Magyarországon már harmadik éve csökken az öngyilkosságok száma, és mára elérte a 2006-os szintet – állítja Németh Attila, a tavaly nyáron megnyílt Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet főigazgató főorvosa. A hiánypótló szolgáltatásokat nyújtó centrumban több speciális – például evészavarok vagy játékszenvedély kezelésére alkalmas – részleget alakítottak ki, s hamarosan létrejön egy, az agresszív betegek ellátására szakosodó, kiemelt biztonsági fokozatú osztály. Bár az utóbbi években az ellátás minősége javult, még nem örülhetünk felhőtlenül, ugyanis a magyar lakosság egynegyede küzdött élete során valamilyen pszichiátriai betegséggel.
Lassan egy éve, hogy ismét van országos pszichiátriai intézetünk, amelyre a szakma és a társadalom a lipótmezei ideg- és elmegyógyászati központ 2007-es bezárása óta várt. Az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) tavaly júniusban a Nyírő Gyula Kórházban nyitotta meg kapuit, s összesen 334 pszichiátriai és 87 addiktológiai ágyon fogadja a betegeket.
– A pszichiátria és addiktológia spektrumába tartozó valamennyi betegséget kezeljük, s most már nemcsak a hozzánk tartozó kerületekből, hanem az egész országból fogadunk pácienseket – fogalmazott lapunknak Németh Attila pszichiáter, az intézmény főigazgató főorvosa. Az OPAI-ban a pszichiátriai osztályok speciális profilokkal rendelkeznek, többek között evészavarokra és kényszerbetegségekre szakosodott terápiás részlegeket alakítottak ki. Az addiktológián megnyílt a játékszenvedélyesek és alkoholfüggők kezelésére alkalmas, az amerikai Minnesota-modellre épülő terápiás egység, ahol – a főigazgató szavai szerint – a cél, hogy a függőséggel küzdők elkezdjenek másként gondolkodni. – A játékszenvedélyesekre jellemző, hogy van „biztos szisztémájuk”, a vesztésnél pedig azt gondolják: majdnem nyertem, s ha lett volna még tízezer forintom, akkor biztosan visszaszereztem volna a teljes veszteséget. Bár ezek a betegek a játék után kijózanodnak és megbánják, hogy ismét a teljes fizetésüket vagy még annál is többet eljátszottak, ez a fázis csak pár napig tart, majd ismét érzik a késztetést a játékra. Ebből az ördögi körből kell őket kiszabadítani – mondta a pszichiáter. A pácienseknek egy szigorú, bentlakásos, csoportfoglalkozásokra épülő intenzív terápián kell aktívan részt venniük. Egy csoport 10-12, maximum 15 fővel működik, és ide csak azok kerülhetnek be, akik motiváltak a változásra. Németh Attila megjegyezte, a játék- vagy alkoholfüggőség kezelése nagyon nehéz, s kérdés, hogy a terápiás siker, az absztinencia – a tartózkodás – milyen hosszú ideig áll fenn. Az igazi eredmény az, ha utóbbi élethosszig tart, ám ehhez rendkívül nagy akaraterőre van szükség. Tisztában kell lenni azzal, hogy bármikor visszaeshet az érintett.
Az evészavarokkal foglalkozó részleg ugyan viszonylag kevés, egyszerre 3-6 beteget tud fogadni, az ide bekerülőkkel egy speciálisan képzett gárda foglalkozik. Az igény persze jóval nagyobb lenne, hiszen a testképzavarral kapcsolatos kórképek, elsősorban a falásrohamokkal járó bulímiás esetek száma egyértelműen nő, főleg az egyetemista korú lányok körében. Az intézet szakambulanciáján a pszichoonkológiai rendelésen a daganatos betegek pszichoterápiás ellátása zajlik, ezenkívül elindítottak egy szexuálmedicina szakrendelést is pszichiáter és belgyógyász vezetésével, amely az országban egyelőre csak itt működik.
Bár a pszichiátriai ellátottak legnagyobb része egyáltalán nem veszélyes a környezetére, az intézetnek fel kell készülnie a kivételes esetekre is. Várhatóan 2016-ban megkezdi működését a 30 férőhelyes kiemelt biztonsági fokozatú pszichiátriai osztály, ahol az olyan agresszív, még a hagyományos zárt részlegen sem kezelhető betegekkel foglalkoznak majd, akik veszélyt jelentenek a betegtársakra vagy a személyzetre. A részlegen egyszemélyes kórtermeket, vandálbiztos mosdót, zuhanyt, kilincset, bútorokat helyeznek el, s az itt tartózkodók kezelését nagyszámú személyzet biztosítja. Erre azért van szükség, mert egyre több páciensnél jelentkezik az úgynevezett drogok indukálta pszichotikus állapot. – A közhiedelemmel ellentétben nem a skizofrének jelentik a veszélyt másokra, hanem azok a betegek, akiknél ez az állapot droghasználattal párosul. Ilyenkor az illető kiszámíthatatlanná válik, így váratlan reakciói miatt tapasztalatot és óvatosságot igényel a kezelése – magyarázta Németh Attila. Ha feláll az OPAI-ban az emelt biztonsági osztály, akkor az a jelenleg hasonló funkciót betöltő Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézettel (IMEI) párhuzamosan működik majd. – Az IMEI-be csak azok a bíróság által már elítélt pszichiátriai betegek kerülnek, akik bűncselekményt követtek el, de pszichiátriai betegségükből kifolyólag nem voltak képesek felmérni tettük következményét. Intézetünk osztályán pedig olyan – másokra vagy önmagukra irányuló – súlyosan agresszív betegeket látunk majd el, akiket csak speciális körülmények között lehet kezelni. Ezek a páciensek vagy nem követtek el bűncselekményt, vagy ha igen, erre vonatkozóan még nem született bírói határozat – ismertette a főigazgató. Hozzátette, az itt dolgozó orvosoknak és ápolóknak egyaránt speciális szaktudásra lesz szükségük, és önvédelmi gyakorlatokat is el kell sajátítaniuk. Ezenkívül megjósolható, hogy a személyzet csak nagyobb fizetés ellenében jön a részlegre dolgozni. Németh Attila szemléltetésképpen hozzátette, Angliában egy ilyen osztály üzemeltetésére az egy pszichiátriai betegre jutó tb-támogatásnak megfelelő finanszírozás ötszörösét fordítják.
Szalai Laura - mno
Letölthető, terjeszthető tájékoztató anyagot tett hozzáférhetővé a honlapján az ÁNTSZ a hepatitis A fertőzésről.
A fertőző májgyulladás kórokozója a hepatitis A vírus, mely emberi érintkezéssel, piszkos kézzel, vagy a szennyezett étellel-itallal terjed – emlékeztetnek a honlapon, ahonnan letölthető a megelőzést is segítő word formátumú tájékoztató is.
LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ
Hepatitis A (vírusos májgyulladás)
A fertőző májgyulladás kórokozója a hepatitis A vírus, mely emberi érintkezéssel, piszkos kézzel, vagy a szennyezett étellel-itallal terjed. Emberi széklettel trágyázott, nyersen fogyasztott zöldségek, saláták, part menti vizekben tenyésztett tengeri állatokból készült nyers vagy nem eléggé átfőzött ételek - „tenger gyümölcsei”- is fertőzöttek lehetnek. A vírus a hidegnek ellenáll, fagyasztás sem pusztítja el, emiatt még a fertőzött vízből készített jégkocka és a fagylalt fogyasztása is veszélyes lehet.
A védőoltással megelőzhető betegségek közül, a fertőző májgyulladás a leggyakoribb. A világon mindenütt elterjedt, Észak-Európa, Ausztrália, az Amerikai Egyesült Államok és Japán kivételével. A gazdaságilag elmaradott országokban - a legtöbb ázsiai és afrikai ország - már gyermekkorban, szinte mindenki átesik a fertőzésen. A jó higiénés körülmények hatására, egyre későbbi életkorra tolódik át az átfertőződés, így hazánkban is, az 50 évnél fiatalabbak fele még fogékony a fertőző májgyulladásra, azaz a fertőzött területre utazáskor védekeznie kell a betegséggel szemben.
A betegség lappangási ideje 2-8 hét. Lázzal, étvágytalansággal, gyengeséggel és hasi fájdalommal kezdődik. Ezt, hányás, a has jobb felső részén fájdalom, sötét vizelet, világos széklet, a szemen és a bőrön sárgaság követheti. A tünetek 2-3 hét múlva megszűnnek, de a lábadozás 2-3 hónapig is eltarthat. Magától gyógyuló betegség, lefolyását nem lehet gyógyszeres kezeléssel gyorsítani. Idősek és az egyéb okból májbetegek között, súlyosabb lefolyású lehet.
A fertőző májgyulladásban szenvedő beteg a „sárgaság” megjelenése előtt már üríti székletével a vírusokat. Ez alatt az idő alatt fertőzőképes. Gyermekeknél gyakori a tünetmentes átvészelés, azonban a székletükben ürülő vírusok fertőzhetik a környezetükben élőket.
A megelőzés lehetőségei
- személyi higiénés magatartás
- védőoltás
A hepatitis A ellen többféle oltóanyag van forgalomban. Mindegyik elölt vírust tartalmaz és egy éves kortól alkalmazható. A védettség - oltóanyagtól függően - a 10.-15. naptól alakul ki, amit figyelembe kell venni az utazás tervezésekor. Az első oltás után, oltóanyagtól függően, 6-60 hónap múlva esedékes az emlékeztető oltás, amely után a védettség legalább 10 évig tart.
Kiknek javasolt az oltás?
- A fertőzött területre utazóknak
- A külföldi utazásokat kedvelőknek, akik nem estek át fertőző májgyulladáson gyermekkorukban.
- Azoknak, akik kedvelik az utcai árusoknál való étkezést
- Akiknek krónikus májbetegsége van (pl.: hepatitis B, C)
Oltási reakció:
Az oltás helyén bőrpír, enyhe duzzanat, fájdalom jelentkezhet
Ellenjavallat:
1 évnél fiatalabb életkor, súlyos lázas állapotok.
Az utazásokkal kapcsolatosan leggyakrabban, a fertőző májgyulladás elleni oltást ajánlják.
Kiadta az Országos Epidemiológiai Központ
1097 Budapest, Gyáli út 2-6.
www.oek.hu
Tel.: 36/1/476-1100 Fax: 36/1/476-1226
A kiadásért felelős: Dr. Melles Márta főigazgató főorvos
Összeállította: Dr. Jelenik Zsuzsanna infektológus főorvos
A borderline (Borderline Personality Disorder) személyiségzavar valószínűleg a korai gyermekkorban gyökerezik: valamilyen súlyos veszteség, a szülő-figurával való mélységesen instabil kapcsolat, gyerekkori trauma, bántalmazás vagy nélkülözés okozhatja. A borderline diagnózist kapó betegek több mint felét súlyosan bántalmazták vagy szexuálisan kihasználták gyerekkorában.
A zavar a népesség mintegy két-három százalékára jellemző, tehát a leggyakoribb személyiségzavarnak tekinthető.
A borderline személyiség rendületlenül hadakozik a - vélt vagy valós - elhagyatástól való pánik ellen. Soha nem érzi magát biztonságban. Viselkedése impulzív, nehezen kiszámítható, hangulata ingadozik, emberi kapcsolatai rendkívül viharosak és intenzívek.
A borderline személyiség hol kétségbeesetten kapaszkodik a számára fontos, pótolhatatlannak vélt emberekbe, hol pedig, hogy csökkentse a veszteségtől való, állandóan kísértő félelmet, leértékeli, lekicsinyli őket - egyfajta mágikus gondolkodással semmisítve meg saját érzéseit.
Ám különösen szüksége van arra, hogy emberekkel vegye körül magát, ezáltal próbálja elkerülni a magányt, melyet igen nehezen visel. Ám a maga köré gyűjtött emberekkel folyamatosan konfliktusba keveredik, nem tud kijönni velük. A stresszt okozó helyzetek, különösen magánéleti kapcsolataiban, többnyire súlyosbítják tüneteit.
A borderline személyiségzavarban szenvedők önértékelése és identitása nagyon törékeny, többnyire rendkívül érzékenyek az elutasításra. Mivel folyamatosan a külvilágtól várják a megerősítést, létfontosságúak számukra a stabil, állandó kapcsolatok, amelyekkel azonban nem képesek megfelelően élni - a másik minden, általuk negatív előjelűként értelmezett reakcióját támadásként és elutasításként élik meg, s azt nem csupán a szóban forgó dologgal hozzák összefüggésbe, hanem kiterjesztik egész énjükre. Minden ellenvélemény, kritika, esetleg változástatást sürgető tanács alapjaiban rázza meg instabil, gyenge alapokon álló "énvárukat".
Aki borderline személyiségzavarban szenved, még társkapcsolatban is igen magányosnak és elszigeteltnek érezheti magát. Valahányszor úgy érzi, veszteség, elválás vagy elhagyás fenyegeti, dührohamot kaphat, paranoid vádakodásba kezdhet, vagy lekicsinylő módon gondolkodhat az addig fontos személyről.
A borderline zavarban szenvedőknél gyakori a lerészegedés, az alkoholizálás, a droghasználat, a falásroham, az öncsonkítás vagy az öngyilkossági kísérlet, a promiszkuitás vagy a túlköltekezés - mindezen mértéktelen kicsapongásokkal az elszigetelődéstől és az elhagyatástól való félelmüket próbálják feloldani, mintegy ellensúlyozni.
A BPD lehetséges okairól
Az okokat még csak épp kezdjük érteni. Mint a legtöbb mentális megbetegedés, a BPD kifejlődését sem lehet egyetlen tényezőre visszavezetni. A legvalószínűbb, hogy a biológiai, a pszichológiai és a társadalmi veszélyeztető tényezők egymással kölcsönhatásban játszhatnak benne szerepet.
Biológiai magyarázatok
A BPD biológiai gyökereit illetően egyelőre nem rendelkezünk egyértelmű ismeretekkel. Úgy tűnik, a biológiai tényezők veleszületett temperamentumbeli elváltozást, és ennek következtében nagyobb sérülékenységet jelenthetnek. A borderline-okra jellemző impulzivitásra való hajlamot és érzelmi bizonytalanságot a biológiai elméletalkotók örökölhető vonásnak tartják. Egyes vizsgálatok eredményei azt sugallják, hogy a borderline személyiséget jellemző impulzivitás kapcsolatban állhat az agy egy hormonja, a szerotonin lecsökkent aktivitásával. Egy új modell szerint pedig a BDP genetikus neurológiai oka az agy egyik területének, az érzelmeket irányító ú. n. limbikus rendszernek a működési zavara lehet. Természetesen, ez az nem azt jelenti, hogy a probléma veleszületett betegség volna. A szerotonin nevű agyi neurotranszmitter aktivitásának csökkenése, illetve a limbikus rendszer zavara következmény - nem pedig ok. Oknak akkor nevezhetnénk, ha a BDP-s emberek már születésükkor ezekkel a - a fent említett - adottságokkal rendelkeznének. Erről azonban szó sincs.
A környezet hatásairól
A betegség pszichológiai tényezői nagyon változatosak. Sok borderline beteg szülei impulzív vagy éppen depresszív személyiségjegyekkel rendelkeznek. Néhányan súlyos gyerekkori traumáról: testi vagy szexuális bántalmazásról, mások komoly érzelmi elhanyagoltságról (vagy a kettőről együtt) számolnak be. Ugyanakkor néhány beteg viszonylag rendezett gyerekkorra emlékszik. Valószínűleg bármelyik forgatókönyv elképzelhető: a borderline megbetegedés különböző utakon jöhet létre.
Adolf Stern, a névadó
A borderline fogalmát a pszichoanalitikus Adolf Stern használta először 1938-ban, betegek egy olyan csoportjának jellemzésére, akik 'betegebbeknek' tűntek, mint a neurotikusok, de 'kevésbé betegnek', mint a pszichotikusok. De az akkori pszichoanalitikus módszerekkel való kezelés nem segített, sőt inkább rontott az állapotukon.
A fogalmat sokáig alig használták, majd a '70-es években egy másik pszichoanalitikus, a Freudot újraértelmező Otto Kernberg bevezette a 'borderline személyiségszerveződés' fogalmát, melyet az eredeti definícióhoz hasonlóan a neurózis és a pszichózis határmezsgyéjén elhelyezkedőként határozott meg. Ez a besorolás mára érvényét vesztette, de még mindig nagy hatással van a gondolkodásra, a diagnózisra és a kezelésre. Noha mára inkább a sokféle személyiségzavar egyikeként tekintik a borderline tünetegyüttest, melyet az együtt jelentkező tünetek jellegzetes kapcsolódási módja tesz más zavaroktól elkülöníthetővé el, az kiváltó okok pszichoanalitikus megközelítése sokat segít a tünetek megértésében, és modern 'formájában' az egyik leghatékonyabb terápiás lehetőség.
Az analitikus magyarázat - a hasítás
A pszichoanalitikus magyarázat szerint a háttérben a személyiség nagyon korai sérülése húzódik meg. Az anya ki nem ismerhető viselkedése, a gyermekéhez való ambivalens viszonyulása nyomán zavar keletkezik a gyermek személyiség-fejlődésében, mely végül személyiségzavar formájában rögzülhet: az egyén 'nem lép túl' az ebben a korai időszakban kialakult elhárító (az ént védő) mechanizmuson, konkrétan a hasításon.
A hasítással lényegében az anyát - és később minden személyt - választ ketté, jó és rossz anyára, jó és rossz emberre. A hasítás, mint énvédő stratégia azért alakul ki a gyermeknél, mert az anyának - aki feltételezhetően szintén pszichés problémákkal küzd - a gyermek jelzéseire adott reakciói kiszámíthatatlanok, vagyis ugyanaz a személy, a fő gondozó hol büntet, kiabál, hol mosolyog ugyanazért a dologért.
A labilis, illékony énkép, a körülvevő világ állandóságának észlelésével kapcsolatos problémák, a szélsőséges ítéletek is a korai életkorban jellemző elhárító, énvédő funkciót betöltő mechanizmus, az ú. n. 'hasítás' rögzülésének következményei.
Ugyanilyen korai elhárító, és a határeseti személyiségzavarban szenvedőkre jellemző mechanizmusok közé tartozik a mágikus gondolkodás (annak hite, hogy a gondolatok befolyásolhatják az eseményeket; például, mint ahogy fentebb utaltunk rá, a viták, veszekedések alkalmával a partner lekicsinylése ), vagy az omnipotencia érzése, vagyis hogy a személy mindenhatónak érzi magát, akit nem érnek utol a dolgok törvényszerű következményei.
Pszichoanalitikus megközelítésben éppen e korai elhárító mechanizmusok jelenléte különbözteti meg a borderline személyiségszerveződést a neurózistól, mely az élet egy későbbi szakaszában bekövetkezett érzelmi sérülésekre vezethető vissza.
Valószínű, hogy a BPD az öröklött és a környezeti veszélyeztető tényezők együttes jelenlétének következménye. Azok a gyerekek, akik temperamentumuknál fogva sérülékenyek, sokkal érzékenyebbek az érzelmi fájdalmakra, de egészséges, épp személyiséggé fejlődhetnek, ha környezetük támogató. Azonban ha a család és a közösség nem képes kielégíteni a veszélyeztetett /legyengült érzelmi immunrendszerű gyerek igényeit, annak komoly impulzivitás és érzelmi labilitás lehet az eredmény. A sérülékenység és a környezeti ártalmak egymással kölcsönhatásban állnak: minél sérülékenyebb az egyén, annál érzékenyebb az ártalmakra, és minél több ártalmas hatás éri, annál érzékenyebbé válik.
Bizonytalanság, káosz, düh
"Ha ön borderline, úgy érzi élete törékeny, reszkető, hiányzik belőle a szilárdság, az állandóság. Időnként fényes és intenzív érzelmekben élhet, máskor üresnek, unalmasnak látja az életét. Vadul kitörhet, kétségbeesett erőfeszítéssel követve impulzusait, hogy enyhítse a belső fájdalmat és létrehozzon egy szemernyi identitást.' - írja a borderline-ok terápiájában sok éves tapasztalattal bíró Richard Moskovitz nagysikerű könyvében. Majd így folytatja:
'Borderline-nak lenni azt jelenti, hogy az ember kevéssé érzi, kicsoda valójában és mitől kap erőt. Szélsőséges esetben azt is jelentheti, hogy másokhoz kell fordulnia, jelzésekért, hogy mikor egyen, igyon, pihenjen, sőt nevessen vagy sírjon. Jelentheti azt, hogy erősen ragaszkodik egy emberhez, eszméhez vagy tárgyhoz az egyik napon, és teljesen elhanyagolja ugyanezt egy másikon.
A saját énről, értékekről, szenvedélyekről való állandó kép hiánya a borderline személyiség alapproblémája. Véletlenszerű áramlás a térben a fent és lent bármilyen érzése nélkül, úgy, hogy térképpel sem rendelkezik, mely mutatná, hol van épp vagy hová tart. Borderline-nak lenni az érzelmek állandóságának hiányát, a pillanatról pillanatra való létet jelenti, mely folytonosság, bejósolhatóság és jelentés nélküli. Aki borderline, az életet töredékekben éli meg, inkább pillanatfelvételek sorozataként, mint mozgóképként. Élmények különálló pontjai, melyek nem állnak össze egésszé."
Az élmények repedezettségét az érzelmek töredezettsége kíséri. A borderline-ok érzelmei drasztikusan megváltozhatnak egyik pillanatról a másira, mind minőségükben, mind intenzitásukban. Mindezt az érzelmekre vonatkozó amnézia erősíti: úgy tűnik, az adott pillanatot uraló érzelem örökké fog tartani, a fájdalmas érzések így vég nélkülinek tűnhetnek. A borderline ember képtelen felidézni a múltbeli tapasztalatokat, és belátni, hogy a fájdalom átmeneti és 'túlélhető."
A kapcsolatokat tekintve ez a sajátos emlékezeti zavar azt jelenti, hogy a legutolsó találkozás eseményei leképezhetik a kapcsolat egészét. Ha haragban váltak el, alávaló gazemberként emlékszik a partnerre, és keserűen várja a visszavágás lehetőségét. Ha az elválás kellemes volt, hőssé magasztosíthatja a partnert, és alig várja az újabb találkozást.
A stabil énkép kifejlődése azon múlik, hogy 'magunkkal tudjuk vinni' a jó kapcsolatok emlékét, olyan emlékeket, melyek érvényesek maradnak függetlenül attól, hogy az adott pillanatban mi történik. Aki borderline, valószínűleg nem volt képes ilyen érzelmi emlékeket alkotni, és személyes értékét teljesen annak függvényében ítéli meg, hogy mi történik adott pillanatban a kapcsolatában. A kapcsolat elvesztésével elveszíti az azt kísérő belső jó érzést is.
Az önészlelés dramatikus ingadozása célok, értékek és barátok változásával jár. Így előfordulhat, hogy szabotálja a sikert épp egy fontos cél elérésének küszöbén, pl. kimarad az iskolából az utolsó félévben, vagy lerombol egy jó kapcsolatot, épp amikor az tartóssá válna.
Ugyanakkor az elhagyatástól való rettegés miatt a borderline-ok, nagyon messzire képesek elmenni, hogy elkerüljék az elválást, és túlérzékenyek az elutasítás bármilyen jelére. Szélsőségesen reagálnak, ha valamilyen elkerülhetetlen változás kerül egy tervbe, és elkeserednek vagy dühösen kitörnek, ha lemondnak valamilyen társas eseményt.
Sokszor üresnek érzik magukat, unatkoznak, nem bírják önmaguk társaságát. Túl korán vonódnak be mélyen egy kapcsolatba: kiadják magukat és könnyen függővé, sőt, tapadóvá válnak. Ez gyakorta elijeszti a reménybeli partnert, és épp a kezdetektől rettegett visszautasításhoz vezethet.
A borderline ember elkeseredett, impulzív cselekedetekhez folyamodhat a fájdalmas, végtelennek tűnő érzelmek, mint a magányosság, a düh gyors megoldására. Ilyen viselkedés lehet alkohol vagy más tudatmódosító szerek fogyasztása, falásrohamok, impulzív szexuális viselkedés, szerencsejáték, vásárlási láz, bolti lopás, vakmerő vezetés és más olyan cselekedetek, melyek önrombolók, és további fájdalmas érzelmekhez vezetnek. Ilyenkor a dühe gyakran elűzheti azokat, akik a leginkább képesek lennének megnyugtatni.
Az intenzív, szélsőséges érzések gyakorta változnak dühvé, mely mások felé kirohanások, vagy tettlegesség, önmaga felé öngyilkossági kísérletetek vagy szándékos önmegsebesítés, öncsonkítás formájában fordulhat. Az önmegsebzés és öncsonkítás a BPD legveszélyesebb és legijesztőbb jellemzője, de nem jelenik meg mindenkinél. A fizikai fájdalmat a beteg arra használhatja, hogy elterelje az érzelmi fájdalomtól, és szinte szüksége van arra a tudatra, hogy öngyilkos lehet, mert ez azt jelenti, van menekvés érzései elől.
A tünetek összefoglalása
A legszélesebb körben használt mentális megbetegedésekre vonatkozó kritériumrendszer, a DSM IV, az alábbiakban foglalja össze a BPD-t.
Borderline személyiségzavarban szenved valaki, ha kapcsolatai instabilak, állandóan változik az énképe, ingadozik a hangulata, és nem tudja impulzusait ellenőrzése alatt tartani. Ezt a mintázatot az alábbiak közül legalább öt maladaptiv vonás megléte fejezi ki:
Identitázavarok
1. A valós vagy elképzelt elhagyatás elkerülése érdekében tett kétségbeesett erőfeszítések.
2. Állandó ürességérzés.
3. Identitásproblémák: állandóan változó érzések azzal kapcsolatban, hogy kicsoda és miben hisz.
Hangulati zavarok
4. Érzelmi labilitás, hangulati ingadozás - intenzív szomorúság, ingerlékenység és szorongás váltakozásával.
5. Intenzív és erősen hullámzó kapcsolatok másokkal, melyeket az idealizálás és a leértékelés szélsőségei közti váltakozás jellemez.
6. A harag mértéke gyakran nincs arányban a kiváltó körülményekkel, a düh kontrollálása nehézségekbe ütközik.
Észlelési zavarok
7. Stressz hatására paranoid gondolatok (úgy érzi, üldözik, megvetik, kinevetik, "hülyének nézik", hogy nem szeretik, hogy csak elviselik, stb.–), vagy súlyos disszociatív tünetek (úgy érzi, elkülönül önmagától, mintha álomban lenne) megjelenése.
Viselkedési zavarok
8. Az esetlegesen önromboló impulzusok (túlköltekezés, óvatlan autóvezetés, falásrohamok, szex, alkohol, drog) ellenőrzés alatt tartásának nehézségei.
9. Visszatérő öngyilkossági kísérletek, vagy önmegsebzés, öncsonkítás.
A BPD lefolyása
A borderline személyiségzavar a fiatalok betegsége, és rendszerint serdülő- vagy fiatalkorban kezdődik. Nem ritka betegség: a teljes népesség körében 2-3%-ban fordul elő. A betegek úgy négyötöde nő. Krónikus és nagyon súlyos betegségről van szó, ahol a problémák hosszú évekig jelen lehetnek és tíz betegből egy halálos öngyilkosságot követe el. Az életben maradóknál a hosszabbtávú javulás nagy változatosságot mutat. Egy kisebbség sikeres a munkájában, boldog házas és teljesen meggyógyul. Egy másik kisebbség nagyon súlyos tünetekkel küzd középkoráig. Az eddigi legnagyobb követéses vizsgálat eredményei szerint az első csoportba tartozók valószínűleg különösen tehetséges, vonzó külsejű emberek, esetleg olyan kényszeres személyiségjegyekkel, melyek az ön- és munkafegyelmet javítják, míg a különösen lassú javulás elsősorban a nagyon súlyos traumán átesett személyeket veszélyezteti.
A legtöbb esetben azonban mind az impulzivitás, mind az érzelmi labilitás idővel és fokozatosan csökken (vele együtt az öngyilkosság elkövetésének veszélye is), és a beteg végül viszonylag problémamentesen tud kapcsolatban élni és dolgozni. Azaz a betegség 'kialszik' a középkor elérésével, és a legtöbb beteg jelentősen jobban érzi magát 35-40 éves kora körül.
E javulás háttere egyelőre rejtély. Azonban más impulzivitással összefüggő zavarok, mint az antiszociális személyiség és a szenvedélybetegségek is alábbhagynak nagyjából ugyanebben a korban.
A már idézett dr. Moskovitz ezt írja könyve bevezető fejezetének lezárásaképp: 'Ha ön borderline, elkeseredett kutatása a lényeg és értelem után, elvezetheti a kezeléshez. Terápia segítségével megtanulhatja az impulzusok féken tartását és a fájdalmas érzelmek elviselését elég hosszan ahhoz, hogy azok eredete feltárható legyen. A terapeutával való kapcsolaton keresztül megtanulhatja, hogy a törődés képes túlélni a csalódást. Amint egyre jobban bízik másokban, megtanul bízni önmagában is.'
Terápia - a cél a stressztűrő képesség és a pszichés teherbíró-képesség fokozása
Mivel a borderline személyiségzavar (BPD) önromboló tünetekkel és kínzó érzelmi állapotokkal jár, kezelésének első lépése a válsághelyzet stabilizálása: az önromboló cselekedetek megelőzése vagy enyhítése, és a beteg állapotának javítása helyzeti támogatással. Hosszabb távon pedig sikeresen alkalmazkodó, stabil társas/pszichés működésmód és erősebb stressztűrő képesség elérése a cél.
A BPD kezelésére nincsen sajátos vagy mindenható módszer. A gyógyszeres kezelés - szükség eseté - segíthet a hangulat stabilizálásában, a szellemi teljesítőképesség javításában. Az antidepresszánsok új nemzedékét jelentő SSRI (szeletív szerotonin újrafelvétel gátló) típusú gyógyszerek nem csak a depresszión segítenek, de a borderline páciensek kétségbeesését is enyhítik. Ugyanakkor az antidepresszánsok a hangulatingadozásokat nem mindig tudják megfelelően orvosolni, ezért általában BPD esetén a betegeknek hangulatstabilizáló gyógyszerek (mint a Lítium) szedését is javasolják az antidepresszáns gyógyszer mellet.
Gyógyszerrel valamennyire tompíthatók az impulzív tünetek is, ugyanakkor az impulzivitás és az alacsony szerotonin aktivitás összefüggése ellenére az SSRI típusú antidepresszánsok ritkán eredményeznek e tekintetben látványos javulást.
A leghatékonyabb segítségnek még mindig a pszichoterápia tűnik - legtöbbször gyógyszerrel párosítva. Impulzivitásuk miatt a borderline betegek úgy kétharmada azonban néhány hónap után sajnos otthagyja a terápiát. Azok, akik maradnak, általában idővel, lassan javulnak.
A borderline betegeket jellemző káosz 'nehéz esetté' teszi őket a terapeuta szemében. A betegnél hónapokig vagy évekig folyamatosan jelen lehet öngyilkossági hajlam. Ráadásul ugyanazok a problémák, melyek a beteg másokkal való kapcsolatait jellemzik, kialakulnak a terápiás kapcsolatban is. A borderline-ok terápiáját bonyolítja, hogy gyakran más komoly problémával (krónikus depresszióval, evészavarokkal, alkohol- vagy drogfüggőséggel, poszttraumás stresszbetegséggel, figyelemhiányos zavarral, pánikbetegséggel) küzdenek, melyekkel a terápiában ugyanúgy foglalkozni kell. Az Amerikai Pszichiátriai Társaság a legfrissebb BPD-vel kapcsolatos terápiás irányelveiben úgy fogalmaz, hogy ez az egyik legbonyolultabb és legnehezebb probléma, mellyel a pszichoterapeuták találkoznak.
Kognitív viselkedésterápia és pszichoanalízis
A borderline betegek pszichoterápiájának sincsenek bevett képletei, számos technikát próbáltak már, és a kezelés módja a beteg igényei, illetve állapota függvényében változik. Többféle módszer is van, mely eredményes lehet, de klinikai tapasztalatokra és ellenőrzött vizsgálatokra alapozva az említett irányelveket összeállító szakemberek két terápiás módszert emelnek ki és javasolnak: a pszichodinamikus vagy pszichoanalitikusan orientált terápiát és a dialektikus viselkedésterápiát (ez néhány sajátos elemmel felruházott kognitív-viselkedés terápiát takar).
A legkomolyabb klinikai irodalom is a pszichoanalitikusan orientált terápiák körében született. Ez nem jól meghatározható technika, inkább a beteg megközelítésének, élettörténete meghallgatásának egy sajátos módja. A terapeuta arra összpontosít, hogy erős szövetséget építsen ki a borderline beteggel. Ha a terápiás kapcsolat biztonságot nyújt, akkor könnyebb a másokkal való jobb kapcsolatok kiépítésén dolgozni.
A tudattalan impulzusok hatása és ezek tudatos elutasítása Freud elképzeléséből származik. Az értelmezés, mely a pszichoanalitikusan orientált terápia megkülönböztető jegye, azt jelenti, hogy tudatossá teszi a tudattalant azáltal, hogy összekapcsol egy érzést, gondolatot vagy tünetet egy tudattalan jelentéssel. Az értelmezés célja, hogy megszabadítsa a beteget az el nem ismert motívumoktól, melyek akadályozzák jelen szükségletei kielégítésének képességében.
A pszichoanalitikusan orientált terápia a beteg és a terapeuta közti kapcsolatra és az indulatátvitelre való összpontosítást kíván. Az indulatátvitel azt jelenti, hogy a korábbi érzelmi kötelékekből származó erős érzések felszínre törnek az intim terápiás helyzetben, a betegek újra élhetik a régi érzelmi konfliktusokat a terapeuta felé irányítva az érzéseket, és így feldolgozhatják azokat.
Az indulatátvitel mellett a pszichoanalitikusan orientált terapeuták más eszközöket is alkalmaznak. Az egyik ilyen a konfrontáció, vagy a beteg figyelemének az általuk került dolgokra való irányítása. A másik a tisztázás. Ugyanakkor a legtöbb dinamikus terapeuta elsősorban támogató: nyugodtan meghallgatja a beteget, biztonságot és megerősítést nyújt. Hogy feltáró és értelmező, vagy támogató megközelítést alkalmaz-e, az attól függ, adott helyzetben melyiket ítéli a beteg szükségleteinek megfelelőnek és általa tolerálhatónak.
Az klinikai tapasztalatok szerint a kognitív-viselkedés terápia, melynek fejlett, az impulzivitást és az érzelmi labilitást célzó módszerei vannak, alkalmas lehet a borderline megbetegedés kezelésére. A kifejezetten a BPD gyógyítására kifejlesztett dialektikus viselkedésterápiában, mely a másik javasolt technika, a terapeuta főként az eltorzult gondolkodásra és viselkedésre összpontosít, figyelmét nem fordítja közvetlenül a tudattalan impulzusok felé.
A kezelés azon a feltételezésen alapszik, hogy a borderline betegség hátterében húzódó alapprobléma az érzelmek szabályozásával kapcsolatos, azaz a sérülékeny beteg túlérzékeny minden külső hatásra és nehézségei vannak az egyensúly visszanyerésében, ha erős érzelmei kitörtek. A terápia a jelen érzéseire és az ezeket befolyásoló tényezőkre helyezi a hangsúlyt, kulcsfogalmai az elfogadás/belátás és a változás. Olyan technikákat alkalmaz, melyek ráébresztik a beteget arra, hogy leértékeli önmagát, ezt pedig problémamegoldás ellensúlyozza, melynek révén a páciens a nehézségekkel való megküzdés képességét és módszereit sajátítja el.
A dialektikus viselkedésterápiával foglalkozó vizsgálatok azt állítják, hogy alkalmazása sikeresen fékezi az önromboló késztetéseket és csökkenti a kórházban töltött időt. Ugyanakkor azt nem tudjuk, hosszú távon hatékony magoldást jelent -e ez a fajta terápia.
A borderline betegeknél gyakorta felbukkanó gyermekkori trauma felől tekintetve néhány terapeuta azt javasolja, hogy a BPD kezelésében a poszttraumás stressz szindróma terápiás gyakorlatát érdemes követni. Ezek a szakemberek a negatív események feltárására összpontosítanak, annak érdekében, hogy a betegek feldolgozhassák őket. Azonban ennek a módszernek a sikerére sincs bizonyíték. Valójában van néhány érv amellett, hogy akár árthat is, mert a beteg túl sokat törődik a múlttal és nem eleget a jelennel és a jövővel.
Borderlineoknál csoportterápiát általában csak az egyéni terápia kiegészítőjeként alkalmaznak, mert önmagában, úgy tűnik, kevés betegnél hatékony. Ugyanakkor a csoportterápia segíthet az elszigeteltség érzésének leküzdésében. Amennyiben csoportterápiára kerül sor, az inkább legyen támogató, mint feltáró jellegű.
patikamagazin

