Zacher Gábor toxikológus (fotó: tizenhetmagazin.blog.hu)

Egészség - A  toxikológus szerint az összes ma divatos méregtelenítő kúra hatalmas átverés, méregtelenítés ugyanis nem létezik. Egyre több olyan tanulmány jelenik meg, amely alátámasztva a Zacher véleményét, aki szerint a méregtelenítés csak a fitneszipar találmánya.

Zacher szerint ő a szakmájából kifolyólag tudja, mitől érdemes félni, és még ebben a kemikalizált világban sem kell rettegni a méreganyagoktól, ha az ember egy kicsit odafigyel magára - olvasható a hvg.hu-n. A közrádió Napközben műsorában az orvos elmondta: múlt éjjel a kórházában dialízist, vesepótló kezelést végeztek egy fagyállóval mérgezett betegen azért, hogy eltávolítsák a szervezetében lévő méreganyagot, illetve a fagyálló bomlástermékeit. Ezt az eljárást Zacher Gábor szerint méregtelenítésnek lehet hívni, a fogalom más meghatározásáról azonban – mint hozzátette – toxikológusként nincs tudomása. 

A Kossuth Rádió műsorában megszólalt Gajdos Gábor természetgyógyász, akupunkturológus, sebész, traumatológus szakorvos is. Szavai szerint a méregtelenítés mint alternatív gyógyászati fogalom manapság félreértett kifejezés. A méregtelenítés támogatói nem azt feltételezik, hogy általában az emberi szervezetben valós mérgek vannak, hiszen azoktól megbetegednénk, illetve meghalnánk. Az alternatív gyógyászati megfogalmazás úgy szól: próbáljunk meg eltávolítani a szervezetből minden olyan anyagot, amelyre nincs szüksége. Itt szó lehet salakanyagokról és feleslegben raktározott tápanyagokról is – tette hozzá Gajdos Gábor.

Zacher Gábor hangsúlyozta, a modern toxikológia szerint dózis teszi a mérget, vagyis nincs az a szer, amelynek ne lenne mérgező adagja. Legfeljebb ezt a mennyiséget nem tudjuk megenni, mert nem fér belénk, inkább agyonüti az embert. A méregtelenítés divatját nagyon meglovagolta az üzleti világ, az emberek pedig nagyon hiszékenyek, és bedőlnek egy csomó trükknek, például különlegesnek mondott lábfürdőkre, tapaszokra, őssejt-stimulálóként árult anyagokra adnak ki pénzt. Olyan is többször előfordult, hogy fatálisan végződött a méregtelenítés, például a poloskavész nevű növény anyagát tartalmazó szer használata után – mondta Zacher Gábor.

Gajdos Gábor szerint az alternatív gyógyászati értelemben vett méregtelenítés összetett pozitív hatása akkor jelentkezne, ha valaki képes lenne legalább egy hétre kiszakadni stresszt okozó környezetéből. Ha valaki böjttáborba megy, akkor ezt valósítja meg, így az elvonulás személyiséget erősítő akaraterő-próba is. Ez a fajta úgynevezett méregtelenítés tehát testi-lelki megújulást eredményez – véli Gajdos Gábor.

Zacher Gábor szerint azonban ehhez nem kell elvonulni: ha valaki erőt vesz magán, életmódot vált – ami nem igényel több tízezer forintos kúrákat –, akkor is feltöltődhet lelkileg. A toxikológus azt is hangsúlyozta, egyes eljárások veszélyes lehetnek, kérdés például, hogy mindenki alkalmas-e a léböjtkúrára. Vannak olyan krónikus betegségek, amelyek mellett a kizárólagos folyadékfogyasztás halálos is lehet. Nagyon fontos tehát, hogy a helytelenül méregtelenítésnek nevezett eljárásokra vállalkozók előzőleg tájékozódjanak. 

Borászportál - HVG 

Szorongás, depresszió, függőség: Magyarországon fontos szerepet töltött be mind betegellátási, mind kutatási szempontból az egykor 840 ággyal működő Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, melyet 2007-ben zártak be. Hiánypótlásként a Nyírő Gyula Kórház most pszichiátriai és addiktológiai központtal egészül ki. Többen előrelépésként értékelik az intézkedést, mások azonban a többközpontúságban, az oktatás, a kutatás és a szociális háló fejlesztésében látják a jövőt. 

Az Állami Számvevőszék jelentése szerint a pszichiátriai betegségek népbetegségnek számítanak: „az európai lakosság 38,2 százaléka, összesen 164 millió ember szenved a vizsgált 27 mentális zavar legalább egyikében.” A WHO felmérése alapján a „depresszió a legjelentősebb mentális egészségi probléma az Európai Régióban”, a mentális zavarok 20 százalékáért felelős, és világszerte 350 millió embert érint. 

Németh Attila, a Nyírő Gyula Kórház igazgatója szerint számos tudományos vizsgálat igazolta, hogy a befejezett öngyilkosságok hátterének 50-80 százalékában - gyakran kezeletlen - depresszió áll.” A munkanélküliség is több szálon járul hozzá a pszichiátriai betegségek szaporodásához – mondta el lapunknak Bitter István, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika igazgatója. 

„Gyanakvóbbá és szorongóbbá váltak az emberek, jelen van egyfajta paranoiditás is a társadalomban” – mondta lapunknak Battonyai Tünde pszichiáter, és hozzátette, mindez korosztályokon átívelő problémát jelent: „10 évvel ezelőtt a fiatalok esetében szinte nem is tapasztaltunk pánikrohamot, ma pedig minden osztályban jelen van.” Ennek egyik oka szerinte, hogy a gyors életritmus, az információdömping és a megfelelési kényszer folyamatosan hajtja az embereket.  Szerencsére azonban csökkentek a betegekkel szembeni előítéletek, és gyakrabban fordulnak az emberek orvoshoz – mondta Battonyai Tünde. 

Rossz bőrben az ellátás

Bitter István úgy értékelte, hogy az állami „kezelések elérhetősége körülbelül megfelel annak a gazdasági szintnek, ahol Magyarország van.” Battonyai Tünde véleménye szerint viszont hazánkban az állami „pszichiátriai ellátás nagyon rossz bőrben van: kevés az orvos, a fekvőbeteg ágy, az ambuláns ellátás. A pszichoterápia gyakorlatilag csak magánúton érhető el.” Ennek oka, hogy a területi pszichiátriákon 1 óra alatt 10 beteggel kell foglalkoznia egy orvosnak. „Öt perc alatt nem megy, éppen csak gyógyszert tudnak írni a kollégák, akik szintén szenvednek ettől, és áramlanak a magánpraxis felé.”

„A képzés javításával több végzős orvostanhallgató választhatná a pszichiátriát, és ha megfelelő munkakörülményeket, szakmai fejlődést biztosítunk számunkra, akkor sokkal többen maradnának itthon.” – mondta Németh Attila. Bitter István szerint is komoly gond, hogy a képzett orvosok elhagyják az országot, és szükséges lenne a szakszemélyzet számának növelése is. 

Harangozó Judit hangsúlyozta, az ország egyes területein „afrikai színvonalú az ellátás minősége”, bár vannak javulásra utaló jelek is: „a szociális szférában 2000 óta páratlan teljesítménnyel létrehozták a közösségi szolgáltatások egy részét a krónikus pszichiátriai zavarral élők számára. Ezek a szolgáltatások a nulláról indultak, és mára a képzéstől a szakmai tartalomig működnek.” 

Bitter István úgy látja, az OPNI korábbi funkcióit – kezdve a fejlett laboroktól, a plazmaszint-mérésen át az elismert szakmai dolgozókig – nem lehet a Nyírő Gyula Kórházban megvalósítani. A 2007-ben bezárt intézményben egy helyen folyt az oktatás, a rezidens-képzés, a kutatás, a fekvőbeteg- és járóbeteg-ellátás. Ez ma nem oldható meg egyetlen intézményben, a professzor szerint érdemesebb többközpontúságban gondolkodni. 

Harangozó Judit is úgy véli, hogy „a XXI. század pszichiátriája már nem a nagy intézményekre épül, hanem sok kisebb, minél inkább lakosság-közeli szolgáltatás hálózatát kell megteremteni”, összehangolva a szociális és munkaügyi szervezetek munkájával. 

A Nyírő fejlesztése és a nehézségek

„Több lábon álló hálózatot kellene építenünk, amelyben a Nyírő Gyula Kórház egy nagyon erős vár lehetne” – ez a véleménye Bitter Istvánnak. A professzor úgy gondolja, korszerűsíthetnék a fekvőbeteg-ellátást, és a környéken élők számára egy szakambulanciát hozhatnának létre. Azonban „egy hálózat életképesebb lehetne, mint egy tömbösített, centralizált intézet, amely olyan költségekkel jár, amit Magyarország nem tud támogatni” – tette hozzá. Battonyai Tünde szerint ez egy jó kezdeményezés, bár nem léphet teljesen az OPNI helyébe. 

Németh Attila azt mondta, hogy a pályázati koncepció szerint a fejlesztés pótolhatná az OPNI-t, ám „ennek megvalósításához megfelelő körülmények és szakembergárda szükséges.” Az intézmény bővítéséről nincs még szó, de már folynak a fejlesztésekre irányuló intézkedések: „a jelenlegi kereteken belül kell megvalósítanunk egy magasabb színvonalú betegellátást, elsősorban a pszichiátria és az addiktológia területén.” Most állapodnak meg az ambulanciák vezetőivel, elkezdték a fekvőbeteg osztályok profilírozását, illetve a játékszenvedélyes betegek kezelésére terápiás csapatot állítanak össze. A pénzhiány azonban itt is felmerül, mert „a kórház bevételei nem fedezik a kiadásokat, annak ellenére, hogy nagyon takarékoskodunk” – mondta az igazgató. 

ATV - Süle Tamara 

A dohányzás károsítja a memóriát, a tanulási és a gondolkodási képességeket.

A dohányzás árt az agynak is, mert károsítja a memóriát, a tanulási és a gondolkodási képességeket - állapították meg közel kilencezer ember nyolc éven át tartó nyomon követése alapján brit kutatók. A King's College London munkatársai 8800 ötven év feletti embert vontak be tanulmányukba, amelyben a szívroham és a szélütés valószínűsége és az agy állapota közti kapcsolatot vizsgálták, és amelynek eredményét az Age and Ageing című szakfolyóiratban ismertették részletesen. 

Tanulmányuk részeként felmérték az érintettek egészségét és életvitelét, majd teszteket is végeztek velük, amelyekben mérték memóriájukat, valamint tanulási és következtetési képességüket. A teszteket a követéses vizsgálat 4. és 8. évében újra elvégezték.
Eredményeik azt mutatták, hogy a szívroham és a szélütés kockázata "határozottan összefügg a kognitív hanyatlással". A legnagyobb kockázatot azoknál találták, akiknél a legjelentősebb szellemi hanyatlást mérték. Mint hozzátették, egyértelmű kapcsolat volt a dohányzás és a teszteken elért alacsonyabb pontszám között, és kisebb mértékben ugyan, de a magas vérnyomás és a túlsúly is hatással volt a teljesítményre, az agy állapotára.
"Az öregedéssel a szellemi hanyatlás egyre gyakoribbá válik, és egyre több embernél zavarja a mindennapi feladatok ellátását és a jóllétet" - idézte Aley Dregant, a kutatók egyikét a BBC hírszolgálata.

A kutatók több olyan kockázati tényezőt azonosítottak, amelyek kapcsolatba hozhatók a felgyorsult szellemi hanyatlással, és amelyeken az életvitel módosításával változtatni lehetne. "Tudatosítanunk kell az emberekben, hogy szükségük lenne bizonyos életviteli változtatásokra, hogy csökkentsék a kognitív hanyatlás kockázatát" - hangsúlyozta Dregan.

Simon Ridley, az Alzheimer's Research UK munkatársa kiemelte, hogy a kutatás ismételten összekapcsolta a dohányzást és a magas vérnyomást a kognitív hanyatlás és a demencia nagyobb kockázatával. Ridley szerint szükséges lenne a demencia kialakulását megelőző módszereket találni: fontosnak nevezte például, hogy a középkorúak figyeljenek oda szív- és érrendszerük egészségére. 

