Napjainkban számos tévhit terjeng a depresszióval és az antidepresszánsokkal kapcsolatban, melyek főként a betegek információhiányából, tájékozatlanságából fakadnak. E téves információkat szeretné az alábbi videó eloszlatni, mely a depresszió tüneteinek, okainak, lehetséges következményeinek és a gyógyulás lehetséges útjainak témáját járja körbe, számos neves, hazai szakember közreműködésével. 

DRportál 

Nekünk Mohács kell?

Miközben jelentősen nőtt a kábítószerek injektálásának száma, az állami támogatások elapadása miatt a tűcserék 2012-ben 35%-al kevesebb steril fecskendőt tudtak kiadni. Vajon addig kell várnunk, amíg kitör a HIV-járvány, hogy a döntéshozók észbe kapjanak?  

A Nemzeti Drog Fókuszpont által szervezett hétfői konferencián az adatgyűjtő központ munkatársa, Tarján Anna bemutatta az elmúlt év tűcsere programokkal kapcsolatos előzetes, még nem hivatalos adatait. Az adatok, bár sok meglepetést nem tartalmaztak, mégis letaglózóan hatottak. Ha a tűcsere programok puszta számát nézzük, akár még kedvező tendenciákat is láthatunk: 24-ről 29-re nőtt a programok száma, 16 helyett már 20 városban is elérhető tűcsere. Ez az eredmény azonban csalóka, hiszen ami igazán számít, az a programok lefedettsége, ezt pedig a kiosztott tűk számával, illetve az egy főre jutó tűk éves számával lehet legjobban mérni. Márpedig a 2011-es 648 ezerről a kiosztott tűk száma 420 ezerre, azaz 35%-al csökkent. Az elért kliensek száma pedig 3373-ról 3357-re.

A WHO ajánlásai szerint a tűcserék akkor képesek hatékonyan betölteni a HIV-megelőző szerepüket, ha egy kliensre minimum évi 100 fecskendő jut – Magyarországon ez a szám csupán 73 (tízzel kevesebb, mint két éve). Ez azt jelenti, hogy kijelenthetjük: a nemzetközi sztenderdek szerint a hazai tűcsere programok alacsony hatásfokkal működnek, ebből pedig az következik, hogy magas a HIV és hepatitis járvány kialakulásának kockázata. Különösen akkor, ha hozzávesszük ehhez azokat az adatokat, amelyek szerint 2009 óta átalakult az intravénás szerhasználat mintája: a heroin korábbi túlsúlyát ma már a stimulánsok, leginkább a különféle dizájner drogok injektálása vette át. A felmérések szerint ezeket a szereket többször injektálják, tehát nőtt a tűigény. A fogyasztók több, mint 90%-a Budapestre koncentrálódik, ahol a 2011-es 608 ezerrel szemben 387 ezer fecskendőt osztottak ki. 

De vajon hogyan hatott ez a fogyasztók szerhasználatára? A kevesebb tű több megosztást jelent – különösen magas a megosztás aránya a dizájner drogokat fogyasztók körében, ahol elérheti a 80% százalékot! Volt olyan kliens, aki ugyanazt a tűt harmincszor használta újra – márpedig a kicsorbult, szennyezett tű nagyon csúnya sérüléseket és szövődményeket tud okozni. Ilyen körülmények között elég, ha akár egy HIV fertőzött szerhasználó bekerül egy társaságba, és igen gyorsan továbbadja a vírust a társainak.

Vajon hol tartunk jelenleg a fertőzések terén? Dudás Mária, az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) járványügyi osztályának szakorvosa szerint pontosan nem lehet megmondani, ugyanis a szűrőprogramok nem érik el a jelenleg is injektáló populáció jelentős részét. Az eddigi szűrőprogramokba a drogambulanciákon keresztül nagy számba kerülnek be olyan ex-fogyasztók, akik az elmúlt egy évben már nem injektáltak, és mivel a szűrésre az elmúlt évben a kormányzat egyetlen fillért sem tett elérhetővé, a tűcsere programok jelentős részében alig került sor szűrésre. A jelenlegi, nem reprezentatív adatok is magas hepatitis fertőzöttséget mutatnak az aktív injektálók körében, a HIV fertőzések száma eddig alacsony maradt. Amikor megkérdeztem, hogy mennyi pénzre lenne szüksége az OEK-nek a fertőző betegségek monitorozásához, Mária elmondta, hogy 2010-ben 6 millió forintért vettek HIV-szűrő készleteket, azóta ezekből élnek – magyarul pár millió forint hiányzik ahhoz, hogy megtudjuk, hányan fertőződtek meg. Ez a kormányzati költségvetés mércéjével mérve aprópénz. Különösen ahhoz képest, hogy a majdani HIV pozitív emberek gyógykezelése ennél nagyságrendekkel többe fog kerülni.

A konferencián két román előadótól azt is megtudhattuk, hogy milyen gyorsan tud egy alacsony HIV prevalenciájú ország magas prevalenciájú országgá válni. Romániában 2009-ig összesen kevesebb, mint 10 HIV fertőzést regisztáltak az intravénás szerhasználók körében. Ekkor azonban betörtek a romániai piacra a dizájner drogok, pont abban az időszakban, amikor a gazdasági válság és egyéb kedvezőtlen folyamatok (a tűcseréket korábban támogató Globális Alap kivonulása) miatt a tűcserék támogatása töredékére csökkent. Az eredmény: 2009-ben a fogyasztók 97%-a fogyasztott heroint, 2011-ben már 69%-a egyéb szereket injektált. 2010-ben 14, 2011-ben 131, 2012-ben pedig 237 új HIV fertőzést regisztáltak az injektáló fogyasztók körében. A legfrisebb, hólabda módszerrel végzett felmérés szerint jelenleg több mint felük, 52%-uk HIV fertőzött!

Ha több ezer többnyire marginalizált drogfogyasztó válik HIV-fertőzötté, annak a következményei beláthatatlanok. Hiába rendelkezik egy ország jó ellátórendszerrel a HIV pozitívok számára, ahol elvileg mindenki hozzáfér azokhoz a gyógyszerekhez, amik tünetmentessé tehetik őket évtizedeken keresztül. Ezeknek a pácienseknek a jelentős része nem rendelkezik egészségbiztosítással, személyivel, állandó lakhellyel – és maga a drogfogyasztó életmód miatt is nagyon csekély esélyük van arra, hogy rendszeresen hozzájussanak a gyógyszereikhez. Márpedig ha valaki nem szedi időben a HIV-gyógyszerét, akkor a vírus mutálódik és rezisztenssé válik a gyógyszerre. Különösen aggasztó, hogy Romániában magas a TBC fertőzés aránya, a TBC-HIV koinfekció (nevezik TurboHIV-nek is) sokkal kevésbé gyógyítható.

Románia intő jel kell, hogy legyen a számunkra. Lehet, hogy amikor ezeket a sorokat írom, máris késő megelőzni a járványt, mert éppen ezekben a pillanatokban szűrik ki a HIV pozitív drogfogyasztók első tucatjait. Ha egyáltalán kiszűrik. 2013-ra ugyanis a kormány nem tett elérhetővé pályázati pénzeket a szűrőprogramok folytatására. Az ártalomcsökkentő szervezetek próbálnak magánadományokat felhajtani, és vannak is szép kezdeményezések: a Kék Pont például a MAC kozmetikai cégtől kapott 5 millió forintot, illetve egy magánszemély 3 milliós adományából a Csajnap is működni tud, egy másik magánadományozó jelentkezett nálam, aki a három legnagyobb budapesti tűcserét szeretné 100 ezer fecskendővel támogatni. Ezek azonban még mindig csak töredékét jelentik a szükségletek kielégítésének. Az állam felelősságvállalása nélkül az ellátórendszer be fog borulni, és hamarosan azon vehetjük észre magunkat, hogy a romániaihoz hasonló HIV-járvány végérvényesen megváltoztatja a hazai drogszcénát. 

A nemzetközi példákból világos, hogy mit kell tenni a járvány megállítása érdekében: széles körben elérhető ártalomcsökkentő szolgáltatások, szűrés és tanácsadás, a fogyasztók kriminalizálásának megszüntetése, és az utcai fogyasztást csökkentő innovatív beavatkozások, mint például a fogyasztói szobák (lásd a filmünket). 

Nekünk tényleg mindig Mohács kell ahhoz, hogy elinduljunk a megfelelő irányba?  

Drogriporter.blog

Pszichológia: Viselkedési függőség nem gyógyítható joggal

Első pillantásra talán meghökkentő, ha valaki egy kalap alá próbálja venni a szex-, illetve pornófüggőséget, a kóros evészavarokat, a szerencsejáték-szenvedélyt, az internettől (illetve újabban a Facebooktól vagy online játékoktól) való beteges függést, meg a vásárlási kényszert vagy a munkafüggőséget.  