Társadalmi egyeztetés előtt áll a nemzeti alkoholstratégia - tudta meg lapunk. Nemrég a Globális Drogvizsgálat is rávilágított: hazánkban nem az illegális drogok, hanem az alkohol okoz jelentős függőséget, ivási szokásaink - mint lapunknak az államtitkárság is elismerte - a legtöbb országhoz képest sokkal súlyosabbak.
Gyakorlatilag kész van a nemzeti alkoholprogram, és társadalmi egyeztetés előtt áll - értesült lapunk. Vagyis, immár nem csak egy páratlan szigoráról ismert, a drogfogyasztókat bűnözőként kezelő, 2020-ra a kábítószerezés teljes felszámolását célzó nemzeti drogstratégiánk van.
Mint az egészségügyi államtitkárság lapunkkal közölte, az ő koordinálásukkal az Országos Addiktológiai Centrum dolgozta ki az alkoholfogyasztás visszaszorítását célzó, "a nemzetközi tudományos eredményekkel szinkronban lévő" tervet. "Magyarország számára a legtöbb országénál jelentősebb terhet jelent az alkohol-fogyasztás, a visszaszorítása érdekében fel kell lépni" - ismerték el érdeklődésünkre.
Az anyag a "Szakpolitikai Program az Alkoholprobléma Visszaszorítására 2014-2018" címet kapta, bár azt ugyan még nem tudni, pontosan mikor kerülhet ki véleményezésre a kormányzati honlapra.
Lapunk még a legfrissebb Globális Drogvizsgálat (a Global Drug Survey) eredményei kapcsán fordult az államtitkársághoz, hiszen a kérdőívet idén először magyarok is - viszonylag sokan, több mint 3200-an - kitöltötték. (Összesen 14 országból, több mint 78 ezren adtak válaszokat.)
A riasztó eredmények pedig azt mutatták: hazánkban éppen nem az illegális drogok, hanem az alkohol okozza az erősebb függőséget, míg a válaszadók 94 százaléka fogyasztott már életében szeszt, "csupán" 54,5 százaléka írta, hogy legalább egyszer használt már illegális drogot.
Ezeknél azonban még beszédesebb, hogy a válaszolók 46 százaléka maga is úgy látta, ivási szokásaival az egészségét kockáztatja - 54 százalékuk nem "aggódott" -, de a kitöltők 46 százalékával az is előfordult tavaly, hogy másnaposan ment dolgozni. Ez pedig Írország után a második legnagyobb arány.
Ezek ismeretében érdeklődtünk arról az egészségügyi államtitkárságnál, nem volna-e indokolt az alkoholizmusra is kidolgozni kormányprogramot; a részletekről csak annyit árultak el, hogy az alkoholfogyasztás visszaszorítására a társadalmi-gazdasági élet "számos szektorában zajló, magas szinten koordinált tevékenységgel, a korszerű egészségfejlesztés, az egészséget támogató közpolitika eszköztárát együttesen használva" lehet és kell fellépni.
Azt, hogy pontosan milyen szektorokra gondoltak, és a pálinkafőzés liberalizálása mellett kardoskodó állam mit segít majd ebben a szándékban, nem tudni. "Az államtitkárság mindent elkövet, hogy a problémát a súlyának megfelelően és szakmailag megalapozott módon kezelje" - szögezték le lapunknak, hozzátéve: a tavaly megalakult Egészségkommunikációs Központ több kampányt is indít hamarosan, amelyek érinteni fogják a túlzott alkoholfogyasztás kérdését is.
Az Egészségügyi Világszervezet 2013-as felmérése is rámutatott: Európában az alkoholizmus az egyik leggyakoribb haláloknak számít - noha nem mindig lehet pontosan meghatározni az abból fakadó egészségügyi szövődményeket -, de az alkoholizmusból fakadó rákbetegségek aránya Magyarországon a legmagasabb.
Ezek a statisztika szerint 100 ezer emberből 16-20-szal végeznek. Évente 6-7 ezren halnak meg nálunk májzsugorodás miatt - amit közvetlenül az alkohol idéz elő -, és a hasnyálmirigy-gyulladás is átlagosan 1500 emberrel végez.
B. L. N. - népszava
Aki kérdez: Dr. Ferencz Orsolya józsefvárosi képviselő. És nem válaszol(hat) senki...
Április 22-én, kedden délután, a Józsefvárosi Önkormányzat Humánszolgáltatási Bizottsága, 9 elutasítás ás 4 elfogadás mellett, elutasította a Kék Pont Alapítvány 2013-as szakmai beszámolóját. Ezt megelőzően, 2013 szeptemberében, minden előzetes megkeresés és együttműködő partnerek közt elvárható probléma felvetés nélkül, a képviselőtestület váratlanul felmondta a Kék Ponttal kötött együttműködési szerződést, december 31-ei hatállyal, később kezdeményezte az Alapítvány Józsefvárosi Kábítószeregyeztető Fórumból történő kizárását is. A keddi bizottsági ülésen Dr. Ferencz Orsolya önkormányzati képviselő ismét kemény vádakkal illette az Alapítványt, megkérdőjelezve a beszámoló dokumentumban olvasható tények hitelességét és számos, a Kék Pont jó hírnevét sértő kérdést is felvetett. Az önkormányzat honlapján, előzetesen sem az előterjesztés szövege, sem a szervezet szakmai beszámolója nem került nyilvánosságra, szemben más civil szervezetek beszámolóival és a velük összefüggésben született előterjesztésekkel. (Ez a közzététel egyébként olyan esetekben nem kötelező, ahol a bizottság a tárgyalni kívánt kérdést nem tekinti a "lakosság széles körét érintőnek", de ez esetünkben a hónapok óta tartó önkormányzati kommunikáció alapján értelmezhetetlen.) Az Alapítvány képviselői, bár az ülésen jelen voltak és jelezték is, hogy reagálni kívánnak az elhangzottakra, nem kaptak szót. A bizottság elnöke automatikusan nem adott megszólalási lehetőséget nekik, helyette megszavaztatta a képviselőket arról, hogy a Kék Pont képviselheti-e álláspontját, mire a kormánypárti képviselők egyhangúlag elutasították azt.
A szakmai beszámoló el nem fogadása - az Önkormányzat és a Kék Pont között korábban kötött helyiségbérleti szerződés értelmében - a gyakorlatban azt jelenti, hogy a civil szervezettől Józsefváros megvonja a kedvezményes bérleti díjat, s a bérlő, a kedvezményes és a piaci bérleti díj közötti különbséget visszamenőleg is, 2014 januárjától köteles megfizetni. Vagyis azt, amit az önkormányzatnak nem sikerült szakmailag és szakmapolitikailag elérnie az eltelt 7 hónapban - hogy a Kék Pont beszüntesse tűcsere szolgáltatását a kerületben - azt most megpróbálja a program anyagi ellehetetlenítésén keresztül.
Ferencz Orsolya hozzászólása számunkra komolyan nem vehető képviselői vélemény volt. Egyfajta (szín)játék. Hiszen ha nem az lett volna, joggal gondolhatnánk, hogy a képviselő kíváncsi lett volna a válaszainkra is.
Mik szerepeltek a képviselő kérdései, vádjai, csúsztatásai és hazugságai között? Az alábbiakban - a teljesség igénye nélkül - néhány elhangzott felvetésére térünk ki:
A beszámoló nem tartalmazza a program költségvetési adatait.
Költségvetési adatokat soha nem tartalmaz a szakmai beszámolónk. Így volt ez az elmúlt években is, amikor a képviselőtestület egyhangúlag megszavazta a beszámolónkat. Költségvetési adatainkról, a Kék Pont évente elkészülő közhasznúsági jelentéseiből tájékozódhat bárki, amelyek az Alapítvány honlapján is elérhetők. Az ideit is május 31-ig kell jogszabály szerint a kuratóriumnak elfogadnia, illetve letétbe helyeznünk. Megjegyezzük, hogy a Józsefvárosi Önkormányzat soha, egyetlen fillérrel sem támogatta a Kék Pontot, értelemszerűen (kerületi) közpénz felelős elköltését sem kérheti rajtunk számon. Józsefvárosi programunkban, 2013-ban, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű és közösségi szociális ellátásért kapott állami támogatásból gazdálkodtunk, ez évi 6+8 millió Ft-ot jelentett (melyből törvény szerint előírt végzettséggel kellett (volna, ha elég lett volna rá) 6+ 2 munkatársat fizetni, illetve rezsit és tűcsere eszközt) 2013 nyarán ellenőrizte az NRSZH (pályázatkezelő intézmény) a VIII. ker. közösségi és alacsonyküszöbű szolgáltatásainkat (is) - tudniillik, hogy a szakmai tevékenység, az ezek alapját képező engedélyek és ezzel együtt a pénzfelhasználás megfelelt-e a jogszabályban előírtaknak - és mindent rendben talált. Az erről szóló hivatalos iratok megtekinthetők a Kék Pont székhelyén. Szakminisztériumi támogatásból lényegében HIV és hepatitis szűréseket finanszíroztunk. Egyéb alapítványi és magánadományozói támogatásokból a támogató fél fele tartozunk beszámolási kötelezettséggel.
Tulajdonképpen hogyan vehető komolyan hogy hány kliens is fordult meg a programban, ha a tűcsere program anonim program?
Többször is elmondtuk és leírtuk már, hogy a magyarországi tűcsere programok egységes szakmai protokolljuk szerint egy kódnév-regisztrációs rendszert használnak, így összesítik a kliens - és tűforgalmat és a kliensbeavatkozások számát. Ezeket az adatokat ismeri el hivatalosan a Nemzeti Drog Fókuszpont is, amely adatokat hitelesnek tekinti a Nemzeti Drogkoordináció is, mely alapján a hazai tűcsere programok forgalmát is áttekintve, évről-évre, a Kormány is elkészíti hivatalos éves jelentését, az EU Drogmonitoring Központjának továbbítva.
A Kék Pont nem csatolta az ÁNTSZ engedélyt.
Semmilyen szakhatósági engedélyt nem szoktunk a beszámolóhoz csatolni, korábban sem tettük, amikor az önkormányzat egyhangúlag fogadta el a beszámolóinkat. Az engedély, előzetes bejelentkezést követően, megtekinthető nyitvatartási időben, a program helyiségében.
A tűcsere programból a Kék Pont konzultációs programjába küldött kliensek hány százaléka került másfajta kezelésbe,illetve rehabilitálódott?
Többször elmondtuk már, hogy egyrészt ezt nem tudjuk, mert utánkövetéses vizsgálatra erőforrásaink nincsenek. Másrészt, mivel sajnos Józsefvárosnak, minden korábbi civil szakmai javaslat ellenére sincs jelenleg sem drogstratégiája, így az injekciós droghasználókat fogadni képes, kiépített és átlátható kliensutakat biztosító ellátórendszere, ezen belül drogambulanciája sem, az e fajta klienskövetési elvárás álságos és szakmailag komolytalan igény.
Ferenc Orsolya sérelmezte, hogy tűcsere programként, hatékonyságunkat a kiadott tűk száma alapján kívánnánk emelni, és a visszahozott tűk arányát itt nem vesszük figyelembe.
A WHO, ajánlásában egyértelműen a kiadott tűk száma és a kliensforgalom alapján határozza meg a tűcsere programok hatékonyságát. Az egészségügyi világszervezet ajánlása szerint, hatékonynak az a program tekinthető, amelyben az injekciós használók évente, fejenként, legalább 100 steril tűt kapnak. A Kék Pont tűcsere programjában ez az arány tavaly 77db/fő volt.
A Kék Pont 2013-as szakmai beszámolója itt olvasható. Az anyag elkészülte óta, folyamatosan és drasztikusan emelkedik a Kék Pont nyolcadik kerületi tűcsere programjának forgalma. Napi forgalmunk jelenleg átlagosan 130 és 170 fő között van. Drogprobléma tehát van a Józsefvárosban, méghozzá óriási, akár a Kék Ponttal, akár nélküle. Ma Józsefváros képviselői úgy döntöttek, hogy a Kék Pont anyagi ellehetetlenítésén keresztül elvágják az utat ehhez a klienskörhöz, lényegében lemondanak több ezer kerületi drogfogyasztóról és az ő egészségügyi -és szociális ellátórendszerbe történő biztonságos integrálásukról.
A keddi bizottsági döntés után a Kék Pont ismét értékeli a tűcsere program körül kialakult helyzetet és hamarosan tájékoztatást ad további terveiről.
Kékpont

