Az ember vágyik a tudatmódosulásra 

 

Doktor Rácz Józseffel, a Magyar Addiktológiai Társaság elnökével,a Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány alapító-igazgatójával beszélgettünk.

– Ön a nyolcvanas évek óta foglalkozik a magyarországi droghelyzettel. Milyen volt az akkori állapot, és mi történt azóta?

– A hetvenes-nyolcvanas években a klasszikus kábítószerek nem voltak jelen Magyarországon, ezek csak a rendszerváltás után terjedtek el. A határok nyitottá válásával, a forint konvertibilitásával jött be a heroin, az amfetamin. Addig főleg a szipuzás és a különböző gyógyszerek használata volt a jellemző, főként a kodein intravénás használata, a nyolcvanas évek második felében pedig a máktea. A kilencvenes években kialakult szerhasználó csoportok már elvesztették azt az ellenkulturális jelleget, ami a nyolcvanas években még megvolt. Akkor zártabb csoportok voltak, a drogozásnak volt ellenállás, lázadás, rendszerből való kilépés jellege. Ez a kilencvenes, aztán a kétezres évekre teljesen eltűnt. Ugyan vannak olyan csoportok, ahol ez megjelenhet, de a nagy többségnél a kilencvenes évek óta már nem.

– A legális designerdrogok megjelenése mennyire borította fel a klasszikus szerhasználati szokásokat?

– Az intravénás csoportban a heroint, amfetamint pótolják, ugyanazok a használati formák, mint a korábbi szerekkel, esetleg többet használják társaságban. Azokban a csoportokban, ahol nem volt jellemző más drogok használata, ott pedig a mindennapi élet részévé válik, a mindennapi élményeket biztosítják. Ezek az erős pszichoaktív anyagok bekerültek a mindennapi közegbe, olyanok közé, akik egyébként egyáltalán nem használtak volna illegális kábítószereket.

– A designerdrogok miért pont most kerültek ennyire előtérbe, az utóbbi egy-két évben? Eddig miért nem volt rá igény, mi az oka, hogy egyszer csak elárasztották a nemzetközi piacot?

– Az utóbbi időben rossz minőségű heroint lehet kapni, ez az egyik ok, a másik, hogy az extasy az utóbbi években teljesen eltűnt a piacról. Nyugat-Európában is így volt. A másik ok valószínűleg az, hogy az indiai, kínai gyógyszergyárak és vegyi üzemek észrevették azt a lehetőséget, ami ebben rejlik. Bármilyen megrendelést teljesítenek. Ezt a típusú módosítást végrehajthatták volna bármikor.

– Ön részt vett az új Nemzeti Drogstratégia kidolgozásában. Egy ilyen stratégiának mi a célja?

– Idealisztikusan nézve az a cél, hogy az utcán csökkenjen a szerek jelenléte, és csökkenjen a szerhasználók száma. A gyakorlati része viszont az, hogy az állam önmaga számára ad feladatokat, hogy miként kezelje a drogjelenséget, mi a civil szereplők feladata a témában. Irányvonalakat határoz meg, és egyes feladatköröket ír körül.

– A mostani stratégia mire jó?

– Bármit le lehet írni, és ezek jó dolgok, de úgy tűnik, hogy minden a költségvetésen múlik. Most úgy néz ki, hogy pénz hiányában szervezetek és szolgáltatások fognak megszűnni, miközben a szerhasználat fokozódik - a designerdrogokról nem is beszélve.

– Az, hogy a designerdrogokkal kapcsolatban a kormány az egyes szerek helyett a vegyületcsoportokat kívánja szabályozni, mennyire lehet hatékony?

– A külföldi példák azt mutatják, hogy számottevően. Az a fontos, hogy minél hamarabb legyen valami szabályozás. Ha legális, azzal az a legnagyobb probléma, hogy a nem rutinos szerfogyasztók, akik nem használnak illegális drogot, azt gondolják, hogy mivel legálisak, ezek a szerek biztonságosak. Az, hogy listára kerülnek ezek a vegyületcsoportok, azt jelenti, hogy nem lehet ezekkel kereskedni, árulni, mint ahogy eddig, és ez mindenképpen pozitív változás. Ez a törvény nem elsősorban a fogyasztók ellen, hanem a kereskedők ellen szól.

– A drogprobléma mennyire kezelhető büntetőjogi kérdésként?

– A büntetőjog a vége, amikor már semmilyen eszköze nincs a társadalomnak. Azt gondolom, hogy a fogyasztóknál nem érdemes ezt az eszközt használni, inkabb a terjesztőknél, nagykereskedőknél, előállítóknál és az ezen felüli rétegnél. A designerdrogoknál ez is a probléma, mert míg a kokaültetvényeket például le lehet permetezni, a mákföldeket Afganisztánban fel lehet számolni, addig egy kínai gyárat nem lehet lebombázni. Nyilván meglesz ennek a nemzetközi útja, de amíg például az EU Kínától függ gazdaságilag, nem hiszem, hogy szankciókat fogunk Kínával szemben alkalmazni.

– Miért fogyasztanak az emberek kábítószert? Miért van meg bennünk az igény a drogokra?

– Az emberben benne van a vágy, hogy többféle tudatállapotot kipróbáljon. A törzsi társadalmakban rítusokhoz kötődtek ezek a tudatállapot-változások, szerrel vagy szer nélkül. A modern korban megszüntek a rítusok, így önállósodott a szerhasználat, s az addikciók is akkor jelentek meg. A függőség, az addikció XX. századi fogalom. Nagyon sokáig orvosi kérdésként tartották számon, és nem ismértek fel, hogy az alkohol, a morfium és a kokain hasonló módon okoz függőséget, hanem külön kezelték, orvosi problémaként. Aztán rájöttek, hogy a függőség önmagában betegség.

– Az addiktológia új tudomány. Mikor jelent meg Magyarországon?

– Az addiction medicine a 60-as 70-es években jelent meg Amerikában mint külön ág, és az alkohollal, valamint az akkor tömegesen terjedő heroinhasználattal foglalkozott. Ekkor jöttek létre a terápiás közösségek, és a mai ambuláns ellátások. Ekkoriban nagyon sok pénzt szántak a kábítószer-fogyasztók kezelésére, ekkor vezették be a metadont, a heroinfüggő vietnami veteránok számára. Magyarországon a nyolcvanas években lehetett először az alkoholizmusról egyáltalán beszélni, és ahogy megjelentek a droghasználók az ellátórendszerben, úgy alakult ki a hazai addiktológia is. A legjobb definicíója talán az, hogy az addiktológia a függőséggel foglalkozik. A függőséget nem pusztán testi dologként kezeli, hanem annak lelki és pszichológiai vonatkozásait is nézi. Az addiktológia nem azt mondja, hogy a függőség valaminek a tünete, hanem önálló betegségnek fogja fel.

– A legtöbben azért úgy gondolják, hogy egy függő egyedül önmaga felelős saját sorsáért.

– Ez a vélekedés jelen van a társadalomban. Ugyanakkor a tarsadalom egy része betegségnek fogja fel, bár morálisan elítéli. Megvan a kettősség, hogy egyszerre kezeljük, de azért büntessük is. Lehet, hogy bizonyos fázisban elfogadja a környezet, hogy a függő beteg, de emellett a tettei miatt morálisan felelőssé teszi.

– A függő pusztítja a környezetét. Ilyen esetben a környezet miként segíthet rajta betegként?

– Ha betegként kezelem, és betegként segítek rajta, akkor az önpusztítást és a környezet pusztítását a betegség tüneteinek fogom fel. Ha meggyógyul, akkor ezek a tünetek meg fognak szűnni. Minél korábban kerül valaki kezelésbe, akár alkohol-, akár kábítószerfüggő, annál nagyobb esély van erre.

– 1996-ban jött létre a Kék Pont. Mi hívta életre?

– Azt láttuk, hogy a drogproblémák erőteljesen megjelentek a társadalom minden szintjén. Nagyon kevés szervezet foglalkozott kezeléssel, és azok sem voltak alkalmasak arra, hogy ellássák a droghasználókat. A Kék Pont lényege, hogy egészen egyszerű szervezeti keretben lehet foglalkozni a használókkal. Londoni példák nyomán alakult ki, ahol olyan szolgáltatásokat is működtettek, amelyek nem tartoztak szorosan a drogproblémához, hanem a környékbeli fiatalokhoz szólt általában. Közel van a lakossághoz, beleilleszkedik a lakókörnyezetbe. Konzultációs modellt alkalmaztak, vagyis az állandó beszélgetést a fiatalokkal, ami időigényes és képzettséget igényel, de nagyon hatásos.

– A szervezet konkrétan mivel foglalkozik?

– A fő célunk a kábítószerhasználat csökkentése, illetve a használattal járó ártalmak csökkentése és megelőzése. Akkor még az ártalomcsökkentés kifejezés nem is volt ismert Magyarországon. Olyan szerhasználókat várunk, akik le akarnak szokni, vagy csökkenteni akarják a szerhasználatukat. A konzultáció a legjobb módszer, illetve tudunk gyógyszeres kezelést biztosítani, vagy kórházba utalni a klienst, ha szeretné. Az ártalomcsökkentésbe tartozik a tűcsereprogramunk, és egyes utcai programok. Itt főként olyan használók jelennek meg, akik nem akarnak a fogyasztási szokásaikon változtatni, és a fő célunk az, hogy ha már kábítószert használnak, minél kevesebb kockázattal tegyék ezt. A fertőző betegségek jelentik a legnagyobb kockázatot, például az AIDS és a Hepatitis C. Volt olyan környék, ahol, amikor odamentünk, 60 százalékos fertőzési aránnyal találkoztunk, ott a cél, hogy ne terjedjen tovább.

– A megelőzés mennyire jelenik meg a szervezet profiljában?

– Régebben a hagyományos iskolai prevencióval foglalkoztunk, aztán arról kiderült, hogy nem annyira hatékony, nem jó forma, nem jó a szerkezete, és az se jó, hogy az iskolában van. Kidolgoztunk az Egészségiskola nevű programot, ami valamilyen érdekes, izgalmas helyszínen zajlik, iskolán kívül. Ez elsősorban a középiskolás korcsoportot érinti. Nemcsak a droggal, hanem más kérdésekkel is foglalkozunk: a fenntartható fejlődés, a zöld környezet, az utcai erőszak mind téma lehet, a drog ebből az egyik.

– Milyen a jó prevenció?

– Tapasztalataink szerint az a jó drogprevenció, ami nem a drogokkal foglalkozik. Hanem egy általános egészségfejlesztési célt tűz ki. Olyan keretben foglalkozik a drogokokkal, ahol a cél az életminőség javítása. Nem az egészségfejlesztés a célja, hogy pusztán egészségesek legyünk, hanem, hogy jó legyen az életminőségünk, értelmes az életcélunk. Azok a legjobb programok, ahol készségfejlesztésre is sor kerül: fejlődjenek a mindennapi készségek, a kommunikáció, a problémamegoldás. És mindez interaktív formában valósuljon meg, ahol nem előadás van, vagy az előadó beszélget a gyerekekkel, hanem ahol a gyerekek beszélgetnek egymással. Nem az az interaktivitás, ahol kérdéseket lehet feltenni és válaszok hangzanak el, hanem ahol mindenki el tudja mondani véleményét, egymással is tudnak vitatkozni, és több oldalról is körül lehet járni az adott kérdést.

Kubiszyn Viktor
fotók: Simonyi Balázs

Forrás: mindennapi.hu 

A szenvedélybetegség, a sóvárgás mélyén fájdalom és hiányérzet rejtőzik, amit érthetően próbálunk kitölteni valahogy. Hogyan lehet megszabadulni a sóvárgástól és leszokni - a dohányzásról, az evésről, az alkoholról vagy bármilyen más szenvedélyről?

 

Az eksztázis nyomában
Robert Johnson pszichológus szerint az ember az eksztázist keresi, azt az örömöt, ami kiemel a mindennapi valóságunkból, ami igazi, valódi élményekkel TÁPLÁLJA  a lelkünket. Érthető és jogos igény, nem igaz? Mégiscsak ezért jó embernek lenni.