Közelebbről megnézve azonban az említett zavarok nagyon sok közös jellemzővel bírnak, és tudományos, illetve orvosi értelemben nemcsak egymással, hanem az alkohol- és drogfüggőséggel is rokonságot mutatnak – derült ki azon az e heti budapesti nemzetközi tudományos konferencián, ahol a világon első ízben próbálták egységes keretbe foglalni az úgynevezett viselkedési addikciókra vonatkozó ismereteket.

Ahogyan Demetrovics Zsolt, az ELTE Pszichológiai Intézetének igazgatója, az International Conference on Behavioral Addictions főszervezője fogalmazott, már az is relatíve friss fejlemény, hogy ezeket a jelenségeket addikcióként értelmezzük, annak ellenére, hogy az okok és a működési mechanizmusok rokonsága a szakemberek számára nyilvánvaló. – A kémiai addikciók elterjedtsége jelentősen nőtt az elmúlt évtizedekben, részben bizonyosan a kulturális kontrollmechanizmusok visszaszorulása miatt.

A viselkedési függőségek esetében ezek a kulturális elvárások és szabályozók korábban talán még hatékonyabbak voltak, ám a kisközösségek felbomlása, a modern társadalmak individualizálódása egyre inkább teret adhat az említett zavarok megjelenésének és terjedésének. Nagymértékben csökkent a közösségi cselekvések jutalmazó jellege, helyette felerősödtek az örömszerzés keresésének egyéb módjai – hangsúlyozta kérdésünkre a magyar szakember.

Mark Griffiths, a Nottingham Trent University kutatója szerint nem egyértelmű, hogy a tényleges esetszám nőtt meg, vagy inkább az empirikus kutatások látható konjunktúrája produkál sokkal több gyakorlati tapasztalatot, de az tény, hogy vannak adatok, amelyekből könnyű kirajzolni egy emelkedő trendet. – Korszaktól, kultúrától is függ, hogy mi az, amit már viselkedési függőségnek tekintenek – szögezte le, azt is hozzátéve: bizonyos közös jellemzők (például a hangulatmódosító hatás, a hozzászokás kialakulása, a konfliktusok megjelenése és a visszaesésre való hajlam) mindenképpen segítenek a kóros függés beazonosításában.

Létezik egy nagyon markáns genetikai faktor – hasonlóan a drogfüggőséghez –, ez azonban nem a betegség genetikai meghatározottságát, hanem hajlamot, sérülékenységet jelent – állítja Demetrovics. Az öröklött sérülékenység mellett a személyiségfejlődés folyamata, valamint pszichológiai, társadalmi és kulturális tényezők is befolyásolhatják a viselkedési addikciók kialakulását.

John Grant, a University of Chicago kutatója azt a dilemmát járta körül, hogy lehet és érdemes-e ezt a betegségcsoportot gyógyszeresen kezelni. Érvei között elhangzott, hogy a viselkedési addikciók jelentős népegészségügyi problémának számítanak (kimutatható mortalitási következményekkel), és magának a függésnek a kezelésére léteznek is ígéretes hatóanyagok, bár ezek biztonságos alkalmazásához még többet kellene tudni a betegségek ideg- és élettani hátteréről. Grant azt is megemlítette ugyanakkor, hogy bizonyos vegyületek a „nem kémiai” viselkedészavarok kialakulásában is szerepet játszhatnak.

– A tiltás vagy a lehetőségek korlátozása nem feltétlenül vezet eredményre olyan esetekben, amikor a késztetés valójában nem kívülről, hanem belülről jön – jegyezte meg Demetrovics Zsolt arra a kérdésünkre, hogy sikeres lehet-e például a játékgépek eltüntetését célzó szabályozás a játékfüggőség visszaszorításában. – Betegségeket nem lehet jogszabállyal gyógyítani. Nem rossz szokásról, akaratgyengeségről van szó, vagyis a probléma nem morális, hanem orvosi-pszichológiai természetű, bár a társadalom gyakran szeretné másképp látni. A beteg embernek segítségre, és nem tilalmakra vagy büntetésre van szüksége – érvelt a kutató.

Anneke Goudriaan, a University of Amsterdam neurobiológusának szavaiból az derült ki, hogy a vizsgálataikban megfigyelt szerencsejáték-függők esetében a betegség tényét az agyi képalkotás módszereivel is ki lehet mutatni: az érintetteknél az MRI-felvételek nyerési szituációban erős jutalmazási mechanizmusokat jeleznek, a játékból való kieséskor pedig fokozott aktivitást mutatnak a veszteség/büntetés típusú funkciókért felelős agyterületeken, és a különbség kifejezetten jelentős az egészséges (nem függő) kontrollcsoporthoz képest.

Magyarországon a viselkedési addikciókban szenvedőket az általános pszichológiai-pszichiátriai ellátás keretében kezelik, nincsenek speciális ellátóközpontjaink. A szakértők szerint – bár a gyakoribb viselkedési addikciók (például a szerencsejáték-függőség) ellátására szerencsésebb lenne ilyen központok kialakítása, valójában önmagában a centrumok hiánya nem feltétlenül baj – az viszont egyértelműen hasznos lenne, ha a „frontvonalban” dolgozók erre a területre vonatkozó szakmai képzést is kapnának.

nol - Hargitai Miklós 

A tudomány mai állása szerint a pánikbetegség kialakulásának több oka lehet.

A kutatások arra engednek következtetni, hogy kialakulásában egyes anyagok optimálistól eltérő szintje az agyban, genetikai hajlam, valamint pszichológiai okok játszanak közre.

A biológiai teória támogatói szerint a pánikot neurobiológiai működési zavar okozza. 
Az ezzel kapcsolatos kutatások eredményei több különböző anyagot is provokáló tényezőnek találtak. Ilyenek pl. a laktát, a koffein, a glutén.

A kognitív teóriát támogatók szerint a testi tünetek félreértelmezése az, mely végül  pánikrohamig „turbózza fel” a szervezetet.

A félelem a félelemtől modell azt mutatja, hogy azok a szituációk, melyek hasonlóak ahhoz melyben az első pánikroham kialakult, előzetes szorongást okoznak, mely fokozza az éberséget, az aggodalmat, valamint növeli a külső és belső ingerekre irányuló kóros önmegfigyelést.

Mindezek mellett ez idáig nem nyert egyértelmű bizonyítást az, hogy csak biológiai, vagy csak kognitív tényezők vezethetnek a pánikbetegség kialakulásához. 
Úgy gondolják, hogy mindkettőnek szerepe lehet a pánikbetegség létre jöttében. Továbbá úgy tűnik, hogy bizonyos külső tényezők is, különösen a stresszes élethelyzetek, szintén fontos szerepet játszanak a pánikbetegség kialakulásában.

Pánik és a stresszes életesemények

David H. Barlow pánikbetegséget vizsgáló kutató azt találta, hogy a pánikbeteg emberek életében gyakoriak a stresszes életesemények. Habár a legtöbb ember nem kapcsolja össze az első pánikrohamot semmilyen korábbi jelentős eseménnyel, ha alaposan kikérdezik őket, kb. 80%-uk képes volt visszaemlékezni egy vagy több negatív eseményre is az első pánikrohamot megelőzően.

Derrick Silove ausztrál kutató számos olyan esetről számolt be, ahol valamilyen traumatikus esemény után (haláleset, betegség, személyes konfliktus) jelentkezett a pánikbetegség. 
Úgy találta, hogy a fenyegető események a gyerekkorban fogékonyabbá tehetik az embert a szorongásra és a pánikrohamok kialakulására a későbbi életében. 

Silove és más kutatók is lehetségesnek tartják, hogy nem egy veleszületett biológiai tényező az, mely előhozza az első pánikrohamot, hanem egy traumatikus háttér. Pl. valamilyen fizikai bántalmazás. (1)

De születtek olyan eredmények is egy családi öröklődést vizsgáló tanulmányban, mely szerint a pánikzavar örökletes betegség és kétszer annyi nőt érint, mint férfit. (3)

Néhány kutatási eredmény

Egy ikrekkel történő vizsgálatban 32 egypetéjű és 53 kétpetéjű felnőtt, ugyanazon nemű ikrek genetikai tényezőit vizsgálták szorongásos betegségekkel kapcsolatban. A pánikbetegséggel járó szorongásos zavarok ötször olyan gyakoriak voltak az egypetéjű ikreknél abban a csoportban, ahol pánikbetegek és agorafóbiások voltak. 
A generalizált szorongással küzdők esetében a genetikai tényezők nem voltak nyilvánvalóak, míg a pánikbetegséget és a pánikrohammal járó agorafóbiát úgy tűnt befolyásolják. (2)

Egy másik kutatásban, különböző életeseményeket vizsgáltak a pánikzavar kialakulása előtti 12 hónapra vonatkozóan 64 betegen. A kontroll csoporthoz képest – mely 78 egészséges alanyból állt – a pánikbetegek magasabb pontokat értek el a stresszes életesemények számát illetően. 