2014. április 28-án 21:55-kor a Duna Televízió – Dokureflex című műsorában vetítésre kerül az Inkognitó című Dokumentumfilm.
A film vetítése után, kerekasztal beszélgetést láthatnak, amelynek résztvevője az Anonym AIDS Tanácsadó Szolgálat Főorvosa - Dr. Balogh Attila is.
A Film főszereplője Kovács István, HIV-pozitív festőművész, aki korábban Hope című képének felajánlásával támogatta az Egyesületet, ‘elmeséli’ történetét.
A szexuális úton terjedő fertőzések, betegségek kérdése, a megbélyegzett embertársaink helyzete és maguk a fertőzöttek is tabukat építenek. Ez társadalmunk örökölt kultúrája.
A Filmben a legkiválóbb hazai szakértők bevonásával, górcső alá veszik a hazai helyzetet a leggyakrabban előforduló szexuális úton terjedő betegségek terén.
“Egyértelműen egy felvilágosító, ismeretterjesztő alkotásról van szó, amelyben orvosok szakszerűen ismertetik az országban (és persze a világban) jelenleg előforduló leggyakoribb nemi betegségek (szifilisz, tripper, hepatitisz, HIV stb.) tüneteit, a megbetegedés lehetséges okait és a gyógymódokat. A filmben a leghosszabban egy HIV-beteg sorsáról van szó. A filmben is többször elhangzik, hogy az utóbbi években milyen nagy mértékben emelkedett a serdülőkorban regisztrált nemi betegek száma. Egyszóval a filmet érdemes mindenkinek megnéznie, de a célcsoport a 12-29 évesek.”
Nézzük, hallgassuk, beszéljük róla!
Beszélgessünk!
A legjobb megelőzés a bizalom!
A legjobb prevenció a beszélgetés!
Megjelent az EPINFO 21. évfolyam 15. számában a legfrissebb magyarországi HIV/AIDS statisztika:

2013-ban 240 új HIV-fertőzöttet regisztráltak Magyarországon. Ezzel az 1985 óta kiszűrt HIV-fertőzöttek száma 2574-re emelkedett. December 31-ig heten haltak meg és 42-en betegedtek meg AIDS-ben. Sajnos már idén is született csecsemő fertőzötten Magyarországon.
Forrás: EPINFO

