Kimaradt a tűcsere program és az ártalomcsökkentés a nemzeti drogstratégiából, ezzel pedig növekedhet a HIV és a hepatitis járvány kockázata is - derült ki a TASZ által szervezett III. Ártalomcsökkentő konferencián. 

Míg Nyugat-Európában az ártalomcsökkentés már széles körben elterjedt, és számos városban orvosilag ellenőrzött drogfogyasztói szobák is léteznek, addig Magyarországon a kormány által előkészített drogstratégia tervezetének szövegéből még a tűcsere kifejezés is hiányzik - hangzott el a Társaság a szabadságjogokért (TASZ) harmadik alkalommal szervezett ártalomcsökkentő konferenciáján. Az ártalomcsökkentés azokat az egészségügyi és szociális tevékenységeket jelöli, amelyek az életet és egészséget fenyegető kockázatokat moralizálás és ítélkezés nélkül csökkentik – így például steril tűket és fecskendőket osztanak a drogfogyasztók körében, míg a használtakat begyűjtik, vagy éppen kondomokat juttatnak a szexmunkásoknak.

A végleges formáját még mindig el nem nyerő, de rövidesen a parlament elé kerülő drogstratégia – csökkenő finanszírozási kilátások mellett – jóval kevesebbet foglalkozik az ártalomcsökkentés kérdésével, mint a 2009-ben teljes szakmai támogatással elfogadott, de a kormány által „vállalhatatlannak” minősített és elutasított nemzeti drogstratégia. A drogmegelőzésre és kezelésre fordított költségvetés drasztikusan – két év alatt harmadára – csökkent, a szervezeteknek gyakran még a már megítélt idei pályázatokat sem fizetik ki.

Fotó: Müller Judit

Sárosi Péter, a TASZ drogpolitikai programvezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdasági világválság aránytalanul sújtja a kiszolgáltatott, kirekesztett csoportokat, köztük a drogfüggőket, hiszen az őket segítő szolgáltatásoktól vonják el a legtöbb pénzt a kormányok. A drogpiacon emellett tucatszámra jelennek meg az új dizájner drogok, amiket hiába tiltanak be, csak még több eddig ismeretlen szer jelenik meg a helyükbe – a fogyasztásuk pedig eddig ismeretlen egészségügyi kockázatokat hordoz.

Prof. Dr. Rácz József, a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke rámutatott arra, hogy a dizájner drogok injektálásának terjedése miatt jelentősen többen oszthatják meg egymással a használt tűket, fecskendőket – ezáltal nő a fertőzések kockázata. Az ellátórendszer közben még mindig aránytalanul működik: az elterelés következtében rengeteg alkalmi kannabisz-fogyasztó kerül ellátásba, miközben az igazán problémás szerfogyasztók gyakran nem jutnak el a kezelésig.

Dr. Szemelyácz János pszichiáter, a pécsi INDIT Alapítvány kuratóriumi elnöke az ártalomcsökkentés fejlesztésének lehetőségeiről beszélve elmondta, az ártalomcsökkentők Magyarországon még mindig a tiltott, a tűrt és a támogatott határmezsgyéjén mozognak, az ugyanis még mindig nem tisztázott például, hogy jogszerű-e a steril tűk és fecskendők cseréje a drogfogyasztók körében.

Müller Éva nemzeti kábítószerügyi koordinátor (Nemzeti Erőforrás Minisztériuma) elmondta, hogy a drogstratégia kialakításáról szóló egyeztetés során mindenki véleményét figyelembe vették, és bár koncepcionális változtatás nem történt, a javaslatokat beépítették a még készülő dokumentumba.
 
Szemelyácz János azonban több hiányt is megfogalmazott, így például azt, hogy a drogstratégia nem tér ki a kezelés esetében a kliensek elérése, nem veszi figyelembe a speciális csoportok igényeit és nem foglalkozik sem a HIV járvánnyal, sem azokkal a fiatalokkal, akik a tilalom ellenére is kábítószereket akarnak használni. Aggodalmát fejezte ki a már megnyert TÁMOP pályázati összegek kifizetésével kapcsolatban, amely hónapok óta tolódik, ezzel a szervezetek életben maradását veszélyezteti.

Topolánszky Ákos, az NDI korábbi igazgatóhelyettese és a korábbi drogstratégiák egyik kidolgozója a tervezet céltételezéseiből szintén hiányolta a tűcserét és a túladagolások megelőzését, amik nélkül nem lehet releváns az egészséges élet értékének visszatérő hangoztatása.

Sárosi Péter a koncepcióval kapcsolatban nehezményezte, hogy a még a jelenlegi katasztrofális költségvetési helyzetben sincsenek kijelölve a prioritások, amiből láthatnánk, hogy melyik terület mennyiből gazdálkodhat. A MADÁSZSZ képviseletében Varga Mónika arra figyelmeztetett, hogy a szubsztitúciós kezelések és a tűcsere programok beszűkülésével úgy járhatunk, mint Románia, vagyis komoly HIV és hepatitis járványt kockáztatunk. 

Forrás: hvg.hu 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.