Weborvos 

Mindent megtesz, hogy teljesítse vágyainkat, majd egy idő után átvált passzív ellenállásba? A problémát passzív-agresszív személyiségzavarként ismerik. Mit kell tudni róla? 

Honnan tudjuk, hogy passzív- agresszív személyiséggel van dolgunk?

Sokszor találkozunk olyan személyekkel, akik, úgy tűnik, minden vágyunkat teljesítik, ám a végén passzív ellenállást mutatnak. Egy ilyen helyzetben elvégezhetünk egy kis tesztet, hogy lássuk, vajon emberünk valóban - nem tudva róla - személyiségzavarban szenved-e. Ahelyett, hogy magunkat kezdjük érzelmi roncsnak érezni, inkább tegyünk lépéseket, hogy segítsünk a másik embernek megküzdeni problémájával.

Tegyük fel magunknak az alábbi kérdéseket, hogy lássuk: mi magunkat, vagy egy nekünk sokat jelentő másik embert érint-e a passzív-agresszív személyiségzavar?

- Úgy találjuk-e, hogy partnerünk elveszíti higgadtságát olyan dolgok miatt, amelyek nem tőlünk függnek? Minket okol vagy büntet-e olyan történésekért, melyekben nem is volt szerepünk?

- Úgy találjuk-e, hogy párunk hirtelen komor, dacos, depresszív, haragos lesz, jelentéktelen apróságok miatt? A valóban jelentős kérdéseket, dolgokat azonban figyelmen kívül hagyja, netán teljesen ignorálja?

- Úgy találjuk-e, hogy partnerünk állandóan azért panaszkodik, hogy nem becsüljük őt? Sosem elégedett azzal, ahogyan a kedvére akarunk tenni?

- Gyakran okolja-e párunk az életet, vagy másokat, mert ők felelősek minden problémájáért? Úgy találjuk-e, hogy ő sosem vállalja a felelősséget, bármi történik is?

- Úgy látjuk-e, hogy partnerünk a maga kis világában él, és hiába mutatjuk meg neki a dolgok pozitív oldalát, azt tartja igaznak, amit ő gondol?

Amennyiben 3 kérdésre is igen volt a válasz, valószínű, hogy negativisztikus személyiséggel van dolgunk. Nem velünk van a baj, sosem leszünk képesek elnyerni egy ilyen ember elismerését. Ezek az emberek nem tanulták meg kezelni haragjukat, érzelmileg nem érhetőek igazán el. El kell őket fogadni olyannak, amilyenek, és nem magunkat okolni az érzelmi problémákért, ha egy olyan emberrel estünk szerelembe, aki passzív-agresszív személyiségzavarban szenved.
Ez egy élethosszig tartó állapot - az ilyen típusú ember mindig azt fogja gondolni, „szegény én!”. A tanácsadás és a kognitív viselkedés terápia segítséget jelenthet abban, hogy mentális problémáját felismerje, elfogadja és változtasson viselkedésén. A csoportterápiával például megtanulhatják kezelni a mások iránt érzett ellenségességet, megtanulhatnak megfelelően viselkedni különféle szituációkban, társadalmi környezetben.

Ingerlékenység, depresszió és hasonló tünetek kordában tartására az orvosok gyógyszert is javasolhatnak. Felismerni a tüneteket már fél siker, hogy segíthessünk megküzdeni a problémával.Kezeléssel lehetséges a negativizmus kontrollálása - jobb és produktívabb életet élhet a páciens. Az elfogadás, valamint a passzív-agresszív személyiség tulajdonságaival való megbirkózás nagyon fontos ahhoz, hogy egy ilyen gonddal küzdő ember pozitív irányba indulhasson. 

Napidoktor 

Az állam szociális és gyermekvédelmi intézményeket vesz át a településektől, a főváros sajnálja.

A szociális intézményrendszer állami fenntartásba vételének folytatásaként az állam 2013. január 1-jével negyven szociális és 137 gyermekvédelmi intézményt vesz át a települési önkormányzatoktól. Az erről szóló törvényt hétfőn 249 kormánypárti igen szavazattal, 97 ellenében fogadta el az Országgyűlés. 

A megyei önkormányzatok szociális és gyermekvédelmi intézményeinek átvétele már idén év elején megtörtént. Most az államhoz kerülnek a települési önkormányzatok által fenntartott gyermekvédelmi intézmények, valamint a fogyatékosokat, pszichiátriai és szenvedélybetegeket ellátó otthonok. Legtöbbjük eddig a fővárosi önkormányzat tulajdona volt, a fennmaradók többsége megyei jogú városoké.

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter előterjesztésére az állam átveszi az intézményekhez kapcsolódó ingó- és ingatlanvagyont, továbbá a vagyoni értékű jogokat, illetve 2013. június 30-i hatállyal az átvett vagyonhoz kapcsolódó önkormányzati adósságokat, ha fejlesztési, beruházási céllal keletkeztek.

Az idősek és a hajléktalanok ellátása továbbra is kötelező önkormányzati feladat marad.

A főváros sajnálja
A főváros sajnálja, hogy a hétfői országgyűlési döntés következtében állami kézbe kerülnek a fenntartásában működő szociális és gyermekvédelmi intézmények, s segítséget ajánl az államnak azok további működtetéséhez - mondta Szentes Tamás egészségügyi és szociális főpolgármester-helyettes az MTI-nek kedden. A parlamenti döntés a fővárosban érinti a legtöbb pszichiátriai és fogyatékos-, valamint gyermekvédelmi intézményt.

Szentes Tamás elmondta, hogy a szociális területen nyolc intézményre vonatkozik az állami kézbe vétel, ezek számos telephelyen működnek, többségük vidéken. Kiemelte: az érintett intézmények stabilan gazdálkodnak, magas szakmai színvonalon működtek, és számos specifikus feladatot tudta ellátni. Az intézmények finanszírozása három lábon áll: az állami normatíván, a - döntően személyi térítési díjakból összetevődő - intézményi saját bevételekből és a fenntartói hozzájárulásból. Utóbbi a fővárosban mintegy egyharmada a teljes költségvetésüknek - jegyezte meg Szentes Tamás, hozzátéve, hogy utóbbit egyelőre nem látják az állami költségvetés tervezetében.

Kitért arra is, hogy a szociális terület sikeres ágazat volt az elmúlt időszakban Budapesten: hat új telephelyet, több mint 1200 férőhelyet adtak át, a szakosított ellátás minden területén bővítették az ellátókapacitást, s fejlesztéseiket saját forrásból finanszírozták. Az ágazati főpolgármester-helyettes szólt arról is, hogy sikerrel valósították meg azt, hogy úgy tudtak foglalkoztatást bővíteni, hogy közben forrást vontak ki, s mindeközben az ellátás színvonala emelkedett. Hozzátette: ehhez volt egy olyan koncepció, amely a szociális program gerince, s amelyet a szakma és az ellenzék is elismert. Mint mondta, sajnálja, hogy ez a munka most véget ér a fővárosi önkormányzatnál, de felajánlja a tudást és a koncepciót az államnak. 

MTI 

A M·A·C VIVA GLAM rúzsok és szájfények bevételének száz százaléka az AIDS ellen küzdő szervezetekhez kerül a világ több mint 57 országában. Mostanáig a cég több mint 270 millió dollárral segítette ezeket a szervezeteket. Idén először Magyarország is csatlakozott az adományozó országok közé: 5.000.000 Ft értékű adománnyal támogatja a Kékpont alapítványt.

A M·A·C Cosmetics-ről

A M·A·C (Make-up Art Cosmetics), egy vezető, professzionális sminktermékeket forgalmazó cég, melyet 1984-ben alapítottak Kanadában és az Estée Lauder vállalatcsoporthoz tartozik. A márka népszerűsége a szájhagyomány útján terjedt a szakmabeliek – sminkesek, modellek, fotósok, újságírók – körében és világszerte már 79 országban megvásárolhatjuk a termékeit.

Magyarországi üzletek: MAC Váci utca, MAC Aréna, MAC WestEnd, MAC Douglas Allée. www.mac-cosmetics.hu

A M·A·C AIDS-ALAPÍTVÁNYRÓL

A M·A·C AIDS-alapítványt, mely a M·A·C Cosmetics szíve és lelke, 1994-ben alapították, hogy segítse a világon HIV-vel vagy AIDS-szel együtt élő férfiakat, nőket és gyerekeket. A MAF úttörő az AIDS ellen küzdő alapítványok között, mely anyagi támogatást nyújt a HIV/AIDS fertőzötteknek.

Mint a legnagyobb nem-gyógyszeripari adományozó cég, a MAF elkötelezte magát amellett, hogy felhívja a figyelmet a szegénység és az AIDS közötti összefüggésre, és olyan szervezeteket támogasson, amelyek a HIV-pozitív vagy AIDS-es embereket segítik és a vírus terjedése ellen küzdenek. Mindeddig a MAF 270 millió amerikai dollárt gyűjtött össze kizárólag a VIVA GLAM rúzsok és szájfények eladásából, melynek 100 százalékát az AIDS elleni harc céljára adományozza.

További információért látogasd meg a www.macaidsfund.org honlapot.

A KÉK PONT ALAPÍTVÁNY

A kedvezményezett Kék Pont Alapítvány, a magyarországi HIV robbanás elkerüléséért végzett társadalmi felelősségvállalás jegyében végzett munka egyik legfontosabb segítségeként értékeli a támogatást. A szervezet felhívja a környező országok – a magyar fertőzöttségi adatokhoz képest – jóval kedvezőtlenebb, de egyben figyelmeztető számaira is a figyelmet, különös tekintettel a szomszédos Romániában tapasztalt, 2010-ről 2011-re 10 szeres HIV fertőzöttségi emelkedést mutató adatokra.

Jelen pénzügyi támogatással a Kék Pont egy olyan különösen nagy kockázatú intravénás drogfogyasztói közösségben erősítheti ártalomcsökkentő tűcsere- program szolgáltatásait, melynek elsődleges feladata a HIV és hepatitis fertőzések kialakulásának és terjedésének megelőzése. A program jelenleg több mint 2800 regisztráltat ér el, idén az általuk kiadott steril tűk száma elérte a 110 ezret, ebből klienseik, a lakossági biztonságot is fokozó használt tűk 66 %át cserélték be.

A támogatás 2013-ban hozzájárul az alapítvány által biztosított steril eszközök kiszámíthatóbb hozzáférhetőségéhez, az ingyenes HIV szűrések rendszerességéhez, az azonnali eredményt kimutató gyorsteszt-eljárás, majd a tanácsadás és szükség szerint kezelésbe irányítás komplex gyakorlatának erősítéséhez, az érintett közösségnek szóló szex-edukációs folyamatokhoz, és a speciálisan nőknek létrehozott, “Csere Csak Csajoknak” program fejlesztéséhez.

Mi mindenre elég 1 db MAC VIVA Glam rúzs?

- 200 db steril fecskendő

- 1,5 db HIV Teszt

- 50 db óvszer

- 7 db terhességi teszt

- pszichiáter-addiktológus, jogász, szociális munkás konzultáció.

Gratulálok a kezdeményezéshez és az elért eredményhez!

További információ:

www.mac-cosmetics.hu

VM - voilamode - Antalfy Krisztina 

A világon 1,2 milliárd ember dohányzik, tehát minden 6. ember. Magyarországon a lakosság 33%-a dohányzik rendszeresen, ez 10-ből 4 férfit, 10-ből 2,5 nőt jelent. Az évente egy főre jutó cigarettafogyasztás 2151 szál, amely ötszázzal több a 2004 előtti uniós tagállamok fogyasztásához képest. A születéskor várható élettartam a dohányzó férfiak között 7,5 évvel, nőknél 6,3 évvel rövidebb hazánkban, mint az Unióban. A dohányzás mértéke a fejlett országokban stagnál vagy csökken; az Egyesült Államokban 1965–2006 között a felére esett vissza, felnőtteknél 42%-ról 20,8%-ra. Azonban a fejlődő országokban a dohányzás mértéke évente 3,4%-kal növekszik. A hamvadó cigaretta füstjében 4000 vegyi anyagot találunk, ebből 70 karcinogén.