Noha a híradásokba többször is bekerül, hogy legális, illegális szerektől lettek rosszul a tinédzserek, és mentők vitték el őket, a prevenciós egyesület elnöke szerint nem ilyen tragikus a helyzet. A mentőknek nehézséget okoz, hogy folyton újabb és újabb anyagok kerülnek a piacra.
Nagyon rosszul volt, szapora lett a pulzusa, és kiverte a víz – küldte a hírt a BEOL.hu hírportálnak egy olvasó. Az eset az egyik megyei településen történt a napokban. A beküldő elmondása és többek gyanakvása szerint az általános iskolában a gyerekek marihuánás cigarettát szívtak, és egyikük szervezete annyira rosszul reagált rá, hogy mentőt kellett hívni.
– Bár helyi statisztikákkal nem tudok szolgálni, egyes felmérések szerint valóban egyre fiatalabbak nyúlnak legális és illegális szerekhez – mondta Mező Andrea. A békéscsabai Mi-Értünk Prevenciós és Segítő Egyesület elnöke szerint azonban nem olyan gyakoriak ezek az esetek, mint ahogy azokról a média beszámol. Ugyan azok száma is nő, akik kipróbáltak már valamilyen anyagot, kevesen válnak tényleges fogyasztóvá.
– Összességében a fiatalok nagy százalékának egyáltalán nincs köze a kábítószerekhez – emelte ki. Ugyanakkor, aki akar, a világháló segítségével akár egy percen belül rábukkanhat olyan oldalakra, ahol a most divatos dizájner drogokat forgalmazzák, sőt akár házhoz is viszik. Olcsók, és olyan összetevőket, anyagokat tartalmaznak, amelyek még nem kerültek tiltó-, fekete listára.
Ez hordozza egyébként a veszélyt is. Már számos vegyület létezik. Mező Andrea elmondta, sokszor nemcsak a felhasználók, hanem még a terjesztők sem tudnak arról, milyen szer van náluk, az pontosan mit tartalmaz. Ez okozza a nehézséget a mentőknek is, Kárász László megyei vezető mentőtiszt szerint a tünetek is sokrétűek, szerteágazóak.
– Újabb és újabb anyagok jelennek meg a piacon, melyek újabb és újabb hatásokat produkálnak – folytatta, őszintén bevallva, hogy le is vannak ezért némiképp maradva, nincs is mindenre ellenanyag ebből kifolyólag az esetkocsikon. Kárász László kifejtette, a mentőknek főleg hétvégéken, szombat és vasárnap hajnalban, reggel akad dolga fiatalok miatt.
– Az életkor változó – tette hozzá, részletezve, akad, hogy tizennégy éveshez kell sietni, de olyan is, hogy húsz éven felülihez. Döntő többségében egyébként az alkohol okoz problémát a tinédzsereknek. A mentőket általában barátok értesítik, hogy bajba került egy társuk, de van, hogy a szülők szólnak, mivel másnap lett rosszul a gyermekük.
Mező Andrea szerint az lehet a leghatékonyabb megelőzés, prevenció, hogy a szülők foglalkoznak a fiatalokkal, megvan velük az élő kapcsolatuk, megbeszélik a történéseket. Intő jel lehet, ha a gyermek baráti köre, magatartása radikálisan megváltozik, persze, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy valamilyen szert használna.
– A felnőtteknek is érdemes tájékozódni, hogy milyen dizájner drogok vannak forgalomban, és hogy azok milyen tüneteket produkálnak. Elég, ha csak beüti a keresőbe, máris több száz olyan oldalt talál, ami ezzel foglalkozik. Ajánlott utánanéznie, hogy baj esetén milyen szervezetekhez fordulhat, hol kaphat tanácsot – tette hozzá az egyesület elnöke.
Licska Balázs
Április 8-án nyílik meg az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet HosszúLépés Ambulanciája. A központban az orvosok korszerű terápiákkal próbálják elérni, hogy a még nem súlyos, kórházi kezelésre nem szoruló alkoholbetegek fogyasztása érdemben csökkenjen - mondta el az InfoRádiónak Petke Zsolt pszichiáter.
"Az a tapasztalatunk, hogy az absztinencia, vagyis a teljes alkoholmentes élet elég ritkán sikerül azoknak az alkoholproblémával küzdő betegeknek, akik szeretnének ezen változtatni. Ezért akkor, ha a teljes absztinencia nem járható út, olyan kompromisszumos megoldást kell keresni, amikor az életminőség javítható, s többé-kevésbé csökken vagy kontrollálhatóvá válik a napi bevitt alkoholmennyiség" - mondta el az addiktológus.
Felnőtt embernél a veszélyes alkoholfogyasztás körülbelül hat egység napi alkoholnál kezdődik, ami hozzávetőlegesen hat deci bort jelent.
"Ha a kliens megtanulja ezt a fogyasztást visszafogni, akkor hosszú távon, de már hetek után is egy egészen jobb életminőség, jobb családi- és munkahelyi kapcsolatok érhetőek el. Azzal együtt, hogy némi alkoholfogyasztás még megmaradt" - magyarázta Petke Zsolt.
Elmondta, hogy az április 8-án nyíló HosszúLépés Ambulancián hetente kétszer olyan aktív munkahelyi státuszú, családban élő, baráti kapcsolatokkal rendelkező klienseket várnak, akik nem igényelnek azonnali kórházi kezelést. A terápia a különböző pszichoszociális beavatkozásokkal, illetve gyógyszertípusokkal segíti őket a viszonylag nagy mennyiségű alkoholfogyasztás csökkentésében.
"Ezekkel az eljárásokkal negyedelheti, harmadolhatja a beteg a naponta elfogyasztott ital mennyiségét" - hangsúlyozta a szakember.
Hozzátette: az a cél, hogy az elfogyasztott alkoholmennyisége hétről hétre csökkenjen és a páciensek életében egyre gyakrabban alkoholmentes napok is beköszöntsenek.
Farkas Dávid - Inforádió
Szeged - Saját kortársaiknak nyújtanak segítséget önkéntes szegedi gimnazisták. Van, aki drogos barátja életét szeretné rendbe tenni, mások magukat is meg akarják ismerni.
– Kilencedikes voltam, amikor rájöttem, hogy az egyik jó barátom erősen drogfüggő. Azóta három év telt el, volt egy hosszú időszak, amíg szóba sem álltunk – mondja egy gimnazista lány a szegedi Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrumban. A diák többek között azért is csatlakozott az épületben ülést tartó kortárs segítő csoporthoz, mert barátján szeretett volna segíteni.
– Gyakorlatilag egy továbbképzést tartunk a hozzánk jelentkezőknek. 30 óra önismerettel kezdenek – ezt már Javora Kitty mondja, a kortárs segítő csoport egyik vezetője. A 30 önismereti óra után 20 gyakorlati óra következik. A gimnazisták feladatai közé nemcsak a lelki és fizikai segítségnyújtás tartozik, közösségi programokat is szerveznek. Egészségnapot, előadást, rádiót, mindent, amivel a kortársak segítségére lehetnek.
– A Kossuth Zsuzsanna gimnáziumban saját szobát is kaptak a segítők, sokan keresik fel az önkénteseket. Jelenleg két csoportot tanítunk, összesen negyven diák jár hozzánk szerdánként, de tanároknak is tartunk előadásokat – mondja Szilágyi Zoltán, a másik csoportvezető.
Ottjártunkkor olyan diákokkal találkoztunk, akik a képzés önismereti részénél tartanak, másfél hónapja kezdték, kortárs segítőket pedig már 4 éve tanítanak a Drogcentrumban.
– Rengeteg problémával küzdenek a társaim, úgy éreztem, hogy tudok nekik segíteni, eddig is sokszor fordultak hozzám a gondjaikkal. A párkapcsolattól a túlzásba vitt bulizásig sok dologgal keresnek fel – mondja Dénes Roland, a Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Középiskola tanulója.
– Én is járok bulizni, de mindig mértéket tartok. A többieknek is azt próbálom elmagyarázni, hogy azzal semmi gond sincs, ha elmennek szórakozni, de tudni kell, hol a határ.
A megkérdezett középiskolás lány is hasznosnak érzi a képzést, elárulja, barátja már két hete nem nyúlt semmilyen szerhez.
Horváth Attila
Egyiptomi katonaorvosok bejelentették, hogy befejezték azoknak a gyógyszereknek és készüléknek a tesztelését, amely segítségével megtalálhatók lesznek a HIV és a hepatitis vírusokat.
A technológia a Complete Curing Device (CCD) nevet kapta. A gyógyítás első szakaszában megkeresik a vírusokat, ezt követően komplex terápiát alkalmaznak. Ibrahim Abdel-Ati, az egészségügyi szolgálat tábornoka és Ahmed Amin, a szolgálat ezredese dolgozta ki az új technológiát. Ahmed Amin így számolt be a kutatásokról:
A fegyveres erők műszaki főosztálya kidolgozott és tesztelt két készüléket. Az egyik megkeresi a vírusokat a szervezetben, a másik pedig elpusztítja. A komplex terápia során gyógyszereket is alkalmazunk. A gyógyszereket és a készülékeket minden szakaszban tesztelték állat- és embereken folytatott kísérletek során az HIV és a hepatitis C vírusokra vonatkozóan. Ugyancsak vizsgálatot tartottunk arra vonatkozóan is, hogy a kezelést követő 33 hónap során mennyire volt stabil volt a páciensek egészségi állapota. A módszer kidolgozása 20 évet vett igénybe.
A gyógyszerekkel kapcsolatos vegyi elemzések 70 százalékát az oroszországi Dubna laboratóriumaiban végezték – közölte Ibrahim Abdel-Ati. Már akkor egyértelmű eredményt kaptunk, amikor a módszer kísérleti állatokon próbáltuk ki. A kezelést követően eltűntek a vírusok. Tudósaink tanulmányozták a vírusban levő kémiai kapcsolatokat, a vér komponensei közötti kémiai összefüggéseket. Megtalálták azt a módszert, amely segítségével a víruson belül megbontja ezeket a kapcsolatokat, ugyanakkor nem károsítja a vér komponenseit.
A gyógykezelés hat hónapot vett igénybe. Először tíznapos gyógyszeres kúrát végeztünk, majd 15-25 napon keresztül - a páciens állapotától függően - naponta egy órán át alkalmaztuk a készüléket. Majd ismét gyógyszeres kezelés következett egészen a hatodik hónap végéig.
Mennyire hozzáférhető a kezelés az Önök módszerével? Elképzelhető-e más fertőző betegségek kezelése ezzel a módszerrel?
A fertőzés okozta betegség gyógyításával egyidejűleg megszűnnek a másodlagos megbetegedéseket, mondjuk a diabéteszt vagy a látásromlást okozó provokáló körülmények. A módszerünk nem hat ki közvetlenül az alapbaj okozta másodlagos megbetegedésekre. Technológiánk segítségével elpusztítjuk a vírust, amely az elsődleges megbetegedést okozta. Ebben az esetben a másodlagos megbetegedések nem súlyosbodnak, és kezelhetők lesznek.
Ami pedig a kezelési költségeket illeti. Lényegesen olcsóbb lesz a nyugati módszereknél. Egy egyszerű munkás is különösebb anyagi kiadások nélkül gyógyulhat ezzel a módszerrel. És ez hamar bekövetkezik. Kezdetben egy vagy két katonai kórházban kezdjük el a munkát, majd a módszert a civil kórházakban is alkalmazni fogjuk. Hívatalosan július 1-jén kezdődnek el a kezelések.
Tudomány
Szkizofrén a családban
A szkizofrénia sajátosságai miatt arról tudunk a legkevesebbet, hogy mit érez, hogyan éli meg a bajt maga a beteg. Pedig az, hogy mennyire van tisztában az állapotával, tudja-e tünetként azonosítani élményeit, a gyógyulásának egyik kulcsa lehet.
A szkizofrénia leggyakrabban a fiatal felnőttkorban alakul ki, a 25-35 éveseket sújtja leginkább. Nem egységes betegség, inkább betegségcsoportnak mondható, különböző altípusai vannak, aszerint, hogy a gondolkodás, az érzékelés vagy egyéb terület zavara a legfontosabb tünet.
Változások, riasztó tünetek
A szkizofrénia fokozatosan alakul ki, a beteg viselkedésében furcsa változások figyelhetők meg, amelyek ő csak kellemetlen, zavaró történésekként észlel. Érzékcsalódások jelentkezhetnek, például hangokat hall, amelyek beszélnek hozzá vagy róla, olykor úgy érzi, saját gondolatai hangosodtak fel, mások számára is hallhatóan, mások kilesik, ellopják azokat. Fantasztikus, bizarr dolgok fordulnak elő vele, körülötte: például úgy véli, hogy valamilyen technikai, távközlési eszközből (ufóból, műholdról) származó hangok irányítják, befolyásolni akarják, valakik megfigyelik, követik stb. A téves érzékelések téveszmékké alakulnak, de ezek nem állnak össze következetes rendszerré, hanem töredezett, változékony, bizarr gondolatmenetek maradnak. A legfeltűnőbb a környezet számára, hogy ezeket a nem valós élményeket a beteg teljesen valósnak fogadja el, ha egyáltalán beszél róluk, akkor megpróbálja elfedni, bagatellizálni. Ő maga nem érzékeli azt sem, hogy a magatartása, viselkedése fokozatosan változik, szélsőséges hangulatingadozásai is lehetnek, vagy éppen ellenkezőleg, fásult közönybe süppedhet. Még kevésbé tudatosulnak a betegben a betegség úgynevezett negatív tünetei: érzelmi élete, késztetése elsivárosodik, érdeklődése csökken, döntéseiben, akaratában, motivációiban elbizonytalanodik, figyelme romlik. A tünetek egy része hasonlít a depresszió megnyilvánulásaihoz, nemegyszer a környezete annak is tulajdonítja azokat.
Hiányos betegségtudat
A testi betegségek általában jól érzékelhető, leírható, mérhető változásokat, panaszokat okoznak, amelyeknek tüneteit a beteg és a környezet is észlelheti. Amikor azonban - mint a szkizofréniánál - a lelki működés elemei betegednek meg, az észlelés, a gondolkodás, a hangulatok és érzelmek sérülnek, a fellépő érzékcsalódások, kóros gondolattartalmak és élmények jócskán meg is zavarják a szkizofréniában szenvedő személy valós állapotának észlelését és annak tudatosulását, hogy tünettel, tünetekkel áll szemben. A betegség ugyanis az ítéletalkotás folyamatát is súlyosan befolyásolhatja, tulajdonképpen a betegség belátásának hiánya maga is az egyik tünet, a gondolkodás zavarának jele.
A tünetek jelentős része a laikusok szemében nem is kelti a betegség gyanúját, így érthetőbb, hogy sem a betegek, sem a hozzátartozójuk sokáig nem érzi a veszélyt, így értékes idő vész el kezelés nélkül.
A kezeletlen esetekben a betegség előrehaladásával mind jobban elmosódik a valóságos és a kóros élmények, gondolattartalmak közti határ, így egyre kevesebb az esély arra, hogy a beteg a tüneteit megfelelően észlelje és értékelje. Nagy jelentősége van az időben történő felismerésnek, mivel a minél korábbi állapotban megkezdett kezelés esetén a betegek nagy részének jó esélye van rá, hogy legalább bizonyos mértékig megtanulja tüneteinek reális értékelését, azaz megfelelő betegségtudata alakuljon ki. Ez pedig a gyógyulásának egyik legalapvetőbb pillére, hiszen betegségtudat híján számos beteg visszautasítja a kezelést, szükségtelennek ítéli a gyógyszereket.
Leselkedő veszélyek
"A szkizofrénia talán legtragikusabb eleme az, hogy a zavar a betegeket életük legtevékenyebb szakaszában sújtja. Éppen ezért jó részük az életét, jövőjét, lehetőségeit kilátástalannak látja. Kitaszítottnak, megbélyegzettnek, a társadalom perifériájára sodródottnak érzik magukat. Nagy részüknél eluralkodhat a depresszió, a szorongás, az alvászavar. Éppen ezért a szkizofrén betegek rendkívül veszélyeztetettek az öngyilkosság szempontjából. A lehangoltság, a kilátástalanság elfedésének gyakori módja az alkohol- és droghasználat és az ezekre kialakuló függőség" - hívta fel a figyelmet a szkizofrén betegekre leselkedő veszélyekre dr. Sümegi András betegtájékoztatóban.
Dr. Sümegi András
Különleges biztonsági fokozatú kórházi osztályt hoznak létre az ön- és közveszélyes pszichiátriai betegek gyógyítására a Nyírő Gyula Kórházban. Az egészségügyi államtitkár a Híradónak azt mondta: a speciális osztály létrehozása mellett norvég támogatással egy országos lelkiegészség-hálózatot is kialakítanak, hogy egyetlen beteg se maradjon ellátás nélkül.
Bűnügyi technikusok dolgoztak a táti kettős gyilkosság helyszínén 2012 októberében. A vád szerint egy 20 éves férfi egy szamuráj karddal ölte meg anyját és nagyanyját. Az elmeorvosok megállapították, hogy tette elkövetésekor súlyos személyiségzavarban szenvedett, amiről senki nem tudott. Pest megyében nemrég három hasonló ügyben is kiderült, hogy az elkövető nem beszámítható.
„A Pest Megyei Főügyészség a közelmúltban három olyan, életellenes ügyben nyújtott be vádiratot, melyekben a vádlottak pszichiátriai kezelés alatt álltak, vagy kellett volna állniuk. Az elmeorvos-szakértő mindhármuknál megállapította, hogy nem voltak beszámíthatók” – mondta a Híradónak Gyugyi Csilla, a Pest Megyei Főügyészség szóvivője.
A három embert most az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyintézetben kezelik. Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet 2007-es bezárása óta a bíróságok 50 embernek rendelték el a kényszergyógykezelését.
Azoknak a betegeknek a gyógyítására, akik nem követtek el bűncselekményt, de ön-és közveszélyesek lehetnek, norvég támogatással egy különleges biztonsági fokozatú osztályt hoznak létre a Nyírő Gyula Kórházban.
„Bevezetünk egy mentálhigiénés ellátó hálózatot, lelkiegészség-központok hálózatát hozzuk létre, amelyben az egészségfejlesztési irodákhoz kapcsolódóan mentálhigiénés szakemberek fogják az alapellátásban dolgozó kollégák munkáját segíteni” – magyarázta Szócska Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyért felelős államtitkára.
Az egészségügy fejlesztését szolgáló program hatmilliárd forintos költségének 85 százalékát Norvégia fizeti. A pályázati felhívások még az első félévben megjelennek, a beruházásoknak 2016 áprilisára kell elkészülniük.
Hiradó
Jót tesz nekik a "szerelemhormon"
Jobban reagálnak az ételek és a teltebb testek képeire azok az anorexiás betegek, akik oxitocint kapnak - derítették ki brit és koreai kutatók. Az eredmény új terápiás módszerek kifejlesztéséhez vezethet.
Janet Treasure professzor, a King's College London pszichiátriai intézetének szakembere, a kutatás vezető szerzője elmondta: "Az anorexiás betegeknek nagyon sok szociális nehézséggel kell szembenézniük. Nehezen teremtenek kapcsolatot másokkal, titkolóznak, zárkózottá válnak, ez pedig magányhoz vezet. A megfelelő terápiához ezeket az aspektusokat sem szabad elhanyagolni."
A szakember szerint az oxitocin, vagyis a kötődés hormonja (mely szexuális együttlét, szerelem, szülés és szoptatás során szabadul fel a szervezetben és pozitív érzéseket kelt) segíthet az étkezési zavaros embereknél, hogy a szociális fóbiáikat leküzdjék. Ezáltal pedig az egész terápia hatásosabbá válhat, hiszen a mélyben rejlő problémák megoldására is koncentrál.
Treasure és csapata két vizsgálatot is végzett. Az elsőben 31 anorexiás beteget és 33 egészséges kontrollszemélyt véletlenszerűen két csoportba osztottak. Az egyik csoportba tartozók oxitocint kaptak, a másik csoport tagjai pedig placebót. Ezek után különböző fotókat mutattak nekik (ételekről, kövér és sovány testekről, mérlegekről), és az agyműködésüket is figyelték közben. A korábbi tapasztalatok alapján, ha negatív érzések kötődtek a látványhoz, akkor az agy gyorsabban reagált. Az oxitocin adagolása után az ételekre, testekre adott válaszreakció ideje csökkent, vagyis az anorexiások fókusza elmozdult, nem érdekelte őket annyira ez a látvány.
|
 |
|
|
Anorexia nervosa ellen oxitocint? (Fotó: Europress)
|
|
A második, hasonló kutatásban (melyet ugyanazokkal az alanyokkal végeztek) a fotókon arcok szerepeltek, melyeken harag, undor vagy boldogság látszódott. Az oxitocin adagolása után az anorexiások kevésbé koncentráltak az undort kifejező arcokra, és a haragos arcok is kevésbé zaklatták fel őket.
"Az oxitocin hatására csökken az anorexiások tudatalatti késztetése arra, hogy az undorra és az ételekre koncentráljanak" - mondta a kutatás másik vezető szerzője, Youl-Ri Kim. "Bár a kutatások még mindig nagyon korai szakaszban vannak, az eredmények biztatóak."
A kutatások a PLOS One, illetve a Psychoneuroendocrinology című szaklapokban jelentek meg.
Az anorexia nervosa esetében a páciensek súlyos fogyókúrával, testedzéssel mindent megtesznek azért, hogy testsúlyuk nehogy a korra és testmagasságra vonatkozó minimális testsúlynorma felett legyen, emiatt kórosan soványak. A diagnózis fontos kritériuma, hogy a testsúly az elvárthoz képest legalább 15 százalékkal alacsonyabb szinten van. Ezek az emberek látható soványságuk ellenére folyamatosan attól rettegnek, hogy elhíznak. Általában a környezet tiltakozása ellenére túlsúlyosnak tartják magukat, vagy pedig úgy érzik, hogy valamelyik testtájuk túl kövér, még akkor is, ha nyilvánvalóan soványak. A nők esetében ebben a stádiumban általában elmarad a menstruáció. Az anorexia többnyire 12-18 éves korban kezdődik.
Házipatika

