Tiszta Multikulturális Központ

A TMK Program - Tiszta Multikulturális Központ - célja: Felépülőben lévő szenvedélybetegek számára tematizált önismereti és készségfejlesztő csoporttréning program indítása, ami elősegíti a munkahely-kereséshez és a munkahely megtartásához szükséges készségek, képességek fejlesztését, az elengedhetetlen ismeretek elsajátítását, továbbá hozzájárul a relapszus megelőzéséhez, a józanság fenntartásához.

A program célcsoportját a bentlakásos rehabilitációt végzett józan szenvedélybetegek, valamint azok az önsegítő csoportokban józanodó és/vagy detoxikáló kezelésben részt vett, továbbá kezelésben nem járt, de absztinenciát vállaló felépülőben lévők jelentik, akiknek segítségre van szükségük a munkahelykeresésben, illetve a munkahely megtartásban.

A 2 modulos, 34 órás tréning program tartalma:

I. Készségfejlesztés
Fókusz a relapszus megelőzésén: Olyan készségek fejlesztése, melyek erősítik a személyes elkötelezettséget a „tisztaság” megőrzése mellett és növelik a szociális kompetenciákat (pl. a kommunikációt, kortárs/sortárs kapcsolatokat, én-hatékonyságot, asszertivitást, problémamegoldó képességet, az önismeretet.

II. Álláskereső csoport
Munkaerő-piaci ismeretek, pályaorientáció: A résztvevők felkészítése a munkahely keresésre, a szükséges ismeretek átadása, képességek fejlesztése olyan praktikus témákkal, mint pl. hogyan kell önéletrajzot, motivációs levelet írni, milyen kérdésekre lehet számítani egy állásinterjún, hogyan lehet munkát találni, annak ellenére, hogy a megüresedett állások csekély hányada jelenik csak meg a nyílt munkaerőpiacon.

A korábbi években sikerrel működtünk együtt a program megvalósításában a szegedi Dr. Farkasinszky Terézia Drogterápiás Intézetével, a Baptista Szeretetszolgálat Utcafrontjával, a Megálló Csoport Alapítvánnyal és a BMSZKI Könyves Kálmán körúti hajléktalanellátó intézményével.

Az induló tréning kezdőidőpontja:

2013 januárja, a csoportot hétfőnként 17 és 19.30 között tarjuk

Jelentkezni lehet :

* telefonon (06-1/460-96-71, 06-70/96-78-007),

* emailben (tisztajovoert@gmail.com) vagy

* személyesen (Tiszta Jövőért Alapítvány 1143 Budapest Tábornok u. 11/b).

Jelentkezési határidő: 2013. január 25. De az utolsó pillanatban beesőket is várjuk!

A tréning program mellett mindenkit várunk közösségi szabadidős színterünkön vagy egyéni álláskeresési konzultációra hétköznaponként 9 és 17 óra között. Ingyenes internet hozzáférés és teafogyasztás biztosított.

Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetsége  

Nem tudja, vagy nem biztos benne, hogy gond van? Szeretne többet megtudni a betegségről? Gyűjteményünk segít jobban megismerni az alkoholizmust.

Honnan tudjuk, hogy nagy a baj? (Northfoto)

 

Az alkoholizmus komoly társadalmi probléma, és az alkalmi iszogatásnál jócskán túlmutat, a jelenség mögött pedig genetikai és környezeti hatások állnak. A túlzott alkoholfogyasztás akkor minősül betegségnek, ha már testi, lelki és szociális tünetei is kimutathatóak, ráadásul erős a hozzászokás is. De hogy milyen eme függőség valódi arca? Lássuk a filmekből!

Nem félünk a farkastól (1966)
(Who's Afraid of Virginia Woolf?)

A klasszikus film Elisabeth Taylor és Richard Burton egymásnak feszülő párosáról szól, temérdek gyötrelemmel. Ha van rossz házasság, az övék az, ráadásul egy vendég házaspár is belecsöppen mindebbe. Dráma és rettenetesen sok alkohol a filmkockákon - alapmű.

Ha a férfi igazán szeret... (1994)
(When a Man Loves a Woman)

Andy Garcia és Meg Ryan párosának küzdelme áll a középpontban ebben az amerikai romantikus drámában, ahol a feleség még maga előtt is tagadja szörnyű titkát, súlyos alkoholfüggőségét. A mintaszerű család idilli hétköznapjait alapvetően mérgezi a szesz, majd súlyos események sora következik: a feleség alkoholelvonója, ami eltávolítja egymástól a házaspárt, majd a szétköltözés, végül pedig az egymásra találás. A kapcsolat filmen belüli dinamikája mintaszerű.

Las Vegas, végállomás (1995)
(Leaving Las Vegas)

Mi történik akkor, ha valaki úgy dönt, életének véget vet, és lehetőség szerint halálra issza magát? Ben, a film főszereplője megmutatja mindezt, Nicolas Cage pedig hitelesen alakítja a féktelen alkoholistát, az egykor sikeres filmest, aki elindul Las Vegasba, ám ott egy nőnek köszönhetően felnyílik a szeme...

28 nap (2000)
(28 Days)

Sandra Bullock nemcsak beépített szépségként brillírozik, de a fiatal alkoholista karakterét is könnyedén magáévá teszi. A fiatal nő imád inni, és bulizni, de egy balul végződő esküvő után elvonóra kényszerül, ahol azonban megváltozik nemcsak az élete, de felfogása, világnézete is.

Másnaposok (2009)
(The Hangover)

Mit tesz az alkohol néhány tombolni és bulizni vágyó fiatal férfival, akik egy legénybúcsú apropóján néznek alaposan a pohár fenekére? A történet apránként bontakozik ki, ahogy a főszereplők az alkoholmámorból felébredve összerakják a kirakós darabjait. A film az alkoholamnézia mintapéldája, azaz szórakoztatóan mutatja be azt a jelenséget, amit hétköznapian csak "filmszakadásként" szoktunk emlegetni. Ilyen értelemben nem az alkoholizmus témáját öleli fel, mégis megkerülhetetlen, ha a filmek és az alkoholfogyasztás kapcsolatát boncolgatjuk.

 A munkára és szerelemre való képesség, ahogy Freud mondja, az érett felnőttkor sajátja. Addig a nők és a férfiak is különböző módokon korlátozva vannak ezeknek a képességeknek a fejlesztésében. Sokak szerint a férfiak jobban boldogulnak a munkával, és a nők inkább a szerelemben jártasak, azonban a függőséggel kapcsolatos konfliktusok a nőket és a férfiakat egyaránt akadályozzák mind a munka, mind a szerelem optimális működésében.

A párkapcsolat fontos tényező a legtöbb ember életében. Számos funkciója van: érzelmi „mentsvár”, a beteljesülés, a teljesség, valahova tartozás érzése. E kapcsolat biztosítja az egyén számára a nyugalmat, a kiegyensúlyozottságot, a törődést, a figyelmet, ezáltal válik teljesebbé az élete. „A mai kapcsolatok egymás érzelmi gondozását igénylik.” A szociálpszichológia úgy tartja, hogy „a szerelmi kapcsolatok a legnagyobb hatású, legintenzívebb és legemlékezetesebb emberi élmények közé tartoznak.” Rubin szerint a szerelem három olyan tulajdonsággal rendelkezik, mely megkülönbözteti a szeretettől: a törődés, a kötődés és az intimitás.

Sokak szerint a barátság és a szerelem csak az érzésekben különböznek egymástól. Paul Wright, az Észak-Dakotai Egyetem tanárának szavai szerint azonban a szerelmi kapcsolatok elsősorban a kizárólagosságon alapulnak, erőteljesebb érzelemkifejezés történik az ilyen kontaktusokban, tartósabbak, mint a barátságok, és az ilyen kapcsolatokat sokkal jobban befolyásolják a társadalmi szabályok és elvárások. Keith E. Davis „Near and Dear: Friendship and Love Compared” (Közeli és Kedves – A Barátság és a Szerelem összehasonlítása) c. cikkében a kutatók nyolc tényezőt azonosítottak, melyek baráti és szerelmi kapcsolatban is megjelennek: a másik társaságának élvezete, kölcsönös segítségnyújtás, tisztelet, spontaneitás, elfogadás, bizalom, megértés és önbizalom. De a szerelem a kutatások eredményei szerint sokkal nagyobb töltést ad, hiszen az intimitás sok esetben magában hordozza a Másik iránti rajongást, a kizárólagosságot és a nemi vágyat. Ám itt is megjelennek az előző részekben olvasott nemi különbségek. 

A férfi számára az jelenti a szeretetet, a szerelmet, ha senki nem akarja megváltoztatni a másikat. A nő viszont olyan partnerre vágyik, akivel jól érzi magát, akiről gondoskodhat, és akit szerethet. Hét alapvető érzelmi szükséglet és magatartás van, mely nélkül nem lehet egy ténylegesen szeretetteljes, érzelmileg támogató kapcsolatot létrehozni. De a párkapcsolatban az elsődleges érzelmi szükségletek terén is fontos szerepe van annak, hogy az illető nő-e vagy férfi. Az első a szeretet, mely egyformán fontos mindkét nemnek, viszont a soron következő hat szükséglet jelentősége változó. A női oldal a szereteten kívül a törődést, a megértést és a tiszteletet tartja fontosabbnak; a férfi oldal pedig a bizalmat, az elfogadást és a megbecsülést. S ha ezeket a különbözőségeket nem tudjuk felismerni és elfogadni, nem sok esélyünk van egy pozitív, szeretetteljes kapcsolat kialakítására és fenntartására. Az a kapcsolat viszont, melyben nem akarjuk a másikat megváltozatni vagy feladni magunkat, fenntarthatja a szerelmet. Ha képesek vagyunk elfogadni és megbecsülni saját egyediségünket is a partner különbözősége mellett, a kapcsolatunk virágozhat. A kezdeti vonzalom pedig azáltal lesz tartós, ha a két fél kölcsönösen tudja támogatni egymást abban, hogy önmaguk legyenek, s ezt a támogatást el is tudják fogadni.

Mindehhez hozzátartozik az is, hogy átgondoljuk, miért szeretnénk párkapcsolatot. Hiszen ez a típusú kapcsolat egyfajta szükségletkielégítés, melyben szükségünk van arra, hogy megosszuk egy másik emberrel vágyainkat, érzéseinket, mindennapjainkat, akik iránt el tudunk köteleződni, akivel együtt tágíthatjuk énhatárainkat és egy különleges, intim kapcsolatot is kialakíthatunk, majd fenntarthatunk vele. Ehhez egyrészt érettség kell, másrészt párkapcsolati törekvés. De mi van akkor, ha mindez nincs kiegyenlítve, nincs arányban az „én” a „mi”-vel, és minden a másiktól függ, és én is csak a másikkal együtt vagyok valaki?A függőség – mint kapcsolati tényező - fogalma nemrég terjedt el a köznyelvben és a tudományos életben. Az emberi kapcsolatokra és a szenvedélybetegségekre egyaránt használjuk. Most az előbbi szempontjából kap hangsúlyt. A függőség alapja az anya-gyermek szoros kapcsolatából, a kötődésből eredeztethető. Ez egyoldalú kapcsolat, melyben van egy fél, a függesztő, akitől valaki függ. Ezen felül van a függő, aki függ ettől a személytől a helyzetben, amiben ez a viszony létrejön és fennmarad. Végül hozzátartozik ehhez a kapcsolathoz maga a függés, az élménytani-magatartásbeli rész, mely különböző intenzitású, jellegű, lehetnek érzelmi kísérői, pl. feszültség, szorongás stb. 

Maga a kapcsolatfüggőség (kodependencia – Carl Rogers fogalma) pedig az a folyamat, amikor minden véleményünket, viselkedésünket, reagálásunkat a másikhoz viszonyítjuk, mindeközben a másiknak akarunk folyamatosan megfelelni. Ez a „kapcsolat” legtöbbször szintén egyoldalú, ráadásul ebben a viszonyban egyik fél sem elégedett, boldog. A kodependencia tágabb értelemben úgy határozható meg, hogy „bizonyos emberektől, viselkedésformáktól vagy egyéb dolgoktól való intenzív függés (addikció).” A kodependens személy lényeges sajátossága, hogy kontrollja alatt tartja a külvilági eseményeket, az embereket és más dolgokat. Ezzel próbálja mederben tartani belső érzései és késztetései felett. Vagyis a hatalom és a kontroll mozgatja az ilyen személy életét, aki folyamatosan küzd azért, hogy kitöltse a belső világában tapasztalt érzelmi űrt. Tehát függőek lehetünk attól is, hogy valakihez túlságosan kötődünk. Vagyis a sajátos emberi kapcsolatokban, a párkapcsolatokban is létrejöhet ez a függőség. A kifejezés arra utal, hogy az egyén nem tanulta meg az önállóságot, szuverenitást, folyamatosan egy másik személytől, annak véleményétől, beleegyezésétől függ, és szorongással tölti el őt a függetlenség, az egyedüllét, a magány gondolata.