Ma ezt az igényt pótszerekkel (drogok – túlzásba vinni mindent – túlpörgetettség – adrenalinfüggés – túlzásba vitt anyagiasság, fókusz az anyagi szférán) próbáljuk kielégíteni, ami nem vagy legfeljebb csak időlegesen ad valódi eksztázist, pusztán felületes elfedése a valódi szükségleteinknek, egyúttal a súlyos, krónikus élményhiánynak.

A kiindulási pont: az ismétlés öröme
A szenvedélybetegség, a sóvárgás mélyén ez a fájdalom rejtőzik, egyfajta hiányérzet, űr, amit érthetően próbálunk kitölteni valahogy – kézenfekvőek erre az örömöt okozó tevékenységek. Az ismétlődő cselekvések önmagukban örömmel töltenek el (az esetek többségében és egy bizonyos pontig, természetesen). Az ismerősség, a megszokottság érzése emeli a komfortfokozatunkat, otthonosan, kényelmesen érezzük magunkat tőle.

Ehhez társulnak a szenvedély tárgya által okozott specifikus örömök, például az eufória érzése az alkohol- vagy drogfogyasztás esetén, az elégedettség, jóllakottság kellemes érzése az evészavarok esetén stb. Ezek a hatások kényelmessé teszik a helyzetünket, úgy érezzük, otthon vagyunk és jó nekünk – egy darabig valóban fenn is marad a kellemes érzet.

Az ismétlődés pszichikai, majd fizikai függést okoz
Azonban a szerek többsége fizikai szintű hozzászokást és függést alakít ki, mivel a szervezetünk megtanulja azokat a működésébe beépíteni, az anyagcserénk részévé válik a cigaretta, az alkohol, a szintetikus szerek. Ez azzal jár, hogy szertől függően súlyos vagy kevésbé súlyos, de igen kellemetlen megvonási tüneteket okoz, ha nem visszük be bizonyos időközönként.

A fájdalom már nemcsak lelki, hanem testi szinten is jelentkezik az elvonási tünetekben. A pszichés sóvárgáshoz egy idő után fizikai függés is társul, ezért leszokni csak körültekintően és mindkét szférára: a testre és a lélekre is egyformán odafigyelve célszerű.

Az önjutalmazás ördögi köre
A különféle pótszerek remek eszközei az öntudatlan fájdalomcsillapításnak. A függőség egy kontroll nélküli önjutalmazási folyamat, ami előbb-utóbb ördögi körré válik. Miért van rá szükségem, hogy állandóan jutalmazzam magam egy olyan dologgal, ami valójában, egy bizonyos ponton/mennyiségben már kifejezetten árt?

A kábítószerek, gyógyszerek nagy része is az agyi jutalmazó központra hat, elsősorban a jó közérzetet, boldogságot kiváltó dopamin-receptorok működésére – ám hosszú távon ezek kiégéséhez, az örömközpontunk gyengüléséhez vezet a használatuk, a testi állapot leromlása mellett.

Ráadásul az ember végső soron intelligens dizájn végeredménye, és így képes arra, hogy ezeket az érzeteket szerek nélkül is ki tudja váltani: például meditációval, a flow élményével, a kapcsolataiban, az adás-kapás harmonikus gyakorlásával, testedzéssel.

Önmagad nyomában
Kérdés, mi adhatja meg nekünk azt, amire igazán, valóban vágyunk? Nem kell nagy dolgokra gondolni, nem luxusutazás vagy a lottóötös kell hozzá, hanem önmagunkon belül kell „eltekerni a potmétert”.  Átállítani a fókuszt a valódi dolgokra – ami jól hangzik, de mik is ezek? Természetesen, mindenkinek más jelenti a valódi dolgokat – ehhez szükséges a kellően alapos önismeret: hogy szembenézz önmagaddal, AKI a társadalmi, családi, munkahelyi (és még sorolhatnám) elvárásokon túl TE VAGY és megtaláld a TE VALÓDI ÖRÖMÖD forrását.

A függőség mélyén rejtőző fájdalmat és sóvárgást egyetlen módon lehet tartósan csillapítani: tudatos és következetes önismerettel – feltérképezni a személyiségünket, megérteni az énünket és azt, ami mögötte van.

Törődj a Lelkeddel
„A spirituális tudatosság az egyetlen igazi és érvényes válasz a függőségekre.” Deepak Chopra

A spirituális tudatosság sajnos egyben le is járatott téma manapság, így itt szeretném leszögezni, hogy ez alatt nem a ma olyan divatos ezotériát kell értenünk, hanem a szó etimológiáját (lat. spiritus – lélek) alapul véve a LELKI tudatosságot. Mit is jelent ez? Azt, hogy légy tisztában azzal, hogy a testeden kívül LÉLEK is vagy, lelki szükségletekkel és add meg a LELKEDNEK azt, amitől boldog lesz.

Közhely, és igaz: ehhez nem zsáknyi pénzre van szükség! A léleknek ugyanis különös mércéje van és sajátosan szemléli az életed eseményeit: esetenként nagyobb nyomot hagy benne egy spontán, jóízű beszélgetés, egy önfeledt nevetés, egy növekvő facsemete, amit egy szeretteddel ültettél el, egy napokig tervezgetett és készített ajándék, az önzetlen segítségnyújtás valakinek vagy az első tavaszi napon átszaladni a mezőn.

Ha végigfutsz az életeden, kiemelkednek az emlékek közül ezek az események és vezérfonalul szolgálhatnak ahhoz, hogyan gondozd a te saját, egyedi lelkedet. Ha ezt megteszed, előbb-utóbb nem lesz már szükséged arra, hogy pótszerekkel élj, amelyek mérgezik a testedet.

Jó hír, hogy ha az örömet megtalálod az életedben és a lehető legtöbb életterületre tartósan ki tudod terjeszteni, az enyhébb pszichés függőség gyakran magától megszűnik, de mindenképpen sokkal könnyebb lesz kordában tartani! A fizikai szintű, súlyosabb függőség kezelése is sokkal könnyebbé válik, ha van valami más lelki motiváció, kapaszkodó, amivel ki tudjuk váltani az önjutalmazási kényszerünket.

Kolontár Elvira
természetgyógyász, fülakupunktúrás addiktológus
www.hazateres.net

Képek:
Boaz Yiftach / FreeDigitalPhotos.net
Salvatore Vuono / FreeDigitalPhotos.net

Forrás: harmonet.hu - Kolontár Elvira

Drogmentes szabadidős lehetőségeket kínáló programot indít Tolna megyei fiataloknak a szekszárdi Szent Erzsébet Caritas Alapítvány RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálata.

 

A szolgálat hétköznap esténként ajánl programot azoknak a fiataloknak, akik szórakozóhelyeken, esetleg az utcán töltik az idejüket - mondta a 36 millió forintos európai uniós támogatással indított programról Borbandi Viktória projektmenedzser csütörtökön Szekszárdon.

A RÉV Szekszárdon elsőként indított projektjének keretében zenés esteket, rögtönzéseken alapuló playback színházi előadásokat, kézműves-foglalkozásokat, vetélkedőket szervez a fiataloknak, ingyenes diszkóbuszt indít, és a biztonságos szórakozást segítő partiszerviz szolgáltatást is működtet - tette hozzá.

A szolgálat két éven át évente legalább 250 főt von be a programokba a 15-29 éves korosztályból, megszólítják a nevelőotthonokban élő gyerekeket és szüleiket is.

Kálóczi Andrea, a szolgálat szakmai vezetője arról számolt be, hogy a projektet megelőző felmérés szerint a megkérdezett szekszárdi fiatalok 14 százaléka már legalább egyszer élt valamilyen kábítószerrel. Az úgynevezett dizájner drogok veszélyeiről szólva megjegyezte: tiltott anyagok változtatásaival előállított szerek miatt a szekszárdi kórház pszichiátriáján hetente jelentkeznek fiatalok pszichotikus tünetekkel.

Forrás:hvg.hu

A rendőrök ma már sokkal nyitottabbak, az ügyészek viszont még mindig elfogultak a nők ellen elkövetett családon belüli bántalmazások esetében. A női bírók általában kedvezőtlenebb ítéletet hoznak a női áldozatokra nézve, és a hatóságok azt feltételezik a legkevésbé, hogy valaki igazat mondhat. Röviden így foglalható össze a Patriarchátust Ellenzők Társaságának (Patent) szerdai sajtótájékoztatója.

A csupa nő részvételével zajló sajtótájékoztatón a moderátoron kívül én voltam az egyetlen férfi résztvevő, és bár a rendezvényt nem uralta semmilyen férfiellenes hangulat, mégis érződött, hogy a nő áldozatstátusza szinte megkérdőjelezhetetlen. A sajtótájékoztatón Spronz Júlia, a Patent egyesület vezetője és a társaság egyik ügyfele, egy bántalmazott nő beszélt a nyolc-tíz résztvevőnek.

Stratégiai program

A szervezet még 2006-ban indított el egy stratégiai lobbi programot, amelyben egyes bántalmazott eseteket térképeztek fel. A program az idei évtől kezdett perelni állami szerveket firtatva azok felelősségét büntetőjogi, polgári peres és etikai kérdésekben.

A társaság célja, hogy sikerüljön ráirányítani a hatóságok figyelmét arra, hogy jobban figyeljenek a családon belüli erőszakra. Példaként az Egyesült Államokat hozták fel, ahol akkor kezdődtek jelentős változások a kérdésben, amikor az állami szerveknek hatalmas kártérítéseket kellett fizetniük az áldozatoknak.

Javuló tendenciák a segítségkérésben

Visszatérő problémák vannak és bizonyos tendenciák kimutathatók, de szerencsére kevés a kirívó eset, mondta Spronz Júlia, az egyesület elnöke, aki közel tizenöt éve foglalkozik bántalmazott nőkkel. A tapasztalatok azt mutatják, hogy míg korábban sokkal kevesebb bántalmazott nő mert segítséget kérni, ez az arány folyamatosan javul. Ez köszönhető annak is, hogy a nők tűrésküszöbe csökkent, mondta Spronz, de a a társadalmi szolidaritás még várat magára.

A szervezet ingyenes segítséget nyújt olyan nőknek, akik ellen erőszakot követnek el a családban. A segítséget kérők között több a vidéki, de közülük is inkább a városokból keresik fel a szervezetet. Hetente 4-5 új megkeresést kapnak és heti két napon tartanak telefonos jogsegély szolgálatot. A szervezet pályázati úton jutott eddig pénzhez a Nemzeti Civil Alapítványtól, a támogatás százezer forint volt egy évre.

A közvélemény nagy része szerint a bírósághoz és egyéb fórumokhoz forduló nőket továbbra sem áldozatnak, hanem olyasvalakinek tekintik, aki tehet sorsáról, és kiprovokálja a veréseket. Spronz szerint a média még mindig túl bulvárosan kezeli a témát.

Nem létező fogalom

A családon belüli erőszak nem létező fogalom a magyar jogrendszerben. Míg más országokban létezik a tényállás, Magyarországon ezt többször elutasították, törvény sincs rá, a jogászok szerint olyan sokfajta, egymást lefedő bűncselekmény létezik, hogy erre nincs szükség, állítja a társaság.

A bírósághoz forduló és erőszakot elszenvedő nők számára háromfajta eljárás lehetséges: polgári peres, büntető- vagy közigazgatási eljárás. Az ítélethirdetések után a bíróság szinte mindig megadja az apának a láthatás jogát.

A társaság szerint ha a későbbiekben valami miatt nem valósul meg a láthatás, akkor a bíróság szinte kivétel nélkül azt szokta hibásnak találni, akinél a gyerek van, tehát legtöbb esetben az anya. 2005 szeptembere óta lehet büntetőeljárást indítani a láthatás akadályozása miatt. Első szankcióként a bíróság megfenyíti az akadályozót, később pedig pénzbírságot szabnak ki, ami ötszázezer forintig terjedhet.

