A bulimia nervosa nevű étkezési zavar háromszor annyi nőt érint, mint férfit, és akár halálhoz is vezethet. A betegek falásrohamokkal küzdenek, melyet az elfogyasztott táplálék kiürítése követ. Hatalmas mennyiségű ételt tömnek magukba rövid idő alatt, majd nagyon drasztikus módszerekkel igyekeznek megszabadulni tőle. Bár tipikusan kamaszkorban kezdődik, bármilyen életkori csoportban találhatók bulimiások. 

 

Jelek és tünetek

Több faktor is vezethet a bulimia kialakulásához. Az egyik ilyen a nyugati világ soványsággal kapcsolatos megszállottsága. Az American Journal of Public Health Researchers ehavi számában megjelent egy tanulmány, melyből kiderült, a fogyókúrával foglalkozó weboldalak több mint 80 százaléka „javaslatokat ad arra, miként legyen valaki étkezési zavaros.” A médiában is közkedvelt vékonyságőrület jelentősen befolyásolhatja az alacsony önértékelésű fiatalok, és a beilleszkedés miatt aggodalmaskodó kisebbségiek körében.

Genetikai adottságok is szerepet játszhatnak a zavar létrejöttében. Nő a kockázat abban az esetben, ha valakinek az anyja vagy lánytestvére is hasonló problémákkal küzd. Már fennálló pszichológiai elváltozások, mint az alacsony önértékelés, vagy a szigorú diétázás szintén növeli az esélyeket. Az anorexiásoktól eltérően a bulimiások általában normál súlyúak. A falási-önhánytatási rohamok általában akkor hatalmasodnak el rajtuk, ha egyedül vannak. Gyakran normál mennyiségű étel után is kiürítik magukból a táplálékot.

Bizonyos jelek és tünetek azonban felhívhatják a hozzátartozók és barátok figyelmét a bulimia jelenlétére. Érdemes odafigyelni a depresszióra, szorongásra, vagy ha evés után az illető gyakran látogatja a mellékhelyiséget. Nem mindegyik bulimiás hánytatja magát, néhányan éhezéssel vagy kimerítő edzéssel ellensúlyozzák a falásrohamokat. A bulimia testi tünetei közé tartoznak a károsodott fogak, ínygyulladás, szájüregi sebek, rendszertelen menstruáció, abnormális bélműködés és szívritmus-zavar.

Diagnózis és vizsgálatok

A bulimia diagnózisát fizikális vizsgálat, vér-és vizeletteszt, valamint pszichológiai felmérés alapján lehet felállítani. Az orvos elrendelheti a szív, a tüdő és a csontok vizsgálatát is. A kézikönyv szerint bulimiásnak tekinthető az, akinél ismételt, kontrollálhatatlan falásrohamok jelentkeznek és háromhónapos periódus során legalább hetente kétszer meghányatja magát. Az önértékelést abnormálisan befolyásolja a testalkat és a testsúly.

Kezelések és gyógyszerek

Az anorexiához hasonlóan a bulimiát is nehéz kezelni, mivel a problémát részben a torzult énkép okozza. A gyógyult betegek is vissza-visszaeshetnek később. A kezelés kombinált jellegű, gyógyszerekből, táplálkozási tanácsadásból és támogatói terápiás csoportok látogatásából áll. Kognitítv viselkedésterápia és családterápia is szóba kerülhet. A kognitív viselkedésterápia során megtanulják, hogyan lehet felismerni a káros viselkedést és gondolatokat. A családterápia alkalmas a fiatalabb betegek kezelésére, vagy ha a kognitív terápia hatástalan. A családterápia a testvérek és szülők támogatására épít, akik bátorítják a bulimiást a helyes táplálkozás kialakításában. Antidepresszánsok segíthetnek a depresszió és szorongás esetén. Dietetikus is irányíthatja a megfelelő étrend kialakítását. A túlsúlyos vagy alultáplált bulimiások részére programokat dolgoznak ki a normál testsúly visszanyerésére. Előfordulhat, hogy kórházi kezelésre van szükség, különösen szövődmények esetén. A kezelés megoldható fekvő-és járóbetegként is. A jóga is hasznos lehet a kiváltó okok, mint például a stressz mérséklésében, bár ebben a témakörben még nem született túl sok tanulmány.

Tippek az aggódó szülőknek és barátoknak

Ha a szülők és barátok azt látják, hogy szerettük túl sokat edz, feleslegesen hashajtókat és fogyókúrás szereket szed, furcsán táplálkozik, vagy a testalkatára panaszkodik, próbálják megbeszélni aggodalmaikat az illetővel. Ne mondják neki, hogy segítségre van szüksége, mert ilyenkor általában ellenállásba ütköznek. Ajánlják fel, hogy segítenek orvost vagy tanácsadót keresni. A szülők beszélhetnek tinédzser gyermekeiknek a falásrohamok és hánytatás veszélyeiről, és megkérdezhetik, miként segíthetnek csökkenteni ezek kiváltó okait.

Medipress 

2013. március 28-án, Nagycsütörtökön a Magyarországi Református Egyház Újváros Drogambulanciája "Új drogok, új kihívások" címmel rendezett konferenciát a Dunaújvárosi Főiskolán.

 

Victorné Erdős Eszter, a Ráckeresztúri Drogterápiás otthon református lelkész vezetője elmondta, hogy 1984 óta szolgál. Ráckeresztúron 1986-ban indította el a drogrehabilitációt, Zsibriken 1990-ben, a dunaújvárosi Újvárosi Drogambulanciát pedig tavaly. "A terápia legfontosabb értékei a szeretet, a tisztelet, az elfogadás, a célok megtalálása és a munka. A terápia keresztyén program. Ez azt jelenti, hogy mi keresztyének vagyunk, de a klienseinknek nem kell hinni, ez bónusz." – tette hozzá. 

  rackeresztur
  A Ráckeresztúri Drogterápiás Otthon lakóinak énekszolgálata, Erdős Eszter vezetésével
Fotó: Vohlmann György, Dunaújvárosi Hírlap. 
Video: https://www.youtube.com/watch?v=4FuTcXMmR_A


Czere_Ambrus Mária, az Újváros Drogambulancia vezetője tájékoztatta a résztvevőket az első évről: "Mi Ráckeresztúrnak és a Válaszút Missziónak vagyunk a testvérintézménye, a keresztyén értékekben hiszünk. 79 kliensünk van, közülük 69 szenvedélybeteg, 10 hozzátartozó. Fontos számunkra az iskolai drogprevenció is. 25 önkéntesünk van."

Képek a konferenciáról: http://www.ujdrogambulancia.hu/galeri_3.htm

Másnap, Nagypénteken a Zsibriki Drogterápiás Intézetet látogattuk meg először. Könözsi Zsolt (Dodi) várt bennünket, aki korábban szenvedélybeteg volt. Ő is Ráckeresztúron józanodott ki, most Zsibriken munkatárs. Nős, egy ötéves lány és egy kétéves fiú boldog édesapja, aki szerint "a terápia a pozitív dolgokra koncentrál, ezeket erősíti meg és nagyon fontos a munka". "A faluban rajtunk kívül már csak öten laknak, itt az erdő közepén fával fűtünk, állatokat tartunk, magunknak főzünk, mosunk. A terápia során pozitív értékrendbeli változás történik." – tette hozzá Zsolt.

Minden épületet végigjártunk, beszélgettünk a terápia résztvevőivel, akik a földi pokolból jöttek vissza az életbe. Esélyt kaptak arra, hogy megkapaszkodjanak az élet napos oldalán.

  zsibrik
  Könözsi Zsolt (Dodi), László Ferenc és Kopiás Gábor a zsibriki főépület előtt


Délután találkoztunk az intézmény vezetőjével, Szabó Judit református lelkésszel. Tájékoztattuk egymást a szervezeteinkről, az eddigi tevékenységeinkről és eredményeinkről. Számba vettük a drogszakmai együttműködési lehetőségeket, például hírleveleink eljuttatását egymásnak.

Ezen kívül mi ajánljuk hírleveleink olvasóinak – amennyiben segítségre szorulnak – a Magyarországi Református Egyházhoz tartozó intézményeket. Eddigi tapasztalataink ugyanis megerősítik Máté 9. fejezet 37. versét: "Az aratnivaló sok, de a munkás kevés". 
Ezeken a helyeken törődést és segítséget fognak kapni a rászorulók és hozzátartozóik.

Az alábbi honlapokon megtalálhatók a részletes adatok:
   •  Ráckeresztúri drogterápiás otthon:     http://www.drogterapia.hu
   •  Zsibriki Drogterápiás Intézet:     http://www.zsibrik.hu/hirek 
   •  Újvárosi Drogambulancia:     http://www.ujdrogambulancia.hu/ 
   •  Kontrasztkiállítás:     http://www.kontrasztkiallitas.blogspot.hu 
   • Tisztás Közösségi Hely:     http://www.tisztashely.hu/ 
   •  Válaszút Misszió:     http://www.valaszutiroda.hu/

A Magyar Prevenciós Alapítvány és a Drogmentes Magyarországért Mozgalom munkatársai, segítői és támogatói nevében is szeretnénk köszönetünket és hálánkat kifejezni azért az áldásos és önfeláldozó munkáért, melyet a Magyarországi Református Egyház végez ezen a területen.

Nagyszerű volt látni, hogy hozzánk hasonlóan mások is ezen nemes célokért tevékenykednek!

Kopiás Gábor és László Ferenc
Együtt egy drogmentes Magyarországért Mozgalom – Magyar Prevenciós Alapítvány
1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 76.
www.drogmentes.hu 

Hazánkban az alkoholbetegek száma a legóvatosabb becslés szerint is nyolcszázezer fő felett van – olvashatjuk az alkoholbeteg.hu weboldalon. De egyes szakemberek megkockáztatják, hogy a valós számadat elérheti akár a másfél milliót is. Az alkoholista a legtöbb esetben nem egyedül szenved, így az alkoholizmussal közvetett módon küzdők arányát még nehezebb meghatározni. Bizonyára nem túlzás, ha azt állítjuk: Magyarországon valamilyen mértékben szinte minden család érintett.

 Közös a cél: megszabadulni a szenvedélybetegségtől

Körben ülnek. A pécsi Bázis Addiktológiai Szolgálat csoportfoglalkozásán beszélgetnek. Egyikük éppen arról mesél, hogy milyen kihívásokat teremt számára az élet. Látszólag minden jól ment, mindaddig amíg a városi gyermeknapon az egyik ismerőse üdítővel nem kínálta.

– Csak mikor belekortyoltam, akkor vettem észre, hogy sör van a flakonban – emlékszik. – Hamar eluralkodtak rajtam a régi érzések, indulatok, jöttek a már jól ismert gondolatok. Hogy megelőzzem a bajt, inkább gyorsan hazamentem. Tiszta akarok maradni!

A program igénybevételének nem feltétele a szermentesség, de a tisztaság, az absztinencia elérése és megtartása minden résztvevő számára a legfontosabb célt jelenti. Ennek elérésében segítik őket a szervezet munkatársai. Pécsen a Reménység Alapítvány intézményei közül a Bázis Addiktológiai Szolgálat immáron két intézménnyel – közösségi és nappali ellátással is – működik.

Gyermekeknek, időskorúaknak is segítenek

A Reménység Alapítvány 1997 óta nevelőszülői hálózatot tart fenn, nevelőszülői, nevelői, gondozói felkészítést, családgondozást vállal. Az alapítvány ezen kívül több intézmény működtetésében részt vesz. 2010-től Pécsen, valamint Siófokon egy-egy családi napközit, 2011 februárjától széthullott családok számára krízisotthont tartanak fenn. 2012-ben időskorúak bentlakásos intézményét nyitották meg. A szervezet 2008-ban indította szenvedélybetegeknek szóló rehabilitációs közösségi ellátását Pécsen Bázis Addiktológiai Szolgálat elnevezéssel, ami 2012 februárjában egy nappali ellátással bővült a Bázis Ház révén. 2010 tavasza óta működik Nágocson a Reménység Ház, a szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye.

– Munkánkkal egy, az induláskor még Pécsett majdnem lefedetlen területet kívántunk elérni – tájékoztat Horváth Tibor, a szolgálat szakmai vezetője. – Sajnos még ma sem kap elég nyilvánosságot az alkoholbetegség és általában a szenvedélybetegségek. Pedig utóbbiak köre szinte folyamatosan bővül, egyre szélesebb körre kiterjedő probléma a játékszenvedély, a társfüggőség is.

A Bázis Addiktológiai Szolgálathoz leginkább más intézmények és szakemberek ajánlásával kerülnek a kliensek. Rehabilitációs célú szolgáltatásaiknál elsődleges szempont az, hogy a szenvedélybetegségtől való megszabadulás során az érintettek szociális és társadalmi helyzete ne romoljon tovább.

– Tapasztalataink szerint nagyon sok kliens esetében a kezelésnek az addiktológiai tanácsadás ún. „ambuláns” formája a legmegfelelőbb és leghatékonyabb módszere – magyarázza a vezető –, mert sokan a hosszabb idejű bentlakásos intézményi gyógyítást életkörülményeik (kiskorú gyermek, munka, beteg hozzátartozó) miatt nem tudják vállalni, vagy egyébként sem indokolt számukra ez a kezelési forma.

– Célszerűnek tartottuk emiatt a terápiás kezelőintézmények módszereit egyéni és csoportos konzultációs szinten megvalósítani modellkísérleti jelleggel – folytatja Benyes Rita, a Bázis Ház intézményvezetője. – A modelljelleg egyik alappillére, hogy munkatársaink saját élményű és terápiás intézményben szerzett munkatapasztalatokkal is rendelkeznek.

A jelentkező az állapotfelmérését követően egy mentort kap, aki a Bázis programon kíséri végig. A folyamat hetente, másfél órás egyéni konzultációkkal kezdődik, amit idővel csoportfoglalkozások egészítenek ki.

– Nappali intézményünk megnyitásával szakmai munkánk még intenzívebbé válhatott – magyarázza Benyes Rita. – Klienseink akár naponta igénybe vehetik szolgáltatásainkat: egyéni tanácsadást, csoportfoglalkozást, vagy más programon való részvételt választhatnak. Foglalkozásaink között megtalálható: a visszaesés-megelőzés csoport, a változás-, a filmes, a női csoport, a fiatalok köre, és a hozzátartozói csoport is.

K. Sz.
Fotó: Mihály László 

A férfiak hajlamosabbak arra, hogy eltitkolják gondjaikat, mert neveltetésüknél fogva feladatuknak, küldetésüknek gondolják az erőt, a depressziót pedig a gyengeség jelének tartják. 



