Társadalmi egyeztetés előtt áll a nemzeti alkoholstratégia - tudta meg lapunk. Nemrég a Globális Drogvizsgálat is rávilágított: hazánkban nem az illegális drogok, hanem az alkohol okoz jelentős függőséget, ivási szokásaink - mint lapunknak az államtitkárság is elismerte - a legtöbb országhoz képest sokkal súlyosabbak.   

Gyakorlatilag kész van a nemzeti alkoholprogram, és társadalmi egyeztetés előtt áll - értesült lapunk. Vagyis, immár nem csak egy páratlan szigoráról ismert, a drogfogyasztókat bűnözőként kezelő, 2020-ra a kábítószerezés teljes felszámolását célzó nemzeti drogstratégiánk van.

Mint az egészségügyi államtitkárság lapunkkal közölte, az ő koordinálásukkal az Országos Addiktológiai Centrum dolgozta ki az alkoholfogyasztás visszaszorítását célzó, "a nemzetközi tudományos eredményekkel szinkronban lévő" tervet. "Magyarország számára a legtöbb országénál jelentősebb terhet jelent az alkohol-fogyasztás, a visszaszorítása érdekében fel kell lépni" - ismerték el érdeklődésünkre.

Az anyag a "Szakpolitikai Program az Alkoholprobléma Visszaszorítására 2014-2018" címet kapta, bár azt ugyan még nem tudni, pontosan mikor kerülhet ki véleményezésre a kormányzati honlapra.

Lapunk még a legfrissebb Globális Drogvizsgálat (a Global Drug Survey) eredményei kapcsán fordult az államtitkársághoz, hiszen a kérdőívet idén először magyarok is - viszonylag sokan, több mint 3200-an - kitöltötték. (Összesen 14 országból, több mint 78 ezren adtak válaszokat.)

A riasztó eredmények pedig azt mutatták: hazánkban éppen nem az illegális drogok, hanem az alkohol okozza az erősebb függőséget, míg a válaszadók 94 százaléka fogyasztott már életében szeszt, "csupán" 54,5 százaléka írta, hogy legalább egyszer használt már illegális drogot.

Ezeknél azonban még beszédesebb, hogy a válaszolók 46 százaléka maga is úgy látta, ivási szokásaival az egészségét kockáztatja - 54 százalékuk nem "aggódott" -, de a kitöltők 46 százalékával az is előfordult tavaly, hogy másnaposan ment dolgozni. Ez pedig Írország után a második legnagyobb arány.

Ezek ismeretében érdeklődtünk arról az egészségügyi államtitkárságnál, nem volna-e indokolt az alkoholizmusra is kidolgozni kormányprogramot; a részletekről csak annyit árultak el, hogy az alkoholfogyasztás visszaszorítására a társadalmi-gazdasági élet "számos szektorában zajló, magas szinten koordinált tevékenységgel, a korszerű egészségfejlesztés, az egészséget támogató közpolitika eszköztárát együttesen használva" lehet és kell fellépni.

Azt, hogy pontosan milyen szektorokra gondoltak, és a pálinkafőzés liberalizálása mellett kardoskodó állam mit segít majd ebben a szándékban, nem tudni. "Az államtitkárság mindent elkövet, hogy a problémát a súlyának megfelelően és szakmailag megalapozott módon kezelje" - szögezték le lapunknak, hozzátéve: a tavaly megalakult Egészségkommunikációs Központ több kampányt is indít hamarosan, amelyek érinteni fogják a túlzott alkoholfogyasztás kérdését is.

Az Egészségügyi Világszervezet 2013-as felmérése is rámutatott: Európában az alkoholizmus az egyik leggyakoribb haláloknak számít - noha nem mindig lehet pontosan meghatározni az abból fakadó egészségügyi szövődményeket -, de az alkoholizmusból fakadó rákbetegségek aránya Magyarországon a legmagasabb.

Ezek a statisztika szerint 100 ezer emberből 16-20-szal végeznek. Évente 6-7 ezren halnak meg nálunk májzsugorodás miatt - amit közvetlenül az alkohol idéz elő -, és a hasnyálmirigy-gyulladás is átlagosan 1500 emberrel végez.

B. L. N. - népszava 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.