Az általános szorongásos zavart a hétköznapi dolgokkal kapcsolatban érzett túlzó és irányíthatatlan aggodalom jellemzi. Ez az érzés gyakran már a beteg normális működését is akadályozza. A rendellenességben szenvedő személyek általában valamilyen katasztrófát vetítenek előre, és túlságosan aggódnak az olyan hétköznapi dolgok miatt, mint például az egészség, az anyagiak vagy a kapcsolatok.

380 személyt teszteltek az általános szorongásos zavar tüneteire

Sonya Deschênes PhD hallgató a téma szakirodalmának tanulmányozása közben azt vette észre, hogy bár néhány kutatás kimutatta a düh és a szorongás összefüggését, ezt a kapcsolatot nem értik igazán a kutatók. Deschênes ezt azért tartotta különösnek, mert az ingerlékenység, ami a düh családjába tartozik, a generalizált szorongásos zavar egyik diagnosztikus jellemzőjének számít.

A Concordia Egyetem kutatói a torontói Ryerson Egyetem szakértőivel karöltve Deschênes vezetésével több mint 380 személyt teszteltek az általános szorongásos zavar tüneteire. A Cognitive Behaviour Therapy szakfolyóiratban közzétett kutatásból kiderült, hogy a betegség tüneteit mutató 131 személyben a düh és annak különböző vetületeinek magasabb szintje összefüggésben állt az aggodalommal és a szorongással. Ráadásul az ellenségesség és az elfojtott düh az általános szorongásos zavar tüneteinek súlyosságát is befolyásolta.

A legrosszabbat feltételezik

Deschênes hangsúlyozta, hogy a düh és a szorongás együttes megjelenési hajlamának alaposabb megértéséhez további kutatásokra lesz szükség, ezért doktori kutatását ebbe az irányba folytatja tovább. A kutató szerint az összefüggés talán azzal magyarázható, hogy amikor egy helyzet nem egyértelmű, vagyis nem tudhatjuk, hogy a kimenetel jó vagy rossz lesz, a szorongó személyek hajlamosak a legrosszabbat feltételezni. Ez általában még tovább fokozza a szorongást.

Az is bizonyítható, hogy ugyanilyen gondolkodási folyamat játszódik le azokban is, akik könnyen felmérgesednek. A düh és az általános szorongásos zavar tehát ugyanannak az elfogult gondolkodási folyamatnak a két megnyilvánulása lehet. Deschênes ebből következően úgy véli, hogy a düh tünetei a szorongás kognitív viselkedésterápiával történő kezelését is akadályozhatja, ezért a düh és a generalizált szorongásos zavar összefüggéseinek további feltárásával remélhetőleg a kezelés eredményességét is fokozni lehet.

Medipress