Az MPT ellátási határozati javaslatát az alábbiakban foglalja össze.



I. A járóbeteg-ellátás vonatkozásában szükségesnek tartjuk az elkövetkező időszakban a Pszichiátriai és az Addiktológiai Gondozók/Szakrendelők kiemelt támogatásának biztosítását.

Az MPT Elnöksége ismételten leszögezi, hogy a pszichiátriai betegellátás legfontosabb része ma már – a modern szakmai és tudományos eredményekre alapozott terápiás lehetőségeket figyelembe véve – a járóbeteg-ellátás. Ebben a kérdésben ezért Társaságunk feladatának tekinti:

a). A pszichiátriai és alkohológiai gondozók valamint szakrendelések feladatainak, gyógyító, rehabilitációs tevékenységének megerősítését biztosító újrafogalmazását.

b). A fent felsorolt intézmények biztonságos, hosszútávon is kiszámítható, tervezhető finanszírozásának elérését, a hatékonyságot, differenciáltságot, minőséget, szakmai szempontokat is figyelembe vevő szektor semleges támogatási rendszer kialakítását.

c). Szakmai összefogással, korrekt minőségellenőrzési rendszer kiépítésével a „jó gyakorlatok” elterjedésének biztosítását minden ellátási formában és minden szektorban. 

Teendők: protokollok, módszertani ajánlások, szabályozók, minőségellenőrzési, finanszírozási kérdések korrekciója stb.


II. A fekvőbeteg ellátás megújításának vonatkozásában Társaságunk hangsúlyozza, hogy a pszichiátriai osztályokon kizárólag mentális zavarban szenvedő páciensek kezelése történjen. 

A pszichiátriai betegségek lefolyásának természetéből is adódóan – a járóbeteg-ellátás mellett – nélkülözhetetlen, mással nem, vagy nehezen helyettesíthető feladatot kell ellátnia a fekvőbeteg-ellátó rendszernek is. A jelentős ágyszám leépítés következtében lecsökkent pszichiátriai ellátó kapacitás miatt a pszichiátriai osztályokon valóban pszichiátriai profilú betegellátást kell megvalósítani. A pszichiátriai osztályok feladatainak hatékonyabb ellátásához javasoljuk, hogy:

a) a pszichiátriai osztályok kizárólag a BNO 10, Mentális és viselkedészavarok (F kategória) csoportjába tartozó diagnózissal bíró betegeket lássanak el. Meg kell teremteni az elsődlegesen szomatikus betegségben szenvedők, a toxikológiai páciensek és a csupán ápolást igénylők megfelelő elhelyezését és ellátását.

b) Minden új pszichiátriai tüneteket mutató páciens elsődlegesen sürgősségi ellátásban (a sürgősségi betegfelvételi osztályon) részesülhessen, és az adekvát szomatikus ellátást követően kerülhessen sor pszichiátriai felvételre, amennyiben ez szükséges. A pszichotikus, vagy veszélyeztető magatartású betegek, valamint a mentális zavarban és testi betegségben egyaránt szenvedők hatékonyabb ellátása érdekében elengedhetetlen a pszichiátriai és addiktológiai osztályokon is szubintenzív részlegek kialakítása képzett szakdolgozókkal és biztonsági személyzettel. 

c) Biztosítsák a geriátria/geronto pszichiátriai betegségben szenvedők adekvát elhelyezését. Mivel ellátásuk – pszichiátria kivizsgálás után – alapvetően ápolási feladat, ezért indokolatlan, hogy a pszichiátriai ágyak akár 40-50 százalékát időlegesen, vagy folyamatosan zavart, idős betegek foglalják el, pusztán azért mert otthoni környezetben nem biztosítható ellátásuk, a Pszichiátriai Betegek vagy Idősek Otthonába való elhelyezésükre pedig – kapacitáshiány miatt – akár évekig is várniuk kell. Az ápolást biztosító osztályokon a gerontológus és belgyógyász mellett, pszichiáter, esetleg neurológus szakorvosi státusz is szükséges lehet.

d) Kapjon kiemelt figyelmet az orvosi társszakmák pszichiátriával való együttműködésének javítása. A pszichiátriai osztályok profiljának tisztítását, és a pszichiátriai tünetekkel rendelkező betegek szakszerűbb ellátását elősegítené – többek között – egy konzultációs-kapcsolati pszichiátriai szolgálat intézményesített szinten történő kiépítése, támogatása. Ez segítene abban, hogy a társszakmák saját szervezett ágyaikon jól el tudják látni az adott terület alapbetegségében szenvedő pácienseket, és csak kifejezetten pszichiátriai betegségben szenvedők kerüljenek pszichiátriai osztályokra. A kiépítéshez jó modellül szolgálhat a józsefvárosi modell és az Ormay István által kialakított konzultációs modell. 

Teendők: konzultációs munkacsoport szervezése, a fentiekben érintett társszakmák szervezeteivel való kapcsolatfelvétel, közösen szervezett továbbképzések, protokollok, módszertani ajánlások, stb.)


III. Társaságunk hangsúlyozza, hogy a mentális zavarokkal küzdő páciensek komplex, eredményes és hatékony kezelése nem képzelhető el a korszerű rehabilitációs megközelítés alkalmazás nélkül. 

A rehabilitáció sajátos, nélkülözhetetlen területe az olykor élethossziglan tartó betegségben szenvedő pszichiátriai betegségek ellátásában. Szervezett ellátási rendszer, intézményi kiépítettség nélkül a felépülés központú pszichiátriai gyógyítás nem megvalósítható. Támogatjuk, forszírozzuk az ilyen jellegű intézmények megerősítését, létrejöttét, elsősorban országosan megyeszékhelyeken, nagyobb, központi elhelyezkedésű, könnyen megközelíthető településeken, városokban, illetve a Fővárosban (minimum 15-20 helyen). Jelenleg modellként is szolgáló megoldások: a Kispesti Gyógyító Foglalkoztató Műhelyt és tárt Kapu Színház, a Merényi Gusztáv Kórházban működő Rehabilitációs Foglalkoztató (az OPNI volt Központi Foglalkoztatója).

Biztosítani kell mind a szabályozás, mind a feltételek biztosításán keresztül, hogy a rehabilitációs osztályokon valódi rehabilitációs tevékenység alakuljon ki.

Az átmeneti intézmény rendszer, a kiépült ellátó rendszer feladatainak ellátásához, napjaink korszerű ellátási stratégiáit tekintve elengedhetetlenek. Szükségesnek tartjuk Nappali Kórházak létesítését Szakrendelő Intézetekhez, Pszichiátriai Gondozókhoz integrálva, valamint védett munkahelyek, otthonok, éjszakai szanatóriumok létrehozását az eddigieknél nagyobb mértékben (pl. Félúton Alapítvány).

Teendők: rehabilitáció munkacsoport, hazai helyzet felmérése, civil szervezetekkel való kapcsolatfelvétel, protokollok, finanszírozási kérdések stb.


IV. Kiemelten fontosnak tartjuk a szociális szférával és az érintett társszakmákkal való együttműködés szempontrendszerének kialakítását. 

A pszichiátria és a közösségi ellátás egyes formái most is jelen vannak a magyar ellátási rendszerben. Alapelveiben, szemléletében, irányultságában nagyon sok azonosság van. A sok esetben elszigetelt tevékenység helyett a korszerű szakmai alapelvekre és a kialakult személyi kapcsolatokra alapozva valódi együttműködés kialakítása szükséges, annak érdekében, hogy megvalósulhasson a segítségre szorulók korszerű ellátása. 

Teendők: civil-szervezetekkel való kapcsolatok, közösségi pszichiátriai ellátókkal való kapcsolatfelvétel, kommunikáció, közös munkacsoport, stb.


V. A pszichiátria szakember ellátottsága több helyen elérte a kritikus határt. Jelentős az elvándorlás, az igényekhez képest a deklaráltan hiányszakmának számító pszichiátriában egyre kevesebb fiatal vállal szerepet. A területi és szakmai (ifjúsági pszichiátria) eloszlás különösen tragikus helyzetet mutat. 

Teendők: a helyi szervezetek információira is támaszkodva naprakész munkaerő helyzetkép felmérése, a fiatal pszichiáterekkel, rezidensekkel való kiemelt foglalkozás kereteinek kialakítása


VI. Sok szakmai, ellátási gondot jelent, hogy gyakorlatilag nincs megnyugtatóan megoldva a gyermek- és serdülőkorú pszichiátriai betegek ellátása. Rendezésre szorulnak mind a jogi, mind a szakmai, mind az intézményi kérdések. 

Teendők: a gyermek pszichiáterekkel közösen ki kell dolgozni a megnyugtató megoldás kereteit és gyakorlatát


VII. Társaságunk fontosnak tartja a pszichiátriai ellátás gyakorlati szempontjainak és jogszabályi hátterének egyeztetését. 

Áttekintendőnek, és sok tekintetben átalakítandónak tartjuk a pszichiátriai ellátás egyes területeit szabályozó joganyagot:

a). ezen belül a kötelező gyógykezelés elrendelhetővé tételét (bírósági nem peres eljárással) a járóbeteg ellátásban (számos európai országban ismeretes módszer). 

b). A sürgősségi felvétellel, a kötelező gyógykezeléssel kapcsolatos rendelkezések módosítását és bővítését, ezzel jogi szempontból megalapozva a magas biztonságú illetve a forenzikus osztályok létesítését.

c). Elengedhetetlennek tarjuk a deviáns magatartású (leginkább agresszív viselkedészavar) bíró személyek adekvát ellátásához szükséges jogi háttér megteremtését, és a rendészeti szervekkel való együttműködés kereteinek tisztázását, a rendészeti problémák pszichiatrizálásának elkerülése érdekében.

Teendők: jogi munkacsoport létrehozása változtatások kidolgozása, minisztériummal, rendészeti szervekkel való tárgyalás, stb.


VIII. Fontosnak tartjuk a magasabb biztonsági fokozatú osztályok (High Security - HS) (15 ágy) illetve medium és low security (15-15 ágy) kialakítását violens betegek részére. 

Ennek alapvető feltétele a megfelelő jogi háttér biztosítása (ki, hogyan, mikor és meddig kezelhető ilyen osztályon!), mivel a jelenleg hatályos jogi szabályozás keretei között nem működtethetők ezek az osztályok. 

Teendők: jogi munkacsoport létrehozása változtatások kidolgozása, minisztériummal, rendészeti szervekkel való tárgyalás, stb.


IX. Mindezen feladatok teljesítéséhez is elengedhetetlenül szükséges az Országos Intézet létrehozása, mely Társaságunkkal együttműködve szakmailag koordinálhatja a fenti célok megvalósítását (Az Országos Intézet létrehozásával, ill. a jelenleg zajló folyamattal kapcsolatosan, az ügy jelentőségére való tekintettel, az MPT külön állásfoglalást fogalmaz meg.) 


X. A fenti célok megvalósítása érdekében a Magyar Pszichiátriai Társaság fontosnak tartja, hogy az EMMI stratégiai partnere legyen. Az MPT vállalja a törvényhozók, jogalkalmazók, felhasználók közti szakmai információk egyeztetése során az összekötő szerepet. 

Teendők: EEMI kontaktszemélyekkel való kapcsolatfelvétel, folyamatos kommunikáció, információcsere, stb.


XI. Fenti javaslatok és irányok megjelentetését, érvényre juttatását (több egyéb fontos szakmai megfontolás mellett) támogatjuk a LEGOP keretein belül is.


Forrás: Magyar Pszichiatáriai Társaság 

Négy újabb szer került fel az úgynevezett biofüvek listájára. Az egyik kábító hatású szert például fürdősóként árulják az interneten. Közben a feketepiacon nagy tisztaságú amfetamin bukkant fel, ami ilyen koncentrációban igen veszélyes lehet. 

 

Riasztást adott ki a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet, mert nagy tisztaságú amfetamin, valamint úgynevezett PMMA-hatóanyagú kábítószer jelent meg a feketepiacon. Egyúttal négy újabb szer került fel a C listára is:  ezek az ún. biofüvek. Az egyik kábítószer-keveréket például az interneten terjesztik fürdősóként. Az M1 Híradó úgy tudja, az elmúlt hetekben több tasakot is lefoglaltak belőle a rendőrök.

Csesztregi Tamás, a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet osztályvezető-helyettese a Híradónak emondta:  a riasztást azért adták ki, mert az elmúlt két hónapban több esetben találkoztak tiszta amfetaminnal, ami fogyasztói adagokban kiszerelve került a piacra. Ez nem a szokásos elfordulási formáka ennek a drogfajtának, azt általában jelentősen felhigítják akár 10-20 százalékos koncentrációra is. Ezek a szerek külföldön már több ember halálát is okozták, ezt szeretnék megelőzni itthon - tette hozzá.

Nem csak az illegális szereknél bővült a választék. Egyre több olyan ún. partydrogot is árulnak, amely még nincs tiltólistán. Egyelőre négy új szerről tudnak a szakemberek, ezeket nemrég fejleszthették ki a Távol-Keleten. Vandlik Erika, az Országos Addiktológiai Centrum vezetője a Híradónak elmondta: a szerek hatása hasonló, mint a cannabisé, azzal a különbséggel, hogy a hatás erőssége egyénenként nagyon eltérő lehet, és a szakemberek egyelőre nem ismerik a hosszú távú hatásukat. 

Hiradó 

Az európai országok legjelentősebb mentális egészségi problémája, a depresszió a fő témája a lelki egészség világnapjának, amelyet október 10-én tartanak a Lelki Egészség 

Világszerte több mint 350 millió ember szenved depresszióban, de közvetetten érintettek a családtagok, rokonok és barátok is. A depresszió a legjelentősebb mentális egészségi probléma Európában, mivel enyhébb formáit is beleszámítva a lakosság minden negyedik tagja érintett. A WHO adatai szerint általában 50 százalékkal több nő szenved depresszióban, mint férfi, tízből egy vagy kettő nő tapasztalja meg a szülés utáni depressziót. A tanulmányok szerint egyre több serdülő és fiatal szenved depresszióban - ismertette az adatokat Pusztai Zsófia, a WHO magyarországi regionális igazgatója kedden sajtótájékoztatón Budapesten.    

A depresszió teszi ki a mentális zavarok okozta betegségterhek legnagyobb részét, összesen mintegy 20 százalékot a WHO európai régiójában és 26 százalékot az EU-ban. A depresszió a leggyakoribb oka a hosszú ideig tartó betegszabadságnak és a fogyatékosságnak. Egyes országok, mint például Dánia és Hollandia arról számoltak be, hogy a hosszú ideig tartó betegszabadságok és rokkantsági kifizetések közel 50 százalékának okai a mentális zavarok, többnyire a depresszió.  

  
A depresszió egyik legtragikusabb következménye az öngyilkosság, amelyet majdnem egymillió ember követ el évente. A depresszió emeli a magas vérnyomás, szívinfarktusok, agyvérzés és valószínűleg a rák kockázatát is. 

A szív- és érrendszeri betegségek, a rák és a cukorbetegség pedig a depresszió növekedését eredményezik.     

Ugyanakkor jelenleg a depresszióban szenvedő emberek kevesebb mint 50 százaléka - a világ legtöbb részén kevesebb mint 30 százaléka és némely országokban kevesebb mint 10 százaléka - részesül megfelelő kezelésben. A megbélyegzés miatt sokan nem mernek elmenni kezelésre - hangsúlyozta Pusztai Zsófia, hozzátéve: a depressziót jól és hatékonyan lehet kezelni, a korai felismerés viszont lényeges szempont.     

Lehóczky Pál, a Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) elnöke szerint a lelki egészség megélhető, komplex élmény, amely a mai modern pszichiátriában központi kategóriát képez. A lelki egészség nem csupán egy fogalom, vagy koncepció, hanem emberi szinten élmény, magatartás és törekvés.     

Hivatásos és amatőr művészek, pszichiátriai kezelésben részesülők és egészségesek ragadtak ecsetet a Moravcsik Alapítvány és a Budapest Art Brut Galéria (BAB) által közösen rendezett programon szeptemberben. A PsychArt24 elnevezésű maraton a világnapi rendezvények felvezető eseménye volt, melyen több mint 250 alkotás született - emlékeztetett Simon Lajos, a Moravcsik Alapítvány kuratóriumának elnöke.

Bipolárisvilag

Átlagosan négy-öt év után nyerik vissza szabadságukat azok az emberek, akik súlyos, erőszakos bűncselekményt követtek el, de beszámíthatatlanságuk miatt börtön helyett kényszergyógykezelésre küldte őket a bíróság. Ők jogi értelemben nem bűnösök, hanem betegek. Nem büntetésből zárják be őket, hanem azért, hogy gyógyítsák őket, és megvédjék tőlük a társadalmat, amíg szükséges. Szabadulásuk, ha híre megy, sokakból rettegést vált ki, pedig a visszaesési arány körükben tized akkora, mint a közönséges bűnözőknél.

„Az ismerősök, barátok és volt munkatársak rettegnek, hogy mi lesz, ha meglátogatja őket. Többen azzal álmodtak, hogy mennek haza, és azt látják a házba lépve, hogy a konyhában szalámit szeletel a gyerekeknek, és kínálja őket” – ez a részlet egy névtelen levélből való, amelyet egy kétszeres gyilkos állítólag közelgő szabadulása miatt írt valaki az Indexnek.

b14
Fotó: Barakonyi Szabolcs
 

A levélíró, aki félelmével indokolta, hogy nem szeretne felfedni a kilétét, nem ismeretlen történetet írt le. A kényszergyógykezeléssel végződő bűnesetek többsége címlapra kerül, így ezzel a négy évvel ezelőtti brutális gyilkossággal is sokat foglalkoztak annak idején a bulvárlapok. A férfi, akiről szokás szerint senki sem gondolta volna, hogy ilyesmire képes, a gyerekét és a feleségét ölte meg. A peréről szóló egyik tudósítás szerint az elmeszakértő paranoid skizofréniát állapított meg nála. Az ítélet óta nem lehetett hallani róla.