A társfüggő és partnere között olyan addiktív kötődés áll fönn, ami által énképe és identitása is korlátok közé szorul. Ezért ha be is fejeződik egy kapcsolata, arra törekszik, hogy minél hamarabb legyen egy másik, ahol ugyanezt a korlátozott „életmódot” folytathatja, ami számára a biztonságot jelenti. Viszont ezzel önmagát kárhoztatja arra, hogy egész életében kiszolgáltatott legyen, aki folyamatosan várakozó álláspontba helyezkedik, és sohasem lesz sem érzelmileg kielégített, és az élete sem lehet teljes, elégedett. Egy jó párkapcsolat elengedhetetlen feltétele a jó dinamika. De ha valaki ezt a folyamatot felgyorsítja, a másikra rázúdítja az érzéseit, és túlságosan kezd kötődni a másikhoz anélkül, hogy még bármilyen visszaigazolást kapott volna tőle, akkor ezzel nem figyel a másikra, megfojtja őt érzéseivel és az ezekhez kapcsolódó megnyilvánulásaival. 

Meg kell lennie a fokozatoknak, hogy bármi is kialakulhasson. De a függő mindezt nem tudja kivárni.  Gyakran elrontja partnereit, hiszen a „függőségi játszmát” játssza, vagyis feladja saját egyéniségét, mindig az van, amit a másik akar, és a függő hozza sorban az áldozatokat. Ez valamennyire rosszul esik neki, de azt a tükröt mutatja partnere felé, hogy „mindezt elviselem érted, miattad”. Legtöbbször a többi érzelmi kapcsolatát elhanyagolja, vagy meg is szünteti, csak a partner létezik számára. Ez szorosan összefügg az ok nélküli féltékenységgel és hamis őszinteséggel – hamissággal, hiszen végig azt mutatja partnere felé, hogy mindaz jó neki, amit a partner csinál, de valójában csak tűr.

A társfüggőség-kapcsolatfüggőség hátterében legtöbbször családi szocializációs problémák állnak. Például a szülők válása, mely veszteségélménnyel jár a gyermek számára. Egy olyan családi minta, ami függőségre szocializál (a gyerek erősen függ az egyik szülőtől, és fordítva). Vagy egy olyan hamis ideológia, ami arról szól, hogy „az az értékes partner, aki nem könnyen fogad el minket, akiért nagyon meg kell küzdeni.” A pszichoanalitikus modellben a függési igények az orális, az anyával való legkorábbi kapcsolat szakaszából eredeztethetők. A függési igények ebben az összefüggésben az orális igények szinonimái. Az orális személy valójában vélhetően a függő személyiség, akinek egy fixációja van erre a korai szakaszra, és aki következésképpen nem tud továbblépni a fejlődésben. Klinikai helyzetekben azokat a pácienseket, akik úgy tűnik, hogy másoktól függnek (szülők, házastárs, terapeuta stb.), infantilisnek, tehetetlennek és túlságosan nélkülözőnek írják le. 

Alapvetően az az elterjedt meggyőződés ezzel kapcsolatban, hogy a függőségi igények a gyerekkorhoz tartoznak, és ha ezek – bármelyikről is legyen szó – nincsenek kielégítve gyerekkorban, akkor negatív módon továbbra is befolyást gyakorolnak, akár ellenkező irányú függőségről, akár a sokkal közvetlenebb módon megnyilvánuló ragaszkodó, követelő, tehetetlen személyiségről is beszélünk. Egyesek a függőség fogalmát szükségállapotként (sóvárgó, orális szükségletek), affektív állapotként (tehetetlenség, nélkülözés), személyiségvonásként (függő, követelő) és egyaránt személyiségtípusként is (passzív-függő, orális) leírták. Más szakirodalom a függő magatartási formát, mint tanult tehetetlenséget és/vagy mint egy olyan stratégiát osztályozzák, ami arra kötelezi másokat, hogy teljesítsék a függő személy kéréseit, vagy hogy azok szerezzenek örömet másoknak, akik valószínűleg számítanak a gyerekes, függő viselkedésre. A kodependens személy számára az élet az uralomról, az uralkodásról és annak hiányáról, a függőségről szól. Jellemző rá többek között az alacsony fokú önértékelés, a túlzott felelősség érzése mások felett és az a tévképzet, hogy boldogsága más emberektől függ. Mindig keres valamit, ami hiányzik, vagy kimaradt életéből. Mindennapjait gyakran jellemzik szélsőségek.

Dr. Szilágyi Vilmos szexuálpszichológus szerint a kölcsönös függőség tud fejlesztően és gyógyítóan is hatni a másikra. Ameddig mindkét fél megtartja az önállóságát, a bizonyos fokú dependencia normálisnak mondható a párkapcsolatokban, sokszor nélkülözhetetlen és fontos az együttlét szempontjából. Hiszen hozzátartozik a párkapcsolatok egyik legalapvetőbb elemének, az intimitás érzésének kialakulásához. Ehhez kulcsfontosságú az őszinteség és a bizalom, mely ugyan bizonyos fokú kiszolgáltatottságot jelent, de a kölcsönösség megóvja a társakat a valódi kiszolgáltatottságtól. A társfüggőség akkor válik problémává, ha eluralkodik rajtunk a másiktól való függés és kiszolgáltatottság vágya, ha egész lényünkkel partnerünktől függünk, ahogy az előzőekben olvashattuk. Ehhez hasonlóan Hemfelt és munkatársai is felvetették a kérdést, hogy társfüggőség vagy kölcsönösség? 

Mi az egészséges függés és mi számít kényszeresnek? Tíz lényeges aspektus végpontjai adják meg a választ. A szeretet, érzelmi kötelék kényszerű vagy választott? A kapcsolat résztvevőinek identitása veszélyeztetett vagy szilárd, vagyis az énhatárok stabilak vagy labilisak? A párkapcsolat által adott erő illuzórikus csak vagy a valóságra épül? Viharos érzelmek vagy érzelmi egyensúly, kiegyensúlyozottság jellemzi a kapcsolatot? Birtoklási vágy vagy bizalom és elköteleződés; birtoklás vagy elfogadás határozza meg a szerelmi viszonyt? Szűk látókör vagy sokrétű támogatás nyújtása mozgatja a feleket? Hullámvölgyek vagy stabil önértékelés jellemző a hangulati, érzelmi viszonyulásokra? Ismétlési kényszer vagy nyitottság a jövőre – a múlt tüskéi, lezárulatlansága akadályozza az előrehaladást vagy érzelmi nyitottság, a fejlődés lehetőségének igenlése alakítja a változást? Félelem az elhagyástól vagy bizalom és hit az életben?

Ezekből is láthatjuk, hogy a függés és a társfüggés ellentéte nem a teljes függetlenség, hanem a kölcsönös függés, interdependencia. Ez minden kapcsolat, párkapcsolat lényeges eleme, persze, csak ha normális határok és kontroll között működik. Nehéz megtalálni azt az arany középutat, ami nekem és a páromnak is jó, ami egyikünk intim szféráját sem sérti, de mégis érződik általa az összetartozásunk. Viszont legalább törekedhetünk erre, és ha egy egyenrangú párkapcsolatot ápolunk, akkor sikerülhet a határokat megtartani és egyúttal az együvé válást megtapasztalni mint két különálló EGYÉNISÉG, de összetartozó PÁR.



Források:
Forgách József (2007): A társas érintkezés pszichológiája. Kairosz Kiadó, Budapest
Gray, John (2001): A férfiak a Marsról a nők a Vénuszról jöttek. Trivium Könyvkiadó
Hajduska Marianna (2008): Társfüggőség vagy elköteleződési válság? In: Párkapcsolatok. Válogatás a Pszinapszis előadásaiból. Saxum Kiadó – Pszichodiák Alapítvány, Budapest
Hárdi István dr. (1991): A lélek egészségvédelme. Springer Hungarica Kiadó Kft., Budapest
Hemfeld, R. – Minirth, F. – Meier, P. (2009): A szeretet választható. Harmat, Budapest
Hollis, James (2009): ÉDENTERV, avagy a varázslatos másik. Animus, Budapest
Kazimir Ágnes (é.n.): Kapcsolatfüggőség – Miért jobb a rossz kapcsolat, mint a magány? 
Persányi Norina (é.n.): Légy hű magadhoz! 
Striver, Irene P. (1991): The Meanings of „Dependency” in Female-Male Relationships. In: Jordan, J. V. – Kaplan, A. G. – Miller, J. B. – Striver, I. P. – Surrey, J. L. (1991): Women’s growth in connection. Writings from the Stone Center. The Guilford Press, New York

Idézetek:
Első idézet: Gray, John (2001): A férfiak a Marsról a nők a Vénuszról jöttek. Trivium Könyvkiadó, 12. o.
Második idézet: Forgách József (2007): A társas érintkezés pszichológiája. Kairosz Kiadó, Budapest, 276. o.
Harmadik idézet: Hemfeld, R. – Minirth, F. – Meier, P. (2009): A szeretet választható. Harmat, Budapest, 12. o.
Negyedik idézet: Hajduska Marianna (2008): Társfüggőség vagy elköteleződési válság? In: Párkapcsolatok. Válogatás a Pszinapszis előadásaiból. Saxum Kiadó – Pszichodiák Alapítvány, Budapest, 164. o. 

Online Pszichológia - Szekeres Veronika 

Hargita megyében nőtt az illegális drogokat kipróbáló diákok aránya

A legális és az illegális anyagok kipróbálása legalább egy évvel korábban történik, mint öt évvel ezelőtt. A drogok kipróbálásának leggyakoribb oka a kíváncsiság. 

A Hargita megyei diákok korábban próbálják ki a drogokat és jobban ismerik őket, mint öt évvel ezelőtt, de a megyében enyhén csökkent a diákok cigaretta- és alkoholfogyasztása – derül ki a Hargita Megyei Pszichopedagógiai Tanácsadó Központ és a Megyei Drogfogyasztás-megelőző Központ közös felméréséből. Az öt év után megismételt kutatás készítői feltételezték, hogy a mai tizenéves korábban próbál ki legális és illegális drogokat, mint öt évvel ezelőtt, a tizenévesek közül többen és/vagy gyakrabban fogyasztanak illegális drogokat, és a tanulók tájékozódnak a drogokkal kapcsolatosan. 

A vizsgálati csoportot jelentő 530 tanulót Hargita megye ötödikes, hetedikes, kilencedikes, tizenegyedikes diákjai közül választották ki rétegzett mintavételi eljárással. A kérdőívet a megkérdezettek 98%-a töltötte ki, a mintavétel hibaszázaléka 2%. A felmérés 2012 februárja - júniusa között zajlott. Az önkitöltős kérdőívekben a következőkre kérdeztek rá: mikor hallottak először a kábítószerekről a diákok, milyen kábítószereket ismernek, mikor próbáltak először drogokat, miért próbálták ki a kábítószert, milyen fogyasztási szokásaik vannak, kivel szokták megbeszélni a drogokkal kapcsolatos kérdéseiket, ismernek-e olyan személyt, akitől kábítószert szerezhetnének be, mit gondolnak a drogprevencióról, és voltak-e már olyan környezetben, ahol velük hasonló korúak kábítószert fogyasztottak. 

A megkérdezett tanulók 13 féle kábítószer nevét jegyezték le. Számos partidrogot és etnobotanikus szert is megneveztek. Legtöbben a kokaint (53%), az extasyt (43%), az LSD-t (30%), a speedet (25%) tudják drognak. Az eredmények szerint a kábítószer fogalmával hasonló korban találkoznak a tanulók, mint öt évvel ezelőtt. Mind 2007-ben, mind 2012-ben a tanulók közel fele (2007-ben 47%, 2012-ben 48%) válaszolt úgy, hogy V-VIII. osztályos korában hallott először drogokról. A cigaretta, kávé, alkohol- vagy illegális kábítószer-fogyasztással kapcsolatos ismereteiket, kérdéseiket legtöbben szüleikkel (60%), barátaikkal (53%) osztják meg elsősorban. Tanáraival a témáról a válaszadók közül minden nyolcadik értekezik. 

A tizenévesek 28%-a volt már olyan környezetben, ahol velük egykorúak kábítószert fogyasztottak. Leginkább a városon élő középiskolás fiúkra jellemző ez, közülük minden harmadik volt ilyen környezetben. Az eredmények azt mutatják, hogy az illegális drogot kóstolók/fogyasztók részaránya az elmúlt öt év folyamán enyhén emelkedett (4%). A válaszadók közül minden ötödik ismer olyan személyt, akitől kábítószert tudna beszerezni, hasonlóképpen ötödrészük ismerősök ismerőseihez tudna fordulni a drogbeszerzés céljából. 

	Milyen gyakran cigarettázol?