A társaságnak van olyan ügyfele, akinek emiatt több millióra szökött a bírsága. A legkirívóbb eset a Patent szerint az volt, amikor egy anya azért nem engedte el apai láthatásra kisfiát, mert a gyerek félt az alkoholista és agresszív apától. A bíróság ennek ellenére a nőt ítélte el  egy évre kiskorú veszélyeztetése miatt. A jogerős büntetést két évre felfüggesztetették.

Könnyű testi sértés

Ezzel szemben amikor férfiakról volt szó, a bíróság több esetben hozott a kelleténél enyhébb ítéletet, állítja a Patent egyesület. A felhozott példák egyikében egy nőt nyolcszor szúrta meg a férje egy ollóval. Az ügyész szerint ez könnyű testi sértés volt, ahogy a gyerekével terhes nőt megverő férfi esete is. Az utóbbinál enyhítő körülménynek számított, hogy a férfi vigyázott arra, hogy a hasát ne üsse a nőnek.

A társaság szerint a bíróságok a legkevésbé sem szeretik komolyan venni ezeket az ügyeket, és a legtöbb esetben a nőket ítélik el. A társaság szerint ezt támasztja alá az is, hogy bár a gyerekek elhelyezése 90 százalékban a nőknél történik, ez csak azokra az esetekre vonatkozik, amelyekben a felek megegyeznek egymással. Ahol nincs megegyezés, ott ez az arány már csak 60-40 százalék.

Elhúzódó ügyek

A Patent egyesület vezetőjének beszámolója után az egyesület egyik ügyfele osztotta meg a tapasztalatait a jelenlévőkkel. Neki már négy éve tart az ügye volt férjével, a másodfokú ítélet jövő januárban várható.

Ha egy nő veszi is a bátorságot, hogy segítséget kérjen, a legtöbb intézménynél elutasítóak vagy semlegesek, mondta. Ez igaz a gyámhivatalra vagy közintézményekre, legyen szó óvodáról, iskoláról. Sok nő a szégyen miatt sem mer szólni. A beszámolók szerint az eljárások lassúsága sok nőt megvisel – belefáradnak  a folyamatos érzelmi harcba, és a végén már csak egy kis nyugalomra vágynak a folyamatos pereskedések helyett.

Forrás: index.hu

Több mint 1000 darab óvszert juttatott el a Kék Pontnak a Masculan óvszergyártó cég, adományként. A Kék Pont több programjában is óriási segítséget jelent a támogatás, hiszen a klienseknek felkínált óvszerosztás része a megelőző- ártalomcsökkentő munkának, a biztonságosabb szexuális életet segítve, a szex-edukációs tanácsadás fontos kiegészítője. A Kék Pont programjai közül elsősorban a Party Service szolgáltatásban, a HIV és AIDS prevencióban  hiánypótló Kontakt Programok szolgáltatásaiban, illetve az  alacsonyküszöbű és az utcai szociális munka - programok kereteiben van módunk így óvszert osztani.

Forrás: kekpont.hu

 A modern gyógyszereknek köszönhetően a HIV-fertőzöttség ma már nem halálos ítélet: ha az AIDS-betegség nem alakul ki, a páciensek évtizedekig élhetnek. Közben nekik is lesznek más egészségügyi problémáik, de ezeket a hazai orvosok sokszor vonakodva kezelik, még a szülés levezetését is nehezen vállalják. Idén nyolc HIV-fertőzött nőnek született itthon egészséges gyermeke. 

 

Bár nem robbanásszerűen, de az elmúlt években Magyarországon is folyamatosan nőtt a HIV-fertőzések száma.

Az új fertőzöttek zöme a meleg közösségekből kerül ki, az adatok szerint főképp az 1970-80-as korosztály férfi tagjai érintettek.

"A háttérben a felpörgetett, védekezés nélküli szexuális élet áll. Divat melegbárokba, melegszaunákba járni, divat az óvszer nélküli szex, és terjed az a szokás, hogy tudottan HIV-pozitív partnerrel létesítenek szexuális kapcsolatot. A szabados szexuális élet egyértelmű bizonyítéka, hogy némely HIV-fertőzöttben a szexuális úton terjedő HPV-vírusoknak több mint tíz genotípusa is elfordul egyszerre" - mondta az [origo]-nak dr. Újhelyi Eszter, az Egyesített Szent István és Szent László kórház Központi Immunológiai Laboratóriumának vezetője. 

Amellett, hogy ebben a kórházban működik a Nemzeti AIDS Labor, ez az ország egyetlen olyan kórháza, ahol 11 ágyas részleget tartanak fel AIDS-betegek számára.

A fertőzés szempontjából az anális közösülésben részt vevő passzív partnerek a leginkább veszélyeztetettek - ez mindkét nemre igaz.

"Borzasztó nagy probléma, hogy a fertőzöttség sokszor már előrehaladott stádiumban derül ki" - mondja Újhelyi.

Az első kilenc hónapban 122 új fertőzöttet diagnosztizáltak Az idei év első kilenc hónapjában hazánkban 122 új HIV-fertőzöttet diagnosztizáltak. 2010-ben az egész éves szám 182 volt. 1985 óta összesen 2075 HIV-fertőzöttet regisztráltak itthon - derül ki az Országos Epidemiológiai Központ legfrissebb jelentéséből. A regisztrált új fertőzöttek közel 70 százaléka homo- vagy biszexuális. AIDS-diagnózist 2010-ben 28 betegnél, idén szeptember végéig 24 embernél állítottak fel, 1985 óta pedig összesen 648 beteget diagnosztizáltak a kórképpel Magyarországon. AIDS-betegségben idén eddig 9-en haltak meg Magyarországon, tavaly egész évben 10-en, 1985 óta pedig összesen 324 halálos áldozata volt itthon a betegségnek.

 

Öregedő HIV-fertőzöttek

Pedig ha időben elkezdik kezelni a betegséget, akkor a modern gyógyszerekkel - amelyek Magyarországon is rendelkezésre állnak, és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 100%-ban téríti őket - szinten tartható a beteg állapota. Ez azt jelenti, hogy a HIV-vírussal való fertőzöttség miatt nem alakul ki a ma még gyógyíthatatlan AIDS-betegség. A vírusok megmaradnak ugyan a szervezetben, de nagyon alacsony szintre lehet őket szorítani.

Ennek köszönhetően a jól kezelt betegek évtizedekig élhetnek a kórképpel. Az egészségügyi gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a HIV-pozitív betegek is öregednek. "Náluk azonban az öregedési tünetek kifejezettebbek, a folyamatosan szedett gyógyszer mellékhatásaként pedig sokszor súlyos veseproblémák és csontritkulás lép fel" - mondja Újhelyi.

Akár évtizedek telhetnek el, mire a HIV-fertőzésből kialakul az AIDS A HIV, az angol "Human Immundeficiency Virus" kifejezés rövidítése, magyar jelentés emberi immunhiányt okozó vírus. A HIV-fertőzés a vírus szervezetben való jelenlétét jelenti. A fertőzött személy hosszú ideig, évekig, akár évtizedekig is tünetmentes lehet, mielőtt kialakulna benne az AIDS-betegség, mely az ugyancsak angol kifejezés, az "Acquired Immune Deficiency Syndrome" rövidítése, magyar jelentése szerzett immunhiányos tünetegyüttes.

 

.Labdáznak a betegekkel

"Ma már a HIV-fertőzött betegek jól kezelhetők, a fertőzés valóban nem jelent halálos ítéletet. Megfelelő gyógyszeres kezeléssel akár 35-40 évet is élhetnek. Más betegségeik kezelése azonban a mai magyar egészségügyben nem megoldott" - mondja dr. Bánhegyi Dénes, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház Immunológiai Osztályának osztályvezető főorvosa.

"Ha egy HIV-fertőzöttön epekőműtétet kell végrehajtani, a magyar egészségügyben az orvosok egyszerűen nem vállalják az operációt. Vagy ha a HIV-fertőzöttnek katéteres koszorúér-tágításra van szüksége, nagyon nehéz megszervezni az ellátását. Pedig ahogy a fertőzöttek öregednek, nekik is lesznek ízületi, keringési problémáik" - mondja Bánhegyi.

Ezt erősíti meg Újhelyi Eszter is: ha egy HIV-fertőzöttet elüt az autó, ellátják a sebészeten, de kevésbé akut esetekben sokszor "labdáznak" a betegekkel. A doktornő szerint ennek az az oka, hogy egy 2002-es rendelet szerint, ha egy invazív (a testbe behatoló) beavatkozásokat végző szakorvos (például szülész, fogorvos, sebész) HIV-vírussal fertőződik, akkor fel kell adnia hivatását.

2008-ban a Patent jogvédő egyesület már tanulmányban hívta fel a figyelmet, hogy a HIV-fertőzöttek rendszeresen találkoznak kezelésüket elutasító orvosokkal, és nehezen találnak megoldást azokra a panaszaikra, amelyek nem kapcsolódnak a fertőzöttségükhöz. Különösen rossz a helyzet vidéken.

"Idén nyolc HIV-fertőzött nő szült egészséges gyereket. Ezek a babák nálunk, az István kórházban születtek. De gondolja el, mi van, ha a kismama vidéken él? Ráadásul HIV-fertőzötteknél nagyobb a koraszülés kockázata! A szülés beindulta után kezdjék el vidékről Pestre szállítani a kismamát, mert vidéken nem hajlandóak ellátni? A magyar egészségügynek e téren mindenképpen szemléletváltásra van szüksége" - mondja dr. Bánhegyi Dénes.

Az anya fertőzöttsége sokszor a szülésnél derül ki

"A modern szereknek köszönhetően ma már lehetséges, hogy egy HIV-fertőzött anya egészséges gyermeket szüljön" - mondta el Újhelyi Eszter. Erre azonban akkor van esély, ha már a terhesség alatt ismert az anya fertőzöttsége, és a várandósság kilenc hónapja alatt végig kezelik. A szülés után pedig azonnal megvizsgálják a köldökvért.

"Sajnos sok olyan eset is van, hogy az anya fertőzöttsége a gyermek születése után derül csak ki, és mivel az apa nem fertőzött, nyilvánvalóan egy másik kapcsolatában kapta meg a vírust" - mondja a szakember. Ha a HIV-fertőzött anya nem kapja meg a várandósság alatt a szükséges kezeléseket, a csecsemő nagy valószínűséggel fertőzötten jön a világra.

34 millió HIV-fertőzött él a világban 2010-ben 2,7 millióan fertőződtek meg HIV-vírussal a világon, így jelenleg 34 millió HIV-fertőzött él a Földön, azaz minden 200 ember közül egy fertőzött - derül ki az UNICEF legfrissebb AIDS-jelentéséből. Az AIDS okozta halálozások aránya a 2005-ös 2,2 millióról 2010-re 1,8 millióra csökkent. A csökkenést részben a fertőzés terjedésének lassulása, - a nyugati országokban az új fertőzések száma évről-évre mérséklődik -, részben pedig az antiretrovirális kezelés (ART) szélesebb körű alkalmazása okozza. Az ART ugyanis nem csak a fertőzött emberek egészségét és jólétét javítja, hanem a fertőzés további terjedését is megállítja. A nyugati országokban a kezeléshez az összes fertőzött hozzájut, az alacsony- és közepes nemzeti jövedelmű országokban viszont csupán a rászorulók 47 százaléka.  Forrás: origo.hu

 

ADDICTUS

SZAKMAI MŰHELY ÉS REFERENSI HÁLÓZAT

 

Kedves Kollégák !