A szakemberek számításai szerint akár több száz drogos lőheti magát Pécsett, ennek pedig látható nyomai is vannak, a város több pontján ugyanis egyre gyakrabban eldobott fecskendők borzolják a kedélyeket. A megyei rendőrség ennek ellenére azt válaszolta kérdésünkre, az ő tapasztalataik szerint nem jellemző, hogy a kábítószer-fogyasztás „közterületen valósulna meg", de azt megerősítették, eldobott fecskendőkkel azért már ők is találkoztak.
Több, munkatársunkhoz eljutott panasz is arról szólt az elmúlt időszakban, hogy városszerte egyre gyakrabban bukkannak eldobott fecskendőkre. Az olvasói beszámolók szerint a Budai Vám és a Balokány környékén, valamint Kertvárosban és Uránvárosban is komoly problémát okoznak az eldobott tűk, azokat ugyanis nem egy esetben gyerekek fedezik fel. A lakók fertőzésveszélytől tartanak.
A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságnál megkeresésünkre a témával kapcsolatban azt közölték, „nem jellemző, hogy a drogfogyasztás közterületeken valósulna meg". Kérdéseinkre válaszul elektronikus levelükben azt írták, „a rendőri intézkedések során az eljárás alá vont személyeknél utólag merülnek fel kábítószer fogyasztásra vonatkozó adatok".
Ettől függetlenül - tették hozzá - előfordult már, hogy a közterületen szolgálatot teljesítő rendőrjárőr ért tetten kábítószert fogyasztó személyeket.
A rendőrség álláspontja szerint az elszórt fecskendőkkel kapcsolatban nem egyszerű eldönteni, hogy azt "egy cukorbeteg, vagy más betegségben szenvedő, esetleg egy kábítószert fogyasztó személy" hagyta-e el.
Vaslogikával leszögezték tehát: „ilyen módon tehát az utcán heverő fecskendőkről egyértelmű következtetést nem lehet levonni".
Képünkön a pécsi drogambulancia automatája szerepel, ahol leadható a használt tű és újat is vásárolhatnak.
Palotás P. - pécsiújság
Nem számít, hogy milyen összhangban van az ember a partnerével, félreértések és kommunikációs baklövések mindig lehetségesek. A lifehacker.com most összeszedte az öt leggyakoribbat, hogy könnyebb legyen elkerülni a problémákat ezzel kapcsolatban.
A Kábítószerügyi Tanács ülésén szó volt a költségvetési keret szűküléséről, a drogterápiás intézetek problémáiról és a drogfogyasztás trendjeit vizsgáló legújabb kutatásról
Gondi János (MADÁSZSZ) napirenden kívül felvetette, hogy az alacsonyküszöbű programok finanszírozásával kapcsolatban a minisztériumnak írott levelükre 3 hónap után kapott választ nem tartotta kielégítőnek. A programok fenntartására fordítható évi 6-7 millió forint korábban normatív, ma már pályázati támogatás nem elegendő arra, hogy az előírt 3 és fél munkatárs fizetését fedezze. Félő, hogy egyes szolgáltatók bedőlnek, ha nem történik intézkedés a kormány részéről. Szerafin Tamás, az EMMI Szociális Államtitkárság képviselője szerint a jelenleg előirányzott, a 2010-es szinthez képest nem növelt 5,5 milliárdos keretet már nem lehet megváltoztatni, még ha ez reálértékben a források csökkenését jelenti is az előző évekhez képest. Kiss Norbert helyettes államtitkár (EMMI) ígéretet tett arra, hogy próbálják a szakma érdekeit képviselni, írásos megoldási javaslatokat kért a civilektől.
Felvinczi Katalin (MAT) javasolta, hogy hozzanak létre krízisalapot a bajba jutott szolgáltatások számára. Müller Éva nemzeti drogkoordinátor szerint rendszerszintű megoldásokra van szükség, ehhez szakmai egyeztetéseket helyezett kilátásba az KKB most kialakuló szakmai munkacsoportjainak keretében. Topolánszky Ákos (MADRISZ) szerint két módon lehet a kérdést kezelni: vagy a szabályozási keretet változtatja meg a kormány, és nem követeli meg a 3,5 munkatársat, vagy biztosítja a megfelelő pénzügyi kereteket.
Müller Éva elmondta, hogy a drogellenes stratégia (2013-20) hosszú távú célkitűzéseit rövidtávú (2 éves) célokra lefordító szakpolitikai programot az előző KT ülésen komoly kritikák érték, sok civil javaslat érkezett az iskolai prevencióval, iskolai szociális munkával, ártalomcsökkentő programokkal, szabadidős tevékenységekkel, kutatásokkal stb. kapcsolatban. Nem csak a szakértői javaslatokat, de az egyes államtiktárságok véleményét is figyelembe vették a szöveg átalakításánál. Az anyagot szakmai és miniszteri értekezleten megvitatták, majd a KIM-hez továbbították közigazgatási egyeztetés céljából, akik további pontosításokat tartottak szükségesnek. Jelenleg a jogi osztálynál van a labda, még vezetői jóváhagyásra vár az anyag. Civil tagok felhívták a figyelmet arra, hogy a pénzügyi források megbízható elköltésének garanciája a cselekvési terv, fontos, hogy minél előbb megkapják a szervezetek a végső anyagot. Erre a kormány ígéretet tett.
Téglásy Kristóf ifjúsági főosztályvezető elmondta, hogy az EMMI idén időben írta ki a pályázatokat. A “Legyen más a szenvedélyed” országos program keretében 250 millió forintot költ a kormány drogmegelőzésre. A szlogen arra utal, hogy a drogfogyasztás alternatíváit kívánják népszerűsíteni a fiatalság körében. Az EFOP pályázatok az emberi erőforásokkal kapcsolatos programokra tesznek elérhetővé uniós pénzeket, a kiírás előkészítése jelenleg is folyik.
Topolánszky Ákos a drogrehabilitációs intézetek tevékenységét, működését mutatta be. A MADRISZ 1995-ben jött létre, jelenleg 13 hazai és 1 határon túli szervezet tartozik szövetséghez. A rehabilitációs intézetek az ellátási rendszer legmagasabb küszöbű szolgáltatásai. 1986-ban jött létre Dunaharasztin az első terápiás intézmény, és 2008-ban Debrecenben a legújabb. Deszken volt egy drogrehabilitációs intézmény, ami megszűnt. A lullai Diótörés a leghátrányosabb helyzetű fiatalokat fogadja be. A 2000-es évek elején a kapacitások jelentősen bővültek, 263%-al, 134 főről 353 főre növekedett a befogadóképesség. Azóta viszont az ágyak száma nem nőtt, az elmúlt években néhány ággyal csökkent. 2009-ben történt az utolsó kutatás terápiás intézetekben, újabb kutatásra lenne szükség.
A 2009-es kutatás országos szinten vizsgálta az intézetek munkatársainak és klienseinek tapasztalatait. A 13 intézményből 4 állami és 9 nem-kormányzati (ebből 2 egyházi) fenntartású. A finanszírozás 34%-át az állandó állami költségkeret, 13%-át pályázati, 51%-a teljesítményhez kötött finanszírozás adja. A pénzügyi források nagy része állami, a magánadományok nagyon marginális szerepet játszanak (nem úgy, mint Amerikában). 738 volt a regisztrált kliensek száma, átlagéletkoruk 31 év, van olyan intézmény, ahol kimondottan fiatalkorúakat kezelnek. A kliensek majdnem 40%-a számára az alkohol volt az elsőszámú probléma, ezt követte a opiátok aránya – ez azóta már megváltozott a dizájner drogok fogyasztásának előretörése miatt. A politoxikománia aránya igen magas. 6 hónap után a kliensek egyharmada marad bent a kezelésben. A kezelés sikerét nehéz mérni, minden intézmény a saját kritériumait használja. 90%-os az ágyak kihasználása.
Kiss Norbert helyettes államtitkár megkérdezte, hogy ha kapacitásbővítést kérnek az államtól, akkor vajon miért nincsenek teljesen kihasználva jelenleg a férőhelyek. Victorné Erdős Eszter (a ráckeresztúri rehabilitációs otthon jelen lévő igazgatója) elmondta, hogy a ráckeresztúri intézmény 30 férőhelyes, általában 15-en vannak várólistán, mégsincs teljes ágykihasználás. Ennek az egyik magyarázata, hogy a befogadás egy hosszú folyamat, a megüresedő ágyak feltöltése lassan megy, a kliesnek viszont gyorsan cserélődnek. A másik ok, hogy a jogi szabályozás miatt egy kliens nem lehet egyszerre belgyógyászati és drogterápiás ellátás alatt, ez nagyon nehézzé teszi a rejtett betegségek kezelését, a holisztikus ellátást. Gyakran a klienst el kell vinni más kezelésbe, addig fenn kell tartani az ágyát. Ezért is vannak hivatalosan üres ágyak.
Topolánszky Ákos elmondta, hogy attól is függ a drogterápiás intézetekbe bejutók száma, hogy mennyire fejlettek az ellátórendszer egyéb részei. Ha nincs alacsonyküszöbű program vagy nem küldi a függőt kezelésbe, nem fog eljutni oda. Magyaroszágon az ellátás egyéb formái rendkívül fejletlenek. Az utóbbi években jelentős átalakuláson ment keresztül a drogpiac. Ma már jellemzően fiatalabb, a szintetikus kannabisz típusú szerek fogyasztói kerülnek be, megnőtt az igény arra, hogy a társutas problémákat (pszichés zavarok) kezeljék. Erdős Eszter szerint vannak intézmények, amelyek nem fogadják be a hepatitisszel és a HIV-vel élő klienseket, Ráckeresztúr azonban befogadja, az interferon kezelést is megoldja – de ez pénzigényes, hiszen a beteget szállítani kell. Volt eset arra is, hogy egy AIDS-es klienst végigkísérték élete utolsó szakaszán. Jelentős probléma, hogy amíg kiviszik kezelésre klienseket, addig nem lehet bejelenteni őket drogterápiára, még egy fogorvosi kezelésre sem lehet őket elvinni anélkül, hogy addig az ő ágyukat ne kéne üresnek bejelenteni. Ezenkívül képzésekre lenne szükség ahhoz, hogy a terápiás intézmények dolgozóinak fertőző betegségekkel kapcsolatos ismereteit bővítsék. A Vírusos Májbetegek szervezete felvilágosítást fog tartani az intézmények számára.
Paksi Borbála (Corvinus Egyetem) az addiktológiai kutatásokról tartott előadást. 2004-ig sok kutatásra volt pénz, utána jelentősen csökkent a nyertes kutatási pályázatok száma. 2007-ig évente 20-30 millió forintos támogatást kaptak a kutatások, évente kb. 20-25 kutatásra került sor. 2009 után ez a szám 10 alá csökkent. A Fókuszpont a jelentéshez szükséges kutatásokat finanszírozta, ezek többnyire szűkebb volumenűek voltak, az ennél nagyobb volumenű kutatásokat az NDI finanszírozta. Nem volt felnőtt, általános népesség körében végzett kutatás az elmúlt négy évben.