Ha a hivatalos forrásokon múlik, soha nem is derül ki, mi történt vele azóta. A személyiségi jogok védelme erős korlát. Ha az illető valóban szabadul, akkor erről lennie kell jogerős bírósági határozatnak. Mégis hiába próbáltuk a Fővárosi Törvényszék sajtótitkárságán megtudni, mikor vizsgálta felül a bíróság legutóbb a tettes kényszergyógykezelésének szükségességét, és az a tárgyalás milyen határozattal zárult. A válasz az volt, hogy az illető kényszergyógykezelésével kapcsolatban született döntésekről a terhelt személyiségi jogaira tekintettel nem áll módjukban tájékoztatást adni.

b07
Fekvőhely az IMEI egyik kórtermébenFotó: Barakonyi Szabolcs

Kényszergyógykezeléssel egyetlen intézmény foglalkozik Magyarországon, a Büntetés-végrehajtási Szervezetbe tartozó Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (IMEI). A bv sajtóirodája nem közölhet információt arról, hogy valaki épp bent van-e az intézetben. 

A férfi édesapját elértük telefonon. Ő azonban azt mondta: ahogy eddig sem, ezután sem kívánnak beszélni a médiával.

Amennyiben igaz a névtelen levélíró értesülése arról, hogy a férfi hazatér, két eset lehetséges. Az első és kevésbé valószínű eset, hogy a kényszergyógykezelést befejezettnek nyilvánították, és a hazatérés – ha minden jól megy – végleges. A második eset, és erre nagyobb az esély, hogy a kényszergyógykezelésnek még nincs vége, a férfit csupán úgynevezett adaptációs szabadságra engedik ki.

Örökké tarthat

A kényszergyógykezelés hosszáról szóló szabályok nem is olyan régen változtak a Btk-ban, de a most hatályos verziónak meg vannak számlálva a napjai. A Gyurcsány-kormány idején született döntés arról, hogy a kényszergyógykezelés többé nem tarthat bármeddig. A törvény most, 2010 májusa óta úgy szól, hogy legfeljebb addig tarthat, amennyi börtönévet kiszabhattak volna az illetőre, ha épelméjű lett volna. A júniusban megszavazott és jövő nyáron hatályba lépő új Btk. visszatér a régi rendhez. A kényszergyógykezelést akkor kell majd csak megszüntetni, ha szükségessége már nem áll fent. Azaz semmilyen kézzelfogható korlátja nem lesz a kényszergyógykezelés hosszának. A 2010-ben bevezetett változás egyébként a gyakorlatban senki életét nem befolyásolta. A bv-től kapott tájékoztatás szerint a határozott idejű kényszergyógykezelést eddig senki nem töltötte ki.

Az IMEI-ben kényszergyógykezeltek száma 2011-ben 180 volt. A létszám évek óta nagyjából állandó, újak érkeznek, régiek távoznak. Évente 15-18 fő kényszergyógykezelését szünteti meg a bíróság, tudtuk meg a bv sajtóirodájától.

Az intézetben ápoltak többsége embert ölt, vagy próbált meg ölni. Az elkövetési mód az elmebetegségből adódóan sokszor megdöbbentően véres, sokkoló, ezért is kerül be a legtöbb ilyen bűncselekmény a hírekbe. A kényszergyógykezelés hossza azonban nem függ attól, mennyire volt borzalmas az elkövetett bűn. A Legfelsőbb Bíróság által kiadott vélemény világosan fogalmaz: a kényszergyógykezelés szükségességének felülvizsgálatakor „nem lehet újból értékelni”, milyen volt a bűncselekmény súlya, jellege, ennek eldöntése az ítélethozó bíróság hatáskörébe tartozott.

„A szükségesség keretében azt kell vizsgálni, hogy a beteg meggyógyult-e, illetve a bűnismétlés veszélye fennáll-e, valamint hogy a kényszergyógykezelés - a beteg esetleg változott egészségi állapotára is figyelemmel - a társadalom védelme szempontjából a továbbiakban nem szükségtelen-e” – foglalt állást az LB.

Ritka a visszaesés

A megszüntetésről a bíróság hozza meg a döntést, de az az orvosi véleményen múlik. A felülvizsgálat félévente kötelező, így az IMEI főigazgató főorvosának hathavonta kell részletes kórrajz-kivonatot és véleményt küldenie a bíróságnak. A bv adatai szerint a kényszergyógykezelés átlagos időtartama 4-5 év.

b01
Fotó: Barakonyi Szabolcs

Ha a nyilvánosságot nem is, egyes intézményeket kötelező értesíteni arról, ha valakit végleg elbocsátanak az IMEI-ből. Az illető lakóhelye szerint illetékes pszichiátriai gondozóintézet például megkapja az elbocsátott beteg részletes kórrajzát, és a helyi rendőrkapitányságnak is szólni kell. A rendőrségnek egyébként ritkán akad dolga szabadult kényszergyógykezeltekkel. „Amíg az elítéltek esetében a visszaesési  arány megközelíti az 50 százalékot, a kényszergyógykezeltek esetén ez az arány mintegy 4-5 százalék” – válaszolta az Index kérdésére a bv sajtóirodája.

Egy hónapos kimenő már egy év után lehet

Ugyanezek az értesítési szabályok működnek akkor is, ha valakit nem végleg, csak adaptációs szabadságra engednek ki az IMEI-ből. Sőt, ilyenkor még szigorúbbak is az előírások, például a települési önkormányzatot is muszáj értesíteni a vonatkozó jogszabály szerint. Az IMEI évente összesen 6-8 alkalommal engedélyez adaptációs szabadságot, tudtuk meg a bv-től. Ez jelentheti azt, hogy 6-8 különböző beteg jut ki a külvilágba egy rövid időre, de például azt is, hogy 3-4 beteg távozhat egy évben kétszer.

Egy beteget többször is el lehet engedni adaptációs szabadságra. Egy alkalom legfeljebb hatvan napig tarthat (legfeljebb 30 nap egy alkalommal, újabb, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítva). Ilyenkor nem egymagában engedik útjára az illetőt az IMEI-ből, hanem egy olyan ember kíséretében, aki írásban vállalja, hogy gondozza őt. A jogszabályok igyekeznek elősegíteni, hogy akadjon ilyen ember, azaz az IMEI-ben ápoltaknak megmaradjanak a külső kapcsolatai. A rájuk vonatkozó kapcsolattartási szabályok sokkal barátibbak a börtönökben átlagosnál. Ők hetente fogadhatnak látogatót.

Az adaptációs szabadság alatt rendszeres az ellenőrzés, a betegnek kötelező a távozása utáni 48 órán belül megjelenni orvosi ellenőrzésen, és utána is az orvos által előírt gyakorisággal, de legalább kéthetenként jelenése van. A bv tájékoztatása szerint 10 évre visszamenőleg mindössze 2 esetben fordult elő, hogy a szabályok megsértése miatt meg kellett szakítani adaptációs szabadságot.

Legtöbbször tehát nem történik semmi baj, így az adaptációs szabadság könnyen marad jól őrzött titok. Hivatalos forrásból semmilyen, nem hivatalos forrásokból pedig ellentmondásos információkat kaptunk arról, tényleg elhagyja-e az IMEI-t az a férfi, akinek a hazatérését a névtelen levélíró szerint rettegve várják az ismerősök. 

Index - Janecskó Kata

 

A szenvedélybetegség gyökere nem a személy morális gyengeségében, hanem a gyermekkorban elszenvedett traumákban lelhető fel. A drogellenes háború mégis sokkal inkább ezeket az embereket üldözi, mint a tilalomból hatalmas pénzeket csináló kereskedőket – vallja Dr. Máté Gábor.
A Vancouverben praktizáló magyar orvos határozottan állítja, hogy évtizedes praxisa során nem volt dolga olyan kábítószer függővel, akit gyermekkorában ne bántalmaztak volna vagy ne erőszakoltak volna meg.  Álláspontja szerint a megoldás épp a jelenlegi drogpolitika ellentéte lenne: a saját függőségük kielégítése miatt lopásokba keveredő szenvedélybetegeknek nem börtönben, hanem együtt érző és szakszerű kezelésben van helye.

Tekintsd meg a vancouveri orvossal készített filmünket és tudj meg még többet Dr. Máté Gábor megközelítéséről.

Gyenge félmegoldás a játékgépek betiltása, a társadalom és az egyén gondjaira a kormány intézkedése egy neves addiktológus szerint nem jelent gyógyírt. Célravezető a prevenció lenne, de az erre rendelkezésre álló pénz szublimált: 2009-ben még 1,5 milliárd forintra pályázhattak a függőséggel foglalkozó szervezetek, idén ez már csak 125 millió forint, amit ki sem fizettek még, ahogy a tavalyi kvóta nagy részét sem, ami még 350 millió volt.

Ohne szilva, ohne jackpot

A parlament október másodikai döntésével megtiltotta a játéktermek és az elektronikus kaszinók működtetését, pénznyerő gépek így csak játékkaszinókban üzemeltethetők a jövőben - adtuk hírül kedden. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter hétfőn nyújtotta be előterjesztését, amelyet 238 igen szavazattal, egy nem és nyolc tartózkodás mellett, kivételes sürgős eljárásban kedden délelőtt már jóvá is hagyott az Országgyűlés. A szabályozás alapján pénznyerő automata a továbbiakban csak játékkaszinóban működtethető, máshol - így például vendéglátóhelyeken - nem üzemelhetnek játékgépek. A törvény a kihirdetését követő napon életbe lép, a pénznyerő automata üzemeltetésére korábban kiadott engedélyek, illetve a játékterem-engedélyek hatályukat vesztik. A szerencsejáték-szervezők tizenöt napon belül kötelesek leadni őket az adóhatóságnak.
 
A játékgépek betiltása, azoknak társadalmi hatásai kapcsán dr. Szemelyácz János addiktológussal, a Baranya Megyei Drogambulancia vezetőjével beszélgettünk.

- A tilalom erőteljesen félmegoldás a játékfüggőség kezelésére - fogalmazott az addiktológus. Ahhoz, hogy valaki gépezni tudjon, nyilván szükséges a masina, ha nincs a környéken belőle egy sem, egyértelmű, hogy nem fogja beledobálni a pénzét, de a függősége ugyanúgy megmarad, csak más irányba kanyarodik. 

A törvény azoknál nem okoz majd törést, akik párszáz-, vagy 1-2 ezer forintot dobtak bele a gépbe, alkalmanként, unaloműzés gyanánt egy sör mellett - mondta Szemelyácz. Ők nem is a függő, kényszeres használók. Azok a kényszeres használók viszont, akiket egy "belső erő" visz a kielégülés felé, és a játékkal hiányaikat, "fogyatékosságaikat" próbálják pótolni, szabályozni szeretnék érzelmeiket, önkontroll-illúziót teremteni, ők meg fogják találni a kiskapukat, akár tiltott szerencsejátékkal, akár internetes lehetőségekkel, de fennáll a veszélye annak is, hogy az űr betöltése miatt más irányba kanyarodik viselkedésük, más probléma jön elő: elkezdhetnek inni, droghoz nyúlhatnak, erőszakossá válhatnak. De a csillapíthatatlan nyerési vágy, a gyors könnyű pénzszerzés lehetőségének elvesztése miatti frusztráció következtében sokan elkezdhetnek kártyázni, lottózni, akár kaparós sorsjegyezni - nem kis tételben, de visszatérhet a "jó, öreg" itt-a-piros-hol-a-piros is.

Látszatmegoldás, a prevencióra szánt pénzt lenyelték

Akit belső kényszer hajt a játék felé, nem fog attól leállni, hogy eltűnnek a gépek - mondta el a drogambulancia vezetője. Hozzátette: a játékgépek betiltása mögötti döntés talán nem is arról szól, hogy segítsenek az embereken, inkább gazdasági érdekek húzódnak mögötte. Ha valóban fontos lenne az emberek egészsége, akkor mérlegelték volna például az alkohol betiltását, amelynek évente sokkal több halálos áldozata van Magyarországon, mint a játékgépezésnek. Mint fogalmazott: nem hisz abban, hogy attól megoldódik egy probléma, ha betiltják a vélt forrását. Ha valóban a társadalmat szeretnék megóvni a játékgépezés káros hatásaitól, nem mondanának le a prevencióról, melyre jelenleg szinte semmit nem költenek. 

Dr. Szemelyácz János elmondta: négy évvel ezelőtt másfél milliárd forint állt a civil és szakmai szervezetek rendelkezésére, melyet pályázatokra, prevenciókra, közösségi függőség megelőzésőre lehetett fordítani. 2012-ben ez az összeget országosan mindössze 125 millió forintban határozták meg, ami 83 százalékkal kevesebb a korábbinál. A dolog pikantériája, hogy ennek az összegnek híre-hamva nincs, pedig már októbert írunk, sőt, még a 2011-es év e célra fordítható összegének nagy részsét sem fizették ki. Így nem lehet komolyan prevencióban gondolkodni, a probléma folyamatosan fenn fog állni, ha ezt nem tudjuk megelőző szemlélettel kezelni, ott is marad - fűzte hozzá az addiktológus. Egyetlen előrelépés történt az elmúlt időszakban a területen: tavaly az Addiktológiai Szakmai Kollégiumnak sikerült megállapodnia a minisztériummal, eszerint a jövőben minden régióban, térségben egy magas progresszivitási szintű addiktológiai osztályt alakítanának ki. Ide természetesen viselkedésfüggők, akár játékosok is bekerülhetnek.

Százezres nagyságrendű lehet a játékfüggők száma

Arról, hogy hány játékfüggő van Magyarországon, nincs igazán pontos adat, de Demetrovics Zsolt kutatásai alapján a függők számát a teljes populáció 1,4%-a becsüljük, a problémás használók aránya kb. 1,9% lehet, tehát több mint 300 000 embert érint - mondta el Szemelyáz. Természetesen a káros következmények a környezetükben élőkre is kihatnak, így a probléma hatványozódik. Rengetegen váltak a lottó, totó, kaparós sorsjegyek rabjává is - tehát kevésbé addiktívnak tűnő lehetőséget választva - sokmilliárd forintot hordva a Szerencsejáték Zrt.-hez. A lottófüggőknél egyébként a szerhasználókhoz hasonló "elvonási tünetek" jelenhetnek meg (szorongás, izzadás, álmatlanság stb.), ha nem adhatják fel a szelvényeket, és súlyos szorongásos panaszokat mutathatnak a számok húzásakor és azt követően. Sokan vannak köztük, aki havonta tízezres, vagy még nagyobb nagyságrendben kísértik Fortunát.

A játékfüggők általában nem ismerik fel a maguk problémáját, a gyakori minta az, hogy a család beszéli rá őket a segítség kérésre. A drogambulancia vezetője elmondta: olyan kliensük is volt, aki huszonöt millió forintot vert el szerencsejátéka, de ez a ritkább, a gyakoribb az, hogy a havi fizetést vagy a segélyt játssza el valaki. A játékfüggőkről elmondható, hogy anyagilag és érzelmileg tönkrement, sokszor adósságspirálba került emberek megpróbálnak véget vetni életüknek és egy nem befejezett öngyilkossági kísérlet után, a pszichiátrián derül ki az igazi probléma.

Kábítószeresnek minősülnek a játékfüggők

Hazánkban a játékfüggőkkel, valamint más viselkedési addikciókkal küzdőkkel leginkább a kábítószerfüggőkkel foglalkozó szervezetek törődnek - mondta Szemelyácz. A baranyai drogambulancián a játékfüggők mellett megfordult már munka-, vásárlás- és szexfüggő is. Pécsett és környékén összesen négy olyan drogrehabilitációs intézet van, ahol addikcióval küzdőket gyógykezelnek, itt a kábítószer használók és alkoholisták mellett a játék rabjait is rehabilitálják. A vezető szerint az a tény, hogy egy egységes intézményi program egyaránt képes ellátni egy játékfüggőt és egy kábítószerfüggőt, bizonyítéka annak, hogy a különféle addikciók egy tőről fakadnak, nem lehet nagyon másként kezelni egy gépezőt, mint egy heroinistát.


PécsiStop - Harta Viktor 


Fotó:  Dom Ramsey

Sok anya - a kutatók szerint tévesen - úgy véli, ha gyermekének korán megengedi, hogy megkóstoljon valamilyen alkoholos italt, azzal eltántorítja attól, hogy tizenévesen igyon.

"Erősen él az elképzelés sok általános iskoláskorú gyermek szüleinek a fejében, miszerint a korai találkozás az alkohollal elveszi a gyerek kedvét a későbbi ivászattól" - állítotja Christine Jackson, az RTI nemzetközi nonprofit kutatási szervezet sajtóközleményében. A kutatók azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy ezzel a szülők éppen az ellenkezőjét érhetik el, mivel az alkoholos italok világába történő korai bevezetés növeli a tinédzserkorban kialakuló problémás ivás kockázatát.