Kiderült, hogy mind a legális, mind az illegális drogok kipróbálása legalább egy évvel korábban történik, mint azt a legutóbbi felmérés eredményei mutatták. A legális drogok szempontjából veszélyeztetett életkor a 11-12 éveseké, illegális drogok szempontjából pedig a 15-16 éveseké. Enyhén emelkedett a 2007-es felmérés eredményeihez képest azon tizenévesek részaránya, akik kipróbálták a cigarettát (3%) valamint az alkoholt (6%), csökkent (11%) a rendszeresen cigarettázóké. A bevallások alapján a válaszadók 3%-a cigarettázik naponta többször, 2%-uk fogyaszt több energiaitalt. 

	Milyen gyakran fogyasztasz alkoholt?

A legális vagy nem legális drogok zöme bulik alkalmával kerül fogyasztásra. Az elmúlt öt év folyamán enyhén emelkedett (1%) a bulikban marihuánát fogyasztók száma, csökkent (5%-kal) az alkoholt fogyasztóké. Az eredmények szerint több tanuló próbálta ki az alkoholt (6%), LSD-t, marihuánát, mint öt évvel ezelőtt. Iskolában, barátoknál, bulikban többen cigarettáznak, alkoholt utcán, barátok otthonaiban többen fogyasztanak. 

A drogok kipróbálásának legtöbbször megnevezett oka a kíváncsiság. A falun élő fiúkról mondható el elsősorban, hogy drogot azért próbálnak ki, mert alkalmazkodni igyekszenek társaikhoz, azaz erős a közösségi nyomás. A félelem/szorongás oldását a kipróbálás okaként a falun élő középiskolás lányok nevezik meg inkább. 

	Miért próbálta ki a megnevezett kábítószereket?

A kávéról és energiaitalról a tizenévesek közel harmada tudja/gondolja, hogy „nem olyan veszélyes, mint mondják.” A kávéról 1% azt jegyzi, hogy az nem káros, „csökkenti a rákos megbetegedéseket”. A megkérdezettek szerint a kávéfogyasztás ellen szól, hogy: függőséget okoz (42%), egészségügyi problémák léphetnek fel a fogyasztást követően (13%), szívproblémákat (2%), vérnyomásingadozást (2%), álmatlanságot, hányingert okozhat, rontja a vesét (1%), fejfájást, gyomorfekélyt, idegbajt idéz elő (2%), káros hatása van a személyiségre (11%), a család jobban szenved, mint a fogyasztó (2%). Ugyanakkor 18 év alatt károsabb, mint felnőttkorban (20%). 

Az alkohol drog címkével a tinédzserek 14%-ánál, a cigaretta 21%-uknál jelenik meg. A cigarettafogyasztás következményeiről a következőket tudják: függőséget okoz (76%), a fogyasztás következtében egészségügyi problémák lépnek fel (28%), tüdőbajt, tüdőrákot okoz (24%), árt a májnak, érszűkületet okoz (1%), a fogak kiromlását idézi elő(1%), infarktust okoz(1%), káros hatása van a személyiségre (19%), a család jobban szenved, mint a fogyasztó (23%), 18 év alatt károsabb, mint felnőttkorban (26%), „mindenkire káros”(1%) 

Az alkohol fogyasztásának hatásairól minden 14. tinédzser gondolja azt, hogy nem olyan veszélyes, mint mondják. 57%-uk ismeretei szerint függőséget, ugyancsak 57% ismeretei szerint egészségügyi problémákat okoz. 43 %-uk véleménye szerint káros hatása van a személyiségre, 33%-uk meglátása szerint a család jobban szenved, mint a fogyasztó, 32%-uk tudja, hogy az alkohol 18 év alatt károsabb, mint felnőttkorban. Minden tizedik jegyzi azt, hogy az alkohol a májat betegíti meg, 2%-uk, hogy árt az idegrendszernek, 1%-uk, hogy öntudatvesztést idéz elő, 1%-uk, hogy depressziót, alkoholmérgezést okoz. 

	A legális és illegális drogokat kipróbálók arányának változása

A kutatás szerint öt év alatt enyhén emelkedett (1%-kal) a partidrogot használók száma. A partidrogok hatásairól 1% gondolja, hogy nem olyan veszélyes, mint mondják, függőséget okoz 64%, egészségügyi problémákat 13% véleménye szerint. 37%-uk gondolja, hogy káros hatása van a személyiségre, 20 %-uk, hogy a család jobban szenved, mint a fogyasztó, 19%-uk, hogy 18 év alatt károsabb, mint felnőttkorban. Depressziót okoz 2%, a belső szervek roncsolódását 1%, elbutulást 1%, halált 1% véleménye szerint. 

A kutatásból kiderült: minden negyedik tizenéves volt már olyan környezetben, ahol drogot fogyasztottak. A tanulók 10%-a, azaz hozzávetőlegesen 1100 tanuló próbált ki illegális drogot, ez 4%-kal több, mint 2007-ben. Csökkent 2007 óta a rendszeresen cigarettázók részaránya, növekedett a kávét, extasyt, marihuánát fogyasztóké. Minden ötvenedik tizenéves napi rendszerességgel fogyaszt energiaitalt, míg hozzávetőlegesen 5700 tanuló fogyaszt havi rendszerességgel alkoholt. A legális drogokat nagyobb mértékben fogyasztják fiúk, illegális drogok fogyasztásánál általában nincs nemekre vonatkozó különbség, az LSD kipróbálását azonban fiú jegyezte. Többen cigarettáznak a városon lakók közül, marihuánát is az itt lakók fogyasztottak/fogyasztanak. 

	Mi a véleményed a drogprevencióról?

A tizenévesek 1-2 évvel korábban próbálják ki mind a legális és az illegális kábítószereket, mint 2007-ben. A legális drogok szempontjából veszélyeztetett életkor a 11-12 éveseké, illegális drogok szempontjából pedig a 15-16 éveseké. A drogok kipróbálásának vezető oka a kíváncsiság, majd az alkalmazkodás, a félelem/szorongás. A tizenévesek 63%-a hasznosnak értékeli a drogprevenciós tevékenységeket, ezen belül a középiskolás lányok találják leginkább tanulságosnak a drogprevenciót szolgáló foglalkozásokat. A városon élő középiskolás fiúk gondolják leginkább azt, hogy a drogmegelőzést célzó találkozók inkább kíváncsivá teszik őket, mint megóvják. 

A válaszadók elsősorban családtagokkal, barátokkal osztják meg drogokkal kapcsolatos ismereteiket, tapasztalataikat, világhálón kutakodnak. A tizenévesek rendelkeznek ismeretekkel a cigaretta, kávé, alkohol, drog fogyasztásának következményeiről, azonban azok esetenként hiányosak, tévesek. 

Transindex 

A hőmérséklet és a halálozás összefüggése télen is kimutatható

A nagy hideg ugyan nem kedvez a járványok terjedésének, viszont a szervezet lehűlése elősegítheti a fertőző baktériumok, vírusok bejutását szervezetünkbe. Az összes halálok miatti halálozás általában is magasabb a téli hónapokban, mint nyáron.

Budapesti adatok alapján a szakemberek kimutatták, hogy télen a hőmérséklet csökkenése a szív- érrendszeri halálozás kockázatát mintegy 2%-kal növeli. Ez a hatás általában a hideghullám megérkezése után 3-7 nappal mutatható ki. Egy nemzetközi vizsgálat során összefüggést figyeltek meg a havazás és a halálos szívrohamok között, amelynek oka – úgy tűnik – inkább a téli csapadékhullás, nem pedig a téli hideg. Mindezek mellett különös figyelmet kell fordítani a kihűlés, fagyhalál megelőzésére.

Az extrém hideg szempontjából különösen nagy kockázatnak vannak kitéve az idősek, a csecsemők, a kisgyermekek, a tinédzserek, a krónikus betegségben szenvedők, a fizikálisan vagy mentálisan korlátozottak, a szociálisan hátrányos helyzetűek, a hajléktalanok.

Az ilyen időszakokban – ha az utak havasak és/vagy jegesek – megnő a töréssel járó balesetek száma. Budapesti vizsgálati eredmények szerint több mint 5 százalékkal is emelkedhet ez a kockázat a rendkívül hidegben, vagyis mínusz 3,9°C alatti átlaghőmérsékletű napokon.

Télen a magasabb halandóságot elsősorban a légúti fertőző megbetegedések, influenza járványok okozzák. Felhívjuk a figyelmet, hogy a kihűlés veszélye nemcsak a szabad térben áll fenn, hanem belső térben is, ha tartósan 15 ^oC alatti hőmérsékleten tartózkodunk – ez főleg az idősek, betegek, mozgásukban korlátozottak esetében jelent kiemelt kockázatot.

Az egészségügy jellemző feladatai extrém téli időjárási körülmények esetén:

- Az egészségügyi ellátó rendszer működésében keletkezett zavarok jelzése, és azok megoldásának kérése (kórházak, rendelőintézetek megközelíthetősége, dolgozók eljutása az intézményekbe, stb.).

- Az esetlegesen elzárt települések egészségügyi ellátásának fenntartása (például háziorvosi ellátás igénybe vehetősége, gyógyszerellátás, dialízises betegek, szülő nők eljuttatása az ellátó helyre).

- Hóakadály miatt elakadt gépjárművek utasainak helyszíni-, illetve ideiglenes szálláson történő ellátása (fagysérülések, kihűlés, krónikus betegek).

- Lakossági tanácsadás.

A téli felkészülés kormányzati szinten koordinált intézkedéssorozata lehetővé teszi, hogy a hideg elleni védekezésben érintett szervezetek összehangolt munkájával a felsorolt feladatokat a lehető leggyorsabban és hatékonyan végrehajtsák, ezzel biztosítva az egészségügyi ellátórendszer folyamatos működését.

A hideggel összefüggő betegségek és panaszok: 
(Forrás: Mäkinen & Hassi 2009)

 

Hideg hatására súlyosbodó kórképek vagy bekövetkező betegségek	Hideggel kapcsolatos tünetek és panaszok
Légzőszervi megbetegedések súlyosbodása ·         asztma ·         krónikus alsó légúti megbetegedések ·         orrfolyás	Légzőszervi tünetek ·         fokozott váladéktermelődés ·         légszomj ·         köhögés ·         fulladás
Szív-érrendszeri megbetegedések súlyosbodása ·         koszorúsér betegség ·         szívinfarktus ·         agyér betegségek	Szív- érrendszeri panaszok ·         mellkasi szorító fájdalom ·         szívritmus zavar ·         légszomj
Perifériás érbetegségek ·         Raynaud tünetegyüttes (az ujjak vérellátási problémája) ·         kéz- és kar vibrációs tünetegyüttes	Perifériás keringési tünetek ·         végtagok, fedetlen testrészek (orr, fül) elszíneződése: fehér, kék, piros szín ·         bizsergés ·         zsibbadás ·         fájdalom
Vázizom rendszeri betegségek ·         Carpal-tunnel tünetegyüttes (elváltozás a csuklóban futó idegeknél) ·         „feszes nyak” tünetegyüttes ·         ínhüvely gyulladás	Vázizom tünetek ·         fájdalom, merevség, mozgáskorlátozottság ·         érzészavar ·         izomgyengeség
Bőrgyógyászati problémák ·         hideg okozta csalánkiütés ·         viszketés ·         pikkelysömör fellángolása ·         allergiás jellegű bőrkiütés (viszkető, száraz bőr)	Bőrtünetek ·         viszketés ·         kiütések ·         duzzadás ·         halvány bőr ·         vörösödés ·         folyadékgyülem
Hideggel kapcsolatos sérülések, balesetek
·         fagyásos sérülések ·         fagyás következtében végtagelhalás ·         kihűlés ·         elcsúszás, elesés

 

Országos Környezetegészségügyi Intézet

ÁNTSZ Kommunikációs Főosztály   

A Mérföldkő Egyesület létrehozott egy olyan Skype fiókot, amely anonim segítséget nyújt
olyanoknak, akik azt igénybe szeretnék venni.

Bárki, aki úgy érzi drog, alkohol, játék, vagy egyéb szenvedélybetegséggel, vagy akár csak annak gyanújával küzd, hívhatja az SOS vonalat.

Alább felsoroljuk, miben tudunk segíteni:

• Információk az addiktológiai és pszichiátriai kezelőhelyekről.
• Információk a rehabilitációs intézetekbe történő jelentkezések lehetőségeiről.
• Információk a drogambulanciák elérhetőségéről.
• Információk az AA, NA, GA gyűlésekről.
• Minden egyéb olyan segítség, amely megoldhatja az akut és egyéb problémákat.
• Budapesti és vidéki előgondozási lehetőségek, elérhetőségek.
• Nappali melegedőhelyek, egyéni beszélgetési lehetőségek, orvosi beutalás, stb.
• Természetesen egyéb kérés teljesítése is lehetséges, a lehetőségeken belül.
  
  Mindenkire vonatkozik az anonimitás tiszteletben tartása. Nem kérünk senkitől személyes információkat, és nem szolgáltatunk ki senkinek személyes információkat.
  
