosan elhízott felnőtt veti alá magát gyomorszűkítő műtétnek. Az eljárás, amely csökkenti az elfogyasztott és az emésztőtraktusban felszívódó tápanyag mennyiségét, jelentős fogyást eredményezhet, és segítheti az elhízással összefüggő betegségek, például a cukorbetegség szabályozását. A tanulmányokból az is kiderült, hogy a gyomorszűkítő műtétek az éhséget szabályozó hormonok kiválasztását is módosíthatja azáltal, hogy növeli az étvágycsökkentő hormonok szintjét, és csökkenti az étvágyserkentő hormonok mennyiségét.
Az American Journal of Clinical Nutrition szaklapban közzétett új kutatás azt vizsgálta, hogy a gyomorszűkítő műtétek képesek-e az úgynevezett „hedonikus éhség” visszaszorítására. Ezt a fajta éhséget nem a tényleges fizikai éhség váltja ki, hanem az örömet okozó evés vágya, vagy egyszerűen az, hogy az ember megkívánja az ételt. A szakemberek úgy vélik, hogy részben ez az evési vágy, amely még a tényleges éhség hiányában is jelentkezhet, magyarázza azt, miért olyan nehéz az elhízott embereknek hosszútávon megőrizniük fogyásuk eredményét.
„Kutatásunk kimutatta, hogy a gyomorszűkítő műtétek csökkentik az evésre irányuló vágyat” – nyilatkozta Dr. Bernd Schultes, a tanulmány vezetője. „Ez azt jelenti, hogy a műtét hatást gyakorol a gondolatainkra és érzéseinkre az étellel és az étkezéssel kapcsolatban. Ez pedig több, mint pusztán az éhség visszaszorítása.” A svájci Kantonsspital St. Gallen Interdiszciplináris Elhízáskutatási Központ vezetője szerint az eredmények arra utalnak, hogy a gyomorszűkítő műtétek „korrigálják” a súlyos elhízásban szenvedőket sújtó hedonikus éhség szabályozatlanságát.
A két jellemző evészavar között egyre több új fordul elő, színesítve e különös pszichiátriai tünetegyüttes palettáját. Nem véletlen, hogy manapság mind többen foglalkoznak az evészavarokhoz kapcsolódó panaszokkal, és szinte gomba módra szaporodnak a magukat gasztropszichológusnak nevező “szakértők.”
- A divatos elnevezés valójában a fantázia szüleménye – mondja Babusa Bernadett pszichológus, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatója -, hivatalosan nincs ilyen képzés, ilyen szakma sem. Viszont vannak olyan pszichológusok, akik a különféle evészavarokkal foglalkoznak.
Az evés szinte mindenki számára központi kérdés: elemi szükségletünk kielégítését szolgálja. Hogy mit, mennyit és mikor eszünk, az sok körülménytől függ, és kétségtelen, hogy lelki folyamatok is befolyásolják.
Amikor a pszichológusok úgynevezett pszichológiai éhségről beszélnek, olyan hiányzó ingerekre gondolnak, amelyeket az evészavarral küszködő az ízekkel, az étel mennyiségével igyekszik pótolni.
A pszichológiai éhségnek legtöbbször összetett, mély okai vannak: kapcsolathiány, csökkent önbizalom, sikertelenség, testképzavar, cselekvéshiány.
Két klasszikus fajta
- Az evészavaroknak leginkább két klasszikus fajtája ismert, és ma is a leggyakoribb: az anorexia és bulimia – fejti ki Babusa Bernadett.
- Ezek kezdetben a női páciensekre voltak leginkább jellemzőek, de egyre inkább érinti már a férfiakat is. Megszűnőben van a női evészavarok túlsúlya, mivel a féri testideálra is a nőkéhez hasonló divatirányzatok hatnak. A férfi anorexia, amelyet manorexiának neveznek, határozottan terjed. A két tipikus evészavar mellett azonban egyre újabbak jelennek meg. Ilyen például az izomdiszmorfia, ami az anorexia ellentéte, jellemzően a férfiak testképzavara. Középpontjában az izomerősítés áll, az izmok növelése konditermekben vagy szteroidok használata mellett.
Az evészavarnak egy meglehetősen szélsőséges megnyilvánulása az ortorexia, az élelmiszereknek olyan módon történő megválogatása, hogy csak abszolút egészséges vagy annak tartott, annak vélt táplálék jusson a szervezetbe. De beszélhetünk a testzsírfóbiáról, amikor valaki túl zsírosnak találja magát, és mindent elkövet teste “szálkásításáért”. A purgáló zavar fő ismertetőjele pedig a falásrohamok nélküli öntisztító, purgáló viselkedés, például a drasztikus önhánytatás.