A dohányzás számos megbetegedés oki tényezője és még több betegségben súlyosbító hatással rendelkezik, így különböző daganatos (tüdő-, nyelőcső-, szájüregi-, gyomor-, húgyhólyag, vese-, hasnyálmirigy-daganatokban, leukémiákban), szív- és érrendszeri (érelmeszesedés, aorta tágulat, szívizomelfajulás, koszorúér-megbetegedés), légzőrendszeri (krónikus obstruktív tüdőbetegség, tüdőgyulladás, asztma), emésztőrendszeri megbetegedés(gyomorfekély), szklerózis multiplex mellett különböző mozgásszervi (osteorthritis), anyagcsere (csontritkulás), szem és bőr (psoriasis) elváltozásokban is.

Az elsődleges megelőzés célja a dohányzást kipróbálók számának csökkentése. Ennek egyik lehetősége a dohánytermesztés, a dohányipar, ill. a dohánykereskedelem visszaszorítása. A dohányzás elleni kampány egy része a rászokás megelőzésére fókuszál, illetve a már dohányzók leszoktatását célozza meg. Mindkettőben az áremelés olyan hatással rendelkezik, amely javíthat a statisztikákon. Mégis az lenne a legjobb, ha el sem kezdenék a dohányzást.

Másik fontos szempont a dohányzásellenes kampányokban a nem dohányzók védelme, amely az utóbbi időben igen látványos eredményeket ért el, így közösségi és munkahelyeken csak a kijelölt dohányzóhelyeken lehet dohányozni, nem lehet dohányozni aluljárókban, tömegközlekedési megállók környékén, zárt köztereken (kivételt képeznek a kaszinók, illetve bentlakásos intézményekben a rabok, illetve pszichiátriai zárt osztályokban a betegek). A passzív módon szívott dohányfüst, a mellékfüst kétszer olyan veszélyes, mint a főfüst, amelyet a dohányos maga lélegez be, mivel az még nagyobb arányban tartalmaz káros anyagokat.

Továbbra sem szabad megfeledkezni a különböző óvodai, iskolai és közösségi kampányokról és foglalkozásokról. Külön kell foglalkozni a serdülőkorban elkezdett dohányzással. Ismert, hogy a serdülők veszélyeztetettsége igen nagy a kortársak negatív pressziója, a korra jellemző kíváncsiság és negatív példaképek követése miatt. Ide azok a programok tartoznak, amelyek dohányzáshoz kapcsolódó különböző információkat közölnek, főleg annak veszélyeiről és következményeiről. Emellett motiválni kell a hallgatóságot a nemet mondásra. Nem szabad megfeledkezni, hogy a felnőtt egy serdülő szemében mindig „gyanús” lesz, így törekedni kell kiképzett kortárssegítők toborzása, akik valamilyen szinten kompenzálhatják a negatív kortárshatást. Tartalmilag az elrettentés nem bizonyul sikeresnek. A kivitelezés módja igen fontos aspektus a különböző programok kidolgozása során, így azok csoportfolyamatok, amelyek nem interaktívak nem érnek el túl jó eredményt, ezzel szemben az interaktív foglalkozásokkal a hatáserősség a 15-40%-ot is elérheti. Kutatások bebizonyították, hogy a hallgatóknak fontosabb a program kivitelezése, mint maga a tartalmi elemei. A legeredményesebbek a készségfejlesztésen alapuló foglalkozások, például mondj nemet a kipróbálásról. Erről azonban nem csak beszélni kell, hanem különböző szerepjátékokkal is szemléltetni. A programok másik fontos eleme maga a foglalkozás hossza. Összességében el lehet mondani, hogy a minimális hossz, amelynél eredményt lehet elérni az a 10 óra. Legjobb akkor, ha 3 éven keresztül, évi 10-30 órás foglalkozásokon vesznek részt a hallgatók.

A dohányzás nem csak káros az egészségre, de igen drága is és az ár egyre csak emelkedni fog. Furcsa paradoxonnak tűnik, hogy az alacsonyabb szociális rétegekben magasabb a dohányosok és alkoholt fogyasztók száma, akik inkább ezekre költik pénzüket, mint bármi másra. A legfontosabb tényező a rászokásban a kortársak és a szülők hatása. A diákok „menőbbnek” érzik magukat ettől, természetesen egészen addig, míg az esetleges dohányos szülőben kialakul a tüdődaganat, de sokszor ez sem elég az elrettentéshez. 

Prevenció az egészségért 

Mindent megtesz, hogy teljesítse vágyainkat, majd egy idő után átvált passzív ellenállásba? A problémát passzív-agresszív személyiségzavarként ismerik. Mit kell tudni róla? 

Találkoztunk már családi vagy baráti körben olyan emberrel, aki állandóan más igényeinek, vágyainak akart megfelelni? Ez a személy hirtelen válik komorrá; feledékeny lesz, késlelteti, amit meg akart tenni, vagy aminek elvégzésére megkérték. Nehezen mondja ki, mit érez voltaképpen, és nem tudja elmondani, hogy valójában nem érzi jól magát „szerepében”, nem boldog attól, amit csinálnia kell. Ezek az emberek passzív -agresszív személyiségzavarban szenvednek.

A passzív-agresszív viselkedés klinikai személyiségzavar, rendellenesség. Axis II személyiségzavarként is ismerik, egyszerű nevén negativisztikus személyiségzavar. A passzív agresszióban szenvedő egyén sajátos viselkedési jellegzetességeket mutat bizonyos tennivalók, feladatok során, melyeket nem akar megcsinálni. Passzívan áll hozzájuk.

Ez egy krónikus állapot, melyben a személy azért tesz dolgokat, hogy mások kívánságait teljesítse, az ő elvárásaiknak megfeleljen. Egy ponton azonban elkezd ellenállni - passzív reakcióval, haraggal, dühvel, barátságtalan magatartással.

A passzív-agresszív személyiségzavart általában olyan jellemzőkkel társítják, mint a harag, a makacsság, halogatás, tehetetlenség. A problémával küzdő egyén hajlamos halogatni, ismételten hibázni olyasmiben is, ami számára egyszerű feladat és ő felel érte. Ez egyfajta védelmi mechanizmus, a személy általában tudatosan áll ilyenkor ellen.

A passzív-agresszív személyiségek általában merevek és rugalmatlanok. Egy bizonyos, meghatározott viselkedést követnek. Igen nehezen jönnek ki a körülöttük élőkkel. Viselkedésük nem teszi lehetővé, hogy jól alkalmazkodjanak a változó szituációkhoz, és ez problémákat okoz a mindennapokban.

Mi okozza?

Hogy miért fejlődik ki a passzív agresszió, miért alakul ki a személyiségzavar, annak egyrészt környezeti-, másrészt biológiai vagy genetikai okai vannak. A prefrontális kéregben kialakuló biológiai változások okozhatják - ez az agynak azon régiója, mely kontrollálja, hogyan viselkedik valaki társadalmi környezetben, szociális közegben.

Tünetek

Van néhány kifejezetten passzív-agresszív személyiségzavarra utaló tünet. Ha mi magunk, vagy a környezetünkben valaki csak néhányat produkál ezek közül,  az még nem jelenti, hogy passzív-agresszív személyiségzavarról van szó - az egyértelmű diagnózis felállításához szakember is kell, hogy lássa a pácienst.

Az alábbi, passzív-agresszív személyiségzavarra utaló jelek gyakran láthatóak a negativisztikus személyiségeknél, beleértve azokat a típusokat, akik boldognak és lelkesnek látszik, hogy segíthetnek másoknak, vagy beteljesíthetik valaki másnak a vágyait, elvárásait. Ám ha elérkezik az idő, amikor azt a kívánságot valóban teljesítik, hajlamosak kitörni - különösen, ha hosszú időn át hajtottak valamiért, és aztán kudarcot vallanak. 

Egyéb tünetek lehetnek

Halogatás; mások javaslatainak elutasítása; ezek az emberek körömszakadtáig harcolnak, hogy másokra hárítsák a felelősséget saját kudarcukért; mindig késnek és feledékenyek; sokat panaszkodnak, számos hazugságot, kifogást gyártanak, csak hogy leplezzék passzív hozzáállásukat a dolgokhoz; ellenségességüket, haragjukat mások iránt nem fejezik ki; haragot, makacsságot, komorságot, mogorvaságot azonban mutatnak. Ezek az emberek félnek a függőségtől, a hatalomtól, az intimitástól, meghittségtől. Káoszt teremtenek maguk körül és bizonyítani próbálják eredménytelenségüket, hatástalanságukat.

A passzív-agresszív személyiségek hajlamosak mindig neheztelni másokra. Úgy érzik, őket gyakran alulértékelik, megcsalják. Igen cinikusak és szkeptikusak. Észre lehet venni, hogy barátaik száma csökken, és gyakran olyan emberekhez ragaszkodnak, akik kevésbé szerencsések, mint ők. Ha konfrontálódnak, szabályos szópárbajt vívnak, majd pedig bocsánatot kérnek a viselkedésükért. Mindig a szimpátia, együttérzés elérésére törekszenek, ez a viselkedés ismétlődő; végül azonban érzelmileg manipulálni kezdik a körülöttük levőket.

Napidoktor

Különböző orvosi képalkotó módszerekkel is kimutatható változás történik azoknak a gyerekeknek az agyi szerkezetében és anyagcseréjében, akik magzatkorukban alkohol hatásának voltak kitéve - állapították meg lengyel kutatók, akik eredményükről az Észak-Amerikai Radiológiai Társaság (RSNA) éves tudományos ülésén számoltak be. 

A várandós nők alkoholfogyasztása problémákat okozhat a születendő baba mentális és fizikai fejlődésében, a kialakuló állapotot magzati alkoholos szindrómának nevezik. Az Egyesült Államok járványügyi hatósága, a CDC kutatási adatai szerint ezer élve születésre 0,2-1,5 ilyen eset jut.

A mágneses rezonanciás képalkotás (MRI) fejlődése lehetővé tette, hogy az alkoholnak az érintett gyerekek központi idegrendszerére gyakorolt hatását a korábbiakhoz képest példátlan pontossággal vizsgálják. Lengyel kutatók három különböző MRI-technikát alkalmaztak legutóbbi kutatásukban, hogy minél pontosabban állapíthassák meg a várandós nők alkoholfogyasztásának hatását a magzat idegrendszerének fejlődésére.

A tanulmányba 200 gyereket vontak be, akik magzati korukban alkohol hatásának voltak kitéve, illetve 30 olyan gyereket, akiknek az édesanyja nem ivott alkoholt terhessége idején és a szoptatás alatt. Az MRI-vizsgálatok során feltérképezték a kérgestest méretét és alakját. (A kérgestest - Corpus callosum - egy idegrostokból álló vaskos köteg, amely a fő kommunikációs kapcsolatot szolgáltatja az agy jobb és bal fele között.)

A születés előtti alkoholhatás a vezető oka a kérgestest hiányos fejlődésének vagy akár teljes hiányának. Az MRI-vizsgálatok azt mutatták, hogy az alkohol hatásának kitett gyerekek agyában a kontrollcsoporthoz viszonyítva jelentősen elvékonyodott a kérgestestet alkotó idegköteg.

"Ezek a változások szoros kapcsolatban vannak a gyerekek pszichológiai problémáival" - idézte Andrzej Urbanik kutatásvezetőt, a krakkói Jagello Egyetem munkatársát a ScienceDaily című tudományos ismeretterjesztő portál.

A kutatók az úgynevezett diffúzió súlyozott MRI módszerével további hat agyterületet is vizsgáltak a gyerekeknél. Ez a módszer a víz diffúziós folyamatait térképezi fel az agyszövetben, és a hagyományos MRI-hez képest pontosabban azonosítja a szövetek rendellenességeit. Ez a vizsgálati technika jelentős eltéréseket jelzett a két csoport között, az alkohol hatásának kitett gyerekeknél emelkedett a diffúzió mértéke, ami Urbanik szerint a neurológiai rendellenességeket vagy az agyszövet károsodását jelzi.