2013-ban az ELTE Pszichológiai Intézet a TÁMOP program támogatásával végzett omnibusz-vizsgálatot (KÖZ-ÉRZET 2013), ennek részeként vizsgálták a drogfogyasztási szokásokat. Ez egy kis költségvetésű, költségkímélő kutatás volt, kevesebb kérdés mentén tudta vizsgálni a problémát, nem volt speciális adatfelvételi stratégia, és további torzító tényező, hogy a kutatás egybe esett a jogi környezet szigorításával. A vizsgálat a 19-65 éves magyarországi lakónépesség körében készült, face to face és önkitöltős technikával. A vizsgálat szerint a legnépszerűbb tiltott drog a kannabisz, de rögtön utána következik a szintetikus kannabisz. A harmadik az Ecstasy, majd az amfetamin. Az elmúlt évben tiltott szert használók nagy része csak egyféle tiltott szert használt. A fiatalabbak (19-25 évesek) és az egyetemi végzettségűek körében fokozott az érintettség. A leggyakrabban 18,5 évesen történik az első tiltott droggal való találkozás. Minden hatodik-hetedik valaha kábítószert kipróbáló 15 évesen próbált először tiltott szert.
Nem tudjuk, hogy mennyire fokozza hibalehetőségeket az adatbevallási hajlandóság hiánya a jogszabályi környezet miatt. A válaszhiány értékek jóval magasabbak voltak, mint 2007-ben, miután ezeket korrigálták, azt az eredményt kapták, hogy a 2007-ben mért 11,6%-ról 2013-ra 16,7%-ra nőtt azok aránya, akik legalább egyszer kipróbáltak már tiltott szert (ún. életprevalencia). Tehát jelentősen, 50%-al nőtt a kábítószer-fogyasztás előfordulása Magyarországon. Az első droghasználat életkora jelentősen csökkent 2007 és 2013 között: 20 évről 18,5 évre. A polidrog használat elterjedésében is negatív tendencia: a tiltott szert valaha fogyasztók kétharmada egynél több szert is kipróbált, 20%-a háromnál több szert is. Az így mért növekedő trend egybe esik a középiskolások körében folytatott ESPAD kutatás eredményeivel. Azért is figyelemre méltó, mert eközben Európa nagy részén nem volt növekedés, inkább stagnálás ezekben a mutatókban.
Sárosi Péter
Drogriporter
Drogosokat alkalmaz az Illegal! című dán magazin, hogy legyen miből megvásárolniuk az adagjukat, és ne kényszerüljenek prostitúcióra vagy bűncselekmények elkövetésére. A lapot Michael Lodberg Olsen szociális munkás alapította 2013 szeptemberében, az eladott példányok száma azóta megduplázódtak.
A magazinnak két célja van: dekriminalizálni szeretné a kábítószer-élvezőket és munkát akar adni nekik, hogy csökkentse a bűnözést és a prostitúciót – mondta az AFP francia hírügynökségnek a lapalapító.
A kéthavonta megjelenő magazint hivatásos újságírók szerkesztik, és kizárólag kábítószerrel kapcsolatos témákkal foglalkozik, mint például a drogfogyasztás portugáliai dekriminalizálása.
A kábítószerek legalizálásáért folytatott harcában Lodberg Olsen azért küzd, hogy a függőséget elsősorban egészségügyi, és ne büntetőjogi kérdésként kezeljék.
Első számában az Illegal! azt írta, hogy a napi adagját lopás révén beszerző kábítószeres havonta 500 ezer koronájába (körülbelül 20 millió forint) kerül a társadalomnak.
Egy boltban 5000 koronáért (200 ezer forint) kapható iPhone-t 500 koronáért adnak el az utcán. Egy kábítószeresnek 10 ezer koronányi árut kell ellopnia ahhoz, hogy 1000 koronára szert tegyen – írta a magazin.
A szociális munkás egy időben kisteherautóval közlekedett, amelyben a drogosok biztonságos körülmények között "lőhették be" magukat. Az ötletet azóta a város is átvette, és tavaly több tűcserés helyiséget nyitottak.
Újabb kezdeményezésének, a magazinnak most negyven alkalmazottja van, és az eladott példányszám a második számra 5000-ről 10 ezerre növekedett. Az árusok nagyjából fele közép-európai bevándorló. Többségük nem drogfogyasztó, de az Illegal! mégis alkalmazza őket, miután a koppenhágai "Fedél nélkül" azért utasította el őket, mert nem dán állampolgárok.
Hvg
Elindult Koppenhágában az ILLEGAL! című magazin, melyet drogfüggők árulhatnak, hogy legálisan szerzett jövedelemből lőhessék be magukat újra. Az újság szöveg- és képanyaga is magas minőségű.
Egy dán szociális munkás, név szerint Michael Londberg Olsen ötlete nyomán valósult meg az ILLEGAL! címet viselő magazin. Michael ezt megelőző projektje az volt, hogy éjszakánként egy furgonnal, önkéntesekkel és nővérekkel járta az utcákat, hogy segítsen a drogosoknak belőni magukat. Sokszor ugyanis ezek a szerencsétlen sorsú emberek hajléktalanként, a mocsokban lövik be magukat, használt tűkkel. Ez hatalmas kockázatvállalás a részükről, hiszen nagy a fertőzésveszély. Ezek a tűk akár a HIV-vírus hordozói is lehetnek. A furgonban dolgozók a steril körülmények megteremtésével segítettek rajtuk. (Ehhez hasonlót csinál Budapesten a VIII. kerületben a Kék Pont szervezet, mellyel a józsefvárosi vezetés a napokban felmondta a bérleti szerződést. Attól félnek a tűcsere központ a kerületbe vonzza a drogosokat, az eldobált tűk pedig ártatlanokat fertőzhetnek meg a halálos vírussal.)

Az ILLEGAL! magazint a kábítószerfüggők 1,8 dollárért vásárolhatják meg és 5 dollárért árusíthatják. A munkát a magazint reklámozó pólóban és kitűzőben kell végezniük. Elsőre ez nagyon hasonlíthat a Fedél nélkül hazai hajléktalanokat segítő újságra, ám itt nem az utcán tengődő emberek megsegítése az elsődleges cél. Alapvetően azért született meg ez a lap, hogy a függők legális keresetükből vehessék meg a napi adagjukat, így leszokjanak a bűnözésről. Jelenleg főként rablásból, lopásból és prostitúcióból élnek.

Az ILLEGAL! egy olyan magazin szeretne lenni, amit az emberek szeretnek megvenni és olvasni, jó minőségű, szép és így az értékesítőiknek sincs miért szégyenkeznie. (Szívesebben árulnak valami olyat, amit szeretnek az emberek, ezt nem érzik megalázónak.) Az ILLEGAL! szerkesztőségének tagjai közel tíz éve dolgoznak a koppenhágai drogfogyasztókkal.
A gabapentin hatásos az alkoholfüggőség kezelésében
Az epilepszia és egyes fájdalomformák kezelésére széles körben rendelt generikus gabapentin hatásosnak és biztonságosnak tűnik az alkoholdependencia terápiájában. A fenti megállapítást egy 150 fős véletlen besorolásos, placebokontrollos, kettős vak klinikai vizsgálat eredményei alapján fogalmazták meg.

„A gabapentin legalább olyan eredményesen, sőt akár eredményesebben befolyásolja az alkoholfüggőség kimenetelét, mint az Egyesült Államok élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatósága (FDA, Food and Drug Administration) által jelenleg az alkoholfüggőség kezelésére engedélyezett készítmények – emeli ki dr. Barbara J. Mason, a The Scripps Research Institute (TSRI) alkohol- és addikciókutatási központjának vezetője. – Ehhez járul még az is, hogy ez ez az egyetlen olyan szer, mely javítja azon betegek alvását és hangulatát, akik úgy döntenek, hogy felhagynak az ivással vagy legalább csökkentik alkoholfogyasztásukat. A gabapentint máris széles körben alkalmazzák az alapellátási gyakorlatban, így mondhatjuk, hogy valóban ígéretes terápiás lehetőségről van szó.
A JAMA Internal Medicine című lapban november 4-én nyilvánosságra hozott tanulmány szerzői hangsúlyozzák, hogy viszonylag biztonságos, hatásos, a betegek által jól tolerált szerről van szó. A gabapentin alkalmas lehet arra, hogy lefedje az alkoholdependencia kezelésében jelenleg meglévő hiányt. A becslések szerint az Egyesült Államokban körülbelül 8,5 millió ember problémája az alkoholfüggőség, ennek ellenére évente csak töredékük jut hozzá a FDA által az alkoholdependecia kezelésére engedélyezett gyógyszeres terápiához. Ennek oka részben a jelenleg rendelkezésre álló szerek korlátaiban keresendő.
A kezelés hiánya hatalmas probléma annak a jelentős negatív hatásnak a fényében, melyet az alkoholizmus gyakorol az egyénre és a társadalomra Azon túl, hogy az alkohol mélyrehatóan befolyásolja az egyén és a családtagok életét, elősegíti rosszindulatú daganatok, májbetegség, stroke és szívinfarktus kialakulását. Világszerte minden 25. haláleset az alkoholizmusra vezethető vissza.
A mostani vizsgálatban Mason és munkatársai véletlen besorolás alapján 900 mg vagy 1800 mg gabapentinnel vagy placebóval kezeltek 150 olyan beteget, akik csak nemrégiben váltak absztinenssé. A 12 hetes kezelési periódus végére a nagyobb dózissal kezelt csoportban kétszer akkora volt a jelentősebb alkoholfogyasztástól tartózkodó személyek aránya, mint a placebocsoportban (45 százalék, illetve 23 százalék), a teljesen absztinensek tekintetében pedig négyszeres különbség mutatkozott – ugyancsak a nagy dózisú gabapentinnel kezeltek javára (17 százalék, illetve 4 százalék). A gyógyszer hatására ugyancsak csökkent az elfogyasztott adagok száma, illetve kevesebb beteg számolt be csillapíthatatlan alkohol ”éhségről”, depresszióról és álmatlanságról. A kezelt betegek egyike sem jelentett mellékhatást a gyógyszeres kezeléssel összefüggésben.
A kisebb, 900 mg-os dózis az előnyös hatás tekintetében a placebo és a nagy dózis közé esett, ami azt jelzi, hogy valami olyasmi állhat fenn, melyet a klinikusok „dózis-válasz hatásnak” neveznek – megbízható mutató arra, hogy a kezelés valóban hatásos. „Úgy vélem, hogy most már magabiztosak lehetünk a gyógyszer farmakológiai hatásait illetően” − mondja dr. Mason.
Az FDA évtizedek óta kétféle kezelést engedélyez alkoholdependenciában. Az egyik a diszulfiram, mely abba az enzimatikus folyamatba avatkozik be, melynek révén a szervezet normális körülmények között lebontja az alkoholt, kellemetlen élménnyé téve az alkoholfogyasztást. A másik a naltrexon, mely az ivást követő jutalomérzés létrejöttéért felelős opioid receptorokat blokkolja az agyban. Mindkét kezelés célja, hogy elnyomja azt az élvezetkereső motivációt, ami elindítja az alkoholdependenciát. A jelenleg rendelkezésre álló szerek azonban viszonylag hatástalanok a szorongás, depresszió, álmatlanság és egyéb megvonási tünetek ellen, melyek segítenek fenntartani a már kialakult alkoholizmust. Magukat a szereket is úgy tervezték, hogy alkalmazásuk némiképp kellemetlen – ez pedig gyakran visszariasztja a betegeket szedésüktől.
Mi a helyzet itthon?
|
A magyarországi helyzetről Dr. Vandlik Erika, Dr. Koós Tamás (Országos Addiktológiai Centrum) írt egy elemző cikket, Problémás alkoholfogyasztás címmel. Ha kíváncsi, kérem, kattintson ide és töltse le!
|
Egy újabb szer, az akamprozát az egyetlen olyan egyéb hatóanyag a FDA által az alkoholizmus kezelésére elfogadott terápiák sorában, mely az akut megvonást követően az agyi stresszrendszerek működésében bekövetkező szabályozási zavar normalizálását célozza – hasonlóan a gabapentinhez. Ugyanakkor összességében mindössze mérsékelt hatásai mutatkoztak klinikai vizsgálatokban, és hatástalannak bizonyult az alvás- és hangulatzavarok enyhítésében.
A gabapentin biztonságossági profilja kedvező, és úgy tűnik, hogy hatását a GABA neurotranszmitter szintjének rendezése révén fejti ki az agynak az érzelmek közvetítéséért felelős részében, az amygdalában, ezáltal enyhítve a szorongást és az egyéb, stresszel összefüggő megvonási tüneteket. A gabapentinnek a hiperaktív agyi területekre kifejtett csillapító hatása vezetett el oda, hogy a FDA engedélyezte a szert az epilepszia és a neuropátiás fájdalom terápiájában. A gabapentint jelenleg is széles körben alkalmazzák off-label indikációval egy sor fájdalommal járó kórállapotban, például migrénben.
„Teljesen lázba jöttem attól a lehetőségtől, hogy mostantól több beteg hozzájuthat a kezeléshez – mondja dr. Mason. – Valóban szükség van arra, hogy az eddiginél többet tegyünk az alkoholfüggőség kezeléséért.”
Dr. S.I.
Írd alá a petíciót - ha 1 millió aláírás összegyűlik legalább 7 országból, akkor az EU-nak foglalkoznia kell a marihuána legalizációjával!
Néhány francia diák az Európai Polgári Kezdeményezés (European Citizens' Initiative) keretében kampányt indított WEED LIKE TO TALK címmel. A kampány céja a kannabisz legális termékként való szabályozása az Európai Unióban. 1 millió európai polgár aláírását kell összegyűjteni legalább 7 EU országból. Bár az aláírások összegyűjtése nem jelenti azt, hogy automatikusan legalizáják a füvet, az Európai Bizottság törvény által kötelezve lesz arra, hogy foglalkozzon a kérdéssel.
KATTINTS IDE ÉS ÍRD ALÁ TE IS A PETÍCIÓT!

Ha unod már,
- hogy az állam megbüntet pusztán azért, amit a saját testedbe juttatsz,
- hogy a fogyasztónak dílerektől kell bizonytalan minőségű füvet vásárolnia
,
- hogy embereket börtönöznek be csak a fű miatt
,
- hogy a rendőrség idejét ez elveszi a valódi bűncselekmények üldözéséről
,
- hogy a fűre költött pénzed a maffiát gyarapítja
,
- hogy a veszélyesebb pálinkát az állam támogatja, a füvet meg démonizálja,
Ha szeretnéd,
- hogy ne kezeljék bűnözőnek a fogyasztókat
,
- hogy felnőttek legálisan, ellenőrzött minőségű füvet vásárolhassanak,
- hogy a boltokban az állam betartassa a korhatárt
,
- hogy az állam jelentős adóbevételre tegyen szert a fűből
,
- hogy ezt az adóbevételt visszaforgassák az oktatásba és az egészségügybe
,
- hogy lehessen gyógyászati és ipari célra használni a kendert,
akkor támogasd a kampányt!
Itt olvashatsz bővebben a kampányról!
Drogriporter
Az anyja elé állt, és bevallotta: közel egy éve kemény drogokat használ
Amikor valaki az alkoholnak, kábítószernek a függője lesz, és ez kiderül, a családtagokat, közeli barátokat hosszú ideig sokkal jobban megsínyli, mint a szerhasználót. A függő ugyanis élvezi a szer okozta állapotot, boldognak érzi magát, és tulajdonképpen egy gondja van: hogy amikor szüksége van rá, hozzájusson a megfelelő adagjához. A családtagok viszont kétségbeesnek, minden áron megpróbálnak segíteni neki, saját magukat teszik felelőssé a kialakult helyzetért. Állandó feszültségben élnek, lesik, hogy a szeretett gyermek, testvér, anya, apa milyen állapotban ér haza, és folyamatosan aggódnak az életéért.
A függő mindebből semmit nem vesz észre, ha szóvá teszik, elmagyarázza, hogy ugyan, ő boldog, nincsen vele semmi gond. A baj akkor kezdődik nála, ha jelentkeznek az elvonási tünetek, ha fogy a szer, és nincs pénze újabbat vásárolni. Ekkor semmilyen erkölcsi gátat nem ismerve próbál elsősorban pénzt szerezni.
Az első időkben könnyű dolga van, hiszen ott vannak körülötte a családtagok, akikből hosszú ideig tud különböző módszerekkel pénzt kicsalni. A függők nagyon hamar kiismerik a hozzátartozók gyenge pontjait, és semmitől nem riadnak vissza: ha kell zsarolnak, ha kell hazudnak, rimánkodnak, könyörögnek. A módszer hosszú ideig beválik, és míg ők valamely szer függői, addig a családtagok, barátok az ők életmódjuknak a függői lesznek.
Bazánth Ivola felvételei
Mindenkinek a története más és más, de sok a hasonlóság köztük: az elején rettegnek attól, hogy a függő hozzátartozójuk meghal, és úgy érzik, nekik, szülőknek és testvéreknek kötelességük minden áron támogatni őt. Hosszú időnek kell eltelnie, míg megértik, hogy a változás csak akkor következik be, ha az ő magatartásuk megváltozik. Ahogy Zsuzsa mondja az egyik sorstársának: „Csak magadat tudod megváltoztatni. A gyerekedet soha.”
A változás viszont kutya nehéz: el kell jutni odáig, hogy felismerjék: a segítség ezekben a helyzetekben azt jelenti, hogy a szerhasználatban magára kell hagyni a függőt. El kell jutni oda, hogy a szenvedélybeteg személyét és annak életmódját szétválasszák. Az embert úgy kell szeretniük, hogy közben az életmódjukat elutasítják, abban nem vesznek részt. Nem szabad neki pénzt és biztonságot adni, nem szabad őt támogatni abban, hogy hozzájusson a droghoz, alkoholhoz. Ha azt az utat választotta, gondoskodjon is arról, hogy megszerezze. Számukra ugyanis csak úgy tud kiderülni, hogy mekkora a baj, ha szer nélkül maradnak, és megtapasztalják, milyen az, amikor nagyon rosszul vannak, és nincs körülöttük senki. Legtöbben ilyenkor döbbennek rá, hogy ők tényleg függők lettek, és ez az az állapot, amikor esetleg megfordul a fejükben, hogy segítségre lenne szükségük. Idáig viszont nagyon hosszú és kegyetlen az út, odáig el kell jutni.
Bazánth Ivola felvételei
A segítő családtag, barát állapotából legalább olyan nehéz „kijönni”, mint amilyen leszokni a szerekről. Egyedül sokszor nem is sikerül. Magyarországon ma már sok olyan önsegítő csoport létezik, ahol a családtagok, közeli hozzátartozók kapnak segítséget ahhoz, hogy túléljék ezt a minden szempontból roppant nehéz időszakot.
A csoportok alapvetően kétfélék: vannak az úgynevezett 12 lépéses módszerre épülők, ahol az anonim alkoholisták mintájára a hozzátartozók gyűlnek össze hétről hétre, és segítik, támogatják, biztatják egymást. A Kék Pont alapítvány pedig Békásmegyeren tart heti rendszerességgel vezetett csoportot, ahol nem csak a sorstársak, hanem szakemberek, jelenleg Pászli Lívia és Krizbacher Ildikó is segítik a tagokat.
Mi ez utóbbin jártunk.
A csoportterápiát egy nappalihoz hasonlóan berendezett helyiségben tartják. Gyertyákat gyújtanak, tea illatozik az asztalon. Mindenki hoz magával egy kis süteményt, diót, almát, mintha csak vendégségbe érkeznének. Nagyon örülnek egymásnak, az embernek az az érzése, mintha hosszú idő után barátnők találkoztak volna egy kis csevejre. Ám az ittlévőket nem a barátság tartja össze, hetente találkoznak, és mindenkinek nagyon súlyos története van.
Teca ötödik alkalommal jött el, utoljára valamikor tavaly ősszel volt. Mint mondta, akkor úgy érezte, egy helyben jár, hiába érti, amit mondanak neki, ezeket otthon már nem tudja átültetni a gyakorlatba. Azért tért vissza mégis, mert csak itt vannak olyan emberek, akik meghallgatják, megértik, támogatják és biztatják. Azt szeretné, ha kicsit megerősödne, mert érzi, hogy a gyermeke miatti állandó feszültség megfojtja.