Talán érdemes megemlíteni a manapság gyakran szóba kerülő falászavart, amely fennállhat egész napon át, de előfordul, hogy az éjszakai evésre korlátozódik. A notórius éjszakai evők között olyanok is akadnak – igaz nem túl nagy számban -, akik reggel nem emlékeznek arra, hogy kiürítették a hűtőt. A falászavar nem új jelenség, és nem is csak rossz szokás, már évekkel ezelőtt felismerték és leírták, de mára olyan mértékben terjedt el, hogy a hírek szerint 2013-tól pszichiátriai betegségnek nyilvánítják hivatalosan is. Az éjszakai evést legtöbben stresszoldásként alkalmazzák.
Tájékoztatása szerint új jelenség a stresszorexia, amely főként vezető beosztású, ambiciózus gyermekes anyákat érint, akik arra hivatkozva, hogy napközben nem érnek rá enni, egész nap nem vesznek magukhoz táplálékot. Az anorexiával ellentétben itt nem szándékos fogyásról és testképzavarról van szó, ők egész egyszerűen csak “nem érnek rá enni”, mindemellett pedig a stressz étvágycsökkentő hatással van a szervezetre.
A pszichoterápiák alkalmazása nélkülözhetetlen
- Az evészavarokról szakmai körökben is sok vita folyik, sokféle nézet lát napvilágot. Betegség vagy olyan tünetegyüttes, amely mögött lelki okok is meghúzódnak?
- Mindenképpen multifaktorális tényezőkről van szó, hajlamosító, kiváltó és fenntartó tényezőkről – húzza alá a pszichológus. – Az evészavarok kezeléséhez szakember segítségét kell kérni. Sajnos ritka a spontán gyógyulás.
Csakhogy ezen a területen sok a kellő végzettséggel nem rendelkező “lelki kuruzsló”, olyanok, akik “jó tanácsokkal” látják el a gyanútlan pácienseket. Az önjelölt pszichoterapeuták sok gondot okoznak a pszichiátriai ellátó rendszernek és a pácienseknek is.
Századunk, a fogyasztói társadalom térhódítása és hibás üzenetei révén nagyban elősegíti az evészavarok kialakulását és terjedését. A fogyasztás kultúrája eltorzult. Ma az emberek zöme nem tudja, hogy mit jelent jól enni. A reklámok, kampányok diktálta kulináris körhintára könnyen felülnek, örülnek a főző fesztiváloknak, a torkos csütörtököknek, a svédasztalos terülj-terülj asztaloknak, amelyek nyilvánvalóan nem a szervezet biológiailag szükséges étel minőségét és mennyiségét képviselik.
- A szervezet pontosan tudja, hogy mire van szükségünk, de a testi, pszichológiai és társadalmi tényezők ezt az ösztönös tudást gyakran felülírják és eltorzítják – erősíti meg a magatartáskutató. – Az evészavarok során megmutatkozó túlzott evés vagy éppen nem evés mindig csak a tünet, és nem a probléma maga. A probléma mindig mögötte van, amit csak hozzáértő szakember képes orvosolni.
Az evészavarok súlyos pszichoszomatikus zavarok, kezelésük komplex terápiás tervet igényel. Ma már elfogadott ténynek számít, hogy a pszichoterápiák alkalmazása nélkülözhetetlen az evészavarok kezelésében. Gyakran alkalmazzák ezeket önállóan, de gyógyszerekkel is kombinálhatók. A kezelésben, illetve abban, hogy a betegek minél hamarabb szakszerű segítséget kapjanak, sokszor nagy szerepük van a beteg hozzátartozóinak.
A részegeket általában már távolról is ki lehet szúrni, mulatságos, imbolygó mozgásuk miatt. Egyes szakértők szerint azonban az egyensúlyproblémák az alkoholizmus leküzdése után is megmaradhatnak, akár évekig is.
Az Egyesült Államokban végzett vizsgálatok szerint a leszokóban lévő és nemrég leszokott alkoholistáknak komoly gondokat okoz az egyenesen járás, illetve a testsúlyáthelyezés - összefont karokkal és becsukott szemmel - a sarokról a lábujjhegyre.
A Hawaii-n található Idegi Viselkedéskutató Központ munkatársai 200 önkéntes egyensúlyérzékét vizsgálták meg. A teszteken az a 70 résztvevő szerepelt a legrosszabbul, akik a vizsgálatokat megelőző 15 hétben hagyták abba a rendszeres alkoholfogyasztást.
Dr. George Fein vezető kutató szerint a leszokóban lévő alkoholisták sosem nyerik vissza teljes egyensúlyérzéküket: "A teljesítményük maximum 80-90 százalékos lesz a korábbiakhoz képest."
Korábban a szakértők úgy gondolták, az alkoholfogyasztás elhagyásával az egyensúlyproblémák is eltűnnek. "Sokan nem krónikus betegségként tekintenek a különböző függőségekre" - nyilatkozta Dr. Kevin Hill pszichiáter. "A cukorbetegség következtében csökken az érzékelés és idővel neuropátia alakulhat ki, az alkoholizmusban szenvedőknél pedig koordinációs és egyensúlyzavarok lépnek fel."
A kutatás részletes leírása az Alcoholism: Clinical and Experimental Research című szaklapban olvasható.