 

Az ADDICTUS Műhely legközelebbi összejövetelén

2011. december 20-án, kedden, a

„Budapest, végállomás“

c. filmet dolgozzuk fel.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Adrienn, Balázs és Lacika dzsankik, azaz hajléktalan heroinosok. Életük egy amúgy is furcsa társadalom legalján zajlik. Ahogy Günter Wallraff írta: "Ganz unten", vagyis Legalul.
Szociológusokat megszégyenítő pontossággal beszélnek az őket befogadó közegről, és ami még fontosabb: gátlástalanul élnek, és félelem nélkül fogalmaznak. Nem interjút adnak, hanem egyszerűen beengedik a kamerát az életükbe. Mindent megmutatnak, mindent megtesznek, mindent kimondanak. A fertőző betegségek, a lopás, a rablás, a hazudozás, az erőszak, a fázás, az éhezés, a mámor, az elvonás, a szemét, a fekália, a barátság, a szeretethiány, a szerelem együtt határozzák meg mindennapjaikat. Igazi egzisztencialista antihősök, talán még Camus Közönyéből ragadtak itt az ezredfordulóra.

A film szituációk láncolata. Hagyományos interjút a néző nem nagyon láthat, az operatőrök nem használnak statívot, a rendező többnyire belekeveredik az eseményekbe, a mikrofon rendszeresen belóg, a szereplők pedig a szó szoros értelmében azt csinálnak, amit éppen akarnak. A film készítése során egyetlen szabály érvényesült: hogy nincsen szabály.

Kezdés:

intézményi referenseknek 10 h, egyéb érdeklődőknek 11 h

Helyszín: 1134 Budapest, Dózsa György út 152. SzocBüfé 

 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

 

Kérjük az intézményi referenseket, hogy esetleges távolmaradásukat jelezzék a főreferensek felé!

Magyarországon terjed Európa legnagyobb meleg HIV-járványa

 

 Kimaradt a tűcsere program és az ártalomcsökkentés a nemzeti drogstratégiából, ezzel pedig növekedhet a HIV és a hepatitis járvány kockázata is - derült ki a TASZ által szervezett III. Ártalomcsökkentő konferencián. 

Míg Nyugat-Európában az ártalomcsökkentés már széles körben elterjedt, és számos városban orvosilag ellenőrzött drogfogyasztói szobák is léteznek, addig Magyarországon a kormány által előkészített drogstratégia tervezetének szövegéből még a tűcsere kifejezés is hiányzik - hangzott el a Társaság a szabadságjogokért (TASZ) harmadik alkalommal szervezett ártalomcsökkentő konferenciáján. Az ártalomcsökkentés azokat az egészségügyi és szociális tevékenységeket jelöli, amelyek az életet és egészséget fenyegető kockázatokat moralizálás és ítélkezés nélkül csökkentik – így például steril tűket és fecskendőket osztanak a drogfogyasztók körében, míg a használtakat begyűjtik, vagy éppen kondomokat juttatnak a szexmunkásoknak.

A végleges formáját még mindig el nem nyerő, de rövidesen a parlament elé kerülő drogstratégia – csökkenő finanszírozási kilátások mellett – jóval kevesebbet foglalkozik az ártalomcsökkentés kérdésével, mint a 2009-ben teljes szakmai támogatással elfogadott, de a kormány által „vállalhatatlannak” minősített és elutasított nemzeti drogstratégia. A drogmegelőzésre és kezelésre fordított költségvetés drasztikusan – két év alatt harmadára – csökkent, a szervezeteknek gyakran még a már megítélt idei pályázatokat sem fizetik ki.

Fotó: Müller Judit

Sárosi Péter, a TASZ drogpolitikai programvezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdasági világválság aránytalanul sújtja a kiszolgáltatott, kirekesztett csoportokat, köztük a drogfüggőket, hiszen az őket segítő szolgáltatásoktól vonják el a legtöbb pénzt a kormányok. A drogpiacon emellett tucatszámra jelennek meg az új dizájner drogok, amiket hiába tiltanak be, csak még több eddig ismeretlen szer jelenik meg a helyükbe – a fogyasztásuk pedig eddig ismeretlen egészségügyi kockázatokat hordoz.

Prof. Dr. Rácz József, a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke rámutatott arra, hogy a dizájner drogok injektálásának terjedése miatt jelentősen többen oszthatják meg egymással a használt tűket, fecskendőket – ezáltal nő a fertőzések kockázata. Az ellátórendszer közben még mindig aránytalanul működik: az elterelés következtében rengeteg alkalmi kannabisz-fogyasztó kerül ellátásba, miközben az igazán problémás szerfogyasztók gyakran nem jutnak el a kezelésig.

Dr. Szemelyácz János pszichiáter, a pécsi INDIT Alapítvány kuratóriumi elnöke az ártalomcsökkentés fejlesztésének lehetőségeiről beszélve elmondta, az ártalomcsökkentők Magyarországon még mindig a tiltott, a tűrt és a támogatott határmezsgyéjén mozognak, az ugyanis még mindig nem tisztázott például, hogy jogszerű-e a steril tűk és fecskendők cseréje a drogfogyasztók körében.

Müller Éva nemzeti kábítószerügyi koordinátor (Nemzeti Erőforrás Minisztériuma) elmondta, hogy a drogstratégia kialakításáról szóló egyeztetés során mindenki véleményét figyelembe vették, és bár koncepcionális változtatás nem történt, a javaslatokat beépítették a még készülő dokumentumba.
 
Szemelyácz János azonban több hiányt is megfogalmazott, így például azt, hogy a drogstratégia nem tér ki a kezelés esetében a kliensek elérése, nem veszi figyelembe a speciális csoportok igényeit és nem foglalkozik sem a HIV járvánnyal, sem azokkal a fiatalokkal, akik a tilalom ellenére is kábítószereket akarnak használni. Aggodalmát fejezte ki a már megnyert TÁMOP pályázati összegek kifizetésével kapcsolatban, amely hónapok óta tolódik, ezzel a szervezetek életben maradását veszélyezteti.

Topolánszky Ákos, az NDI korábbi igazgatóhelyettese és a korábbi drogstratégiák egyik kidolgozója a tervezet céltételezéseiből szintén hiányolta a tűcserét és a túladagolások megelőzését, amik nélkül nem lehet releváns az egészséges élet értékének visszatérő hangoztatása.

Sárosi Péter a koncepcióval kapcsolatban nehezményezte, hogy a még a jelenlegi katasztrofális költségvetési helyzetben sincsenek kijelölve a prioritások, amiből láthatnánk, hogy melyik terület mennyiből gazdálkodhat. A MADÁSZSZ képviseletében Varga Mónika arra figyelmeztetett, hogy a szubsztitúciós kezelések és a tűcsere programok beszűkülésével úgy járhatunk, mint Románia, vagyis komoly HIV és hepatitis járványt kockáztatunk. 

Forrás: hvg.hu 

 A Budapesti tűcsere programokat működtető szervezetek - a december elsejei, AIDS Elleni Küzdelem Világnapja alkalmából született közleménye

 

 MEGHÍVÓ

Közép-magyarországi Hajléktalanellátó Szervezetek Regionális Fórum- Átmeneti Szállós Team

Kedves Továbbképzésen Résztvevő!

Örömmel értesítjük a Közép-magyarországi Hajléktalanellátó Szervezetek Regionális Fórum- Átmeneti Szállós Team résztvevőit, hogy 2010-ben az Országos Szociális és Gyermekvédelmi Továbbképzési és Szakvizsga Bizottsága benyújtott továbbképzési programunkat elfogadta. 

A program engedélyszáma: M-05-058/2010

A 8 alkalmas műhelyünkön való részvétellel 15 pontot lehet szerezni.

Egy hiányzás engedélyezett. 

Értesítek mindenkit a következő alkalomról:

2011. 11.29. (KEDD), 10 órától 12 óráig tartjuk 
a soron következő rendezvényünket,
melyre minden érdeklődőt szeretettel várunk. 

A program helyszíne: 
BMSZKI, 1081 Budapest, Alföldi u. 6-8.

A Fórum témája: 
Hypothermia, alkoholbetegség, kábítószerek használata a hajléktalanok közében 
Designer drogok.

Meghívott előadónk: Dr. Zacher Gábor

 

A Fórum tagjainak aktív közreműködését kérjük a havi rendszerességgel tartandó fórumunkon. Várjuk további témák felvetését, saját tapasztalatokról szóló beszámolókat, szakmai elképzelések felvázolását. A fórumon lehetőség nyílik az Átmeneti Szállások munkáját érintő aktuális kérdések megvitatására a tematikától függetlenül.

További felvetett Fórum témáink

- Egyéb témák.

Havonta egy alkalommal, általában a hónap utolsó hétfőjén, délelőtt 10-től 12 óráig találkozunk, melyről mindenkinek értesítést küldünk.

Rendezvényünkre minden fórumtagot és érdeklődőt szeretettel várunk.

Preszl Éva
fórumszervező

Nőtt a számítógépezésre fordított idő, illetve mind több serdülő próbálja ki a dohányzást, alkoholt és kábítószert nagyon fiatal korban - erről is szó volt azon a sajtótájékoztatón, melyet az Országos Gyermekegészségügyi Intézet és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal tartott a Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja 2010. című kutatásról.

 

Az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben megvalósuló HBSC kutatás egy olyan úgynevezett keresztmetszeti vizsgálat, amelyre négyévenként kerül sor több mint negyven európai és észak-amerikai országban. Magyarországon az általános iskolás felső tagozatos és középiskolás serdülőkorú fiatalok körében ez a legrégebben zajló kutatás, amelyet jelenleg az Országos Gyermekegészségügyi Intézet kutatócsoportja vezet.

A felmérés 5., 7., 9., és 11. osztályos tanulók életmódjának, egészségüket befolyásoló szokásaik (táplálkozás, fizikai aktivitás, szabadidő-eltöltés, dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, szexuális magatartás, stb.) és szubjektív egészségi állapotuk (önminősített egészség, élettel való elégedettség, pszichoszomatikus tünetek és depresszív tünetek, stb.) feltérképezésére irányul. Vizsgálja továbbá azokat az egyéni (pl. önértékelés, testkép, pubertás, szenzoros élménykeresés), társas (családi, iskolai és kortárs kapcsolatok) és környezeti (pl. szocio-ökonómiai státusz, családszerkezet, iskola) tényezőket, amelyek mindezekre hatással lehetnek. A kutatási eredmények a mindennapokban az egészségnevelési és egészségfejlesztési gyakorlatban használhatók fel.

A most elkészült beszámoló a nemzetközi kutatás keretében – az 1986-os első felmérés óta – megvalósult hetedik országos reprezentatív felmérés legfrissebb eredményeit tartalmazza. Néhány megállapítás az előző, 2006-os adatfelvétel eredményeihez viszonyítva:

• Növekedett a számítógépezésre, mint fizikailag passzív szabadidős tevékenységre fordított idő (nemtől, kortól és használat céljától függetlenül).
• Kismértékben javult a serdülők mentális egészsége (az élettel való elégedettség, a depressziós hangulat, az önértékelés kedvezőbb képet mutat).
• Növekedett a dohányzást, alkoholt és kábítószert nagyon fiatal korban kipróbálók aránya.
• Az illegális szerfogyasztás népszerűbb a fiatalok körében, mint négy évvel ezelőtt. A kannabiszfogyasztás elterjedtebbé vált. Az amfetamin kipróbálók aránya több mint másfélszesére emelkedett.
• Hasonló az iskolában a kortárs bántalmazás területén a bántalmazott és bántalmazó tanulók aránya, mint négy évvel ezelőtt.

 Forrás: csaladhalo.hu - Bencze Áron

 A pszichiátriai betegségekhez és a mentális fogyatékosságokhoz súlyos társadalmi előítéletek, irracionális félelmek kapcsolódnak, épp ezért könnyű aránytalanul nagyot vágni a költségeken. Az eredmény az lesz, hogy nagyon sokan fogják magukat rosszabbul érezni, megnehezítve ezzel környezetük életét is. Holott minimális ráfordítással mindenki számára kedvező eredményeket lehetne elérni. Sőt, eközben még valószínűleg spórolni is lehetne, rövid és hosszú távon is. 