A harmadik vizsgálati módszer, a proton mágneses rezonanciás spektroszkópia segítségével a gyerekek agyi anyagcseréjét térképezték fel. Ez az elemzés az eltérések egész sorát mutatta az alkohol hatásának kitett és ki nem tett csoport tagjai között. 

Hvg 

Az alkoholos befolyásoltság alatt álló emberek könnyebben sérülnek meg, gyakrabban esnek le magasról, keverednek tömegverekedésbe, vagy ütik be a fejüket egy esés következtében, de ha már a baleset megtörtént, a részegek általában nagyobb eséllyel élik túl a sérüléseket. 

A chicagói Illinois Egyetemen (UIC) végzett vizsgálat során a kutatók arra az eredményre jutottak, hogy nem elég, hogy egy adott mennyiségű véralkoholszint megnöveli a balesetet szenvedett ember túlélési esélyeit, hanem az elfogyasztott alkoholmennyiség egyenes arányban áll a túlélési eséllyel, tehát minél többet ivott valaki a baleset megelőzően, annál nagyobb a túlélés valószínűsége.

”Egy sérülést követően a magas véralkoholszint egyfajta védőhatást fejt ki, és a tanulmány eredményei szerint minél többet ivott valaki, annál erősebb lesz a védőhatás” - jegyezte meg Lee Friedman, az UIC docense, a tanulmány szerzője. Friedman tanulmánya egyértelmű összefüggést vél felfedezni a részegség foka és túlélési esély között, azonban ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy maga az alkohol a gyökere ennek a változásnak.

A tanulmány során a kutatók az Illinois Egyetemi Kórház baleseti osztályán kezelt, összesen 190 612 páciens 1995 és 2009 közötti időszakból származó adatait analizálták, akiknek a véralkoholszintje 0 és 0,5 százalék között volt a kórházba szállítás idején. Érdemes megjegyezni, hogy a 0,35 százalék feletti véralkoholszint akár halálos lehet. A kutatási adatokból kiderült, hogy az égési sérüléseket leszámítva minden sérülési típus esetében az alkoholos befolyásoltság hatására megnőtt a páciensek túlélési esélye. A különösen magas véralkoholszinttel rendelkező sérültek esetében akár 50 százalékkal megnőhetett a túlélés esélye, jegyezte meg Friedman. 

”Egy baleset során az ember nem magába a sérülésbe hal bele, hanem sokkal inkább a sérülésből adódó fiziológiai reakciókba, mint például a gyulladás, vagy a folyadékveszteség. Ha például valakit meglőnek, az nem a golyó ütötte lyuk miatt hal meg. Mikor az emberi szervezet megsérül, és egyfajta sürgősségi vészhelyzet állapotba kapcsol, és ironikus módon ezek miatt a pánikfunkciók bekapcsolása következtében állhat be a halál, és éppen ezt a folyamatot képes meggátolni az alkohol” - magyarázta a jelenség hátterét Friedman. 

Betegszoba 

Magányos, üres, megbélyegzett - így érezhette magát az a furcsa vallásalapító, akinek éveken át a nevét sem bírta hallani. Később, amikor ő is átélte, milyen a teljes elhagyatottság, arra is rájött: nincs ezzel egyedül. Jézus Krisztus is szenvedett - a drogosokért.

2012.11.21.Újság : Magyar Nemzet 5.oldal

Magatartás-orvoslás és viselkedésterápia segítségével fogyasztják le a túlsúllyal küzdő jelentkezőket a Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszékén. A csoportfoglalkozásokon a jelentkezők megismerhetik azokat a gondolati torzításokat, amelyek akadályozzák a súlyvesztést, és tanácsokat kaphatnak az egészséges táplálkozásról. A kurzuson tipikus élethelyzetekre is keresnek megoldásokat. Például arra, hogy miképpen lehet tartani a diétát egy olyan hétvégén, amikor szállodai pihenésre készül a család. Az elhízás az összes halált okozó betegség, mint például a szívmegállás, a stroke vagy a daganatos elváltozások kockázatát emeli. Hazánkban a felnőtt magyar lakosság csaknem kétharmada túlsúlyos vagy elhízott, soványnak ugyanakkor a felnőtt lakosság mindössze 1,8 százaléka mondható.

A problémával a Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológiai Tanszékén is foglalkoznak, az úgynevezett komplex életmódváltással járó jojóeffektust kiküszöbölő testsúlycsökkentő programban. Az ebben részt vevők többsége súlyosan elhízott, testtömegindexük 30-35 feletti a normálisnak számító 20-25 helyett (Ez a testtömegindex akár azt is jelentheti, hogy a 160 centiméteres testmagassághoz 90 kilogramm súly is társulhat.). Az egyetemen 2009 óta indítanak testsúlycsökkentéssel foglalkozó viselkedésterápiás csoportokat. A jelentkezők 25-60 éves felnőtt, egészséges személyek, akiknek nincs olyan fizikai vagy lelki betegségük, ami befolyásolná a súlyvesztést.

- A közepes, illetve a súlyos mértékű elhízásnál tartós eredményt csak a táplálkozási szokások megváltoztatásával lehet elérni. Hiába kap valaki gyógyszert, gyomorgyűrűt, ha az adott személy ezután visszatér korábbi helytelen evési szokásaihoz. Ilyenkor ugyanis a leadott kilók gyorsan visszajönnek – magyarázta lapunknak Perczel Forintos Dóra, a Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszékének vezetője. Megtudtuk, hogy az egyetemen futó program 24 hétig tart, és a kognitív viselkedésterápiára (vagy más néven magatartás-orvoslásra) épül.
E szerint az emberek szemléletmódja és hiedelmei alapvetően meghatározzák a viselkedésüket. Perczel Forintos Dóra megjegyezte, hogy már az 1970-es évek óta tartanak foglalkozásokat olyan viselkedésterápiás csoportoknak, amelyek a testsúly csökkentésére fókuszálnak.
- A program alapfelvetése, hogy nem elég annak az ismerete, miként kell egészségesen táplálkozni vagy élni. Általában ugyanis nem a megfelelő tudás vagy az akarat hiányzik, hanem a fogyáshoz nélkülözhetetlen motiváció, illetve a megfelelő készségek elsajátítása – fűzte hozzá Papp Ildikó pszichológus, csoportvezető.
Hangsúlyozta, a viselkedésváltozásnak stádiumai vannak. – Ha valaki le akar fogyni, vagy le szeretne szokni a dohányzásról, akkor először csak töpreng azon, hogy milyen előnyei, hátrányai lennének annak, ha a változás mellett döntene.
lyenkor az érintettnek támogatásra van szüksége ahhoz, hogy tudatosuljanak benne a fogyással együtt járó előnyök, és elkötelezetté váljon a változás iránt – tette hozzá.

Örömforrás keresése

- A program a kis lépések elvét követi, vagyis az érintettek fél kilogrammot fogynak hetente. A pszichológus az első hetekben rendszeresen részt vesz a foglalkozásokon, majd fokozatosan ritkul a jelenléte. A cél ugyanis az, hogy a csoport egyfajta önsegítő körré váljon. A tagok együtt beszéljék meg a fogyással járó buktatókat, valamint a pozitív fordulatokat – mondta a tanszékvezető. Perczel Forintos Dóra kiemelte, hogy fontos eleme a programnak a mozgástudatos életforma kialakítása is.
- Nem elég, ha a testsúlycsökkentő program alatt valaki beiratkozik egy edzőterembe, és két hónapig rendszeresen jár sportolni. A mozgástudatos életforma lényege, hogy a fizikai aktivitás beépüljön a napirendbe. Ha az érintett többet jár tömegközlekedéssel, esetleg egy megállóval hamarabb leszáll a járműről, vagy lépcsőzik, akkor annak már lesz látszata – tette hozzá. A tanszékvezető hangsúlyozta, a program fontos eleme az evésen kívüli örömök keresése is. Nem szabad, hogy valakinek csak az édesség elfogyasztása okozzon örömet. Az érintetteknek többet kell magukkal foglalkozniuk, kellemes szabadidő-eltöltést választaniuk. Perczel Forintos Dóra kiemelte, a foglalkozások alatt sok esetben okoz gondot az, hogy az érintettek túl magas mércét állítanak fel maguknak és álomsúlyt képzelnek el.

Irreális elvárások

- Irreális elvárás egy 100 kilogrammos személynél az, hogy azonnal 60 kilogrammra szeretne lefogyni. Az álomsúly elérése nagyon nehéz, szinte kivitelezhetetlen, és sokan épp a drasztikus diétába fáradnak bele – tájékoztatott a tanszékvezető. Papp Tldikó pszichológus szerint nagyon fontos a fogyáshoz kapcsolt cél is.
- Sokan azért akarnak lefogyni, mert nincs párkapcsolatuk, vagy boldogabbak akarnak lenni. De a fogyás és a karcsúbb alak nem kapcsolódik össze szorosan a boldog és kiegyensúlyozott élettel, bár a médiában ez gyakran így jelenik meg. Ha valaki azért akar fogyni, hogy legyen párkapcsolata, akkor szembesülhet azzal: leadott 30 kilogrammot, de mégsem találta meg az igazit, hiszen a kommunikációs készségei ettől még nem javultak. lyenkor tehát a fogyáshoz kapcsolt cél nem valósul meg, aminek az lehet a következménye, hogy az érintett visszahízza a leadott kilókat – mondta Papp ldikó. A pszichológus hozzátette, az önértékelés ugyan nő a súlyvesztéssel, de ez nem a kevesebb súllyal van kapcsolatban, hanem azzal: az egyén megtapasztalta azt, hogy sikerült elérnie a célját.

Negatív gondolatok

A terápia alatt a résztvevőknek tudatosítaniuk kell magukban azt is, mik azok a tipikus gondolatok, amelyek megakadályozzák őket a fogyásban. Tipikus hiba a fekete-fehér gondolkozás, amikor eldöntöm, hogy diétázom, és ha elkövetek egy hibát, például megeszem egy tábla csokit, akkor inkább az egészet abbahagyom. Pedig a diéta nem egynapos projekt, tehát a buktatók ellenére még folytatható a fogyás – vélekedett Papp Tldikó. – Másik hibás gondolat a halogatás, ami azzal a fogadkozással indul, hogy holnap vagy a jövő héten kezdem el a diétázást. Ezek a gondolatok azonban mind ahhoz vezetnek, hogy az illető sosem kezdi el a változást, mindig az alkalmas időpontra vár magyarázta Papp Tldikó. A terápián tehát átveszik és felismertetik a résztvevőkkel a legjellemzőbb gondolati hibákat, kognitív torzításokat.
A csoportfoglalkozáson tipikus élethelyzetekre is keresnek megoldásokat.
Például arra, miképpen lehet tartani a diétát egy olyan hétvégén, amikor szállodai pihenésre készül a család. – Ekkor a csoporttagokkal végigvesszük az összes lehetséges alternatívát, ötletet arra, hogyan tartsák a pihenés alatt is a súlyukat.
Ilyenkor listát készítünk a megoldásokról, és fel szokott merülni a megoldások között, hogy a szálloda kertjében futni fognak, esetleg nem esznek a svédasztalos vacsorából. Ha az összes ötletet felsorolták, akkor megnézzük, melyik a reális cél.
Normál esetben senki nem futkározik a pihenőnapján, ellenben a családjával sétálhat minden este. Annak sincs realitása, hogy valaki ne egyen a svédasztalról, de az már reális cél lehet, hogy a sütemények közül csak egyet kóstoljon meg. A reális célok megfogalmazása azért fontos, mert az irreális elvárások magukban hordozzák a kudarc lehetőségét – tette hozzá a szakember.

Viselkedésterápia

Az életmódváltáshoz elengedhetetlen a táplálkozási napló vezetése, mert ilyenkor az érintettek látják a tipikus hibákat, például hogy nem fogyasztanak elég folyadékot, vagy nem esznek gyümölcsöt. Elengedhetetlen a kalóriaszámlálás is – mondta a csoportvezető. – A csoportfoglalkozáson az egyes résztvevők sajátos étkezési szokásait vesszük alapul, ezeket figyeljük meg, írjuk le. Ezt követően neki kell csökkentenie a kalóriabevitelt úgy, hogy ő maga dönti el, miből eszik kevesebbet. Fontos, hogy az érintettek lépésről lépésre fogyjanak le – tette hozzá Papp Tldikó.