A kiszámíthatatlan életesemények nagyobb számban fordultak elő és komolyabbak is voltak a betegek esetében. Tehát gyakrabban fordult elő életeseményhez köthető stressz a pánikbetegség kialakulását megelőző hónapokban. Úgy találták a szeretett elvesztése vezetett legtöbbször a pánikbetegség kialakulásához. (4)

A cöliákiás betegek nagy gyakorisággal lesznek pánikbetegek és major depressziósok, ez derült ki egy erre kiélezett kutatásból. Ha szubklinikai (látens) pajzsmirigy betegséggel társul a cöliákia, akkor az jelentős kockázati tényezőt jelent a pszichiátriai betegségekre. (5)

Egy kutatásban a személyes problémák és a pánikrohamok kapcsolatát vizsgálták az agorafóbiával kapcsolatban. 50 agorafóbiás ember személyes jellemzőit, stressz faktorait és konfliktusait értékelték ki. Az eredmények azt mutatták, hogy az agorafóbiások függő személyiségek voltak, szociálisan szorongóak és határozatlanok. A fóbia kialakulása előtt a legtöbb résztvevőnek volt valamilyen komoly konfliktusa. Az első pánikrohamot megelőző évben a többség (84%) házassági vagy kapcsolati konfliktusokon ment keresztül. További stressz faktorok voltak még a családi konfliktusok (64,5%), a válás (26%), a szociális elszigetelődés (22%), egy szeretett személy halála (22%) és költözés is. (18%). (6)

Összefoglalás

Mindent összevetve úgy tűnik, hogy létezhet egyfajta genetikai hajlam a pánikbetegségre, a vegetatív idegrendszer labilis működésére. Ugyanakkor ez a hajlam feltételezhetően nem mutatkozik akkor, ha nincs olyan körülmény, külső ok, mely beindítaná a pánikzavart.

A kutatásokból úgy tűnik, hogy ezek az okok személyes konfliktusok, nehéz élethelyzetek és események, melyek kihívás elé állítják az idegrendszert. Ha az idegrendszer tartós vagy hirtelen jött nagy megterhelésnek van kitéve, az az érintett embereknél pszichoszomatikus tüneteket von maga után, mely által kialakulhat az ördögi kör, vagyis a félelem a további pánikrohamoktól.

Felhasznált irodalom:

1. Does stress cause psychiatric illness? Carolyn M. Mazure

2. Genetic Factors in Anxiety Disorders

Svenn Torgersen, CandPsychol, Arch Gen Psychiatry. 1983;40(10):1085-1089.doi:10.1001/archpsyc.1983.01790090047007

3.A Family Study of Panic Disorder

Raymond R. Crowe, MD; Russell Noyes, MD; David L. Pauls, PhD; Don Slymen, PhD

Arch Gen Psychiatry. 1983;40(10):1065-1069. doi:10.1001/archpsyc.1983.01790090027004.

4. The role of life events in the onset of panic disorder

    C. de Loof, J. Zandbergen, H. Lousberg, H. Pols, E. Griez

    State University of Limburg, Department of Clinical Psychiatry, P.O. Box 616, MD 6200 Maastricht, The Netherlands

    Recent life events and panic disorder

    Am J Psychiatry 1989;146:622-626.

5. Association between panic disorder, major depressive disorder and celiac disease: A possible role of thyroid autoimmunity

    Mauro Giovanni Carta, Maria Carolina Hardoy, Maria Francesca Boi, Stefano Mariotti

    Bernardo Carpiniello, Paolo Usai

    a Division of Psychiatry, Department of Public Health, University of Cagliari, Via Liguria 13, 09127 Cagliari, Italy

    b Department of Internal Medicine, University of Cagliari, Via Liguria 13, 09127 Cagliari, Italy

6. The role of interpersonal problems in the development of agoraphobia with panic attacks

    Liliana Kleiner, Ph.D., Montreal General Hospital, Canada, W.L. Marshall, Ph.D., Queen's University, Canada 

Pánikbetegség

A tinédzserek szociális félénksége nem egyszerűen a pszichológusok által túlzottnak ítélt szorongás - derült ki egy új kutatásból.  

Az University of California kutatói megállapították, hogy a skizofrén betegeknél a neurális feldolgozási folyamat zavara folytán az egyszerű hallható hangok az agy számos régióján keresztül diszfunkcionális információk kaszkádjává fejlődhetnek.

A kutatást vezető Dr. Gregory Light és munkatársai EEG használatával 410 skizofrén és 247 pszichésen egészséges résztvevőn tanulmányozta az agyműködés dinamikáját. Az eltérési negativitást (mismatch negativity, MMN) és a P3a eseményfüggő potenciált egy új számítógépes képalkotó eljárással vizsgálták. Az egészséges résztvevőknél a hallható hangok változásai az agyi struktúrák komplex hálózatára kiterjedő,  specifikus EEG-mintázatot váltottak ki a másodperc tört része alatt.

A skizofrén betegeknél ez a folyamat zavart szenved: a mediális frontális lebeny specifikus területein csökkent aktivitás tapasztalható, amely gyorsan tovaterjed az agy más területeire, melyek az aktivációt és a figyelmet biztosítják. 

A beszéd tónusának apró változásai komplex információkat közvetítenek, beleértve a mondanivaló tartalmát és érzelmi töltetét. Ha a beteg agya nem optimálisan dolgozza fel a hallott információt, az értelmezésből kimaradnak az apró, de fontos szociális jelzések, és így a valódi jelentéstartalom. A beszéd apró változásaiból a betegek nem feltétlenül érzékelik a szarkazmust vagy a humort, ami a megfelelő szociális funkciók fő gátja lehet.

„A skizofrénia tünetei közt gyakori a hanghallucináció. A szenzoros információfeldolgozás korai zavarai azonban különféle abnormalitások konstellációjával társulnak, ami megmagyarázhatja a skizofrén klinikai tünetek kifejlődését  a hanghallucinációktól a kognitív diszfunkciókig, melyek érintik a koncentrációt, a tanulást és a memóriát. Ha valakinek az agya normál hallás ellenére nem képes hatékonyan detektálni a hallható hangok apró változásait, valószínűleg nem lesz képes automatikusan irányítania a figyelmét és gyorsan kódolni az információkat” – foglalta össze Dr. Light.

Az MMN és P3a agyi biomarkerek monitorozása skizofréniás betegeknél ígéretes lehet a nehezen megfogható agyi és molekuláris diszfunkciók feltárásában, segítséget nyújthat a diagnózishoz, a terápiás döntések meghozatalához, és a terápiák hatékonyságának nyomon követésében. Mindezeken túl, előre jelezhetik a súlyos mentális betegségek kialakulásának fokozott rizikóját, hiszen ezekben az esetekben a legvalószínűbb, hogy a korai intervenció kedvezően befolyásolhatja a kórlefolyást. 

DRportál

A korábbi évekhez képest csaknem kilencszer több hepatitis A vírussal fertőzött beteget regisztráltak tavaly március óta a fővárosban – írta az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) információs lapjára hivatkozva a Világgazdaság.

Az OEK hepatitis A-járványról ír, amelyben 2012 végéig 182-en betegedtek meg. Ez a háromszorosa az országos átlagnak, és a betegek száma az idén januárban sem csökkent, elérte az ötvenet.

Tavaly a megbetegedések csaknem fele a belvárosi kerületekben fordult elő, az érintettek nagyobb része férfi. A járvány több közösséget, hajléktalanszállót, gyermekotthont érintett. 

Hvg

A kormány támogatja a dizájner drogokról szóló nemzetközi adatbázis létrehozását. Az ilyen, vegyi úton előállított, tudatmódosító hatású anyagokból szinte minden héten jelenik meg új a piacon, s ezzel a problémával minden országban találkozni lehet - mondta Kiss Norbert államtitkár.  

A kormány keményen fel akar lépni az úgynevezett dizájner drogok ellen, ennek egyik eszköze, hogy támogatja egy globális adatbázis létrehozását - mondta el hétfőn Kiss Norbert ifjúságért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, aki az ENSZ Kábítószer Bizottságának (CND) ülésén vett részt Bécsben.

Az Egyesült Királyság határozati javaslatban szorgalmazza egy ilyen korai globális előrejelző rendszer létrehozását, ezt más országokkal együtt Magyarország is támogatja - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának illetékese.

Az ilyen, vegyi úton előállított, tudatmódosító hatású anyagokból szinte minden héten jelenik meg új a piacon, s ezzel a problémával minden országban találkozni lehet - mutatott rá Kiss Norbert.

Mint kifejtette, az EU nem minden országa ért egyet teljes mértékben a kezdeményezéssel. Egyes országok úgy látják, hogy a rendszer a dizájner drogok "listázását" jelentené a büntethetővé nyilvánítás céljával, s nem támogatják ezt a javaslatot. Kiss Norbert hangsúlyozta: Magyarország álláspontja szerint nem a már bevizsgált szerek "listázásáról" lenne szó, hanem egyfajta korai előrejelző rendszerről, amely az újonnan felbukkanó szerek jelzésével jobb prevenciót tesz lehetővé. "A válasz nem a struccpolitika, hanem hogy kiállunk és megfogjuk egymás kezét" - fogalmazott.