A középiskolások jelentős része már túl van az első nagy berúgáson. Sőt, a másodikon is. Nem festenek biztató jövőképet azok az adatok, amelyek a magyar fiatalok nagyivását vizsgálják.
Nagyivásnak azt nevezzük, ha valaki egy alkalommal legalább öt egységnyi alkoholt fogyaszt – egy egység -nek minősül egy korsó sör, egy pohár bor vagy egy rövidital.
A kutatások szerint a 16 éves fiúk 47, a lányok 36 százaléka fogyasztott legalább egyszer jelentős mennyiségű alkoholt az adatfelvételt megelőző harminc napon belül. Beszédes, hogy 2002-ben ez a szám még csak 12, illetve 10 százalék volt – az az a korábbi értékek brutálisan megemelkedtek. Megnégyszereződött a nagyivó fiatalok száma az elmúlt tíz évben.
Sikerült beszélnünk erről több középiskolással is – a mi rögtönzött kutatásunk még elkeserítőbb százalékos arányt mutat, hiszen tízből heten számoltak be legalább egy „filmszakadásos” részegségről. Ahogy elmondták, szinte mindig van mit ünnepelni, legyen az a félév lezárása, a jelentkezési lap postára adása, vagy éppen egy születésnap. – és ha buli van, akkor buli van: nem áll meg senki két pohár bornál, vagy három dobozos sörnél – tette hozzá egyikük. – Józanodásra mindig ott van a vasárnap. – A fő gond az, hogy míg a drogstratégia folyamatosan a közbeszéd tárgya, és minden kormányzat gondolkodik valamiféle megoldásban, addig az alkoholizmusról nem szokás beszélni – nyilatkozta dr. Szemelyácz Jánosaddiktológus, az INDIT Közalapítvány elnöke.
– Persze nem újdonság az, hogy tizenévesként jön el az első nagy berúgás ideje – az viszont már aggasztóbb, hogy egyre többen nem állnak meg itt: jön a második, a harmadik, aztán pedig a buli kötelező velejárója lesz a totális lerészegedés.
Népszerű a boros kóla
Egy friss felmérés szerint a tizenkét éves lányok nagyjából egyharmada, a fiúknak pedig negyvennégy százaléka fogyasztott már alkoholt – tizenhét éves korra ez a szám mindkét nemnél kilencven százalékra ugrik fel. A kutatás szerint ebben a korban a lányok több mint fele, a fiúk közel háromnegyede volt már legalább kétszer részeg. A fiúk napi és heti fogyasztását tekintve a sör szerepelt az első helyen, ezt követi a bor, a boros kóla és pezsgő, majd harmadik helyen a rövid italok. Lányoknál első helyen a boros kóla, a bor, és a pezsgő áll, ezt követően a rövid italok, majd harmadik helyen a sör.
Hamarosan jön a pálinka
Sokan nagy örömmel fogadták, amikor Orbán Viktor kormánya bizonyos keretek között lehetővé tette az otthoni pálinkafőzést – az alkoholfogyasztással vagy - függőséggel foglalkozó szakértők azonban inkább egyként felszisszentek. A házi pálinkafőzés megengedése ugyanis nem csak legitimálja ezt a tömény italt, hanem – sajátos módon – támogatnivaló elfoglaltság körébe is sorolja annak főzését, s ennél fogva burkoltan ajánlja is a fogyasztását. A fentiek fényében előfordulhat, hogy a jövőben az egészen fiatalok az alkoholtartalmú italok közül a pálinkával ismerkednek meg legelőször.
A családi hatás erős
Bár roppant nehéz megmondani, hogy hány alkoholista él ma Magyarországon, több kutatás is úgy becsüli, hogy hazánkban 7-800 ezer alkoholfüggő van. Magyarországon évente körülbelül 30 ezer ember veszíti el az életét alkoholmérgezés, túlzott alkoholfogyasztás, illetve alkoholos befolyásoltságból eredő baleset miatt.
Az alkoholfogyasztás leggyakoribb áldozatai a fiatalabbak, italozási szokásaik pedig szoros összefüggésben állnak a családi környezettel: több kutatás bizonyítja, hogy az alkoholisták gyerekeinél a kialakulás kockázata ötször nagyobb, mint a „normális” családokban.
A Magyar Addiktológiai Társaság, a Magyar Drogterápiás Intézetek Szövetség, az Ártalomcsökkentők Szakmai Egyesülete, valamint a Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetsége az utóbbi két évben nagy érdeklődés mellett megrendezett civil fórumok folytatásaként „Békæpipa: Szakmai béke vagy tartós víz alatti élet, avagy lesz-e együttműködés a területen?” -címmel találkozóra várja a kábítószerügy területén dolgozó szakembereket, civil szervezeteket.
A rendezvény időpontja: 2013. május 7. 10:00 óra.
