Fontos tudni, hogy az alkohol és az altatók egymás hatását erősítik. 

 

Az altatók tartós alkalmazásának számos veszélye van, ezek közül az egyik legkockázatosabb a hozzászokás, a függőség kialakulása – mutat rá Matejka Zsuzsanna gyógyszerész. Mint mondja: ez azt is jelenti, hogy a rendszeresen szedett altató hirtelen megvonásakor nyugtalanság, szorongás, izomgyengeség, túlzottan alacsony vérnyomás léphet fel. 

 

Érdekes ellentmondás, hogy a megvonási tünetek erősebbek a rövid és közepes hatástartamú készítményeknél, amelyek egyébként kevésbé rontják a másnapi teljesítményt. Ezzel magyarázzák, hogy egyeseknél a rövid és közepes hatástartamú altatók másnap izgatottságot, nyugtalanságot okoznak, mert olyan gyorsan kiválasztódnak a szervezetből, hogy a hatás lecsengése után enyhe formában jelentkeznek az elvonási tünetek. A hosszú hatástartamú – egyébként elavultnak számító – készítményeknél ilyen jelenség nem tapasztalható, mert a szervezetből való kiürülésük tovább tart. Fontos tudni, hogy az alkohol és az altatók egymás hatását erősítik. Ha valaki altatószerre bort, sört, pálinkát fogyaszt, akár meg is halhat, mert az altató és az alkohol együtt az életet veszélyeztető légzési problémákat okozhat. Azaz a „vezet vagy iszik” szlogen mintájára el kell dönteni, hogy valaki „altatót szed, vagy iszik”. Különösen nagy veszélyt jelent az alkohol és az altatók együttes hatása azoknál, akiknek alvási apnoé problémájuk van: a légzéskimaradás időtartama nagymértékben meghosszabbodhat, és ezzel súlyos keringési problémák léphetnek fel. Kevesen tudják, hogy az erősen horkolók számára az altatók alkalmazása már önmagában is veszélyes lehet, de ez a kockázat alkohollal kombinálva a sokszorosára nő.

Ugyancsak tilos altató hatása alatt autót vezetni, vagy veszélyes gépen dolgozni, ezt főként a hosszabb hatástartamú, lassabban kiürülő készítmények szedésénél kell szem előtt tartani. A páciens hiába van látszólag ébren, a gyógyszer még dolgozik a szervezetében, a reflexei és az érzékelése lassú, vagyis még csökkentett üzemmódban van. Az altatószerek hatására romlik a rövid távú memória is, gyakori az elalvást megelőző időszakra vonatkozó teljes emlékezetkiesés. Ezt a „mellékhatást” az orvosi diagnosztikában a betegek javára használják ki, amikor egy ébrenlétben végzett fájdalmas, kellemetlen beavatkozás előtt altató injekciót adnak a páciensnek, például vastagbéltükrözéseknél – mondja a gyógyszerész.

Az altatók egyik csoportját képezik a barbiturátok. Ezek nyugtató-, altatószerként, sőt narkózis előidézésére is használhatók az adag nagyságától és a hatóanyag hatástartamától függően, nyugtató- és altatószerként való alkalmazásuk azonban visszaszorult. A gyógyszercsoport egyik nagy hibája, hogy a terápiás és a toxikus adag közti különbség, az úgynevezett terápiás szélesség kicsi, ezeket a készítményeket könnyen túl lehet adagolni, és ilyenkor légzési nehézséget okozhatnak. A másik probléma ezekkel a vegyületekkel, hogy gyorsítják a velük együtt alkalmazott gyógyszerek lebomlását a májban, így csökkentik azok hatását. Ez azon készítmények esetében veszélyes, amelyeknél az elvárt hatás megfelelő koncentrációhoz kötött, ilyenek például a fogamzásgátlók vagy bizonyos véralvadásgátlók. 

A barbiturátokhoz való hozzászokás erős. Hosszan tartó használatuknál ugyanazon hatásért rendre növelni kell az adagot, s ezzel párhuzamosan a mellékhatások és az egyéb egészségkárosító kockázatok is növekednek. Matejka Zsuzsanna figyelmeztet arra is, hogy a csoportba tartozó gyógyszerekkel sok a visszaélés, nem véletlen, hogy a veszélyes pszichotrop gyógyszerek közé sorolták ezeket. 

A másik nagy hatóanyagcsoportba a benzodiazepinek tartoznak (például: Nitrazepam, Temazepam Midazolam, Brotizolam). Ezek nyugtató- és altatószerként nagyon népszerű készítmények, főként azért, mert a barbiturátokkal ellentétben a terápiás adag és a toxikus adag közti különbség nagy, nehezebben lehet túladagolni. A központi idegrendszer működését döntően csak a hatásuk ideje alatt befolyásolják, és relatív kevés gyógyszerrel nem adhatók együtt. Ám tartós alkalmazásuk ugyanúgy függőséget okoz, és átmeneti használatuk után is ajánlatos fokozatosan elhagyni őket.

A harmadik divatos altatószercsoport a nem benzodiazepin típusú vegyületeké, amelyek a benzodiazepinekkel azonos kötődési helyen hatnak (például: Zopiclon, Zolpidam, Zaleplon). Ezek kémiai szerkezetükben különböznek a benzodiazepinektől, de hatásukban, mellékhatásukban, veszélyeikben hasonlók.

A negyedik csoportba a melatonin és melatoninhatást kiváltó szerek tartoznak. A melatonin az emberi szervezetben termelődő anyag, amely részt vesz az alvás és az ébrenléti állapot ritmusának szabályozásában. Alkalmazása nem kifejezetten alvás zavarok esetén ajánlott, hanem olyankor, amikor például időzónák átlépése vagy három műszakos munkavégzés zavarja meg a szervezet normális alvási-ébrenléti ritmusát. A készítményeket egy órával a tervezett lefekvési idő előtt kell bevenni, és talán ezek a legveszélytelenebbek. 

Nol - Danó Anna

A bejegyzés trackback címe:

https://addictus.blog.hu/api/trackback/id/tr125243736

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása