A tudomány mai állása szerint a pánikbetegség kialakulásának több oka lehet.

A kutatások arra engednek következtetni, hogy kialakulásában egyes anyagok optimálistól eltérő szintje az agyban, genetikai hajlam, valamint pszichológiai okok játszanak közre.

A biológiai teória támogatói szerint a pánikot neurobiológiai működési zavar okozza. 
Az ezzel kapcsolatos kutatások eredményei több különböző anyagot is provokáló tényezőnek találtak. Ilyenek pl. a laktát, a koffein, a glutén.

A kognitív teóriát támogatók szerint a testi tünetek félreértelmezése az, mely végül  pánikrohamig „turbózza fel” a szervezetet.

A félelem a félelemtől modell azt mutatja, hogy azok a szituációk, melyek hasonlóak ahhoz melyben az első pánikroham kialakult, előzetes szorongást okoznak, mely fokozza az éberséget, az aggodalmat, valamint növeli a külső és belső ingerekre irányuló kóros önmegfigyelést.

Mindezek mellett ez idáig nem nyert egyértelmű bizonyítást az, hogy csak biológiai, vagy csak kognitív tényezők vezethetnek a pánikbetegség kialakulásához. 
Úgy gondolják, hogy mindkettőnek szerepe lehet a pánikbetegség létre jöttében. Továbbá úgy tűnik, hogy bizonyos külső tényezők is, különösen a stresszes élethelyzetek, szintén fontos szerepet játszanak a pánikbetegség kialakulásában.

Pánik és a stresszes életesemények

David H. Barlow pánikbetegséget vizsgáló kutató azt találta, hogy a pánikbeteg emberek életében gyakoriak a stresszes életesemények. Habár a legtöbb ember nem kapcsolja össze az első pánikrohamot semmilyen korábbi jelentős eseménnyel, ha alaposan kikérdezik őket, kb. 80%-uk képes volt visszaemlékezni egy vagy több negatív eseményre is az első pánikrohamot megelőzően.

Derrick Silove ausztrál kutató számos olyan esetről számolt be, ahol valamilyen traumatikus esemény után (haláleset, betegség, személyes konfliktus) jelentkezett a pánikbetegség. 
Úgy találta, hogy a fenyegető események a gyerekkorban fogékonyabbá tehetik az embert a szorongásra és a pánikrohamok kialakulására a későbbi életében. 

Silove és más kutatók is lehetségesnek tartják, hogy nem egy veleszületett biológiai tényező az, mely előhozza az első pánikrohamot, hanem egy traumatikus háttér. Pl. valamilyen fizikai bántalmazás. (1)

De születtek olyan eredmények is egy családi öröklődést vizsgáló tanulmányban, mely szerint a pánikzavar örökletes betegség és kétszer annyi nőt érint, mint férfit. (3)

Néhány kutatási eredmény

Egy ikrekkel történő vizsgálatban 32 egypetéjű és 53 kétpetéjű felnőtt, ugyanazon nemű ikrek genetikai tényezőit vizsgálták szorongásos betegségekkel kapcsolatban. A pánikbetegséggel járó szorongásos zavarok ötször olyan gyakoriak voltak az egypetéjű ikreknél abban a csoportban, ahol pánikbetegek és agorafóbiások voltak. 
A generalizált szorongással küzdők esetében a genetikai tényezők nem voltak nyilvánvalóak, míg a pánikbetegséget és a pánikrohammal járó agorafóbiát úgy tűnt befolyásolják. (2)

Egy másik kutatásban, különböző életeseményeket vizsgáltak a pánikzavar kialakulása előtti 12 hónapra vonatkozóan 64 betegen. A kontroll csoporthoz képest – mely 78 egészséges alanyból állt – a pánikbetegek magasabb pontokat értek el a stresszes életesemények számát illetően. 