Az XXXXXL-es póló

Botykai Zsolt fél évvel ezelőtt, 147 kilósan döntött úgy, hogy belefog a programba.
- Lassan 40 éves leszek, és számos fogyókúrát kipróbáltam már, de hosszú távon egyik sem működött. A legutóbb a 90 napos szétválasztós diétát alkalmaztam (egyik nap csak fehérjét, a másik nap csak szénhidrátot később zöldséget, majd gyümölcsöt kell fogyasztani – a szerk.), és le is adtam 11 kilogrammot, de amikor vége lett a fogyókúrának, és visszatértem a hagyományos táplálkozáshoz, kevesebb mint 90 nap alatt visszaszedtem a leadott súlyt – magyarázta Botykai Zsolt. A családapa elmondta, a végső döntést a csoportterápia mellett azután hozta meg, hogy fizikailag megerőltető volt számára, ha a játszótérre kellett lemennie két kicsi gyermekével. A túlsúly miatt ráadásul gerincproblémák is jelentkeztek nála.
- Már túlzásnak éreztem azt, hogy csak XXXXXL-es méretű pólókat tudok felvenni. Ráadásul az orvosaim minden egyes vizsgálaton tettek célzást arra, hogy jó lenne, ha lefogynék. Fiatalon is kövérnek számítottam, a szüleimtől örökölt étkezési szokások, a nagy mennyiségű kalóriabevitel, az éjszakai evés, a mozgásszegény életmód mind közrejátszott abban, hogy az évek alatt egyre jobban elhíztam – tette hozzá.
- A csoportfoglalkozások kezdetén össze kellett írnom, mit és mennyit eszem. Ebből világosan kiderült, hogy sokkal több kalóriát viszek be, mint amennyi normális lenne. Naponta 30003500 kalóriát ettem, ha megkínáltak valamivel, elfogadtam. Ráadásul számítógép előtt dolgoztam, és hajlamos voltam nassolni, chipset, mogyorót ropogtatni. A kalóriák összeszámlálása tehát nekem nagy megrázkódtatás volt. Rájöttem, hogy a szénhidrátok csökkentésével mindenképpen tudok a bevitt kalóriamennyiségen csökkenteni. Most a csoportfoglalkozásoknak hála, már csak 123 kilogrammot nyomok.
Botykai Zsolt hangsúlyozta, a célja az, hogy karácsonyig újabb tíz kilogrammtól szabaduljon meg, és az elhízott kategóriából a túlsúlyos csoportba kerüljön.
- Úgy gondolkozom, hogyha sikerül elérnem a kitűzött célt, a 113 kilogrammot, az nagyszerű lesz, de ha csak 118 kilóra fogyok, azaz csak a felét tudom teljesíteni a céloknak, annak is örülni fogok. A lényeg az, hogy egy kilogrammot se hízzak vissza.

Szerző: VONA ADRIENN 

Semmelweis Egyetem 

Vitaest - A drogfüggőség inkább társadalmi, mint bűnügyi kérdés

Az egészségügyi ellátás biztosítása kapjon az eddiginél nagyobb hangsúlyt a drogpolitikákban, a kábítószer-függőséget pedig inkább társadalmi, semmint bűnügyi problémának tekintsék - szorgalmazták a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU) csütörtökön tartott drogpolitikai vitaest résztvevői. Soros György, a CEU alapítója, kuratóriumának tiszteletbeli elnöke rövid bevezető beszédében azt hangsúlyozta, hogy nem tudja, mi lehet a megoldás a kábítószerekkel kapcsolatos, a drogfüggőket érintő kérdésekre. Ugyanakkor megítélése szerint alternatív, a jelenlegi drogpolitikák gyakorlatánál kevésbé fájdalmas válaszokat kell keresni. „Talán jobb elsősorban közegészségügyi problémaként kezelni a kérdést" – tette hozzá. 

Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért elnöke a vitaest moderátoraként arról beszélt, hogy a kábítószer-használat büntetése emberi jogi ügy is, mivel sok országban a drogok elleni háború súlyosabb következményekkel jár, mint maga a drogprobléma. Kasia Malinowska-Sempruch, a Nyitott Társadalom Alapítvány (Open Society Foundation) globális drogpolitikai programjának igazgatója Portugália példáját említette, ahol liberalizálták a kábítószer birtoklására vonatkozó szabályokat, ennek ellenére nem nőtt jelentősen a droghasználók száma. Hollandiában, amely régóta megengedő szabályozást alkalmaz, a kábítószerezők száma kevesebb, mint a környező országokban - jegyezte meg.

Roger Flury, a svájci rendőrségi összekötő tisztje Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia figyelmébe ajánlva elmondta, hogy Svájcban, amelyet az 1980-as és 1990-es években „heroinhullám" sújtott, ma nem tartozik a legfontosabb közügyek közé a kábítószer elleni küzdelem. Ezen a területen a rendőrség elsődleges feladata a drogfüggők begyűjtése, hogy megfelelő egészségügyi ellátásban részesülhessenek. „A tiszta tűvel nem nő a kábítószerezők száma" – mondta.

Michel Kazatchkine, az ENSZ Kelet-Európai és Közép-Ázsiai HIV/AIDS-programjának különmegbízottja azt mondta: kulcskérdés, hogy egészségügyi és társadalmi ügyként vagy bűnügyként kezelik a kábítószer-használatot. Ezzel kapcsolatban később megjegyezte, hogy az egészségügyről beszélve megállapítható: sok országban a börtön nem biztonságos környezet a kábítószer-használat miatt büntetésüket töltők számára, mivel ezekben az intézményekben az átlagosnál jóval nagyobb eséllyel kapnak az elítéltek HIV-fertőzést vagy tuberkulózist. 

Weborvos 

Néhány hónapon belül megugorhat a HCV-vel fertőzöttek száma.

Két éve nincs drogstratégiája az országnak, mert 2010-ben visszavonták az egy évvel korábban elfogadott dokumentumot. A minisztériumban azt mondják, mindegy, hogy van-e drogstratégia, az eredményeket "a terepen dolgozó elkötelezett szakemberek érik el". Pénzt azonban nem költenek rájuk, de az éves drogjelentésből is kitöröltek mindent, ami a kormány drogpolitikájának hiányosságaira mutatott rá. A kihagyott részletekből szemezgettünk – írja a Népszava – online. 

A nemzeti drogstratégia hiányában teljesen bizonytalanná vált a drogbetegeket segítő szervezetek ellátása, senki nem tudja, mikor és mire kaphat pénzt - mutatott rá a magyarországi droghelyzet legsúlyosabb hiányosságára Sárosi Péter, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) drogpolitikai szakértője. Szükség van rövid-, közép- és hosszú távú tervekre, ezek hiányában ugyanis a pénzosztás teljesen esetlegessé válik – tette hozzá a szakember.

De nézzük a kimaradt részleteket: A 2011-es évben a prevenciós tevékenység iránti érdeklődés beszűkülése volt tapasztalható, aminek oka elsősorban a források csökkenésében, másodsorban a stratégiai iránymutatás hiányában keresendő" - sem pénz, sem stratégia, mondják a szakemberek, ám erre már nem volt kíváncsi a minisztérium, így egyszerűen kivágta a jelentésből, amint azt a megállapítást is, miszerint: "a közvetlen és közvetett halálesetek között is több olyan egyén található, aki a halála előtti egy-két évben kezelést kezdett az addiktológiai ellátórendszerben, ami felhívja a figyelmet a halálozás megelőzésére irányuló fokozottabb erőfeszítések szükségességére". Nem egy olyan eset volt tehát, amikor bár a betegek bekerültek az ellátórendszerbe, de nem tudtak rájuk kellő figyelmet fordítani a szervezetek, aminek következtében nem sokkal később életüket vesztették - ez a mondat sem tetszett az Emberi Erőforrások Minisztériumának – húzza alá a lap.

Az aktív injektálók 32,8%-a volt HCV fertőzött" - olvasható másutt, amit vélhetően azért nem tűrhettek meg a legfelső körök, mert miután még ki sem írták a szükséges pályázatokat, a segítőknek egyebek mellett steril fecskendőkre sincs pénzük. Így a drogfogyasztók használt tűket használnak; az egészségesek éppúgy, mint a Hepatitis C vírussal fertőzöttek. Mi következik ebből? Hogy néhány hónapon belül megugorhat a HCV-vel fertőzöttek száma, ami már nem csupán a kábítószerrel élők problémája - ez szintén olyan súlyos kritika, amelyet nem szívesen látott volna jelentésében a kormány. Csakhogy az a kijelentés is eltűnt az éves országjelentésből, amely arról számolt be, hogy a legnagyobb problémát az állam által hivatalosan is támogatott tudatmódosító szerek (elsősorban az alkohol) okozzák.

Ezt a mondatot – folytatódik a cikk - talán azért hagyták ki a Nemzeti Drog Fókuszpont összegzéséből, mert a Pálinka Nemzeti Tanácsnak nem tetszett volna. A Nemzeti Drog Fókuszpont feladata, hogy összegyűjtse és kezelje a kábítószer-fogyasztással összefüggő hiteles és nemzetközi elvárásoknak is megfelelő információkat, amelyeket a lisszaboni székhelyű Európai Kábítószer- és Kábítószer-függőség Megfigyelő Központjának (EMCDDA) is továbbít. A cenzúrával tehát nem csupán a szakma, de Európa előtt is lejáratták magukat a dolgozat politikus lektorai – húzza alá a lap.

Weborvos

A droggal kísérletező magatartás eleinte a hétvégék jellemzője. Néha nehéz felismerni a szerfogyasztást, mégis van pár olyan jel, amely teljes bizonyossággal arra utal, hogy hozzátartozónk kábítószerezik. Az alábbi jelek, magatartás- és szokásbeli változások segíthetnek a hozzátartozóknak az esetleges gyanú megerősítésében.

Jelzések – jellegzetességek

Megváltozik a viselkedés

Gyakran változó hangulat

Eufória és/vagy ok nélküli nevetés

Befelé fordulás

Feledékenység, lustaság, lassúság, bambaság

Tanulmányi eredmény visszaesése

Rajzok a füzetekben, ellenőrzőben – akinek addig nem volt

Közönyösség

Depresszió

Ha a fenti jelekből többet is észlel gyermeke viselkedésében, okkal gyanakodhat arra, hogy mindezeknek a tüneteknek valamilyen kábító- vagy bódítószer használata lehet az oka. Ne maradjon passzív, azzal biztatva magát, hogy mindez csak a fiatal korral együtt járó, “kinőhető” hóbort.

1. Beszéljen nyíltan a problémáról

Ha észreveszi, hogy gyermeke rosszban sántikál, vagy éppen homályos, bár nem bizonyítható gyanúja támad, legyen nyílt és őszinte, és kezdeményezzen beszélgetést: “Kisfiam/kislányom, az az érzésem/attól tartok, hogy drogokat használsz, és ez engem nagyon nyugtalanít. Szeretném, ha tudnánk erről őszintén beszélni.” Sok drogbeteg fiatal elmondta nekem, abban reménykedett, hogy otthon kiderül szenvedélybetegsége, de mert a szülei nem kérdeztek rá, magától nem mert előhozakodni gondjával. Még ha tagadja is a gyermekünk, ha bujkál, hárít, akkor se menjünk bele egy ilyen hazug kapcsolatba. Úgy tudunk segíteni és modellt nyújtani a gyermekünknek, ha arról is tudunk beszélni vele, ami nem kellemes, ami fájdalommal jár.

2. Ne kémkedjen, ne testőrködjön

Ne fürkésszük gyerekünk titkait, ne nyomozzunk utána, hanem tartsuk tiszteletben magánéletét, mert a kutakodó kérdezősködés csupán ellenséges indulatokat és ellenállást szül.