Pedig a depresszió nem gyengeség, hanem betegség, amit az idegrendszer biológiai változása okoz.

A major depresszió klasszikus tüneteiről már volt szó, azonban a férfiak depressziója más. Férfiak közt gyakran a környezetre irányuló agresszív viselkedés, türelmetlenség a betegség vezető tünete. Nagyon gyakoriak az öngyógyítási próbálkozások, mint pl. az alkohol. A legtöbb férfit nehéz rávenni arra, hogy orvoshoz forduljon lelki betegségével. Míg a nők vállalják érzelmeiket, a férfiak gyakran inkább a környezetükön vezetik le problémáikat.
Klasszikus férfidepresszió-tünetek:

• Ingerlékenység, türelmetlenség
• Verbális, vagy akár fizikális agresszivitás
• Csökkent önkontroll, dühkitörések
• Szokatlan magatartás, alacsony önértékelés
• Mértéktelenség, mely több területen megnyilvánulhat. Pl. alkohol, kábítószer, munka vagy sport. Ezek mindig menekülés jellegűek.
• Szembekerülés a törvénnyel.

Férfiak esetén a depresszió gyakori következménye az alkoholfüggőség (esetenként drog), mely veszélyes és nehezen kezelhető szövődménye egy egyszerűen kezelhető alapbetegségnek. Ráadásul ezek a „megoldások” csupán néhány órára csökkentik a szorongást, a betegséget meggyógyítani nem fogják, sőt akár ronthatnak is a depressziós tüneteken. Ráadásul egészségkárosító hatásuk sokszor visszafordíthatatlan. 

Nem csupán az alkohol lehet menekülési eszköz. Sokan menekülnek sportba (ezek általában veszélyes, extrém sportok, a veszélyhelyzet által termelt adrenalin működik ilyenkor kábítószerként), szerencsejátékokba, a számítógép képernyői mögé. Ezek az úgynevezett viselkedési addikciók.

Az öngyilkossági statisztikákat megnézve is azt tapasztaljuk, hogy bizony a férfiak nagyobb veszélyben vannak, az öngyilkosságnak általában agresszívebb, biztosabb módját választják, a halállal végződő öngyilkosságok terén vezetésük vitathatatlan, az esetek 2/3-a, más kutatások szerint 3/4-e férfi.

Ha Ön magára, vagy hozzátartozójára ismert, ne habozzon pszichiáterhez fordulni, hiszen van segítség. A pszichiáter szükség esetén addiktológus bevonásával folytatja a kezelést. Gyógyszer és pszichoterápia együttesen szükséges, egyik jelentőségét sem szabad sem túl-, sem alulbecsülni. 

Az autizmus, az Asperger szindróma és a pervazív fejlődési zavar összefoglaló elnevezése, melyre elsősorban a társas érintkezésekben és a kommunikációban jelenlevő korlátozottság, valamint a repetitív tevékenységek jellemzőek. Az utóbbi négy évtizedben jelentősen megnőtt az autizmussal küzdők száma, és mára az Egyesült Államokban minden 88. gyereknél kimutatható a betegség valamelyik változata.  

 

Dr. Mark Weiser, a Tel Aviv Egyetem Sackler Orvosi Kar kutatója nemrégiben arra a megállapításra jutott, hogy az autizmus spektrum zavar gyökerei ugyanazok, melyekre egyéb mentális betegségek, például a skizofrénia vagy a bipoláris zavar is visszavezethetőek. Amint azt dr. Weiser kifejtette, noha az autizmus és a skizofrénia első pillantásra két teljesen különböző betegségnek tűnik, valójában számos közös vonásuk van, többek között a társas és kognitív képességek hiánya, valamint a mindennapi életben történő önálló boldogulásra való képtelenség.

Családban marad

Izraeli és svéd adatok tanulmányozása során a szakemberek arra a felismerésre jutottak, hogy a két betegségnek közös genetikai gyökerei vannak, és a kettő halmozottan jelentkezhet egy-egy családon belül. Kiderült, hogy azoknál, akiknek skizofrén testvére van, 12-szer nagyobb eséllyel jelentkeznek az autizmus tünetei, mint azoknál, ahol nincs skizofrén a családban. A tanulmányban arról is beszámoltak a szakemberek, hogy hasonló, bár kisebb mértékű összefüggés a bipoláris zavar esetében is kimutatható volt. 

DRportál 

Blogunkban időről-időre beszámolunk Budapest nyolcadik kerületében működő Kontakt ártalomcsökkentő programunk tapasztalatairól, az intravénás drogfogyasztás alakulásáról és a fogyasztók jellemzőiről. Klienseink körében végzett szűréseink eredményei azt mutatják, hogy ők egy különösen veszélyeztetett csoport, amennyiben a megszűrtek 70%-a hepatitis C fertőzött. Programunk idei stratégiai céljai között első helyen a HIV és hepatitis  szűrések és a megszűrtek számának emelése áll, folyamatosan biztosított tanácsadással és egy a szűrés és tanácsadás együttes szolgáltatásának igénybevételét motiváló peer-program (sorstárs-segítői program) beindítása.

Mivel az elmúlt időszakban értesültünk a hazai hepatitis C fertőzötteket érintő kezelés hamarosan bekövetkezendő  változásairól, felkértük Dr. Szabó Olga infektológust, a budapesti Szent László Kórház orvosát, tájékoztasson minket a várható változásokról és azok hatásairól.  Alábbiakban közöljük a hozzánk eljuttatott szakértői tájékoztatást:

"Hepatitisz C vírussal fertőzött injekciós droghasználók kezelési lehetőségének változása

A fertőző májgyulladásnak (hepatitisznek) három formája okoz leggyakrabban megbetegedést.

Az „A” vírus által okozott májgyulladás rossz higiéniai körülmények között, fertőzött étellel vagy ivóvízzel terjed. A fertőzöttek kb. 30%-ánál alakulnak ki tünetek (1-2 hétig tartó láz, elesettség, étvágytalanság, sárgaság). Van ellene védőoltás.

A „B” vírus okozta májgyulladásnál a vírus vérrel vagy testnedvekkel terjed. Van ellene védőoltás, Magyarországon az 1985 után születettek részesültek kötelezően védőoltásban.

A „C” vírus okozta májgyulladás vérrel terjed, a szexuális aktivitással kapcsolatos fertőzések is főként nyálkahártya sérülés miatt, vér útján történnek. Nincs ellene védőoltás. A fertőződés után 75-80%-ban tünetmentes vagy tünetszegény tartós vírushordozás alakul ki. Ilyenkor nincsenek klinikai tünetek, de az illető fertőző. 100 vírushordozóból kb. 70 esetben krónikus májbetegség alakul ki, 5-20 esetben 40-50 év elmúltával májzsugor (ami jelenleg nem gyógyítható), 1-5 főnél pedig halálos szövődmény (májzsugor vagy májrák) jön létre. Részletesebben: http://www.majmoly.hu/majmoly/ Magyarországon az epidemiológiai adatok alapján 80-100 ezerre becsülik a krónikus hepatitisz C vírussal (HCV) fertőzöttek számát. Évente körülbelül 700 új esetet, összesen eddig 21 ezer beteget regisztráltak hepatitisz C vírus (HCV) fertőzéssel. Közülük sokan (8000-9000) az előrehaladott betegségük, a már tüneteket mutató májzsugor vagy májrák (hepatocelluláris májrák) miatt már nem kezelhetők a jelenleg elérhető, interferon-alapú gyógyszerkombinációval.

Az eddigi két vírusellenes szerből (interferon injekció és ribavirin tabletta) álló kombinált kezelést, mellyel a betegek körülbelül 40%-a vált tartósan vírusmentessé, 2011 májusától a G1 genotípusú C vírus hepatitis esetén standard kezelésként, direkt vírusellenes tablettával egészítik ki. A három vírusellenes szerből álló kombinált vírusellenes terápia lényegesen hatékonyabb, a hazánkban elterjedt G1 genotípusú HCV esetén 70% körüli tartós vírusmentesség érhető el a korábban még nem kezelt betegeknél, míg ismételt terápia esetén 60-65%-ban lehet tartós vírusmentességet elérni.

Magyarországon a hármas kombinációt előreláthatóan 2013 májusától finanszírozza az OEP és ezután várhatóan csak ismételt kezelések indulhatnak a közeljövőben. A kettős kombinációval évente körülbelül ezer kezelés anyagi hátterét biztosították, egy kezelés havonta 500 ezer forintba, összesen 5-6 millió forintba került. Körülbelül 8-9 ezer beteg kapta meg az utóbbi 10 évben, körülbelül felük, 4000-5000 beteg gyógyulhatott meg, a kezelésre rosszul reagáló kb. 3500 beteg további kezelésre vár. A hármas kezelés jóval drágábbbetegenként 15 millió forintba kerül majd. 2013-ban az OEP erre 4,5 milliárd forintot biztosít, vagyis az idén 300 beteget kezelhetünk az erre váró kb. 3500 betegből.

Hogy kik juthatnak elsőkként a kezeléshez, vagyis a sürgősséget és sorrendiséget, az úgynevezett prioritási index alapján, számítógépes rendszer fogja meghatározni.

prioritási index olyan számított érték, amely részben objektív (a krónikus májgyulladás stádiuma, aktivitása, romlása), részben szubjektív tényezőket és speciális szempontokat is számításba vesz. Az OEP finanszírozási korlátjával együtt ez várólista kialakulását jelenti, melynek elején az előrehaladott hegesedésben, még tüneteket nem mutató májzsugorban szenvedő betegek lesznek, hiszen számukra a legsürgetőbb a kezelés. Ennek alapján, mivel egy fiatal, rövid ideje HCV fertőzött intravénás droghasználó prioritási indexe alacsony lesz, csak hosszú évek múlva kerülhet a várólista élére, csak akkor kaphat hatékony vírusellenes kezelést. Közöttük, főként Budapest rosszabb szociális helyzetű kerületeiben igen magas a fertőzöttségi ráta, ami a kezelés minél korábbi (a protokollnak megfelelő feltételek betartásával, vagyis az intravénás szerekről való leállás után) megkezdésének hiányában meredeken fog tovább emelkedni."

Dr. Szabó Olga - Szent László Kórház

Kékpont

Orbán Viktor februári évértékelőjében nagyot aggódott a dizájnerdrogok miatt, és a rendőrség félti a fiatalokat a veszélyesnek tartott, alig ismert, de legálisan hozzáférhető szerek terjedésétől. Senki nem készített statisztikát róluk, ám a drogambulanciákon mostanában sem több a dizájnerdrogoktól bekattant fiatal. Úgy tűnik, a partikultúra nem állt fejre ezektől a szerektől, az intravénás anyagokat használók és a rutintalan fiatalok viszont annál inkább.

"Különösen az aggasztó méreteket öltött, új típusú kábítószerek csempészete ellen kell újabb és újabb erőket mozgósítanunk" - mondta Orbán Viktor évértékelőjében. Nemcsak ő aggódik, hanem az Emmi is, az ENSZ pedig az egész világot félti a dizájnerdrogok terjedésétől. Az ORFK szerint 2005 óta 40-50 új pszichoaktív anyag jelent meg Magyarországon (Európában 280), katiékkal kezdődött, az MDPV még mindig tart, mostanában sokan pentakristályt és még sok olyan kemikáliát használnak, amelyeket a laborokban csak sorszámmal jelölnek. A piacon meg csak mondják valaminek, de sokszor nem tudják, hogy mi az. Egy gramm szintetikus kristály négyezer forintba, egy gramm biofű kétezerbe kerül. Olcsók és könnyen hozzáférhetők, ezért lehetnek vonzóbbak a fiataloknak, mint illegális rokonaik.

Az ORFK szerint a fiatal, 16-20 éves korosztály egyre inkább áttér az új pszichoaktív szerekre. Azt azonban nehéz megmondani, hogy pontosan mennyire elterjedtek a fiatalok között a dizájnerdrogok. A legutóbbi, 2011-es kutatásokban csak a mefedronra kérdeztek rá, tehát sem a két évvel ezelőtti viszonyokat, sem az azóta eltelt időszakot nem ismerjük. A biofűnek hívott szintetikus herbál használatáról például egyáltalán nincs országos adat.

Forrás: MTI/Mihádák Zoltán
Dizájnerdrogokkal foglalkozó labort számoltak fel idén februárban a Pest megyei Pusztavacson

A homályt jelzi, hogy a Nemzeti Drog Fókuszpont nevű állami szervezet csak a legutóbbi, idén márciusi jelentésében fogalmazta meg azt az igényt, hogy a nagymintás országos kutatásokban a dizájnerdrogokra is rákérdezzenek, pedig ilyen anyagok már öt éve mennek itthon. Az egyetlen biztos pont, hogy a lefoglalt kábítószer fele dizájneranyag, ebből viszont még semmilyen következtetés nem vonható le a használókról.

Mi az a dizájnerdrog?

Azért nevezik dizájnerdrognak az új pszichoaktív anyagokat, mert ezeket kifejezetten azért és úgy tervezik meg, hogy az illegális kábítószerek vegyületének célzott megváltozatásával legálisan forgalomba lehessen hozni őket - például növényvédő szerként. Hatásuk hasonló a pótolni kívánt illegális szeréhez (speed, MDMA stb.), bár sokszor meglepetéseket is okoznak.

A dizájnerdrogok forgalmát sokáig semmilyen szinten nem szabályozta az állam, 2012 áprilisától hozta be egy kormányrendelet a C listát, amelyre azok az anyagok kerülnek fel, amelyeket még nem vizsgált be a hatóság, viszont az eddigi tapasztalatok alapján nagyon hasonlóak a kábítószerekhez. A C listás anyagok birtoklása és fogyasztása nem törvénytelen, terjesztésük és előállításuk viszont igen. A C lista átmeneti megoldás, az egy hónapja elfogadott nemzeti drogstratégia viszont nem megy ennél tovább. A nyári Btk.-módosítások életbe lépése után három év börtön járhat majd a dizájnerdrognak minősülő szer terjesztéséért, a birtoklásért és fogyasztásért pedig semmi.



Jobban bízom a díleremben

Az [origo] a csúcsidőben középiskolásoktól hemzsegő West End bevásárlóközpontban kérdezősködött a fiataloktól arról, mennyire ismerik az új pszichoaktív szereket. Felmérésünk távolról sem reprezentatív, de tény, hogy a plázában nagyítóval is alig lehetett olyan fiatalt találni, akinek (legalábbis saját bevallása szerint) volt valamilyen tapasztalata a témában, vagy egyáltalán hallott olyanról, hogy valaki ilyesmit fogyasztott az iskolatársai közül. Már az egyik elsőként megkérdezett gimnazista is azt jósolta, hogy "nehéz lesz olyan embert találni, aki képben van", és igaza lett: két óra alatt egyetlen tinivel sem tudtunk érdemben beszélgetni a témáról.