Teca fia 10 éve kezdett el súlyosan füvezni. Most a húszas éveinek elején jár, és egyáltalán nem érzi, hogy szenvedélybeteg lenne. Tanulmányait nem fejezte be, érettségije sincs. Most éppen van munkája, de sokszor előfordult, hogy pénzt sem keresett. A tíz év alatt, részben emiatt, a szülei elváltak.
Teca új párja az elején nagyon jól megtalálta a hangot a gyerekkel, de eljátszotta a férfi bizalmát, aki azóta hallani sem akar róla, úgy tesz, mintha nem létezne. Miután jelenleg Teca a férfi lakásában lakik, a srácnak a dühkitörései és lopásai miatt el kellett költöznie otthonról. Albérletet keresett magának, aminek az első havidíját az anyukája kifizette, remélve, hogy ezzel megadja a”löketet” a továbblépéshez. Ám a fiú nem fizetett, ismét költöznie kellett. Egy régi barát fogadta be, de pénzt oda sem ad, hamarosan ismét utcára kerülhet. Az anyja szerint nem tart ettől, mert úgy gondolja, a szülei úgysem tudnák elviselni, hogy hajléktalan lett.
Teca szíve hasad meg, fél, hogy a gyereke azt fogja gondolni, hogy ellökte magától, és fél, hogy az ő támogatása nélkül meg fog halni. Úgy érzi, mint anyának, kutya kötelessége vigyáznia rá. Pedig elméletileg tudja, hogy kihasználja őt, szemrebbenés nélkül hazudik, és mégis, ha találkoznak, bármit mond, mindent elhisz neki. Eddig olyan nem volt, hogy ha pénzt kért, ne kapott volna.
Teca tanácstalan, de próbálja magáévá tenni a gondolatot: ameddig a fia nem kap igazi nagy pofont az élettől, addig azt érzékeli, hogy nyugodtan élhet így, mert mindig mindene meglesz. Teca azt még nem tudja elképzelni, hogy elutasítsa a saját gyermekét, de annyit megígér, hogy ha azzal hívja fel, hogy éhes, pénz helyett zsemlét és felvágottat fog adni neki.
A Kék Pont hozzátartozói csoportja 2007 óta működik, Békásmegyeren. A csoportnak vannak szabályai, amelyeket az új tagokkal az első ülésen ismertetnek: nem sértegetik és minősítik egymást. Mindenki csak a saját történetét viheti haza, máséról nem mesélhet. A tapasztalat azt mutatja, hogy a saját élmények megosztása az egyik leghatékonyabb segítési mód. Sikerről akkor beszélnek, ha elérik, hogy a hozzátartozó hozzáállása változzon meg, ismerje fel, hogyan kell viszonyulnia a szeretett szenvedélybeteghez.
Niki lánya kamaszéveinek közepén az anyja elé állt, és elmondta, hogy közel egy éve kemény drogokat használ. Niki akkor úgy érezte, hogy vége a világnak, ma már tudja, az igazi pokoljárás csak akkor kezdődött. Az interneten kezdett el keresgélni, megtalálta a csoportot, a következő héten már el is ment a lányával együtt a drogambulanciára. A gyerek soha többet nem tért vissza, Niki azóta is hetente jár.
Elmondása szerint az első két évben semmi eredménye nem volt. Utána értette meg, hogy a függő gyermekéhez neki kell másképp viszonyulnia, gondolkodnia. A változás akkor következett be, miután már nem hitte el a lánya összes meséjét, és elkezdte felállítani a szabályokat. Nagyon nehéz időszak volt, hiszen neki is túl kellett lépnie önmagán, félre kellett tennie az anyai érzéseket és ösztönöket. Rá kellett jönnie, hogy a saját élete is fontos. Ahogy fogalmaz, amikor már a „hogy vagy?” kérdésre nem a gyerekéről kezdett el beszélni, hanem magáról, akkor kezdődött az új korszak az életükben. Amikor más nem mosolyogva beszélt az egészről, hanem tudott zokogni is.
Először is leszögezte, hogy a lánya egyedül nem tartózkodhat a lakásban. Ha nyaralni ment, a gyerek választhatott: vagy lement a nagyszüleihez vidékre, vagy az utcán kellett volna eltöltenie azt a két hetet. Az előbbit választotta, és végig szemrehányó leveleket írt az anyjának. Ha a detoxikálóból telefonáltak, hogy menjen a lányáért, nem sietett kimenteni.
Niki sorolja, sorolja a történeteket, azokat, amikor már nem rohant azonnal segíteni. Közben a csoport és a barátai tartották benne a lelket, bátorították. Azt mondja, ha ez nem lett volna, ő hamarabb feladja, mint a gyermeke.

Niki lánya ma már nem kábítószerezik, és egyetemre jár. Niki azonban még bizalmatlan, bár annak nagyon örül, hogy itt tartanak. Ahhoz most is ragaszkodik, hogy a szabályokat szigorúan betartsák. Mint mondja, a közöttük lévő viszony egyelőre elég hullámzó, de ma már attól függ, hogy neki milyen a hangulata. Minden változást megérez a gyermeke, és azonnal reagál is ezekre. Ha érzi, hogy az anyja kicsit labilisabb, azonnal megpróbál például pénzt kérni. Annyi különbséggel, hogy előbb megkérdi, van-e, és azt már nem drogra költi.
Zsuzsa fia tíz éve tiszta, állandó állása van, és családot alapított. Az idáig vezető út azonban nekik is gyötrelmes volt. Az érdemi változás náluk is akkor következett be, amikor Zsuzsa eltaszította a gyerekét magától. Megértette, hogy ezzel segít rajta a leginkább, mert ha tovább pénzeli, tovább segít neki kábítószert vásárolni, hamarabb hal meg, mintha magára hagyja. Találkozni persze akkor is találkoztak, de ha a fia éhségre panaszkodott, ételt vásárolt neki, nem pénzt dugott a zsebébe, és nem hatotta meg, ha amiatt dühöngött. Ha éjszaka vérző szájjal csengetett be, nem nyitott neki ajtót.
Ekkor került olyan állapotba a fia, hogy egyszer csak azt kérte, segítsen neki eljutni egy elvonóra. Négy évig volt külföldi intézetekben. Zsuzsa alapítótagja a csoportnak, ő leginkább azért jár, hogy segítsen a többieken. Neki van a legnagyobb tapasztalata, és ő van túl az egészen a legrégebben. Zsuzsa ma is vallja, hogy az az időszak neki volt rosszabb, nem a fiának. Mindenkinek azt mondja, odáig nem szabad eljutni, hogy az ember élete csak a szenvedélybeteg gyerekről szóljon.

Viki férje akkor lett alkoholfüggő, amikor a legkisebb gyerek 9 hetes volt. Addig is ivott, de csak olyankor, ha valamilyen esemény volt és csak úgy, mint ahogy a magyar ember iszik. Az előfordult, hogy egy-egy mulatságon úgy lerészegedett, hogy haza kellett vinni, de közben voltak közös céljaik, gyarapodott a család, a hétköznapokban nem voltak gondjaik. Abban az időszakban nagyot változott az életük: négy pici gyermekük volt, Viki egyedül már nem bírta a sok feladatot. Napközben besegített a nagymama, és bizonyára a férjére kevesebb figyelem jutott. Annyira viszont soha nem hanyagolta el, hogy emiatt az italhoz kellett volna menekülnie.
Viki addig nem találkozott alkoholizmussal, így azonnal elkezdett érdeklődni, mi ilyenkor a teendő. A csoportra is ekkor talált rá. A mindennapjaik állandó feszültségben teltek. Nem lehetett tudni, hogy hazamegy-e egyáltalán a férfi, ha igen, milyen állapotban. A gyerekek is sokszor látták őt ittasnak, másnaposnak és agresszívnek. Számtalanszor megélték azt, hogy az édesapjuk otthon volt ugyan, de rájuk se nézett.
Viki másfél év után tudta azt mondani, hogy vagy a férj megy el, vagy ő a négy gyerekkel akárhova. A férfi költözött el. Az elmúlt fél évben nyugodtabb és kiszámíthatóbb lett az életük. A gyerekek az apukájukkal nagyon ritkán találkoznak, és még ritkábban akkor, amikor megbeszélik. Viki két év után most először tudta megtenni, hogy nem ugrott azonnal, amikor a férje felhívta, hogy rosszul van, segítsen.
A férj is érzékelte, hogy valami változhatott, így másnap azzal kereste meg a feleségét, hogy szeretne leszokni, szakemberre van szüksége. Viki elkísérte az ambulanciára, ahol orvost nem találtak, viszont kaptak egy időpontot, és megbeszélték, hogy a férfi este elmegy csoportterápiára. Ez utóbbi már nem jött össze, feleségének azt próbálta beadni, hogy ő már nem fért be, annyian voltak. Viki már nem csalódott nagyon, hiszen 50 százalék esélyt adott annak, hogy a férfi el is megy. Arra is rászánta magát, hogy elindítja a válópert. Tudja, hogy idáig sem jutott volna el , ha nincs a csoport, mint ahogy azt is, hogy ennek az útnak itt még koránt sincs vége.
Leopold Erika - 168 óra
Vizsgálatok igazolják, hogy a férfiak körében is egyre gyakoribbak az olyan klasszikus női betegségek, mint az anorexia vagy a bulimia nervosa. A jelenség hátterében a nemi szerepek és a testideálok változása áll, aminek következtében a szakemberek a nyolcvanas évek óta átlagosan ötévente írnak le egy új, az evés- és testképzavarok családjába tartozó tünetcsoportot. Ezek egyike a kényszeres testépítés formájában jelentkező izomdiszmorfia, ami a férfiak egy csoportjának kétségbeesett reakciója a nők erősödő társadalmi szerepvállalására.
Az anorexia nervosa, vagyis a pszichés eredetű kóros evészavar tüneteit először a brit Richard Morton írta le a 17. század végén. Ő találóan az ideges felemésztődés kifejezést használta erről szóló jegyzeteiben, ma ismert elnevezése viszont a szintén brit William Gull nevéhez fűződik, aki egy 1873-as tanulmányban keresztelte el így a nők körében mind nagyobb számban előforduló betegséget.
Megjelenése mögött a női testideál évszázadokon átívelő változása áll. A folyamat jól megfigyelhető, ha megvizsgáljuk a különböző történelmi korok nőábrázolásait. A középkorban például még a testesebb formák voltak túlsúlyban, hiszen akkoriban a kövérség a jólét, a hatalom és a termékenység jele volt, a viktoriánus kor nőalakjait viszont már a karcsúság jellemezte. Erre az időszakra, vagyis a 19. század második felére tehető ugyanis azoknak a társadalmi-kulturális hatásoknak és szellemi áramlatoknak a megjelenése, amelyek megteremtették a vékonyság divatját. Ez idővel óriási nyomásként nehezedett a gyengébbik nem tagjaira, akiknél szélsőséges esetekben addig nem ismert pszichés zavarok alakultak ki.
Út a falásrohamokig
A női karcsúság felértékelődése a 20. században is folytatódott. Az egészséggel és a sikerességgel kezdték társítani, az elhízás pedig fokozatosan stigmatizálódott. Előtérbe került a szexualitás, ami szintén hatással volt az eszményinek tartott testalkatra. A mind karcsúbb testideálok az átlagos nők számára egyre elérhetetlenebbé váltak, ami tovább növelte saját testükkel kapcsolatos elégedetlenségük mértékét. Ma ott tartunk, hogy azok a nők képviselik a testideált, akik magasak, vékonyak és nagy mellekkel rendelkeznek. Ez az alak azonban irreális. Ritka genetikai adottságok, plasztikai beavatkozások, intenzív diéta és testedzés nélkül nem érhető el.
A karcsúságideál erőteljes térnyerésének következménye az evészavarok másik ismert típusa, a bulimia nervosa megjelenése, amelynek tüneteit elsőként Gerald Russell brit pszichiáter jegyezte le 1979-ben. A kényszeres falásrohamok és önhánytatások ciklikus ismétlődéséből álló betegség becslések szerint háromszor annyi embert érint, mint az anorexia nervosa.
Evészavar itt, testképzavar ott
Az evés- és testképzavarok listája azóta is folyamatosan bővül. A szakemberek átlagosan ötévente írnak le olyan új kórképet, amely az emberi test megszállott vagy kényszeres befolyásolásának addig nem ismert módozatait foglalja össze. Pár évtizedes jelenség, hogy a férfiak is növekvő számban esnek áldozatul ezeknek a betegségeknek, sőt, megjelentek a kifejezetten férfi specifikus tünetegyüttesek is. Bár az evés- és testképzavarokban szenvedő nők még mindig jelentős többségben vannak a férfiakhoz képest, egyes jóslatok szerint előnyük 50 éven belül eltűnik.
Az evés- és testképzavarok listája
Anorexia nervosa (1873)
Bulimia nervosa (1979)
Testedzésfüggőség (1987)
Falászavar (1992)
Izomdiszmorfia (1993)
Egészségesétel-függőség (1997)
Testzsírfóbia (2000)
Purgáló zavar (2005)
A háttérben húzódó folyamatok közül a nemi szerepek erőteljes átalakulását érdemes kiemelni. Ennek fő mozgatórugója, hogy a nők sokkal céltudatosabbá és kezdeményezőbbé váltak az elmúlt száz évben. Egyenjogúsági törekvéseik mellett nagyobb szerepet vállalnak az élet szinte valamennyi területén, így családfenntartóként is jelentősebb teher hárul rájuk. Térnyerésük miatt a férfiak tömegesen veszítették el a hagyományos harcos, védelmező és kenyérkereső identitásukat, ami részben a testhasználatukban is megmutatkozik
Jó példa erre a kilencvenes évek elején megjelenő metroszexualitás. A nők előretörésének hatására sok férfi szabadult fel az erős, családfenntartói szerep elvárásai alól, aminek következménye, hogy egy részük feminin szokásokat vett fel. Ezek a férfiak többet foglalkoznak a külsejükkel, ápolják testüket, kozmetikai termékeket használnak, és az érzelemkifejezés területén is aktívabbak.
Az Adonisz-komplexus
De nemcsak a metroszexuálisokra jellemző, hogy nagyobb figyelmet fordítanak a megjelenésükre. Ez kisebb-nagyobb mértékben ma már a férfiak zömére éppúgy igaz, mint ahogy az is, hogy az erősebbik nem tagjai kezdik utolérni a nőket a testideálok hajszolásában.
Lényeges párhuzam, hogy a legtöbbek által eszményinek tartott férfitestnek is megvolt a maga evolúciója. Mivel a külsőre vonatkozó normákat és ideálokat a férfiak esetében is már régóta elsősorban a média közvetíti, érdemes végigvenni, milyen változások történtek ezen a téren az elmúlt 30-40 évben. A filmszínészek, a magazinokban szereplő modellek, de még a képregényhősök is jóval szálkásabbak és izmosabbak lettek az átlagot tekintve. Az általuk képviselt testideál viszont ugyanúgy elérhetetlen a férfiak többségének, mint a nőknek a túlzott karcsúság, és hasonló frusztrációt is okoz.
Izmosodó modellek és akciófigurák
A férfi testideál változását alátámasztó vizsgálatok egyikénél a Playboy nőknek szóló változatát, a Playgirl magazint vizsgálták, amelynek férfimodelljei ma átlagosan 6 kilogrammal kevesebb zsírt és 13 kilogrammal több izmot hordoznak harminc évvel ezelőtti társaikhoz képest. Egy másik, hasonló kutatás során a népszerű G.I. Joe akciófigurák paramétereinek fejlődését vizsgálták. A figurákat a kutatók méretarányosan 178 cm magasra nagyították, és így mérték meg az egyes testrészeket. Kiderült, hogy a hetvenes évektől kezdve a mellkas kerülete 113-ról 139, a bicepszé pedig 31-ről 69 centiméteresre duzzadt.
Valószínűleg ennek a hatásmechanizmusnak a számlájára írható, hogy a nyugati civilizáció országaiban az elmúlt harminc évben kétszeresére-háromszorosára nőtt azoknak a férfiaknak az aránya, akik valamilyen szempontból elégedetlenek saját külsejükkel. A témában végzett felmérések legalábbis ezt támasztják alá. Nagy részüket ez az elégedetlenség motiválja abban, hogy több energiát áldozzanak testük ápolására és karbantartására. Sokan közülük megszállottan edzenek, jelentős összegeket költenek táplálék-kiegészítőkre, de akár szteroidokra vagy plasztikai beavatkozásokra is. Ez a tevékenység gyakran kényszeres jelleget ölt, és a külsővel kapcsolatos aggályok felerősödésével párosul. A jelenséget a szakirodalom Adonisz-komplexusnak hívja.
A férfitest titkos krízise
Az Adonisz-komplexus még nem tekinthető betegségnek, viszont kockázati tényezője lehet olyan kóros állapotoknak, amelyek 50-100 évvel ezelőtt teljesen ismeretlenek voltak az orvostudomány előtt. Ezek egyik különös formája az úgynevezett izomdiszmorfia, amelynek tüneteit 1993-ban írták le. Érdekesség, hogy ez a férfiakra jellemző testképzavar először a fordított, vagyis inverz anorexia nevet kapta, mivel tüneteit nézve lényegében az anorexia ellentéte.
„Az izomdiszmorfia az izmok méretével való túlzott, rögeszmés foglalatosságot, illetve az izomtömeg növelésének intenzív vágyát jelenti. Az ebben szenvedő férfiak erős alkatuk ellenére kicsinek, gyengének érzik magukat, és hosszú órákat töltenek az edzőteremben, hogy elérjék az általuk ideálisnak tartott izomzatot. Testképzavaruk viszont megakadályozza őket abban, hogy észleljék a fejlődést, aminek számos negatív következménye lehet” – foglalja össze a betegség lényegét kérdésünkre dr. Babusa Bernadett, a téma elismert hazai szakértője, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársa.
Kialakulásának okai között az alacsony önértékeléstől kezdve a külsővel kapcsolatos szorongásokon át a gyermekkori traumákig bezárólag sok mindent fel lehet sorolni. Van azonban egy olyan tényező is, amely Babusa szerint külön figyelmet érdemel: „A nemi szerepek felbomlásának és átalakulásának következtében egyre kevesebb olyan területe marad az életnek, ahol a férfiak megőrizhetik korábbi vezető szerepüket. Emiatt sokan érzik fenyegetve férfiasságukat, és kétségbeesetten keresik azokat a lehetőségeket, amikor hangsúlyozhatják azt. Az izomzat fejlesztése az egyik olyan terület, ahol a biológiai korlátok miatt a férfiak most is jobban érvényesülhetnek.”
Kényszeres testépítés
A kemény edzésekkel önmagukban nincs probléma, a baj ott kezdődik, ha elvész a kontroll, és az egyén az izomzat növelésének rendel alá mindent.
„Az izomdiszmorfiában szenvedőnek gyakorlatilag az edzés uralja a mindennapjait. Ennek érdekében hajlamos elhanyagolni társas kapcsolatait, munkáját, de akár még az egészségét is kockára teszi. Önértékelésének legfőbb alapját saját teste képezi. Nincs határ, a végtelenségig növelné az izomzatát, ezért sokszor nem hagy elég időt a regenerálódásra. Sőt, komoly sérülésekkel is lejár az edzőterembe. Egy izomszakadás vagy egy törött kar sem jelent akadályt, utóbbi esetben legfeljebb lábra gyúr” – árnyalja a képet Babusa Bernadett.
Az izomdiszmorfiások körében gyakori szteroid használat is komoly veszélyeket rejt. Az így elért izomnövekedést ugyanis az egyén a testképzavara miatt nem, vagy csak jelentős késéssel érzékeli, ami újabb és újabb szteroid adagok bevételére ösztönzi.
A betegség diagnosztizálása sem egyszerű feladat. Leginkább azért, mert az izomdiszmorfiásoknak az anorexiásokhoz hasonlóan nincs betegségtudatuk, és nem érzik, hogy segítségre van szükségük. Általában a családtagok vagy a barátok ismerik fel a problémát. Vannak viszont olyan társuló betegségek, illetve tünetek, amelyek kifejezetten zavarják őket. „A depresszió, a hangulatingadozás, a szorongás, a szexuális zavarok, a partnerkapcsolat megromlása vagy teljes hiánya gyakori velejárói ennek a tünetcsoportnak. Többnyire csak ezek miatt fordulnak szakemberhez, de az anorexiások sem azért jönnek, mert hízni szeretnének, hanem azért, mert évek óta nem tudnak mosolyogni” – fogalmaz a kutató.
Új pszichés zavarok születőben
Az elmúlt évtizedek kutatási eredményei azt mutatják, hogy az izomdiszmorfia hazai előfordulási aránya megegyezik a nyugat-európai és észak-amerikai értékekkel. Az első ilyen jellegű felmérést 1997-ben végezték Magyarországon, ez alapján akkor az edzőtermekbe járó férfiak 4,3 százaléka szenvedett ebben a betegségben. „Bár a legutolsó ilyen kutatás adatai még kiértékelés alatt vannak, már most kijelenthető, hogy ma ez az arány jóval magasabb” – mondja Babusa, aki szerint az izomdiszmorfia nemcsak azért érdemel figyelmet, mert egyre több férfit érint. „Itt nem csupán egy betegségről van szó, ez egy divatjelenség is egyben. Vizsgálatával jobban megérthetjük azokat a ma is zajló folyamatokat, amelyeket részben a nemi szerepek változása indított el. Erre a hatékony intervenciós eljárások kidolgozása mellett azért van szükség, mert új pszichés zavarok felbukkanására kell felkészülnünk. A tudomány fejlődésével ugyanis ma már molekuláris szinten ismerjük az emberi test működését, ami a kényszeres gondolatok tartalmára is befolyással lehet. A szervezet kémiai összetételével kapcsolatos megszállottság megjelenése valószínűleg csak évek kérdése. Ennek első formája feltételezhetően a koleszterinfóbia lesz.”
(Forrás: Túry Ferenc ‑ Babusa Bernadett: Adonisztól Schwarzeneggerig, 2012)
Götz Attila - index
Macska-egér játék újfajta drogokkal
A tudománytörténet furcsa fintora, hogy John William Huffmann, a nemzetközi hírnévnek vajmi kevéssé örvendő dél-karolinai Clemson University 82 éves szerveskémia-professzora olyan felfedezése miatt vált híressé vagy inkább hírhedté, ami nem is állt szándékában: ugyanis előállította az első, úgynevezett dizájnerdrogot.