HELYSZÍNE idén is:
TÖLÖSI KONFERENCIA KÖZPONT - MAGYAR TELEKOM SZÉKHÁZ
BUDAPEST, I. KER. KRISZTINA KRT. 55, A VÉRMEZŐVEL SZEMBEN
Nagyon fontos, hogy a részvétel a területen dolgozó szakemberek előtt nyitott és ingyenes, de a regisztráció kötelező! Kérjük, hogy a mellékelt regisztrációs lapot április 30-ig küldje el erre a címre: civilforum13@gmail.com, intézményi/szervezeti megjelöléssel együtt! Levelében tüntesse fel, hogy igényt tart-e szendvics ebédre! Meghívó részletes programmalitt, regisztrációs lapitt. A rendezvényt a Magyar Telekom támogatja.
Az ország legrégebbi drogrehabilitációs otthona Ráckeresztúron van, a Magyarországi Református Egyház tartja fenn. 30 férfi gyógyul egyszerre a házban, a mentorok is gyógyult szenvedélybetegek. A leszokást nem segítik gyógyszerekkel, a gyógyulás kulcsa az erősen szabályozott közösségi élet, az egyéni és csoportos terápia és az izoláció. A terápia nagyjából egy évig tart, a legnagyobb kihívást az utána következő szabad élet, és a korábbi környezet legyűrése jelenti.
Ráckeresztúron, a Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió (KIMM) Drogterápiás Otthonában kötött a napirend, a reggelit készítő lakónak már 5.50-kor a konyhában kell főznie a kávét. A feladatok a legapróbb részterületig fel vannak osztva, külön felelőse van az ébresztőnek, a kávéfőzésnek, a takarításnak, de a kertben lévő melegház gondozásának is. Összesen 30 drogfüggő férfi vesz részt egyszerre a terápián, ami 12-14 hónapig tart. Ez az ország legrégebbi drogterápiás otthona, most a legfiatalabb lakó 17 éves, a legidősebb 35. Mentoraik, az otthon munkatársai gyógyult szenvedélybetegek. (Fotó: Bődey János / Index)
A cigaretta az egyetlen megengedett szenvedély, de az is szabályozva van. Mindenkinek meghatározott mennyiségű cigarettája és dohánya lehet, a látogatóktól nem fogadhatnak el egy szálat sem. Nulltolerancia van mindenfajta szerhasználattal szemben, az elvonást nem segítik semmilyen gyógyszeres kezeléssel, a minimálisan nyugtató hatású citromfű tea az egyedüli segítség. Az egyik, korábban heroinista mentor szerint ugyanis mindenkinek meg kell élnie a leszokással való fájdalmat. Átmenet nincs, „nem lehet valaki csak egy kicsit drogos”. Az agresszió minden formája tiltott a terápiás otthonban, az egyik lakót korábban azért küldték haza, mert játékból birkózott és monoklija lett. (Fotó: Bődey János / Index)
A függők úgy kerülnek ide, hogy saját környezetükben, vagy orvosoktól hallanak a nyolcvanas évek óta működő rehabilitációs intézményről. Aki eldöntötte, hogy belevág, el kell mennie a Csaba utcai Válaszút Drogkonzultációs Irodába, ahol mindenben segítik.A házba várólista van, akár három hónapot is várni kell a bejutásig, de addig is elkezdődik az előgondozás, amelynek nem feltétele a szermentes élet.
A ráckeresztúri otthon teljesen szermentes, viszont semennyire sem zárt, bárki bármikor, önszántából elhagyhatja a terápiát, és a ház munkatársai is dönthetnek úgy, hogy valaki nem alkalmas a terápiára. Minden lakó terápiás szerződésben vállalja, hogy az otthon szabályai szerint él. Kezdve attól, hogy elfogadja a nála akár 15 évvel fiatalabb lakótársát felügyelőnek, odáig, hogy nincs nála a mobiltelefonja, hogy nem nézhet tévét, és a terápiában aktívan, őszintén és drogok nélkül vesz részt. (Fotó: Bődey János / Index)
A sikeres terápia nagyjából egy év. Általában hétfőnként érkeznek az új lakók, akik egy hétig, az „orientáció” időszaka alatt csak ismerkednek a programmal, a szabályokkal, kötelezettségekkel. Az első héten a többiek folyamatosan körülveszik, igyekeznek elterelni a figyelmét, ez az elvonás legnehezebb időszaka. Van, aki már az érkezése napján távozik.
A következő három hét a próbaidő, ennek a végén, tehát egy hónappal érkezés után dől el, hogy véglegesítik-e az érkezőt. Ha igen, első fázisba lép, ami nagyjából három hónapig tart, ez a legszigorúbb izoláció és a legtöbb lemondás időszaka. Csak kísérővel hagyhatja el az otthont, csak a település határain belül maradhat, a látogatás, telefonálás is tilos. A második fázist legkorábban négy hónappal érkezése után érheti el, ekkor már háromszor egy napra hazamehet egyedül, és ha ezek a kimenők sikeresek, akkor a harmadik egynapos eltávozás után otthon is aludhat hétvégén.