Este az egyik belvárosi szórakozóhely előtt nagyobb szerencsével jártunk. Egy pólóban cigarettázó 19 éves BGF-es hallgató nem aggódott különösebben a dizájnerdrogok miatt, mivel szerinte azt sem tudjuk pontosan, hogy a hagyományos kábítószerekben mi van. Nevetve azt is hozzátette, "nem hiszem, hogy egészségtelenebb lenne, mint a McDonalds, abban sem tudjuk, hogy mi van", aztán jelezte, csak viccel, tudja, hogy nem egészséges, de nem használ gyakran ilyen szereket.

Egy másik, közel kétméteres fiú szerint nem fognak többen drogozni azért, mert mostanában vannak legális kábítószerek is. "Aki akar, az már rég drogozik itt. Én bulikban szoktam ezt-azt tolni, általában helyben veszem, nem túl nehéz, vasárnap délutánonként meg nem szoktam annyira unatkozni, hogy a netről rendeljek valamit a nagymamámhoz. Egy ismerős dílerben egyébként is jobban megbízom, mint egy postaládában talált borítékban" - magyarázta, hogy miért nem él az interneten növényvédő szerként árusított termékekkel.

Forrás: AFP/Thomas Frey
Buliban sem nehéz hozzájutni - képünk illusztráció

Vidéken teljesen más a helyzet - legalábbis három különböző vidéki nagyvárosban élő megkérdezett is arról számolt be, hogy náluk inkább a dizájnerdrogoknak minősülő biofüvek divatosak, egész egyszerűen azért, mert nehéz és időigényes természeteset szerezni. "Gyulán elképesztő herbálkultúra van, napi szinten tolják a biofüveket, teljesen készen vannak tőlük - állította egy 18 éves helyi fiú. - Olyan, mintha nagyon be lennél rúgva, csak nem vagy rosszul. Nem tudom, hogy ezért-e, de nagyon addiktívnak tűnnek ezek a szerek, úgy veszem észre, hogy jobban rákattannak az emberek. Egyszer katizni is próbáltam tanuláshoz, de az nagyon rossz volt" - summázta a tapasztalatait.

A díler sem tudja

A Pécsi Drogambulancián dolgozó Szemelyácz János szerint egyre több tapasztalatot szereznek arról, hogy valójában mennyire veszélyesek a dizájnerdrogok. "Ahhoz képest, hogy mennyi fogy ezekből a szerekből, nem tapasztalunk drámai változást a tartós pszcihózisok vagy halálesetek számában. Persze egy is sok, de itthon továbbra is 20-30 ember hal meg évente kábítószerezéssel összefüggésben" - mondta az addiktológus. (Az alkohollal összefüggő magyarországi halálesetek 7-8 ezer körül mozognak, a férfiak között minden ötödik halál a szeszhez köthető.) Ugyanakkor a tapasztalatok azt is mutatják, hogy hamarabb be lehet csavarodni tőlük, nemegyszer előfordult, hogy valakit öt-hat alkalom után gyógyszerrel kellett kezelni kezdődő paranoia vagy egyéb pszichózis miatt, de az ambulancián dolgozók általában próbálják elkerülni a gyógyszerezést - mondta Szemelyácz.

Hetente néhány alkalommal előfordul, hogy szülők hozzák a gyerekeiket, hogy bevett valamit, aztán nem tud visszaállni a normál működésre - magyarázta az orvos, aki szerint az érintett tüneti kezelést kap, nagyon mást nem tudnak vele csinálni. "Azt mondja, hogy pentakristályt vett be, aztán kiderül, hogy MDPV van a szervezetében. Sok vegyületet pedig mi sem ismerünk" - panaszolta a szakember.

De nem csak a piacot tisztes távolból figyelő szakembereknek van kevés információjuk. "Találkoztam olyan dílerrel, aki most azért ül börtönben, mert egy teljesen legális anyagot rendelt. Megvan róla a megrendelőlapja, a szállítólevele, viszont nem azt a szert postázták ki, amit kért, hanem egy olyat, amelynek az alapvegyülete rajta van a kábítószerlistán, ezért lecsukták" - mondta Szemelyácz, aki szerint nemhogy a fogyasztók vagy a dílerek, sokszor a gyártók sem tudják, mi esik le a futószalagról.

Hetekig is analizálhatnak egy anyagot

A dizájnerdrogok hatóanyagait általában külföldről hozzák be. 2012-ben a NAV repülőtéri igazgatósága 150 ügyben 700 mintát küldött a hivatal szakértőinek, mert olyan furcsa porokat találtak egy-egy fürdősóként vagy festékpigmentként feltüntetett csomagban, amelyről nem tudták eldönteni, mi is az pontosan. A NAV tájékoztatása szerint 200 alkalommal állapították meg, hogy kábítószer vagy valamilyen dizájnerdrog lapult a szállítmányokban. A dizájnerdrogok között négy alapvegyületet tudtak csoportosítani (AKB-48, XLR-11, alpha-PVP, AM-2201) a lefoglalt több kiló tiszta hatóanyagból. Ezeket a szereket nem lehet gyorstesztekkel azonosítani (nem úgy, mint mondjuk a kevert szeszes italokat), Szabó Ferenc, a szakértői intézet főhadnagya szerint előfordult már, hogy hetekig analizáltak egy anyagot, mert olyan sok módosított vegyületet alkalmazott.



Betonkeverővel előállított kemikáliák

A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nemrég nagy mennyiségű C listás dizájnerdrogot foglalt le, valamint szlovák és magyar állampolgárokat vett őrizetbe, mert Szlovákiában állítottak elő új pszichoaktív anyagokat. Ott ugyanis ez nem tilos. Az NNI igazgatója akkor azt mondta, az érintettek 1983-as, korszerűtlen géppel, internetről és könyvekből szerzett tapasztalatokkal, vegyészeti szaktudás nélkül állították elő a kérdéses tablettákat. Általánosnak nem nevezhető ez a helyzet, akkor sem, ha az ORFK olyan magyarországi esettel is találkozott már, ahol betonkeverővel állítják elő a dizájnerdrogot.

"Az új típusú hatóanyagok előállításához megfelelő ismeretek kellenek, és képzettség is szükséges. A hatóanyagokat általában tiszta formában importálják a Távol-Keletről, és Európában állítják össze a készítményeket. Míg a hatóanyagok növényi hordozóra történő felvitele nem igényel különleges ismereteket és drága eszközöket, a tabletták nagy tételben történő elkészítéséhez megfelelő tablettázógép kell" - írta kérdésünkre Nagy Júlia, a Bűnügyi Szakértői- és Kutatóintézet szerves kémiai osztályvezetője.

Forrás: AFP/Boris Roessler
Az intravénás szerhasználók világát felborították a dizájnerdrogok - képünk illusztráció

Az igazi zsákbamacska

A dizájnerdrogok egyelőre nem borították meg az alkalmi szerhasználók világát, de annál nagyobb problémákat okoznak a súlyos függők között. Az [origo] által korábban megkérdezett, szerhasználókkal foglalkozó szervezetek vezetői szerint az elmúlt években szinte teljesen eltűnt a piacról a heroin, viszont helyébe a különböző dizájnerdrogok léptek az intravénás szerhasználók között. Ez azért gond, mert míg a heroinból két-három szúrás is elég volt egy nap, addig dizájnerdrogból akár 10-15-re is szüksége lehet a függőnek, viszont ennyi steril tűvel nem rendelkeznek az ártalomcsökkentő szervezetek.

2010 óta ráadásul szinte nullára apadtak az állami támogatásaik, ami lehetetlen helyzetet eredményezett: a korábban évi százezer tűt szétosztó Art-Éra Alapítvány tavaly összesen hatezret tudott adni. A tendencia általánosnak nevezhető, a következmények pedig még nem látszanak, de fognak - mondta Topolánszky Ákos, a Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetségének elnöke. Az intravénás szerhasználók 70 százaléka már így is Hepatitis C-vel fertőzött (sokan HIV-vírussal is), amelynek hosszú a lappangási ideje, de néhány éven belül ebből a szűk közösségből is kikerülhet, szexmunkások vagy a kommunális hulladékba dobott használt tűk által.

A súlyos drogfüggők között keringő dizájnerdrogok még változatosabb minőségűek és összetételűek lehetnek, mint a partikultúrában ismertek, a használókat pedig kevésbé érdekli, hogy milyen anyagot is vesznek magukhoz - ezt több tűcserével foglalkozó szakember tapasztalata. Budapest egyes részein száz forintért is lehet egy gramm kristályt venni, senki nem tudja, mi van benne, egyszer barna, egyszer szürkés, egyszer fehér, de a lényeg, hogy hat. Hosszú távú hatásaik nem ismertek, de az ambulanciákon dolgozók szerint megfigyelhető, hogy a heroinnál sokkal hamarabb kerülnek be a toxikológiára a magukat ismeretlen kristályokkal lövő emberek. 

Fábián Tamás - Origo

eletrevaloegyesulet

Versenykiírás

 

 A program lebonyolítója az Emberi Erőforrások Minisztériuma – Sportért és Ifjúságért Felelős Államtitkárság, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, és a Nemzeti Drogmegelőzési Iroda megbízásából és szakmai felügyeletével az Életrevaló Karitatív Egyesület,

egészségfejlesztéssel kapcsolatos prevenciós programban  

 

meghirdeti  

 

2013. március 29-vel

 

A IV. Országos drogprevenciós kisfilm-készítő versenyt

 

35 éven aluli fiatalok részére

 

 

Egy kategóriában:

Te is filmes vagy! – maximum 15 perces drogprevenciós kisfilmek kategória.

A videofilm a saját korosztályod részére készüljön. Alkothatsz önállóan, vagy csoportban. Azonban a jelentkezési lapon kérjük, egy személyt nevezz meg, akit díjazhatunk.

Téma:

Pályázatunkban azt várjuk, hogy fogalmazzátok meg hatásosan, hogyan lehet egészségesen élni. A drogoktól, az illegális kábítószerektől való, akár teljes függetlenség megtartásának igényével, és mutassátok be ennek lehetséges módját. Hogyan lehet elkerülni a ma piacon levő kábítószerekkel való találkozást? Helyette milyen egészséges, értékes alternatívákat láttok, vártok, szeretnétek a saját életetekben? Mit vártok a felnőttektől, a családotoktól, az iskolától, barátaitoktól és másoktól, hogy teljes biztonsággal egészséges életet tudjatok élni? Filmekben kritikával élhettek a mozgásszegény életmóddal, a játékfüggőséggel, NET- és egyéb függőséggel, a dohányzással, a mértéktelen alkoholfogyasztással, drog és kábítószer használattal (dizájner dogok használatával) kapcsolatos életvitellel szemben.

Kiemelt szempont a család, mint a drogprobléma esetleges megoldásának színtere, a probléma észlelés módjai, lehetőségei, korai jelek a tipikus válaszreakciók, a lehetséges problémakezelési módok. Ki, és mit tehet a családban, ha a problémát észlelte? Mutassatok példát arra is, hogy hová lehet segítségért fordulni, továbbá fogalmazzatok meg pozitív üzeneteket a filmekben.

Filmetek izgalmas, érdekes, hiteles legyen! Olyan, amit ti is szívesen megnéznétek bármikor. Legyenek kritikusak, az elutasítás mellett kreatív módon mutassátok be, hogy mi lehet célravezető. Milyen értelmes célokkal, tevékenységekkel kitöltött életet képzeltek el magatoknak és a következő generációknak.

A kiírásunk azoknak a fiataloknak is szól, akik valamikor kipróbáltak már valamilyen szert, vagy volt olyan időszakuk, amikor túl nagy szerepet játszott az életükben egy-egy függőséget okozó dolog (internet, játékok, alkohol, kábítószer… egyebek). Megfogalmazhatjátok filmjeikben, hogy mi volt, vagy lehet ennek az időszaknak a tapasztalata magatok és mások számára. Véleményetek szerint, ha valaki túl fontos szerepet szán ezeknek a dolgoknak az életében, annak milyen következményei lehetnek?

 

A technika:

A film maximum 15 perces lehet. Hosszabb filmet nem fogadunk be a versenybe.

A film lehet animáció, videofelvétel, bábfilm, rajzfilm, gyurmafilm, dokumentumfilm, bármi, a műfajt nem korlátozzuk. De ha nincs drága kamerád, az sem baj. Fogd a mobilodat és filmezz azzal!

Nevezési határidő: 2013. június 12.

Filmek beérkezési határideje: 2013. június 12.

 

Hogyan nevezhetsz:

Nevezés ingyenes. Első lépésként jelezd részvételi szándékod az  eletrevalo.egyesulet@hotmail.com email címen. Mi nevezési lapot, és felhasználói szerződést küldünk neked. (Nevezési lapot, és felhasználói szerződést az Internetről is letöltheted.)

Az elkészült filmet írd ki DVD-re a lehető legjobb minőségben, töltsd ki a nevezési lapot, és a felhasználói szerződést, majd mindhárom dokumentumot együtt küldd el az Életrevaló Egyesület postacímére, és jelezd email-en is az eletrevalo.egyesulet@hotmail.com címen, hogy postára adtad a filmet!

Javasoljuk, hogy a filmedet töltsd fel video megosztóra is, és a feltöltött filmed linkjét küldd el emailen. Így ha sérülten érkezik a DVD, akkor sem kerül hátrányba a filmed, biztosan időben odaér a zsűri elé.

 

Postacímünk:

Életrevaló Egyesület

1101 Budapest, Vaskő u. 1. III. lépcsőház fszt. 14.

 

Kérjük, hogy olyan email címet adjatok meg, amit rendszeresen figyeltek, mivel e-mailen jelezzük vissza a nevezés elfogadását és a filmek beérkezését is.

Keress bennünket az Életrevaló Egyesület közösségi oldalán! (fb.com/ Életrevaló Egyesület)

Az Életrevaló Egyesület, mint oldal is megtalálható a Facebook-on.

Amennyiben kérdésed van a pályázattal kapcsolatba, felteheted naponta, 20 óra után az Életrevaló Egyesület Facebook felületein, vagy emailben.

 

Nyertes pályázatok díjazása: Tárgynyeremények, valamint a beérkezett és elbírált pályamunkákból „nyereményként” 2013. szeptember 1. és december 31. között, a filmek alkotói saját településükön, saját iskoláikban, a szakemberek, és a Nemzeti Drogmegelőzési Iroda munkatársainak szakmai részvételével a pályázat legjobb filmjeit bemutathatják, és kapcsolódó egészségfejlesztési nap/program keretén belül a résztvevő csoporttal feldolgozzák a kiírásban szereplő kritériumok alapján a tapasztalatokat és az információkat. A legjobb beérkező pályamunkákból oktatási céllal felhasználható DVD-k is kiadásra kerülnek.