Nem kell túl éles megfigyelőképesség ahhoz, hogy észrevegyük: a pszichiátriai vagy mentális problémákkal küzdő betegek látszólag nem léteznek, és akinek ilyen problémája van, nehezen talál megfelelő segítséget, nem közismert, hova kell fordulni. Pedig a mentális betegségek elég gyakoriak. Persze, nem mindegyik kórkép zavaróan súlyos; az egyik legnagyobb tévhit, hogy a mentális zavar kizárólag végletesen bénító, súlyos elmebaj lehet, de szerencsére ez azért messze nem így van. A gyógyszer-felírásokat megnézve azonban azt látjuk, hogy ez a kérdéskör mégis tömegeket érint.

Ár-érték arány

Kevesen tudják, de Magyarországon a leginkább használatos gyógyszerek közé tartoznak a pszichiátriai szerek. Ehhez képest mind közül a pszichiátriai betegségekhez és a mentális fogyatékosságokhoz kapcsolódnak a legsúlyosabb társadalmi előítéletek, a legirracionálisabb félelmek, épp ezért (a hajléktalanügyhöz hasonlóan) itt is könnyű aránytalanul nagyot vágnia nagynak tűnő költségeken. Az eredmény az lesz, hogy nagyon sokan fogják magukat rosszabbul érezni, ezzel megnehezítve környezetük életét is, holott minimális ráfordítással mindenki számára kedvező eredményeket lehetne elérni. Sőt, eközben még valószínűleg spórolni is lehetne, rövid és hosszú távon is.

Fotó: MTI / Ujvári Sándor

Érdemes végiggondolni, mert Magyarországon ez ebben a témában sem történik meg. Sőt, valamiért minden problémára az ingatlankezelést tartják megoldásnak, így a pszichiátriával kapcsolatban is.

Az elmúlt pár évben a témából csak az OPNI bezárása jutott el a köztudatba. Nem azért, mert ezzel számos szakmai kompetenciaközpont gyakorlatilag megszűnt, és nagy szükség volna a pótlására, hanem sokkal inkább azért, mert egy nagy és drága építményről van szó, amit sok, a magyar állam különféle nyúlványaihoz tartozó szervezet szeretne magáénak tudni. Arról meg jellemzően senki nem gondolkodott, hogy vajon egy, a múlt századok gyógyító technikáihoz épített komplexumban nyújtható-e a kortárs gyógyászat követelményeinek megfelelő ellátás (irreálisan nagy és drága átalakítás nélkül). Szóval lássuk, milyenek az esélyei egy pszichiátriai kezelésre szorulónak.

Nem kuruzslás

A gyógyulás és a jó minőségű élet helyett a tévútra kerülés első lépése a közhelyes, de valós előítéletesség. A pszichés és mentális problémákat, ha egyáltalán felismerik, a legtöbben stigmaként kezelik, akként élik meg, szégyenkeznek. Ez még a jobbik eset, mert itt legalább a baj felismerése és elismerése megvan. Sokszor azonban a betegek és a környezet is ártalmatlan hóbortnak, képzelődésnek, akaratgyengeségnek minősíti a pszichés zavart. Nyilván azért, mert laikus szemmel tényleg nehéz látni a különbséget mondjuk egy egészséges örök pesszimista és egy klinikai kezelésre szoruló depressziós között. Azonban a vizsgálathoz megfelelően objektív, szakember által jól kiértékelhető tesztek és módszerek állnak rendelkezésre, épp ezért a vakbélgyulladáshoz hasonlóan itt sem kell amatőrökre bízni a diagnózist.

Azonban meg kell jegyezni, hogy nemcsak a pszichés betegek, hanem a pszichiáterek, pszichológusok is előítéletek áldozatai, köszönhetően a témával kapcsolatos alapvető tájékozatlanságnak, illetve annak, hogy ezeket a szakmákat lényegében minden népszerű műalkotás veszélyes kuruzslásnak állítja be. Holott erről nincs szó – egyrészt itt is van számos, jól bevált, statisztikával alátámasztott teszt és eljárás, másrészt az orvoslás vagy a tudomány többi szakterületén is nagyon sok múlik a kezelést végző szakember személyes tudásán és tapasztalatán, csak ez elsőre nem feltétlenül látszik.

Fotó: MTI / Ujvári Sándor

Terápiás úton

Tegyük fel tehát, hogy a beteg (a valóban problémákkal küzdők körülbelül harmada) elhatározza, hogy mindezek dacára orvoshoz fordul, és jobb híján a hivatalos utat próbálja meg végigjárni. Vagyis először elmegy a háziorvosához, aki nagy valószínűséggel az egyetemen hallott utoljára pszichiátriai betegségekről, azóta nem, mert hiszen az előzőekben említettek miatt amúgy is kevesen fordulnak hozzá ezekkel a panaszokkal. Ebből az is következik, hogy nagy valószínűséggel nem fog tudni jobbat tenni, mint beutalót ad a legközelebbi rendelőintézetben vagy kórházban működő szakemberhez. Aki jellemzően túlterhelt, a beteg pedig a legritkábban képes elsőre minden tünetet elmondani, felismerni, így a kezelés korántsem lesz optimális. Az eredmény borítékolható: tartósan beteg páciensek, egy részüknél súlyos következmények, a kieső munkaerő és munkaidő következtében pedig pénzben mérhető gazdasági veszteség.

Mit lehetne tenni a helyzet javításáért? Általánosságban ugyanazt, amit az egészségügy többi területén, legalább részben kihasználni a rendszerben lévő hatékonysági tartalékokat, hogy minél hamarabb minél több rászoruló jusson ellátáshoz. Tartalékok ugyanis sok helyen vannak, akármennyire is nehezen hiszik ezt az egészségügyben dolgozók – ők ugyanis akármilyen jó orvosok is legyenek, nem elsősorban a biztosítási matematikához és hasonlókhoz értenek, és sokat segítene, ha ezeket a témákat meghagynák azoknak, akik tényleg otthon vannak bennük.

Ezen túl nem lehet elégszer elmondani, hogy a pszichés problémák esetén a korai, hatékony terápia mennyivel olcsóbb, mint később a gyógyszerezés, vagy esetleg a testi következmények tüneti kezelése.

Épp ezért a sok helyen rendszeres, alapvető szűrővizsgálatok közé a legveszélyesebb pszichés bajok vizsgálatát is fel lehetne venni, és ezért például az iskolapszichológusok néhány évvel ez előtti megjelenése kifejezetten jó lépés volt. Azonban folytatása nem lett. Pedig ebbe és hasonló programokba, esetleg a gondozóhálózat munkájába be lehetne vonni számos, a területen sikeresen működő civil szervezetet is. Ugyanígy lehetne növelni a társadalom éberségét ezekkel a gondokkal kapcsolatban: ahogy ma már összehasonlíthatatlanul jobb a helyzet egyes daganatos betegségek vagy például nemi betegségek megelőzésének, korai felismerésének terén, ugyanígy ez a mentális gondokkal is megoldható volna. Ezek igazán nem drága, de nagyon hatékony kezdeti lépések lehetnének, és aki szakember a területen, az biztosan tudna javasolni még tömegesen alkalmazható, olcsó módszereket, amikkel a későbbi nagy bajok esélye csökkenthető.

Talán érdemes volna ezzel is foglalkozni, ha már ezerszeresen deklarált cél, hogy minél többen legyenek képesek dolgozni. 

Forrás: hvg.hu - Tallián Miklós 

 Egy serdülők körében végzett hazai felmérés szerint a magyar fiatalok több mint 12 százaléka kívánta a közelmúltban azt, hogy bárcsak ne élne, több mint 10 százalékuk arra is gondolt, hogy véget vet az életének, több mint 3 százalékuk pedig el is tervezte, hogy ezt hogyan tenné meg. 

Elsőként ezt emelte ki szerdán egy budapesti sajtótájékoztatón Balázs Judit gyermekpszichiáter, egy nemzetközi felmérés magyarországi vezetője. Mint mondta, a 12 országban, 14-16 éves középiskolás diákok körében végzett felmérés célja, hogy feltérképezzék a serdülők kockázatos szokásait és viselkedését, egyúttal segítsék őket az egészséges életforma kialakításában.

A vizsgálat kiemelt területe volt az öngyilkosság. Mint kifejtette, az öngyilkosságot elkövető serdülők 90  százalékának van legalább egy kezeletlen mentális betegsége, leggyakrabban a depresszió. A nem kezelt depressziós betegek negyede öngyilkosság következtében hal meg – tette hozzá Balázs Judit.

A magyarországi felmérés kérdőívét tizenöt, Budapest belső kerületeiben lévő középiskolában 1009 diák töltötte ki önként. A válaszolók 7,1 százalékánál alapos volt a gyanú, hogy kezelést igénylő depresszióban szenved. Balázs Judit megjegyezte, hogy akiknél a kérdőív alapján valamilyen kockázati tényezőt tártak fel, azoknak szakemberek azonnal segítséget ajánlottak.

A szülők nem engedélyezték

A nemzetközi vizsgálat magyarországi vezetője hangsúlyozta azt is, hogy a kérdőívek kitöltéséhez a szülők beleegyezését is kérték. Mindössze 40 százalékuk adta meg az engedélyt, kevesebben, mint a többi országban. Balázs Judit szerint ez összefügghet azzal, hogy Magyarországon még mindig tabutéma az öngyilkosság, pedig az ország a második helyen áll az öngyilkossági statisztikákban az Európai Unióban. Európában a fiatal korosztályban a közlekedési balesetek után az öngyilkosság a második leggyakoribb halálok.

Mészáros Gergely gyermekpszichiáter rezidens arról beszélt, hogy a serdülők alkohol- és drogfogyasztását tekintve az európai átlaghoz hasonló a magyarok eredménye. Felhívta a figyelmet, hogy a vizsgálatban részt vevő fiatalok csaknem 30 százaléka boltban tudott alkoholt vásárolni, holott a magyar jogszabályok szerint 18 éven aluliaknak nem adhatnának alkoholt. A kérdőívet kitöltő fiatalok csaknem fele dohányzik.

Bálint Mária pszichológus a vizsgálat pozitív eredményét emelte ki: a magyar serdülők osztják meg leggyakrabban szüleikkel, merre járnak, mit csinálnak szabadidejükben.

Forrás: mno.hu - B.L. 

Meghalt egy dizájner drogokat fogyasztó fiatalember a múlt héten Budapesten - erősítette meg az InfoRádiónak Zacher Gábor toxikológus. A dizájner drogokat legálisan lehet kapni az interneten, vagy akár a boltokban is beszerezhetőek. Várhatóan január elsején lép életbe egy jogszabálymódosítás, amellyel megtiltható lenne a dizájner drogok árusítása.

A Péterfy Sándor utcai Kórház toxikológiai osztályán múlt héten meghalt egy 20 év körüli fiatalember. Ő az első Magyarországon, aki dizájner drog fogyasztása miatt veszítette életét - mondta Zacher Gábor osztályvezető főorvos.

A toxikológus kiemelte: a fiatalember MDPV-t, vagyis egy fogyasztószer módosított változatát használta. Négy-öt héten keresztül tartósan, intravénásan fogyasztotta ezt a szert. A főorvos szerint a fiatalembernél már kialakult a függőség is. A szer egyébként néhány hét használat után már halált okozhat.

Az MDPV stimulásként viselkedik, hatását a kokainéhoz hasonlítják. A szer elfogyasztása után szapora szívverés, eufória, éberség, izgatottság alakul ki, de nagy mennyiségben fogyasztva akár pánikrohamot is okozhat.

A dizájner drogok olyan vegyületek, amelyeket a tiltólistán szereplő anyagok kisebb módosításával állítanak elő, így a törvény nem szankcionálja forgalmazásukat, de hatásuk a kábítószerekéhez hasonló. Magyarországon 2000 körül jelentek meg a dizájner drogok, és szakemberek szerint nagyon gyorsan terjedt el a fogyasztásuk, mert legálisak, könnyen beszerezhetőek és olcsóak. Hermon Mihranian addiktológus szerint már a nagyobb általános iskolások egy része is kipróbálhat ilyen szereket.