A harmadik fázisban már hetente hazamehet. A fázisváltásokhoz komoly, 18 kompetenciát felölelő feltételrendszernek kell megfelelni és szintfelmérőt is kell tennie, ahol számot kell adni a terápiában való előrehaladásról, és a közösségi részvételből is. Akinek például nincs elég megosztása, tehát nem beszél nyíltan, mélyen és őszintén azokról a problémákról, amik miatt anyagos lett, nem léphet tovább. (Fotó: Bődey János / index.hu)
Hétköznap 17 órától és hétvégén a szabadidőt sporttal, zenéléssel, olvasással, számítógépes játékokkal töltik. Van kosárlabda-pálya, focipálya, minden évben szerveznek bicikli- és kenutúrákat is, ezzel enyhítik a lakók legnagyobb nehézségét a terápiában, ami az, hogy nyitottsága ellenére mégis nagyon zárt. Egy helyben vannak, elszakítva korábbi környezetüktől. A legjobb dolognak az őszinteséget és az elfogadást tartják a terápiában. „Egész életünkben hazudtunk, átvertünk mindenkit, akár családtag, akár ismerős, azokat bántottuk meg legjobban, akik szerettek minket” – mondta az egyikük. (Fotó: Bődey János / index.hu)
Zoli 30 éves, a terápia első fázisában van. Általános iskolás volt, amikor az ikertestvére leesett egy fáról, aki annyira megütötte magát, hogy megvakult. Az édesanyja egyedül nevelte őket, és ikertestvére sérülésétől kezdve Zolira sokkal kevesebb figyelem hárult. Fűvel és alkohollal kezdte, majd intravénás droghasználó lett, 16 évig folyamatosan ivott és drogozott. Nem részletezte, hogy mit, csak annyit mondott, hogy mindent. Idegenforgalmi iskolába és szakács iskolába is járt, de a drog- és alkoholfüggés miatt egyiket sem tudta elvégezni. Később mosogatófiúként, pizzafutárként dolgozott, de mindenhonnan kirúgták, úgyhogy bűnözésből szerzett pénzt. Leütéses rablásokban vett részt, az anyját, rokonait is meglopta. Egyszer egy 20x2,5 méteres graffitit festett az Astoriára. Az otthonban mindenkinek van egy speciális felelősségterülete, övé a melegház, ahol paprikát, paradicsomot, hagymát ültet és kertészkedik. Ezen kívül egy Gorkij színdarabot próbál többekkel a házban, és rendszeresen jár fizikoterápiás kezelésekre a közeli kórházba a karja miatt.
A ráckeresztúri terápia előtt másfél évet Ausztriában, Spanyolországban és Németországban töltött tarhálással, rablásokkal, lopásokkal és drogozással. A 16 évnyi, folyamatos szerhasználat miatt egyre rosszabbul volt, és látogatóba jött vissza Budapestre, még a visszaúti vonatjegye is megvolt, amikor kiderült a Válaszút Drogkonzultációs Irodában, hogy egy hét múlva kezdhetné a terápiát Ráckeresztúron. Meghozta a döntést, három hónapja van az otthonban. Nem ez az első terápiája, egy másik helyen az akkori rekordja a mostaninál kevesebb, 62 nap absztinencia volt. „Aki visszaesik, azért esik vissza, mert a terápia után nem tud olyan védett környezetbe kerülni, mint amilyenben az otthonban van” – mondja. Nem tartja a családjával a kapcsolatot, nem is látogatják. A védett környezetet ő külföldön látja megvalósíthatónak, ezért kész terve van arra, hogy miután befejezte a terápiát, megpróbál egy darmstadti nappali melegedőben dolgozni, ahol korábban hajléktalanként megfordult. „Másik ország, új élet.”(Fotó: Bődey János / index.hu)
A házban négy, három és kétágyas szobák vannak, maximum négy emberre jut egy fürdőszoba. Makulátlan rend és tisztaság van, minden nap takarítanak. Ha valakinek konfliktusa van, akkor mediációs technikákkal beszélik meg egy konfliktuskezelő csoportfoglalkozás keretein belül. (Fotó: Bődey János / index.hu)
Az otthon üzenete ez: „A drogfüggőséget olyan betegségnek és rabsági helyzetnek tartjuk, mely az ember egész egzisztenciáját érinti, s messze túlmutat a drog biokémiai hatásmechanizmusain. A drogprobléma nem egyetlen meghatározója a drogos személyiségének, hanem jelzést ad arról, hogy a személyiség beteg. Ha csupán "leszoktatjuk", méregtelenítjük, de nem tanul teljesen új életvitelt, akkor csak időlegesen segítettünk. Egy ember élete több mint, hogy drogokat használ, a test és lélek gyógyulása, így gyógyítása is elválaszthatatlan egymástól.”