Kiss Norbert rámutatott: több más európai ország mellett Magyarország az elsők között hozott létre úgynevezett "C" listát. A szereknek a listára kerülésétől számítva egy év áll a hatóságok rendelkezésére ahhoz, hogy megvizsgálják, valóban történik-e visszaélés vele, s ebben az esetben büntethetővé tegyék a használatát, vagy az ellenkező esetben levegyék a listáról.

Az Európai Unión belül jelenleg is létezik egyfajta előrejelző rendszer - tette hozzá Müller Éva nemzeti drogkoordinátor. Mint elmondta, ez az EU Drog Monitoring Központja keretében működik. Magyarországon a Nemzeti Drog Fókuszpont, az Emmi háttérintézménye az a szerv, amely tájékoztatást tud adni a megjelent szerekről, klinikai és társadalmi hatásaikról.

Kiss Norbert hangsúlyozta azt is: az államtitkárság terve az, hogy előtérbe állítsa azokat a társadalmi problémákat, amelyek a kábítószer-fogyasztáshoz vezetnek. Míg sok harmadik világbeli országban a tömeges szegénység ilyen társadalmi probléma, Magyarországon némely esetben az elszegényedés, máskor például a munkanélküliség áll a háttérben - fejtette ki. "Sok esetben a sport is lehet megfelelő válasz a fiataloknak a drog helyett, azt szeretnénk, hogy valódi szenvedélyük a sport legyen" - jegyezte meg Kiss Norbert. 

Hvg 

Részlet a PS Magazin tavaszi számához készült anyagunkból, amit Bartha Máté fotóstársammal készítettünk.
Ezúttal a Ráckeresztúri Drogterápiás Otthonban jártunk.
A bentlakókkal és munkatársakkal beszélgettem, a múltról, a drogos létről és egy jobb jövő reményéről.

“Gyere, és szerezzünk egy kis kólát, gyorsat, icát vagy akármit! Elég volt a mából, rám fér egy kis boldogság! Ne rinyálj már, nem lesz semmi, mindenki ezt csinálja! Nem szokok rá, dehogy szokok, ahhoz totál idiótának kell lenni. El tudod képzelni, hogy szúrjam magam, hogy meglopjam az anyámat, vagy csövesként tarháljak a Blahán? Akkor?? Most komolyan mit parázol? De bébi, ha téged ez megnyugtat, akkor holnaptól nem csinálom, csak még ma akarok egy kicsit.

A drogfüggőség az, amit senki nem akar magának és senki nem hiszi el, hogy a rabjává válhat.  A drogfüggőség az, amit a szülők még mindig csak fikcióként, egy lehetetlen lehetőségként tartanak számon. Annak ellenére, hogy egyre több információ van már birtokunkban a drogokról és hatásukról, egyre több film és könyv dolgozza fel  szerfüggők drogkarrierjét, még mindig távoli mumusként tekintünk rá. Közben szinte az orrunk előtt, sok esetben legálisan és követhetetlenül születnek az újabbnál újabb vegyületek, olyan elképesztő következményekkel, amelyekről horrorfilmekbe illő videók terjengnek a világhálón.

Következő összeállításunk olyan fiúk vallomásai, akik újra és újra vágytak a megvásárolt illúzióra, és kontrollt vesztve sodródtak egy olyan úton, ahonnan mindenki csak önerőből tud letérni. Megszólalnak a segítő szakemberek is (köztük a rehabilitációs központ programvezetője), akik szakmai tudásukkal és személyes tapasztalataikkal támogatást, útmutatást és reményt jelentenek az új életre vágyó drogfüggők számára. Szavaikat nem elrettentésnek, hanem útmutatásnak szánjuk, egyfajta figyelmeztetésként, miszerint a szerfüggőség következményei nem a mozi filmek hatásvadász elemei, hanem nagyon is valóságos állomások a komoly droghasználat forgatókönyvében.

A ráckeresztúri Drogterápiás Otthon lakóinak múltja tele van mélységekkel és egymásba csúszott holnapokkal. Történetük több ponton összecseng, de mégsem összehasonlíthatóak: egytől-egyig önálló életet élő megtapasztalás. Olyan események, élmények törvényszerű spirálja, amelynek aljára kerülni igen könnyen, de onnan visszatérni csak valódi elszántsággal lehet. Személyes vallomásuk sokféle szemszögből láttatja a függőség, a drogos lét belső világát, lehetséges okait, következményei és mindazt a döbbenetes változást, amin egy komoly szerhasználó keresztül megy.

Külön köszönet Kubiszyn Viktornak, a Drognapló című önéletrajzi regény írójának, a Ráckeresztúri Drogterápiás Otthonnak és a fiúknak bátorságukért és őszinteségükért.”

Az anyag folytatását, Royal, Gergő, Kapitány, Kocsis Attila és Centgraf Károly riportjait a magazinban olvashatjátok.

Néhány fotó Bartha Máté képeiből:
nonrelevant

Royal

MashKulture

“Szeretem szívni a ragasztót, másom nincs is,” jelenti ki a zavaros tekintetű fiatal srác, és jól beleszippant a zacskóba. “Hét éve élek itt az utcán, és minden nap meg kell küzdenem az élettel.” Bukarest Északi Pályaudvarától nem messze járunk, éjjel 11 körül jár az idő. Egy AIDS-ellen küzdő romániai civil szervezet, az ARAS utcai megkereső buszával érkeztünk ide, hogy a drogfogyasztó és szexmunkás utcagyerekekről filmezzünk. Ezrével élnek a városban. Sokan közülük a csatornahálózatba vették be magukat, ahol nem zavarják őket a rendőrök, és ahol még télen is elfogadható a hőmérséklet. Ahogy a mikrobuszunk (ami eredetileg mentőautó volt) megáll a pályaudvarral szemben, egyre több alak bontakozik ki a homályból – egyesek szó szerint a föld repedéseiből kúsznak elő. A rendőrök ugyanis folyamatosan bebetonozzák a csatornanyílásokat, a hajléktalanok azonban új lukakat vájnak a földbe, amelyeken, bár csupán hason csúszva-másza, de be lehet hatolni a csatornák mélyére. Bele sem nagyon merek gondolni, hogy milyen lehet az élet odalent.

Az ARAS egyike azon kevés szervezetnek, amelyek segíteni szeretnének ezeknek a társadalom által kivetett páriáknak. A klienseik közül sokan már tizenévesen olyan lerobbant állapotban vannak, mint a nagyapók. A családjuk kitaszította őket, esetleg ők maguk szöktek meg alkoholista vagy bántalmazó szüleik elől. Amikor tehetik, különféle gyanús tartalmú dizájnerdrogokat injektálnak és napokig pörögnek alvás nélkül. Amikor nem telik rá, szimplán szipuznak, azaz ragasztót szívnak zacskóból. A dizájner drogok – az illegális drogok olcsó legális helyettesítőszerei – 2009-ben robbantak be a romániai piacra, Kínából és Indiából exportálják őket, többnyire olyan pörgetőszerek, amelyek eufóriát és éberséget okoznak, túladagolva azonban pánikrohamot és paranoiát tapasztalhat meg a fogyasztó. Ezeket a stimuláns drogokat a heroinnal ellentétben nem 3-4-szer, hanem akár 15-ször is beszúrják egy nap, ez pedig azt jelenti, hogy jóval nagyobb eséllyel osztják meg egymás között a tűket és a fecskendőket. És mivel a gazdasági világválság folyományaként a tűcsere programok támogatása megcsappant, jóval kevesebb steril fecskendő jutott el a fogyasztókhoz. Míg 2009 előtt alig néhány HIV-fertőzést regisztáltak a drogfogyasztók körében, az utóbbi években ez a szám több ezerre nőtt! Kitört a járvány, AIDS ante portas. És mivel az utcakölykök jelentős része szexet is árul, ez a járvány nem fog megállni a drogfogyasztóknál. 


“Mindenki lejmolni fog tőled pénzt, cigit, de ne adj nekik semmit,” magyarázza Dan, az utcai megkereső csapatot vezető szociális munkás a szabályokat. “Ha adsz az egyiknek, akkor a másik is kérni fog valamit, és ha neki nem adsz, akkor úgy érzi, hogy kivéleteleztél a haverjával.” A kliensek odacsoportosulnak a mentő elé, és bizalmatlanul figyelik a kameránkat – egészen addig, amíg Dan elmagyarázza, hogy senkit nem fogunk felvenni az akarata ellenére. A legtöbben 15-30 év között vannak, bár néhány év utcai élet után már nehéz megállapítani. A zacskós srácot 30-nak tippeltem, kiderült, hogy csak tizenhét. A szociális munkások váltanak velük pár szót, felveszik az adataikat. A legtöbben csak fecskendőért jöttek, a lányok kondomot is kérnek. Egy srác a kezét mutogatja – kábé kétszeresére van dagadva. Alaposan mellészúrhatott.

