Szorongás, depresszió, függőség: Magyarországon fontos szerepet töltött be mind betegellátási, mind kutatási szempontból az egykor 840 ággyal működő Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, melyet 2007-ben zártak be. Hiánypótlásként a Nyírő Gyula Kórház most pszichiátriai és addiktológiai központtal egészül ki. Többen előrelépésként értékelik az intézkedést, mások azonban a többközpontúságban, az oktatás, a kutatás és a szociális háló fejlesztésében látják a jövőt. 

Az Állami Számvevőszék jelentése szerint a pszichiátriai betegségek népbetegségnek számítanak: „az európai lakosság 38,2 százaléka, összesen 164 millió ember szenved a vizsgált 27 mentális zavar legalább egyikében.” A WHO felmérése alapján a „depresszió a legjelentősebb mentális egészségi probléma az Európai Régióban”, a mentális zavarok 20 százalékáért felelős, és világszerte 350 millió embert érint. 

Németh Attila, a Nyírő Gyula Kórház igazgatója szerint számos tudományos vizsgálat igazolta, hogy a befejezett öngyilkosságok hátterének 50-80 százalékában - gyakran kezeletlen - depresszió áll.” A munkanélküliség is több szálon járul hozzá a pszichiátriai betegségek szaporodásához – mondta el lapunknak Bitter István, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika igazgatója. 

„Gyanakvóbbá és szorongóbbá váltak az emberek, jelen van egyfajta paranoiditás is a társadalomban” – mondta lapunknak Battonyai Tünde pszichiáter, és hozzátette, mindez korosztályokon átívelő problémát jelent: „10 évvel ezelőtt a fiatalok esetében szinte nem is tapasztaltunk pánikrohamot, ma pedig minden osztályban jelen van.” Ennek egyik oka szerinte, hogy a gyors életritmus, az információdömping és a megfelelési kényszer folyamatosan hajtja az embereket.  Szerencsére azonban csökkentek a betegekkel szembeni előítéletek, és gyakrabban fordulnak az emberek orvoshoz – mondta Battonyai Tünde. 

Rossz bőrben az ellátás

Bitter István úgy értékelte, hogy az állami „kezelések elérhetősége körülbelül megfelel annak a gazdasági szintnek, ahol Magyarország van.” Battonyai Tünde véleménye szerint viszont hazánkban az állami „pszichiátriai ellátás nagyon rossz bőrben van: kevés az orvos, a fekvőbeteg ágy, az ambuláns ellátás. A pszichoterápia gyakorlatilag csak magánúton érhető el.” Ennek oka, hogy a területi pszichiátriákon 1 óra alatt 10 beteggel kell foglalkoznia egy orvosnak. „Öt perc alatt nem megy, éppen csak gyógyszert tudnak írni a kollégák, akik szintén szenvednek ettől, és áramlanak a magánpraxis felé.”

„A képzés javításával több végzős orvostanhallgató választhatná a pszichiátriát, és ha megfelelő munkakörülményeket, szakmai fejlődést biztosítunk számunkra, akkor sokkal többen maradnának itthon.” – mondta Németh Attila. Bitter István szerint is komoly gond, hogy a képzett orvosok elhagyják az országot, és szükséges lenne a szakszemélyzet számának növelése is. 

Harangozó Judit hangsúlyozta, az ország egyes területein „afrikai színvonalú az ellátás minősége”, bár vannak javulásra utaló jelek is: „a szociális szférában 2000 óta páratlan teljesítménnyel létrehozták a közösségi szolgáltatások egy részét a krónikus pszichiátriai zavarral élők számára. Ezek a szolgáltatások a nulláról indultak, és mára a képzéstől a szakmai tartalomig működnek.” 

Bitter István úgy látja, az OPNI korábbi funkcióit – kezdve a fejlett laboroktól, a plazmaszint-mérésen át az elismert szakmai dolgozókig – nem lehet a Nyírő Gyula Kórházban megvalósítani. A 2007-ben bezárt intézményben egy helyen folyt az oktatás, a rezidens-képzés, a kutatás, a fekvőbeteg- és járóbeteg-ellátás. Ez ma nem oldható meg egyetlen intézményben, a professzor szerint érdemesebb többközpontúságban gondolkodni. 

Harangozó Judit is úgy véli, hogy „a XXI. század pszichiátriája már nem a nagy intézményekre épül, hanem sok kisebb, minél inkább lakosság-közeli szolgáltatás hálózatát kell megteremteni”, összehangolva a szociális és munkaügyi szervezetek munkájával. 

A Nyírő fejlesztése és a nehézségek

„Több lábon álló hálózatot kellene építenünk, amelyben a Nyírő Gyula Kórház egy nagyon erős vár lehetne” – ez a véleménye Bitter Istvánnak. A professzor úgy gondolja, korszerűsíthetnék a fekvőbeteg-ellátást, és a környéken élők számára egy szakambulanciát hozhatnának létre. Azonban „egy hálózat életképesebb lehetne, mint egy tömbösített, centralizált intézet, amely olyan költségekkel jár, amit Magyarország nem tud támogatni” – tette hozzá. Battonyai Tünde szerint ez egy jó kezdeményezés, bár nem léphet teljesen az OPNI helyébe. 

Németh Attila azt mondta, hogy a pályázati koncepció szerint a fejlesztés pótolhatná az OPNI-t, ám „ennek megvalósításához megfelelő körülmények és szakembergárda szükséges.” Az intézmény bővítéséről nincs még szó, de már folynak a fejlesztésekre irányuló intézkedések: „a jelenlegi kereteken belül kell megvalósítanunk egy magasabb színvonalú betegellátást, elsősorban a pszichiátria és az addiktológia területén.” Most állapodnak meg az ambulanciák vezetőivel, elkezdték a fekvőbeteg osztályok profilírozását, illetve a játékszenvedélyes betegek kezelésére terápiás csapatot állítanak össze. A pénzhiány azonban itt is felmerül, mert „a kórház bevételei nem fedezik a kiadásokat, annak ellenére, hogy nagyon takarékoskodunk” – mondta az igazgató. 

ATV - Süle Tamara 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.