A szülők egynegyede megengedi, hogy a gyerek megkóstolja az alkoholt

A kutatáshoz 1050 harmadik osztályos gyermek édesanyját kérdezték meg arról, hogy megengedik-e, hogy a gyermek megkóstolja alkoholos italukat. A szülők egynegyede erre igennel válaszolt, mivel úgy vélték, hogy a gyereknek úgysem fog ízleni az alkohol, de legalább megszűnik a tiltott gyümölcs utáni sóvárgás érzése. Emellett azonban az anyák 40 százaléka úgy vélte, hogy azzal, hogy nem engedi megkóstolni az alkoholt, a gyermekében csak tovább növeli a vágyat a kipróbálására, sőt 26 százalék eleve úgy gondolta, ha megengedi, a gyerek nem fog később az alkohollal kísérletezni.

Pedig tévednek

A megkérdezett gyermekek 33 százaléka ráadásul bevallotta, hogy már megkóstolta a sört, bort, vagy más alkoholos italt. "Ezek az eredmények azt jelzik, hogy sok szülő tévesen arra számít, hogy azzal, ha a gyermek otthon iszik először, szülői felügyelet mellett, akkor kevésbé valószínű, hogy később a kortársakkal igyon" - fűzte hozzá a kutató. A tanulmány az Archives of Pediatrics & Adolescent Medicine oldalain jelent meg.

Medipress

Az elhízás és túlzott alkoholfogyasztás miatt kórházba kerülő köszvényes betegek száma évek óta egyre nő. A "királyok betegsége" néven is ismert fájdalmas kór előfordulása megkétszereződött az utóbbi tíz évben. Szakértők szerint a túlzott étel- és italfogyasztás tehető elsősorban felelőssé a betegség újbóli terjedéséért. A köszvényt az ízületekben lerakódó kis húgysav-kristályok okozzák, amelyek az ízületek körül felhalmozódva rendkívül fájdalmas gyulladást okoznak az érintett területeken, elsősorban a nagy lábujjban. A húgysav az élelmiszerek lebontásából származó egyik bomlástermék.

A mostani vizsgálatok során a tudósok Angliában és Új-Zélandon köszvénnyel kezelt betegek állapotát figyelték meg. Adataik szerint a betegség előfordulása 80 szalékkal nőtt az utóbbi tíz évben mindkét országban. Angliában 1999 és 2000 között összesen 2369 beteget kezeltek köszvénnyel, de ez a szám 2008 és 2009 között 4421-re nőtt. "Az elmúlt tíz évben évente 7,2 százalékot nőtt a kórházban kezelt köszvényes betegek száma" - mondta dr. Philip Robinson, a Queensland Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője.

A betegség a történelem során elsősorban a gazdag embereket kínozta, csak nekik volt ugyanis pénzük arra, hogy annyit egyenek és igyanak, amennyi beléjük fér. Manapság azonban a megnőtt alkohol- és ételfogyasztás, a magas koleszterinszint és vérnyomás következtében egyre több átlagembert is érint a kór. Bizonyos esetekben még egy kisebb trauma vagy műtét is kiválthatja. A köszvény nem csak az embereket, de az állatokat is kínozta, köztük a Sue névre keresztelt Tyrannosaurus Rexet is.

Az alkohol arra ösztönzi a májat, hogy még több húgysavat termeljen, emellett gátolja kiürülését is, így kétszeresen veszélyes. A túlzott kalória-bevitel és a mozgáshiány is nagyban felelős a betegség újbóli felbukkanásáért, állítja dr. Philip Robinson. Kutatási eredményei szerint a köszvényes betegek 39 százaléka magas vérnyomásban, 20 százaléka cukorbetegségben, 39 százaléka pedig valamilyen szív- és érrendszeri betegségben is szenved.

"Egyáltalán nem meglepő, hogy újra ennyi a köszvényes beteg. És nehogy azt higgyük, hogy csak az idősek szenvednek miatta - mondta Tam Fry, az Országos Elhízási Fórum munkatársa. - Mivel fiatalok is vannak a betegek között, az orvosoknak oda kell figyelniük a figyelmeztető jelekre. Bár a köszvény egy viszonylag jól kezelhető betegség, mégis jobb megelőzni a bajt."

50plusz

Dr. Máté Gábor, Kanadában élő orvos és író 

 

"A sóvárgás démona- az emberi függőség pszichológiai háttere" 

 

címmel tart előadást az alábbi két helyszínen és időpontban:

2012. október 8-án 16.00 órától 
ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar aulájában:

1075 Budapest, Kazinczy u. 23-27.


2012. október 9-én 17:00 órától
Nappali: 7621 Pécs, Király utca 23-25.

Ezúton ajánljuk szíves figyelmükbe a programot. 

 


Miért listavezető Magyarország az öngyilkosságban és az alkohol okozta halálban? Hogyan láthat egy pszichoterapeuta a páciens szavai mögé? Mit jelent az, hogy "ha én nem mondok nemet, akkor test fog"? A sóvárgás démona és A test lázadása címmel jelent meg magyarul két könyve a Budapesten született, majd 1957-ben családjával Kanadába vándorolt világhírű orvosnak, Máté Gábornak. Interjú.

Mindig is szeretett volna könyvet írni, de elmúlt 50 éves, amikor megjelent az első, mindig is szeretett volna orvos lenni, először mégis tanár lett. Mi az oka a késleltetésnek?
28 voltam, amikor beiratkoztam az orvosi egyetemre. Mivel figyelemzavarom van, nem tudtam olyan jól tanulni, hamar meguntam mindent, és könnyebbnek éreztem angol nyelvet és irodalmat választani, mint az orvosira menni. Három évig tanítottam, de továbbra is mindennél jobban szerettem volna orvos lenni, ezért visszamentem az egyetemre. Az írást nem ötven évesen kezdtem, hanem húsz évvel korábban, orvosi folyóiratokban publikáltam, de a könyvvel várni kellett addig, amíg megértem és kontrollálni tudom a figyelemzavaromat, hogy legyen türelmem egy könyv megírásához. Nem véletlen, hogy az első, a Scattered Minds - a magyar címe Szétszórt elmék lenne - a figyelemzavarról szól.

Egy interjújában olvastam, hogy egy orvosnak érzékenyen kell tudnia hallgatni, mert az emberek jellemzően elbújnak a szavak mögé. A test lázadásában erre több példát is hoz, például az egyik páciense azt mondja, boldog volt a gyerekkora, de a miért volt boldog kérdésre már az a válasza, hogy azért, mert tudott úgy viselkedni, hogy ne dühítse fel a szüleit. Vagyis itt valójában egy szorongással, elnyomással teli gyerekkor bújik meg a boldog jelző mögött.
Az igazi pszichoterápiához az kell, hogy meghallgassuk a pácienseket, de ehhez előbb saját magunkra is hallgatnunk kell. Mikor tanuljuk meg a hallgatást? Gyerekkorunkban. Akkor tudunk magunkra hallgatni, ha minket meghallgattak. A gyerek viszont nem hallja és nem látja magát, ha a szülőket túl sok stressz éri, elfoglaltak, depressziósak vagy szenvednek valamitől. Akkor is nagyon szerethetik a gyereket, de nem tudnak úgy viszonyulni hozzá, ahogyan neki szüksége lenne erre. Egy pszichiáternek vagy egy terapeutának az lenne a szerepe, hogy tükör és visszhang legyen. De ahhoz, hogy egy pszichiáter, egy orvos, egy terapeuta vagy én ne egy eltorzított tükröt tartsunk a páciensnek, saját magunkat is tisztán kellene látnunk. Saját magunk meghallása az alapja annak, hogy valaki mást is meg tudjunk hallgatni.



A sorok között olvasva azt érezni, nem szereti az önsegítő könyveket. Mi a baj ezekkel, és hogyan határozna meg a saját könyveit? 
Valóban utálom az önsegítő könyveket. Nem nyújtanak belátást, csak mindenféle receptet adnak ahhoz, hogyan javítsd meg magad. Nem érdekli őket, hogy a bajok honnan erednek, milyen tapasztalatok tettek azzá, ami most vagy, az öntudatot nem fejlesztik, nem kezelik. Pedig nem az kell, hogy megmondd, mit csináljak, hanem hogy megismerjem magam, mert akkor rájövök, mit kell tennem azért, hogy jobban legyek. Buddha azt mondta, legyél a saját magad lámpája, belül keresd a választ. Az én munkám, hogy az embereket ráébresszem: tenniük kell az egészségükért. A könyveim általában azért sikeresek Észak-Amerikában, mert az olvasók a bemutatott páciensek történetében felismerik magukat.

Miért szégyelljük a haragot vagy nyomjuk el magunkban?
Ha egy kétéves gyerek haragszik, mert valaki nem adja oda neki azt a játékot vagy ételt, amit akar, akkor a szülő általában nem bírja ki, fél a gyerek haragjától, dühétől, és azt kéri tőle, arra neveli, hogy nyomja el. A gyereknek szüksége van a szülővel való szoros - nem feltétlenül jó, de mindenképpen szoros - kapcsolatra, ehhez azonban fel kell áldoznia a személyiségét, el kell nyomnia magát, és később a társadalom még inkább erre fogja kényszeríteni. Kevés az olyan nyitott szülő, aki elbírja a gyerek valódi énjét. Én sem ilyen voltam. Három gyerekem van, amikor kicsik voltak, munkamániás orvos voltam, nem volt türelmem elfogadni és úgy látni őket, amilyenek voltak. Hogy a szoros kapcsolatunk megmaradjon, meg akartak felelni nekem, elnyomták a saját érzéseiket, és most felnőttként ezzel küzdenek. Ez a körforgás sok-sok generáció óta öröklődik, ezért senki nem vádolható, mert minden szülő a legjobbat teszi, amit csak tud, de a szülőt is korlátozza az, amit gyerekkorában átélt. Közben egymásnak örökítjük át az igényt, hogy ne legyünk saját magunk.



Ha ez így van, borzasztóan nehéz egészségesen, jól élni. A könyveiben olyan páciensek történetét ismerjük meg, akik túl későn jöttek rá a bajok forrására, szenvedélybetegekké lettek, halálos, súlyos kórokkal küzdenek.
A valóság és a hitelesség nem hagy el minket soha, mindig bennünk van, ha nem is érezzük, akkor is itt van, csak esetleg nem látjuk. Az élet kényszerít minket arra, hogy felébredjünk, ez valakinél csak akkor következik be, amikor rákos lesz. Orvosként sokszor hallottam azt a pácienseimtől, hogy a betegségük a legjobb dolog, ami történt velük, igaz, nem javasolják másnak, hogy így tanuljon, de ez a betegség kényszeríti rá őket arra, hogy először az életükben saját maguk legyenek. A kérdés, hogy mikor vagyunk hajlandók szembenézni az elhallgatott, elnyomott énünkkel, gondolatainkkal, érzéseinkkel. Valaki akkor, amikor a párja elhagyja, valaki akkor, ha beteg lesz, valaki akkor, ha szomorúságot érez. A társadalom szerepekbe kényszerít mindenkit, azt kéri, másokat segítsünk, másokat gondozzuk, figyeljünk a külső dolgokra, viselkedjünk a szerepünknek megfelelően anélkül, hogy magunkra is gondolnánk. Közben sokan elégedetlenek az életükkel, vagyis nem érzik elégnek, amit tesznek. Szerencsére tudunk szenvedni, érzünk fájdalmat, és ez sokszor ráébreszt minket arra, hogy mit kényszerítünk magunkra.

A sóvárgás démona azt üzeni, ha nem döbbenünk rá arra, hogy miért szenvedünk, akkor gyógyulás helyett kialakul a szenvedély, a függőség. 
A szenvedély nem jelent mást, mint az elkeseredett küzdelmünket, hogy elkerüljük a szenvedést. Miért akarjuk módosítani a tudatunkat? Mert szenvedünk valami miatt. Mikor kell kábítani valakit? Ha erős fájdalmat érez. Hora Tamás Amerikában élt pszichiáter szerint az addikció lényegében olyan erőfeszítés, amelynek során az élet nehézségein külső gyógymódokkal próbálunk meg úrrá lenni, de egyetlen külső gyógymód sem képes úgy javítani az állapotunkon, hogy közben ne rontson rajta. Az akaratunk arra vezet minket, hogy a szenvedélyt kövessük, és ez hosszú távon még több szenvedést okoz. A szenvedély mindig a szenvedéssel kezdődik: aki függő, annak a gyerekkora tele volt fájdalommal. Magyarországon sok az alkoholista, mert sokan szenvednek. És még bántjuk és büntetjük is őket azért, mert el akarják felejteni a fájdalmukat. Észak-Amerikában háborút vívnak a drogok ellen, de szerekkel nem lehet háborúzni, csak emberekkel: pont azokkal folytatják ezt a háborút, akiknek az élete tele van szenvedéssel. Ha egy rendőr megtudja, hogy egy gyereket szexuálisan bántalmaznak, megpróbálja menteni. Ha nem menti meg, a gyerek gyötörve lesz, és felnőve szerekhez fog nyúlni, hogy kábítsa a fájdalmat. Majd ugyanaz a rendőr, aki megmentette volna ezt az embert gyerekként, börtönbe fogja zárni. Ezt a logikát követi a magyar politika is, éppen azokat bünteti, akinek a szenvedését az átlagember el sem tudja képzelni. Borzalmas sorsokat ismertem meg a drogosok között végzett munkám során. A legszomorúbb, hogy minden a szemünk előtt zajlik, de nem akarjuk látni. Ha nem biztosítjuk a gyógyuláshoz, fejlődéshez szükséges környezetet, ha a szenvedélybeteg nem kap szeretetet, támogatást, tiszteletet - márpedig általában nem adjuk ezt meg neki, sőt még több stresszt szabadítunk rájuk, amikor bűnbakká tesszük, a társadalmon kívülre helyezzük - akkor azzal garantáljuk számára a visszaesést.

Vannak jó gyakorlatok?
Lennének, de egyszerre lenne szükség a jó akaratra és a felkészült szakemberekre, hogy humánosan, a legjobb tudásunk szerint segítsük a szerencsétlen sorsú embereket, akikhez általában gyerekesen, naivan, előítéletesen közelítünk.



Azt írja, kiveszett a test, lélek és a tudat egységének, egészének gyógyítása, holott ennek természetesnek kellene lennie. Miért van az, hogy ha valaki orvosként a spirituális szemléletet is követi, azt szkeptikusan fogadják?
A nyugati világban már Szókratész óta elválasztják a lelket a testtől. Ennek hozománya, hogy a nyugati világban az orvostudomány nagyon sokat fejlődött, majdnem csodákra képes. De minél jobbak az orvosságok, minél pontosabbak a gépek, annál inkább csak a testre összpontosítunk. A fizikai szenvedésről orvosként természetesen beszélünk a páciensekkel, de az érzelmi traumáról való beszélgetéshez bátorság kell a részünkről, mert akkor a saját magunk szenvedésével is szembe kell néznünk, és az orvosok, hasonlóan a legtöbb emberhez, nem akarnak tükörbe nézni. Ha bejön valaki gyulladással, idő és belátás kell ahhoz, hogy megkérdezzem tőle, milyen az élete, mi van a párjával, milyen volt a gyerekkora, sokkal könnyebb felírni a receptet és azt kérni, jöjjön vissza egy hónap múlva. Az egészségügyi rendszer nem támogatja, hogy az orvosok több időt töltsenek a beteggel, hogy megismerjék a körülményeiket.

Magyarország történelme elszomorítóan sok stresszt hagyományozott az emberekre, írja A test lázadása bevezetőjében. A történelmi traumák is okozhatják Magyarország rossz egészségügyi mutatóit?
Magyarországon sok szenvedés, sok bánat, reménytelenség, bizalmatlanság van, nem csak mostanában vagy az elmúlt században, hanem mindig is, erről szól a magyar lélek szép képviselője, a Himnusz is. Magyarország dobogós az öngyilkosságok számában. Amikor nyolc éve A sóvárgás démonát írtam, egy év alatt Kanadában százezer férfiból 12-13 halt meg májsorvadásban, Franciaországban 14-15, a második helyezett Romániában ötven, Magyarországon száz. Az ország úgy volt listavezető, hogy hétszer-nyolcszor annyian haltak meg az alkoholizmus miatt, mint Kanadában. Ezek a számok nem a magyar személyiségről, nem a magyar génekről beszélnek, hanem arról, hogy a magyarországi körülmények évszázadok óta nehezek, és kívülről úgy látszik, azok is maradnak.

De azt írja, a személyiségnek nagy szerepe van abban, hogy az őt ért stressz végül megbetegíti-e vagy sem.
Bizonyos stressztől azonban nem lehet védekezni. Ha valaki megszállja az országomat, az nem egyéni kérdés, ahogy a gazdasági válság sem az. De valóban sok belső stresszt okozunk magunknak anélkül, hogy tudnánk. Például elnyomom a negatív érzéseket, hogy mindig kedves legyek másokkal, hogy ne érezzem a saját fájdalmamat. Amikor hét évig dolgoztam a Vancouveri Kórház azon osztályán, ahol haldokló betegek feküdtek, és én láttam el őket az utolsó szakaszban, sokan mondták, hogy nem értik, miért kerültek ide, hiszen életükben nem volt egy negatív gondolatuk sem. Magamban akkor azt gondoltam, sajnos éppen ezért vagytok itt. Mert a negatív gondolkodás hiánya nem azért volt, mert mindig minden jó volt, hanem mert nem merjük érezni, milyen rosszak a dolgok, mert úgy nőttünk fel, hogy ne vegyük tudomásul a stresszt. Ezért az első lépés, amit mindig hangsúlyozok, az önbelátás, az önmegismerés. Ha mindig elfogadok minden feladatot annak dacára, hogy már azzal nehéz megbirkóznom, amit most teszek, de megjátszom, hogy erős vagyok és mindent elbírok, ha nem tudok nemet mondani, mert attól félek, utána már nem fognak szeretni vagy tisztelni, azzal sok stresszt okozok saját magamnak és nem fogok tudni védekezni. A test lázadásának angol címe az, hogy When the Body Says No, vagyis amikor a test nemet mond. Ha én nem mondok nemet, akkor sajnos a test fog.