A terápiás folyamat és a napirend ebben a rendszerben működik, mindenkire rá van bízva, hogy melyik nap érzi úgy, hogy kész a „teherletételre”, amikor egy őt régóta és mélyen kínzó problémát oszt meg a többiekkel. (Fotó: Bődey János / index.hu)
Az otthon legfrissebb statisztikái a 2011-es állapotokat ismertetik. Abban az évben 71-en fordultak meg a házban, közülük legtöbben (21-en) valamilyen stimuláns drogot, tehát kokaint, amfetamint, speedet, ectacsy-t használtak. 16-an politoxikománok, 12-en marihuána-, 8-an ópiát, 5-en pedig dizájnerdrog-függők voltak. 2010-ben viszont a dizájnerdrog-függők voltak legtöbben.(Fotó: Bődey János / index.hu)
„Fal van előtted. Olyan nincs, hogy valaki mindig mindenben jó, pedig mintha te így gondolnád. Keveset tudunk rólad, pedig sok van benned, alfa hím lehetnél. Kevés a megosztásod, arra bátorítanálak, hogy nyiss az emberek felé” – mondja az egyik lakó a másiknak a kiemelésen. Minden nap a délutáni csoportfoglalkozáson egy lakót kiemelnek, ami azt jelenti, hogy ő összefoglalja érzéseit, céljait, motivációit a terápiával kapcsolatban, hogy honnan érkezett, és merrefelé tart. A kiemelés végén minden lakó szóban és írásban őszintén és nyíltan, de támogatóan véleményezi a kiemelt magatartását, és terápiás részvételét.
Mindenkinek van saját mentora, és minden fázisnak minden nap van csoportfoglalkozása. A beszélgetések egyénileg és csoportosan zajlanak, közösségi programok keretében, és a legfontosabb és sokat hangsúlyozott érték egymás elfogadása, tisztelete és az őszinteség. Akárki szólal meg, mondandója végén mindig hangos „kösz”-t mond a többieknek, akik egyszerre és hangosan vágják rá, hogy „kösz”. (Fotó: Bődey János / index.hu)
Attila 21 éves, a terápia második fázisában van. Nyolc hónapja van az otthonban, előtte három hónapot volt kórházban, annyira leépült a szervezete a rendszeres speedezéstől, kokainozástól és szívástól. Öngyilkossági kísérlete után a kórházban javasolták neki, hogy vegyen részt a ráckeresztúri terápián. Az ötödik kerületben él, a szülei jómódúak, 12 évesen az általános iskolai sulibulin kínálták meg először fűvel, ami annyira megtetszett neki, hogy azonnal rákapott. „Nem nagyon volt átmenet, 13 éves koromtól már saját magamnak vettem, rendszeresen szívtam. Ha a szüleimtől nem volt pénzem, rablásból csináltam, meg uzsorát adtam másoknak” – mondja Attila. A családja rendszeresen látogatja, kivéve a 9 éves öccse, de ő csak azért nem, mert Attila nem akarja, hogy a kisfiú „harminc drogos közé jöjjön”. Ő már hazajár rendszeresen hétvégenként, legutóbb kihúztak neki egy csíkot a barátai, de azt mondja, fel sem merült benne, még a sóvárgás szintjén sem, hogy felszívja. Már most több állásajánlata van a családján keresztül, ha végzett a terápiával, de leginkább tanulni szeretne. A szakmája sírköves-épületszobrász-kőfaragó, de szívesen befejezné az érettségit is, és a fodrász iskolát is, amit korábban elkezdett, és abbahagyta a drog miatt. (Fotó: Bődey János / index.hu)
Azt otthon állami normatívát is kap, de elsősorban a Magyarországi Református Egyház tartja fenn. Saját lelkészük és kápolnájuk is van, ahol istentiszteleteket tartanak, és a napirend része minden este az áhítat és csütörtökönként a Biblia óra. Az otthont létrehozó és működtető stáb tagjai mind keresztények. A vallási hovatartozás vagy életgyakorlat azonban nem feltétele sem a felvételnek, sem a programban maradásnak. A keresztény hit lehetőség, de senkinek sem kötelező. A terápiás szerződésben viszont vállalják a lakók, hogy a Biblia-órákon és istentiszteleteken részt vesznek. (Fotó: Bődey János / index.hu)
Rajzold le, milyen virág szeretnél lenni! A terápia része a művészetterápiás csoport is, az otthonnak saját műhelye van, ahol festeni, barkácsolni lehet. Karácsonykor a lakók saját készítésű tárgyakkal ajándékozzák egymást. A szentestét még az a lakó is az otthonban, a többiekkel együtt tölti, aki amúgy hétvégenként hazajárhat. (Fotó: Bődey János / index.hu)
2011-ben a legtöbb lakó 29 és 36 év közötti volt, de az utóbbi években egyre több a fiatal, elsősorban a dizájnerdrogok elterjedése miatt. A legfiatalabbak (a 16 és 21 év közöttiek) 2011-ben 21-en, 2010-ben 15-en, 2009-ben csak 13-an voltak.(Fotó: Bődey János / index.hu)
Ottó 21 éves, kokainista, másodszor van a házban, még csak egy hónapja jött. Korábban egyszer hazaküldték, mert nem látták eléggé elkötelezettnek a terápia iránt, de kivárta a várólistát és most újra megpróbálja. Hétévesen gyermekotthonba került, azt mondja azért, mert a szülei nem voltak olyan helyzetben, hogy fel tudják nevelni.