“Nem érzed rosszul magad, amikor egy tizenéves kölyöknek kell fecskendőt adnod?” – kérdezem Dant. “Hogy a fenébe ne érezném rosszul magam, de szerinted ha nem adok neki fecskendőt, akkor nem fog szúrni?” – kérdez vissza. “Persze, hogy szúrni fog, de lehet, hogy valami használt, kicsorbult tűvel, amivel megfertőzi magát, aztán másokat.” Ránézek a kölykökre – és valóban, nem vitatható, ezek a srácok nem úgy néznek ki, mint akiket le lehetne beszélni. Minden mozdulatuk türelmetlen, feszült sóvárgásról árulkodik.

“Egy héten összesen 50 tűt és egy tucat óvszert vihetnek,” mondja Dan. “Ez azért van, mert kevés a pénzünk, egyébként ennél egy hardcore dizájner drog-fogyasztó több tűt is elhasznál, egy szexmunkás pedig több kondomot.” Aznap három kliens is jelentkezik önkéntes és névtelen HIV-szűrésre. Velük kicsit többet foglalkoznak, hiszen az eredményt – akár negatív, akár pozitív – tanácsadás is kíséri, így bezárkóznak velük az autóba úgy negyedórára. A legnépszerűbb a gyors nyálteszt, ami viszonylag nagy biztonsággal megállapítja a HIV-státuszt. Ahogy később megtudtam, aznap a háromból két pozitív eredmény is született. Az ARAS becslései szerint mára a klienseik több mint fele HIV fertőzött. Ha nem mennek el a klinikára és nem kapnak időben gyógyszert, vagy nem szedik azt rendszeresen, akkor a napjaik meg vannak számlálva – előbb-utóbb leáll az immunrendszerük és lassú, fájdalmas halált halnak. Ráadásul Romániában a legmagasabb Európában a tuberkolózisos megbetegedések száma – a TBC és a HIV koinfekció pedig gyakran kezelhetetlen és halálos koktélt alkot. 

Hamarosan továbbmegyünk az éjszakai megkereső körút következő állomására. “Ez kicsit rázós környék, itt ne szálljatok ki a kocsiból, és ne is vegyétek elő a kamerát,” magyarázza Adrian, az egyik szocmunkás. “A stricik nem szeretik, ha a lányokat filmezik.” Megfogadjuk a tanácsát. Amint megáll a mentőautó, szinte azonnal körésereglenek a lányok, többségük roma, 18-25 év közötti, szellősen öltöztek fel és szemmel láthatóan be vannak állva – másként nem viselnék ilyen könnyen a hideget. Bediktálják az azonosítójukat, és megpróbálnak minél több kondomot elvinni.  Alig pár perc múlva az egyik lány elkiáltja magát: “Garda, garda!” (rendőrök!) – és a lányok olyan varázslatos gyorsasággal tűnnek el a kapualjakban, mint amikor a gazellacsapat kiszagolja a közeledő oroszlánt. Csak éppen a gazellák nem tűsarkúban járnak. Mire a rendőrautó odaérkezik mellénk, már üres az egész utca.

“Hogy az ördögbe csináljon az ember így tisztességes HIV-megelőzést, azt mond meg?” – kérdezi keserűen Adrian. Valóban, nagyon úgy fest, mintha a rendőrök egy másik államnak dolgoznának és direkt keresztbe tennének a szociális munkásoknak. "Háromféle rendőrség van: a városi, a kerületi és a csendőrség, mind a három külön-külön is fejpénzt szed a lányoktól." És nem csak a rendőrséggel van baj. Az ARAS utcai megkereső buszát az EU strukturális alapjából finanszírozták, a projekt azonban júniusban lejár. Ha addig nem sikerül pénzt találniuk, még ez a busz is megszűnik, pedig az utcán élő kirekesztettek százai, ezrei számára ők jelentik az egyetlen kapcsolatot a nagybetűs társadalommal. A kormánytól eddig csak ígéreteket kaptak, pénzt nem. Mire hajnalban elköszönök tőlük, azon gondolkodom, hogy korunk igazi hősei nem az amerikai filmek unatkozó milliomosai, akik éjszaka fura álarcban igazságot osztanak és helyreteszik a rosszfiúkat.

Szerző: Sárosi Péter

Fotók: Takács István Gábor 

drogriporter.blog 

A XII. kerületi Korányi intézetben kialakított részleg munkatársai telefonon is segítenek.

Hivatalosan is megnyitották pénteken a dohányzásról való leszokást támogató módszertani központot Budapesten. Az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az akkreditált intézményi háttér szükségességét az indokolja, hogy a dohányzásról való "spontán leszokás" aránya Magyarországon kevesebb mint öt százalék. 

A központ call centerében a nap 24 órájában elérhetők pszichológusok, orvosok és egészségügyi szakdolgozók. A tavaly október óta ingyenesen hívható telefonszám 06-80/44-20-44 az év minden napján üzemel. Mint írták, a telefonos tanácsadás átlagosan 40 százalékkal növeli a leszokás esélyét.

A közleményben kitértek arra, hogy a központ felállításával párhuzamosan a dohányzásról leszokást támogató internetes weboldal fejlesztése is elkezdődött. A honlapon megtalálhatók lesznek a rendeléseket, képzéseket végző szakemberek elérhetőségei, a tüdőgondozók adatai, továbbá a gyakran feltett kérdésekre adott válaszok között is böngészhetnek az érdeklődők.

A központ munkatársai dohányzásleszokást segítő, a lakosság számára ingyenesen hozzáférhető csoportos tanácsadást is végeznek, illetve tüdőgondozókban dolgozó szakembereknek és háziorvosoknak továbbképzéseket indítanak, ugyanis "a rutin ellátás keretében minden orvosnak foglalkoznia kell a páciensek dohányzásproblémájával és tájékoztatást adni a leszokás lehetőségeiről" - írták a közleményben.

A Korányi intézet folyamatosan tartja a kapcsolatot a magyarországi tüdőgondozókkal. Az általuk rendszeresen szolgáltatott adatok alapján követhető a dohányzásleszokás alakulása Magyarországon.

A központot az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet az Egészséges Magyarországért Központtal együttműködve hozta létre. 

Weborvos 

A dizájnerdrogok terjedésére hívta fel a figyelmet az ENSZ nemzetközi kábítószer-ellenőrzési Szervezete (INCB) kedden közzétett éves jelentésében. A szervezet egyben összehangolt cselekvésre hívta fel az országokat, hogy megakadályozzák ezeknek az anyagoknak az előállítását, kereskedelmét és használatát.

Új pszichoaktív anyagok, az úgynevezett legális hangulatjavítók, más néven dizájner drogok növekvő veszélyt jelentenek a lakosság egészségügyi állapotára - emelték ki az INCB közleményében. Ezek az új pszichoaktív anyagok könnyen beszerezhetőek az interneten keresztül, a számuk - amely máris több százra tehető - folyamatosan növekszik.

Egyedül Európában minden héten legalább egy új szer jelenik meg a piacon. Korábban, 2000 és 2005 között még évente átlagosan öt új pszichoaktív anyagot azonosítottak be a hatóságok - állapította meg az ENSZ ellenőrző szerve.

Hiperaktivitás helyett lazulás

A receptre kapható gyógyszerekkel való visszaélés is jelentősen megnőtt a világ minden részén. Különösen aggodalomra ad okot például, hogy sok országban változatlanul nő a visszaélés a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar (ADHD) kezelésére használt szerekkel.

A receptre kapható gyógyszerek vénába fecskendezve, kábítószerként való használata különösen Dél-Ázsiában terjed.

Egyes kábítószerek csökkenő előfordulása ellenére továbbra is Észak-Amerika a legnagyobb kábítószer-piac a világon, és ott a legmagasabb a kábítószer-fogyasztás okozta halálesetek aránya is. 15 és 60 éves kor között megközelítőleg minden húsz elhalálozásból egy kábítószer-fogyasztásra vezethető vissza.

Európában magas szinten stabilizálódott a drogfogyasztás. Az új pszichoaktív anyagok terjedése változatlanul nagy kihívást jelent Nyugat- és Közép-Európa országai számára. Az elmúlt két évben megduplázódott az Európai Unió tagállamaiban az ilyen anyagokat forgalmazó internetes oldalak száma. 2012-ban 690 ilyen honlap működött az INCB ismeretei szerint. 

MTI

Szakértői vélemények szerint a szív- és érrendszeri után hamarosan a mentális problémák lesznek a második helyen a munkaképességet csökkentő betegségek sorában.  

A kormány keményen fel akar lépni a dizájner drogok ellen, és így támogatja egy globális adatbázis létrehozását – mondta Kiss Norbert ifjúságért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, aki az ENSZ Kábítószer Bizottságának (CND) ülésén vett részt Bécsben.

Az Egyesült Királyság határozati javaslatban szorgalmazza egy ilyen korai globális előrejelző rendszer létrehozását, ezt más országokkal együtt Magyarország is támogatja – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának illetékese. Az ilyen, vegyi úton előállított, tudatmódosító hatású anyagokból szinte minden héten jelenik meg új a piacon, és ezzel a problémával minden országban találkozni lehet – mondta.