 

 A legjobb filmeket oktatási célokra használják fel a szervezők és a megbízó, ezért szerződést kötünk az

Az Életrevaló Egyesület honlapjain (http://www.eletrevaloegyesulet.gportal.hu), továbbá az Origó oldalán egy drogprevenciós kisfilm gyűjteménybe is felkerülnek a filmek.

 

A program fővédnöke: Kiss Norbert

                   Ifjúságért és Sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkár

 

Értékelés: A film-pályázatokat 2013. június 17-ig értékeli a zsűri.

Záró rendezvény, díjkiosztó gála: Várhatóan 2013. június 22-én lesz Budapesten.

Az Életrevaló Egyesület honlapján (http://www.eletrevaloegyesulet.gportal.hu), továbbá FB profilján keresztül kérhetsz információkat, tájékoztatást, szólhatsz hozzá, mondhatod el véleményedet. FB közösségi oldalunkon naponta konzultációt tartunk.


Információ a szerződéstervezetről
:

Szerződés tervezetet emailen eljuttatjuk a pályázókhoz legkésőbb 2013. június 12 délig.

Azokkal a pályázókkal, akinek a filmjét kiemelkedőnek értékelte a zsűri, helyezéstől függetlenül, a szervezők szerződést kötnek a filmvetítési jogokra

A filmben szereplő zenei és képi anyagok jogtisztaságáért a szerző felel!

Amire kérünk, hogy figyelj filmed tartalma, és formája ne legyen:

  • másokat (névviselési jogot, képmáshoz való jogot) sértő
  • társadalomra veszélyes
  • hatályos magyar jogszabályba ütköző, vagy egyébként jó erkölcsbe ütköző, pornográf tartalmú
  • az Életrevaló Egyesület, és az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az NCSSZI, az NDI érdekeit sértő
  • harmadik személy szerzői jogait sértő
  • faji, nemzetiségi, vallási, nemi vagy politikai ellentéteket szító, illetve súlyos vagy széleskörű ellenállást kiváltó
  • egészségre ártalmas anyagok használatára bátorító
  • bűncselekményre felbujtó
  • védjegyoltalmat, vagy más földrajzi árujelzés oltalmát sértő
  • tiltott reklámot tartalmazó, vagy a reklámokra és elektronikus hirdetésekre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket sértő tartalmú.

További kérdésekkel fordulj az Életrevaló Egyesület szakmai vezetőjéhez:

Preszl Éva,
eletrevalo.egyesulet@hotmail.com

További információkat a következő honlapokon találsz:
http://www.eletrevaloegyesulet.gportal.hu
http://eletrevaloegyesulet.jimdo.com/

www.facebook.com/ Életrevaló Egyesület

Miért lesz egyre több fiatal öngyilkos, veszélyes-e a Facebook, mi a baj a "kis" Alekoszokkal? Erről is beszél Szabó Éva, a Szegedi Tudományegyetem Pszichológiai Intézetének docense.  

 

Mit csinál az iskolapszichológus?

Az iskolapszichológiai hálózat 1986-ban indult Magyarországon, kezdetben kísérleti jelleggel. Akkor 30 pszichológus helyezkedett el különböző iskolákban, főként Debrecenben és Budapesten. Ma körülbelül az iskolák 25 százalékában van valamilyen szintű iskolapszichológiai ellátás.

Az iskolapszichológus feladata elsősorban, hogy szaktudásával segítse a pedagógusok munkáját, csökkentse az osztályközösségekben elinduló negatív folyamatokat, megtanítsa a diákokat a helyes konfliktuskezelésre és kommunikációra, illetve a szociális készségek fejlesztésére. Ezzel egyidőben pedig preventív szűrővizsgálatokat is végez.

A pedagógus javaslatára vagy a serdülő saját kérésére az iskolapszichológus egyénileg is foglalkozhat a diákokkal, segít nekik a tanulási nehézségek, tanulásteljesítő-, pályaválasztási és kortárskapcsolati problémák leküzdésében. Valamint mediátor szerepet is betölthet tanár és diák között, hogy kiegyensúlyozottabb legyen a viszony a két fél között.

Nem „ciki” a diákok körében szakember segítségét kérni? Mennyire népszerűek a kezelések?

Bizony hosszú időnek kell eltelnie ahhoz - különösen a középiskolások esetében -, hogy a „ciki” jelző lekerüljön azokról, akik bekopogtatnak az iskolapszichológus ajtaján. Három-négy év után azonban, miután megszokják a diákok az intézményben a pszichológus jelenlétét, eloszlanak azok az előítéletek, miszerint „hozzá csak a bolondok és a dilisek járnak”. A gyerekek viszonylag hamar  megértik, hogy az iskolapszichológus része az intézménynek, aki nem a súlyos, lelki betegeket kezeli, hanem abban segít, hogy a diákok minél biztosabban leküzdjék a nehézségeiket, túljussanak kisebb-nagyobb elakadásokon, vagy ne induljanak el olyan irányba, ami később tényleg  súlyosabb pszichés vagy egyéb problémákhoz  vezethet.

Azt gondolom egyébként, hogy a mostani társadalmi helyzet fokozottan indokolja az iskolapszichológusok jelenlétét, illetve a hálózat fejlesztését.


Fotó: Berecz Valter

Milyen a mostani társadalmi helyzet?

Az utóbbi húsz évben, tulajdonképpen a rendszerváltás óta, az összes szociológiai felmérés azt bizonyítja, hogy a család nevelő szerepe sok esetben sérült. Rengeteg gyerek él jelenleg is diszfunkcionálisan működő családban, ahol nem kapja meg azt a szükséges szocializációs többletet, ami ahhoz kellene, hogy később megfelelően be tudjon illeszkedni a társadalomba.

Jellemzően milyen gondokkal fordulnak iskolapszichológushoz a fiatalok? Melyek a legáltalánosabb problémák?

A jövő kilátástalanságának érzése miatt rengeteg olyan gyerekkel találkozunk, akik motivációs, tanulási problémákkal küzdenek. A jelenlegi értékválság ugyanis azt sugallja, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a magas iskolai követelményeket jól teljesítők érvényesülni fognak majd a társadalomban. De a szülők érzelmileg szétzilálódott kapcsolata, a válások, az anyagi viták és veszekedések szintén drámaian befolyásolhatják a gyerekek tanulási teljesítményét. Vagy pusztán csak az, hogy sokszor nincs kivel megbeszélniük a dolgokat, nincs meg az a támogató, szociális közeg, amivel csillapíthatnák az életkori jellemzőkkel gyakran együttjáró szorongásaikat, megoszthatnák identitáskeresési nehézségeiket. Eleve ma megtalálni arra a kérdésre a választ, hogy „Ki vagyok én?”, „Mi leszek, ha nagy leszek?”, sokkal nehezebb, mint 25-30 évvel ezelőtt. Emellett számos veszély is leselkedik rájuk, így a drog és az alkohol csábítása, ráadásul a függőségek köre tovább bővült a számítógép- és játékszenvedéllyel.

Ezek a problémák a rosszabb körülmények között élő, szegényebb gyerekeket érintik inkább?

Nem csak azokat. Nagyon sok szülő például azért nem tud elég időt fordítani a gyerekére, mert olyan pozícióban dolgozik, ami egyre nagyobb nyomás alatt tartja őt, és a saját karrierje teljesen lefoglalja.

 Fotó: Berecz Valter

Minta lett egymás "kinyírása"                        

Bilkei Pál kriminálpszichológus egyik korábbi, az FN24-nek adott interjújában hasonló problémákat említett annak kapcsán, hogy az utóbbi időben ugrásszerűen megnőtt hazánkban a fiatal öngyilkosok száma. Ráadásul a szorongás és az agresszió már az óvodáskorú gyerekeknél is megjelenik. Ha nem jutnak megfelelő segítséghez, milyen felnőtt válik később ezekből a gyerekekből?

Az öngyilkosságnak nagyon sok formája van. A fiatalkori esetek többsége az úgynevezett „cry for help” típusba tartozik, amivel a gyerek lényegében a környezetének üzen, hogy „nagyon nagy a baj, foglalkozzatok velem!”.  Elég szomorú, hogy odáig jutottunk, hogy már az egészen fiatalok is úgy érzik, ez az egyetlen módja annak, hogy felkeltsék környezetük figyelmét.

Azt tapasztalom, hogy a társas kapcsolatok megtartó ereje erősen csökkent. Ennek egyik oka például, hogy nagyon erős az individuális versengés a társadalomban. A diákok  – tévesen - úgy gondolják, hogy ha segítenek vagy odafigyelnek a másikra, akkor elvesztegetik azt az energiát, amit a saját egyéni életútjuk építésére fordíthatnának. Ez a fajta elmagányosodás egyébként az egyetemisták körében is érzékelhető. Mindenki a saját „gesztenyéjét sütögeti”, és a mostani fiatal generáció azt hiszi, hogy akkor jár a legjobban, ha „titokban sütöget”. Esze ágában nincs segíteni a többieknek, és nem is kér segítséget, hiszen azzal feltárná a szándékait. Előfordul, hogy annak érdekében, hogy jobb versenypozícióba kerüljenek, becsapják egymást, eltitkolják az információkat. Egészen drámai hatásokat is kiválthat ez a nagyon erős, destruktív versengés, és ennek sok gyerek áldozatául esik.

Honnan veszik ezt a mintát? Ki vagy mi tehető felelőssé azért a szemléletért, ami arra ösztönzi őket, hogy csak egymás legázolásával juthatnak előrébb?

Leginkább a filmekből, a médiából, az olyan típusú valóságshow-kból, ahol abszolút egymás „kinyírásáról „szól a történet, vagyis, hogy tudsz olyat mondani a másikról a háta mögött a titokszobában, ami kiejti őt a játékból? Ezek nyilván nem közvetlenül csapódnak le, nem akar mindenki „kis” Alekosz lenni, de maga a módszer az hat, és modellként működhet. Megtanulják, hogy abból nem származik hasznuk, ha rendesek a másikhoz. Nagyon érdekes, hogy a sikeres ember fogalmához sokkal gyakrabban kapcsolják a kockázatvállaló, versengő és agresszív jelzőket, mint az együttműködő, barátságos, segítőkész szavakat.

 Fotó: Berecz Valter

Nyilas Misi óta sokat "fejlődött a világ"         

Innen tulajdonképpen már csak pár lépés az erőszak, a tettlegesség.

Valóban,  sokak számára , az agresszió egy eszköz, amivel el tudják érni a céljukat. És nem is kell, hogy tettlegességig fajuljon. Az agresszió intellektualizált formái ugyanis tökéletesen megjelennek például a valóságshow-kban, ahol abszolút tiltva van az agresszió, még egy narancsot sem szabad hozzávágni a másikhoz, de arról nem szól a rendszer, hogy az is agresszivitás, amikor azt mondom a másiknak, hogy: „rólad azt terjeszti az XY, hogy…”.

A másik formája az agresszivitásnak – és mindkettő jelen van az iskolákban is – az indulati agresszió. Amikor egyszerűen a tehetetlenségből, frusztrációból, csalódottságból, kirekesztettségből fakadó dühöt, haragot egy másik személyen vezetik le. Sajnos sok esetben azt tapasztalják, hogy aki agresszívabb, erőszakosabb, hangosabb, az előbb érvényesül.

Már egy jó ideje „slágertéma” az iskolai erőszak, de számszerűen is nőtt az esetek száma? Készült erről statisztika?

Összehasonlító statisztika azért nem készült a bántalmazásokról, mert húsz évvel ezelőtt nem ment el a szülő az ombudsmanhoz, nem kerültek nyilvánosságra az adatok, így nem tudni, hogy 1953-ban hány kisgyereket bántalmaztak az udvaron vagy a folyosón.

Az iskolai erőszak, a megfélemlítés, a bántalmazás nem a XXI. század terméke, hiszen Nyilas Misit is elég sok esetben bántalmazták, Nemecsek Ernőről nem beszélve. Csak a módszerek egyre szofisztikálódnak, egyre több mindenhez hozzájutnak a gyerekek, amikhez régen nem, például lőfegyverhez. De ma már ott van a Facebook is, ahol lehet cyberbullyingolni (elektronikus zaklatás). Olyan üzeneteket posztolnak ki egymásról a gyerekek, amik nem valóságosak, de mire kiderülne, hogy nem igaz, már a fél város azt hiszi, hogy XY  lopott. A számomra legmegdöbbentőbb eset egyébként az volt, amikor a közösségi oldalon két lány posztolásos sárdobálása odáig fajult, hogy a „rajongótáborok” tényleges küzdelmet, konkrét verekedést szerveztek nekik.

 Fotó: Berecz Valter

Iskolaőr helyett pszichológust!             

Mondhatjuk, hogy „időzített bombák” sétálnak az iskolák folyosóján?

Ezt így talán túlzás lenne állítani, de valóban sok társadalmi szintű frusztráció hatása jelenik meg a gyerekek körében is.  Például a kialakult, jelentős jövedelemkülönbségek, és az a lehetőség, hogy már mindent lehet kapni, de nem mindenkinek, komoly frusztrációt okozhat azoknál, akik nem engedhetik meg maguknak a legújabb csodatelefont vagy edzőcipőt, de ők maguk is ezt tartják legfontosabb értékmérőnek. Ez a frusztráció halmozódik,  idővel fokozódik, hiszen ahányszor végigsétál a folyosón, látja, hogy a „menők” milyen ruhában vannak, és úgy érzi, sosem fog közéjük tartozni. Valamilyen módon ő is szeretne figyelmet kapni, kitűnni, ezért keres olyan módszert, ami ezt megadja, és ha nem talál más módot, akkor esetleg  elver, zaklat, netán megöl valakit (ahogy azt az ámokfutó soproni diákok szomorú esetében láttuk), amitől hirtelen „híres” lesz, mindenki ráfigyel. Ez  a legtöbb esetben nem tudatos elhatározás kérdése, hanem rejtett módon működik.

Kiszűrhető ez a fajta rejtett agresszió? Miből vehetjük észre, hogy valaki veszélyes lehet a társaira?