  Ügyeleti idő:
• Kedd: 18:00 - 20:00 óra
   
• Csütörtök: 18:00 - 20:00 óra
   
• Vasárnap: 18:00 - 20:00 óra
  
  A Skype fiók elérhetősége: merfoldkosos (ezt kell beírni a Skype kapcsolatkeresőjébe), vagy a honlapra kihelyezett bannerre kell kattintani, ami közvetlenül odairányítja a hívást.
   

A hívás természetesen csak bejelentkezett állapotban elérhető.

Indit

Hónapokig állnak, bezárnak vagy félgőzzel működnek az országban a kábítószereseket kiszolgáló, a fertőzéseket, betegségeket megelőzni akaró tűcsereprogramok. A pályázati pénzek csúsznak, ahogy a nemzeti drogstratégia is, amit a kormány két éve ígérget. Pedig ha valamikor, most nagy szükség lenne a tűcserére, a heroinnal ellentétben ugyanis az egyre népszerűbb dizájnerdrogokat sokkal gyakrabban szúrják be maguknak a fogyasztók. 

Miközben az Orbán-kormány az elmúlt két évben a számára fontos ügyekben villámgyorsan tudta érvényesíteni a szándékát a törvényhozásban, a nemzeti drogstratégia csak csúszik. Az előző, többéves egyeztetés után elkészült koncepciót a kabinet arra hivatkozva vonta vissza, hogy jobbat, más szellemiségűt kíván készíteni. Azóta mind a drogmegelőzés, mind a függők leszoktatását célzó programok gondban vannak.

A baljós jelek 2010 decemberében kezdődtek, a kormányzat ekkor váltotta le Portörő Péter nemzeti drogkoordinátort és három munkatársát – létszám-gazdálkodási okokra hivatkozva. A szakma tiltakozott, pedig az igazi meglepetés csak ezután érte őket. A kormány  váratlanul visszavonta a még 2009-ben megszavazott drogstratégiát, amelynek elkészítésében a szakmai intézmények és a civil szervezetek túlnyomó többsége aktívan részt vett. Ezután – erős KDNP-s befolyás mellett –megalkotta saját koncepcióját, amit az érintett szervezetek és a szakemberek többsége egyaránt szakmaiatlannak nevezett. Az össztűz alá került koncepció tavaly áprilisban került volna a parlament elé, de ebből nem lett semmi. A kormányzat szerint az összes készülő stratégiát egy egységes kritériumrendszer alapján kell átdolgozni. Azóta nincs hír arról, mikor készül el a dokumentum, a hvg.hu erre vonatkozó kérdésére a cikkünk megjelenéséig az ügyben illetékes Emberi Erőforrások Minisztériuma nem válaszolt.

Nem látnak tisztán

A stratégia hiányának leginkább azok a szervezetek látják kárát, amelyek éppen a megelőzésen és a kezelésen dolgoznak. „Az összes uniós tagállamnak rendelkeznie kell drogstratégiával. Ennek részben az a szerepe, hogy a kormányzat céljai átláthatóak, az eredmények pedig egy 4-6 éves ciklusban mérhetőek legyenek. Ehelyett a kormányzat ad hoc módon dönt arról, milyen programokat támogat” – magyarázta a hvg.hu-nak Sárosi Péter, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) drogpolitikai programvezetője.

Korábban a stratégiák úgynevezett akciótervekre voltak bontva, ezeken keresztül hajtották végre azt. „Akkor lehetett látni, mire, mennyi pénzt szán a kormányzat. Most viszont a pályázatokat az utolsó pillanatokban írják ki, s azt sem tudják a pályázók, hogy mik a prioritások” – mondta a szakember.

Fotó: Fülöp Máté

Mindezt tetőzi a forráskivonás: a terület állami támogatása reálértéken a felére csökkent az elmúlt két esztendőben. Igaz, pontosan nem tudni, hogy az állam mennyi pénzt áldoz összesen kábítószerügyekre, mivel ezzel kapcsolatban teljes körű vizsgálat 2007-ben volt utoljára. Akkor nagyjából 2 milliárd forintot költött az állam összesen kezelésre, ártalomcsökkentésre, kutatásra és prevencióra, s körülbelül 8 milliárd forintot a büntetőjogi költségekre. Ma ez az olló még szélesebbre nyílt: a kábítószerrel kapcsolatos büntetőjogi-igazságszolgáltatói költségek nőttek, viszont a kezelés, kutatás, prevenció drámaian csökkent. Az általunk megkérdezett szakemberek becslése szerint mintegy egymilliárd forint vagy annál is kevesebb lehet az ezekre szánt állami forrás évente. 

Leállt, szünetel, megszorít

A drogstratégia és az akciótervek hiányának eközben nagyon is érezhető mellékhatásai vannak. Leginkább a tűcsereprogramoknál, s azoknál a szervezeteknél, amelyek ezeket végzik. A tűcsereprogramok egyik célja a HIV és hepatitis terjedésének megakadályozása. A használt eszközöket, tűket, fecskendőket, szűrőket begyűjtik, ezzel megakadályozva a terjedést, majd ingyenesen kicserélik. (A drogosokat ugyanis - ha nem jutnak steril fecskendőhöz - nem igazán érdekli, mivel szúrják magukat, csak az, hogy adagjukat belőhessék.)

A forráskivonások miatt az ország legnagyobb drogambulanciás központja, a Kék Pont a főváros egy igencsak érintett gettójában, a kilencedik kerületi Dzsumbujban volt kénytelen beszüntetni a tűcsereprogramját, míg egy másik hasonló program korábbi heti 6 napos nyitva tartása, ember- és eszközhiány miatt, heti 4-5 napra csökkent – tudtuk meg Barna Erikától, a szervezet egyik vezetőjétől.

„2013-ban pillanatnyilag a megszorítás úgy néz ki, hogy 3 fecskendőt adunk és kettőt tudunk cserélni egy kliensnek” – mondta Barna Erika. Ugyancsak a megszorítások miatt a Kék Pont történetében először, a Gát utcai ambulancián fizetőssé kellett tenniük a hozzátartozói konzultációt, amely Barna szerint sok érintettet elriaszt. „A szakminisztérium stratégiát megvalósító szerepe híján jóval kevesebb pályázatot ír ki, kisebb összegekre. Kiszámíthatatlan a döntések, a szerződéskötések és a kifizetések ideje. A terápiás vagy prevenciós munka folyamatát idő előtt megszakítani néha nemcsak a hatékonyságot sérti, hanem az idő előtt beszüntetett vagy felfüggesztett beavatkozások is sok kárt okozhatnak” – véli a szakember.

A főváros hetedik kerületében a szintén tűcserét biztosító Artéra szüneteltette tavaly a tűcserés programját. Mint megtudtuk, most újra elindult a program, miután a kormány – a TASZ nyomására – gyorssegély formájában 6 millió forintot adott a szervezeteknek. Ez az összeg azonban csak egy-két hónapig fedezi a tűcseréket, s ha elfogy a pénz, az Artéra ismét eszközhiányban szenvedhet majd.

Fotó: Fülöp Máté

Vidéken sem jobb a helyzet. A miskolci Avas lakótelepen, a Baptista Szeretetszolgálat által működtetett tűcsereprogramra sem jutott állami támogatás, s a szolgáltatás csak azért nem szűnt meg, mert az egyház segített. De a helyzet ingatag, így kormányzati akcióterv hiányában az Avas is program nélkül maradhat. „Országszerte tucatnyi program állt le” – állítja Sárosi Péter. Lapunk több szervezetnél érdeklődött, s mindegyiknél hasonlókat tapasztalt: vagy leállt a program, vagy kevesebb tűt adnak ki, s ha vannak is pályázati pénzek, a kifizetésekkel csúszik az állam.

Ha nincs pénz, jön a járvány?

Borúlátásra ad okot az is, hogy a prevenciós programok is csökkentek, s kevesebb támogatást kapnak a drogügyekkel helyi szinten foglalkozó, főként iskolaigazgatókból, rendőrkapitányokból, plébánosokból álló Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok is. Mindemellett a készülő drogstratégia eddig megismert elemei nem tartalmazzák sem a tűcsereprogramokat, sem a célzott HIV- és hepatitis C-szűréseket.

A stratégia hiányát legutóbb az állampolgári jogok biztosa kifogásolta, de annak is már fél éve. Tavaly júniusban kiadott jelentésében Szabó Máté sürgette a minisztériumot, egyben felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarországon ma nincs lehetőség a gyors reagálásra, ha új drogfajta jelenik meg. 

Bár sokan azt gondolják, hogy a tűcsereprogram csak a drogosokon segít, valójában országos járványhoz is vezethet a „spórolás”, köszönhetően a dizájnerdrogok elterjedésének. „Egyre jobban terjed a dizájnerdrogok injektálása, ami azt jelenti, hogy ezeket a szereket a fogyasztók magukba szúrják. Csakhogy a heroinnal ellentétben, amit a fogyasztók 3-4 alkalommal szúrtak naponta, ezeket a szereket 10-20-szor szúrják, s ha nem jutnak steril tűhöz, akkor megosztják egymás között a fecskendőket. Ez pedig a HIV és egyéb vírusok terjedéséhez vezet. Romániában emiatt tört ki a HIV-járvány” – magyarázta Sárosi Péter. Magyarországon egyelőre még viszonylag alacsony a drogfogyasztók fertőzöttsége, de ez jórészt a tűcsereprogramoknak köszönhető. Azokban az országokban, ahol erre nem fordítottak figyelmet, tragikus a helyzet: Ukrajnában vagy Oroszországban egymillió a HIV-fertőzöttek száma, a többségük drogfogyasztó. 

Hvg 

A sürgősségi osztályokon kell kijózanodniuk azoknak az ittas személyeknek, akiket eddig a Nyírő Gyula és a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházak detoxikáló részlegében az ellátásukra felkészült személyzet, és speciálisan kialakított helyiség fogadott. Mindez az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) által napokban kiadott, Budapestre és Pest megyére 2013. január elsejétől érvényes sürgősségi, akut ügyeleti beosztásból derül ki.

Ha a részeg személy nem sérült, januártól a területileg illetékes sürgősségi osztályra kell bevinnie az Országos Mentőszolgálatnak (OMSZ), a jövőben ezek végzik a kijózanítást. Ugyancsak ide kell küldeni azokat az alkoholmérgezett sérültek, akiknek kisebb problémáját már ellátták, kórházi megfigyelést nem igényelnek, de alkoholos állapotuk miatt detoxikálásra van szükségük. A súlyos, kómás mérgezetteket, sérülteket továbbra is az állapotuknak megfelelő szakintézményben kezelik. 

Mivel elégtelenek a feltételrendszerek, így a minimális többletterhelést is nagyobbnak érezhetik a sürgősségi osztályon dolgozók, felzúdulásuk is érthető, hiszen eddig csak „tiszta” páciensekkel kellett foglalkozniuk – mondta lapunk megkeresésére dr. Berényi Tamás, a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság (MSOTKE) elnöke, hangsúlyozva, hogy a Szakmai Kollégium pszichiátriai és oxyológiai tagozatai szintén egyetértenek a januártól érvényes ellátási renddel.

A két fővárosi „detox” egyébként is egyedülálló volt az országban, már 5-6 éve tervezgették a betegellátás e formájának megszűntetését – mondta az elnök. Vidéken soha nem voltak külön ilyen részlegek, ott mindig is az SBO-k fogadták azokat az embereket, akiknek a józanodás során szükségük lehet orvosi felügyeletre, hiszen állapotuk bármikor rosszabbodhat. Most több sürgősségi osztály fogadja azt a napi átlagosan tíz beteget, akit eddig a két detoxikálóban láttak el, így súlyos többletterhelést nem ró a dolgozókra a változás.

Egy fővel többre talán szükség lehet januártól az osztályokon, aki segít az esetleg agresszív ittas emberek megfékezésében, ezt azonban a kórházak menedzsmentjének kell megoldania – vélekedett Berényi Tamás, azt is hozzátéve, a támadó, durva személyek lenyugtatására gyógyszerek is rendelkezésre állnak az SBO-kon. 

Nincs orvos, nincs nővér a sürgősségi osztályokon, ahová kényszerűségből a szükséges szakvizsgával, gyakorlattal nem rendelkező személyzetet irányítanak az igazgatók. A beérkező betegeknek így is sokszor hosszú órákat kell várakozniuk az ellátásra, az ő gyógyításuktól veszi el az időt, amíg a személyzet majd az agresszív, bevizelő, maga alá székelő, mindent összehányó részeggel foglalatoskodik.

Így csakis „félreértett humanitárius oka” lehet a döntésnek, aminek semmi köze a gyakorlathoz – mondta lapunknak egy több évtizede a sürgősségi ellátásban dolgozó orvos. Az ittas személyeket, miután az ebben kompetens mentőtiszt vagy mentőorvos megállapította, hogy sérülésük, egyéb, kórházi kezelést igénylő problémájuk nincs, a két budapesti detoxikáló valamelyikébe szállítottak. Ott orvosi felügyelet mellett józanodtak ki, tehát ha bármiféle komplikáció jelentkezett, a teljes kórházi háttér rendelkezésre állt – sorolja lapunknak a doktor, aki szerint az íróasztal mellett hozott döntés született.