Mint kifejtette, az EU nem minden országa ért egyet teljes mértékben a kezdeményezéssel. Egyes országok úgy látják, hogy a rendszer a dizájner drogok listázását jelentené a büntethetővé nyilvánítás céljával, és nem támogatják ezt a javaslatot. Kiss Norbert szerint Magyarország álláspontja az, hogy nem a már bevizsgált szerek listázásáról lenne szó, hanem egyfajta korai előrejelző rendszerről, ami az újonnan felbukkanó szerek jelzésével jobb prevenciót tesz lehetővé.

„A válasz nem a struccpolitika, hanem hogy kiállunk és megfogjuk egymás kezét” – mondta Kiss Norbert, aki szerint több más európai ország mellett Magyarország az elsők között hozott létre úgynevezett C listát. A szereknek a listára kerülésétől számítva egy év áll a hatóságok rendelkezésére ahhoz, hogy megvizsgálják, valóban történik-e visszaélés vele, és ebben az esetben büntethetővé tegyék a használatát, vagy az ellenkező esetben levegyék a listáról.

Az Európai Unión belül jelenleg is létezik egyfajta előrejelző rendszer – mondta Müller Éva nemzeti drogkoordinátor. Mint elmondta, ez az EU Drog Monitoring Központja keretében működik. Magyarországon a Nemzeti Drog Fókuszpont, az Emmi háttérintézménye az a szerv, ami tájékoztatást tud adni a megjelent szerekről, klinikai és társadalmi hatásaikról.

Kiss Norbert szerint az államtitkárság terve az, hogy előtérbe állítsa azokat a társadalmi problémákat, amik a kábítószer-fogyasztáshoz vezetnek. Míg sok harmadik világbeli országban a tömeges szegénység ilyen társadalmi probléma, Magyarországon néhány esetben az elszegényedés, máskor például a munkanélküliség áll a háttérben – mondta. „Sok esetben a sport is lehet megfelelő válasz a fiataloknak a drog helyett, azt szeretnénk, hogy valódi szenvedélyük a sport legyen” – mondta Kiss Norbert. 

MTI

A heroin népszerűsége leáldozóban van, viszont az intravénás szintetikus szereket egyre jobban kedvelik, a különféle pszichoaktív anyagokról nem is beszélve. Tenni kéne ellene, de nem teszünk. Legalábbis nem eleget.

A 34 millió HIV-fertőzöttből kettőt már sikerült meggyógyítani: egy újszülöttet és egy negyvenes éveiben járó férfit. Jelenti-e ez azt, hogy a HIV-elleni szer már belátható közelségben van?  

A múlt hétvégén egy retrovírusokkal foglalkozó atlantai konferencián ismertették annak a Mississippi állambeli újszülöttnek az esetét, akit kezelőorvosai kigyógyítottak a HIV-fertőzésből. Ő az első újszülött, és egyben az első gyermek, akinél ezt sikerült elérni. Rajta kívül eddig csak egy embernél, a sajtóban csak "berlini betegként" emlegetett 47 éves Timothy Brownnál sikerült a lehetetlen: a férfi csontvelő-átültetés révén szabadult meg az immunrendszerét gyengítő vírustól. Brownt 2007-ben műtötték, évek óta nem szed HIV-gyógyszert.

Az anya nem tudott róla, hogy HIV-fertőzött

Az amerikai médiába mississippi babaként bevonult, jelenleg két és féléves kislány a fertőzést nagy valószínűséggel már a méhben megkapta anyjától. A nő 2010 őszén idő előtt megindult szülés miatt került egy Mississippi állambeli vidéki kórházba. Várandóssága során orvos nem látta, HIV-fertőzéséről nem tudott, ily módon nem részesült a terhesség alatti (prenatális) kezelésben sem, amelynek célja a fertőzés anyáról magzatra való átvitelének megakadályozása. 

A terhesség alatti végzett kezelés csaknem száz százalékban meggátolja, hogy a fertőzés átterjedjen a babára. A terápia során a HIV-pozitív anya a szülés előtt néhány hétig vagy hónapig HIV-ellenes gyógyszert kap, és ugyancsak gyógyszerrel védik a csecsemőt a szülés alatt, illetve a születés utáni első hat hétben, függetlenül attól, hogy fertőzötten jött-e világra. A gyógyszerek mellett a fertőzés átvitelének kockázatát csökkenti a császármetszés és az anyatej helyett a tápszer adása is. Amennyiben a baba hathetes korában a gyógyszerezés ellenére is HIV-pozitív, sokkal agresszívabb gyógyszeres terápiát kap, ha viszont negatív, a gyógyszerezését befejezik.

A prenatális protokollnak köszönhetően az USA-ban a HIV-pozitív újszülöttek száma jelentősen csökkent: jelenleg évente körülbelül 200 fertőzött csecsemő születik, míg a megelőző kezelés bevezetése előtt számuk még 2000 körül volt. A világban 2011-ben 330 ezer HIV-pozitív újszülött született.

Kétnaposan kezdték meg a durva gyógyszeres terápiát

A mississippi baba esetében, mivel az anya nem kapta meg a várandósság alatti megelőző kezelést, és a csecsemő vérében születéskor a vírus alacsony szintjét már ki tudták mutatni, a Mississippi Egyetemi Orvosi Központ orvosa, dr. Hannah B. Gay úgy döntött, hogy átugorja a hathetes, szelídebb gyógyszerezési időszakot, rögtön az agresszívabb, három gyógyszerből álló terápiát kezdi meg. A kezelést a születést követő 30. órában kezdték.

Az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt mutatták, hogy a HIV-vírusnak kitett felnőttnél a megfertőződés kockázatát jelentősen csökkentheti, ha rögtön a fertőző aktus után megkezdi a vírusellenes terápiát. Sőt, ha az egészséges, nem fertőzött egyén már a kockázatosnak vélt aktus előtt elkezdi a HIV-ellenes szert szedni, nagy valószínűséggel el is kerüli a fertőzést. Az életben azonban ritka, hogy egy felnőttnél 24-48 órán belül diagnosztizálják a fertőzést, jellemzően hosszú hónapok, néha évek múltán fedezik csak fel, amikorra a vírus már szétterjedt a szervezetben, behatolt a sejtekbe, és saját génjeit is beleillesztette a gazdasejt DNS-ébe. Ilyenkor a gyógyszeres kezelés már csak a vírus aktivitásának szinten tartását célozza.

A mississippi baba vérében a kezelés megkezdése után a vírus szintje hamar csökkeni kezdett, egy hónappal később pedig már kimutathatatlan volt. A baba további 18 hónapig gyógyszeres kezelésben részesült, majd a család eltűnt az orvosok látóteréből, és nem tudtak a kislány állapotáról. Öt hónappal később viszont egy utóvizsgálat során az orvosok nem találtak antitestet a kislány vérében, ami azt jelzi, hogy immunrendszere nem "látja" a vírust, és ezért nem is termel ellene ellenanyagot.

"Azt vártam, hogy a gyógyszerszedés abbahagyásával a kislánynál a vírus aktiválódik. Amikor a teszt negatív lett, azt gondoltam, hogy a labor hibázott, ezért újabb teszteket kértem. Legnagyobb meglepetésemre ezek is negatívak lettek" - nyilatkozta a kezelőorvos a konferencián. 

Dr. Deborah Persaud ismertette a retrovírusokkal foglalkozó atlantai  konferencián a mississippi baba esetét

Közel-e a mindenki számára elérhető ellenszer?

A szenzációs eset bejelentése óta az amerikai sajtó azt feszegeti,  jelentheti-e ez azt, hogy közel a HIV-fertőzés ellenszere. A szakemberek azonban figyelmeztetnek: az egyedi esetekkel mindig óvatosan kell bánni. Ugyanakkor az eljárás mindenképpen fontos mérföldkő, hiszen ha a mississippi babánál alkalmazott eljárás segítségével legalább az újszülötteket ki lehetne gyógyítani a fertőzésből, megmenekülhetnének az életen át tartó antivirális gyógyszeres kezeléstől, nem beszélve a társadalmi stigmától, amely a kórképet övezi.

Ezért a következő lépésben a gyermekkori HIV-fertőzésekkel foglalkozó kutatóknak meg kell vizsgálniuk, hogy a baba nem azon kevés szerencsések közé tartozik-e, akiknek természetes adottságuk, hogy megakadályozzák a HIV-vírus elterjedését a szervezetükben. Ezeknek az embereknek az immunrendszere képes a vírus szintjét nagyon alacsonyan tartani, azaz a vírus aktivitását, szaporodását annyira el tudják nyomni, hogy a fertőzés tünetei gyakorlatilag nem jelennek meg náluk. A kislány kezelőorvosa szerint a gyermek nem tartozik ebbe a speciális csoportba, amit az is jelez, hogy míg az említett különleges immunrendszerűek vérében a vírus alacsony dózisban kimutatható, a kislány vérében csak a HIV-vírus genetikai anyagának tördekeire bukkantak, amelyek a tenyésztés során nem bizonyultak életképesnek.