Inkább az szűrhető ki, hogy hogyan alakul egy gyerek úgynevezett impulzuskontrollja. Tehát, hogyan viszonyul a saját és mások érzelmeihez. Ezt már kiskorban lehet látni, mert egyrészt ez temperamentum-jellemző is. Az óvodákban  már megfigyelhető, hogyan milyen különbözően  próbálják meg elérni a céljukat a  kisgyerekek, amikor egy olyan autóval akarnak játszani, ami másnál van. Hogy erőszakos módszert választ, vagy más úton-módon szerez érvényt az akaratának. Ez részben függ a a neveléstől, a családi mintáktól, de még a legbékésebb családból származó gyereknek is lehet olyan temperamentuma, ami miatt nem tud késleltetni, nem tudja kivárni a sorát. Ezekben az esetekben minél korábban kap segítséget a gyerek és a család, annál sikeresebben lehet kezelni ezt. Például ennek felismerése fontos óvodapszichológusi feladat.

A kormányzati honlapra áprilisban felkerült tervezet szerint a nevelési és oktatási intézmények iskolaőröket foglalkoztatnának az erőszak visszaszorítása érdekében. Akár testi kényszer alkalmazására is jogosultak lennének. Ez önmagában nem az agresszió szükségességének elismerése?

Nem tudom elképzelni, hogy ez jó hatással lenne a gyerekekre. Régóta ismert ugyanis, hogy a modellált erőszak inkább fokozza, mint csökkenti az erőszak megjelenését.  Ha egy állig felfegyverkezett, erős ember a fizikai erejével fékez meg egy helyzetet, vagy utasít rendre valakit, az a többieknek és a részt vevőnek is azt sugallja, hogy csak megfelelő pozícióba kell kerülni, és máris megvan a felhatalmazás, a „hivatalos engedély” az erőszakra. Én ezt az erőszak egyfajta legalizálásának tartom. Egyetértek az ombudsmannal abban, hogy ez nem megoldás. Inkább az iskolapszichológiai hálózat fejlesztésére, több szakemberre és persze sokkal átfogóbb változásokra lenne szükség.

 Fotó: Berecz Valter

A semminél "jó, ha kigyullad a figyelmeztető lámpa"  

Addig is mit tanácsolna a szülőknek, milyen jelekből vehetik észre, hogy a gyereküknek több figyelemre, segítségre lenne szüksége?

Ha egy szülő naponta 10 percnél kevesebb időt tölt a gyerekével és nem tud az elmúlt két hétből közös programot említeni, akkor valószínű, hogy ott előbb-utóbb probléma lesz. Az első legfontosabb dolog mindig az önvizsgálat. Egy szülő, ha elég értelmes és magába néz, akkor pontosan tudja, mikor beszélgetett utoljára  igazán a gyerekével, úgy, hogy nem csupán közölt, vagy megbeszélt vele  valamit, hanem őszintén beszélgettek valamiről. Emellett, ha a gyerek tartósan bezárkózik, nem kommunikál, nem tudunk róla semmit, mindenre az a válasza, hogy „semmi”, akkor jó, ha kigyullad a figyelmeztető lámpa, és arra törekszünk, hogy sokkal több és jó minőségű figyelmet fordítsunk rá, és egymásra.

Kisebb gyerekeknél, előfordulnak feltűnőbb, „ordító” jelek, mint például a visszatérés a gyerekkori szokásokhoz: körömrágás, ujjszopás, éjszakai felriadások, ágybavizelés, a tanulmányi eredmény jelentős romlása. Mind azt jelzi, valami nincs rendben.

 

 Fn24 

Az alkohol a harmadik leggyakoribb oka a betegségeknek és sérüléseknek a világban, állítja egy kanadai tanulmány.  

 

A kanadai Addiktológiai és Mentálhigiéniai Központ (CAMH) új tanulmánya szerint ma már az alkohol a harmadik vezető oka a betegségeknek és sérüléseknek globálisan, függetlenül attól, hogy a felnőttek többsége tartózkodik az alkoholfogyasztástól világszerte.

A tanulmányt, amely a betegségek okait kutató 2010. évi nagyszabású projekt részeként készült, az Addiction című folyóirat e havi számában közölték. "Az alkoholfogyasztás több mint 200 különböző betegségért és sérülésért felelős" - húzta alá Kevin Shield, a tanulmány vezető szerzője. - Ezek nem csupán az alkoholizálás azon jól ismert következményeit foglalják magukba, mint a májzsugorodás és a közúti balesetek, hanem számos rákfajtára, köztük a nőket érintő mellrákra is kiterjednek."

Európa és Afrika iszik

A tanulmány készítői 2005-re vonatkozóan számba vették az alkoholfogyasztás mennyiségét és mintáit országokra lebontva, majd ezen adatok alapján becsülték meg a 2010-re érvényes mutatókat. Az eredmények jelentős eltéréseket mutatnak régiónként az alkoholfogyasztó emberek számát, az elfogyasztottalkohol mennyiségét és az ivási mintákat illetően - adta hírül a ScienceDaily című ismeretterjesztő hírportál.

A mutatók szerint Európában és Fekete-Afrika egyes részein élnek a világ legkeményebb alkoholfogyasztói. A Kelet-Európában és a Fekete-Afrika déli részén élő emberek fogyasztották a legegészségtelenebb módon az alkoholt: rendszeresen nagy mennyiségben, lerészegedésig, hosszan tartó ivászatok során és főleg az étkezéseken kívül.

Észak-Amerikában a világ átlagnál 50 százalékkal többet isznak, és az ivási szokások jóval kártékonyabbak, mint Európában: népszerű a rohamivás.

Az Észak-Afrikában, a Közel-Keleten és a Dél-Ázsiában élők itták a legkevesebb alkoholt. Az észak-amerikaiak és különösen a kanadaiak a globális áltagnál több mint 50 százalékkal több szeszesitalt fogyasztanak és mindezt a legtöbb európai uniós országhoz viszonyítva jóval egészségtelenebb módokon teszik.

Magas vérnyomás és dohányzás vezetnek

Az alkoholfogyasztásnak tulajdonítható betegségek és sérülések mértéke már most is jelentős és egyre növekszik: az alkohol a betegségek és sérülések harmadik vezető okává lépett elő a magas vérnyomás és a dohányzás után.

A tanulmány lakossági felmérések, gyártási és értékesítési adatok és a hivatalos nyilvántartásban nem szereplő alkoholfogyasztási adatok összegzésével készült.

Minden harmadik liter illegális

A kutatók szerint a 2005-ben elfogyasztott alkoholmennyiség majdnem 30 százaléka "nem nyilvántartott" alkohol volt: amelyet nem fogyasztásra szántak, otthon főztek vagy illegálisan gyártottak. Bizonyos régiókban a nem nyilvántartott szeszek tették ki az összfogyasztás több mint felét.

"A nyilvántartásba nem vett alkoholok fogyasztásának mértéke jelentős probléma, mivel ezek fogyasztóira nincsenek hatással az olyan szabályozó tényezők, mint az adózás, amely mérsékelheti a fogyasztást" - mutatott rá a tanulmány egyik szerzője. Mint Shield hozzátette: "az alkohol ellenőrzési irányelvek fejlesztése az egyik legjobb lehetőség az alkoholfogyasztás jelentette egészségügyi teher nagy részének megelőzésére". 

index 

Áldott húsvéti ünnepeket kívánunk minden kedves látogatónknak!


az ADDICTUS MŰHELY munkatársai  

 

Stratégiai javaslatokat fogalmazott meg a Magyar Pszichiátriai Társaság a pszichiátriai ellátást és a pszichiátria jövőjét illetően – adta hírül az MTI.  

 

A társaság az MTI-hez eljuttatott állásfoglalásában elöljáróban megállapította, hogy a magyarországi pszichiátriai ellátás mind személyi, mind tárgyi feltételeiben jelentősen elmarad a hasonló fejlettségű országokétól.

Mint írták, a pszichiátria fejlődése szükségessé teszi a pszichiátriai gondozók egyre hangsúlyosabbá tételét, azonban ez a forma jelenleg súlyos humánerőforrás- és finanszírozási nehézségekkel küzd. Az ambuláns ellátásban fontos szerepe lehet a közösségi pszichiátriának, azonban jelenleg ennek csak a szociális oldala működik, az egészségügyi oldal hiányzik, elsősorban forráshiány és a jogi szabályozás hiánya miatt. Úgy látják, az egészségügyi és a szociális ágazat szakmai konszenzuson alapuló együttműködése elengedhetetlen a közösségi pszichiátriai megvalósításában, és meg kell teremteni ezen a területen a jogi kereteket és a finanszírozási alapokat.

Kiemelték, hogy a pszichiátriai gondozói intézmények biztonságos működéséhez és "megerősítéséhez" elengedhetetlenül szükséges a személyi és az anyagi feltételek biztosítása. A társaság szerint indokolt, hogy a gondozókhoz lehetőleg közvetlenül kapcsolódjon nappali kórház, és a pszichiátriai betegek ellátásában meg kell találni a magánszolgáltatók helyét. Kitértek arra, hogy az ellátórendszer további sérüléseinek megelőzése érdekében jelenleg működő pszichiátriai intézeteket a szakma vezető testületeivel való előzetes konzultáció és hatástanulmányok nélkül nem szabad megszüntetni, valamint a megszüntetendők helyett megfelelő színvonalú szolgáltatást kell létrehozni. Hozzátették, a progresszív ellátás rendszerében sürgősen létre kell hozni azokat a hiánypótló szolgáltatásokat (high-security, szexuálmedicina, pszichiátriai belosztály, pszichoonkológia), amelyek a rendszerből évtizedek óta hiányoznak, és meg kell találni ezen szolgáltatások megfelelő helyét és szükséges számát a magyar egészségügyben. Felmerülhetnek olyan specifikus szolgáltatások, amelyekből országosan legfeljebb egy, sőt olyanok is, amely esetében országon kívüli centrumban is érdemes gondolkodni.

A Magyar Pszichiátriai Társaság szerint adottak a feltételek ahhoz, hogy a Nyírő Gyula Kórházban megkezdje működését az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI), és támogatják a Norvég Alap által biztosított lelki egészségközpontok (lek) létesítését, amelyeknek részben az elsődleges, kisebb részben a másodlagos prevencióban lesz helyük. Ezeket a központokat klinikai szakpszichológusoknak kell vezetniük - olvasható a társaság állásfoglalásában. 

medicalonline 

Az okok ugyan nem egyértelműek, de tény: a depressziós apák gyermekei nagyobb arányban szenvednek valamilyen érzelmi problémától, vagy küzdenek viselkedési zavarokkal. Ha pedig mindkét szülő küzd valamilyen mentális gonddal a kockázat még nagyobb.

Rengeteg kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy milyen hatásoknak van még kitéve így egy depressziós apa gyermeke - mondja Dr. Michael Weitzman, a New York- i Egyetem Orvosi Karának gyermekgyógyász és környezet- egészségtan professzora. Eddig csupán az anya mentális állapotát vizsgálták, különösen a szülés utáni depressziót és azt, hogy az hogyan hat a gyermekre, azonban találtak olyan jeleket is, hogy az apa lelki állapota is befolyásolja a kicsik fejlődését.

A gyermek is megbetegítheti a szülőt

Az amerikai szakemberek 2004 és 2008 között végeztek kutatásokat, ennek során 22 ezer 5 és 17 év közötti gyermeket vizsgáltak meg. 7,5% mutatott valamilyen érzelmi, vagy viselkedési problémát. Az arány a fiúk, a fehérek, a 12 éven felüliek és a dohányzó szülővel élők körében volt a legmagasabb. A depressziós anyák gyermekeinek 20%- ánál fedezték fel a betegség tüneteit, apáknál ez az arány 16% volt. Két érintett szülő esetében 25%- nál volt megfigyelhető a hajlam.

Mivel a számok a miértet nem mutatják meg, az is lehetséges, hogy a depressziós gyermek hat a szülőre és nem csak a szülő „adhatja” át a betegséget. A kutatás kapcsán Dr. Rahil Briggs úgy fogalmazott, hogyha a szülő betegíti meg gyermekét, annak hátterében az állhat, hogy nem tanították meg helyesen az érzelmek kezelését, s ez a szociális és érzelmi fejlődést is befolyásolja. 

semmelweisfigyelo

Szemelyácz János addiktológus szerint mindig lesz olyan anyag, amely az interneten megrendelhető.  

 

A dizájnerdrogok példátlan terjedésére hívta fel a figyelmet az ENSZ nemzetközi kábítószer-ellenőrzési szervezete a közelmúltban közzétett éves jelentésében. A magyarországi és a régiós adatok is alátámasztják a fenti problémát.

– A dizájnerdrog olyan szer, amelyet azért állítanak elő különböző laboratóriumokban, hogy a már illegális szerek legális helyettesítőjeként a piacra dobják – vázolta dr. Szemelyácz János addiktológus, az INDIT Közalapítvány elnöke. – Éppen ezért illúzió, hogy valamikor visszaszorulnak: mindig lesz újabb és újabb szer, amelyet az interneten néhány kattintással bárki megrendelhet. Fontos azonban leszögezni, hogy nem csak ezek a drogok jelentenek veszélyt: a népszerűségi listán az első helyen még mindig a fű, azaz a marihuána áll. A második egy viszonylag újnak számító, de roppant veszélyes szer, a szintetikus marihuána – a dizájnerdrog ezután jön. 

A dizájnerdrogok elsősorban serkentők, s a fiatalok számítanak a célközönségüknek. Szemelyácz János elmondta: Magyarországon a későbbi droghasználók 80-85 százaléka nagyjából 14-15 évesen próbálja ki először az anyagot.

– Egyszerű lenne azt mondani, hogy ez az a korosztály, amely folyamatosan használja az internetet, így gyorsan megtalálják azt az oldalt, ahonnan tudnak rendelni – fűzte hozzá az addiktológus. – Ennél azonban árnyaltabb a kép. A középiskola kezdete már korábban is egyfajta töréspont volt: akkor indulnak el a nagy bulizások, akkor akar mindenki „nagyfiúként” viselkedni. Ennek pedig ma már az is a része, hogy kipróbálunk valamilyen anyagot – mondjuk, azt, amihez a legkönnyebben hozzáférünk, és még csak nem is biztos, hogy teljesen illegális. A felnőttkor egyfajta sajátos beugrója lett tehát a dizájnerdrog. 

F.Z. - Déldunántúli Napló 

A túladagolások magas számát akarják csökkenteni az ellenőrzött fogyasztói szobákkal

 

A norvég egészségügyi miniszter, Jonas Gahr Store bejelentette, hogy hamarosan olyan helyiségeket fognak kialakítani, ahol a heroinfogyasztók ellenőrzött körülmények között szívhatnak heroint. Osloban eddig is volt egy drogfogyasztói szoba, ahol a fogyasztók injektálhatják a szert. A miniszter szerint azonban a fertőzések és túladagolások veszélye indokolttá teszi, hogy a fogyasztók körében az injektálásról a szívásra való áttérést segítsék elő azoknál, akik nem hajlandóak feladni a drogfogyasztást. A heroin inhalálása (fóliázás) ugyanis a túladagolás és fertőzés kockázatát minimálisra csökkenti. Egyes nyugat-európai országokban, ahol hasonló létesítményeket már évtizedek óta kialakítottak, a heroin injektálását nagyrészt felváltotta az inhalálás.