Ha fenyegetőzünk, bezárjuk, nem engedjük ki a házból, csak a dacot, gyűlölködést erősítjük benne – ez pedig lehetetlenné teszi azt, hogy gyermekünk elfogadja tőlünk a segítséget.

3. Szabja meg a határokat

Gyermekünk magánéletének tiszteletben tartása nem jelenti azt, hogy mindent megengedünk és eltűrünk neki. Azt sem, hogy az általa okozott bajokat mindig elsimítjuk, hogy újra és újra igazoljuk az iskolai mulasztásait, vagy kifizetjük az adósságait, falazunk neki. A cinkos szülői magatartás jó szándékú, és többnyire abból a tehetetlenségből fakad, hogy nem tudjuk, hogyan segíthetnénk a valódi bajokon, de enyhíteni szeretnénk a pillanatnyi problémákon. Mindez viszont továbbsegíti a fiatalt a lejtőn, és ha akaratlanul is, de ahhoz járulunk hozzá, hogy mindinkább belemerüljön szenvedélyeibe. A különböző viselkedések kialakulása és rögzülése tanulási folyamat. A kisgyerek például, ha megégeti ujját a forró kályhán, megtanulja, hogy jobb ezt elkerülni. Ha a nagy gyerek drogos próbálkozásai következményeit kell hogy megélje, a megalázottság fájdalma még idejében elgondolkodtatja, hogy akar-e a jövőben is ilyen élményekben részesülni. Ilyen negatív tapasztalat lehet az, ha elviszi a rendőr, a dílerek megverik, mert nem adta meg az ígért időre a pénzt, megbüntetik, vagy eltanácsolják az iskolából, hazugnak, tolvajnak nevezik őt becsapott társai. A fájdalmas megtapasztalások csak akkor tarthatják vissza, amikor még nem függő. Új barátokat, új iskolát könnyebb találni – és akár egy kisebb jogi elmarasztalás után új életet kezdeni –, mint egy teljesen tönkrement életet, személyiséget újra felépíteni. Azonban nagyon lényeges, hogy mindez ne szülői fenyítés – zsebpénzmegvonás, veszekedés, érzelmi zsarolás stb. –, hanem saját belátása, döntése alapján történjen meg. Tehát azt tanácsolom, hogy szülőként ne védjék meg gyermekeiket tetteik következményeitől, különösen akkor ne, ha esetükben folyamatosan rossz döntésekről, cselekedetekről van szó. És azt javaslom, hogy otthon is legyenek határok, amiken nem lehet túllépni. De ha ez megtörténik, a szülő mindenképpen kérjen szakembertől segítséget, tanácsot, konzultációs lehetőséget.

4. Meg kell vizsgálnunk, mi volt a mi szerepünk abban, hogy ez a helyzet kialakult

A legritkább esetben éri a szülőt derült égből villámcsapásként annak a felismerése, hogy gyermeke drogfogyasztó. Legtöbbször jól kivehető az ehhez vezető út, és nem ritkán családi gondok is vannak a háttérben. Bátran kérjünk bocsánatot gyermekünktől, ismerjük be a vele szembeni hibáinkat, mulasztásainkat. Mondjuk el, mennyire sajnáljuk, hogy bizonyos dolgok nem úgy alakultak a család életében, ahogyan azt mi szerettük volna. Meséljük el, hogy miben érezzük felelősnek, hibásnak magunkat, és kérjük, hogy bocsásson meg nekünk. Cserében azt fogjuk tapasztalni, hogy ő is könnyebben beismeri azokat a hibáit, amik gondot okoznak neki, és könnyebben tud segítséget kérni, ha nem fölényesen, kioktatón, hanem kegyelemre szoruló, esendő embertársként tudunk melléje állni. A szülői megbánást természetesen a jobbítás terve kell hogy kövesse. Beszéljük meg gyerekünkkel, hogy ő mit szeretne tőlünk kérni, közösen tervezzük meg, miben tudunk változni, és mi az, amire ezután jobban odafigyelünk, és mondjuk meg őszintén azt is, ami nehezünkre esik, amire nem látunk esélyt. De tegyük is meg azt, amit ígértünk, hogy szép terveink valóra válhassanak! Ehhez hűség, kitartás és áldozatok kellenek, de csak így mutathatjuk meg neki, hogy mi is küzdünk érte. Hiszen hogyan is várhatnánk el, hogy változzon meg, bújjon ki a bőréből, miközben mi csak szóval szeretjük, mert áldozat meghozatalára – kevesebb mosogatásra, takarításra, több beszélgetésre stb. – már nem vagyunk hajlandóak.

5. Mondjon igent a kapcsolatra, mutassa ki, hogy szereti!

Keresse a módját annak, hogyan tudná kifejezni, megmutatni, érzékeltetni a szeretetét. Nem egyformák a fiatalok, van, akit meg kell ölelni, van, akinek virágot, cukorkát kell a párnájára csempészni, van, akinek egy kakaót kell vasárnap reggel az ágyába vinni, és van, akivel el kell menni meccsre, moziba, vagy kirándulni. Mondjon igent a kapcsolatra, fejezze ki, mondja el, mutassa meg, minden lehetséges módon éreztesse, hogy szereti.

6. Ne működjön közre a szenvedély fenntartásában

Ne legyen partner a drogfogyasztásban, mondjon nemet a szenvedélyre. Ne engedje félrevezetni magát. Ne adjon zsebpénzelőleget, kölcsönt, ne engedje, hogy gyereke meglopja, ordítozzon, törjön-zúzzon, vagy méltatlanul viselkedjen, tehát semmiképpen ne engedje, hogy a családi játékszabályoknak fittyet hányjon.

Victorné Erdős Eszter

Egészségügyi, szociális és jogsegély szolgáltatások -1997 óta működik Középső- Ferencvárosban a Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia.

A DROGBETEGEK ADATVÉDELME AZ ORVOSI ELLÁTÁS SORÁN

A drogfogyasztás és az adatvédelem

Az orvos a következő esetekben juthat információhoz a drogbetegről:ha az egyén hozzá kerül kezelésre, vagy ha ügyeletben van az orvos, mikor beszállítják a beteget a kórházba, vagy eset kapcsán vagy a szűrő vizsgálatok során kiderül, hogy ő droghasználó, továbbá előfordulhat, hogy más betegség vizsgálatánál derül fény a droghasználatra is.

Az egyén drogbetegsége minden esetben orvosi titoknak számít!Továbbá minden olyan adat, amely a gyógykezelésével összefügg. A drogbetegek esetében az orvosi titoktartás még szigorúbb, mint más esetekben, mivel az előítélet a drogbetegekkel szemben a társadalom részéről nagyon nagy. Így, ha valamilyen módon kiderülne, az egyén drogbetegsége, az előítéletet nagyon megérezné, az egyébként is beteg személy, mely nagyban befolyásolná a kezelést. Nagyon fontos, hogy minden drogbeteget, előítélet mentesen kezeljenek, és előítélet mentesen bánjanak vele. Mert senki nem tudhatja, milyen okból, milyen körülmények miatt vagy esetleg milyen kényszerhelyzet megoldása kapcsán került kapcsolatba a drogfogyasztással.

Az orvosi titoktartás a drogbeteggel szemben nem gyakorolható.

Közeli hozzátartozókat( házastárs, élettárs, testvér ) akkor lehet tájékoztatni, ha ahhoz a beteg hozzájárul. Amennyiben törvényes képviselő ( szülő, gyám, gondnok ) kéri, akkor az orvos adhat tájékoztatást a beteg állapotáról.

A betegtársak, akikkel például egy korteremben fekszik a drogbeteg, orvosi titkot nyilvánvalóan nem tudnak, de ha mással információk osztanak meg betegtársukról, az személyiségjogot sérthet – magántitok-

Természetesen kivételek itt is mint minden más esetben vannak. A beteg mentesítheti a kezelőorvost a titoktartás kötelezettsége alól. Vagy a beteg törvényes képviselője is mentesítheti az orvost törvény által elrendelt esetben. A kivételek szabályozásánál az orvosnak felvilágosítást kell adnia, amennyiben hivatalos megkeresés érkezik büntető ügyben, polgári és közigazgatási ügyben, szabálysértési eljárás esetében, hadköteles személy esetében, de kizárólag akkor, ha közlik az orvossal, hogy milyen adatokat, miért szeretnének, ezen felül semmiféle adatot nem kaphatnak.  

Szentmihályi Zsuzsanna

A kiút a kábítószerből minden időben lehetséges!

Már nem tudom kézben tartani!

A kábítószerfüggő az első kábítószer-bevétel után még hosszú ideig azt gondolja, hogy ellenőrzése alatt tartja fogyasztását. Túl későn veszi észre: a kábítószer tartja a kezében őt. Újból és újból kísérletet tesz arra, hogy kábítószermentes napot tartson. Ez a legtöbbször sikerül is neki, ami meghosszabbítja azon tévhitét, hogy bármikor felhagyhat a kábítószerrel, hogy bármikor le tud mondani róla.

Ez ahhoz vezet, hogy sok függőségbe került ember csak akkor fordul orvoshoz, amikor már kimerült, fáradt és a kábítószer már erőteljes nyomot hagyott rajta.

Miként veszem észre, hogy kábítószerbeteggé váltam?

– Gyakran gondolok arra, mikor vehetek be újra kábítószert.

– Ritkán tudok egy napig meglenni kábítószer nélkül.

– Alig csengett le a hatás, már a következő fogyasztásra gondolok.

A függőség kábítószer-fajtánként eltérő módon jelenhet meg. A hétvégi fogyasztók is függők!

Személyiségváltozások

Rövidebb vagy hosszabb távon valamennyi kábítószer károsítja az emberi személyiséget. Gyakran halljuk kábítószerfüggők barátaitól: már nem az, aki volt, teljesen megváltozott.

A kábítószeres állapot a gondolkodást és az érzékelést vegyi úton változtatja meg. Minél hosszabb ideig marad valaki ilyen állapotban, annál inkább károsítja magát. Megváltozik a személyes megélés. Üresség, értelmetlenség és céltalanság érzése lép fel. Idő múltával tartós állapottá válik az úgy nevezett késztetés-nélküliségi tünetegyüttes, az állandó tétlenség, kedvtelenség és érdektelenség állapota.

Az első kapcsolatfelvétel az orvosi rendelőben

A függőségbe került személy túl hosszan él abban a tévhitben, hogy kézben tartja kábítószer-fogyasztását. A legtöbbször ezért sajnos évek telnek el, mielőtt elmondja baját háziorvosának.

Az orvosnak fontos tudnia:

– Mióta áll fenn a kábítószer-fogyasztás?

– Naponta, hetente hányszor fogyaszt az illető kábítószert?

– Mit fogyaszt, beleértve az alkoholt és a gyógyszereket is?

– Milyen testi és lelki tünetek állnak már fenn?

– Milyenek az életkörülmények (család, kapcsolatok, iskola, munka)?

Az orvos akkor segíthet a leginkább, ha a függő jól együttműködik vele, bajait nem kisebbíti és nyitott az orvossal szemben.

Miért kábítószermentesen?

1. A kábítószerek vegyi úton változtatják meg az agyban az emberi megélést és érzéseket. Ez előbb-utóbb a személyiség károsodásához vezet. A károsító anyagot minél hamarabb el kell hagyni.

2. Valamennyi kábítószer károsítja a testet is.

3.  Minden függőség jele az ellenőrzés elvesztése. Sokkal nagyobb a visszaesés veszélye, ha nem szakítják meg teljesen a kapcsolatot a kábítószerrel és a kábítószeres környezettel.

4. A sikeres testi elhagyás meghozza az első sikerélményt, ami nagyon fontos a későbbi véglegesedés szempontjából.

5.  Pszichoterápia csak tiszta fejjel és kábítószermentes állapotban vezethet sikerhez.

6.  A késztetés-nélküliségi tünetegyüttesből csak a kábítószerről való lemondással lehet kigyógyulni.

Ha ez tisztázódott, annak közös tervezése van soron, mit lehet ellene tenni. Mivel a függőbeteg elhatározottsága napról napra, óráról órára ingadozik, ezért nagyon fontos ennek az elhatározottságnak az erősítése. A kábítószerfüggőnek kell keresnie magának valakit, aki nem engedi, hogy elhagyja magát, aki nem mond le róla. Olyasvalakire van szüksége, aki megfelelő arányban egyesíti magában a vele szembeni barátságosságot és a kábítószer-fogyasztással szembeni következetes magatartást. Ez mindenkire érvényes, akik kísérik a kábítószer-fogyasztásból kivezető úton, az orvosokra, a hozzátartozókra, a barátokra. Újból és újból közvetíteni kell felé azt az örömöt, amit elérhet a kezelés végén.

