Hónapokig állnak, bezárnak vagy félgőzzel működnek az országban a kábítószereseket kiszolgáló, a fertőzéseket, betegségeket megelőzni akaró tűcsereprogramok. A pályázati pénzek csúsznak, ahogy a nemzeti drogstratégia is, amit a kormány két éve ígérget. Pedig ha valamikor, most nagy szükség lenne a tűcserére, a heroinnal ellentétben ugyanis az egyre népszerűbb dizájnerdrogokat sokkal gyakrabban szúrják be maguknak a fogyasztók. 

Miközben az Orbán-kormány az elmúlt két évben a számára fontos ügyekben villámgyorsan tudta érvényesíteni a szándékát a törvényhozásban, a nemzeti drogstratégia csak csúszik. Az előző, többéves egyeztetés után elkészült koncepciót a kabinet arra hivatkozva vonta vissza, hogy jobbat, más szellemiségűt kíván készíteni. Azóta mind a drogmegelőzés, mind a függők leszoktatását célzó programok gondban vannak.

A baljós jelek 2010 decemberében kezdődtek, a kormányzat ekkor váltotta le Portörő Péter nemzeti drogkoordinátort és három munkatársát – létszám-gazdálkodási okokra hivatkozva. A szakma tiltakozott, pedig az igazi meglepetés csak ezután érte őket. A kormány  váratlanul visszavonta a még 2009-ben megszavazott drogstratégiát, amelynek elkészítésében a szakmai intézmények és a civil szervezetek túlnyomó többsége aktívan részt vett. Ezután – erős KDNP-s befolyás mellett –megalkotta saját koncepcióját, amit az érintett szervezetek és a szakemberek többsége egyaránt szakmaiatlannak nevezett. Az össztűz alá került koncepció tavaly áprilisban került volna a parlament elé, de ebből nem lett semmi. A kormányzat szerint az összes készülő stratégiát egy egységes kritériumrendszer alapján kell átdolgozni. Azóta nincs hír arról, mikor készül el a dokumentum, a hvg.hu erre vonatkozó kérdésére a cikkünk megjelenéséig az ügyben illetékes Emberi Erőforrások Minisztériuma nem válaszolt.

Nem látnak tisztán

A stratégia hiányának leginkább azok a szervezetek látják kárát, amelyek éppen a megelőzésen és a kezelésen dolgoznak. „Az összes uniós tagállamnak rendelkeznie kell drogstratégiával. Ennek részben az a szerepe, hogy a kormányzat céljai átláthatóak, az eredmények pedig egy 4-6 éves ciklusban mérhetőek legyenek. Ehelyett a kormányzat ad hoc módon dönt arról, milyen programokat támogat” – magyarázta a hvg.hu-nak Sárosi Péter, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) drogpolitikai programvezetője.

Korábban a stratégiák úgynevezett akciótervekre voltak bontva, ezeken keresztül hajtották végre azt. „Akkor lehetett látni, mire, mennyi pénzt szán a kormányzat. Most viszont a pályázatokat az utolsó pillanatokban írják ki, s azt sem tudják a pályázók, hogy mik a prioritások” – mondta a szakember.

Fotó: Fülöp Máté

Mindezt tetőzi a forráskivonás: a terület állami támogatása reálértéken a felére csökkent az elmúlt két esztendőben. Igaz, pontosan nem tudni, hogy az állam mennyi pénzt áldoz összesen kábítószerügyekre, mivel ezzel kapcsolatban teljes körű vizsgálat 2007-ben volt utoljára. Akkor nagyjából 2 milliárd forintot költött az állam összesen kezelésre, ártalomcsökkentésre, kutatásra és prevencióra, s körülbelül 8 milliárd forintot a büntetőjogi költségekre. Ma ez az olló még szélesebbre nyílt: a kábítószerrel kapcsolatos büntetőjogi-igazságszolgáltatói költségek nőttek, viszont a kezelés, kutatás, prevenció drámaian csökkent. Az általunk megkérdezett szakemberek becslése szerint mintegy egymilliárd forint vagy annál is kevesebb lehet az ezekre szánt állami forrás évente. 

Leállt, szünetel, megszorít

A drogstratégia és az akciótervek hiányának eközben nagyon is érezhető mellékhatásai vannak. Leginkább a tűcsereprogramoknál, s azoknál a szervezeteknél, amelyek ezeket végzik. A tűcsereprogramok egyik célja a HIV és hepatitis terjedésének megakadályozása. A használt eszközöket, tűket, fecskendőket, szűrőket begyűjtik, ezzel megakadályozva a terjedést, majd ingyenesen kicserélik. (A drogosokat ugyanis - ha nem jutnak steril fecskendőhöz - nem igazán érdekli, mivel szúrják magukat, csak az, hogy adagjukat belőhessék.)