A kiszámíthatatlan életesemények nagyobb számban fordultak elő és komolyabbak is voltak a betegek esetében. Tehát gyakrabban fordult elő életeseményhez köthető stressz a pánikbetegség kialakulását megelőző hónapokban. Úgy találták a szeretett elvesztése vezetett legtöbbször a pánikbetegség kialakulásához. (4)

A cöliákiás betegek nagy gyakorisággal lesznek pánikbetegek és major depressziósok, ez derült ki egy erre kiélezett kutatásból. Ha szubklinikai (látens) pajzsmirigy betegséggel társul a cöliákia, akkor az jelentős kockázati tényezőt jelent a pszichiátriai betegségekre. (5)

Egy kutatásban a személyes problémák és a pánikrohamok kapcsolatát vizsgálták az agorafóbiával kapcsolatban. 50 agorafóbiás ember személyes jellemzőit, stressz faktorait és konfliktusait értékelték ki. Az eredmények azt mutatták, hogy az agorafóbiások függő személyiségek voltak, szociálisan szorongóak és határozatlanok. A fóbia kialakulása előtt a legtöbb résztvevőnek volt valamilyen komoly konfliktusa. Az első pánikrohamot megelőző évben a többség (84%) házassági vagy kapcsolati konfliktusokon ment keresztül. További stressz faktorok voltak még a családi konfliktusok (64,5%), a válás (26%), a szociális elszigetelődés (22%), egy szeretett személy halála (22%) és költözés is. (18%). (6)

Összefoglalás

Mindent összevetve úgy tűnik, hogy létezhet egyfajta genetikai hajlam a pánikbetegségre, a vegetatív idegrendszer labilis működésére. Ugyanakkor ez a hajlam feltételezhetően nem mutatkozik akkor, ha nincs olyan körülmény, külső ok, mely beindítaná a pánikzavart.

A kutatásokból úgy tűnik, hogy ezek az okok személyes konfliktusok, nehéz élethelyzetek és események, melyek kihívás elé állítják az idegrendszert. Ha az idegrendszer tartós vagy hirtelen jött nagy megterhelésnek van kitéve, az az érintett embereknél pszichoszomatikus tüneteket von maga után, mely által kialakulhat az ördögi kör, vagyis a félelem a további pánikrohamoktól.

Felhasznált irodalom:

1. Does stress cause psychiatric illness? Carolyn M. Mazure

2. Genetic Factors in Anxiety Disorders

Svenn Torgersen, CandPsychol, Arch Gen Psychiatry. 1983;40(10):1085-1089.doi:10.1001/archpsyc.1983.01790090047007

3.A Family Study of Panic Disorder

Raymond R. Crowe, MD; Russell Noyes, MD; David L. Pauls, PhD; Don Slymen, PhD

Arch Gen Psychiatry. 1983;40(10):1065-1069. doi:10.1001/archpsyc.1983.01790090027004.

4. The role of life events in the onset of panic disorder

    C. de Loof, J. Zandbergen, H. Lousberg, H. Pols, E. Griez

    State University of Limburg, Department of Clinical Psychiatry, P.O. Box 616, MD 6200 Maastricht, The Netherlands

    Recent life events and panic disorder

    Am J Psychiatry 1989;146:622-626.

5. Association between panic disorder, major depressive disorder and celiac disease: A possible role of thyroid autoimmunity

    Mauro Giovanni Carta, Maria Carolina Hardoy, Maria Francesca Boi, Stefano Mariotti

    Bernardo Carpiniello, Paolo Usai

    a Division of Psychiatry, Department of Public Health, University of Cagliari, Via Liguria 13, 09127 Cagliari, Italy

    b Department of Internal Medicine, University of Cagliari, Via Liguria 13, 09127 Cagliari, Italy

6. The role of interpersonal problems in the development of agoraphobia with panic attacks

    Liliana Kleiner, Ph.D., Montreal General Hospital, Canada, W.L. Marshall, Ph.D., Queen's University, Canada 

Pánikbetegség

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.