A kezelés lefolyása:

– Első kapcsolatfelvétel orvossal vagy tanácsadóhellyel.

– Testi elvonás vagy lábadozás, leggyakrabban elvonási intézményben vagy kórházban, mintegy két héten keresztül.

– Lelki leszoktatás függőségi betegségi klinikán vagy gyógykezelési közösségben, ritkábban járóbeteg-kezelési közösségben, mintegy 12-18 hónapon keresztül.

– Újbóli beilleszkedés és munkafelvétel, például külső lakócsoportban.

– Utógondozás orvosi rendelőben vagy tanácsadóban, egyénileg vagy csoportban.

Mikor járóbeteg- és mikor kórházi kezelés?

A járóbeteg-kezelés nagyon sok önfegyelmet és jó szociális hálót előfeltételez. Súlyos testi függőség esetén szinte alig lehetséges.

Tisztán heroinfüggőség esetén járóbeteg-kezelésben segíthet a Nemexin nevű gyógyszer. A Nemexin szedése következtében nem érződik a heroin hatása. Így aztán már nem érdemes heroint fogyasztani.

Ha már csak csekély a lelki egyensúly és az önfegyelem vagy súlyos a családi és szociális helyzet, úgy már nem elegendő a járóbeteg-kezelés. A kábítószerről való lemondás és a visszaesések egymást gyorsan követő időszakai a függőségi beteget olyan nagyon gyengítik, hogy gyakran feladja. Ilyen esetekben ezért csak kórházi kezelés adhatja meg a védelmező keretet.

A testi elvonás

A kábítószer-elvonás sokkal enyhébb lefolyású és kevésbé megrázó, mint gondolnánk. Az elvonást enyhébb esetekben otthon is el lehet végezni, egyébként pedig pszichiátriai klinika vagy kórház elvonási osztályán. Kábítószerek, alkohol és gyógyszerek rendszeres szedésével előállt együttes függőség esetén kórházi felügyelet szükséges.

Hasisnál, ecstasynál és kokainnál alig vannak testi elvonási tünetek. Heroinfüggők a függőség súlyosságának mértéke szerint a megfázáséhoz hasonlatos tünetekben szenvednek: izzadás, végtagfájdalmak, hasgörcsök, alvási zavarok, orrfolyás. Ezek a panaszok majdnem mindig ártalmatlanok és gyógyszerek nélkül is túl lehet lenni rajtuk. Az elvonás a sikert ígérő függőségi kezelés első lépése.

Az élethelyzet megváltozása és a mindig szükséges felebaráti kíséret, ami gyakran pszichoterápia alakjában jelenik meg, csak akkor lehetséges, ha az illető újra tiszta értelemnél van és érzelmi élete már nem áll vegyi hatások alatt. A gyógykezelés csak kábítószermentes állapotban vezet sikerhez!

A hosszú távú leszoktatási kezelés

Heroin és kokain testi elvonása és a testi megerősödés után lelki fejlesztési lépések kerülnek előtérbe. A cél a személyiség felépítése, az igazi érzelmekkel teli élet megtanulása, kábítószerek befolyásától mentesen. A függőbetegek legtöbbször már fiatalkorúként elkezdték a kábítószer-fogyasztást és személyiségüket soha nem tudták kibontakoztatni. A fejlődési lépések utólagos megtétele hosszabb időt vesz igénybe és gyakran nem is olyan egyszerű azt véghezvinni. Ebben azonban szívesen segítenek az orvosok és a gondozók a gyógykezelési intézményekben. A kezelés során lehetőség van az iskolai vagy a szakképzettségi hiányok ledolgozására és bepótlására.

Az együttélés a kezelési közösségben sokféle tanulási lépést tesz lehetővé, miként lehet megoldani a mindennapi feladatokat és miként lehet megegyezésre jutni az egymás közötti véleménykülönbségekben.

– A középpontban a személyiség erősítése áll: új célokat kitűzni; bátorságot meríteni valaminek az elkezdéséhez és mindenek előtt kitartani.

– Újból meg kell tanulni azt, hogy az illető alkalmas legyen az emberi kapcsolatokra, mert ebben a kábítószerek súlyos zavarokat okozhatnak. Azaz: meg kell ismernie magát, érzéseit, érzelmi válaszait, meg kell tanulnia meghallgatni másokat, beleélni magát mások érzéseibe és együtt érezni másokkal.

Ez egyáltalán nem olyan könnyű, mint ahogy hangzik. Erre különböző hátterű emberek gyógykezelési közössége a legkedvezőbb – a kölcsönös jóakarat légkörében.

A kábítószerek utáni ellenállhatatlan vágyakozás még hosszú ideig újból és újból jelentkezhet. A függőbetegnek ismernie kell azokat a helyzeteket és hangulatokat, amelyek kiváltják nála ezt az úgy nevezett vágyakozást [craving]. Meg kell tanulnia elkerülni az ezt kiváltó helyzeteket és védekezési terveket kell kidolgoznia az ilyen hangulatok megjelenésének esetére.

Azok, akik a betegeket a gyógykezelési közösségekben való tartózkodásuk ideje alatt gondozzák, szívesen segítenek az esetleges adósságok vagy büntetőeljárások ügyében is.

Körülbelül egy évig tart a kórházi tartózkodás vagy leszoktatás. Ezt függőbetegeket kezelő kórházakban, gyógykezelési közösségekben vagy világnézeti meghatározottságú kezelési osztályokon lehet eltölteni. Svájcban a kínálat nagyon sokrétű. A gyógykezelés megkezdése előtt érdemes a betegnek elképzelést kialakítania arról, hová szeretne menni. Lakóhelyével és kezelőorvosával együttműködve szívesen segítünk Önnek a megfelelő hely megtalálásában.

Utókezelés és újbóli beilleszkedés

A kezelőintézetbeni egyéves vagy akár hosszabb tartózkodás után következik a mindennapi életbe és a munkába történő újbóli beilleszkedés időszaka. Tovább kell gyakorolni a kábítószerek nélküli mindennapokat. Kerülni kell a kábítószeres környezetet és a volt társakat. Fontos megragadni minden lehetséges alkalmat a kapcsolatteremtésre nem kábítószerfüggő hasonló korúkkal.

Sok gyógykezelési intézményben léteznek bentlakásos gondozási csoportok, amelyekben egymást kölcsönösen támogatják valamikori függők. Így megtanulhatják a fellépő nehézségek közösen történő megoldását. Az orvos által folytatott további járóbeteg-kezelés illetve a gondozóban egyénileg vagy csoportosan történő kezelés döntő lehet a sikeres visszailleszkedés szempontjából. Ennek a támogató kíséretnek legalább egy-két évig kell tartania.

A visszaesés veszélye

A kábítószereknek olyan erős az agyra kifejtett hatása, hogy még hosszan megmarad a visszaesés veszélye. Ezt fontos tudni az elvonás első napjától kezdődően és a volt függő ennek tudatában kell maradjon egész élete folyamán. Ismernie és feltétlenül el kell kerülnie azokat a kényes pillanatokat és kockázatos helyzeteket, amelyekben előállhat annak veszélye, hogy kábítószert fogyasszon. Ha veszélyhelyzetben nem tudja, hogyan tovább vagy akár vissza is esik, nem kell szégyellnie magát. Amilyen gyorsan csak lehet, segítséget kell kérnie orvosától, korábbi gondozóitól, hozzátartozóitól vagy barátaitól vagy egyesületünktől.

Mindig van esély!

Minél korábban kezdődik el a gyógykezelés, annál jobbak az esélyek a kábítószermentessé válásra. Előfordulhat, hogy valaki újra visszaesik; ennek ellenére nem szabad elveszítenie elszántságát, hiszen mindig van esély a kábítószertől való megszabadulásra, a „századik” visszaesés után is.

Metadonprogramok 

A metadon nem tartós megoldás. Hosszú távon csak kevesen tudnak metadonnal hátat fordítani a kábítószernek. A metadon ugyanis a heroinhoz hasonlóan opiát és erősen függővé tesz. A metadon elvonása gyakran nehezebb, mint a heroiné. Ráadásul a kábítószerek, alkohol és gyógyszerek párhuzamos fogyasztása a legtöbbször igen nagy mérvű.

Aki a metadonprogramot fegyelmezetten végig tudja vinni – és ez csak nagyon ritkán sikerül – annak jobban segítségére lenne a kábítószermentes gyógymód. Emberileg és személyesen sokkal többet tanulhat egész életére meghatározóan.

Heroinadás

Heroin adása azt jelenti, hogy a függőt kábítószerfüggésben hagyják, hiszen elvonás és leszokás nélkül nem lehet megszabadulni a kábítószerektől.

Ha valaki az elvonás előtt még hosszú időn át fogyaszt heroint, azzal pusztán csak kitolja a kezelés kezdetét. Nem jut előbbre, sőt esetleg még bátortalanabbá válik és abban a tévhitben ringatja magát, hogy egy napon csak megteszi majd a kábítószerről való leszokáshoz szükséges helyes lépéseket. A heroinadás nem kínál valódi segítséget. Csak növeli annak a kockázatát, hogy az illető hosszabban marad kábítószerbeteg.

SCHWEIZER ÄRZTE GEGEN DROGEN – SVÁJCI ORVOSOK A KÁBÍTÓSZER ELLEN EGYESÜLET

Fordítás: Kádár István

Egyre több szintetikus drog érkezik Európába, amelyeket nehéz azonosítani, rövid és hosszú távú hatásaik pedig ismeretlenek – közölte a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (KKEM). 

Az Európai Unió kábítószer-fogyasztással foglalkozó hivatalának 17. éves jelentése rámutat arra is, hogy – feltehetően a válság miatt - aggasztó módon nő az injekciót használó kábítószerfüggők körében a HIV-fertőzés Görögországban és Romániában. 

Míg a marihuána és a kokain továbbra is a legnagyobb mértékben fogyasztott tiltott drogok, új konkurenseik vannak: a szintetikus kábítószerek, közöttük a katinonok és a kannabinoidok. 

A KKEM korai előrejelző rendszere (EWS) 49 új szintetikus drogot fedezett fel 2011-ben és 50-et 2012-ben. 2005 és 2011 között összesen 160 szintetikus vegyületet tártak fel. Frank Zobel, a KKEM egyik vezetője elmondta: ezek a drogok a feketepiacon, interneten, illetve egyes országokban erre szakosodott kereskedők révén kerülnek forgalomba. 

Egy 2012. januári tanulmány szerint csaknem 700 webáruház forgalmaz pszichoaktív drogokat, amelyeket "könnyű drognak" tüntetnek fel, de gyakran tartalmaznak tiltott vegyületeket. 

A kokaint, az extasyt és a szintetikus szereket "csereszabatosnak" lehet tekinteni a fogyasztók szempontjából, akik az elérhetőség, az ár és a minőség szerint választanak. A jelentés szerint azonban valószínű, hogy "a fogyasztók túlnyomó többségének fogalma sincs arról, mit fogyaszt, és milyen egészségügyi és jogi következményei vannak a fogyasztásnak. 

A KKEM aggódik a drogfogyasztó AIDS-esek növekvő száma miatt is: Görögországban 241 új eset volt 2011-ben, míg 2010-ig évente 9-16, Romániában pedig 114 új eset, a korábbi évi 1-6-tal szemben. 