Norvégiában a helyi drogmonitorozó intézet (SIRUS) jelentése szerint 10 ezer heroininjektáló él, akik közül 2011-ben 294-en haltak meg túladagolásban. Eközben ugyanebben az évben 170-en haltak meg autóbalesetekben az egész országban. A herointúladagolás így a fiatalok körében az egyik elsőszámú halálok. “A túladagolások száma túl magas, úgy is mondhatnám, szégyenletes magas Norvégia számára,” jelentette ki a miniszter. “Ez azt jelenti, hogy fontos, milyen módon fogyasztják az emberek a drogokat, hogy elkerüljék a túladagolást. Véleményem szerint engedélyeznünk kell nekik a heroin elszívását, az injektálás sokka veszélyesebb.”

Sárosi Péter 

Drogriporter

Egy új ausztrál kutatás eredménye a skizofrénia és az immunrendszer egyes szegmenseinek működése közötti kapcsolat újabb bizonyítékával szolgált, mivel kimutatta, hogy a skizofrénia által érintett agyterületen, a betegek 40%-ánál fokozott inflammáció tapasztalható.  

 

„Az hogy a betegek mintegy felénél a dorsolateralis prefrontalis cortex régióban gyulladás észlelhető, növeli a lehetőségét annak, hogy az inflammáció a betegség egyik alapvető oka lehet. Skizofréniában az agy említett területe valóban krízisben van, és a mért immunmarkerek típusából egyértelműen látszik, hogy az agy szinte segítségért kiált.” – állítja a tanulmány szerzője, Dr. Cyndi Shannon Weickert, a Neuroscience Research Australia professzora.

A kutatók új genetikai eszközök segítségével a dorsolateralis prefontalis cortex régióból nyert szövetminták alapján, 37 skizofrén beteg és 37 egészséges kontroll személynél vizsgálták az agyszövet immunaktivitását.

Ezt követően SOLiD Következő Generációs Szekvenálást használtak a génexpressziós változások nyomon követéséhez, különösen az immunfunkciókban érintett géneket esetében.

Az immunválaszt, beleértve a microglia aktivációt vezérlő pro-inflammatorikus citokinek emelkedett szintjét a skizofrén betegek 40%-ánál detektálták.

„A legtöbb jelenlegi kutatás a korai infekciók és a skizofrénia incidenciájának összefüggésére fókuszál, míg a korábbiaktól eltérően, mi közvetlenül megmértük a skizofrénia által érintett agyterület immunaktivitását. Az immunrendszer túlműködése az agyban azt jelenti, hogy a jövőben a skizofrénia terápiáját jelentheti  az immunszuppresszió alkalmazása. 

DRportál 

Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) megszűntetése után néhány évvel a Magyar Nemzet készített gyorsleltárt a következményekről.  

 

Az OPNI megszűnése után több száz ember is kieshetett az ellátórendszerből a Magyar Nemzet által megkérdezett pszichiáterek szerint. A korábban ott dolgozó orvosok negyven százaléka már nem praktizált itthon. Nyugdíjba mentek, vagy külföldön vállaltak munkát. A lap úgy értesült, hogy a már korábban beharangozott új központ felállításának előkészítése az utolsó fázisba érkezett, így hamarosan megkezdheti működését.

– Papíron az intézmény valamennyi betegének lett helye, hivatalosan tehát senki nem került utcára – tárta a lap elé a száraz adatokat Németh Attila, a Nyírő Gyula Kórház főigazgató főorvosa. A pszichiáter ugyanakkor elismerte: sokan szétszéledtek, akikről viszont nem rendelkeznek információval. Mivel az orvos-beteg kapcsolat a pszichiátriai betegek esetében kiemelt jelentőségű, voltak olyanok, akik korábbi orvosuk elvesztése miatt maradtak kezeletlenül. Az elkallódott betegek egy másik része pedig azért került utcára, mert a családjuk nem fogadta vissza őket az intézmény felszámolása után.

A Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) elnöke a Magyar Nemzetet úgy tájékoztatta, egy évvel az OPNI bezárása után a TAJ-számok nyomon követése alapján maga a minisztérium – amely egyébként tagadta, hogy bármilyen ellátási zavar keletkezett volna – hozta nyilvánosságra, hogy az intézményben kezelt skizofrének közül 87 beteg egy éve nem kapott gyógyszert, tehát ellátatlan maradtLehóczky Pálugyanakkor hozzátette, más betegségcsoportra nem készült ilyen felmérés. – Amennyiben más betegeknél is hasonló mértékű volt az ellátásból való kiesés, az több száz embert jelenthetett – idézik szavait az mno.hu-n

medicalonline

Az alvajárás ön- és közveszélyes állapot, mivel az alvajáró felnőttek éberen is erőszakos cselekményekre ragadtathatják magukat, és az alvajárás az életminőségüket is ronthatja.  

 

„Tapasztalataink szerint az alvajáró felnőtteknél gyakoribb az álmosság, krónikus fáradtságérzés, álmatlanság, depressziós és szorongásos tünetek előfordulása, és életminőségük is elmarad azon társaiktól, akik szabályosan végigalusszák az éjszakát – mondja a vizsgálatot vezető dr. Yves Dauvilliersneurofiziológus professzor, a montpellier-i Gui-de-Chauliac Kórház alváslaboratóriumának vezetője. − Bár a felnőttkori alvajárást hagyományosan alapvetően ártalmatlan szokásnak tekintik, valójában potenciálisan veszélyes kórállapotról van szó, melynek lehetséges következményei mellett nem lehet szó nélkül elmenni.”

Az eredmények azt mutatják, hogy az ilyen betegek 58 százalékánál fordult már elő az alvással összefüggésben erőszakos cselekmény, és ezen belül 17 százalék azon esetek aránya, amikor ennek kapcsán a beteget vagy hálótársát legalább egy alkalommal érte már orvosi ellátásra szoruló sérülés. E sérülések között előfordulhatnak horzsolások, orrvérzés, sőt csonttörések is, egy résztvevő pedig többszörös csonttöréseket és súlyos fejsérülést szenvedett, amikor alvajárás közben kiugrott egy harmadik emeleti ablakból.

Az alvajárás az alvási betegségek (paraszomniák) viszonylag gyakori formája, mely a felnőttkorú lakosság akár 4 százalékát is érintheti. A jelenség lényege, hogy a non-REM alvási fázisban komplex mozgásformák jelentkeznek. Az alvajárási epizódok alatt az agy részlegesen ébrenléti állapotban van, így az egyén olyan, kívülről tudatosnak és összerendezettnek tűnő cselekvéseket végez, melyeknek valójában nincs tudatában.

Alvajáró

A cikk szerzőinek tudomása szerint eddig ez a legnagyobb prospektív kohorszvizsgálat, melyet a felnőttkori alvajárás témájában végeztek személyes interjúk, standardizált kérdőívek és objektív poliszomnográfiás mérések segítségével. A vizsgálatban 100, 18 és 58 éves kor közötti alvajáró felnőtt vett részt (medián életkoruk 30 év volt). Az esetek 59 százalékában sikerült olyan elősegítő tényezőt kimutatni, melynek jelenlétében fokozódott az alvajárással járó epizódok gyakorisága és súlyossága. Ezek között szerepeltek stresszes életesemények, erős pozitív emóciók, alvásmegvonás és ritkábban drog- vagy alkoholfogyasztás, illetve erős fizikai megterhelés.

„Az alvajárás olyan kórállapot, mely az esetek egy részében felderítetlen marad, noha ébrenléti állapotban is súlyos következményei lehetnek, és olyan hangulatzavarokhoz vezethet, melyek jelentősen rontják az életminőséget – hangsúlyozza dr. Dauvilliers.

Arról, hogy Magyarországon hány alvajáró lehet, felmérés híján nincsenek adatok – mondta el korábban a Medical Tribune kérdésére dr. Halász Péter, a téma egyik hazai szakértője. Több jel arra mutat, hogy – a fáradtságon, alváshiányon vagy szorongáson túl – genetikai tényezők is szerepet játszanak kialakulásában: az alvajárók 65 százalékánál családi halmozódást figyeltek meg. Az érintettek 45 százalékánál az egyik szülő, 60 százalékánál mindkét szülő alvajáró (vagy gyermekként az volt). Az átlag népességhez képest tízszer nagyobb valószínűséggel fordul elő azoknál, akiknek első fokú rokonai között van/volt alvajáró.

Mint azt dr. Halász Péter elmondta, a helyes diagnózishoz gondos orvosi megfigyelés, videofelvétel, illetve az esemény alatti, úgynevezett video-EEG-monitorozás válhat szükségessé.

Dr. Simonfalvi Ildikó 
a szerző cikkei

 

Depresszió, nem reménytelen a harc ellene


A depresszióról sokat is, keveset is beszélnek. Sokat, hisz nem lehet hallgatni egy olyan kórról, amelyben – kisebb-nagyobb mértékben – vagy egymillióan (!) szenvednek Magyarországon; és hallgatás is övezi, főleg a betegek részéről, mert sokan még mindig „szégyellnivalónak”, jellemgyengeségnek tartják. Holott betegség, ugyanúgy, mint a tüdőgyulladás vagy az epekő. Csak éppen sokáig tart, és igen nehezen gyógyítható... (Forrás: korkontroll.hu)

Albert kezébe vette gyógyulását
Helló! Albert vagyok, és azért szeretném megosztani másokkal a történetemet, hogy ezzel is reményt tudjak adni a depresszió és pánikbetegség leküzdéséhez...
(Forrás:pszichoterapia.tenyek-tevhitek.hu)

Depresszió: vissza az okokhoz
…a sors végzettként való felfogása lassan átalakult a sors esélyként való értelmezésébe. Az esély azonban nyomasztó felelősség. A ma embere csapdában érzi magát… (Forrás: pszichoterapia.tenyek-tevhitek.hu)

Az öregkori depresszió tünetei - Felmérő teszttel
Időskorban a mentális egészség sokkal jobban függ a lelki és érzelmi jóléttől. Ezért sem elhanyagolható az időskori depresszió...(Forrás: femina.hu)

A mániás depresszió fogságában
A mániás depresszió kétarcú betegség. Janus maszkjának egyszer fekete, másszor csillogóan színes oldalát mutatja meg. Hegycsúcsok és szakadékok között nagyon nehéz a betegnek visszatérnie a hétköznapi életet jelentő arany ösvényre. (Forrás: eletforma.hu) 

Depresszió: ki lehet szállni az ördögi körből?
...az emberek valójában nem nőttek fel... (Forrás: hvg.hu)

Hangulatzavarok és depresszió: mit tehetünk ellene?
…Híres emberek, akik ebben a betegségen szenvedtek: Szókratész, Platon, Abraham Lincoln, Juhász Gyula, József Attila, Sylvia Plath, Ernest Hemingway, Pjotr Csajkovszkij, Santo Raffaello (Forrás: egeszseg.origo.hu)

Félelemben élő férfiak - A korai halálozás felét a stressz okozza
„…Magyarországon több középkorú férfi és családfenntartó nő hal meg ma, mint a második világháborúban vagy az antibiotikumok felfedezése előtt. Minden második 65 év előtti, korai távozásért a stressz okozta betegségek okolhatók…”
(Forrás: depressziostop.hu)

A depresszió és a gondolkodás sebességének összefüggése
(Forrás: pszichologia.blog.hu)

A depresszióhoz társulhat testi fájdalom is
(Forrás: pszichologia.blog.hu)

Mániás depresszió
(Forrás: pszichologia.blog.hu)

Sok magyar munkaképtelen lelki sérülés miatt
…a mindennapi életet a "való világhoz", az életszerűséghez közelítik a munka, a szocializáció és a szabadidő területén is; csellengés helyett konstruktív megoldásokat alkalmaznak…(Forrás: Mfor)

Hogyan őrizzem meg lelki egyensúlyomat?
(Forrás: depressziostop.hu)

Gyakori kérdések a depresszióról
(Forrás: depressziostop.hu)

Hová fordulhatsz depressziós problémáiddal?
Telefonos lelki segélyszolgálatok az országban
(Forrás: weborvos.hu)

További megoldási lehetőségek témakörök szerint:
1. Életvezetés
2. Stresszkezelő technikák
3. Depresszió-kezelés és -megelőzés
4. Táplálkozás
5. Mozgás, aktív életmód
6. Önismeret, személyiségfejlesztés
7. Betegségmegelőzés, prevenció
8. Veszteségek, krízisek feldolgozása
9. Munkahelyünk, avagy a második otthonunk
10. Párkapcsolat, szexualitás
11. Gyereknevelés
12. Alkohol- és drogfüggőség 

Kovács Márta 

A szakemberek azt üzenik, hogy a drog-, a szerencsejáték- vagy éppen az internetfüggőség természete között nincs lényegi különbség

 

Nemzetközi mércével is igen színvonalas rendezvényre sikerült azElső nemzetközi konferencia a viselkedési addikciókról a budapesti Benczúr Hotelben. A két napos eseményen körülbelül 160 előadó vett részt a világ minden tájáról, hogy a lehető legtágabb palettáját vonultassák fel azoknak a viselkedési zavaroknak, melyek függőségként való besorolása jelenleg is élénk vita tárgyát képezi. Külön elismerés illeti a szervezőket, amiért a nagyszabású rendezvényt annak ellenére tudták profi módon megvalósítani az Eötvös Loránd Tudományegyetem segítségével, hogy semmilyen külső támogatást nem kaptak.

Nyitó beszédében Demetrovics Zsolt pszichológus, az ELTE-PPK Pszichológiai Intézetének igazgatója és a rendezvény elnöke megragadta az alkalmat, hogy bemutassa az általa szerkesztett Journal of Behavioral Addictions szakfolyóirat legújabb számát, melyben a konferencia számos előadójának vonatkozó tanulmánya található. A konferencia absztratjai is ezen lap különszámaként jelentek meg. Minthogy már ezek is megtöltenek egy teljes számot, ezért e beszámoló keretében nem vállalkozhatunk akár a tizedük taglalására sem, csupán néhány felvetett gondolat és dilemma ismertetésére hangsúlyozottan a teljesség igénye nélkül.


A Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders (DSM), azaz a Mentális Rendellenességek Kórmeghatározó és Statisztikai Kézikönyve már 60 éve a pszichiáterek útmutató kiadványa. A szakorvosokat a benne lefektetett kritériumok segítik az egyes mentális betegségek beazonosításában. A DSM legfrissebb, ötödik változatát 2012 decemberében fogadta el az Amerikai Pszichiátria Társaság és májusban fog életbe lépni. A kidolgozását kísérő viták során most először merült fel, hogy viselkedési addikciókat is felvegyenek a rendellenességek listájára. Ezek közül végül egy, a szerencsejáték függőség került be az új kézikönyve. Ezt a fejleményt a konferencia első előadója, Dr. Mark Griffiths (Nottingham Trent University) áttörésnek nevezte és úgy vélte, hogy a lépés utat nyithat további viselkedési addikciók elismeréséhez, melyekre más függőségekhez hasonlóan jellemző, hogy

•    kiemelkedő helyet foglalnak el a személy gondolkodásában és viselkedésében
•    befolyásolják a hangulatukat
•    a tevékenységgel szemben növekvő toleranciát építenek ki
•    hiányuk esetén elvonási tünetek lépnek fel
•    a hozzájuk való ragaszkodás konfliktushelyzeteket eredményez
•    jellemző a visszaesés

Griffiths rávilágított, hogy a viselkedési addikció kielégítése gyakran körülményesebb, mint a kémiai függőségeké, hiszen ő, ha alkoholista lenne, akkor a stressz levezetése érdekében bátran kortyolgathatna mások által víznek hitt vodkát az előadása alatt, de aligha tarthatna prezentációt játékgépezés közben. Véleménye szerint a jövőben nagyobb figyelem fog irányulni a technológiákhoz köthető függőségekre úgy véli, hogy a következő módosítás alkalmával a videójáték addikció fog bekerülni a DSM-be.

Több előadó számolt be képalkotási és egyéb vizsgálati módok alapján, hogy a viselkedési rendellenességekkel rendelkezők agyi jutalomközpontjában hasonló reakciók figyelhetők meg különböző ingerekre, mint az alkohol- vagy a kábítószer-függők esetében. Jon E. Grant  (University of Chicago) a függőségek neurobiológiai hátterét és a gyógyszeres terápiák lehetőségeit taglalta. A pszichiáter ismertette azokat az eseteket, melyekben az opiát antagonisták alkalmazása éppúgy sikerrel járt a szerencsejáték-függők és a kleptomániások, mint az alkoholbetegek kezelésében, de felhívta a figyelmet a módszer korlátjaira is. A tapasztalat szerint a gyógyszeres terápia nagyobb eséllyel lesz hatékony, ha a családtörténetben előfordult már valamilyen függőség. A dopaminszint emelése szintén eredményes lehet, hozzásegítheti például a szerencsejáték-függőt annak megértéséhez, hogy kényszeres, kockázatos tevékenységével csak veszíthet.  

Anneke Goudriaan (University of Amsterdam) szintén a jutalomközpont reakciót hasonlította össze problémás alkoholfogyasztók és szerencsejátékosok körében. Kiindulópontja szerint a szociális ivók jutalomközpontját is ingerli az alkohol fogyasztása, ám jóval kevésbé, mint a függők esetében. Hasonló eredményeket találtak a problémás szerencsejátékosoknál is. Az ő jutalomközpontjuk majdnem nyeréskor jelez, és további játékra ösztönöz, a hibák vétésénél azonban nem küld arra vonatkozó inputot, hogy változtassanak a magatartásukon. Az eredmények értelmezése alapján az egyes esetekben lehet gyógyszeres terápiákban, neuropszichológiai tréningekben vagy neuromodulációban gondolkodni, hogy javítsák az egyes agyterületek funkcióit.

A videójáték-függőség és a kényszeres evés kapcsán az előadók (Aviv Weinstein és Marc N. Potenza) a viselkedésben megfigyelhető tünetek, az agyi képalkotó vizsgálatok, illetve a dopaminszint elemzések alapján szintén arra jutottak, hogy a tünetek nagyban hasonlítanak a drogfüggőségekre, ezért a kezelésük is hasonló módon történhet.

A további szóba jöhető terápiákról Dr. John Giordano tartott kimerítő előadást. Az előadó közel harminc éve keresztfüggőségekkel küzdött és tapasztalata szerint a minden függőséghez külön kialakított terápiás központ rendszerének hátránya, hogy a felépülni vágyók így egyik függőségükből a másikba ugrálhatnak anélkül, hogy a tüneteik valós gyökerét kezelnék. Giordano ezért egy holisztikus függőségkezelő központot működtet, ahol minden terápia alapja a humanisztikus megközelítés. Minden módszerük kutatásokon alapul és első lépésben a stressz oldására törekszenek, ami jóformán minden addikció mögött megbújik (lásd Dr. Máté Gábor elméletét).  A terápiás központ nem pártolja a szubsztitúciós gyógyszerkezelést mondván, a függők pont azt szeretnék elérni, hogy beálljanak valamilyen szertől, ők azonban a mélyen fekvő okokat szeretnék oldani. A központban ezért részt lehet venni jógán, meditáción, hang- és zeneterápián, vizsgálják a táplálkozási gondokat és a nehézfémek jelenlétét a szervezetben, ami befolyásolhatja az idegműködést. Különböző traumakezelő módszerekkel dolgoznak, például NLP és kognitív terápiával és folyamatos visszakövetést ígérnek.

Rory C. Reid (University of California) a legtöbb előadóval ellentétben azt a dilemmát fogalmazta meg, hogy vajon indokolt-e a különböző viselkedési zavaroknál függőségről beszélni. Elmondta, hogy a hiperszexualitással kapcsolatban a tudomány függőség helyett inkább viselkedési zavarról beszél, de nem egyértelmű és egységesen elfogadott a besorolása. Hivatkozott Martin P. Kafka tanulmányára, mely a DSM-5-be szerette volna felvetetni a hiperszexualitást. Kafka érvelése szerint ha az alábbi 5 kritériumból 4 megfigyelhető, akkor hiperszexualitásról beszélhetünk:

•    túlzott idő töltése szexuális fantáziálással vagy tevékenységgel
•    e viselkedésformák uralkodása szorongás, depresszió, unalom esetén
•    e viselkedésformák uralkodása stressz esetén
•    rendszeres ám sikertelen próbálkozás e viselkedésforma kontrollálására
•    e sürgetésekkor az érzelmi és fizikai hatások, illetve a kockázatok figyelmen kívül hagyása

Ezek a kritériumok nem működtek egyértelműen jól, egyes problémamentes tesztalanyoknál bejelzett, míg a problémásnak vélt személyeknél nem mindig. Reid szerint nem csak a függőségi modell felől lehet közelíteni a rendellenességek felé. Ebben az esetben szerinte sokkal inkább egyfajta figyelemzavarról van szó, amiben a tudatosság és az önszabályozás fejlesztése sokat segíthet.

Összességében hasznos és gondolatébresztő volt látni, hogy a terület szakértőit a szenvedélybetegségek rokon vonásai foglalkoztatják. Senkitől nem hallottam, hogy a különbségeket hangsúlyozta volna, sőt agyi képalkotó vizsgálatokkal, dopaminszint elemzéssel és a viselkedésre irányuló felmérésekkel igazolták a kémiai és a viselkedési függőségek hasonló természetét. Kívánatos lenne, hogy a tudomány álláspontja a köztudatba is eljusson és világosság váljon, hogy a kényszeres viselkedési mintákban és a problémás droghasználat formájában megtestesülő függőségek között nem vonható éles különbségtétel. Ha tehát morálisan elítéljük vagy diszkrimináljuk a drogfüggőket, akkor egyidejűleg pontosan ugyanazt tesszük a viselkedési addikciók elszenvedőivel is.

Kardos Tamás
Drogriporter

 

Az Otagoi Egyetem munkatársainak új tanulmánya szerint az öngyilkossággal foglalkozó internetes oldalak terén komoly lépésekre lenne szükség.

 

Sunny Collings professzor vezette az új- zélandi és egyéb nemzetközi, öngyilkossággal foglalkozó lapok vizsgálatát. Ebben az oldalak tartalmát és minőségét vizsgálták és hasonlították össze. Collings professzor elmondta, hogy még nem egyértelmű az öngyilkossági hajlam és az internet összefüggése, valamint az, hogy hogyan lehetne megelőzni az öngyilkossági hajlam kialakulását az internet segítségével.

A kutatásban az AltaVista, az MSN, a Google és a Yahoo keresőjének segítségével olyan oldalakat kutattak, amik az öngyilkossággal foglalkoznak. Az összesen 2160 keresési eredmény közül 72 szerepelt legalább egy kereső első helyén. A leggyakoribbak az öngyilkosságot pártoló, vagy azzal szemben megengedő hozzáállású honlapok voltak, a vizsgáltak 33%- a. A Google keresés során a 10 leggyakrabban előkerülő honlap közül négy pártolta az öngyilkosságot, míg egyetlen oldal volt csupán, ami inkább lelki segítséget nyújtott volna. Az első 10 találat között nem mellesleg egyetlen új- zélandi sem szerepelt.

Collings professzor szerint a legnagyobb baj az, hogy míg az öngyilkossághoz „tippeket” adó honlapok az első helyen szerepeltek minden keresési esetben, addig a segítséget nyújtó oldalak hátrébb szorultak a felsorolásban. A kutatásból még az is kiderült, hogy a seítséget nyújtó lapok között nem szerepeltek egyéb alternatívák, vagy hivatkozások, és a minőségük is igen gyenge volt. Valamint egyáltalán nem találtak olyan oldalt, ami az idősebb korosztály körében öngyilkosságot fontolgató embereken segített volna, pedig az idősebb korosztályban is igen magas az öngyilkosságot fontolgatók száma. A professzor szerint a keresők tudatos kontrollja jelenthetne részleges megoldást.

semmelweisfigyelo

Nincs két egyforma beteg

 

A szkizofrén beteg kezelése nem korlátozódhat a gyógyszeres kezelésre. Legalább ilyen fontos a személyes, pszichés gondozás, amely hozzásegítheti, hogy tartalmas életet éljen, dolgozhasson, ne rekesztődjön ki családi, baráti köréből, közösségeiből.

Noha a szkizofrénia általános tünetei, jellemző szimptómái leírhatók, és a betegség ma már nagy biztonsággal diagnosztizálható, azért erre az állapotra különösen érvényes az, hogy nincs két teljesen egyforma beteg: minden érintettet az állapota, a betegség előrehaladott vagy még korai stádiuma, a személyiségében bekövetkezett változások, és nem utolsósorban körülményei, háttere, szociális környezete alapján egyénre szabottan kell kezelni. Nem mindegy például, hogy a szkizofrénia pozitív vagy negatív tünetei jelentkeznek-e hangsúlyosabban, vagy, hogy milyen életkorban, mely életszakaszban alakul ki a betegség, és az sem, hogy maga a beteg mennyire együttműködő, képes-e elfogadni a betegség tényét, vagy elutasítóan áll hozzá. Ezek a körülmények a gyógyszeres kezelés módját, mértékét stb. is befolyásolják, a nem gyógyszeres eljárásokat, az egyéni pszichoterápiát pedig még inkább meghatározzák. 

A betegség ismerete a biztonságot növeli

pszichoterápia egyik alapja az úgynevezett pszichoedukáció, amelynek során a beteget felvilágosítják a betegség mibenlétéről, okairól, tüneteiről, várható lefolyásáról, terápiás lehetőségekről. Nagyon sokat segíthet, ha a közvetlen hozzátartozói is minél többet megtudnak szerettük állapotáról, betegségéről, hiszen így tudnak igazán mellé állni, valódi támogatást adni neki. A tájékoztatás szervezett, szakszerű formában történik, és természetesen nem lehetséges egyszeri alkalommal: több 30-40 perces találkozó kell hozzá, a beteg akár hónapokig rendszeresen, hetente egy-kétszer találkozik a terapeutájával. A terápia alkalmazkodik a páciens szükségleteihez, állapotához, része lehet az elzárkózás, az elutasítás oldása, a tünetek felismerése és megértése, az ezek okozta stressz csökkentése, és hozzátartozhatnak a közösségbe való beilleszkedéshez segítséget nyújtó, a mindennapi életben jól használható tanácsok, információk is. 

A szkizofrénia egyéni pszichoterápiája

Kognitív terápia

A szkizofrénia legmarkánsabb tünetei a kognitív tünetek: a beteg információ-feldolgozó rendszere hibásan működik, ami téves észlelésekhez, szokatlan, a valóságnak nem megfelelő ítéletalkotásokhoz, bizarr gondolatokhoz vezet. A kognitív viselkedésterápia lényege, hogy a beteg megértse azokat a folyamatokat, amelyek a kóros élményei hátterében állnak, és így képes legyen ezeket megfelelő módon kezelni, "helyére tenni". A terápia során egyre inkább fel tudja mérni, képes azonosítani, meg tudja különböztetni a hibás észleléseken alapuló élményeket a valós élményeitől. Ez azért is nagy jelentőségű, mert ha a beteg már az esetleges visszaesés kezdetén fel tudja ismerni a kóros élményeket, akkor adott esetben a gyógyszeres kezelés újbóli beállításával elejét lehet venni az állapotromlásnak. A kognitív terápia hozzájárulhat ahhoz, hogy csökkenjen a pszichotikus tünetek, élmények kiváltotta stressz, szorongás. A terapeutával együtt úgynevezett "megküzdő stratégiát" alakítanak ki az adott tünettel szemben, hogy megfelelő módon tudja kezelni azt. Dr. Sümegi András pszichiáter a következő példával világította meg a kognitív terápia lényegét: Pszichoterápiás segítség nélkül a beteg teljesen valóságosnak gondolhatja például, hogy ufók befolyásolhatják a gondolatait. Jól működő pszichoterápia esetén erre a válasza egyszerű: "Tudom, hogy ez nem más, mint a betegségem egyik tünete, és semmi köze nincs a valósághoz." 

Együtt élni a betegséggel

A beteg számára nemcsak "látványos" tüneteket, hanem sok egyéb kisebb-nagyobb jelentőségű, de az életminőséget mindenképpen jelentősen rontó problémát is előidéz a szkizofrénia. Nem könnyű megélni valakinek például, hogy ő vagy hozzátartozója egy olyan betegséggel küzd, amellyel kapcsolatban igen sok a tévhit és a félreértés a köztudatban, és amely máig megbélyegzi őt sokak szemében, kirekesztheti megszokott köréből. Az elutasító társadalmi megítélés és a betegséggel gyakran együtt járó negatív tünetek, így a félelem, az apátia, a depresszió, a magába zárkózás, a fásultság, az érzelmi élet elszíntelenedése stb. könnyen vezethet elszigetelődéshez, amely, ha már elmélyült, nagyon nehezen küzdhető le. Az egyénre szabott gondozás ezekben is nagy segítséget nyújthat, hogy a beteg minél teljesebb, tartalmasabb életet élhessen, munkát vállalhasson, családot alapíthasson. Mindezekben (a szakorvos segítségével) a család is rengeteget tehet, ha támaszt nyújt a betegének. 