18 éves korában került ki az állami gondozásból, akkor négymillió forint életkezdési támogatást kapott. Teljes egészében kokainra költötte. „Addigra a szüleim is összeszedték magukat, vettek nekem egy lakást a hetedik kerületben, fogalmuk sem volt arról, hogy drogozok. Mivel volt pénzem, nem érdekeltek a dizájnerdrogok, mondták, hogy ezer forint a kristály, gondoltam, ilyen olcsón az már régen rossz. Három évet kokainoztam a négymilliómból. Elkezdett érdekelni a heroin, hosszan kerestem olyat, ami minőségi anyag, meg is találtam, és túladagoltam vele magam. Belőttem, és akkorára nőtt az erem, mint a fejem. Elvesztettem az eszméletem, kihánytam két liter vért. A szüleim rám törték az ajtót, a felépülésem fél év volt utána. Tényleg nagyon kicsin múlt, hogy nem haltam meg. Újra kellett tanulnom beszélni, olvasni, írni, mindent.” (Fotó: Bődey János / Index)
András 1994-ben született, 6 éves volt, amikor elváltak a szülei. Nagyon anyás volt, de mivel édesanyjának nem volt munkája, őt és két nővérét is édesapjának ítélték. „Soha nem felejtem el, hogy egész éjjel sírtam az ajtó előtt, amikor anyu elment” – mondja. Hét évig gördeszkázott versenyszerűen, amiből bevétele is volt, szponzorai támogatták felszereléseit, és utazásait a versenyekre. Sikereinek egy kettős bokaszalag-szakadás vetett véget. 12 évesen, az iskolában kapott először füvet, és nyolcadikos volt, amikortól folyamatosan drogozott. „Kristályt, dizájnereket nyomtam, mert olcsók, nagyon könnyű hozzájuk jutni, és intenzívebb a hatása is. Három évig toltam, a szervezetet viszont mindennél jobban leépíti, a 184 centimhez 55 kiló voltam, amikor bekerültem, előtte büdösen, mocskosan jártam a nyolcadik kerületet, prostituáltakkal szexeltem. Egy 15 éve heroinozó szerintem jobb állapotban van, mint aki 2-3 évet dizájnerezik” – mondja. Öt hónapja van a terápián, második fázisos, már kétszer volt otthon egy-egy napra.
Mielőtt bekerült, betört a nagyszüleihez, pénzt és aranyat lopott tőlük és az édesapjával is összeverekedett. A szerelme három év után elhagyta a folyamatos hazudozások miatt és azután, hogy a lány szüleitől is lopott. Az otthonban az első héten egyetlen szót sem szólt, mostanra 12 kilót hízott, középiskolákba jár drogprevenciós előadásokat tartani, a többiek sikeres „élterápiásnak” tartják. A gimnáziumot folytatni szeretné, az otthonban is tanul és osztályozóvizsgákat tesz. Szociális munkás szakra fog jelentkezni, nagyon érdekli a rehabilitáció szakmai oldala. (Fotó: Bődey János / index.hu)
A terápia utolsó egysége a harmadik fázis, aki elérte ezt a szakaszt, a házban irányító szerepet kap, és mivel minden hétvégén hazajár, megkezdődik a leválás a házról és az otthoni és támogatói kapcsolatok kiépítése. A ház legfelelősségteljesebb, egyszersmind a legnagyobb kihívást jelentő területe az öregfiú-irodavezető. Ezt a posztot mindig egy harmadik fázisos lakó tölti be. Ő a ház feje. A fázist - és a terápiás programot - a 45 napos kiléptető fázis zárja, ezt követően mindenkinek lehetősége van arra, hogy az utógondozást végző Függőhíd Csoport heti csoportfoglalkozásán vegyen részt.
Aki elvégzi a terápiát, jó eséllyel felépül. Sokan azonban megszakítják, nagyjából fele-fele arányban vannak a 12-14 hónapos terápiában végig résztvevők és a megszakítók. Az otthon nyilvántartása szerint 2011-ben összességében valamivel többen estek vissza, mint ahányan meggyógyultak. 19-en épültek fel és 25-en estek vissza. A felépülők nagy része (15 fő) végigcsinálta, a visszaesők nagy része (22 fő) félbeszakította a terápiát. Tehát azok, akik végigmentek az otthon által vezetett úton, nagy eséllyel drogmentes életet élnek tovább. (Fotó: Bődey János / index.hu)
A falásrohamok, amikor valaki nagy mennyiségű ételt habzsol be rövid idő alatt, megnövelhetik a betegben más addiktív viselkedések, többek között a drogfüggés kialakulásának valószínűségét - derül ki a Pennsylvaniai Állami Egyetem Orvostudományi Karának kutatásából. Az eredmény rövidtávon felfedheti a drogfüggőséget, a függőséget és a visszaesést elősegítő tényezőket, hosszú távon pedig segíthet az orvosoknak a szörnyű betegségben szenvedő emberek kezelésében.
