Demjén Tibor kijelentette: ezen mindenképpen változtatni kell, és megjegyezte, hogy a trafiktörvény nyilván segít majd ebben. 
Magyarország harmadik alkalommal vett részt abban a nemzetközi felmérésben, amelyben a 13–15 éves korosztály dohányzási szokásait vizsgálták. Ennek keretében 181 iskola 3844 diákja töltött ki kérdőíveket, amelyekben a dohányzási gyakoriságot, a hozzáférést, a média és a reklámok hatását vizsgálták. Az adatok azt mutatják, hogy a cigarettázók aránya 2003-ról 2008-ra 27 százalékról 24 százalékra csökkent, 2012-ben viszont arányuk ismét 27 százalék lett, 7 százalékuk naponta rágyújt. A dohányzást kipróbálók aránya fiúk és lányok között összességében 2003-ban még 66 százalék volt. Ez 2008-ra 58, 2012-re pedig 57 százalékra csökkent. Sokan közülük is már 10 éves koruk előtt rágyújtottak.

A kutatás vezetője kiemelte, hogy jelentősen megnőtt a kézzel sodort cigarettát szívó, illetve a vízipipázó fiatalok aránya: előbbieké 2008-ról 2012-re duplájára, 12 százalékra emelkedett, az utóbbiaké pedig 2003-ban mindössze egy százalék volt, 2012-ben viszont már 20 százalék lett. 

Demjén Tibor elmondta: tévhit, hogy a vízipipa kevésbé egészségtelen, annak ugyanis csaknem kétszázszor több a nikotintartalma, mint a cigarettának. Megjegyezte továbbá, hogy a fiatalok 13 százaléka elektronikus cigarettát szív, amely ugyancsak káros az egészségre.


Demjén Tibor szerint egyre több fiatal támogatja, hogy nyilvánosan ne lehessen rágyújtani. Arányuk 2012-ben már 97 százalék volt. A felmérés adataiból az is kiderül, hogy többek között a nemdohányzók védelmét szolgáló szabályozásnak köszönhetően egyre kevesebb fiatal kénytelen szenvedni a dohányfüsttől, ezzel együtt a passzív dohányzás okozta ártalmaktól, ugyanakkor a fiatalok 40 százaléka úgy gondolja, hogy a passzív dohányzás nem káros.

Vokó Zoltán, az OEFI főigazgatója elmondta, hogy a dohányzás visszaszorítására európai uniós forrásból a közelmúltban több program is elindult. 
Pusztai Zsófia, az Egészségügyi Világszervezet magyarországi irodájának vezetője kifejtette: a dohányzásmegelőzési, illetve egészségfejlesztési programok mellett az ár- és adópolitika segíti elő leginkább a dohányzás visszaszorítását.


MTI