Észak-Amerikában mennyire számít tabunak, ha valakinek lelki problémája van? Itthon azt tapasztalom a környezetemben, ha valakinek szakembert javasolnak, arra az a válasz, hogy de én nem vagyok bolond.
Vancouverben dolgozik egy spirituális tanár, Eckhart Tolle, aki szerint az ember legnagyobb eredménye, ha belátja, milyen bolondságai vannak. De ez nagyon nehéz. Észak-Amerikában annak dacára, hogy nyíltan beszélnek a lelki bajokról, az emberek továbbra is stigmatizálják, szégyellik ezeket. Én azért beszélek nyíltan a saját bajaimról, mert nem vagyok hibás, senki nem tehet arról, ami velem történt, de meg kell tanulnom elfogadni és kezelni a helyzetem. Meg szeretném győzni az embereket arról, hogy nincs semmi restellnivalójuk.

1944-ben született Budapesten, 1957-ben vándorolt ki a családjával Kanadába. Sokszor és nyíltan beszél a gyerekkoráról, hogyan látja, fel tudja dolgozni a múltja traumáit?
Mindent fel lehet dolgozni, nincs, amit ne lehetne, ha van képesség, akarat és segítség hozzá. A múlton nem lehet javítani, de a jelenen igen. Azon, hogy egy 1944-ben született zsidó baba voltam a német megszállás alatti Budapesten, hogy a nagyszüleim Auschwitzban pusztultak el, hogy az anyám az első évemet gyászban és stresszben élte le, nem tudok változtatni. De azt a tényt, hogy munkamániás vagyok, kezelhetem. Az első évemben úgy érezhettem, hogy engem nem akarnak, nem szeretnek, mert anyám nem mosolygott, mikor rám nézett, de hát hogy is tudott volna mosolyogni abban a stresszben, amiben élt? (És én még így is sokkal szerencsésebb voltam, mint a drogos pácienseim, mert engem az első év után egy szerető család vett körül, de őket a családjukon belül bántalmazták éveken át). Amikor egy gyereket fizikailag vagy lelkileg bántanak, a gyerek úgy tolmácsolja magában a dolgot, hogy nyilván ezt érdemli, ez jár neki. Én hogy kompenzáltam? Eldöntöttem, hogy nagyon fontos leszek, orvos leszek, mindenkit állandóan szolgálok, éjjel-nappal hívhatnak, ha nem dolgozom, úgy érzem, nem érek semmit. Az első évem sosem lesz másként, de hogy hogyan értékelem saját magam, azon változtathatok. El kell hinnem, hogy nem azért vagyok értékes, amit teszek, hanem azért, mert létezem. Minden embernek megvan a maga értéke, a kérdés az, meg tudjuk-e ezt találni magunkban? A válasz, hogy persze. A traumát fel lehet dolgozni, túl lehet lépni rajta, ha valaki meghallgatja vagy meglátja bennünk az egészet, és nemcsak a működési zavarokra figyel, azokra ír receptet, hanem érezteti velünk, hogy értékesek vagyunk. De hát éppen erre nincs manapság a világnak türelme.

Fotók: Nagy Attila 

KötveFűzve

Nem lesz több félkarú rabló a kocsmákban és játéktermekben, mert a parlament kedden elfogadott egy törvényt, amelynek értelmében csak az állami koncesszióban működő kaszinók működtethetnek pénznyerő gépeket. A törvényjavaslat egyik célja az volt, hogy a leghátrányosabb helyzetben élők ne dobálják játékgépekbe a pénzüket.

A nyerőgépek felhasználói azonban nemcsak anyagilag lehetnek hátrányos helyzetben. A kóros játékszenvedély ugyanolyan komoly betegség, mint a nikotin- és alkoholfüggőség. Mi történik majd a játékosokkal, ha elveszik szenvedélyük tárgyát? „Megpróbálnak másfajta szerencsejátékot játszani, vagy keresnek valami pótszert” – monda lapunknak Funk Sándor, a Nyírő Gyula kórház addiktológus főorvosa.

A szakember szerint a játékszenvedély nehezen kezelhető, mert aki ebben szenved, nem érzi magát betegnek. A drogosoknak és az alkoholistáknak testi tüneteik vannak, a megvonást és a túladagolást egyaránt érzékelik, kialakul bennük egy krónikus betegségnek tekinthető állapot. 

A szerencsejátékos betegekre ez nem jellemző, és ők akkor fordulnak orvoshoz, ha valamilyen krízis, megoldhatatlan probléma alakul ki – mondta az addiktológus. Ha nem tud játszani a szenvedélyes függő, akkor mentális tünetek jelenhetnek meg nála, ami lehet apátia, de akár őrjöngés, ámokfutás és pánik is.

Nem tudunk arról, hogy a kormány a törvény kapcsán foglalkozna a szenvedélybeteg játékosokat érintő egészségügyi problémával. Funk Sándor szerint a játékosok nehezen találnak majd alternatívákat: a félkarú rablónak más a célközönsége, mint az illegális fogadásoknak, és aki eddig egy vidéki kocsmában játszotta el a pénzét, nem fog szmokingot felvenni, hogy beengedjék egy legális kaszinóba. Arról nem is beszélve, hogy csak három ilyen kaszinó van országszerte.

„Marad az, hogy a játékra szánt pénzt is alkoholra fordítják, ami a kocsmában könnyen elérhető” – mondta Funk Sándor. – „Ennek súlyos következményei lesznek, mert Magyarországon már nem lehet tovább növelni az alkoholfogyasztás mértékét.” 

Index

 "Szereted a bulit, szeretsz partizni? Egyetértünk, bulizni, partizni jó! A Kék Pont Party Service azért jött létre, hogy biztonságosabbá tegye a partizást, csökkentse a partidrogok és az alkohol okozta ártalmakat és segítse egy olyan partizó életstílus kialakulását, amely az örömre, a zenére, a közösségre és a közös tánc általi kiteljesedésre, az élményre helyezi a hangsúlyt! Ma Magyarországon hétvégenként és a nyári fesztiválokon sok ezren buliznak. Valamennyien felelősek vagyunk magunkért és egymásért, ezért készült ez a buli-kalauz. Sem a Party Service szolgáltatásban, sem ebben a füzetben nem célunk a moralizálás, nem támogatjuk vagy bátorítjuk sem a legális, sem az illegális drogok fogyasztását, de nem is ítélkezünk, csupán informálni szeretnénk. Célunk az, hogy Te magad is tudatos és mértékletes partizó légyés hogy minél több ember szórakozzon egészségesebben, biztonságosabban!"- olvasható a Sziget Fesztivál idejére megjelenő új, zsebredugható kiadványunk bevezetőjében.

Galaxis Útikalauz Partizóknak c. füzetkét a  Stérimar Magyarország legkedveltebb tengervizes orrspray családja támogatta.

Régi vágyunk teljesül most, amikor a Party Service programunk egy buli-kalauzt jelentet meg, első körben 10 ezer példányban! A farmerzsebbe tervezett, 10cm x 7cm-es, 16 oldalas  füzetke három nagyobb tartalmi egységre épül: ajánlatok buli előtt, a bulin és másnapra. Ezen felül bemutatjuk benne röviden a Party Service szolgáltatásait és említést teszünk a mertekletes.hu kampányunk legfontosabb üzenetéről is. A Sziget Party Service sátrában indítjuk a terjesztést, majd folytatjuk azt az őszi szezonban is.

Keressétek, olvassátok, terjesszétek!

És lévén hétvége jön, még egy kis ízelítő a Galaxis Útikalauz Partizóknak c. kiadványból, ártalomcsökkentő tanácsok bulizni készülőknek:

"Hamarosan indul a buli?

Sosem tudhatod, hogyan fog alakulni az esti party, de egy dolog biztos: ha elég felkészült vagy, csökkentheted annak kockázatát, hogy nem várt helyzetbe kerülj!

Amit javasolunk:

  • Egyél egy jót, legalább 3 órával a party előtt! Energiát ad az estéhez, csökkenti a hányingert és védi a gyomrod a szerekkel szemben.
  • Legyen nálad pár szem szőlőcukor! Nem foglal sok helyet, és segít, ha zuhan a cukorszinted.
  • Mindig tegyél félre annyi pénzt, hogy tudjál venni egy üveg vizet!
  • Ha elképzelhető, hogy használni fogsz valamit, mondd el legalább egy barátodnak, hogy mit és mennyit tervezel fogyasztani. Ez azért fontos, hogy ha később nem éreznéd jól magad és segítségre szorulsz, a barátod rendelkezzen elegendő információval!
  • Jó, ha van nálad rágó és ajakbalzsam, mert néhány szer folytonos rágásra kényszerít.
  • Ígéretesnek tűnik az este? Legyen nálad óvszer!
  • Ne feledkezz meg a kényelmes tánccipőről, ami a jó buli elengedhetetlen kelléke!
  • Vedd körül magad gondoskodó barátokkal!
  • Ha mégis egyedül mész bulizni, mondd el legalább egy barátodnak melyik partyba és hova mész! Másnap hívd fel őt, ha sikerült egyben hazaérni!
  • Tervezd meg a hazajutást is! Ha autóval mész és ittál vagy szert fogyasztottál az este, semmiképpen ne ülj volánhoz! Hagyd ott a kocsit, vagy rendelj időben sofőr-szolgálatot! Nézd meg, indul-e onnan parti-busz, keresd az éjszakai tömegközlekedési járatokat, és ha kell, legyen nálad pénz taxira!
  • Ha 18 év alatti vagy és/vagy a szüleiddel laksz, fogadd el, hogy aggódnak érted és avasd be őket, hogy kikkel és hova mész! Legyen meg nekik is egy ismerősöd vagy barátod száma! Hidd el, a szülők is nevelhetők, törekedj velük bizalmi, együttműködő kapcsolatra, így van rá esélyed, hogy ezt kapod vissza tőlük! :)

A kiadványt támogatta:

A Party Service program idei Sziget megjelenését  a WELT 2000 Kft. támogatta.

 

Köszönjük támogatóinknak!

Forrás: kekpont.hu

rakd össze


Minden széthullott körülötted? Változtatni szeretnél, de nem tudod, hogyan? Rakd össze új életedet a Megállóban, kezdd el, folytasd középiskolai tanulmányaidat most. A Megálló Csoport Alapítvány tanulási lehetőséget kínál azoknak, akik függőségi problémájuk, másságuk, viselkedésük miatt kihullottak az általános képzési rendszerből.

Az iskolában a tananyagot nem évfolyamokra, hanem tematikus kurzusokra bontjuk. Az oktatás kiscsoportos és egyéni foglalkozásokon történik, sok személyre szabott feladattal, konzultációval.

Iskola és józanság. Érdekel? Várunk október 9-én, kedden délelőtt 10-kor a Megállóban!

Helyszín: 1084 Budapest, József u. 49.

További információkért kérjük, vedd fel velünk a kapcsolatot, vagy csak egyszerűen: gyere el.

MegállóCsoport

Ha ráiszol, meghalhatsz - a félelemre építve hat a hazai alkoholisták körében csúcsterápiának tartott diszulfirám, amelyet a páciensek fenekébe, a bőr alá ültetnek be. Pedig a szer ilyen formában bizonyítottan hatástalan. Az [origo] holland, dán, litván és szerb újságírókkal közösen járt utána, miért tartja mégis magát évtizedek óta a módszer, amely közelebb áll a hipnózishoz, mint a valódi gyógyszeres kezeléshez, és amelyről egyes kelet-európai doktorok állítják, hogy a játékfüggőkön, a kokainistákon és a dadogókon is segít. Pavlov kutyájától a terápiaszerű hánytatáson át az agy szovjet fejlesztésű újraprogramozásáig.

 

"Tessék a bal oldalára fordulni, és a feneke környékét szabaddá tenni" - rendelkezik Kálló Antal sebész. A Krisztina körúti magánrendelő asztalán fekvő középkorú, idegesen nevető férfi engedelmesen tűri, ahogy a fehér köpenyes doktor helyi érzéstelenítést ad neki, majd egy fiolából pici fehér tablettákat vesz elő - tíz darabot, nyolc hónapra elegendőt -, és egy trokár nevű eszköz segítségével beülteti jó mélyre, a bőre alá. Az egész műtét pár perc. "Nem vagyok én alkoholista, csak most szellemi munkát végzek, éjjel-nappal dolgozom. Úgyhogy kicsit bebiztosítom magam hosszú távra. Merthogy erre nem lehet ráinni" - magyarázza a férfi.

Forrás: AFP/Grigoriy Sisoev
Agresszív szerről van szó, amely gátolja az alkohol lebontását, ha a beteg ráiszik, rosszullétet vált ki

A kis fehér tabletták, amelyeket beültettek neki - és rajta kívül évente legalább félezer magyar alkoholbetegnek -, diszulfirámot tartalmaznak: olyan anyagot, amelynek az alkohollal való összeférhetetlenségét még a negyvenes években fedezték fel Dániában. Agresszív szerről van szó, amely gátolja az alkohol lebontását, úgyhogy ha a beteg ráiszik, acetaldehid-mérgezést kap: ez azonnal borzasztó rosszullétet, hányást, szapora pulzust, fulladást, erős mellkasi fájdalmat és más ijesztő tüneteket vált ki. 

Ezt tapasztalta meg egy beteg, aki az [origo]-nak azt mondta, még a nyolcvanas években kezdte a függőséget, kábítószerrel. Egy amszterdami utazáson szokott rá a heroinra, de mivel azt itthon nem lehetett beszerezni, az elvonási tüneteket alkohollal próbálta enyhíteni. "Elkezdtem keményen inni, reggelenként két deci vodkával indítottam, hogy egyáltalán dolgozni tudjak. Napközben megittam egy üveg bort, aztán másnap reggelig még kettőt." Ez ment három hónapig, amíg egy barátja be nem vitte a János kórház pszichiátriájára. Három hetet töltött bent, aztán felajánlották neki a diszulfirám hatóanyagú, Esperal nevű tabletták beültetését. A műtét előtt alá kellett írnia egy papírt, hogy tudomásul veszi, ha ezután iszik, az súlyos, akár halálos következményekkel járhat. Azt mondták, tizenkét tablettát ültetnek be, ez egy év alatt szívódik fel, és adagolja a vérbe a diszulfirámot. A műtét után hazament, megborotválkozott, és arcszeszt paskolt a bőrére. "Öt perc múlva berobbant a fejem. Remegtem, rosszul lettem, kipirult a bőröm" - mondta. Ezután nem is próbálkozott az alkohollal. "Büszke is voltam rá, hogy nem iszom. Mondjuk, visszaálltam a mákra, arra nem hatott."

Vagyis a kezelés lényege, hogy a diszulfirámot kapott alkoholbeteg annyira fél a rosszulléttől - súlyosabb esetben a haláltól -, hogy az ital közelébe sem mer menni. Világszerte alkalmazzák szájon át szedhető tabletta formájában, amelyet mindennap be kell venni. Az addiktológusok viszont hamar rájöttek, hogy a tablettát az alkoholbetegek inkább elfelejtik bevenni, hogy ihassanak - ezt több megkérdezett magyar orvos is megerősítette az [origo]-nak. Más módszert kellett találni, ezért találták ki, hogy injekció formájában adják be, vagy pedig - az ötvenes években Franciaországban kifejlesztett módszerrel - tablettákat ültetnek a bőr alá, és azt mondják, hogy a fokozatos felszívódás miatt az folyamatosan, hosszú időn át fejti ki a hatását. Ha erről sikerül meggyőzni az alkoholbetegeket, egy részük felhagy az ivással.

Forrás: AFP/Karl-Josef Hildenbrand
A kezelés lényege, hogy a diszulfirámot kapott alkoholbeteg annyira fél a rosszulléttől, hogy az ital közelébe sem mer menni (illusztráció)

Egy ideig az implantátumot Nyugaton is alkalmazták az alkoholisták kezelésére, de ez a helyzet már régóta megváltozott. Egyszerűen azért, mert több, placebokontrollált, egyszóval jól megalapozott vizsgálat bebizonyította, hogy a diszulfirám beültetett formában hatástalan. Skandináv kutatók még 1992-ben bebizonyították, egy héttel a beültetés után a vérből már nem lehet kimutatni az anyag jelenlétét a szervezetben, ezért nem éltek át rosszullétet, amikor intravénásan alkoholt adtak be nekik. Egyes esetekben alaposan megkésett, enyhe rosszullét következett be, amely a kutatók szerint nem bír elég visszatartó erővel. Hasonló eredményekre jutottak kanadai kutatók is. Vagyis a diszulfirám-implantátumnak farmakológiai hatása nincs, csak a placebohatás létezik, éppen úgy, ahogy ez jelen van minden más kezelésnél is - állapította meg egy brit addiktológus.

Az implantátum az alkalmazás bizonytalansága miatt Nyugat-Európában jórészt visszaszorult. Kelet-Európában - a volt szovjet blokkba tartozó országokban és az egykori szovjet tagállamokban - viszont az általunk összegyűjtött adatok szerint töretlenül tovább él a módszer, vagyis a kutatási eredmények nem bizonytalanították el az addiktológusokat Európa keleti felén. Többé-kevésbé prosperáló klinikák működnek például Kirgizisztánban, Ukrajnában, Szerbiában, Oroszországban, Lettországban, Litvániában - ezek egy része nyugati pácienseket is próbál megnyerni magának. Ezek a klinikák részben diszulfirámot, részben bizonytalan összetételű injekciókat alkalmaznak. Egy részük azt állítja, a sóvárgást is képes megszüntetni (a diszulfirámnak nincs ilyen hatása), más részük nemcsak az alkoholbetegeknek, hanem a drog- és a játékfüggőknek is hatásos segítséget ígér.