Az Országgyűlés előtt már van egy tervezet, amelynek elfogadása esetén tiltólistára kerülnének a dizájner drogok, és büntethető lenne árusításuk is. Várhatóan január elsején lép életbe egy jogszabály módosítás, amellyel megtiltható lenne a dizájner drogok árusítása. Téglási Kristóf, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium főosztályvezetője az InfoRádiónak elmondta: a büntető törvénykönyv szigorítását is szorgalmazzák, és zéró toleranciát hirdetnek meg a kábítószer kereskedők ellen.

Minden harmadik fiatalt érint a probléma

 

Új módon kívánja szabályozni a kormányzat a drogok tiltását, mert a titkos laboratóriumok kilenc naponta hoznak ki új szereket. Ezt a régi szabályozás nem tudja követni.

Az új drogstratégia kapcsán Téglássy Kristóf, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium főosztályvezetője megerősítette Rétvári Bencének, az igazságügyi tárca államtitkárának a közlését, miszerint hatóanyag alapján kívánják szabályozni a kábítószerek tiltását.

A főosztályvezető annyi pontosítást tett, hogy a tervekben szereplő úgynevezett generikus szabályozás azt jelenti: egy meghatározott törzsképletet tennének listára, és amely anyagok ebből leszármaztathatók, azok mind tilalom alá kerülnének. „Ezzel szeretnénk elejét venni annak, hogy egy pici atom ide-oda helyezgetésével, egy kis módosítással kvázi új szereket kreáljanak” – mondta hétfőn a Kossuth rádió 180 perc című műsorában Téglássy Kristóf. A főosztályvezető ezzel kapcsolatban csütörtökön, a Nemzeti Drog Fókuszpont éves jelentését bemutató sajtótájékoztatón pedig úgy fogalmazott, hogy az új nemzeti drogstratégia mellett olyan szabályozás kialakítása is folyamatban van, amely kémiai hasonlóság alapján vonná ellenőrzés alá a különböző hatóanyag-tartalmú szereket.

Negyvenkét új szer egy év alatt

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium munkatársa elmondta, az elmúlt egy évben negyvenkét új szer került a korábbiak apróbb módosítása révén a piacra. Ez azt jelenti, hogy az egyébként nem Európában működő droglaboratóriumok kilencnaponta hoznak ki valamilyen új szert. Ez olyan elképesztő ütem, amit a régi törvényi szabályozással nem lehet követni, ezért kell újat állítani a helyére – nyilatkozta Téglássy Kristóf.

A kábítószer-fogyasztással kapcsolatos 2010-es országképből kiderült, hogy már minden harmadik középiskolás kipróbálta a drogot, és átrendeződés van a kábítószer-fogyasztás piacán. A heroin visszaszorult, az úgynevezett partidrogok viszont erőteljesen előtérbe léptek a fiatalok körében. Ez utóbbiakat is vissza akarja szorítani a tervezett szabályozás, amely különös figyelmet szentel a kisebb módosításokkal nyert új kábítószerek elleni fellépésnek.

Téglássy Kristóf megerősítette, az alkalmi fogyasztókat nem akarják kriminalizálni, tehát nem lesznek tele a börtönök megtévedt kamaszokkal. Az azonban biztos, hogy gátat kell vetni a terjesztésnek, mert például manapság interneten nagyon könnyű hozzáférni különböző kábítószerekhez. Másrészt az is cél, hogy megelőző programok által kikerüljön egy olyan fiatal korosztály, amely már nem nyúl drogokhoz. „Tehát ne is kerülhessenek a fiatalok olyan helyzetbe, hogy brahiból vagy a baráti társaság nyomására alkalmi fogyasztókká váljanak” – mondta a Nemzeti Erőforrás Minisztérium főosztályvezetője.

Forrás: mindennapi.hu

Egy amerikai felmérés szerint egyre több olyan gyermek születik az Egyesült Államokban, akik már világra jövetelkor gyógyszerfüggőségben szenvednek. Ennek oka, hogy egyre több nő válik függővé vényköteles gyógyszerektől. Magyarországon nincs statisztika a gyógyszerfüggő kisbabákról.

 

Bár országos szinten pontos számokat nem lehet tudni, a tudósok úgy vélik, az Egyesült Államokban néhány év alatt a két-háromszorosára nőtt a gyógyszerfüggőséggel születő gyermekek aránya. A kutatás szerint a helyzet Florida államban a legsúlyosabb, mivel ott található az illegális-gyógyszerkereskedelem központja. A USA Today beszámolója szerint míg Florida államban 2006-ban 354 gyógyszerfüggő gyermek született, addig 2010-ben már 1374.

Magyarországon nincs statisztika a gyógyszerfüggő kisbabákról - mondta Zacher Gábor toxikológus, aki szerint egyre kevesebb a kábítószert használó kismamák száma.

Az altató- és nyugtatószereket szedő terhes nők számáról is csak becsült adatok vannak. Összesen 30-40 ezer lehet a függők száma, akik közül természetesen nem mindenki nő és gyermekvállaló.

Zacher Gábor hozzátette: a harmadik függőséget okozó szer az alkohol. Magyarországon évente körülbelül 300-ra tehető azon újszülöttek száma, akik a magzati alkoholszindrómában szenvednek, vagyis édesanyjuk a terhesség ideje alatt is rendszeresen fogyasztott alkoholt.

A toxikológus szerint a függőséggel született kisbabák nagyobb valószínűséggel lesznek később maguk is valamilyen szerfüggők.

A legújabb európai drogjelentés új szereket is említ. A marihuána a legnépszerűbb.

 

A Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) ma tette közzé legfrissebb éves jelentését az európai kábítószerhelyzetről. A kokainhasználat elérhette zenitjét, egyre többen termesztenek otthon kannabiszt, és továbbra is kihívást jelentenek a piacon megjelenő új pszichoaktív anyagok – többek között erre derült fény az internetről magyar nyelven is letölthető kiadványból.

A kábítószer-használat előfordulásának gyakorisága továbbra is magas, de pozitív jelek is mutatkoznak, például a fiatalok kannabiszfogyasztásában. Aggasztó azonban a szintetikus szerek piacának alakulása, illetve az a tény is, hogy a politoxikománia – drog, gyógyszer és adott esetben alkohol együttes fogyasztása – uralkodó helyzetbe került az európai szerhasználatban.

A korábbi években MDMA-t tartalmazó tablettákhoz nehezebb volt hozzájutni – friss adatok szerint újra elérhetők ezek a szerek, és sok új, ellenőrzés alá nem tartozó pszichoaktív anyag is megjelent. Ezek java stimuláns vagy szintetikus kannabinoid. A legnépszerűbb szer azonban továbbra is a kannabisz, melyről a fiatalok vegyesen vélekednek. A legtöbb uniós tagállamban sokan termesztenek otthon is kannabiszt.

A HIV terjedése csökkent, de nőtt az új, helyi HIV-járványok kockázata. A kábítószerrel kapcsolatos halálesetek közt a túladagolások mellett az AIDS, az öngyilkosság és a trauma is szerepel.

Uniós használat

• Kannabisz: valaha fogyasztotta kb. 78 millió fő, a felnőtt lakosság 23,2%-a.
• Az elmúlt évben kb. 22,5 millió felnőtt (6,7%), az elmúlt hónapban kb. 12 millió (3,6%) használta.
• Kokain: valaha fogyasztotta kb. 14,5 millió fő, a felnőtt lakosság 1,2%-a. Az elmúlt évben kb. 4 millió felnőtt (1,2%), az elmúlt hónapban kb 1,5 millió (0,5%) használta.
• Ecstasy: valaha fogyasztotta kb. 11 millió fő, a felnőtt lakosság 3,2%-a. Az elmúlt évben kb. 2,5 millió felnőtt (0,7%) használta.
• Amfetaminok: valaha használta 12,5 millió fő, a fel­nőtt lakosság 3,8%-a. Az elmúlt évben 1,5-2 millió fő (0,5%) használta.

Forrás: metropol.hu

Veszélyes szembetegségek

 

 Az egészségügyi szakma már korábban is javasolta, hogy a cigaretták dobozán azt is fel kellene tüntetni, hogy a dohányzás vakságot okozhat.

Többféle módon is károsítja a látást a dohányzás, számos szembetegség esetében megtöbbszörözi a vakság kialakulásának veszélyét az, ha valaki cigarettázik – erre hívta fel a figyelmet dr. Németh János, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója a Dohányzásmentes Nap alkalmából.

Szürkehályog és idegelváltozás

A vakság kialakulásának egyik leggyakoribb oka az úgynevezett időskori makuladegeneráció (age-related macular degeneration, AMD), amely során a szem ideghártyájának éleslátásért felelős területe károsodik. A betegség előfordulási gyakorisága 2-4 százalékos, azonban 74 éves kor felett már minden harmadik embert érint.

A dohányzás három-négyszeresére növeli az időskori makuladegeneráció miatt kialakuló vakság veszélyét, így ez a káros szenvedély az AMD legfontosabb, befolyásolható rizikófaktora – hangsúlyozta dr. Németh János.

A dohányzás hatással van a szürkehályogra is: napi húsznál több szál cigaretta elszívása két és félszeresére növeli a szemlencse elszürkülésével járó betegség kialakulásának esélyét. A cukorbetegség szövődményeként kialakuló szemideghártya-elváltozás a második leggyakoribb vaksági ok, a dohányzás miatt az erekben kialakuló oxigénhiány ebben az esetben is felgyorsíthatja a romlást. A cigaretta ugyanakkor több ritka, kevésbé ismert szembetegség lefolyására is negatív hatással van, a látóideg elhalásával járó és végleges vakságot okozó úgynevezett elülső ischaemiás optikus neuropátia például tizenhatszor gyakoribb a dohányzóknál.

Veszélyes a monitor előtt füstölni

Mindezek ellenére dr. Németh János szerint nem kap elég hangsúlyt a dohányzás és a látásvesztés összefüggése, és ez nem csak magyar probléma. Egy nemzetközi felmérés szerint tízből hét dohányos azt mondta, ha tudta volna, hogy káros szenvedélye akár vaksághoz is vezethet, az megkönnyítette volna a leszokást. „A leszokásban tehát a vakság elkerülése legalább olyan erős motiváció lehet, mint a tüdőrák, a szívinfarktus vagy éppen az agyvérzés veszélye. Ezért javasolta a szakma már korábban is, hogy a cigaretták dobozán azt is fel kellene tüntetni, hogy a dohányzás vakságot okozhat” – mutatott rá dr. Németh János.

A dohányzás egyébként külsőleg is árt a szemnek, a füsttel a levegőbe kerülő négyezer égéstermék nagy része toxikus, a szemfelszínre kerülve irritációt, szemvörösödést és kötőhártya-gyulladást okozhat. Ebből a szempontból a száraz szembetegségben szenvedők, illetve a sok időt számítógép-monitor előtt töltők különösen veszélyeztetettek.

Forrás: mindennapi.hu

Interjú Orsolics Zénóval, a Kamaszszerviz Team programvezetőjével

 

 Új drogok, új kihívások, állandó kamaszproblémák. Hogyan lehet odafigyelni egy fiatalra? Mit érdemes tenni, ha már kiderült, hogy baj van? Interjú.

 

– Mik a legjellemzőbb kamaszproblémák ma?

– Jelenleg drog miatt keresnek meg legtöbben. Ezen belül is a dizájner drogok okozzák a legtöbb ptoblémát, illetve azok a viselkedési változások, amit ezek kiváltanak. Dühkitörések, ingerültség, nem jár suliba, kezelhetetlen. Elsősorban problémás kamaszokkal foglalkozom. 12-13 éves gyerekektől 18-20 éves korig. Elsősorban valamilyen függőséggel, szenvedélybetegséggel szoktak megkeresni. Ez lehet drog, alkohol, Internet, játékszenvedély, vagy magatartásbeli problémák, dühkitörések, agresszió. Nem tanul a gyerek, nem jár suliba, kimarad a suliból. A problémával általában a szülő keres meg, őt fogadom és meghallgatom. A kamaszok ritkán kérnek maguktól segítséget, és nem akarnak „orvoshoz” sem menni.