Míg az eddig működő két kijózanítóban könnyen tisztán tartható, speciálisan kialakított szobában helyezték el a beérkezőket, az alkoholtól agresszív, őrjöngő részegeket markos férfiápolók fékezték meg, addig a sürgősségi osztályok többsége nem rendelkezik sem megfelelő elkülönítő helyiséggel, sem megfelelő személyzettel. Érdekes helyzetek alakulhatnak ki, amikor stroke-os, kivérzett beteggel, vagy váratlan görcsök miatt beszállított kismamával kell együtt „kezelni” a gyakran ordítozó, törő-zúzó ittas embereket, akiknek saját biztonságuk érdekében való őrzése sem megoldható az SBO-kon.

Hazatolták talicskában a rokont, barátot, de magára nem hagyták, ezért nem mutatkozott igény külön detoxikáló állomásokra vidéken, ahol elenyésző számban kellett részegekkel foglalkozni a sürgősségi osztályoknak, jellemzően a területi pszichiátriákon fogadták őket. Budapest azonban speciális helyzetben van, itt naponta több, utcán heverő, súlyosan ittas emberhez riasztják az OMSZ-t.

Az italtól kritikátlan állapotba kerülő személyek sorsáról eddig is a mentőtiszt, vagy mentőorvos döntött, aki a vizsgálat után kompetens személyként tudta megállapítani, hová kell kerülnie az illuminált embernek, ahol az állapotának megfelelő ellátást kapott. De legalább a sürgősségi osztályok felkészítésére, az elkülönített helyiségek kialakítására több időt hagyhatott volna a döntéshozó az ügyeleti rend kiadását követően rendelkezésre álló két hétnél - vélekedett a szakorvos.

Az ittas személyek kijózanítását a nap 24 órájában 2013. január 1-én reggel nyolc órától az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkári utasítása alapján Budapesten a Szent Imre, a Jahn Ferenc, a Bajcsy-Zsilinszky, az Uzsoki utcai, és a Honvédkórház Sürgősségi Osztályának kell végeznie.

eLitMed.hu,  - Tarcza Orsolya 

"Az Óbudai Kábítószerügyi Egyeztetõ Fórum (KEF) rendezvényei mindig valamilyen meglepetéssel szolgálnak. A közelmúltban, az Óbudai Társaskörben megtartott összejövetelen Friedrich Nietzsche filozófiai mûvének, az Imígyen szóla Zarathustrának a részleteit adták elõ a Mérföldkõ Rehabilitációs Otthon gyógyulófélben levõ szenvedélybetegei.
Az elõadás célja az volt, hogy közelebb hozza a szenvedélybetegek világát az egészséges emberekhez. Az elõadás és az utána folytatott beszélgetés segített megérteni a meghívott gyermekvédelmi szakembereknek és hozzátartozóknak a betegek lelkiállapotát, a drogozáshoz vezetõ út különbözõ állomásait és a gyógyulás különbözõ stációit is - mondta Sárosi Mária, a programot szervezõ Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Alapítvány koordinátora." A  teljes cikk, az eseményről szóló beszámolóval, elérhető  az Óbuda Újság januári számában, a 10.oldalon.

Békásmegyeri ambulanciánk munkatársa, Sárosi Mária, kerületi KEF koordinátor elérhető a samaresz@gmail.com címen, vagy közvetve, az ambulanciánkon keresztül.

 Kékpont 

A Magyar Pimodán lakói 

A magyar irodalom történetében a tudatmódosító szerek közül az alkohol játszotta a legfőbb szerepet. Közülük is természetesen a bor, kisebb mértékben a pálinka, mindez persze történelmi-gazdasági okokra vezethető vissza. 

Társadalom – Évek óta nem csökken az öngyilkosságok száma Magyarországon

A gazdasági válság, a munkanélküliség növekedése és a pszichiátriai ellátás helyzetének romlása – szakemberek szerint elsősorban ezekkel magyarázható, hogy a harminc éve tartó javulás megállt, és az utóbbi években nem csökken az öngyilkosságok száma Magyarországon. Eleinte átmeneti jelenségnek tűnt, de mát öt éve nincs elmozdulás a holtpontról.

A metró megy tovább
MTI/AP - Szergej Ponomarjov

Magyarországon 1983-ban követték el a legtöbb öngyilkosságot, akkor 4911-en vetettek véget az életüknek.

Ezt követően azonban javulni kezdett a statisztika, a kilencvenes évek elején már csak négyezer körül volt az esetek száma, 2000-ben háromezer körüli, 2005-ben pedig már csak 2621 esetet regisztráltak.

A javulás egészen 2006–2007-ig tartott, azóta azonban az öngyilkosságok száma stagnál. Az évi 2400–2500 közötti esetszámmal Magyarország még mindig a világ élmezőnyébe tartozik a százezer főre jutó öngyilkosságok számát tekintve.

Már nem világelső, mint a nyolcvanas években, de Dél-Korea, Kazahsztán, Fehéroroszország, Guyana és Litvánia mellett a legrosszabb statisztikájú országok között van.

– Nagyon sokat vizsgáltuk, hogy miért állt meg az öngyilkosságok számának csökkenése. A legfontosabb ok egyértelműen a pszichiátriai ellátás helyzetének romlása. Az öngyilkosok kilencven százaléka ugyanis valamilyen pszichés betegségben szenved – állítja Rihmer Zoltán pszichiáterprofesszor. Szerinte a nyolcvanas évek tragikus mutatói azért tudtak olyan nagy mértékben javulni az elmúlt harminc évben, mert jelentős előrelépések történtek a pszichiátriai betegek, különösen a depressziósok kezelésében. (Ebben az időszakban nemcsak Magyarországon, hanem számos más európai országban is jelentősen csökkent az öngyilkosságok száma.)

Ez akadt meg 2007 körül többek között az OPNI bezárásával, illetve az akut pszichiátriai ágyak közel 25 százalékos csökkentésével. Ma már utolsók vagyunk a tízezer lakosra jutó pszichiátriai ágyszámot tekintve az unióban, egész Európában pedig csak Boszniában rosszabb a helyzet. Hozzáteszi: az ambuláns pszichiátriai ellátás helyzete sem jobb, mióta öt éve felére csökkent a finanszírozása.

– Az öngyilkosságra hajlamosító legfontosabb lélektani állapot a reménytelenség, kilátástalanság. 1988-ban az ország lakossága tele volt reménykedéssel, bizakodással. Az egész Európát megrázó válság ennek ellenkezőjét hozta, ezért gyanítható volt, hogy ismét emelkedni fog az öngyilkosságok száma – mondja Zonda Tamás pszichiáter, öngyilkosság-kutató. Rihmer Zoltán munkatársaival tavaly készített tanulmányt a gazdasági válság, a munkanélküliség és az öngyilkosságok számának alakulása közötti összefüggésekről.

 – Az elhúzódó válság, a munkanélküliség növekedése, a kilátástalanság egyértelműen növeli az öngyilkosságok számát – hangsúlyozza. Persze ez nem jelenti azt, hogy minden munkanélküli veszélyeztetett lenne, de tény, hogy közöttük nagyobb arányban vannak olyanok, akik depresszióssá válnak, öngyilkosok lesznek. Egy hazai vizsgálat is megerősítette azokat a nemzetközi kutatásokat, melyek szerint a munkanélküliek között kétszer-háromszor annyian lesznek öngyilkosok, mint a nyugdíjasok vagy a dolgozók körében.

Egy másik, a tanulmány által idézett kutatásban tíz uniós ország, köztük Magyarország öngyilkossági és munkanélküliségi statisztikáit vetették össze. Ez alapján megállapították, hogy Ausztria kivételével az összes vizsgált országban minimum öt százalékkal emelkedett az öngyilkosságok száma a 2007 és 2009 közötti időszakban, vagyis a válság kitörését követően. A munkanélküliség szintén hirtelen növekedést mutatott az érintett országokban 2008 után. Zonda Tamás szerint kultúránként változó, hogy mennyire függ össze a munkanélküliség mértéke és az öngyilkosságok aránya, a fejlettebb országokban erősebb a kapcsolat. Hozzáteszi: Magyarországon az emberek évtizedek alatt hozzászoktak a fusizáshoz, ügyeskedéshez, éppen ezért itthon a munkanélküliség nem tartozik a legjelentősebb rizikófaktorokhoz.

Rihmer Zoltán szerint fontos kiemelni, hogy nagyon ritka az olyan eset, amikor valaki egy ok miatt vet véget az életének. A motívumok általában összefüggenek, a mentális betegségek, a munkanélküliség, a magány, a rossz anyagi helyzet, az alkohol- vagy drogproblémák hatnak egymásra, erősítik egymást. Ami az öngyilkossági kísérletek számának alakulását illeti, a szakember elmondta, hogy egy befejezett, vagyis halállal végződő esetre általában 15-20 kísérlet jut. Ezek közül azonban nem mind jelenik meg az orvosi ellátásban, így nem lehetnek pontos adataink sem. A mentők statisztikáiból az derül ki, az utóbbi években a kísérletek száma is stagnál, illetve kismértékben növekszik.

nol - Matalin Dóra

A fájdalom gyakori és természetes tapasztalata az embernek, és bár legtöbben csak alkalmanként nyúlnak gyógyszerhez, hogy csillapítsák azt, néhányan függővé válnak

Mik is tulajdonképpen a fájdalomcsillapítók?

Napjainkban rengeteg féle fájdalomcsillapító érhető el, az egészen egyszerűektől, melyet te is bárhol megvásárolhatsz - mint az aszpirin, ibuprofen és a paracematol - a jóval erősebb gyógyszerekig, melyek általában természetes vagy szintetikus ópiátokra épülnek, (morfin típusú készítmények) és csak orvos írhatja fel őket.

Használhatsz fájdalomcsillapítót akut, gyors lefolyású fájdalomra, mint izomhúzódás, periodikus fájdalmak vagy torokfájás. De a krónikus, súlyos fájdalmak is általánosak, úgy mint az ízületi fájdalmak, a hátfájdalmak, a krónikus fejfájás, vagy bármilyen sérülés okozta fájdalom.

Számos embernek van szüksége fájdalomcsillapítókra, néha erősebbekre és hosszabb távon. Ilyenkor felmerül a kockázat, hogy a szervezet hozzászokik (egyre nagyobb és nagyobb adag szükséges ugyanolyan hatás eléréséhez), és függővé válik tőlük (nem tudja túlélni a napot nélkülük, nem érzi normálisnak a gyógyszerhiányos állapotot).

Akkor van baj, ha a beteg a fájdalom elmúlása után is folyamatosan szedi a gyógyszereket. Ez lehet ún. néma függőség - ebben az esetben a gyógyszerhasználat eleinte szükséges volt, és a betegen nem mutatkoznak a függőség jelei. Más gyógyszerhasználók azonban, különösen ha ópiátokról van szó, ugyanúgy reagálnak, mint azok, akik az utcáról szerzik be a drogot: szélsőséges hangulatváltozásokat élhetnek át, vagy elérhetik a teljes nyugalmi állapotot.

Kiváltó okok

Az egyszerű fájdalomcsillapítók, melyeket a gyógyszertárban megkaphatsz, mint az aszpirin, ibuprofen vagy paracetamol nem okoznak függőséget. Bár fizikailag hozzájuk lehet szokni, hiszen enyhítik a fájdalmat, de pszichológiailag nem. Azonban vannak a fájdalomcsillapítóknak sokkal erősebb formái is, melyek például kodeint tartalmaznak. Bár a kodein-tartalom nagyon alacsony, tudni kell, hogy az ópiátok csoportjába tartozik (ugyanoda, ahova a morfium vagy a heroin), melyek akár leszedált, teljes nyugalmi állapotot is eredményezhetnek. Ez a hatás váltja ki a függőséget.

Hogyan csökkentsük a függőség kockázatát?

Ha nagyobb fájdalmaktól szenvedsz, és erősebb gyógyszerekre van szükséged, rendkívül fontos, hogy érezd a határokat: mikor vettél be elég gyógyszert ahhoz, hogy a fájdalom múljon, és mikor kezdesz függővé válni.

Néhány taktika, hogy egyszerűbb legyen

- Folyamatos orvosi ellenőrzés!

- Soha ne emeld meg az adagodat az orvos beleegyezése nélkül!

- Tájékozódj, hogy könnyebben észrevehesd a figyelmeztető jeleket!

- Vitassátok meg az orvosoddal a gyógyszer összes hatását - jót és rosszat egyaránt!

- Senkivel ne oszd meg, és senki számára ne tedd elérhetővé a gyógyszereidet!

- Soha ne utcai vagy illegális forrásból szerezd be a gyógyszereidet!

- Próbáld más fájdalomcsillapító technikákkal kombinálni (pl. próbáld csökkenteni a téged érő stresszt vagy nézz utána különböző terápiáknak)!

- Számos más kezelés is létezik, mellyel kezelheted a fájdalmat gyógyszeradag növelés nélkül - kérdezz rá az orvosodnál!