Csodaszer drogosoknak és dadogóknak?

A szerb Vorobjev doktor belgrádi rehabilitációs klinikájának többnyelvű honlapja van: a magyar nyelvűn például azt állítja, a vágyat törli az agyból, így képes leszoktatni a heroin-, a kokain-, a marihuána-, az alkohol-, a szerencsejáték-függőket, de még a dadogókon is segíteni tud. A teljes kezelés ára 8000 euró. Oroszországban Zobin, Davidov és Zon doktorok klinikái, Kirgizisztánban egy Nazaraljev nevű orvos - aki egyszer még a kirgiz elnökválasztáson is indult - komplexuma kezel függőket különféle, a betegek rosszulléttől vagy haláltól való félelmén alapuló módszerekkel. Egy Dovzsenko nevű krími orvos a klinikáján a hetvenes években kifejlesztett saját módszerével, amely a hipnózison alapul, mindenféle szer beadása nélkül győzi meg arról a betegeit, hogy az agyukat újraprogramozta ("kódolta") úgy, hogy ezentúl egy feles vodka is azonnali halálukhoz vezetne. A litván Arvaida nevű klinika brit pácienseket is toboroz, "torpedónak" becézett injekciókat és implantátumokat is kínálnak, amelyek állítólag megszüntetik a sóvárgást, és 12 hónapon át megbetegítik a beteget, ha italt vagy kábítószert fogyaszt. A holland Expertcleanics 2010-2011 között Ukrajnába utaztatott mintegy 7-10 ezer euróért alkoholistákat egy Szobetov nevű orvoshoz, aki diszulfirámimplantátumot használ, valamint Tetlong-250 nevű injekciót - Ukrajnában mindkettő regisztrált gyógyszer.

Pavlov kutyája

Egy chicagói kutató, Eugene Raikhel tanulmánya szerint a kelet-európai hagyomány a szovjet időkben gyökerezik, és a szovjet narkológusok (vagyis addiktológusok) különös felfogása áll a hátterében. Raikhel szerint a bizonyítottan hatásos gyógyszereket mindenek fölé helyező nyugati orvoslás mindig is zavarba jött a placebók alkalmazásától, de az oroszok nem így gondolkodtak. A legtöbb orosz orvos, akivel a kutató hosszan beszélgetett, mindezt nem érezte problémásnak, sőt teljes természetességgel írta le placeboterápiaként a diszulfirámmal megtámogatott kezelést, és elmondta azt is, sok esetben diszulfirám helyett placebót ültetnek vagy injekcióznak a betegek testébe. A kérdés, hogy etikus-e hazudni a betegnek, az orvosokban fel sem merült. A kezelésnek nem feltétlenül a beadott szer a lényege, hiszen az egész jelentős részben szuggesztión alapul, magyarázták az orvosok.

Forrás: AFP
Ivan Pavlov (középen) nevéhez fűződik a klasszikus kondicionálás jelenségének, illetve a feltételes reflex működésének leírása

A diszulfirám ijesztő hatását a múlt században eleinte demonstrálták is a betegeknek: beadása után alkoholt juttattak a szervezetébe, bízva abban, hogy a jelentkező szörnyű rosszulléttől örökre megtanulja, hogy inni nem szabad. Ezt akár többször is megismételték. Ez alapvetően azt célozta, hogy Pavlov kutyájához hasonlóan a betegekben reflexet alakítson ki, és az ivást kellemetlen élményekkel kösse össze az agyban.

Raikhel szerint a sztálini időkben ideológiai alapon támogatott pavlovi teórián alapuló pszichiátria vált a szovjet megközelítés alapjává. Ebben a szuggesztió fontos szerepet játszott, amelyet Pavlov szerint csak megkönnyítettek az olyan módszerek, mint például a hipnózis. A szovjet kutatók által széles körben alkalmazott feltételesreflex-terápiához éppen jól illett a diszulfirám, amelynek segítségével undort tudtak kelteni a betegekben az alkohollal szemben. Ezt már nem alkalmazzák, de a diszulfirám- (vagy az azt helyettesítő placebo-) implantátumokat továbbra is széles körben alkalmazzák, és úgy tartják, a siker egyik kulcsa az orvos meggyőzőereje, vagyis, hogy a tekintélyét latba vetve kellő módon képes legyen megijeszteni a pácienst.

Fehér köpenyes ijesztgetés

Az ijesztgetés egy különösen radikális változatát alkalmazza az orosz Zobin, aki magánklinikáján leginkább injekciót alkalmaz kábítószer- és alkoholfüggők kezelésére. Egy fiatal holland férfi, Aleksa korábban heroinfüggő volt, és kipróbálta az elérhető módszereket, de nem tudott leszokni. Az anyja a szépségszalonját adta el, hogy a férfi Moszkvába utazhasson, Zobin klinikájára. Aleksa az előírt tiszta időszak után kapott egy injekciót, amely az orvos szerint "az agya ópiátreceptorai köré von blokádot". Ha ezután újra drogot használ, meg fog halni - jelentette ki az orvos. Három héttel később vissza kellett mennie a klinikára, ahol újabb injekciót kapott, amely állítólag tisztán heroint tartalmazott. "Először semmi nem történt, de aztán nem kaptam levegőt. Amikor már azt hittem, itt a vég, Zobin oxigént adott, majd elvette. Megint majdnem megfulladtam. Ezt ismételte legalább négyszer, aztán ismét tudtam lélegezni" - mesélte. "Ne felejtse el - mondta Zobin a férfi emlékei szerint -, ez történik, ha a következő öt évben újra heroint használ. De akkor már nem leszek ott, hogy megmentsem!" Aleksát a rettegés meggátolta, hogy újra szúrja magát, már tíz éve tiszta; van családja és saját kisvállalkozása. Zobin nem árulja el csodaszereinek összetételét, mondván, az maradjon az ő titka. Az orvost többször kerestük, de elérhetetlennek bizonyult.

Magyarországon nem regisztrált szer

Magyarországon a becslések szerint egymillió ember alkoholbeteg, az egy főre jutó szeszfogyasztásban (tiszta szeszre számítva) egy 1996-os összehasonlító kutatásban a tizedik helyet foglaltuk el a világban. A második helyet foglaljuk el a májbetegségben meghaltak aránya alapján, de ha az alkoholra visszavezethető halálozást nézzük, a vezető hely a magyaroké. (Erről például itt talál több információt.)


Lengyel diszulfirám

A betegek Magyarországon sokszor magukra vannak hagyva, és ellátatlanul maradnak - mondja Kálló Antal, aki magánrendelőjében végez diszulfirámbeültetést. Az Esperal beszerzése 16 ezer forintba kerül, a beültetés 50 ezer forintba (a beültetett gyógyszer nyolc hónapig hat, a pácienseknek ezt a két összeget így újra és újra ki kell fizetniük), a betegek pedig jönnek - a hír szájról szájra terjed közöttük -, nemritkán a határon túlról is. Azért kerül ennyi pénzbe a kezelés, mert a szer beszerzését már jó ideje nem támogatja az OEP, csak a beültetéshez ad némi pénzt. Itthon nem is elérhető az Esperal, és nincs is a törzskönyvezett gyógyszerek között. Ezért az orvosok egyedi importként hozatják be külföldről, amihez a GYEMSZI engedélye kell, minden betegre egyenként.

Az Esperalt jelenleg csak egy lengyel gyógyszergyárból lehet beszerezni. Korábban Magyarországon a Sanofi forgalmazta, de 2002-ben maga a cég kérte a törlését a gyógyszerek törzskönyvéből. "Az ok, hogy a vállalatcsoporton belül egyetlen gyártóhelyen készítették, és ott nem tudták tovább gyártani. A leállás pontos okát nem tudjuk, biztos szerepe volt annak, hogy Nyugat-Európában nagymértékben csökkent az igény a termék iránt, így a Sanofi nem is invesztált energiát új telephely megnyitásába" - közölte kérdésünkre Rózsa Iván, a Sanofi kommunikációs igazgatója.

Az OEP ettől némileg eltérő információkat közölt. Ezek szerint 2003 és 2006 között még 100 százalékosan támogatták az Esperal implantációs tabletták beszerzését, de a forgalmazó cég 2006-ban kivonta Magyarországról. A beültetésért járó összesen 1050 forintos támogatást azért nem törölték ezek után, mert így akarják támogatni, hogy "ha valaki külföldről behozza az implantációs tablettát, a beültetés megtörténhessen".

Itthonról tehát évek óta nem könnyű beszerezni diszulfirámimplantátumot. Információink szerint a Polfa Warszava nevű gyár a forrása azoknak az orvosoknak, akik még alkalmazzák ezt a módszert. A Polfa - ahogy a gyógyszergyár kérdésünkre közölte - az EU-ban talán egyetlenként gyárt beültethető tablettákat Esperal néven, 2011-ben például összesen 470 dobozt adtak el Magyarországra.

Minden doboz 10 tablettát tartalmaz, Kálló szerint a gyógyszer leírásában az szerepel, hogy ez összesen nyolc hónapig hat. Analizáltattuk őket a Holland Királyi Gyógyszerészeti Társaság laboratóriumában: egy-egy tablettában 100 milligramm diszulfirám hatóanyag van. Ez elég kis mennyiség, tekintve, hogy egyetlen Antaethyl tabletta - amelyet a betegeknek mindennap szedniük kell - 500 milligramm diszulfirámot tartalmaz.

Egy ideig még a lengyel gyártól sem lehetett beszerezni az implantátumot, mert 2008 júliusában közelebbről meg nem jelölt "regisztrációs változások" miatt leállították a gyártását, és csak a szájon át szedhető változatot készítették tovább. Ez így is maradt volna, de a Polfa szerint olyan sok orvos kereste meg őket több országból is, hogy a nagy igény hatására 2010 novemberében újraindították a gyártást. Kálló Antal ebben az időben más források után kutatott, de csak gyanús, ukrán vagy orosz tablettákat talált, azokról pedig kis utánajárás után kiderült, hogy ellenőrizhetetlen eredetűek.

A beültetés olyan, mint a búcsúcédula

Kálló magánsebészetén kívül az országban legalább két további helyen végeznek még beültetést alkoholistáknak (Magyarországon nem találtunk arra vonatkozó információt, hogy kábítószerfüggőket is kezelnének vele): két nagy állami kórházban, a Nyírő Gyula Kórházban és a Merényiben.

Funk Sándor, a Nyírő addiktológiai osztályának vezetője 1987 óta dolgozik az osztályon: azt mondta, a betegek régóta jól ismerik és kérik is a beültetést. Sőt, csúcsterápiának tartják, utolsó lehetőségnek, ami elhanyagolható mértékű műtéttel jár, de "cserébe visszanyerik a szabadságukat, megszabadulnak az egészségügytől egy évre" - magyarázta. Évente körülbelül 250 beteg kap beültetést.

Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt
Józanodó nő a Nyírő Gyula Kórház detoxikálóján

"A betegek általában azt hiszik, belehalnak, ha ráisznak. Az az igazság, hogy ez teljesen valószínűtlen. Még a rosszullét sem valószínű, mert csekély a mennyiség." Funk mindössze egy darab, 100 milligramm diszulfirámot tartalmazó tablettát ültet be, ami "nem terápiás mennyiség", hiszen egyetlen szájon át szedendő tablettában 500 milligramm diszulfirám van.

A kulcs nem is ebben van, hanem a szerződésben, amelyet a kezelés előtt alá kell írniuk az alkoholistáknak: ebben egyrészt vállalják, hogy 13 hónapon át nem isznak alkoholt, másrészt kell valaki melléjük, például egy közeli hozzátartozó, aki jótáll a vállalásért. Az egész mögött "nagyon komoly pszichoterápiás mechanizmus van" - magyarázta az osztályvezető orvos, aki szerint az egész beültetésnek "különös spirituális jellege" van: ez részben a betegek hitéből adódik, akik mindenáron szeretnének beültetést kapni, ezáltal gyakorlatilag a "bűneik bocsánatát" elnyerni. Van, aki az aláírt papírt még a főnökének is megmutatja, mint a búcsúcédulát, hiszen az a betegek szerint azt jelenti: papírjuk van arról, hogy nem isznak.

Funk szerint egy alkoholista az egész családját és a társadalmat is magára haragítja, és mire a kezelésig eljut, már senki nem hiszi el egy szavát sem. "Én pedig papírt adok róla, hogy elhiszem, egy évig nem fog inni. Pedig neki már nem hisz senki" - magyarázta.

Az osztályvezető orvos nem szokta részletezni a betegeinek, hogy mi történik, ha a beültetés után alkoholt fogyasztanak. Ha megkérdezik, azt szokta felelni: nem tudja, de ha még egyszer ilyesmit kérdeznek, akkor az egész beültetésből nem lesz semmi. Ezzel nem árulja el magát - magyarázta. Arra a kérdésre, hogy etikailag nem tartja-e ezt problémásnak, azt felelte: "Engem azért tartanak, hogy elérjem, hogy ne igyon. De hogyan érjem el, ha van szája?"

Forrás: MTI/Jászai Csaba
"Egy alkoholista az egész családját és a társadalmat is magára haragítja, és mire a kezelésig eljut, már senki nem hiszi el egy szavát sem"

Az [origo]-nak több megkérdezett orvos is beszélt arról, hogy a hetvenes években még úgy alkalmazták a diszulfirámot, hogy miután a páciens bevette, bort kellett innia, hogy kiváltsák a rosszullétet. Ezt az egyik orvos szerint a Nagyfai Munkaterápiás Alkoholelvonó Intézetben alkalmazták nagyüzemben. "Pavlovi alapon negatív feltételes reflexet akartak kiépíteni. De ez nagyon bizonytalan volt, néha nem váltotta ki a hatást. Vagy ha rosszul is lett az érintett, inkább a kórházat gyűlölte meg, nem az ivást" - mondta Funk, akinek az sem tetszett ebben a módszerben, hogy az orvost - aki jól meggyötri a beteget - túlságosan domináns szereplővé teszi a kezelésben. Viszont szerinte ma is vannak orvosok, akik mióta "kiment a divatból", nem alkalmazzák a diszulfirámot, mert azt gondolják, ha nem lehet demonstrálni a negatív reakciót, akkor nincs is értelme.

Funk szerint a beültetést kapott páciensek mintegy 70 százalékánál sikerül elérni az egyéves absztinenciát. A maradék 30 százalék iszik egyet-egyet, de általában messze nem olyan sokat és nem annyiszor, mint korábban. Emiatt a beültetést hatásos módszernek tartja.

Nem korszerű

Bodrogi Andrea addiktológusnak viszont nincsenek ilyen jó tapasztalatai, szerinte a betegek legfeljebb tíz-húsz százalékát tartja vissza az ivástól a beültetés. Csak akkor lehet mankó a függőknek, ha nagy a külső kontroll, tehát a beteg akkor nem iszik, ha nem szabad - mondta. Csak egy szűk betegcsoport tartozik ide, a másik része az ijesztő rosszullét ígérete ellenére mégiscsak próbálkozik, és iszogat. "Ez azért nagyon veszélyes, mert így rákkeltő lehet" - fogalmazott.

Az addiktológus tisztában van azzal, hogy az Esperal-beültetés hivatalosan nyolc hónapig hat, de valójában ennél valószínűleg rövidebb időről van szó. Arra a kérdésre, hogy szerinte problémás-e, hogy tulajdonképpen hazudni kell a betegnek a siker érdekében, azt mondta: mivel a hatás pontos időtartamát nem lehet teljes bizonyossággal tudni, nem hazudik az orvos, ha a gyógyszerleírás szerint ad tájékoztatást.

Forrás: AFP/Nicolas Asfouri
Egy thaiföldi kolostorban évtizedek óta alternatív módszerrel segítenek leszokni a drog- és alkoholfüggőknek. Hánytatással, gyógyteákkal és szaunával tisztítják a függők szervezetét

Az Esperal az útmutatóban nyolc hónapot ígér. A jelenleg érvényes szakmai protokoll pedig nem szól erről. Sőt a diszulfirámkezelést is csak nagyon szűkszavúan említi: a jelenleg érvényes, az egészségügyi kormányzat által kiadott, az alkoholbetegek kezelésére vonatkozó protokoll szerint "a diszulfirámkezelés napjainkban háttérbe szorul, de az absztinencia fenntartásában segítséget nyújthat. Kellő mérlegelés alapján, ha a beteg megfelelő tájékoztatása után beleegyezik a beavatkozásba, ha sem biológiai, sem pszichológiai ellenjavallata nincs, a beteg nagyfokú együttműködése mellett adható csak." A protokoll implantátumot kifejezetten nem említ.

Bodrogi nem híve a diszulfirámkezelésnek. Szerinte nem korszerű már az ilyen típusú terápia. "Az, hogy valaki iszik, vagy nem iszik, saját döntés. Jobb, ha felnőttnek tekintjük a beteget. Ha meg akarja változtatni az alkoholfogyasztó életmódját, az a feladatunk, hogy megtanítsuk neki azokat a technikákat, amelyekkel ezt elérheti. Ha még nem jutott el idáig, akkor tanítani és motiválni kell. Komplex kezelésre van szükség, mert pusztán attól, hogy abbahagyja az ivást, senkinek nem oldódik meg az élete, ez nagyon hosszú folyamat" - mondta.