A KKEM jelentése szerint a különböző kábítószerek európai fogyasztására, a lefoglalt mennyiségre és a fogyasztói árra vonatkozó becslések 2010-re vonatkozóan a következők: 

A kannabisz a továbbra is legnagyobb mértékben fogyasztott drog Európában. 2010-ben mintegy 80,5 millió 15 és 64 év közötti ember (Európa felnőtt lakosságának 24 százaléka) fogyasztott már életében, mintegy 23 millió (7 százalék) az év folyamán kannabiszt. Európában (az EU-tagállamok, valamint Norvégia, Horvátország és Törökország területén) 564 tonna kannabiszgyantát foglaltak le, további 106 tonna vadkendert szárított fű formájában és 3,1 millió növényt. A kannabiszgyanta átlagára grammonként 3 és 17 euró között, a szárított fűé 3 és 25 euró között mozog. 

A kokain a második leggyakrabban fogyasztott kábítószer Európában, annak ellenére, hogy csak néhány nyugat-európai országban nőtt a fogyasztás. Mintegy 15,5 millió ember (5 százalék) fogyasztott már életében, ebből mintegy 4 millió (1 százalék) az adott évben. Európában 61 tonnát foglaltak le belőle. Átlagára grammonként 49 és 74 euró között mozog. 

Extasyt 11,5 millió ember (3 százalék) fogyasztott életében, mintegy 2 millió (0,6ű) pedig 2010-ben. Európában 3,9 millió tablettát foglaltak le belőle. Átlagára tablettánként 4-9 euró. 

Amfetaminokból mintegy 13 millióan (4 százalék) fogyasztottak életükben és mintegy 2 millióan (0,6ű) 2010-ben. Ezekből a szerekből 5,4 tonnát koboztak el. 

A heroin – bár viszonylag kevés az új fogyasztó -, továbbra is a legtöbb gondot okozó kábítószer. Ez okoz a leginkább függőséget, ez az előidézője a legtöbb halálesetnek és megbetegedésnek, és emiatt kell kezelni a legtöbb embert. Mintegy 1,4 millió európait tekintenek problémás (injekciós vagy rendszeres/hosszú ideje) ópiumszármazék-fogyasztónak. Az ópiumszármazékok felelősek a 15-39 éves korosztályban történt halálozások háromnegyedéért. 2010-ben 710 ezer ópiumfogyasztó részesült kezelésben. Az év folyamán 19 tonna heroint foglaltak le a hatóságok. A barna heroin átlagára grammonként 24 és 74 euró között mozog. 

Délmagyar

Olvasónk szerkesztőségünknek írt levelében kislánya eltúlzott kézmosási szokásaira panaszkodik, kényszerbetegségre gyanakszik. Kérdéseire Dr. Piczkó Katalin pszichiáter válaszolt. 

Tisztelt Szerkesztőség!

Észrevettem, hogy 11 éves kislányom az utóbbi időben, naponta több alkalommal, hosszabb időt tölt a fürdőszobában. Beszélgetésünkkor elmondta, hogy úgy érzi, sokszor meg kell mosnia a kezét, mert nem elég tiszta, s ha ezt megteszi, nem történhet semmi rossz vele.

Olvastam, hallottam már az úgynevezett kényszerbetegségről. Nem tudom, hogy ez annak számít-e.

Mit tehetnék?

Kedves Olvasónk!

A kiszámíthatóság nagyban hozzásegíti az embert, hogy jól érezze magát a világban, úgy érezze, minden a helyén van, "klappolnak a dolgok". Minél magasabb fokú az az érzés, hogy én magam kontrollálom a történéseket, életem eseményeit, annál magasabbra emelkedhet önbecsülésem, önbizalmam, produktivitásom. Ezzel szemben, ha úgy érzem, kicsúszott a kezemből az irányítás, komfortérzetem lecsökken, s nem érzem jól magam a bőrömben.

A szorongást, a kiszolgáltatottság érzését, a feszültséget növeli, ha a világ körülöttem kusza, bizonytalan, kaotikus, ha úgy érzem, nem tudom felvenni a ritmust, a felgyorsult tempót. Ilyenkor az ember hajlamos kapaszkodókat keresni, beindulnak védekezőmechanizmusai, amelyek arra szolgálnak, hogy valamelyest helyreállítsák a lelki komfortérzetet.

Az efféle kapaszkodók többfélék lehetnek: például a különféle vallási, törvényes előírások betartása, az ünnepek szertartásos megülése, a tradíciókhoz való visszatérés, szokásszerű cselekvések felerősödése, stb. Ami közös bennük, az az, hogy alkalmazásuk, gyakorlásuk egyfajta védettséget nyújt.

Az ilyen cselekvések közül számos olyan akad, amely teljességgel racionális, praktikus: például azon törvények, előírások betartása, amelyek védelmet nyújtanak a betegségekkel szemben, vagy akár a tisztálkodási szokásaink.

Az az érzés, hogy ha véghezviszek bizonyos cselekvéseket, akkor nem történhet bajom, mélyen gyökerezik a kultúránkban.

Nem csupán kulturális, vallási szokások említhetők itt meg, de saját életünkben is megtaláljuk - főként a gyermeki gondolkodásban - az efféle cselekvéseket, néha jóval kevéssé racionális formában.

Mint gyönyörű verséből tudjuk, Radnóti Miklós például egy kőre lépett azokon a napokon, amikor nem akart felelni az iskolában. Az ilyen feszültségoldó cselekedetek mindannyiunknál "énvédő" mechanizmusként működnek. Fogódzót adnak, és reményt nyújtanak arra, hogy általuk elkerülhetjük bizonyos kellemetlen események bekövetkeztét. Ezen cselekedetek, cselekedetsorok időnként egészen irracionális formát is ölthetnek.

Honnan, mikortól számít betegségnek egy efféle védekező cselekedet? Mit tehet a szülő, ha gyermekén észreveszi e rituálék meglétét? Melyik az a pont, amikor már szakemberhez kell fordulnia?

• Mivel ezek a cselekedetek gyakran szorongásra, belső feszültségre utalnak, érdemes feltárni a hátterüket, kiváltó okaikat. Fel kell deríteni, hogy a szülők, az iskola elvárásai mennyire vannak szinkronban a gyermek képességeivel, személyiségével. Gyakori eset, hogy a túlzott elvárások, a maximalista környezet váltja ki a gyermekből ezeket a védekező reakciókat.

• Fontos annak is utánajárni, mennyi ideje állnak fenn ezek a rituálék. Ez azért is érdekes, mivel gyermekkorban - még egészséges személyiségű kisgyermekek esetében is - kialakulhatnak időnként bizonyos hasonló cselekedetsorok.

• Fontos szempontot jelent, hogy a rituálék mennyi időt vesznek el az őket gyakorló személy életéből, nehezítik-e mindennapos életvitelét, befolyásolják-e életmódját.

A feszültség, a szorongás hátterét meghitt beszélgetések során lehet tisztázni, ezért mindenképpen azt javaslom, igyekezzenek alkalmat teremteni ilyen nyílt, őszinte, elfogadó légkörű beszélgetésekre.

Az olvasó kérdésére válaszolva azt mondhatom, ajánlatos szakemberhez fordulni, ha a feszültség hátterét nem sikerül megnyugtatóan feltárni, ha a rituálék huzamosabb ideje fennállnak, befolyásolják gyermeke életvitelét, időrablóak, akadályozzák a család mindennapos életét.

A kényszergondolat vagy cselekvés orvosi kritériumai az alábbiak:

Kényszeres zavar

Kényszergondolat megállapításához az alábbi négy pont együttes teljesülése szükséges:

• Visszatérő és tartós gondolatok, késztetések, amelyeket a személy időnként annyira kényszerűnek és alkalmatlannak él meg, hogy az észrevehető szorongást vagy szenvedést okoz.

• A gondolatok, késztetések nem egyszerűen az élet reális problémáival kapcsolatos túlzott aggodalmak megnyilvánulásai

• A személy igyekszik ezeket a gondolatokat, késztetéseket vagy képzeteket elnyomni

• A személy felismeri, hogy a késztetések vagy képzetek saját pszichéjének termékei

Kényszercselekvés megállapításához az alábbi öt pont együttes megléte szükséges:

• repetitív magatartásformák vagy gondolati folyamatok, amelyeket mereven alkalmazott szabályok szerint végez

• célja a szenvedés megelőzése, csökkentése, vagy valamilyen rettegett esemény bekövetkezésének elhárítása

• Lefolyásának bizonyos pontján a személy felismeri, hogy a kényszerek túlzottak vagy ésszerűtlenek. (Megjegyzés: ez gyermekekre nem vonatkozik.)

• A kényszerek észrevehető szenvedést okoznak, időigényesek, kihatnak a szokványos napi tevékenységre.

• A zavar nem tulajdonítható valamely szervezetbe juttatott szernek.

Dr. Piczkó Katalin 

egészségtükör 

Egy év alatt 232-en lettek rosszul, és 123 embert kellett túlzott energiaital-fogyasztás miatt kórházba szállítani, közülük egy fiatal meghalt. Az ital veszélyes is lehet, átmeneti, de akár életre szóló egészségügyi problémát is okozhat, sőt halálhoz is vezethet. Megnéztük, hogy mire kell vigyázni, kiknek nem ajánlott a fogyasztása, és milyen más energiát adó megoldást javasolnak a szakemberek.

Egy év alatt 123 embert kellett túlzott energiaital-fogyasztás miatt kórházba szállítani. Egy haláleset is előfordult, és bár közvetlen összefüggés nem volt kimutatható, az energiaital-fogyasztás hozzájárulhatott a halál bekövetkeztéhez – olvasható az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) közleményében.

Tavaly november 1. óta összegyűjtött adatok mérlege szerint összesen 232 esetben érkezett jelentés túlzott energiaital-fogyasztással összefüggő eseményről, rosszullétről, kellemetlen tünetekről.

Azoknál, akik nem szoktak hozzá a koffeintartalmú italok fogyasztásához, vagyis különösen gyermekek, fiatalok esetében, a túladagolás akár halálhoz is vezethet. Az ÁNTSZ szerint ezért is megdöbbentő, hogy a rosszullétről beszámolók 77 százaléka 18 év alatti fiatal volt, közöttük 8-10 éves gyermekek is voltak.

A túlzott energiaital-fogyasztásnak 229 esetben nem volt maradandó következménye, két esetben viszont feltételezhető, hogy szerepet játszott a gyermekek magas vérnyomásának kialakulásában.

Az Országos Mentőszolgálattól, az orvosi ügyeletektől, a gyermekorvosoktól, a háziorvosoktól, a védőnőktől, valamint az általános és középiskoláktól érkezett jelzések 19 százaléka a lányokat, 81 százaléka a fiúkat érintette. Az elfogyasztott energiaital eseti mennyisége a két decilitertől a három literig terjedt. Ráadásul ezek egynegyedében még alkoholt is fogyasztottak az energiaital mellé.

Az ÁNTSZ közleményében kitért arra, hogy az energiaitalokat általában azért fogyasztják az emberek, hogy növeljék terhelhetőségüket, például a munkahelyen, sportoláskor. “Az energiaital nem szomjoltó üdítőital!” – szögezték le. A szakemberek éppen ezért arra figyelmeztetnek: a túlzott fogyasztás hosszú távon ártalmas lehet, elsősorban a szívre és az érrendszerre.

Egy korábbi felmérés szerint a 10 és 18 év közötti válaszadók 15%-a mondta, hogy volt már rosszul energiaitaltól. Negyedüket orvosi ellátásban kellett részesíteni. Zaklatottságról, ingerlékenységről, felfokozott idegállapotról, nyugtalanságról, álmatlanságról számoltak be. Előfordult még szédülés, hányinger, hányás, valamint szapora szívverés és mellkasi szúrás is.

Még érdekesebb, hogy bár szinte minden palackra ráírják, alkohollal együtt az energiaital még kockázatosabb, a válaszadók 38%-a már kipróbálta együtt a kettőt. Pedig ebben a formában károsíthatja a májat, a szívet és a vesét is.

Még több információ és korábbi adatok egy februári cikkünkben ITT OLVASHATÓK.

Nyár elején felmerült, hogy megtiltaná az energiaitalok eladását a 18 éven aluliaknak az illetékes minisztérium. Ezt azzal indokolják, hogy az energiaitalok egészségtelenek. Erről ITT TALÁLJÁTOK korábbi írásunkat. 

Szeretlek Magyarország