Napidoktor - Takács Nikolett

A várandós nők alkoholfogyasztása problémákat okozhat a születendő baba mentális és fizikai fejlődésében.

Különböző orvosi képalkotó módszerekkel is kimutatható változás történik azoknak a gyerekeknek az agyi szerkezetében és anyagcseréjében, akik magzatkorukban alkohol hatásának voltak kitéve - állapították meg lengyel kutatók, akik eredményükről az Észak-Amerikai Radiológiai Társaság (RSNA) éves tudományos ülésén számoltak be.

A várandós nők alkoholfogyasztása problémákat okozhat a születendő baba mentális és fizikai fejlődésében, a kialakuló állapotot magzati alkoholos szindrómának nevezik. Az Egyesült Államok járványügyi hatósága, a CDC kutatási adatai szerint ezer élve születésre 0,2-1,5 ilyen eset jut.

A mágneses rezonanciás képalkotás (MRI) fejlődése lehetővé tette, hogy az alkoholnak az érintett gyerekek központi idegrendszerére gyakorolt hatását a korábbiakhoz képest példátlan pontossággal vizsgálják. Lengyel kutatók három különböző MRI-technikát alkalmaztak legutóbbi kutatásukban, hogy minél pontosabban állapíthassák meg a várandós nők alkoholfogyasztásának hatását a magzat idegrendszerének fejlődésére.

A tanulmányba 200 gyereket vontak be, akik magzati korukban alkohol hatásának voltak kitéve, illetve 30 olyan gyereket, akiknek az édesanyja nem ivott alkoholt terhessége idején és a szoptatás alatt. Az MRI-vizsgálatok során feltérképezték a kérgestest méretét és alakját. (A kérgestest - Corpus callosum - egy idegrostokból álló vaskos köteg, amely a fő kommunikációs kapcsolatot szolgáltatja az agy jobb és bal fele között.) A születés előtti alkoholhatás a vezető oka a kérgestest hiányos fejlődésének vagy akár teljes hiányának. Az MRI-vizsgálatok azt mutatták, hogy az alkohol hatásának kitett gyerekek agyában a kontrollcsoporthoz viszonyítva jelentősen elvékonyodott a kérgestestet alkotó idegköteg.

"Ezek a változások szoros kapcsolatban vannak a gyerekek pszichológiai problémáival" - idézte Andrzej Urbanik kutatásvezetőt, a krakkói Jagello Egyetem munkatársát a ScienceDaily című tudományos ismeretterjesztő portál.
A kutatók az úgynevezett diffúzió súlyozott MRI módszerével további hat agyterületet is vizsgáltak a gyerekeknél. Ez a módszer a víz diffúziós folyamatait térképezi fel az agyszövetben, és a hagyományos MRI-hez képest pontosabban azonosítja a szövetek rendellenességeit. Ez a vizsgálati technika jelentős eltéréseket jelzett a két csoport között, az alkohol hatásának kitett gyerekeknél emelkedett a diffúzió mértéke, ami Urbanik szerint a neurológiai rendellenességeket vagy az agyszövet károsodását jelzi.

A harmadik vizsgálati módszer, a proton mágneses rezonanciás spektroszkópia segítségével a gyerekek agyi anyagcseréjét térképezték fel. Ez az elemzés az eltérések egész sorát mutatta az alkohol hatásának kitett és ki nem tett csoport tagjai között.

MTI

Bipoláris zavar esetén a beteg kedélyállapota a mániás és a depressziós szakaszok között ingadozik. Ezek az epizódok napokig, vagy akár hónapokig is eltarthatnak, és az öngyilkosság kockázata is magas. 

Megszűntek a fővárosban a detoxikálók, az alkoholmérgezéses betegeket januártól a sürgősségi osztályokon látják el. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának közleménye szerint azért, mert itt biztonságos, korszerű ellátást tudnak biztosítani. Lapunk utánajárt, Győrben hol józanodnak azok, akik annyit ittak, hogy orvosi segítségre van szükségük.

Zacher Gábor, a Péterfy Sándor Utcai Kórház toxikológiai osztályának vezetője szerint szükség volt a fővárosi változásokra: a detoxikálókban pszichiáterek látták el a súlyosan ittas embereket, holott a részegség etanolmérgezés, amelynek kezelése nem pszichiátriai, hanem sürgősségi feladat.

Dr. Tamás László, a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgatója rámutatott: a budapesti változások elsősorban szervezési okok miatt történtek. „Tudni kell, hogy a detoxikálás minden mérgezett gyógyításáról szól. Gyakorlatilag két olyan hely szűnt meg, amely kijózanodóhelye volt a túl sok alkoholt fogyasztóknak is. Érdemes elválasztani Budapestet Magyarország többi részétől, hiszen a fővárosban komoly szervezési kérdés volt, hogy ne minden zúduljon a toxikológiai osztályokra” – magyarázta a főigazgató.

Kiderült, a probléma Győrben is fennáll, de márciusig biztosan nem változik semmi. Akkor lesz ugyanis hivatalos sürgősségi osztály Győrben, de még ez sem jelent lényeges változást dr. Tamás László szerint. „A súlyos, életveszélyes állapotban lévő mérgezetteket az intenzív osztályon látjuk el. Akiknek nincs szükségük gépi lélegeztetésre és teljes intenzív ellátásra, azokat az illetékes belgyógyászatra vagy gyerekosztályra utaljuk. Az alkoholos állapotú sérültek a baleseti állomásra kerülnek, ellátásuk után lehetőség szerint a baleseti állomáson figyeljük meg őket, amíg a tudatállapotuk nem rendeződik teljesen, és kijózanodnak éjszakára vagy reggelre. Ha pedig agresszív a beteg, akkor küldjük a pszichiátriára” – részletezi.

A sérült mérgezettek után azok maradtak, akiknek más bajuk nincsen, csak felöntöttek a garatra, és egy kijózanodó állomásra lenne szükségük. „Jelen pillanatban ezt az egészségügy a nyakába veszi, ami szerintem nem biztos, hogy a végleges megoldás lesz. Nem beteg emberek ezek, csak többet ittak a kelleténél. Valaki hazaballag és otthon kijózanodik, valakit az utcán összeszednek és behoznak a kórházba.

Ezek a betegek jelenleg a psziciátriai osztály úgynevezett detoxikáló részére kerülnek, ott figyeljük meg őket. Ezen a kijózanodó-állomáson nem történik detoxikálás, mert a beteg reggelre magától kiüríti az alkohol okozta méreganyagokat. A pszichiátria a Zrínyi utcai telephelyen működik, ez pedig hamarosan átköltözik a Vasvári Pál utcai központba. Ekkor valószínűleg minden ugyanígy marad, illetve a sürgősségi osztály elindulásával csupán logisztikai változásokra lehet számítani.

Pedig nagy terhet rónak a kórházra azok, akiknek semmi bajuk nincs, csak a kijózanodásukhoz kell asszisztálni. Ilyen pedig naponta előfordul, hétvégéken és ünnepnapokon még több részeget visznek be a kórházba. 2012-ben két kómát okozó mérgezés történt. Évente általában 15-en kerülnek emiatt belgyógyászatra vagy gyerekosztályra. Mivel az ittas állapotú emberek könnyebben lesérülnek, ezért ilyen eset akár 5-6 is előfordul egy nap.

Ebből 2-3 fő igényel általában osztályos vagy ambuláns megfigyelést, agresszivitás esetén heti 1-2-en kerülnek a pszichiátriára.

A főigazgató elmondása szerint az utóbbi 8-10 évben a tudatmódosító szerek által mérgezettek lettek többen, a részeg páciensek száma változatlanul magas. A 13–16 év körüliek száma pedig az elmúlt tíz évben jelentősen emelkedett nem csak Győrben, hanem Magyarországon mindenütt.

Zoljánszky Alexandra

Fotó: Marcali Gábor

Győrplusz

Kábítószernek nevezünk minden olyan anyag, akár legális (gyógyszerek), akár illegális, amely az egyén testi és/vagy szellemi funkcióit kis mennyiségben is erőteljesen befolyásolja, az agy kémiai működését módosítja, veszélyes magatartást produkál, a szer hiánya vagy a megszokott adag jelentős csökkentése hiánytüneteket (megvonási tüneteket) idéz elő, amelyek az egyént a szer ismételt bevételére készteti. Nem ritka, hogy a kábítószer mellett az illető alkoholt fogyaszt, illetve az orvos által felírt nyugtatókat szed. 

Magyarországon a kábítószerélvezők felmérése nehéz, de az elmondható, hogy 2009-ben 13 140 egyén jelent meg kezelésen, ebből 3 802 egyén jelentkezett első alkalommal. A kábítószerek közül a nyugtató típusú kábítószerek azok, amelyek a legtöbb halálos áldozatot követelnek 195 esettel, második helyen állnak az opiátok 32 esettel. Különösen aggasztó a fiatalok érintettsége. A Nemzeti Drog Fókuszpont szerint az elmúlt négy évben mintegy másfélszeresére nőtt a 9-11. évfolyamos diákok drogérintettsége. A tanulók közel egyharmada (30,7%) fogyasztott már valamilyen tiltott vagy legális drogot (2006: 20,3%).

A drogfogyatásnak több fokozata van, így vannak alakalmi drogfogyasztók, rendszeres fogyasztók, illetve olyanok, akik pszichés vagy biológiailag függnek a szertől. Sok ok állhat a szenvedély kialakulása hátterében (depresszió, szorongás, öngyógyítás, unalom, belső üresség oldása), de legfontosabb a kortárshatás, a kábítószerélmény újszerűsége, a kamaszok normaszegő magatartása. A vészhelyzet nem csak a testi és szellemi leromlás formájában jelentkezhet, hanem egyéb vonatkozásokban, így kapcsolatvesztésként és létérdektelenségként.

A megfelelő gyógyuláshoz vissza kell állítani az egészség valamennyi aspektusát, így a mentális (stressz elviselés fokozása, konfliktusok megoldása), érzelmi (megfelelő hangulat, öröm, a szorongás csökkentése), fizikai (megfelelő gyógyszerelés, egészséges életmódra való ösztönzés, sport), szociális (visszailleszkedés, kapcsolatok kialakítása), intellektuális (felelősségtudat, problémamegoldás) és spirituális (életcélok kialakítása) komponenseket. A kezelések arra irányulnak, hogy a betegnek ne súlyosbodjon az állapota, maradjon életbe, stabilizálódjon a helyzete, majd a beteg teljes absztinenciát fogadjon, végül pedig a társadalomba reintegrálódjon.

Az egészségügyi rehabilitáció során fel kell térképezni a szenvedély kialakulásában szerepet játszó ideg- és elmekórtani állapotokat, majd kezelni kell azokat, hogy a beteg mentálhigiénés állapota helyreálljon. Olykor, ha szükséges, a szakorvos és gyógyszerész együttműködésével kórházi kezelésben kell részesíteni, ahol a pszichiáter-addiktológus felállítja a diagnózist és javaslatot tesz a kezelésre, a háziorvos-addiktológus vagy belgyógyász-addiktológus elindítja a kezelést, a foglalkozás egészségügyi szakorvos meghatározza, hogy az illető milyen intézeti tevékenységben vehet részt, illetve mennyi ideig végezheti azt.

Általános elmondható, hogy a kezelésnek három szintje van, mely során egy megtört beteg a társadalom szempontjából hasznos emberré válik. A kezelés első fázisa az izoláció, melynek legfőbb célja a kábítószerélvező kiragadása a korábbi drogos és alkoholista életformából, és a beillesztés elősegítése a terápiás közösségbe. A következő stabilizációs szakasz során a beteg szellemi állapota, oly mértékben javul, hogy ismét képes emberi kapcsolatok kialakítására, felelősségteljes feladatok elvégzésére. A harmadik szakasz a visszailleszkedés. Ilyenkor fel kell térképezni és elemezni az illető szociális, jogi hátterét (pl. család, személyi okmányok, lakhatás, munkahely, jövedelemforrás, iskolai végzettség, egyéb tanulmányok, bírósági, hatósági és más jogi ügyek), majd egy egyéni tervet kell a beteggel együtt összeállítani, amely tartalmazza a rövid- és hosszútávú célokat a fent említett egészségaspektusok figyelembevételével. Ez gyakran szocioterápia különböző formái segítségével valósul meg, melynek fő célja az eltorzult személyiség helyreállítása. A kis- és nagycsoportos foglalkozások elősegítik a résztvevők személyiségfejlődését, javítják az önértékelésüket és segítik a visszailleszkedést. A tematikus csoportfoglalkozások egy adott témát dolgoznak fel, mely legfontosabb aspektusa a résztvevők aktivizálása. A helyzetgyakorlatokkal a résztvevők megtanulják a különböző élethelyzeteket, konfliktusokat kezelni. A végső fázis az utógondozás és nyomonkövetés, amelynek legfőbb célja a visszaesés megakadályozása különböző tréningekkel, klubfoglalkozásokkal, utógondozó közösségekkel, szabadidőfogalkozásokkal. Ezek mellett említést érdemelnek a különböző csoportos irodalomterápiák és kreatív foglalkozások is.