Marad az olcsóbb, de rosszabb kezelés

Két olyan szer is létezik, amely az alkoholbetegek gyógyszeres kezelésére szolgál, és - a diszulfirámmal ellentétben - bizonyítottan hatékonynak számít. Az egyik az akamprozát hatóanyagú Campral, a másik a naltrexon hatóanyagú Revia. A szakmai protokoll szerint az akamprozát a visszaesések számát és súlyosságát csökkenti, és segíti az absztinenciát. A naltrexon szintén csökkenti a sóvárgást, és "kedvezően befolyásolja az alkoholkereső viselkedést". A probléma ezekkel a szerekkel az, hogy a hazai alkoholbetegek számára gyakorlatilag megfizethetetlenek. A Campralt korábban itthon forgalmazó Unicorp Biotech Kft. orvos igazgatójának számítása szerint a Revia naponta 728, a Campral 707 forintjába kerülne egy betegnek, míg a diszulfirámtartalmú Antaethyl tabletta napi adagja 71,6 forint. Vagyis az árkülönbség mintegy tízszeres.

Az OEP az Antaethylt 80 százalékban támogatja, a Campralt és a Reviát viszont nem. Utóbbi ártámogatását nem is kérte a korábbi forgalmazója, de a Campral esetében 2005-ben és 2008-ban is érkezett az OEP-hez támogatási kérelem. Mindkét esetben elutasították a kérést "költséghatékonysági és költségvetési okok, valamint a nemzetközi árszabály miatt". Az OEP szerint "a Campral készítmény éves terápiás költsége jelentősen meghaladja a már támogatott diszulfirám hatóanyagú készítmény költségét", előbbi több mint 197 ezer, utóbbi 6278 forintba kerül. A kezelésbe vonható betegszám bizonytalan, és a forgalmazó az OEP szerint a kérelmében nem közölt adatokat a Campral és a diszulfirám hatásosságának összehasonlításáról.

A Revia pillanatnyilag nem is elérhető Magyarországon, tudta meg az [origo] az egykori forgalmazótól, a Torrex Chiesi Kft.-től. A Campral egykori forgalmazójánál, a Merck Kft.-nél pedig érdeklődésünkre azt közölték, hogy a szer forgalmazása nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mivel nem nagyon volt rá kereslet. Az OGYI honlapja alapján már sem a Revia, sem a Campral nem törzskönyvezett: a Campralt 1997-2011 után törölték, a Reviát 1997-2008 után.

A cikk nemzetközi munka eredménye, elkészítéséhez több újságíró járult hozzá, köztük Janneke Donkerlo (Hollandia), Helene Chéret (Dánia), Milda Celiesiute (Litvánia) és Milorad Ivanovic (Szerbia).

Forrás: origo.hu - Wirth Zsuzsanna  

Bár a hazai droggal összefüggő jogi szabályozás mindig választóvonalat húz az egyszerű fogyasztók és azok közé, akik a kábítószer előállításával, terjesztésével foglalkoznak, és ez a trend az új Büntető törvénykönyv tervezete alapján sem változik, ám a fogyasztók ismét új szabályokra számíthatnak. Elsősorban az úgynevezett elterelés intézményének két év alatti egyszeri igénybevételi lehetősége fog sokakat érzékenyen érinteni - mondta el az [origo]-nak a D.A.S. JogSzerviz szakértője. 

Forrás: MTI/Mihádák ZoltánA jelenleg hatályos Büntető törvénykönyv alapesete szerint nincs különbség a fogyasztó (aki kábítószert megszerez, tart) és az előállító, terjesztő között. A fent említett választóvonalat a törvény úgy hozza létre, hogy alkalmazza az úgynevezett elterelés intézményét.

Ennek megfelelően nem büntethető a kábítószerrel visszaélés miatt az, aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart. Ezek ugyanis az egyszerű fogyasztó ismérvei - húzta alá dr. Szabó Áron.

A törvény azonban szab egy további feltételt, ami lényegében az elterelést jelenti.  Akkor alkalmazható a fenti enyhítés, ha a fogyasztó  legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt.

A D.A.S. JogSzerviz szakértője hangsúlyozta: ezt az elsőfokú ítélet meghozataláig igazolni kell, azonban ennek megkönnyítésére már a büntetőeljárás korábbi szakaszaiban (nyomozás, vádemelés) van lehetőség az eljárás felfüggesztésére, ha a fentieket a terhelt vállalja.

Régi és új szabályok a függőkre

Érdemes még megemlíteni, hogy a jelenleg hatályos szabályozás különbséget tesz az alkalmi fogyasztók és a kábítószerfüggő személyek között, utóbbi szankciói enyhébbek bármely konkrét tényállás esetében. Ennek legfőbb indoka az, hogy a függőségben szenvedő személy lényegében a függősége által vezérelten követi el ezeket a cselekményeket, amely elsődlegesen gyógyítandó és csak másodlagosan szankcionálandó.

Az új Büntető törvénykönyv - elfogadott szövege alapján, ami 2013. július 1. napján lép majd életbe - jelentős változásokat hoz a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények tekintetében. A fogyasztókat érintően fontos változás, hogy a kábítószer-függőség, mint enyhítő körülmény megszűnik, viszont maga a fogyasztás külön tényállásként jelenik meg, ha azt csekély mennyiségre követik el, és az eddigi öt év helyett maximum két évvel szankcionálható.

A fent részletezett elterelésnek azonban az új törvény korlátot szab, kétévente egyszer lehet élni vele, azaz egy második lebukásnál már a két éves szabadságvesztéssel ténylegesen fenyegetett az elkövető. Ez a változás a jelenlegi szabályokhoz képest jelentősen növeli a fogyasztók kriminalizáltságát - emelte ki dr. Szabó Áron.

Együttműködés a hatóságokkal

Ugyanakkor az utóbbi esetben is, tehát ha az elterelés nem alkalmazható, a nyomozó hatósággal való együttműködés a büntetés korlátlan enyhítését vonhatja maga után, tehát ha a kábítószer fogyasztó a vádemelés előtt releváns információkat ad a terjesztő kilétének bevonatkozásában, elkerülheti a komolyabb szankciót - mondta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Az [origo] korábban megírta, hogy az új Btk. szakít azzal a korábbi gyakorlattal, miszerint kábítószer-fogyasztók elkerülhetik a büntetést. A törvénykönyv szerint két évig terjedő szabadságvesztés jár azért is, ha valaki "kábítószert fogyaszt, illetve csekély mennyiségű kábítószert fogyasztás céljából megszerez vagy tart". Csekély mennyiségnek számít például legfeljebb két gramm kokain vagy öt tő cannabis. A fogyasztó akkor kerülheti el a büntetést, ha még az elsőfokú ítélet előtt igazolja, hogy részt vett elvonókúrán vagy más, a kábítószer-használatot kezelő ellátásban. Nem bújhat ki a felelősségre vonás alól viszont az, aki két éven belül már büntetve volt drog miatt, vagy már egyszer élt az elvonó lehetőségével.

Az új kotyvalékokért is börtön jár

Az úgynevezett dizájnerdrogok terjedése miatt külön bűncselekmény lett az "új pszichoaktív anyaggal visszaélés". Legfeljebb három év börtönt kaphat, aki ilyen, hivatalosan még kábítószernek sem minősülő anyagot előállít, vagy azzal kereskedik. Szintén hároméves büntetést lehet kiszabni arra, aki gyógyszert hamisít, vagy Magyarországon nem engedélyezett gyógyszert az országba behoz, vagy azzal kereskedik.

Az új Btk. emellett kórosszenvedély-keltésnek minősíti, ha valaki 18 évnél fiatalabbat kábítószer fogyasztására akar rábírni, és ezért is két évig terjedő szabadságvesztés kiszabását teszi lehetővé. 

Forrás: origo.hu  

Norvég tudósok régebbi kutatások anyagát alapul véve kiderítették, hogy azok az alkohol problémával küzdők, akiknek a leszokás során LSD-t adtak sokkal eredményesebben maradtak meg a józan életvitelnél, mint azok, akiket valamilyen más módszerrel segítettek a leszokásban. 

Néhány napja egy neves tudományos magazinban, a  Journal of Psychopharmacology-ban látott napvilágot az a tanulmány, amelyben norvég kutatók hat korábbi, alkoholistákkal végzett vizsgálat eredményeit analizálva vonták le következtetéseiket. Az 536 masszívan italozó életmódot folytató ember kétharmada – összesen 325-en – kapott a kísérlet során nagyobb mennyiségű (210-800 mikrogramm egyszeri bevitellel) LSD-t. A többi 211 személyt másképp – kisebb mennyiségű LSD-t kaptak (50-80 mikrogamm bevitele egyszeri alkalommal) vagy a hétköznapi gyakorlatban megszokott leszoktató módszerek segítségével – próbálták megszabadítani káros szenvedélyüktől. A nagyobb mennyiségű LSD-t fogyasztóknál a tartósan leszokók aránya 59%-os volt, míg a más módszerekkel próbálkozók esetében mindössze 38%. Az egyszeri bevitel miatt az eljárás eredményessége leginkább a leszoktatás első hónapjaiban mutatott nagyobb eltérést, a hónapok múltával csökkent a különbség más metódusokhoz képest.

Mivel a szer hallucinációkat és egyeseknél szorongást okoz, alkalmazása kiemelkedő odafigyelést igényel. Megállapították, hogy igen szokatlan egy klinikai gyógyszer esetében a hónapokig tartó hatás egyetlen alkalommal történő bevitel mellett, ám azt is kiemelték: az LSD önmagában semmilyen hatással nincs az alkoholfüggőségre, kizárólag egy a leszokást segítő terápia részeként lehet működőképes alternatíva.

Liberálisabb körökben sokan tudják, hogy az LSD többféle mentális zavar és pszichológiai probléma kezelésében nyújthat segítséget, így nem is annyira meglepő fordulat a kutatások eredménye. Mivel azonban a szer illegálisnak számít, kevés friss kísérleti adat áll rendelkezésre vele kapcsolatban, pedig kellő körültekintés és ellenőrzés mellett akár egy rendkívül hatékony eljárást lehetne kidolgozni az alkoholbetegek kezelése és függőségüktől való megszabadulásuk segítése céljából.

fotó: David Hoffman - fancity

A halált el tudják kerülni, a szociális megsemmisülést nem

Az egészségügyi tárca háttérintézményként a döntések előkészítésére, a legfontosabb prevenciós feladatok meghatározására és egy nemzeti stratégia kialakítására alakult Nemzeti AIDS Bizottság (NAB) a kilencvenes évek elején kezdte meg működését. Orvosok, tudományos kutatók, civil szervezetek, kormányzati munkatársak vettek részt a közös munkában – addig legalábbis, amíg e szervezet működött. Mert, bár a NAB-ot létrehozó miniszteri utasítás szerint évente legalább négyszer kellene üléseznie (ez már korábban sem valósult meg), ebben az évben egyetlen alkalommal sem hívták össze. Idén a testület működéséhez szükséges források is elapadtak. 

Ambulancia a László kórh...
Ambulancia a László kórházban
Fotó: M. Schmidt János

– A bizottság működése sosem volt zökkenőmentes – mondja a TASZ HIV-programjának vezetője. Bagyinszky Ferenc arra emlékeztet, hogy az első Orbán-kormány megszüntette a testületet, aztán 2004-ben Magyarország csatlakozott a dublini deklarációhoz, így a bizottság újra működni kezdett – hiszen a dokumentumot aláíró államok vállalták, hogy működtetnek egy olyan szervezetet, amely összehangolja az AIDS-szel és a HIV-vel összefüggő szerteágazó tevékenységeket, illetve rövidebb hosszabb távú célokat határoznak meg, stratégiát készítenek. 

– A 2004-ben lefektetett célokból szinte semmit nem teljesített az akkori kormány – fejti ki Bagyinszky Ferenc, utalva a NAB akkori elnökének a Magyar Narancsban 2009-ben megjelent interjújára, amelyben ezt be is vallotta. A legsokkolóbb adat, hogy a stratégiában megfogalmazott célokkal ellentétben nem csökkent sem az AIDS-megbetegedések, sem a halálozások száma, miközben egyre több a friss fertőzött. De legalább volt egy, igaz, soha végre nem hajtott stratégia. Ma már az sincsen: egyszerűen el sem készült a második koncepció, amely 2011 és 2015 között határozott volna meg célokat, feladatokat. 

Pedig tavaly novemberben a mára emberi erőforrássá átnevezett humántárca egészségügyi államtitkársága tartott egy sajtótájékoztatót, ahol bejelentették, hogy hamarosan meglesz a dokumentum. A Fidesz honlapján úgy szól e hír: „Elkészült a nemzeti AIDS-stratégia”. Nos, a tájékoztató óta lassan egy év telt el, s a tárca sajtóosztályától a Népszabadság azt a tájékoztatást kapta, hogy a stratégia még mindig nem készült el, „de már hamarosan”. Visszatérve a NAB-ra: a szervezet az évi hatvanmillió forintos költségvetésének kétharmadát fordította az elmúlt években a tisztiorvosi HIV-szűrőállomások működtetésére, tizenötmilliót pedig szétosztott a fertőzésnek fokozottan kitett csoportok érdekében tevékenykedő civil szervezetek között, elsősorban prevenciós feladatokra. 

Ez az összeg eddig is rendkívül alacsony volt, azonban idén eddig még semmi pénzt nem kaptak a civilek. Mocsonaki László, a Háttér Társaság a Melegekért egyik ügyvivője azt mondja, tavaly tavasszal kaptak utoljára támogatást a NAB-tól programjaikra, a szervezet azt a pénzt óvszerautomata-akciójára fordította. A nyolc évig futó program keretében 12 szórakozóhelyen 50 forintért bárki vásárolhatott két óvszert, két sikosítót.

A HIV-megelőzés még mindig eldöcög valahogy, de ez már csak az önkéntesek lelkesedésének köszönhető, idén már felvilágosító nyomtatványokra sem futotta. Pedig a Háttér HIV-vonal szolgáltatása egyedülálló, nemcsak klasszikus információszolgáltatást és konzultációt nyújtanak az erre felkészített önkéntesek, hanem annál jóval többet: ha szükséges, személyes segítséget is nyújtanak a hívóknak.

Ennek nagyon komoly jelentősége lehet, akkor például, amikor az illetőnek először kellene bemennie a László kórházba miután pozitív státuszáról értesült, de fél. Ilyenkor az önkéntesek kísérik be, lelki támaszt is nyújtva. A szolgáltatást bárki igénybe veheti, ez nem csak a meleg közösségnek szól.

– 2010 novemberében az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) koordinálásávalmás civil szervezetekkel együtt készültünk az állami szervek és a civilek összefogását demonstráló AIDS-világnapi rendezvényekre. December 1-jén meleg szórakozóhelyeken egyesületünk önkéntesei óvszert osztottak volna, illetve beszélgettek volna a fiatalokkal a biztonságosabb szexről. A rendezvény előtt két nappal a humántárca államtitkár-helyettese arról értesítette az OEFI illetékesét, hogy a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete és a mi szervezetünk immáron nemkívánatos résztvevő az AIDS-világnapján – mondja Mocsonaki László.

A TASZ törvényi szabályozást sürget, álláspontja szerint nagyon fontos, hogy a stratégia világos és számon kérhető legyen, továbbá tisztázódjanak az államtitkárságok közötti felelősségi körök is. Tovább már nemigen lehet várni: Bagyinszky Ferenc azt mondja, Magyarországon a HIV-fertőzöttség ugyan alacsony, de csak a vakszerencsével lehet magyarázni, hogy eddig csak alig több, mint kétezer fertőzöttet regisztráltak. A TASZ szintén a vakszerencsével magyarázza, hogy az intravénás droghasználók között nem tört ki HIV-járvány. Ha a kormányon múlik, akkor az alacsony fertőzöttség továbbra is csak szerencse kérdése lesz, ugyanis a nemzeti drogstratégiából kikerült a HIV-prevenció és a vírusfertőzéseket megelőző tűcsereprogram is.

– Évről évre 30-40 százalékkal emelkedik a fertőzések száma. Ez nem azért van, mert több tesztet csinálnak, hanem mert keveset szűrnek –magyarázza Bagyinszki Ferenc, hangsúlyozva,Magyarországon az egyik legnagyobb gond, hogy nem működik jól valódi anonimitás a szűrésnél. – Sok helyen már a bejelentkezésnél vagy a kartonozóban TAJ-kártyát kérnek – mondja a TASZ munkatársa. – Az sem mindegy, mennyi idő telik el a szűrés és az eredmény megérkezése között. Léteznek megbízható gyorstesztek, amelyekkel néhány percen belül ki lehet mutatni a HIV jelenlétére utaló anyagot, Magyarországon azonban néha hetekig kell várni az eredményre. Külön gond, hogy a heteroszexuális fiatalok szinte semmilyen üzenetet nem kapnak a fertőzési kockázatokról.

 – A mi régiónkban elsősorban a melegeket célozzák a prevenciós üzenetek, emiatt Magyarországon egy heterónak eszében sincs elmenni HIV-tesztre. Pedig akár egyetlen szexuális együttlét is elég lehet a fertőződéshez – fogalmaz, hozzátéve, Magyarországon annyira erősen stigmatizált állapot a fertőzés, hogy egyet jelenthet a szociális halállal. Ha egy HIV-pozitív ember bevallja a betegségét, elszigetelődhet, ha viszont titkolódzik, az megmérgezi a lelkét is. Jogvédő szervezetek kritizálják azt is, hogy az állam a szűrőállomásokon semmilyen, vagy csak nagyon rossz minőségű tanácsadást biztosít. Ha valaki például az előző esti együttlét után megy a tesztre, annak nem mutat valós eredményt a vizsgálat, mert van egy úgynevezett ablak periódus, amely pár hétig tart, csak ezután mutatható ki a HIV-re termelődött ellenanyag a vérben.