A forráskivonások miatt az ország legnagyobb drogambulanciás központja, a Kék Pont a főváros egy igencsak érintett gettójában, a kilencedik kerületi Dzsumbujban volt kénytelen beszüntetni a tűcsereprogramját, míg egy másik hasonló program korábbi heti 6 napos nyitva tartása, ember- és eszközhiány miatt, heti 4-5 napra csökkent – tudtuk meg Barna Erikától, a szervezet egyik vezetőjétől.

„2013-ban pillanatnyilag a megszorítás úgy néz ki, hogy 3 fecskendőt adunk és kettőt tudunk cserélni egy kliensnek” – mondta Barna Erika. Ugyancsak a megszorítások miatt a Kék Pont történetében először, a Gát utcai ambulancián fizetőssé kellett tenniük a hozzátartozói konzultációt, amely Barna szerint sok érintettet elriaszt. „A szakminisztérium stratégiát megvalósító szerepe híján jóval kevesebb pályázatot ír ki, kisebb összegekre. Kiszámíthatatlan a döntések, a szerződéskötések és a kifizetések ideje. A terápiás vagy prevenciós munka folyamatát idő előtt megszakítani néha nemcsak a hatékonyságot sérti, hanem az idő előtt beszüntetett vagy felfüggesztett beavatkozások is sok kárt okozhatnak” – véli a szakember.

A főváros hetedik kerületében a szintén tűcserét biztosító Artéra szüneteltette tavaly a tűcserés programját. Mint megtudtuk, most újra elindult a program, miután a kormány – a TASZ nyomására – gyorssegély formájában 6 millió forintot adott a szervezeteknek. Ez az összeg azonban csak egy-két hónapig fedezi a tűcseréket, s ha elfogy a pénz, az Artéra ismét eszközhiányban szenvedhet majd.

Fotó: Fülöp Máté

Vidéken sem jobb a helyzet. A miskolci Avas lakótelepen, a Baptista Szeretetszolgálat által működtetett tűcsereprogramra sem jutott állami támogatás, s a szolgáltatás csak azért nem szűnt meg, mert az egyház segített. De a helyzet ingatag, így kormányzati akcióterv hiányában az Avas is program nélkül maradhat. „Országszerte tucatnyi program állt le” – állítja Sárosi Péter. Lapunk több szervezetnél érdeklődött, s mindegyiknél hasonlókat tapasztalt: vagy leállt a program, vagy kevesebb tűt adnak ki, s ha vannak is pályázati pénzek, a kifizetésekkel csúszik az állam.

Ha nincs pénz, jön a járvány?

Borúlátásra ad okot az is, hogy a prevenciós programok is csökkentek, s kevesebb támogatást kapnak a drogügyekkel helyi szinten foglalkozó, főként iskolaigazgatókból, rendőrkapitányokból, plébánosokból álló Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok is. Mindemellett a készülő drogstratégia eddig megismert elemei nem tartalmazzák sem a tűcsereprogramokat, sem a célzott HIV- és hepatitis C-szűréseket.

A stratégia hiányát legutóbb az állampolgári jogok biztosa kifogásolta, de annak is már fél éve. Tavaly júniusban kiadott jelentésében Szabó Máté sürgette a minisztériumot, egyben felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarországon ma nincs lehetőség a gyors reagálásra, ha új drogfajta jelenik meg. 

Bár sokan azt gondolják, hogy a tűcsereprogram csak a drogosokon segít, valójában országos járványhoz is vezethet a „spórolás”, köszönhetően a dizájnerdrogok elterjedésének. „Egyre jobban terjed a dizájnerdrogok injektálása, ami azt jelenti, hogy ezeket a szereket a fogyasztók magukba szúrják. Csakhogy a heroinnal ellentétben, amit a fogyasztók 3-4 alkalommal szúrtak naponta, ezeket a szereket 10-20-szor szúrják, s ha nem jutnak steril tűhöz, akkor megosztják egymás között a fecskendőket. Ez pedig a HIV és egyéb vírusok terjedéséhez vezet. Romániában emiatt tört ki a HIV-járvány” – magyarázta Sárosi Péter. Magyarországon egyelőre még viszonylag alacsony a drogfogyasztók fertőzöttsége, de ez jórészt a tűcsereprogramoknak köszönhető. Azokban az országokban, ahol erre nem fordítottak figyelmet, tragikus a helyzet: Ukrajnában vagy Oroszországban egymillió a HIV-fertőzöttek száma, a többségük drogfogyasztó. 

Hvg 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.