A betegek, miután visszatértek a társadalomban gyakran stigmatizáltak lesznek sokak által. Az újabb esélyt mindenki megérdemli. A kezelés eredményét nagyban befolyásolja a társadalom beteg iránt tanúsított viselkedése, amely a legrosszabb helyzetben akár a visszaesést eredményezheti. 

Prevenció az egészségért 

dr. Zacher Gábor a GHB-s lánclevélről 

Utánajártunk, vajon van-e valóságalapja annak a lánclevélnek, ami Dr. Zahcher Gábor aláírásával terjedt az Interneten 2009-ben, és a napokban újra felbukkant, jellemzően a Facebookon. Hol Dr. Zacher Gábor fotójával, hol pedig egy kórházban készült képpel. 

SZM

A lánclevél szövege:

“Mindenki Figyelmébe Ajánlom!

Van egy GHB nevű szer,színtelen, szagtalan, íztelen, festéklemosó szer, 3000 Ft-ba kerül egy üveg, bárki szabadon megvásárolhatja boltban illetve rendelheti a neten.

Pár csepp italba csöppentve kb. 10 perc leforgása alatt teljes tudatkiesést okoz, néhány mp szédülés után ájulást.Hétvégi diszkókban a kiszemelt áldozat poharába cseppentik, amikor nem figyel oda.Miután összeesik,a “segítőkész” szemtanúk kiviszik és elrabolják végleg,vagy a nemi erőszak idejére,ami nem erőszak, hisz magatehetetlen az ember.

A szer gyorsan kiürül a szervezetből:az illető hamarosan magához tér,legfeljebb nem érti,hogyan került az adott helyszínre.Gyakorlatilag embert lopnak a szer segítségével.

Előfordul hogy bontatlan (vagy annak tűnő) üvegbe előre beteszik. Pl.:a játékbarlangban a nyertest meghívják egy üveg italra,azután az illető a toxikológián ébred ruházat, pénz, nyeremény, mobiltelefon nélkül.

Védekezni nem lehet ellene,csak megelőzni,azzal ha nem hagyja az ember a poharát felügyelet nélkül,illetve,ha üvegből iszik,a hüvelykujját az üveg száján tartja. Fontos hogy a társasággal érkezők/társaságban levők ne hagyják magukra soha egyik társukat se.

Kérem, adják tovább minél több embernek! Dr. Zacher Gábor toxikológus orvos”

Készítette: Videoklinika

A kép ott az osztályán készült, de nem a GHB anyagtól ilyen a srác!

És a hozzá tartozó fotó:

Dr. Zacher Gáborhoz fordultunk, és megkérdeztük, hogy hallott-e róla, olvasta-e, netán ő írta-e?

“Sem magánemberként, sem orvosként vagy toxikológusként nem írtam és nem is fogok semmilyen körlevelet írni. Természetesen ehhez sincs semmi közöm. Ha bármilyen tudományos vagy orvosi dolgot publikálni szeretnék, nem ilyen pongyolán megfogalmazott, pánikot keltő módon és nem lánclevél formájában teszem”– mondta a toxikológus főorvos.

“Ettől függetlenül az igazság nyomai felfedezhetőek ebben a hoaxban, de a gyerekeket és a bulizó fiatalokat sajnos nem lehet megóvni pusztán a levél továbbításával.”

Kitért, arra is, hogy mit tehettek az aggódáson kívül: “Az egyik oldalról igenis tehetnek a szülők a gyerekekért, mégpedig úgy, hogy felkészítik őket arra, hogy döntéshelyzetben észnél legyenek. Minden fiatal jár bulizni, sőt ez a normális. És mindenhol – az iskolákban is – találkozhat drogokkal vagy olyanokkal, akik megpróbálják rábeszélni őket a kipróbálásra. Ez a döntéshelyzet. Ekkor ők döntenek arról, hogy fogyasztókká válnak-e. A másik helyzet, amikor ezekkel a szerekkel találkozhatnak, az akaratukon kívül történik. Gyakorlatilag ez sajnos kivédhetetlen. Ez az, amikor a poharukba csempészhetnek bármit: mert nem figyelnek vagy ittak már 1-2 pohár bort és elengedik magukat – ezt pedig kihasználják a „beetetők”.”

A főorvos a fotóról nem tudott nyilatkozni, tulajdonképpen akárki feltölthette a netre.

Ez a hoax nem először bukkan fel az Internet világában, már 2009-ben is olvashattátok. Dr. Zacher Gábor már akkor is úgy nyilatkozott, hogy valakik az ő nevében terjesztik ezt a lánclevelet.

Most felkereste őt a Videóklinika stábja is, és lánclevélről készült adásban Dr. Zacher Gábor részletesen elmondja, mi is az a GHB, amiről a hoaxban szó van, mi áll a háttérben és milyen a hatásmechanizmusa.

Nézzétek meg a Videóklinika-anyagát: 

A lánclevelet rengetegen megosztották, anélkül, hogy pontos információval rendelkeztek volna a benne foglaltakról. Jótanácsként annyit mondhatunk, járjatok utána egy kicsit, mielőtt megosztotok valamit – így ti sem kerültök kellemetlen helyzetbe, és másnak sem kell magyarázkodnia.  

Szeretlek Magyarország 

Látva a füstmentes Magyarország sikerét – ami sajnos nem jelenti azt, hogy a cigarettafogyasztás mérséklődött, de a passzív dohányzás kényszere jelentősen enyhült – talán meg lehetne próbálkozni az alkoholmentes Magyarország mozgalommal is. 

Addig is, amíg ez megtörténik, nézzünk szembe néhány problémával.

A magyarországi ivási szokások szerint nem inni – férfiak körében legalább is – a gyengeség, férfiatlanság jelének számít. Bár még soha nem láttunk ittas vezetésért kapott büntetést haverok által kifizetni, a másodlagos károkat –, munkavesztés, a gyors, praktikus helyváltoztatás hiánya, családi konfliktusok, stb. – általuk enyhíteni, mégis jól tudjuk, a haverok kedvéért sokan szinte bármikor bármit...

Nem hihetjük azt sem, hogy az alkohol kártékony hatása csak a férfiakat érinti.

A statisztikák szerint az alkoholtól függésben lévők nemi aránya 3:2, azaz minden 10 alkoholistából 6 a férfi, és 4 a nő.

Mikor van szó az alkoholtól való kóros függésről, azaz alkoholizmusról? Amikor valaki hangoztatja, hogy bármikor abba tudná hagyni, ha akarná, de nem megy le nap anélkül, hogy a szokott adagját, bizonyos mértékű alkoholt meg ne inna.

Mi ez a mérték? Ha valaki naponta megiszik 2 üveg (1 liter) sört – vagy annak megfelelő más alkoholt –, anélkül, hogy volnának absztinens hetei, hónapjai, akkor az alkoholfüggés állapota jelen van.

Kezdetben általában pszichés függésről van szó – az alkohol kedvező relaxáló hatása után vágyik sokszor tudattalanul a rendszeres ivó –, azonban a napi rendszerességgel bevitt alkohol lassan, de biztosan kikezdi a szervezetet: tönkreteszi a májat, legfőbb méregtelenítő szervünket, és hatása alá vonja az idegrendszert, minthogy zsíroldékony hatása következtében az idegrendszer átvivő anyagának, az acetilcholinnak a működését befolyásolja kedvezőtlenül. Ennek ellenére az alkohol iránti sóvárgás nem enyhül, a már kifejezett testi tünetek ellenére sem.

A napi rendszerességgel bevitt alkohol lassan, de biztosan kikezdi a szervezetet. Képünk illusztráció. Fotó: Pezzetta Umberto

Egészséges szervezet testsúlykilogramonként 0,1 gramm alkoholt tud lebontani. Ez azt jelenti, hogy egy 70 kilogramm súlyú személy – férfi legyen az illető, mert a nők lebontása hormonális jellegzetességeik miatt nem ilyen jó – 7 gramm alkoholt tud lebontani egy óra alatt.

Ha figyelembe vesszük, hogy kommersz italok egy decilitere mennyi alkoholt tartalmaz – a sör 4 gramm, a bor 8 gramm, a tömény 16 gramm – könnyen kiszámíthatjuk, hogy nem egészen 2 deciliter sör, vagy kicsivel kevesebb mint 1 deciliter bor, vagy egy felesnél kevesebb töményt képes egy 70 kilogrammos egészséges férfiszervezet lebontani.

Férfiaknál a napi elfogadható alkoholfogyasztás mértéke 30 grammban van maximálva, a nőké 20 grammban. Ez férfiak esetében kevesebb, mint 8 deciliter sört, vagy 4 deciliter bort, vagy 2 deciliter töményet jelent.

Tanácsos azonban szüneteket tartani – azaz nem mindennap fogyasztani alkoholt, hogy a szervezet kitisztulhasson, „fellélegezhessen” az alkohollebontás következményei alól. Heti két nap teljes alkoholmentességet javasol az egészségügyi világszervezet azoknak is, akik nem akarják nélkülözni az alkoholt mindennapjaikból, de törődnek egészségükkel.

Bár minden kultúra – vagy szemet hunyva támogatva, vagy tiltva – kapcsolatban van az alkohollal, olyan egyértelmű vizsgálat, mely azt igazolta volna, hogy kedvezőtlen a teljes absztinencia – nincs. A szív és érrendszerre gyakorolt kedvező hatás olyan minimális (vörösborból 1-2 deciliter) napi alkoholbevitellel elérhető, amely magyarországi szokások szerint nevetségesen kevés – így egyáltalán nem jellemző – azaz nem a szívünk védelmében váltunk az egymillió alkoholista országává...

FMH - Matyovszky Márta  

Huszonöt évig vezette a Nyírő Gyula Kórház addiktológiai osztályát, most felmondtak neki. Úgy tűnik, nemkívánatos személy lett a Lehel úton, mert bár orvoshiány van, arra kérték, hogy hét hónapos felmondási ideje alatt is csak a fizetéséért menjen a kórházba.

Magyar Narancs: Meglepődött, hogy elküldték?

Funk Sándor: Az augusztusban kinevezett új igazgatótól, a szintén pszichiáter Németh Attilától már a hivatalba lépése előtt megkérdeztem, hogy ki akar-e rúgni, mire azt mondta, hogy természetesen nem, de azért beszéljünk előtte. Van annyi rutinom, hogy a beszélgetés után egyből új munkahely után néztem. A következő beszélgetésre augusztus 14-én került sor, s az igazgató úr ekkor azt mondta, hogy 65 éves koromig itt maradhatok, vagyis 2013. március 30-ig. Ezzel az információval mentem ki a szobájából, de pár nappal később az egyik tisztviselőnő közölte velem, hogy augusztus elseje óta felmondás alatt vagyok.

MN: Erről nem beszélt Németh Attilával?

FS: Nem került szóba, amikor pedig megint beszéltünk - telefonon hívott, kérdeztem, hogy is van ez -, már azt mondta, ha nem írom alá visszamenőlegesen ezt a felmondási papírt, akkor szó sem lehet róla, hogy visszaalkalmazzon távozásom után. Noha nyilvánvalóan törvénytelen volt az eljárás, a békesség kedvéért azt mondtam, rendben, aláírom. Csakhogy a papíron az állt, hogy a felmondásom oka az "előre hozott öregségi nyugdíjazás", ami szintén abszurd, ugyanis a nyugdíj vagy előre hozott, vagy öregségi. Németh Attila ezután mindenért elnézést kért, az adminisztrátorokat tette felelőssé, és azt mondta, hogy nemsokára megkapom az "igazi" papírt, majd elküldött szabadságra. Talán még soha nem voltam ilyen hosszú ideig szabadságon, de amikor visszamentem, még nem volt kész az új felmondás. Akkor az ügyvédem tárgyalt az igazgatóval, aki erre visszahelyezett az eredeti státuszomba. De rá egy hétre megint kirúgott. Az ügyvédjén meg egy adminisztrátoron keresztül közölte, hogy felmentett a munkavégzés alól is - azonnal.

Fotó: Sióréti Gábor

MN: Ön már az elején sejtette, hogy kirúgják. Miért gondolta ezt?

FS.: Hallottam. Egyébként nem volt biztos - de a telefon után már kilencven százalékra tettem az esélyét.

MN: Mivel magyarázza, hogy az új igazgató mindenáron meg akart szabadulni öntől?

FS: Csak sejtéseim vannak. Valószínűleg nem szeretné, hogy zavarjam a köreit, különben pedig jól lehet velem példát statuálni. Elég régóta itt vagyok, és ha engem ilyen simán ki lehet rúgni, akkor mindenki veszélyben érezheti magát.

MN: Milyen köröket zavarna?