Fotó: M. Schmidt János

Ezt fontos lenne elmagyarázni a tesztelésnél, erre azonban rendszerint nem kerül sor. – Ugyanúgy, az eredmény átvételekor is meg kellene ragadni a lehetőséget a tanácsadásra. Ha valakinek a tesztje pozitív, annak lelki támogatást kellene nyújtani. Ehelyett általában kap egy beutalót a László kórházba. Pedig a teszt átvétele sorsfordító pillanat. A HIV-vel élőnek előbb-utóbb el kell kezdenie gyógyszert szedni, méghozzá fegyelmezetten, máskülönben a vírus rezisztenssé válhat. Már önmagában ehhez lelki támogatásra lenne szükség. Aztán jöhetnek a mellékhatások is: fejfájás, hasmenés, rémálmok, depresszió. Átalakulhat a test, a zsírszövetek egyes helyeken összesűrűsödhetnek vagy eltűnhetnek: ez testképzavart okozhat – sorolja Bagyinszky Ferenc.

A HIV ma már nem jelent halálos ítéletet. A gyógyszeres terápiával, amely Magyarországon mindenki számára elérhető, megállítható a vírus szaporodása, így nem alakul ki az immunhiányos állapot (AIDS). Hosszú, egészséges, teljes életet lehet élni. Ilyen esetben biztonságos az a párkapcsolat is, amelyben a pár egyik tagja negatív, a másik pedig pozitív. Ehhez képest Magyarországon a többség azt hiszi, hogy nem jó egy légtérben lenni a HIV-pozitív emberrel. Az a városi legenda is él, amely szerint a szúnyogcsípéssel terjed a vírus. Ezek a sztereotípiák megnehezítik a társkeresést, a családalapítást, a munkavállalást, sőt az egészségügyi ellátást is.

A TASZ álláspontja szerint Magyarországon a HIV-pozitív emberek hozzájutnak a gyógyszerekhez, terápiákhoz. Magyarországon minden hatóanyag elérhető, igaz, árképzési problémák miatt az a gyógyszer nem kapható, amelyben a három hatóanyagot kombinálták egy tablettában. (Ez a kezelésben nem, tablettaszámban viszont okozhat problémát, hiszen nem egyszer kell egy gyógyszert bevenni, hanem naponta kétszer-háromszor többet.)

– A HIV-vel élők az „általános megbélyegzésen” túl a legsúlyosabb diszkriminációt az egészségügyben szenvedik el. Már az diszkriminatív, hogy csak a budapesti Szent László Kórházban vannak HIV-specialisták. A vidéken élő fertőzötteknek háromhavonta ide kell utazniuk általános állapot-ellenőrzésre és gyógyszerfelírásra. Ez feltűnhet a kis közösségekben, a munkahelyeken: miért tűnik el ez az ember rendszeresen? És arról is beszélni kell, hogy a több ezer forintos vonat- és buszjegyek nem mindenkinek kifizethetőek – mondja Bagyinszky Ferenc, hozzátéve, civil nyomásra ugyan elindult az ellátás decentralizációja, a regionális központokban minden bőr- és nemibeteg gondozó viszont csak a gondozást fogják ellátni, gyógyszerhez és esetleg fekvőbeteg-ellátáshoz továbbra is csak Budapesten lehet majd jutni. (A civilek ezt avíttnak tartják, fejlettebb országokban a HIV-vel élők gondozását és kezelését nem választják szét. Persze a szakemberképzésben is évtizedes lemaradást kell pótolni.)

További súlyos diszkrimináció éri az egészségügyi ellátásban a fertőzötteket akkor is, amikor valamilyen ellátást vennének igénybe, például a fogkövüket szeretnék lecsiszoltatni. Ha a páciens közli, hogy HIV-pozitív, az orvosok többsége visszautasítja a kezelést. – Ezt a helyzetet az Egyesült Államokban a perek oldották meg. Ott is azzal védekeztek az orvosok, hogy félnek a fertőződéstől. Azonban vannak higiénés szabályok. Ha azokat betartják, a HIV sem adható át. Ez a probléma egyre súlyosabb Magyarországon, mert a HIV-vel élők az antiretrovirális kezeléseknek köszönhetően hosszú kort élnek meg, időskorban pedig gyakran szükség van nagyműtétekre, csípőprotézisre, szívkatéterre. Magyarországon a számos panasz ellenére még nem indultak perek semmilyen területen (oktatás, egészségügy, munka) a HIV-fertőzéssel kapcsolatos diszkrimináció miatt.

A TASZ munkatársának 2011-ben sikerült lefotóznia a Központi Stomatológiai Intézetben egy diszkriminatív feliratot, amely arról tájékoztatja a betegeket, hogy „HIV-fertőzött, AIDS-betegek fogászati ellátását kizárólag a Fővárosi Önkormányzat Szent István és Szent László Kórház rendelőintézete látja el”, ezért az egyesület az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz és az Országgyűlési Biztosok Hivatalához fordult, hogy vizsgálják ki az ügyet. A készítmények ingyenesek, mindössze néhány száz forintos dobozdíjat kell fizetni, persze néhány HIV-vel élőnek ez is komoly nehézséget jelent. A kilencvenes évek elején, amikor a HIV-fertőzés még egyet jelentett az AIDS kifejlődésével, a halállal, a fertőzötteket leszázalékolták. A terápiában az áttörés 1996-ban érkezett el, ekkor indultak meg az antiretrovirális kezelések, ezekkel lehet szinte nullára csökkenteni a vírusszámot, és a halálos betegséget krónikus állapottá szelídíteni.

Akik azonban korábban fertőződtek meg, már rokkantnyugdíjasok, kis pénzből élnek, más betegségekkel is küzdenek (nem elsősorban a HIV, hanem jellemzően időskoruk miatt), ezért sokféle gyógyszert szednek. róluk, hogy HIV-fertőzöttek. – Addig kéne a prevencióba fektetni, amíg alacsony a fertőzöttség. Nem akkor kell hirtelen tűcsere- és óvszerprogramokat indítani, amikor kitör a járvány –mondja.

„Azért csak megszabadultak tőlem”

András 50 éves, egy multinacionális vállalat középvezetője, Sportos, fiatalos megjelenésű. Azt mondja, az izmokat nem adják ingyen, hetente háromszor jár kondizni. Napi 12-14 órát dolgozik, amit most éppen 8-10-re próbál leszorítani. Néhány éve tudta meg, hogy HIV-vel fertőződött.

„Elmondtam a szüleimnek. Anyám két hétig nem szólt hozzám. Igaz, akkor tudta meg azt is, hogy meleg vagyok, így két sokk is érte egyszerre. Csatlakoztam lelki támogatásért a Plusz Egyesülethez, de nekem nem jött be. Nagyon kedvesek voltak, de azt éreztem, nem látnak át a határokon, nem tudják, mi történik a nagyvilágban. Ez a HIV-vel kapcsolatban különösen fontos, elég ha csak a gyógyszerekre gondolunk. Egyszer rákényszerültem, hogy a háziorvosommal konzultáljak a HIV-ről, ő szerencsére jól állt hozzá. Egy budapesti sebészeten viszont nagyon rossz élmény ért. Két éve, a stressz miatt kialakult gyomorfekélytől összeestem a munkahelyemen, a mentők vittek be a kórházba. Alig éltem. A vizsgálat közben valahogy elmotyogtam az orvosnak a helyzetet, amikor azt kérdezte, miért mentem annak idején szűrésre. Azt akarta kideríteni, meleg vagyok-e. A sebész, akinek műtenie kellett volna, át akart irányítani a Lászlóba, de szerencsére az orvoscsapatban volt egy rezidens, aki azt mondta, engem már nem lehet szállítani, hiszen nem stabil az állapotom. Később hallottam az intenzíves nővérektől, hogy ha akkor mentőbe tesznek, végem. Pár percen múlt az életem. Azért csak megszabadultak tőlem, 12 órával a műtét után, friss sebbel átszállíttattak a Lászlóba. Én optimista vagyok, mert szerintem 20-30 év múlva meglesz a HIV gyógymódja. A sorstársak, legalábbis azok, akiket ismerek, csüggedtek. Félnek a gyógyszerek mellékhatásaitól, pedig az új kombinációknak már alig vannak. A lelki támasz az, ami nincs. Ha ezzel a fertőzéssel szembesül az ember, csak a legjobb barátaihoz fordulhat. Én, amikor megtudtam, mi a helyzet, a munkahelyemen is elmondtam, mert akkoriban elég sokszor rosszul voltam, és azt akartam, ha nem vagyok magamnál, tudják a kollégáim, kit kell hívniuk. Nem tudok titkolózni, ilyen vagyok. Sokan viszont titkolóznak. Azt gondolják: „mi köze a szüleimnek ehhez, úgyis túlélem őket, nem kell bonyolítani az életet”. Rossz, hogy Magyarországon történik a legkevesebb anonim szűrés Európában. Sok ezer ember rohangál a vírussal köztünk, és nem is tud róla. A vírusnak mindegy, hogy az illetőnek milyen a szexuális orientációja. Szerintem az egyik legjobb szűrési módszer lenne, ha a terhes nőket automatikusan tesztelnék. Akkor ugyanis azonnal megakadályozható lenne az anyáról gyerekre fertőződés, és képbe kerül az apa is, akit tesztelni lehet. Ezek egyszerű lépések. Nem foglalkozom a HIV-vel gyakran, nagyon nem szeretném, ha ez töltené ki az életemet. Ha randizom, elmondom az állapotomat. Ha a partner erre lelép, akkor nem is volt nekem való. Megdöbbentő amúgy a tudatlanság, ami az embereket jellemzi ebben a témában.”

Forrás: nol.hu - Ónody-Molnár Dóra 

Korkedvezményes nyugdíjba küldi az Európai Gyógyszerügynökség (EMA-CHMP) az Andaxint. A népszerű nyugtatót kereken 55 éve törzskönyvezték Magyarországon, és most alapvetően gyógyszerbiztonsági okokból kell kivonni a forgalomból. A gyógyszerügynökség fokozatosan távolítja el az Andaxint legkésőbb 2013. június 30-ig. Az intézkedésre azért van szükség, mert a hatóanyagával, a meprobamáttal kapcsolatban biztonságossági aggályok merültek fel. 

A francia gyógyszerügyi hatóság a mellékhatás-jelentések (köztük a véletlen túladagolás és következményesen fellépő súlyos, olykor halált is okozó mellékhatások) és az ezek kapcsán bevezetett kockázatcsökkentő intézkedések eredményeit felmérve döntött a készítmény forgalomba hozatali engedélyének felfüggesztéséről. Ezt követően kezdték vizsgálni a hatóanyag előny-kockázat arányát. Az adatok alapján az EMA-CHMP megállapította, hogy a szer alkalmazásakor számos neurológiai és pszichiátriai, potenciálisan súlyos és életveszélyes mellékhatás jelentkezhet. Különösen veszélyesnek ítéltetett az idős betegekre, főként akkor, ha az Andaxint más gyógyszerrel együtt szedik.

Magyarországon körülbelül 30 ezer ember szedi rendszeresen ezt a gyógyszert. Bár a társadalombiztosító nem támogatja, 457 forintért lehet hozzájutni a patikákban. Hozzáférhető a közgyógyellátottak számára is. Van, akinek könnyű nyugtatóként, másoknak az alkoholelvonási tünetek menedzselésére ajánlja az orvosa. Az Andaxin csökkenti a szorongást, a félelmet, az idegállapot túlfeszítettségét, a nyugtalanságot, véd a műtétet megelőző izgalmaktól.

– A szer lényegében vészkijárat az alkoholbetegeknek, és egyelőre nem is nagyon látszik, hogy mivel pótolható – állítja Komáromi Zoltán háziorvos. Az elvonás ideje alatt enyhíti a remegést, a rossz közérzetet. Komáromi doktor praxisában nemcsak az alkoholbetegek kiegészítő terápiája, de a 85 év feletti idősek jól bevált nyugtató- és altatószere is. Állítja: a körzetében meglehetősen sokan szedik ezt az orvosságot. Mint mondta, több orvoslátogató is járt nála, amióta kiderült, hogy kivonják a terméket a piacról, de még egyikük sem tudott hasonlóan jó szert ajánlani a pótlására. Még nincs válasza arra, hogy mivel helyettesítheti. 

Szintén kedvező a tapasztalata Sütő László Baranya megyei háziorvosnak. Szerinte az Andaxin gyorsan felszívódó és a szervezetből gyorsan ürülő készítmény, kevés mellékhatással. Kivonására az ő tapasztalatai szerint nincs magyarázat. Lapunknak a készítmény forgalmazója, az Egis Gyógyszergyár Nyrt. kommunikációs vezetője, Menthy Mariann is megerősítette, hogy ugyanilyen hatóanyagú helyettesítő készítmény nincs a piacon, viszont minden egyes indikációban elérhető helyettesítő termék. Hozzátette azt is, hogy az Európai Bizottság nem azonnali hatállyal vonta ki a forgalomból az összes meprobamát hatóanyagú készítményt, hanem hosszú, 15 hónapos átmeneti időt biztosított.

Ezt azért tette, hogy a kezelésben levő betegek átállítására elegendő idő álljon rendelkezésre. Hangsúlyozta: az Andaxint szedő betegek nincsenek közvetlen veszélyben, hiszen ha így lenne, akkor a gyógyszerügyi hatóságok valójában az azonnali kivonás mellett döntöttek volna. A betegek átállítására biztosított hosszabb idő azért is fontos, mert a gyógyszer hirtelen elhagyása megvonási tüneteket idézhet elő. A betegeknek Menthy Mariann azt is javasolta, hogy állapotuknak és eddigi konzultációs szokásaiknak megfelelően keressék fel kezelőorvosukat, s legkésőbb jövő év közepéig kérjenek terápiás tanácsot.

Danó Anna - nol.hu

A pszichoanalízis hozzájárulása az egyéni és társadalmi folyamatok megértéséhez.

 

 A tagadás és az elhallgatás, a szembenézés és a feldolgozás a pszichoanalízis alapvető koncepciói. Mindennapi gyakorlatunkban érzékeljük az egyéni és társadalmi szintű tagadás, elhallgatás személyiségfejlődésre tett mélyreható káros következményeit és azt is, milyen nehéz szembenézni a túlterhelő életeseményekkel és feldolgozni azokat. Súlyos traumatikus események az egyén életében, családjában, vagy tágabb környezetében (amelyek természetesen visszahatnak az egyénre) megakasztják az egészséges fejlődést, mert a velük való szembenézés, a történtek feldolgozása az adott időben meghaladja az egyén lelki apparátusának teljesítőképességét. 

Ha azonban az egyéni, vagy a társadalmi traumák feldolgozása később is elmarad, akkor az áldozatban és az elkövetőben egyaránt patológiás lelki folyamatok indulnak meg. Olyan archaikus lelki elhárítások lépnek életbe, vagy kerülnek előtérbe, amelyek következményeként elmosódik a belső és a külső világ közötti határ, a valóság értékelése töredékesen, pillanatnyi érvényű mozaikok alapján történik, illetve annak helyét értéktelen, bűnös és/vagy idealizált, hősi alakok foglalják el.

A terápiás miliő lehetőséget teremt arra, hogy a trauma következtében elakadt fejlődés folytatódjon, az archaikus elhárítások helyét érettebbek vegyék át. Ennek következtében a világ értékelése realisztikussá válik, ami lehetővé teszi az érett védekezést és a szükségletek adaptív képviselését. Ez a reális világ sajnos nem mindig optimális, még csak nem is mindig elviselhető, de a formálódó személyiség egyre inkább képes arra, hogy megbirkózzon vele, akár a harcot, akár a menekülést választja. Ez igaz mind az egyén, mind a csoport, mind a társadalom esetében.

Konferenciánkon olyan kérdésekre is keressük a választ, hogy miként lehetséges, vagy egyáltalán lehetséges-e a pszichoanalízis során szembenézni az olyan helyzetekkel, és feldolgozni azokat, ahol a páciens szorongása tagadhatatlanul a terapeutát is elérő problematika – például egzisztenciális fenyegetettség – következménye - írják a szervezők. 

Meddig terjed a terapeuta empátiája, ha saját értékeitől nagyon eltérő ideológiai nézetekkel, előítéletekkel találkozik a terápia során? Hol a titoktartás határa, ha a terapeuta családon, iskolán belüli erőszakról, vagy egyéb súlyos visszaélésről szerez tudomást? Ezekkel a témákkal foglalkozik idén a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület 19. konferenciája október 5- 6-án, a helyszín: Hotel Mercure Buda (Budapest, I. Krisztina krt. 41-43.)

Programbizottság: Juhász Angéla, Pető Katalin, Vincze Anna
Szervezők: Mészáros Viktória, Felházi Anett, Gyomlai Éva, Korbuly Ágnes, Sinkovics Andrea

Végleges program

A Readingi Egyetem (Nagy-Britannia) munkatársai elsőként demonstrálták, hogy a kannabisz egy eddig nem tanulmányozott származéka hatékonyabb kezelést jelenthet az epilepsziás betegek terápiájában.

 

Az epilepszia a világ lakosságának mintegy 1 százalékát érinti. A jelenség oka, hogy az agyban rendellenes elektromos aktivitás keletkezik, mely tudatzavarban, és izomgörcsökben mutatkozik meg - esetenként fatális következménnyel. A krónikus betegség kezelése az esetek harmadában nem megoldott, ezért a kutatók folyamatosan új lehetőségeket keresnek.