A kémia roppant furfangos tudomány. Művelői néhány apró molekularészlet, oldallánc vagy kósza gyök elvételével, esetleg hozzáadásával teljesen más tulajdonságú szerves anyagokat tudnak létrehozni. Ez történt Huffmann esetében is. A derék vegyész eredetileg olyan anyagokat keresett, amelyek zöld hályog vagy kóros hányinger kezelésére, netán étvágygerjesztőként szolgálhatnak anélkül, hogy a páciens betépne tőlük. Ő ugyanis történetesen kannabinoidokkal kísérletezett, méghozzá az USA Nemzeti Kábítószer-ellenes Intézetétől több mint negyedszázada kapott támogatásból.
Laboratóriumában azután 1995-ben sikerült is létrehoznia az első szintetikus kannabiszszármazékokat, melyek azóta – tőle teljesen függetlenül, de eleinte nevének kezdőbetűiből JWH-nak keresztelve és különféle számokkal jelölve – új életre keltek. Valószínűleg Huffmann sem örült a következményeknek, hiszen az egyik moszkvai tévécsatornán egyenesen úgy jellemezték, mint aki megmérgezte az orosz ifjúságot.
De vajon miért is váltak ilyen viharos gyorsasággal a dizájnerdrogok ekkora csapássá világszerte, hogy a Társaság a Szabadságjogokért február elején nyilvánosságra került jelentése szerint ezek jelentik jelenleg a legnagyobb kihívást például az Európai Unió drogpolitikája számára. Különösen, hogy ilyen anyagból 2009 előtt alig egy-két új szert regisztráltak az EU-ban, de ezután évről évre egyre többet: 2010-ben 41-et, 2012-ben pedig 73-at, és ez a növekedési trend tartósnak ígérkezik.
Dizájnerdrogok alatt olyan kábítószereket értünk, melyeket valamely tiltólistás szer kémiai szerkezetének módosításával hoznak létre azért, hogy az újonnan keletkezett anyag hatásában az eredetihez hasonló maradjon, de a módosítás következtében már kikerülje az illegális szerek listáját. Ez persze értelemszerűen állandó versenyt jelent a leleményes és persze pénzéhes drogvegyészek, valamint a hatóságok között – többnyire az utóbbiak vereségével. Ha egy anyagot „lekapcsolnak” és betiltanak, hamarosan megjelenik a piacon a „megbütykölt” molekulájú, jogtiszta helyettes, és kezdődhet a macska-egér játék elölről.
Jóllehet a dizájnerdrog kifejezést Amerikában már a nyolcvanas években is használták különböző ópiumszármazékokra, később pedig az ecstasytablettákra, melyeket ott csak 1985-ben tiltottak be, világhódító útjukat mindössze néhány éve kezdték. Hazánkban igazából 2010 után jelentek meg, ami Horváth Gergely, a Nemzeti Kábítószer Adatgyűjtő és Kapcsolattartó Központ helyettes vezetője szerint Kelet-Közép-Európában egyrészt a heroinhasználat Európa-szerte tapasztalható rohamos visszaszorulásának, másrészt olyan okoknak köszönhető, mint az alacsony ár, az eleinte könnyebb hozzáférhetőség, a kimutathatóság hiánya és a tévesen alacsonynak vélt kockázat.

A dizájnerdrogok két fő csoportra oszthatók. A szintetikus kannabinoidok mellett a különböző stimulánsokra, mint amilyen az amfetamin, amelyet azonban – jórészt a hazai szállítmányok egyenetlen tisztasága miatt – 2010 után részben felváltották a katinonszármazékok (a khat levél hatóanyagát imitáló anyagok), először a mefedron, majd az MDPV és legújabban a pentedron. Ahogy a TASZ jelentése is kiemeli, különösen Európa keleti felén, így hazánkban az egyik legnagyobb gond, hogy épp a legkeményebb kábítószeresek, az intrasen heroinról és amfetaminról a dizájnerdrogokra. Ezeket azonban jóval gyakrabban kell szúrni a kellő hatás eléréséhez, így – miközben csökken a tűcsereprogramokra szánt pénz – megnő a fertőzések kockázata. Csak a szerencsének köszönhető, hogy a HIV még nem tört be a magyar intravénás kábítószeresek közé, ahogy – épp a dizájnerdrogok miatt – Romániában. Igaz, a józsefvárosi drogosok között a hepatitis C-fertőzöttség már 60-70 százalékos.
A dizájnerdrogok azonban nemcsak e problémásabb, igaz, kisebb és inkább stagnáló számú csoportra nézve jelentenek veszélyt. Ma már a kapszulázott, tablettázott vagy összesodort növényi törmelékre, „bioműfűre” rápermetezett parti drogok zöme is új pszichoaktív szer, ami a szakember nyelvén a dizájnerdrogokat jelöli. Ráadásul ezek olcsóbbak, mint a hagyományos kábítószerek, különösen, ha azt nézzük, hogy egy adagból hány spangli jön ki. A nevük sem igazán árulkodó. A dílerek különféle fantázianeveken árusítják őket. Egyebek mellett van „kati”, „zsuzsi”, „mefi”, „kristály”, „penta”, de olyan jogvédett márkanevek is új életet kezdtek, mint a Nintendo vagy a Mitsubishi.
A Nemzeti Kábítószer Adatgyűjtő és Kapcsolattartó Központ helyettes vezetője szerint csak szintetikus kannabinoidokból vagy harminc forog a piacon. De az sem biztos, hogy a díler kétszer ugyanazt a „pentát” adja, mert a lefoglalások alkalmával gyakran kiderül, hogy a zacskó többféle anyag kombinációját rejti. Így az élettani hatás sem ismert, és a mérgezés, túladagolás kockázata is jóval nagyobb. Már az ecstasynál sem volt rá garancia, hogy mi van a tablettában, de a helyzet ma sokkal durvább. Mivel jellemzően magas tisztaságú szerekről van szó, a halálos dózis és az euforikus „flash”-érzés eléréséhez elegendő mennyiség között a dizájnerdrogoknál gyakran szinte észrevehetetlen a határ.
A hatóságok az egyes országokban különböző taktikát követnek. Nálunk 2012-ben bevezették az úgynevezett C listát, ami azt jelentette, hogy hatóanyagcsaládonként vették tiltólistára a szereket. A TASZ-jelentés utal rá, hogy ennek hatására bizonyos szerek eltűntek a piacról, mások fogyasztása visszaszorult. Jórészt megszűnt az a gyakorlat is, hogy tápsóként, füstölőként vagy fürdősónak álcázva árulták különféle boltokban és a neten ezeket az anyagokat. Mégis, ezek a pozitív hatások csupán ideiglenesek voltak: a forgalom visszaszorult a jóval kevésbé ellenőrizhető feketepiacra.
A dizájnerdrogoknak az az egyik nagy veszélyük, hogy házilag is elő lehet némelyiket állítani, persze teljesen egyenetlen minőségben és kellően rémes hatással. Amikor egy vírus megtámadta az afgán mákültetvényeket, az orosz és ukrán piacról egy csapásra eltűnt a heroin. Erre néhányan laboratóriuminak nehezen nevezhető körülmények között kodeintartalmú gyógyszereket kezdtek savakban feloldani, ami egy Krokodil nevű „zombidrog” elszabadulását eredményezte. Ez szétmarta az emberek testét, s a kisebesedett bőrükön a krokodilokéhoz hasonló dudorok keletkeztek – említ egy rémisztő példát Prazsák Gergő, az ELTE szociológusa, aki a dizájnerdogok elleni fellépésben a rendészeti eszközök helyett a megelőzésre helyezné a hangsúlyt.
Sajnos hiányoznak olyan alapvető felmérések, melyek megmutatnák többek között azt is, mennyiben van meg és mikor alakul ki a fiatalokban az anyaghasználat veszélyességének tudata. Mint mondja, a megelőzés első számú eszköze a szeretet, melyet csak a család adhat meg. Nagyon fontos szerepe lenne az iskolának, ahol az erkölcstan- vagy hittanórákon rádöbbenthetnék a gyerekeket az ismeretlen összetételű anyagok használatával együtt járó testi és lelki borzalmakra. Ezek az órák ugyanis még a serdülőkor elérése előtt elérik a hátrányos helyzetű családokból jövő fiúkat és lányokat is, akik az olcsó dizájnerdrogok fő célközönségének számítanak.
Legújabb ismereteink szerint a függőségre való hajlam 40-60 százalékig genetikai tényezőkkel van kapcsolatban – erősítette meg tavaly egy brüsszeli fórumon Wilson Compton, az USA Nemzeti Kábítószer Intézetének (NIDA) helyettes vezetője, ezek érvényre jutásában azonban döntő a környezet szerepe. A korszerű kábítószer-ellenes stratégiáknak ezekre a hatásokra kellene összpontosítaniuk. A TASZ drogprogramja egy négy kelet-európai országot (Magyarország mellett Romániát, Szerbiát, Lengyelországot) és Portugáliát átfogó nemzetközi vizsgálat adataiból azt szűrte le, hogy a kormányok egyetlen országban sem helyeztek nagy hangsúlyt a megelőzésre, a kezelésre és az ártalomcsökkentésre.
„Az ilyen irányú tevékenység legtöbbször kimerül az elrettentő üzeneteket közvetítő médiakampányokban” – olvasható a TASZ-jelentésben. A Nemzeti Kábítószer Adatgyűjtő és Kapcsolattartó Központ helyettes veze tője úgy véli, a dizájnerdrogoknak jobban be kellene épülnie az inkább a klasszikus szerekre alapozott megelőzési programokba. Az újfajta pszichoaktív szerek miatt függővé vált kábítószeresek viszonylag hamar megjelenhetnek az egészségügyi ellátórendszerben, ám szociális állapotuk még nem annyira leromlott, mint egy heroinfogyasztónak, így másképp kell őket kezelni.
A magyar hatóságok meglehetősen konzervatív módon járnak el, amit jól jellemez az a „felvilágosító program”, amelynek keretében tavaly ősztől bűnmegelőzési tanácsadónak nevezett rendőröket küldtek egyes problémás iskolákba. Csak az utolsó pillanatban sikerült a hatóságot lebeszélni arról, hogy legalább ne egyenruhában indítsa őket az osztálytermekbe. Januártól egyébként már nemcsak a terjesztés, hanem tíz gramm feletti dizájnerdrog birtoklása is bűncselekménynek számít.
Palugyai István - Nol
Mert:
1./ a terápia az önsegítő csoportok 12 lépéses felépülési programjának szellemiségén alapul;
2./ a kezelők betegségmodell alapján gondolkodnak és terápiás célként a teljes absztinenciát tűzik ki;
3./ a felépülést csoportterápiás közeg segíti elő, komplex pszicho-szocioterápiás módszerekkel;
4./ a kezelést többféle szakmát képviselő team irányítja (orvos, pszichológus, addiktológiai konzultáns)
5./ a teamben a hivatásos munkatársakkal egyenrangúan vesz részt sajátélményű segítő munkatárs;
6./ a szenvedélybetegek közvetlen és rendszeres kapcsolatot tartanak az Anonim Alkoholisták, Névtelen Szerencsejátékosok csoportjával.
Hát ezért.

Utolsó kommentek