Az elkövetkező kutatások feladata annak feltárása is, hogy az újszülött éretlen immunrendszere hogyan veszi fel a harcot a vírus ellen. Az eset felveti azt is, hogy a fertőzés leküzdésére nem biztos, hogy a kutatóknak egy mindenkinél alkalmazható terápiában kell gondolkodniuk. Újszülöttek esetén működhet az azonnali intenzív gyógyszeres terápia, más csoportoknál viszont más megoldások lehetnek hatásosak.

A mississippi baba kezelőorvosa az esetet bemutató konferencián szintén hangsúlyozta: nem biztos benne, hogy egy másik újszülött esetében is ennyire szerencsés lett volna a kimenetel. Azaz biztos kezelési mód még mindig nincs az emberiség kezében a HIV-vírus ellen. Különösen nem a felnőttek esetében, akiknél a fertőzés késői diagnosztizálása miatt a vírus gyógyszerrel már nem fogható meg, csak kordában tartható.

Az eddigi egyetlen gyógyult felnőtt esete

Az eddigi egyetlen megoldás, amely felnőtt esetében sikeresnek bizonyult, a csontvelő-terápia volt. A HIV-fertőzés másik gyógyultjánál, a berlini betegként emlegetett Timothy Brownnál 2007-ben leukémia miatt hajtották végre a transzplantációt. A beteg olyan donortól kapta a csontvelőt, aki egy mutációnak köszönhetően természetes védettséget élvez a HIV-vírussal szemben. A CCR5 gén ritka mutációja az európai lakosság 1 százalékára jellemző. A gén mutációja azt a sejtfelszíni jelfogó molekulát (receptort) érinti, amelynek közvetítésével a HIV-vírus bejut a sejtekbe.

A ma már gyógyultnak nyilvánított betegnél a csontvelő-átültetést követően teljesen új immunrendszer alakult ki, és a beteget kezelő berlini Charité Kórház orvosai szerint semmi jel nem utal arra, hogy a HIV-vírus jelen lenne a szervezetében. A beteg immunrendszere a műtét óta teljesen egészséges, az újonnan képződött immunsejtek pedig genetikailag azonosak a donor immunsejtjeivel, vagyis hordozzák a HIV ellen természetes védelmet nyújtó mutációt.

Az eset azt mutatja, hogy a HIV-fertőzöttek génjeinek átprogramozása megoldást jelenthet a vírus ellen, de ez alighanem csak a távoli jövőben valósulhat meg. Világszerte több helyen dolgoznak a vírus elleni vakcina kifejlesztésén is, de ezek is egyelőre kísérleti stádiumban vannak.

Jelenleg világszerte 34 millióan élnek HIV-fertőzéssel, köztük több mint három millió gyerek.

 origo 

Az InSite Észak-Amerika egyetlen legálisan működő intravénés kábítószer-haszbnáló szobája, melyben több, mint egymillió belövést felügyelt 2003 óta, és egyetlen haláleset sem történt. A kanadai kormány megpróbálta bezáratni, de droghasználók, segítők, és tudósok sikeresen védték meg jogukat ehhez az életmentő szolgáltatáshoz a bíróságon. A TASZ dokumentumfilmje.

Már elérhető a kormány honlapján a nemzeti drogstratégia véleményezésre közzétett tervezete.

A 2010-2018 időszakra vonatkozóan az Országgyűlés 2009 decemberében fogadta el az akkori kormány által beterjesztett "Nemzeti stratégia a kábítószer-probléma kezelésére" című dokumentumot [106/2009. (XII. 21.) OGY határozat] – emlékeztetnek a honlapon, egyúttal jelezve, hogy „a korábbiaktól eltérő szemléletmód megjelenítésének igénye új drogpolitikai dokumentum kialakítását tette szükségessé”.

A szakmai indoklás szerint részben jelentős változások történtek a kábítószer-probléma kezelésében érintett egyes részterületeken illetve ezek feltételrendszerében, mélyreható társadalmi és gazdasági változások mentek végbe, részben jelentős negatív elmozdulás történt az egyes szerhasználati tendenciákban.

Az új nemzeti stratégia a 2013 és 2020 közötti időszakra, azaz nyolc évre állapít meg célkitűzéseket azzal, hogy az azok megvalósításához szükséges konkrét feladatok szakpolitikai programok keretében fejtik majd ki részletesen.

A tervezet egészségügyi következményeiről már a csatolt hatásvizsgálat beszél, eszerint: „a fiatalkorúak általános egészségi állapotának javulása várható a szerfogyasztási szokások előnyös változásai következtében (csökkenő illegális és legális szerfogyasztás). A Stratégia megvalósítása pozitív irányban befolyásolja a fiatalkorúak és fiatal felnőttek lelki egészségét az iskolai egészségfejlesztés és drogmegelőzés támogatásával. Másrészt a már szerfogyasztás miatt egészség-kockázatnak kitett fiatalok és fiatal felnőttek egészségi állapotának javulása várható. A problémás szerfogyasztók és függők kezelésbe jutási esélyeinek javításával, illetve a felépülés-központú ellátás-szervezési célrendszerével a gyógyulás esélyeit javítja ezekben a csoportokban. A Stratégia megvalósítása egyes konkrét területeken is a megbetegedési, baleseti és halálozási kockázat csökkentését célozza, ilyenek ilyenek pl. a közúti közlekedés, munkahelyi balesetek és szerfogyasztásból adódó egyéb kockázatok” – foglalják össze a jogalkotó reményeit a hatásvizsgálatban.

Véleményzeési határidő: 2013. március 25. Véleményezési cím: kristof.teglasy@emmi.gov.hu . A teljes dokumentumot innen töltheti le. 

kormany.hu 

Dunaújváros - Országos drogügyi konferencia helyszíne lesz március végén a Dunaújvárosi Főiskola.

Az utóbbi harminc év intenzív kutató-fejlesztő munkájának köszönhetően a HIV-fertőzést, ha gyógyíthatóvá nem is, de igen lassú krónikus betegséggé sikerült szelídíteni. Ha a katalán kutatók által kidolgozott új kísérleti kezelést sikerül tökéletesíteni, a vírus szaporodását a korai stádiumú HIV-fertőzöttekben a beteg saját "betanított" immunsejtjei tarthatják féken. 

A napjainkban rutinszerűen alkalmazott, a vírus szaporodását gátló gyógyszerek kombinációjából álló kezelés számottevően javította a betegek életminőségét és életkilátásait egyaránt. Az ún. antiretrovirális gyógyszerek (a HIV az RNS-ből DNS-t készítő retrovírusok közé tartozik) a vírus és az ember molekuláris masinériái közti eltéréseket használják ki: a HIV életciklusához nélkülözhetetlen, ugyanakkor a sejtjeink számára idegen enzimek működését gátolják, s ezzel elvileg elég specifikusan akadályozzák a vírus terjedését a szervezetben. S bár a HIV - örökítőanyag-másoló rendszerének magas hibarátája miatt - genetikailag különösen változékony, s ezért hajlamos a gyógyszerekkel szembeni ellenállást biztosító mutációkat beszerezni, a tapasztalatok szerint három különböző vírusgátló szer együttes adása esetén a kezelés alóli kicsúszás valószínűsége minimális. Ezek a hármas gyógyszerkombinációk ma már szájon át szedhető formában elérhetők, így napi pár tabletta bevételével a HIV-et hosszú évekig kordában lehet tartani.

E jelentős előrelépések ellenére mégsem beszélhetünk a HIV fölött aratott győzelemről. Ezeknek a gyógyszereknek - elvben "emberidegen" molekuláris célpontjuk dacára - idővel súlyos mellékhatásaik jelentkeznek. Megesik, hogy a betegek emiatt szüneteltetik vagy elhagyják a kezelést, ami a vírus robbanásszerű szaporodásához és az immunrendszer rohamos leépüléséhez vezethet, s ezáltal jelentősen közelebb hozhatja a ténylegesen immunhiányos állapot - a szó szoros értelmében vett AIDS - kialakulását. A jelenlegi terápiás lehetőségek mellett tehát elég a gyeplőt egy pillanatra elengedni, és az addig féken tartott betegség azonnal elszabadul. A kutatók ezért a kezelés olyan új útjait keresik, amelyek ésszerű alternatívát jelenthetnek a beteg részéről sok áldozatot követelő, élethosszig tartó gyógyszerszedéssel szemben.

A HIV-fertőzöttek kis részében sohasem fejlődik ki az AIDS 

Az egyik lehetséges megoldás felé vezető ösvényt egy régi megfigyelés mutatta meg, miszerint a HIV-fertőzöttek egy csekély hányadában sohasem fejlődik ki a tényleges immunhiányos állapot. Kimutatták, hogy ezeknek az embereknek az immunrendszere az első pillanattól fogva különösen erős védelmet gyakorol a HIV elszaporodásával szemben, így az az ördögi kör, melyben az immunrendszer HIV általi folyamatos tizedelése idővel teljesen védtelenné teszi a beteget nemcsak magával a HIV-vel, de mindenféle más fertőzéssel szemben is - és végül ezek az egyéb fertőzések okozzák az AIDS-es beteg halálát -, eleve be sem indul. Mi volna - gondolták már vagy húsz évvel ezelőtt is a kutatók -, ha a védett állapotot megpróbálnák mesterségesen előidézni a betegek azon többségében is, akik maguktól nem rendelkeznek ezzel a természetes ellenállással?