British Journal of Pharmacology oldalain megjelent tanulmány a kannabidivarin nevű anyaggal foglalkozik, mely képes meggátolni az epilepsziás görcsök kialakulását, emellett jóval kevesebb mellékhatással rendelkezik, mint a forgalomban lévő erős gyógyszerek. A GW Pharma és Otsuka Pharmaceuticals nevű gyógyszercégekkel közösen fejlesztett szer hatékonyságát hat különböző kísérletes modellben is sikerült bizonyítani. Dr. Ben Whalley és munkatársainak vizsgálata alapján felmerül kannabidivarin rutinszerűen alkalmazott gyógyszerekkel való kombinálásának lehetősége is, különösen, hogy a kannabisz más összetevőivel szemben (például THC) ez a komponens nem rendelkezik pszichoaktív hatással.


A kannabidivarin a kannabisz természetes származéka - a kannabisz hatóanyagainak esetleges gyógyászati alkalmazása az epilepszián kívül betegségek széles körében is felmerül. Jelenleg kereskedelmi forgalomban a Sativex nevű anyag kapható, melyet szklerózis multiplexes betegek izommerevségét, valamint rosszindulatú daganatos betegek fájdalmát hivatott csökkenteni. A fejlesztők reményei szerint a kannabidivarin 2013-ban lesz elérhető, mint epilepsziaellenes gyógyszer. 
 
Forrás: hazipatika.com 

 Mint arról  már a tegnapi  "HIV-robbanás küszöbén áll Budapest?" című TASZ blog is beszámolt, a budapesti tűcsere programok rendkívül nehéz helyzetbe kerültek. A Kék Pont józsefvárosi Kontakt tűcsere programjában brutális korlátozást kellett bevezetnünk, mivel a program, az alapítvány szűkös tartalékából csak így működtethető  az év végéig, még ha ez sokkal inkább vegetálás is, sem mint kívánatos szakmai irány: átlagosan napi 60 fővel kellett számolnunk, így minden regisztrált kliensnél egy használt tűt tudunk becserélni,  és kettő sterilt  (csere nélkül is) kiadni.

Az ok, részben a az év elején bekövetkezett forráscsökkenés (a szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátásának támogatására kiírt normatív jellegű támogatás éves szinten csökkent, jelenleg bruttó 500 ezer Ft-unk van egy minimum  három fős szakmai stáb fizetésére, a program rájuk eső  rezsi költségeire, valamint tűcsere eszközökre ), oka az is, hogy megszokott minisztériumi pályázati kategóriák közül estek  ki az ártalomcsökkentő programok,  és  oka a tavasszal kifejezetten tűcsere programokra meghirdetett  "kiegészítő" és esetünkben 1 millió Ft-ot jelentő,  nyertes pályázat utáni néma csend is. Se szerződésünk nincs szeptember 27-én, se pénzünk, amelyet kizárólag tűcsere eszközre kértünk. (Tavaly 15.438 kontaktusunk volt, 217.268 db steril tűt vittek és 127.559 db fecskendőt hoztak vissza klienseink. A Kék Pont Kontakt programjának 2011-es beszámolója itt olvasható.)

A fent idézett blogban Sárosi Péter drogpolitikai szakértő is utal rá, hogy az elsődlegesen  HIV és hepatitis fertőzések terjedésének megakadályozását szolgáló tűcsere programok célja komplex. Az ártalomcsökkentésnek ez a formája valójában egy híd azokhoz a droghasználókhoz, akiknek például nálunk, a nyolcadik kerületben, jellemzően szociokulturális helyzetük okán nincs bejáratot  útjuk az egészségügyi és szociális ellátórendszerbe. Tehát a legnagyobb értéke ezeknek  a programoknak az élő, működő, fejlődő kapcsolat. Lefordítva ez annyit tesz, hogy egy iskolázatlan, munkanélküli, sokadmagával lakó, magát gyakorta illegális tevékenységekből fenntartó, célok és perspektíva nélküli 20 éves  intravénás droghasználónak, aki a designer drogok megjelenésével már jóformán tényleg bármit bevállal, ami egy időre üt, a tűcserén keresztül esélye lehet kapcsolódni valamihez, amiről mi azt hisszük, hogy az Alap. Esély lehet rá, hogy egy a szociális munkásokkal kiépült bizalmi kapcsolaton keresztül segítséget kérjen és kapjon, akár életvezetésével, akár a drogfogyasztásával kapcsolatban, illetve hogy egy számára hiteles, de a megszokottól eltérően, nagyobb biztonságot, és egyben jövőképet is felvillantó norma követésének esélye is felkínálkozzon! Nem utolsó sorban, a tűcsere program egy nagyon fontos üzenet a párhuzamos valóságok határáról, amely úgy szól, hogy nekünk Mindenki számít, Te is számítasz, Te is értékes vagy!

A most kialakult krízishelyzet pikantériája az, hogy amikor hosszú évek próbálkozásai után, idén tavasszal  sikerült önkormányzati támogatással, de önálló bérleménybe költöznie a tűcsere programnak, amely  új helyiség a méretét és  egyéb adottságait tekintve is szolgáltatásfejlesztést tenne lehetővé, amikor a 2 éve beindított "Csere Csak Csajoknak" program egyre népszerűbb a női kliensek körében is, éppen az alapszolgáltatásunk bizonytalanodott el, de teljesen.

Remény persze azért még van, lehet hogy váratlanul  megérkezik a már rég megítélt pályázati támogatásunk is, és hosszútávon talán születik biztató szakpolitikai döntés  is a tűcserék eszközforgalmának biztosítására is. (Az Ártalomcsökkentők Szakmai Egyesülete és a Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetsége szeptemberben egyaránt levelet írt a döntéshozóknak, és azonnali egyeztetést kért a krízis kezelésére. Tudomásunk szerint még nem érkeztek válaszok)

A sajtó is érdeklődik, csörögnek a telefonok, sőt, magánemberek is megmozdultak a hírt olvasva, ma összesen 1200 db adománytűről szóló felajánlás érkezett hozzánk! Köszönjük a támogatást!

Kívánjuk, hogy amíg mi reménykedünk, addig a klienseink se pártoljanak  el mellőlünk, és ne legyen nekik már teljesen érdektelen, hogy ki és hányszor használta azt a tűt...

Forrás: kekpont.hu 

A betegség legsúlyosabb formájában öngyilkossághoz vezethet, amely évente 850 ezer ember haláláért felelős - idézte kutatók megállapítását a ScienceDaily ismeretterjesztő portál 

 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és húsz vele együttműködő központ szakemberei által végzett kutatás a világ 18 országában vizsgálta a depresszió előfordulását. Úgynevezett major depressziós epizódot (MDE) annál a személynél állapítottak meg, akinél kilenc tünet közül legalább öt felbukkant. A tünetek között volt a szomorúság, az érdeklődés vagy az örömérzet elvesztése, a bűntudat vagy a csökkent önértékelés, alvás- és evészavarok, energiátlanság és a koncentrálás nehézsége.

Több mint 89 ezer emberrel készítettek részletes interjút a felmérés során, amelynek eredménye azt mutatta, hogy a magas jövedelmű országokban a népesség 15 százaléka, míg a közepes és alacsony jövedelmű országokban a lakosság 11 százaléka lett depressziós életében valamikor. Az életük folyamán legalább egy depressziós epizódot átélő emberek aránya Franciaországban, Hollandiában és az Egyesült Államokban meghaladta a 30 százalékot, Indiában pedig 36 százalék volt. A legalacsonyabb arányt, 12 százalékot Kínában találták.

Országoktól függetlenül, a nőknél kétszer gyakrabban jelentkezett depressziómint a férfiaknál. Szintén átívelt a kultúrákon az a tapasztalat, hogy a depresszió egyik fő kiváltó tényezője a partner elvesztése - akár halálozás, akár válás, akár szakítás formájában. A tanulmányt részletesen a BMC Medicine című tudományos portálon ismertették szerzői.

(forrás: MTI ) 

Fotó: David Robert Crews

Azok a leszokóban lévő anonim alkoholisták, akik egy csoporton belül segítik egymást, sokkal eredményesebbek lesznek hosszútávon a leszokásban - derült ki a Case Western Reserve Egyetem kutatásból.

 

A "Helping Others" vagyis "Másokon segíteni" című tanulmányához dr. Maria Pagano a Project MATCH (a legnagyobb, randomizált klinikai vizsgálatokat összegyűjtő honlap) adatait használta fel. A szakember kollégáival tíz éven át vizsgálta az Anonim Alkoholisták különböző programjainak hosszú távú eredményeit.

A saját pozitív tapasztalatok segíthetnek másokon is

Kiderült, hogy az Alcoholics Anonymous-related Helping (AAH) csoportban résztvevők között csökkent a legjobban az alkoholizmus előfordulása, ráadásul náluk megnövekedett az egymás iránti érdeklődés mértéke is. Az AAH egy 12 lépcsős programból áll, és egymás kölcsönös támogatására épül. A szakemberek azt is megállapították, hogy a programban résztvevők saját pozitív tapasztalataik elmesélésével is jó hatással vannak társaikra.

Az ördögi körből is könnyebb kitörni

Az eredményekből kiderült, hogy azok, akik segítették egymást, több foglalkozáson is részt vettek, elszántabban dolgoztak saját gyógyulásukon is. "Következtetésképpen a mások iránti érdeklődés segíti az egyént is a programban tartani, továbbá segít kitörni az egyén saját gondjaiból fakadó alkoholista ördögi körből" - magyarázta Dr. Pagano. A tanulmány a Substance Abuse oldalain jelent meg.

Forrás: semmelweisfigyelo.hu   

Zavar a "processzorban" 

 

A processzor a számítógép lelke: dekódolja az utasításokat, vezérli a műveleteket. Akárcsak az agyunk! De ha hiba támad a processzorban, téves jeleket fog leadni. Az emberi szervezetre lefordítva pánikreakciók sorát indíthatja el.

Pánikrohammal szinte minden ember találkozik az élete során. Bármely életszakaszban, élethelyzetben előfordulhat, nem lehet előre megjósolni, hogy mikor fog bekövetkezni, és védekezni sem igazán lehet ellene. Jó tudni azonban, hogy néhány pánikroham még nem jelenti azt, hogy pánikbetegséggel állunk szemben.
 
Pánikbetegségről akkor beszélhetünk, ha a rohamok rendszeressé válnak, és már akadályozzák a hétköznapi életet. Általában fiatalabb korban kezdődik, és nőknél kétszer-háromszor gyakoribb, mint a férfiaknál. Arra, hogy előforduljon velünk életünk során, körülbelül öt-tíz százalék az esély. Abban az esetben, ha a családban valaki küzdött már pánikbetegséggel, megötszöröződik az előfordulás gyakorisága.

 

A kiváltó okok 

- A lelki problémák oka és megoldása a testi problémákhoz hasonlóan összetett. A legnagyobb nehézség a lelki bajoknál, hogy hajlamosak vagyunk úgy gondolni, a test legyen tökéletes, a lélek majd csak túléli a történéseket. De hogyan értsük meg a testünk jelzéseit, ha nem figyelünk önmagunkra, csupán megfelelni vágyunk a külvilágnak? - teszi fel a kérdést szakértőnk, dr. Csonka Andrea. - Javítsuk meg a testemet, a lelkemet, de gyorsan, mert sietek - hangzik a kimondatlan elvárás, amikor valaki orvoshoz fordul. Szoktam mondani a betegeimnek, ha most adnék egy pirulát, amit ha bekap, újra a régi lesz minden, az valóban jó lenne? Vagy változtatni kellene pár dolgon az életében? A pánikkal a test figyelmeztet: valami nem jó, nem vagyok önmagam! Sokféle érzés lehet az ilyen intenzív félelem mögött: egy hazugság, egy titok, önbecsapás, harag, elhagyatottság vagy magány.

 

Mit tudnak a gyógyszerek?

A pánikroham a molekulák szintjén leginkább a szerotonin nevű neurotranszmitter (idegi ingerületátvivő anyag) zavarával jár, amely zavar különösen az agy bizonyos területeink jelenik meg. Ezeken a területeken hatnak a korszerű gyógyszerek is, megemelve a szerotoninszintet az idegsejtek közötti résben (nevük is erre utal: SSRI, azaz szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók) negatív visszacsatolás révén csökkentik a receptorok számát, és érzékenységét, így a túlérzékennyé vált szerotoninrendszer ismét megfelelően fog működni. Az akut pánikroham tünetei emellett oldhatók korszerű szorongásoldókkal is, amik egy bonyolult folyamat révén a sejtmembrán érzékenységét csökkentik. - Az előbbi gyógyszerek az úgynevezett antidepresszánsok közé tartoznak, és hatásuk körülbelül két hét alatt alakul ki - magyarázza a szakértő. - Utóbbiak a szorongásoldók, ezek a bevételüket követő tíz percen belül oldják a pánikroham tüneteit. A gyógyszereket egyes esetekben kombináltan alkalmazzuk, a betegség tüneteinek súlyosságától függően. Én személy szerint ezek mellett homeopátiás készítményeket is gyakran ajánlok. 

Tünet és betegség 

A szervek és a szervezet szintjén a pánikroham a vegetatív idegrendszer túlzott érzékenységével jellemezhető, ami többek között a roham alatti vérnyomás-emelkedés, hasmenés, izzadás, ziháló légzés (légszomj), kipirulás, szívdobogásérzés tüneteivel jár. 

De mit ér vele a beteg, ha tudja, hogy a pánikbetegség kialakulásakor a vegetatív (vagyis a zsigereket beidegző nem tudatos irányítású idegrendszeri központ) idegrendszer túlzott érzékenysége áll elő, emellett az agy bizonyos területein a szerotonintermelődés zavara alakul ki? Mi van akkor, ha tudja, hogy túl sok stressz éri, vagy hogy azért van rosszul, mert nem figyelnek rá eléggé, nem szeretik, és egyedül érzi magát? - A tudás még nem gyógyít, csak a szakszerű segítség, és a beteg együttműködése. A pánikbetegeknek a gyógyszerek mellett komplex terápiára van szüksége - mondja dr. Csonka Andrea. 

Az pszichoanalitikusok és fejlődéskutatók a pánikroham okát a szeparációs szorongásra és a fokozott pszichofizológiai hajlamra vezetik vissza (vagyis a szorongást provokáló impulzusokat nem, vagy nehezen tudjuk elhárítani). A kognitív pszichológia mindezt megfejeli azzal, hogy igen, ez egy rossz tanulási mechanizmus, megtanulja az idegrendszer, hogyan reagáljon, ha valamit el szeretnénk kerülni. - Ha pánikrohamom van, kell, hogy valaki vagy valami mellettem legyen, különben rosszul leszek. 

Például egy gyógyszer (még ha csak egy szem, akkor is) a zsebemben, amit ha bekapok, minden jó lesz, elmúlik a "veszély". Annak a veszélye, hogy egyedül kell lennem - magyarázza a szakértő. Arra, hogy vajon gyógyítható-e ez a betegség, határozott igennel válaszol. - Minél hamarabb keressük a megoldását, annál gyorsabban gyógyulhatunk, bár volt olyan paciensem is, aki húszévnyi pánikbetegség után, pszichoterápia segítségével lett jobban. Én a pszichoterápiát és gyógyszeres terápiát együtt szoktam ajánlani, a kutatások egyértelműen igazolják e kettő együttes hatékonyságát.  

Forrás: hazipatika.com - Hajnal Éva 

A depresszió tüneteit megtapasztaló emberek majdnem negyedrésze vonakodik beszélni gondjairól az orvosának - derült ki egy új felmérésből. Sokan azért, mert félnek attól, hogy antidepresszívumot írnak fel nekik, aminek jelentős mellékhatásai lehetnek: többek közt súlygyarapodás és szexuális diszfunkció. 

 

De nem a „gyógyszeraverzió” az egyetlen ok, amivel az emberek azt magyarázták, miért nem számolnak be panaszaikról a háziorvosnak. Voltak, akik azt mondták, szerintük nem a háziorvos dolga, hogy megbeszélje betegével a depresszióját. Mások azért aggódtak, hogy valóban titkosak-e az adataik vagy attól, hogy pszichiáterhez küldik őket. Voltak olyanok is, akik attól tartottak, hogy „pszichiátriai betegnek” bélyegzik őket, s ezt stigmaként élték volna meg.

„Amikor egy beteget depressziósnak diagnosztizálnak, ez súlyos érzelmi sokkal jár, és úgy érzik, mintha vádolnák őket a személyiségük vagy a jellemük miatt. Inkább vállalnák, hogy súlyos betegséget állapítsanak meg náluk, mint azt, hogy pszichiátriai rendellenességet” – mondta dr. Norman Sussman, a New York Egyetem pszichiátria professzora, aki nem vett részt a felmérésben.

Mindent összevéve, a telefonos felmérésben résztvevő több mint 1000 személy 43 százalékának volt legalább egy oka arra, hogy valószínűleg miért nem említené az orvosnak, hogy depressziósnak érzi magát.

A felmérésből – amely az Annals of Family Medicine-ben jelenik meg szeptemberben – az is kiderült, hogy bizonyos csoportok különösen vonakodnak beszélni depressziós tüneteikről az orvosnak. Ezek közé tartoztak a nők, a spanyolajkú amerikaiak és az alacsony képzettségű vagy szegény emberek.

A felmérés érthetőbbé tette, hogy miért marad kezeletlen olyan sok ember depressziója, amely pedig a becslések szerint az amerikaiak 16,2 százalékát érinti.

Dr. Weisz Júlia 

 

süti beállítások módosítása