– A tapasztalataid szerint veszélyeztetettebbek-e a mostani kamaszok, mint például tíz évvel ezelőtt?

– Mindenképpen. Gyorsabb a világ, nagyobb a válság, nagyobb a stressz a társadalomban. És egyre több az olyan inger, amiben azt sulykolják, hogy „te vagy a fontos”, csak az a fontos, hogy jól érezd magad. A drog gyors kielégülés, instant boldogság. Beveszem, benyalom, beszívom és rögön jó. Arra a rövid időre, mert hosszú távon nyilván nem.

– Vannak-e jellemző családi körülmények, ami miatt fokozottan veszélyeztetett lehet egy kamasz?

– Nem feltétlenül lesz drogos a gyerek, de veszélyeztetett, ha elváltak szülők, a kétkeresős családmodell, a középső gyerek, az önállótlan életvezetés. Azt látom, hogy kevéssé nevelik önállóságra a gyereket, és ez a melegágya az anyagozásnak. Sokszor a szülő képtelen meghúzni a határokat. Azért mert így kompenzálja azt, hogy sokat dolgozik, nincs elég ideje a gyerekre. Ezért lelkiismeret-furdalása miatt sok mindent megenged neki. És ha túl sokat játszik, túl sokat szív, akkor meg az a baj.

– Hogyan lehet segíteni?

– Egy segítői kapcsolaton keresztül. Fontos, hogy szimpatikus és hiteles legyek neki, különben nincs értelme. Szoktam mesélni a saját életemről, hogy én is ex-anyagos vagyok. Elindul egyfajta bizalomépítés a srác és köztem, hogy egy idő után el tudja mondani a problémáit, meg tudjon nyílni. Azt feltételezzük, hogy aki valamilyen anyagot használ rendszeresen, és nem csak buliból próbálja ki, akkor valamit pótol ezzel. Amit esetleg otthon nem kap meg. Mindig fellelhetők ilyenkor a családi problémák, elvált szülők vagy kétkeresős családmodell, ahol kevés idő jut a gyerekre. Szoktak lenni feldolgozatlan traumák, krízisek egy-egy család életében. De általában jól szituált, normális családok keresnek, ahol a szülők sokat dolgoznak, és többet kéne foglalkozniuk a gyerekkel.

– Tapasztalataid szerint mi a hatékony?

– Kialakítok vele egy segítői, bizalmi kapcsolatot, és ezen a kapcsolaton keresztül tudok neki tanácsot adni, helyzetekbe belevinni. Viszem őket pecázni, kalandparkba, olyan helyekre, ahol lehet terápiázni. A jó része beszélgetés. De vannak feladatok, tesztek is. A segítség a segítői kapcsolaton keresztül valósul meg. Nagyon sok helyzetben együtt él a család, mégsem tudnak beszélgetni. Van, amikor ilyen alapdolgokra kell megtanítani őket, hogy esténként üljenek le öt percet beszélgetni, és hallgassák meg egymást. Csúcspont, mélypont, mi volt jó aznap, mi volt rossz.

– Hogyan kell figyelni egy kamaszra?

– A kamaszkor problémákkal telített időszak. Az ember próbál kapcsolatot teremteni, hormoningadozása van, ismerkedik a világgal, próbálgatja a határait. Ha egyáltalán nem beszélünk drogról, akkor is lehet, hogy dührohamokat kap, érzelmileg nagyon szélsőséges, lóg a suliból. Ha emellett drogozik is, akkor ez még jellemzőbbé válik. Ilyenkor a kortárshatás a legnagyobb. Amit a kortársak tesznek, az a jó, stílusban, öltözködésben, viselkedésben. A mai világban abszolút benne van a pakliban, hogy bárki kipróbálhatja a kábítószereket, akár az én gyerekem is. Nincs abszolút védettség a kíváncsiság ellen.

– Mit tehet a szülő?

– A legfontosabb része az, hogy milyen a kapcsolat a gyerekkel. Az az ideális, ha őszinte, nyílt kapcsolat van köztük. Ez viszont nagyon szubjektív, hogy mit nevezünk annak. A szülőnek éreznie kell, hogy mikor kezd félrecsúszni a dolog.

– Milyen a nyílt kapcsolat?

– Azt nem kamaszkorban kell elkezdeni felépíteni, akkor már elég késő. Szépen lassan meg kell ismerni a gyerekemet, ahogy felnő, kisgyermekkortól kezdve. Mit szeret, mit nem szeret, milyen személyiségű. Gyorsan illeszkedik-e be egy közösségbe vagy lassan, visszahúzódó vagy nyitott-e. Kikkel ismerkedik, kikkel van szívesen, mi érdekli. Ha ez folyamatosan megy, akkor mire 15-16 éves lesz, már nagyjából fogom tudni, hogy milyen a gyerekem.

– Miről lehet konkrétan felismerni, hogy egy fiatal rendszeresen kábítószert használ?

– Ha valakinek lóg a gyereke a suliból, az ne rohanjon rögtön a drogambulanciára. De ezek lehetnek az első jelek, a romló tanulmányi eredmény, az érdektelenség. Régen, a kilencvenes évek végén mindig azt mondtuk, hogy a pupilla árulkodik, vagy nagyon szűk, vagy nagyon tág, de ezeknél a dizájncuccoknál már nem így van. Inkább a viselkedésre érdemes figyelni, a nagyon nagy hangulatingadozásokra. A pénzkezelésre is érdemes odafigyelni. A családon belüli lopásokra, ami jellemző, hogy a pénztárcából eltűnnek kisebb-nagyobb címletek. Heti szinten, vagy sűrűn előfordul, ez is jellemző jel.

– Az alkohol mennyire jelent problémát a mai tizenéveseknek?

– Örül a szülő, ha csak alkoholizál a gyerek. A drogokkal kapcsolatban pedig az a legnagyobb félelem, hogy ezeket az anyagokat nem ismerjük. Az már most látszik, hogy a rendszeres használat sokkal hamarabb leamortizálja a srácokat, mint a mi időnkben. Míg egy heroinista azért évekig tudta úgy nyomni, hogy a végén nagyon gázul nézett ki, most egy 4MEC-es srác két-három hónap alatt nagyon durván néz ki. A kontrollvesztés még erőteljesebben jelentkezik. Egyre hamarabb és egyre gyakrabban használják.

– Az, hogy hogyan szerzik be a cuccot, mennyiben változott a régebbi drogozáshoz képest?

– Ez sem úgy működik, mint régen, hogy vannak a dílerek. Hanem minden második harmadik srác árul is. Egymás közt terítik, mindenki egy kis díler is. És ezek jórészt a dizájn anyagok, biofű, spice, füstölő, 4MEC, F1, M2, MDPV, van ötven-hatvan fajta. A klasszikus drogok abszolút visszaszorultak. Talán az amphetamin és a fű megy még.

– Ha a kortárs hatás ennyire erős, és mindenhol ott vannak ezek a szerek, akkor hogyan lehet figyelni rájuk?

– Mivel fiatalok és későn érnek, ezért vágynak a biztonságra, a szülői védettségre, a családi kényelemre. Könnyen rehabilitálhatók ebbe a családi védettségbe. Ezek a cuccok nagyon ijesztően lepusztítják őket, ijesztőek a fizikai és idegrendszeri tünetek. „Ráparáznak” mindenre, elfelejtenek mindent, összezavarodnak. Mivel fiatalok és szeretnek élni, szeretnének jól kinézni, ez lehet visszatartó erő. A családi védőháló a legfontosabb. A szülőknek mindig van befolyásoló ereje, csak lehet, hogy rosszul közvetítik. A szülőnek is össze kell szednie magát, és akkor vissza tudja hozni a gyereket.

– Egy keresztény, stabil értékrenddel bíró család védettebb a drogoktól?

– Azt hinné az ember, hogy sokkal védettebb, de nem feltétlenül így van. Volt már olyan tapasztalatom, hogy hívő, sokgyerekes családból érkezett a kliens. A keresztény nevelés alatt általában vallásos nevelést szoktak érteni, ami főként a külsőségekre koncentrál. Kamaszkorban kevesen térnek meg, inkább a kereső fázis jellemző és a kitörési vágy. Hosszú távon biztos nagyobb védettséget nyújt, de mindenhol lehetnek kisiklások. Minden azon múlik, mennyire őszinte a kapcsolat a gyerekkel, mennyire ismeri a szülő a gyermekét, mennyire értik meg egymást.

 

Designer drogok: Hivatalosan nem kábítószerek, mégis ugyanazt a hatást váltják ki, mint tiltott „társaik”. Mivel hivatalosan csak az számít kábítószernek, amit felvettek a kábítószerek jegyzékébe, ezért ezeken az anyagokon minimális kémiai változtatásokat hajtottak végre. A tudatmódosító hatás természetesen megmarad, de a büntetőjog eszközeivel már nem tudnak fellépni ellenük.

Forrás: mindennapi.hu - Kubiszyn Viktor

A mániás depresszió noha gyógyszerrel jól kezelhető, a beteg egész életét végigkíséri. Félő, hogy egy mélyebb hullámvölgy során a depressziós egyszerűen kiszakad a társadalomból. Rados Virág Bipoláris című könyvének és Babarczy Eszter Búra elnevezésű projektjének hála a bipoláris zavarban szenvedők egyre többször szembesülhetnek vele: nincsenek egyedül.  

„A cirmos cica magára maradt. Nemiségétől megfosztva, játszótárs nélkül. Én lettem az egyetlen lény, akivel kapcsolata lehetett volna. Egy pillanatig nem ült meg nyugton, állandóan az ölemben akart lenni, hogy ott dagasszon, doromboljon. Ám engem ez egyre inkább idegesített. Újra és újra ledobtam a padlóra, de ő minduntalan visszaugrott. Tűrhetetlen volt. Kicsuktam szegényt az előszobába, onnan nyávogott keservesen. Odabent csak én maradtam és a fehér macska. Az összekuporodott a sarokban, időnként szúrósan felém pillantott. Társaságában magányosnak éreztem magam.”

Az idézet Rados Virág Bipoláris – Egy mániás depressziós nő regénye című könyvből való, amely jól érzékelteti a betegség kettősségét, a mély depressziót és a nyughatatlan mániás állapotot, a kilátástalanság és a kezelhetetlen eufória váltakozását. A két véglet közötti hangulatingadozás felőrölheti a beteget, amennyiben nem kap megfelelő kezelést és odafigyelést. Annak ellenére, hogy a bipoláris zavar jó ideje ismert, a közbeszédben eddig ritkán esett szó róla, kevesen vállalják nyilvánosan, vagy akár környezetük előtt betegségüket. Régebben a betegek többsége a megfelelő kezelés hiányában öngyilkosságot kísérelt meg.

A szerző és könyve Fotó: facebook.com

A legtöbb páciensnél már tizenéves korban jelentkezhetnek a tünetek. Ezeket a panaszokat gyakran pubertáskori zavaroknak tulajdonítják, és nem ritka, hogy a helyes diagnózist csak 25-40 éves kor között állítják fel az orvosok. A bipoláris zavar a teljes népesség körülbelül egy százalékát érinti, így egyes becslések szerint Magyarországon százezren, az Amerikai Egyesült Államokban mintegy 3 millióan szenvednek tőle.

A betegség elfogadásának első lépése, hogy tudomásul veszik a létezését, foglalkoznak vele, beszélnek róla. Ezt segítheti többek között Rados Virág nemrég megjelent könyve is, amely az írónő személyes tapasztalatain alapulva enged bepillantást egy mániás depresszióval küzdő fiatal nő mindennapjaiba.