Az AIDS-nek természetes módon ellenálló emberek alapos tanulmányozása arra a következtetésre vezetett, hogy a végzetes kórral szembeni rezisztencia kulcsfontosságú elemei a HIV-et, pontosabban a HIV-fertőzött sejteket felismerő és elpusztító nyiroksejtek, nemkülönben pedig azok a speciális fehérvérsejtek - az ún. dendritikus sejtek -, amelyek a nyiroksejteknek az ellenséget - mint egy rendőrségi felhívásban a körözött bűnöző fantomképét - bemutatják. A dendritikus sejtek az immunsejteknek abba a csoportjába tartoznak, amelyeknek az a feladata, hogy a kórokozókból származó molekula-töredékeket, molekuláris mintázatokat az immunrendszer végrehajtó sejtjei számára célpontként kijelöljék. Amit tehát a dendritikus sejtek ellenségként megjelölnek, azt védekező rendszer sorkatonái megtámadják és elpusztítják.

HIV-vírus

Betanították az immunsejteket

De miként lehetne a dendritikus sejteknek "megmondani", hogy kit jelöljenek ki célpontul? Az utóbbi 15-20 évben rendkívül aktív munka zajlott e téren, melynek eredményeit egy katalán kutatócsoport a jelek szerint minden eddiginél eredményesebben kamatoztatja. A Barcelonai Egyetemen működő, Teresa Gallart vezette csoport erről szóló közleményét, melyet vezető szerzőként Felipe García jegyez, a Science Translational Medicine című folyóirat hasábjain a napokban közölték. Garcíáék a viszonylag korai stádiumú HIV-fertőzésben szenvedő betegektől vért vettek, s abból kiválogatták a dendritikus sejtek előfutárainak tekinthető monocitákat. A monocitákat ezután a betegek szervezetén kívül, laboratóriumi körülmények között olyan kémiai hatásoknak tették ki, amelyek elősegítették dendritikus sejtté való érésüket, majd a legmegfelelőbb pillanatban összehozták a sejteket az ugyanazon beteg véréből korábban levett és hővel inaktivált HIV-vírus-koncentrátummal. Az ily módon "begerjesztett" dendritikus sejtek, amelyek nagy étvággyal elfogyasztották és feldolgozták a felkínált prédát, a betegek szervezetébe visszajuttatva futótűzként terjesztették a többi immunsejt körében a hírt: "íme, ez az ellenség, amit mutatok nektek".

A várt eredmény nem maradt el, miközben a mellékhatások - és a mostani kísérlet egyik fontos kérdése ez volt - szerencsére nem voltak súlyosabbak némi nyirokcsomó-duzzanatnál, bőrpírnál, legfeljebb influenzaszerű tüneteknél. A betegeknél a kísérlet megkezdése előtt megszakították a kombinált antiretrovirális kezelést, hiszen a végső cél éppen az, hogy a folyamatos gyógyszerszedést egy egyszeri vagy nem túl gyakran ismétlendő, hosszan tartó hatású terápiás beavatkozással váltsák ki. A gyógyszeres kezelés felfüggesztése ellenére a HIV-vel "gerjesztett" dendritikus sejteket kapó kísérleti csoportban a vérplazmából kimutatható vírusrészecskék mennyisége több mint egy nagyságrenddel csökkent, míg a kontrollcsoport betegeinél, akik pusztán visszakapták korábban levett, ám HIV-vel nem stimulált saját dendritikus sejtjeiket, ehhez fogható javulás nem volt tapasztalható. A kísérleti csoportban a vírusszám zuhanásával egy időben a HIV-ellenes immunválasz fokozódása is kimutatható volt, bizonyítékaként annak, hogy a javulásért valóban a HIV-stimulálta dendritikus sejtek által kifejtett, a HIV-ellenes védekezést elősegítő immunserkentő hatás volt felelős.

Bíztatóak az eredmények, de egyelőre nem tartós a hatás

Garcíáék elismerik, hogy a dendritikus sejteken alapuló új terápia a jelenlegi formájában még nem alkalmas a sztenderd gyógyszeres kezelés kiváltására: a vírusszámok a kísérleti csoport betegeiben idővel visszakúsztak a kezdeti szintre, ami szükségessé tette a gyógyszerszedés újraindítását. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy az övékéhez hasonló virológiai hatást eddig egyetlen korábbi hasonló kísérletben sem dokumentáltak. Eredményüket részben annak tulajdonítják, hogy minden beteg dendritikus sejtjeit a saját magából izolált HIV-készítménnyel stimulálták. Ez csakugyan fontos lehet, hiszen a HIV szerfölött magas variabilitása miatt szinte nincs két beteg, akiben pontosan ugyanaz a vírus-változat rejtőzne. A katalán kutatók a biztató eredmények láttán abbeli reményüknek adnak hangot, hogy a HIV-stimulálta dendritikus sejteket alkalmazó immunterápia - a jelenlegi problémák leküzdése után - a számos mellékhatással terhelt gyógyszeres antiretrovirális kezelés valódi alternatívájává válik. 

Tátrai Péter 

origo 

Először lépte át a 200-as létszámot a HIV-fertőzöttek és a 40-et az új AIDS-betegek száma.

Összesen 219 új HIV-fertőzöttet regisztráltak tavaly, ami több mint félszáz esettel haladja meg az előző évi adatot. Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) legfrissebb, a 2012-es adatokat összegző jelentése szerint folytatódott a tendencia: éves szinten tovább nőtt a fertőzöttek közül AIDS-ben megbetegedettek száma, az új esetek 50 százalékkal haladják meg a 2011-es adatot. Jó hír viszont, hogy kevesebb a halálos áldozatok száma: 9 fő. 

Az új fertőzöttek zöme, 146 fő homo-, illetve biszexuális volt, a heteroszexuálisok száma 23, az anonim szűrés miatt ismeretleneké pedig 48 volt. Egy fertőzött vérátömlesztéssel kapta el a vírust, egy pedig szülészeti szövődményként. Mint a korábbi években, úgy tavaly is az új HIV-fertőzöttek körülbelül 90 százaléka férfi volt, és zömük a 30-39 éves korosztályba tartozott. Igaz, tavaly a fiatalabbak a 20-29 évesek között is jelentős volt a fertőzés. 

Összesen 2334 fertőzöttet jelentettek 1985. óta, amióta regisztrálják az eseteket. A fertőzöttek közül a legtöbbet Budapesten jegyezték föl (1089), második helyen Pest megye, a harmadikon Fejér megye áll. De sok HIV-pozitív személyt tartanak nyilván Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron és Baranya megyékben is.

A 2012-ben 48 ember betegedett meg AIDS-ben, 45 férfi és 3 nő. Korábban az új AIDS-betegek száma évente 22-23 fő volt, de 2010. óta folyamatosan egyre nagyobb ez a szám. A tavalyi adat már 50 százalékkal több mint az előző évi, ami szintén csaknem 15 százalékkal haladta meg a korábbi évi számot.

Magyarországon egyébként a nyilvántartás bevezetése, 1986. óta összesen 703 AIDS beteget regisztráltak, akik közül 336 ember halt meg. 

Weborvos 

Nem puszta megtorpanás volt, megállt, öt éve nem csökken a magyarországi öngyilkosságok száma – írja a nol.hu.

Magyarországon 1983-ban követték el a legtöbb öngyilkosságot, 4911-et -  idézi fel a lap. A kilencvenes évek elején már csak négyezer körül volt az esetek száma, 2000-ben háromezer körüli, 2005-ben pedig már csak 2621 esetet regisztráltak. A javulás egészen 2006–2007-ig tartott, azóta azonban az öngyilkosságok száma stagnál. Az évi 2400–2500 közötti esetszámmal Magyarország még mindig a világ élmezőnyébe tartozik a százezer főre jutó öngyilkosságok számát tekintve.

– Nagyon sokat vizsgáltuk, hogy miért állt meg az öngyilkosságok számának csökkenése. A legfontosabb ok egyértelműen a pszichiátriai ellátás helyzetének romlása. Az öngyilkosok kilencven százaléka ugyanis valamilyen pszichés betegségben szenved – idézik Rihmer Zoltán pszichiáterprofesszor. Szerinte a nyolcvanas évek tragikus mutatói azért tudtak olyan nagy mértékben javulni az elmúlt harminc évben, mert jelentős előrelépések történtek a pszichiátriai betegek, különösen a depressziósok kezelésében. Ebben az időszakban nemcsak Magyarországon, hanem számos más európai országban is jelentősen csökkent az öngyilkosságok száma – olvasható a nol.hu-n. 

Medicalonline