FS: Az új igazgató és még néhány pszichiáter ambíciója, hogy újra kell teremteni a Lipótot valahol Budapesten. Tudomásom szerint a Merényi Gusztáv Kórházat (ami jelenleg az egyesült Szent István és Szent László Kórház része) szemelték ki erre a célra, a Nyírő - lévén önálló, kerületi közkórház - nem került szóba. Ám most, hogy Németh Attila megkapta a Nyírőt, nem is rejti véka alá, hogy az új Lipótmezőt itt szeretné megteremteni. A pályázata nem volt nyilvános, ám két hónappal ezelőtt megismerhettük a koncepciót, ami egyértelműen erre utal. A belgyógyászati osztályokkal egyáltalán nem számol, és meg akarja szüntetni a kórház területén működő - legnagyobb - magánklinikával kötött bérleti viszonyt is. Helyettük speciális pszichiátriai és neurológiai osztályokat, szakambulanciákat szeretne létrehozni, illetve egy nagy, országos intézményt. A koncepcióval nem lenne baj, de kalkulációt már nem mellékelt hozzá. Úgy vélem, jelenleg az átalakítás egyetlen könnyen végrehajtható eleme zajlik, a jelenlegi rendszer ellehetetlenítése, vagyis a rombolás. Csakhogy tudomásom szerint az ezt követő építkezésnek a minimális feltételei sincsenek meg.

MN: Az addiktológiai osztály miért nem fér bele ebbe a koncepcióba?

FS: Belefér, de úgy tűnik, nélkülem. Az új igazgató a Minnesota-programot, vagyis az anonim alkoholista (AA) vonalat tartaná üdvösnek, amivel nincs baj, egy gyönyörűen kidolgozott pszichoterápiás metodika, csak teljesen irreális a magyar viszonyok között. Ahhoz ugyanis egy rendkívül kiterjedt AA-halózatnak kellene lennie, de ilyen nincs.

MN: De van egy sor sikeres kezdeményezés.

FS: Kevés van, és nem ez a jellemző. Az amerikaiakkal ellentétben mi alapvetően bizalmatlanok, szófukarok vagyunk, s úgy gondoljuk, hogy a belső titkok, a pszichés háttérélmények nem tartoznak másra. Tény, hogy Magyarországon is egyre sikeresebb a csoportterápiás szemlélet, de a körülmények miatt a régi metódus a hatékonyabb. Nincs elég orvos, kevés idő jut egy betegre, gyorsabb eljárásokat kell alkalmazni.

MN: Miért?

FS: Amikor az osztályra kerültem, az volt az elvem, és ezt mindvégig megtartottam, hogy aki kezelésre szorul, azt kezelni kell. Tehát semmilyen ürüggyel, semmilyen módon nem küldhetünk el beteget, ha kórházi kezelésre szorul. Nagyon büszke vagyok arra, hogy huszonöt évig ez így működött.

MN: Az ön távozásával másképp fog?

FS: Nem tudom. De az új igazgató jelezte, hogy ezentúl csak motivált drogbeteget lehet felvenni. Csakhogy ilyen beteg nincs. Egy drogos negyedóráig motivált, érkezése teljesen kiszámíthatatlan: nem törődik előjegyzésekkel, várólistákkal. De azonnal fel kell venni, pontosan akkor, amikor jön, és nem öt perccel később. Vagyis nálunk elég speciális szempontok vannak. Ehhez kellett a huszonöt év tapasztalat, mire megtanultuk. Most sem tanítja senki, a tankönyvekben ilyen dolgokról nem esik szó. Mondok egy példát: a nővér talál valamilyen drogot az egyik betegnél. Elvenni nem lehet, mert ez az ő tulajdona. Még akkor sem, ha tilos a birtoklása. Ha elszedjük, a drogosetikett szerint akár meg is ölhet, mivel az anyag nem akármi, vagyontárgynak számít. Ha viszont nála hagyom, használni is fogja, hiszen mit törődik ő azzal, hogy épp azért van itt, hogy ne használja. Persze ki is rúghatom, de ez ellentétes az elveimmel. A megoldás az, hogy összehívom a csoportot, és megkérdezem, kié a drog? Ha jelentkezik a tulajdonos, hogy vissza akarja kapni, akkor visszakapja - a Lehel úton, mint elbocsátott beteg. De ha maradni akar, akkor neki kell a szemünk láttára lehúzni a vécén. Ha viszont nem jelentkezik senki, én semmisítem meg az anyagot mindenki előtt, hiszen nem volt gazdája. Nos, ez az, amit nem tanítanak az egyetemen. Nem akarom magam nélkülözhetetlennek beállítani, de a jelenlegi körülmények között érthetetlen, miért nem engedik, hogy az eddigi munkámat végezzem.

MN: Ön nélkül nem megy?

FS: Az addiktológiai osztályon nincsenek meg a minimális feltételek sem. Hét státusz van az osztályon, előírás szerint az osztályvezető főorvosnak pszichiáter-addiktológusnak kell lennie. A helyettesem neurológus-addiktológus. Rajta kívül még négy orvos van, egyikük üzemorvos-addiktológus, a másik neurológus, illetve két rezidens, akik nem akarnak az osztályon maradni. A rutinmunkát elvégzik, de jelen pillanatban nincs olyan kolléga nemcsak az osztályon, de a kórházon belül sem, aki alkalmas lenne az osztály vezetésére. Úgy tudom, hogy a kinevezett helyettesem tíz évig nem dolgozott kórházi osztályon. Pedig az igazgató úr mondhatta volna azt is, hogy dolgozd le a fél évet, amíg a fizetésed kapod, addig ideküldöm az utódodat, hogy megoszd vele a műhelytitkokat.

MN: Nemrégiben készült el a kormány drogjelentése, amely szerint a jelenlegi drogpolitika a legjobb úton halad.

FS: Ez nem sikertörténet, hanem rémálom. A droghasználat kriminalizálásáról bebizonyosodott, hogy hatástalan. Úgy tudom, a középkorban úgy büntették a dohányzást, hogy a pipa szárát átszúrták a "fogyasztó" pofalemezén. Elérték vele a célt, megszűnt a dohányzás? Ma ugyanez a helyzet a drogokkal - azt gondolom, hogy a fogyasztót nem kellene büntetni, ha pedig az állam ezt valamilyen módon szankcionálni akarja, akkor másként közelítsen a témához. Belátom, hogy korlátozottak a lehetőségek, de a kábítószerek fogyasztása ettől nem csökken. Ebből a büntetőszemléletből nem lehet kiindulni, már csak azért sem, mert közben ott van az alkohol mérhetetlen elfogadottsága, a társadalom képmutatása, hogy az ivászat egészen addig elfogadott, amíg nem okoz látványos botrányt. Közben 600 ezer és egymillió közé teszik az alkohol által veszélyeztetettek számát, s évente mintegy 30 ezer ember hal meg közvetve vagy közvetlenül az alkohol miatt. A nálunk kezeltek 90 százaléka alkoholista, de országos szinten a belgyógyászati és pszichiátriai betegek 30-40 százaléka alkoholos eredetű probléma miatt kerül kórházba.

MN: Miért hallgatnak erről a pszichiáterek?

FS: Teljesen igaza van, hogy erre jobban fel kéne hívni a figyelmet. Viszont amikor azt látom, hogy az alkohol fogyasztását az állam preferálja, úgy érzem, nagyon nagy baj van. Csakhogy hiába beszélünk a témáról, a társadalom egyszerűen nem veszi komolyan, ráadásul a pszichiátertársadalom is különféle érdekek mentén működik.

MN: Nyugdíjba megy?

FS: Eszemben sincs. Kaptam ajánlatokat pszichiátriai osztály vezetésére, sőt egy kórházban nyíló addiktológiai osztályéra is, de amíg tart a felmondási időm, addig papíron a Nyírőben dolgozom. Fél évig, teljes fizetéssel. 

Magyar Narancs - Legát Tibor  

Meredni a műszaki kütyü képernyőire. Lehet az telefon, táblagép, laptop, vagy TV. A kamaszoknak monitoron át zajlik az élet?

Tévénézés, videó játékok, pötyögés a telefonon, és természetesen az állandó online jelenlét az internet közösségi tereiben. Ismerős a kép? A főként fiatalokat megfertőzött képernyőfüggőség egyre nagyobb teret nyer magának. A mozgólépcsőn haladva, sorban állva, de rosszabb esetben a barátokkal töltött idő alatt sem képesek a kamaszok elszakadni az elektronikus kütyük vonzásától. A kérdés csupán az, hogyan befolyásolja ez a mindennapokat?

Mozgásszegény életvitel

Evidens, hogy a képernyőre  és a monitorra meredve, vagy a telefont pötyögtetve nincs idejük a tiniknek arra, hogy sportoljanak, vagy a több órás intenzív ücsörgést némi mozgással szakítsák meg. Ez nem csak a már egyre inkább megnövekedett számú túlsúlyos emberek csoportját növeli, de más egészségügyi kockázattal is jár. A kamaszok szüleinek tehát nagy feladatot kell megoldaniuk, hogy a későbbi években ne jelentsen kihívást néhány emeletet felsétálni a fiataloknak, ha elromlott a lift, vagy a mozgólépcső.

Az agresszió térhódítása

Az erőszakos videó játékok és a kamaszok szellemi fejlődése közti kapcsolatot számos kutatás vizsgálja. Annak ellenére, hogy az összefüggés számos érvvel cáfolható, de meg is megerősíthető, mindenképpen foglalkozni kell a kérdéssel. Intő jele lehet a túlzott videó játéknak a gyakori ingerültség, problémás magatartás, verekedések, kiabálás. Ilyen esetekben fokozatosan kell csökkenteni a játékkal töltött időt.

A telefonom nélkül soha!

Az üzenetek küldözgetése teljes mértékben meghatározza a tinik mindennapjait. Azok a kamaszok, akik minden 5 percben ránéznek a telefonjukra, függetlenül attól, hogy társaságban vannak-e, a lefekvés előtt, illetve az ébredés után szintén első teendőként a telefon után kapnak, valóban függőségben szenvednek.

Megoldásként néhány szabályt felállítva és követve, mérsékelhető a kóros pötyögési inger. Lefekvés előtt fél órával kapcsoljuk ki a telefont, és ne is kapcsoljuk vissza, míg el nem hagytuk a lakást reggel. Társaságban, koncerten, étkezés közben pedig elő sem vehető a készülék. Ezeket betartva ismét felerősíthető a személyek közötti valós interakció.

Szórakoztató filmekkel a depresszió felé

A több száz csatorna és az éjjel-nappal programokat kínáló adók valóban szórakoztató időtöltéssé tudnak válni. Azonban miközben 4-6 órán át a képernyőre meredve  ülnek a tinik, teljesen kiszakadnak a valódi, átélhető és megtapasztalható hétköznapi életből. A baráti tevékenységek elsorvadása folyamatos lépkedés a magányos, egyedül töltött napok irányába, ami a lassabban feldolgozható, szomorú történésekkel párosulva könnyen a depresszió irányába sodorhatják a fiatalt.

Napidoktor - Tóth Eszter

Január 9-én, szerdán elindítjuk Addiktológiai előadássorozatunkat, melynek 6 alkalma során sok érdekes témával találkozhattok. 

Meghívott előadóink az addiktológiai ellátás különböző területeiről érkeznek.

Az első alkalommal, január 9-én szerdán, Alapítványunk segítői tartanak élő csoportot és mutatják be a várható témákat. Az első alkalommal lehetőség lesz feltenni a későbbi előadásokhoz kapcsolódó kérdéseket is.

1.Január 9. szerda 18.00-20.00: 
Az előadássorozat bevezető alkalma: az előadássorozat célja – a szemléletmód keretei – élő önsegítő csoport a résztvevőkkel

2.Január 19. szombat 10.00-14.00: 
Női szerepek és függőség - a drogos karrier jellemzői - fejlődés lélektani ismeretek - segítői játszmák
Előadók: 
* Dr. Hoyer Mária klinikai és addiktológiai szakpszichológus 
* Komáromi Éva klinikai és addiktológiai szakpszichológus

3.Január 30. szerda 18.00-20.00: 
Társfüggés - kapcsolati függőségek - a kiút lehetőségei - gyakorlatok- megoldások
Előadó: 
* Horváth Gábor addiktológiai konzultáns, a nágocsi Rehabilitációs Intézet szakmai vezetője

4.Február 9. szombat 10.00-14.00: 
Az addiktológiai ellátás lehetőségei, színterei - szerhasználat és pszichopatológia – krízisek - stressz és konfliktuskezelési technikák 
Előadók: 
* Dr. Szemelyácz János pszichiáter, addiktológus 
* Hoffmann Katalin pszichológus

5.Február vége, az időpont egyeztetés alatt: 
A férfivá válás útvesztői - férfi szerepek
Előadó: 
* Dr. Csernus Imre pszichiáter

6.Március 20. szerda 18.00-20.00 
az előadássorozat befejező alkalma – összefoglalás – értékelés - kérdések

Egy előadás díja: 
- 800,-Ft, 
- pártolói igazolvánnyal 500,-Ft 
a helyszínen fizetendő

Jelentkezni a magadert@gmail.com-ra írt levéllel lehet! 

Magadért Alapítvány