Az egyetem kutatói a Behavioral Neuroscience szaklapban megjelent kutatásukban Patricia Sue Grigson vezetésével összefüggést mutattak ki a zsírral összefüggő falásrohamok és a kokainkereső illetve fogyasztó viselkedés között a kísérleti patkányokban. Eredményeik arra utalnak, hogy az egyik anyaggal összefüggő túlzó viselkedést elősegítő állapotok növelik a túlzó viselkedés valószínűségét a másik anyag iránt.
A kísérletben a patkányokat négy csoportba osztották: az egyik csoport rágcsáló eledelt kapott; a másik folyamatos, tetszés szerinti hozzáférést egy választható étrendi zsírforráshoz; a harmadik napi egy órás hozzáférést egy választható étrendi zsírforráshoz; a negyedik pedig hétfőn, szerdán és pénteken kapott hozzáférést az étrendi zsírhoz. Mind a négy csoport patkány korlátlanul hozzáférhetett teljes tápértékű eledelhez és vízhez. A kutatók ezt követően a kokainkereső és fogyasztó viselkedést értékelték.
Grigson elmondta, hogy a zsírral összefüggő falásrohamok azokban a patkányokban jelentkeztek, amelyek csak hétfőn, szerdán és pénteken jutottak zsírhoz. Az ebbe a csoportba tartozó egyedek később több kokaint fogyasztottak, még akkor is megpróbálták megszerezni a kokaint, amikor jelezték nekik, hogy nem elérhető, és ezek dolgoztak a legkeményebben a kokainért, amikor a követelményeket megnehezítették.
”Bár a mögöttes mechanizmusokat nem ismerjük pontosan, egy dolog egyértelműen látszik a viselkedési adatokból. A zsírral összefüggő falásrohamok oly módon változtatták meg az agyat, a fiziológiát, vagy mindkettőt, amitől a patkányok nagyobb valószínűséggel kerestek és fogyasztottak kábítószert az egy hónappal később végzett teszt során. A későbbiekben ezeket a hajlamosító neurofiziológiai változásokat kell azonosítanunk” - nyilatkozta a kutató.
">
Visszaszorulóban van a drogdílerhálózat, mégsem lélegezhetünk fel, mert csupán a terjesztési módszerek változtak: ma már többségében az interneten keresztül rendelik a kábítószert a fogyasztók. Kínában és Indiában jól képzett vegyészek állítják elő a drogot, amelyet fürdősóként vagy növényi tápszerként hoznak be az országba – erről is beszélt a Parókia portálnak 
Egyre többen használnak kábítószert, egyes felmérések szerint minden második középiskolás kipróbálta már a drogot – mondja az ijesztő adatokat a szakember, aki nagyjából három évtizede foglalkozik szenvedélybetegek gyógyításával.
A depresszió kezelése gyógyszerrel és pszichoterápiával történik. A terápia célja a tünetmentesség elérése, mely jelenti a depresszió hangulati és testi tüneteinek, panaszainak megszüntetését is. A beteg állapotának folyamatos javulása fontos jele annak, hogy jó úton halad a tünetmentesség felé. De ha a javulás megáll, és bizonyos tünetek megmaradnak, az rontja a depressziós beteg hosszú távú kilátásait.
A barbiturátokhoz való hozzászokás erős. Hosszan tartó használatuknál ugyanazon hatásért rendre növelni kell az adagot, s ezzel párhuzamosan a mellékhatások és az egyéb egészségkárosító kockázatok is növekednek. 
- A divatos elnevezés valójában a fantázia szüleménye – mondja Babusa Bernadett pszichológus, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatója -, hivatalosan nincs ilyen képzés, ilyen szakma sem. Viszont vannak olyan pszichológusok, akik a különféle evészavarokkal foglalkoznak.
A Magyar Addiktológiai Társaság, a Magyar Drogterápiás Intézetek Szövetség, az Ártalomcsökkentők Szakmai Egyesülete, valamint a Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetsége az utóbbi két évben nagy érdeklődés mellett megrendezett civil fórumok folytatásaként 
A falásrohamok, amikor valaki nagy mennyiségű ételt habzsol be rövid idő alatt, megnövelhetik a betegben más addiktív viselkedések, többek között a drogfüggés kialakulásának valószínűségét - derül ki a Pennsylvaniai Állami Egyetem Orvostudományi Karának kutatásából. Az eredmény rövidtávon felfedheti a drogfüggőséget, a függőséget és a visszaesést elősegítő tényezőket, hosszú távon pedig segíthet az orvosoknak a szörnyű betegségben szenvedő emberek kezelésében.
Utolsó kommentek