„Az üvöltözéstől egész berekedtem. Hanyatt feküdtem a szőnyegen. Nagy, fehér kaput láttam magam fölött, szélei úgy ragyogtak, mintha a világ minden fényessége ott rejtőzne az ajtószárnyak mögött. Úgy éreztem, át kell rajta jutnom, bármibe kerüljön is. Vártam a csodát” –hangzik el a könyv főszereplőjétől, Péceli Ritától, aki gyógyíthatatlan mentális beteg, és az erre való ráébredésétől kezdődik a történet. A főszereplő megéli az összes hullámvölgyet, megjárja többször a kórházat, hónapokra elszigetelődik az embereketől és a világtól, amelyben élt, többször kiszalad a lába alól a talaj. Újra és újra körforgásszerűen éli át a tüneteket, míg végül eljut az elfogadás állapotáig, és megtanul élni a betegségével. Az odáig vezető út azonban többéves folyamat, több mániás és depressziós időszakkal megtűzdelve. Az író szubjektív ábrázolásmódjának hála a betegségben személyesen vagy közvetve érintett olvasó is magára találhat a történetben, felismerheti, hogy van kiút, és a betegsége kezelhető.

Nincsenek egyedül

Rados Virág nem az első és egyetlen, aki felismerte és a nyilvánosság előtt is vállalta mentális betegségét, és aki szívügyének tekinti, hogy a közvélemény felismerje a pszichés betegségek valódi súlyát. Babarczy Eszter publicista, filozófus, aki maga is beteg, 2000-ben alapította meg a Búrát, miután amerikai tartózkodása alatt azt tapasztalta, hogy a tengerentúlon már működnek olyan információs portálok, önsegítő fórumok, ahova pszichés gondokkal küzdő emberek fordulhatnak névvel vagy név nélkül. „Arra gondoltam, hogy nekem is sokat segített volna egy ilyen oldal kamaszkoromban, ha tudtam volna, hogy vannak mások is, akik ezzel a betegséggel küzdenek, és nem vagyok szörnyeteg” – mondta Babarczy Eszter a hvg.hu-nak.

Az oldal eredeti célja a tájékoztatás volt, hogy azoknak a betegeknek, akiknél felállítottak a diagnózist vagy gyógyszert kaptak, segítsen megérteni, hogy pontosan mi is történik velük. „Hogy ne mondhasson nekik bármit az orvos, tudjanak mit kezdeni az információkkal” – mondta Babarczy.

Az oldal indulása óta eltelt tizenegy évben azonban kicsit megváltozott a helyzet, sok minden érhető már el az interneten, gyakran bulvárosítva, hetilapokból, női magazinokból. Sőt, már működnek webdoktorok is, így az oldalon most az információ szelektálása is fontos szerepet kapott, akárcsak a hirdetések és a kuruzslók kiszűrése. A felhasználók találhatnak a portálon betegségleírásokat, gyógyszerlistát, linkeket, válogatott újságcikkeket, video- és képanyagokat a pszichés betegségekhez kapcsolódóan.

Az információs portálra időközben ráépült egy közösségi oldal is, fórumokkal, blogokkal. A közösségnek van egy magja, amit körülbelül 50 ember alkot, de rendszeresen regisztrálnak újak is. Havonta tízezer egyedi látogatója van az oldalnak, napi három új felhasználó. Sokan csak olvassák, túlnyomó többség keres valami infót az oldalon és 60 százalékuk meg is találja.

A honlap mindig annyi költségből üzemel, amennyit az ötletgazda és egyben üzemeltető Babarczy Eszter bele tud fektetni, de tavaly sikerült elnyerniük a Norvég Civil Alap támogatását is, amelynek köszönhetően tovább fejleszthettek.

Babarczy Eszter. Felvállalta Fotó: Berki Beáta

Kikiabálhatják, ami fáj

„Nagyon összetett dolog, vannak fórumok, blogok, zárt és nyitott közösségek, ahol anonim módon, de névvel is lehet tanácsot kérni, beszélgetni, segíteni egymást” – mondta Babarczy Eszter. „Ijesztő lehet egy külső szemlélő számára betévedni egy ilyen fórumra, ahol lehet, hogy valaki éppen annyira mélyen van, hogy öngyilkos akar lenni, vagy arról ír, hogy vagdossa magát. De a szabály az, hogy mindent ki lehet mondani. A legkétségbeesettebb emberek írnak a legtöbbet, ez pedig nagy felelősség.”

Ha valaki bejelenti a fórumon, hogy éppen most fogja megölni magát, akkor annyit tehetnek – mondja Babarczy –, hogy kihívják rá a rendőrséget, ezért regisztrációkor fontos, hogy mindenkitől kapjon valamilyen elérhetőséget. Volt már olyan is, hogy vaklárma volt, kiment a rendőrség egy téves riasztáshoz, de olyan is előfordult, hogy valakire valóban rá kellett törni az ajtót és mentőt hívni.

Szakorvos is szokott tanácsokat adni az oldalon, de ez is pénz függvénye, most egy évig Ratkóczi Éva segítette a fórumozókat, ami Babarczy szerint nagyon sokat jelentett a Búrának, de a doktornőt is csak a Norvég Alap által nyújtott támogatásból tudták tíz hónapon át foglalkoztatni. Emellett olyanok is regisztrálhatnak a fórumon, akik a felhasználóknak segítenek eljutni a megfelelő szakemberekhez. „Egész címlistát gyűjtöttünk már össze, hogy hova fordulhatnak azok, akiknek segítség kell. A segítők sokszor figyelmeztetik is a felhasználókat, ha úgy tűnik, erre van szükségük. Online terápia nincs az oldalon, csak tanácsokkal tudunk szolgálni, saját tapasztalatból, szakmailag nem is lenne vállalható egy ilyen online kezelés” – így Babarczy.

A fő cél az, hogy ha valaki nagyon lent van, akkor biztatjuk, megpróbáljuk egyben tartani, mert az a legfontosabb, hogy ezek az emberek ne essenek ki a társadalomból, inkább kiabálják ki, ami fáj, itt a Búrán van erre lehetőségük.

Babarczy Eszter szerint vannak sikertörténetek is, amikor valaki annyira rendbe jön, hogy maga is segítővé válik, de elmondása szerint, aki kikerül a Búra alól, az általában nem jár vissza, és ez nem is lenne jó. „Többen megházasodtak, jó állást, diplomát szereztek. Ők többnyire eltűnnek az oldalról, folytatják az életüket, úgy, ahogy azt kell.”

Forrás: hvg.hu - Orcifalvi Anna Nóra 

 Vajon sikerül-e nekik a marihuána használatukat felhagyni vagy csökkenteni a kannabiszpont  segítségével?

 

"25 évesen, a belváros közepén, a hetedik kerületbe szűkülve élem mindennapjaimat. Itt dolgozom, itt eszem, itt lakom, itt fogyasztok. Életformámból adódóan használok gyorsítót, lassítót, legálisat, nem legálisat... Ezt kéne kordában tartani...."-mutatja be magát Amigo, a mértékletes, saját blogjában, ahol vállalta, hogy nyilvánosan kipróbálja a kannabiszpont 4 hetes online önsegítő programot.

Míg Amigo november 15-én, kedden indított el blogját, Kendertánc ma már  harmadik napja próbálja elviselni sóvárgását leszokóblog-jában:

"Az éjszaka keserves volt. Nehezen aludtam el, izzadtam , mint egy ló a száz kilós cigány alatt. Ráadásul álmodtam valami borzasztót, amiből egy kiáltással ébredtem fel. Pisilni kellett, de nem mertem kimenni wc-re...Reggelre mindenem vizes volt, a hálóingem, a párnám, a takaróm. Kellemetlen..."

Naponta megnézzük, hogy mit jegyzett fel blogjába a két blogger, aki vállalta, hogy honlapunkon is megoszthatjuk blogjukat. A napi feljegyzés, a naplószerű bejegyzések a kannabiszpont 4 hetes önsegítő program egyik módszertani alapját képezik.Ha bizonytalan vagy, vajon Neked szól-e ez a program, vagyis magad is problémás marihuána használónak tarthatod-e magad, válaszolj 16 egyszerű kérdésre, hogy megtudd, hányadán álltok Te meg FŰ?!

További részletek a kannabiszpont önsegítő programrólitt!

Eredeti  blogger-felhívásunk szövege itt olvasható. Csatlakozzatok!

 

Kedves Kollégák, Érdeklődők !

 

Az ADDICTUS Műhely legközelebbi összejövetelét 2011. november 29-én, kedden tartja

Kezdés:

intézményi referenseknek 10 h, egyéb érdeklődőknek 11 h

 

Meghívott vendég : Némethné Balogh Katalin, aki a Református Iszákosmentő Mozgalom munkájáról és a KÉK KERESZT csoportokról fog előadást tartani. A Magyar Kékkereszt Egyesület rövid története: Az első magyar Kékkereszt Egyesület alapítója egy azelőtt rendkívül iszákos újvidéki iparos volt a múlt század végén, aki külföldi útja során a Nemzetközi Kékkereszt szervezettel kapcsolatba kerülve megismerte és befogadta a gyógyító evangéliumot. Iszákosságától megszabadulva elhatározta, hogy felkarolja alkoholista embertársai sorsát érintkezésbe lépve a svájci Kékkereszt szervezettel.  Újvidéken megalapította a Kékkereszt Egyesületet. Az időközben a budapesti evangéliumi körökben is megindult iszákosmentö mozgalom , 1899-ben megalakult a Kékkereszt Egyesület. 1919-ben a kommunisták betiltották az egyesületet, de 1921-ben újraszerveződve a Kékkereszt tovább folytathatta munkáját egészen 1948-ig, amikor a hatalomba lépő kommunisták ismét betiltották. A gyógyító munka a magyarországi Evangélikus Egyházban folytatódott 1953-ig, ezután azonban már csak 1981-ben kezdődhetett újra a magyarországi Református Egyházban szerveződő Református Iszákosmentö Misszió (RIM) megalakulásával. 1989-ben - ismét a svájci Kékkereszt szervezettel karöltve - megalakult (újra) az első Kékkereszt csoport a RIM-ben, majd 1993-tól ismét önálló egyesületként folytathatja tevékenységét szoros együttmüködésben a RIM- mel oly módon, hogy az együttesen vállalt gyógyító munka eredményeképpen "szabaduló" iszákosok, és más szenvedélybetegek utógondozását a Magyar Kékkereszt Egyesület országos hálózata segíti. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Kérjük az intézményi referenseket, hogy esetleges távolmaradásukat jelezzék a főreferensek felé!

 

Az amerikai Drogellenes Nemzeti Intézet szerint a dohányzás lehet az első lépés, amely a későbbi drogfogyasztáshoz vezethet. 

 

A New York-i Columbia Egyetem kutatói a Science Translational Medicine című szaklapban számoltak be arról az egereken végzett kísérletről, melyből kiderült, hogy azok a rágcsálók, amelyek legalább egy héten át nikotint kaptak az ivóvizükbe, fogékonyabbá váltak a kokainra.

A háttérben a nikotinnak egy eddig fel nem ismert hatása áll, miszerint képes megváltoztatni a DNS-molekulák szerkezetét, és átprogramozni bizonyos géneket, melyek a függőség – és főleg a kokain irányába mutatott függőség – kialakulásáért felelősek.

Annak érdekében, hogy kiderüljön, vajon emberekben is hasonlóan működik-e mindez, a szakemberek egy 2003-as idevágó tanulmány statisztikai adatait nézték át, melyekből szintén az derült ki, hogy a kokainfüggőség azokban alakult ki a legerősebben, akik drogfüggőségük előtt már dohányoztak.

Az egereken végzett kísérletek eredményeiből az következik, hogy ha a nikotin ugyanilyen hatással van az emberekre is, akkor egy hatékony dohányzásellenes kampány nem csupán a cigaretta kártékony következményeitől védené meg az embereket, de a kokain és egyéb illegális drogok használatának terjedését is meg tudná gátolni.

Eric Kandel, a Columbia Egyetem Orvosi Központjának kutatója, a tanulmány szerzője elmondta, hogy a nikotin kapudrogként való működésének felfedezése abban is segítséget nyújthat, hogy a szakemberek jobban megértsék, miként működik ugyanez az alkohol és a marihuána esetében.

Forrás: egeszsegkalauz.hu