Mindennapok

Az egyéni terápiás tervben egészen hétköznapi, gyakorlati teendők is szerepelnek. Kapaszkodót, egyfajta biztonságot nyújt a rendszeresség, a napirend kialakítása. Így például gondoskodni kell a megfelelő, rendszeres táplálkozásról, testápolásról mivel a beteg - súlyosabb állapotban - nem egy esetben hajlamos ezeket elhanyagolni. Fontos része a terápiának a mozgás: nagyon jó, ha a betegnek alkalma van a rendszeres mozgásra, testedzésre, ami lehet rendszeres fizikai munka, például kertészkedés is. Önbizalmát erősítheti, az őt érő stresszt csökkentheti, ha kreatív tevékenységet végezhet, így nagyon hatékonynak bizonyult szkizofrén betegeknél a művészeti terápia is. A stressz csökkentésére a terápia részeként ajánlják bizonyos lazító technikák elsajátítását is. A hozzátartozók szerepe ebben is kiemelkedő: az elfogadó légkör, a beteget körülvevő szeretetteljes figyelem, a család és a barátok hozzáállása önmagában is stresszoldó, terápiás hatású.
 
Dr. Sümegi András 
 
Házipatika - Kiss Éva 

alk1_1.jpg

Kevesen tudják, hogy éppen ma van 94 éve, hogy Magyarország első és azóta is utolsó teljes országos szesztilalmát bevezette a Tanácsköztársaság. Az alkoholellenes mozgalmak szorosan kötődtek a baloldalhoz, a szesztilalom rövid életű maradt. Vajon miért bukott meg a szesztilalom, és miért ellenezte Lukács György filozófus, az akkor népbiztos a tilalom visszavonását?     

1919. március 21-én megbukott a polgári demokratikus kormány, és a hatalmat a szociáldemokraták és kommunisták egységkormánya vette át – megalakult a Tanácsköztársaság. A proletárdiktatúra kezdettől erős propagandát fejtett ki az alkoholfogyasztás ellen, amelyet a kapitalista kizsákmányolás egyik eszközének tartott. Már a kikiáltás napján megjelent a II. sz. rendelet a szesztilalomról, amely kimondta: “Mindennemű szeszes ital kimérése, forgalombahozatala és fogyasztása tilos.” Ezzel gyakorlatilag bevezették a teljes alkoholtilalmat, ami még az amerikai alkoholtilalomnál (olvasd cikkünket) is messzebbre ment, hiszen magának a fogyasztásnak a tilalmát is kimondta. Aki a tilalom ellenére alkoholt fogyasztott, az egy évig terjedő fogházzal és 10 ezer korona pénzbüntetéssel volt büntetendő. Aki a szeszt forgalomba hozta, annak az üzletét elkobozták és 50 ezer koronáig terjedő pénzbüntetéssel szankcionálták. Lehetővé tették ugyanakkor a még raktáron lévő borkészletek külföldre szállítását, illetve az exportra irányuló szőlőművelés biztosítását.

juhaszgy_1.jpgJuhász Gyula, az alkoholistából lelkes antialkoholistává váló költő a francia megszállás alatt lévő, a részeg katonatisztek tivornyáitól hangos Szegeden írta: “Emberek, magyarok, legyetek józanok, ha élni akartok, ha nem akartok harakirit elkövetni magatokon, jövendőtökön! Elég volt már a borgőzös szavalatokból, a régi virtusból, a részeg ember tűnődéséből, ide ma heroikus munka, stoikus erények, bölcs öntudat kellenek, a romokat eltakarítani, a kizökkent világot helyretolni, a századok bűnét jóvátenni.”

A Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság keretében megalakult az Alkoholellenes Tanács (A.T.), amelynek tagjai közé alkoholellenes szervezetek szakembereit vették fel. Az A.T. véleményező szerve volt a Népbiztosságnak. Az A.T. széleskörű propagandát fejtett ki, előadóképző tanfolyamokat szerveztek, és tervbe vették a szakszervezeti alkoholfelvilágosító munka megkezdését. Június közepén alakult meg a korábbi antialkoholista szervezetekből a Nemzetközi Alkoholabsztinens Munkásegyesülés Magyarországi Központja, aminek a július 31-re hirdetett naggyűlését már nem tudták megtartani.

Bár a törvény szerint a kórházi ellátás díjtalan volt, a Tanácsköztársaság egyik rendelete előírta, hogy ápolási díjat kell fizetnie azoknak, akik ittasság miatt kerülnek kórházba. A szesztilalom végrehajtása elég döcögősen indult, a rendeletet mindenhol megpróbálták kijátszani, a hatóságok pedig többnyire nem túl nagy lelkesedéssel hajtották azt végre. Egyes helyi direktóriumok, különösen a bortermelő vidékeken, enyhítő rendelkezéseket hoztak. Egerben pédául engedélyezték, hogy a 18 évesnél idősebb dolgozó emberek borjegyre napi másfél liter bort kapjanak. A részegség azonban kizárást vont maga után a programból. Sopronban április elején rémhírek terjedtek el arról, hogy a direktórium ki akarja irtani a szőlőtőkéket, és ez nyílt lázadáshoz vezetett, aminek csak a vörös hadsereg közbeavatkozása vetett véget. Májusban aztán a helyi vezetés kénytelen volt engedélyezni a napi 1 literes bor fejadagot. 

plakat1.jpg
Június 22-én Vántus Károly vetette fel először, hogy a totális szesztilalom országos szinten fenntarthatatlanná vált. A népbiztos azt javasolta, hogy vezessenek be országos szinten jegyrendszert a bor forgalmazására, és rámutat arra, hogy a bortermesztés ösztönzése az ország külkereskedelmi kapcsolatait is megszilárdítaná. Ez nem kis súllyal esett latba a vitában egy olyan helyzetben, amikor a háború és az ország felszabdalása következtében  a gazdaság romokban hevert. Nem sokkal később, júliusban a Kormányzótanács úgy határozott, hogy literes, patentzáras üvegekben borfröccsöt hoznak forgalomba, amely 3 dl bort és 7 dl szódát tartalmazott. Intézkedetek arról is, hogy a hadsereg tagjai hetente kétszer fél-fél liter sörhöz jussanak, az ipari munkások fejadagját azonban a szűkös készletek miatt korlátozni kellett.

plakat2.jpg 
A júliusi rendelet leszögezte, hogy a Tanácsköztársaság továbbra sem tartja hasznosnak az alkohol fogyasztását, és szigorú korlátok közé akarja szorítani azt. Csak a jeggyel rendelkező 18 éven felüli személyek részesülhettek szeszes italban, ők is csak másfél liter bort vehettek egy nap. A részegségen kapott személyeket bírsággal sújtották. A lerészegedett idült alkoholistát orvosi vizsgálattól függően kényszergyógykezelésre kötelezhették az elmegyógyintézetben. “A Tanácskormány meg van győződve,” hangzott a közlemény zárósora, “hogy a korlátolt borfogyasztás nem fog rendellenességekre vezetni és az öntudatos proletárok összességének védelme alá helyezi ezt az elvi álláspontja ellenére kiadott rendelkezést.” Az alkoholtilalom feloldása ellen két népbiztos is tiltakozott: Guth Antal munkaügyi és népjóléti népbiztos és a Lukács György oktatási népbiztos, a híres filozófus. Szerintük a szesztilalom enyhítése végzetes lehet, hiszen annak eredményei már áprilisban megmutatkoztak a csökkenő bűnesetek számában.

A Tanácsköztársaság bukásával Magyarország első – és utolsó – országos alkoholtilalma megszűnt, az alkoholellenes mozgalom háttérbe szorult. 

Drogriporter.blog

A központi idegrendszernek ez a súlyos betegsége ma már, a modern kezelési eljárásokkal jó eséllyel karbantartható, a beteg állapota stabilizálható, életminősége nagyrészt megőrizhető. Ehhez a szakemberek mellett a család segítségére is szükség van. 

 

Gyógyszeres segítség

A magatartás, a gondolkodás, az érzelmek és az érzékelés zavarával járó szkizofrénia nagyon megnehezíti a beteg életét. Ha nem ismerik fel időben és kezeletlenül marad, súlyos következményei lehetnek: tönkreteheti az érintett egész egzisztenciáját, alkalmatlanná teheti munkára, társas kapcsolatokra, önálló életvitelre, és a súlyosbodó betegség az egész család életére kihat. A betegség kezelése többirányú, az alapja a gyógyszeres terápia. A modern terápiás eljárások, az egyre hatékonyabb gyógyszeres segítség célja, hogy a betegnek sok szenvedést okozó tüneteket csökkentse, megszüntesse, illetve javítsa, jó szinten stabilizálja a beteg életminőségét. A jól beállított, finomra hangolt gyógyszerezés és rendszeres gondozás által ritkábban következik be állapotromlás, csökken a kórházi ellátás szükségessége és elkerülhető a betegségből adódó rokkanttá válás.

Az alkalmazott úgynevezett atípusos antipszichotikumok enyhítik az akut fázis tüneteit, nyugtatnak, segítik az éjszakai alvást, megelőzik az újabb, visszatérően bekövetkező állapotromlások kialakulását. Az egyénre szabott gyógyszeres kezelés során szükségessé válhat még antiepileptikumok - az epilepsziás rohamok megelőzésére alkalmazott gyógyszerek - alkalmazása az akut fázisok kezelésére és megelőzésre, és antidepresszánsok használata is a negatív tünetek visszaszorítására. A különböző kiszerelésben (tablettában, illetve havonta kapott úgynevezett depó injekcióban) hozzáférhető gyógyszerek közül az orvos a beteg és körülményei ismeretében egyénre szabottan választhat. Nagyon fontos a rendszeres gyógyszerezés, akkor is, ha a beteg az állapota javulásával már nem érzi ennek szükségességét, hiszen a kezelésnek megelőző, állapotfenntartó funkciója is van. (A szkizofrénia gyógyszeres kezeléséről csatlakozó cikkünkben olvashatnak részletesebben.)

 

A lelket is gyógyítani kell

A szkizofrénia kezelési lehetőségeiA gyógyszeres kezelés elsődlegessége mellett nem kevésbé fontos a beteg pszichés támogatása. Ahhoz, hogy a beteg képes legyen tartósan együtt élni a betegségével, hogy megküzdhessen az abból fakadó, az életminőségét rontó veszélyekkel, az esetleges megbélyegzettséggel, a szorongásokkal, az elszigeteltséggel, hogy munkát vállalhasson, családi és közösségi életet élhessen továbbra is, pszichológiai segítségre is szüksége van. 

A mindennapi életbe való beilleszkedést az úgynevezett "összetett terápia" segíti, ennek része a pszichoedukáció, az egyéni pszichés gondozás, szükség esetén a csoportterápia, illetve a testi és lelki egészség karbantartását célzó mozgás- és művészeti terápia, stresszoldás, készségfejlesztés is.

 

Az ismert bajjal könnyebb szembenézni

Nagyon sokat jelent a betegnek, ha ismeri a betegségét és megérti, milyen tünetek jelentkezhetnek, megismeri ezek természetét, a várható lefolyását és minél többet megtud a kezelési lehetőségekről. A pszichoedukáció, vagyis a beteg szervezett, szakszerű, intézményes, szakemberek által végzett felvilágosítása és oktatása a betegségéről a terápia fontos része. Ennek a tájékoztatásnak nemcsak a páciensre, hanem a mikrokörnyezetére, a családjára is ki kell terjednie. A hozzátartozók ennek a felvilágosításnak a keretében kaphatnak jól használható, a mindennapi gyakorlatban alkalmazható tanácsokat a szkizofrén betegek gondozásához. 

 

Pszichoterápiás módszerek

A szkizofréniának legjellegzetesebb és talán a legsúlyosabb tünetei a gondolkodásbeli, úgynevezett kognitív tünetek. A betegség hatással van ugyanis az érzékelésre, a beérkezett információk feldolgozására, téves észleléshez, értékeléshez, ítéletalkotáshoz vezet. A hibás információfeldolgozás következményei azok a bizarr gondolatok, téveszmék, amelyek a beteg és a környezete számára is a leginkább feltűnőek: például a beteg őt irányító hangokat hall, vagy úgy érzi, követik, figyelik stb. A pszichoterápiás foglalkozások, beszélgetések abban segítenek, hogy az érintett megismerje betegségét, és ennek megfelelően tudja szervezni az életét, képes legyen kezelni a szkizofréniával járó nehézségeket. Az egyik legfontosabb pszichoterápiás módszer a kognitív viselkedésterápia. Ennek célja, hogy a beteg megértse, milyen folyamatok vezetnek kóros élményeihez, képes legyen például a téves észleléseit betegsége tüneteiként felismerni és értékelni. A beteg a pszichoterápia révén együttműködőbbé is válik, például jobban belátja a gyógyszerek rendszeres szedésének fontosságát.

 

Egyedül nem megy: szociális gondozás

A gyógyszeres kezelés a tüneteket enyhíti, a kognitív terápia, a pszichés gondozás pedig a beteget segíti a betegségének megértésében, elviselésében. Mindezek mellett nagy szükség van az úgynevezett pszichoszociális segítségre is. A szkizofrénia a betegek többségénél az ambíció, a tettvágy, a küzdőszellem, a lelkierő csökkenését, kihunyását okozza. A terápia célja, hogy a beteget segítse beilleszkedni a közösségbe, a családi életbe, megőrizze munkaképességét vagy újra alkalmassá tegye munkavégzésre, csökkentse a rá nehezedő stresszt. Ennek során a szakemberek, például a pszichiátriai gondozó munkatársai felmérik a beteg szociális hátterét, felveszik a családtagokkal a kapcsolatot, őket is bevonják a betegséggel kapcsolatos felvilágosításba, majd a támogató munkába. A szkizofrén betegekkel foglalkozók tapasztalatai szerint kiemelt jelentősége van annak, hogy a család mennyire áll a beteg mellé, ezen múlhat az, mennyire lesz képes együtt élni a betegségével, és milyen mértékben sikerül megőriznie korábbi életminőségét, egzisztenciáját. 
 
Dr. Sümegi András 
 
Házipatika - Kiss Éva 
süti beállítások módosítása