Ezek a tapasztalatok jól illeszkednek az ártalomcsökkentéssel és felépüléscentrikus addiktológiával foglalkozó Kék Pont elveihez: hogy igazán csak az egyéni célok mentén haladva, kollektív öngondozásban lehet eredményeket elérni. 

„A Száraz November azon túl, hogy reflektál az alkoholpolitika teljes hiányára, még mindig dominánsabb az egyén életében, azt mutatja meg, hogy az egyén képes lehet a saját céljaival dolgozni. Ezt a fajta tudatosságot akarjuk erősíteni, ami igazán egy közösségi színtéren kap jelentőséget”

– mondja erről Dávid, aki szerint továbbra is látszik, hogy a közösség ereje viszi előre a Száraz Novembert: akik év közben magukban próbálkoztak száraz hónapokkal, nagyobb arányban adták fel idő előtt. 

A Száraz November idén is elsősorban az úgynevezett alacsony kockázatú fogyasztókat célozza: azok tartoznak ide, akik hetente többször fogyasztanak alkoholt, vagy mondjuk akik gyakran isznak meg esténként egy-két sört. Egy ilyen önmegtartóztató hónap igazán a számukra árulhat el sokat az alkoholhoz fűződő viszonyukról. 

A program viszont nem célozza a súlyosabb alkoholbetegséggel küzdőket, akik nem vészelnek át egy napot sem alkohol nélkül. Számukra nem az öngondozás, hanem a szakértői kezelés kínálhat segítséget, de ehhez is lehet a Kék Pont szakembereit keresni. 

Azt ugyanakkor látni Dávid szerint, hogy a hazai ellátórendszer jelenleg nem áll készen sok újonnan érkező alkoholbeteg kezelésére, éppen a közösségek hiánya jelenti az egyik legnagyobb gondot. Azaz ha valaki bele is vág egy kezelésbe, nehéz neki mit mondani, kihez forduljon a felmerülő nehézségekkel, gondolataival. 

„Fontos azt láttatni, hogy a sikerhez kell a közösség, és ez nemcsak a Száraz Novemberre vonatkozik, hanem bármilyen felépülési folyamatra: akkor tudunk neked segíteni, ha te egy nagyobb közösséghez tartozol, és ez a közösség neked visszajelez, megtart.”

A Száraz November arra talán alkalmas lehet, hogy ezt a fajta kollektív szolidaritást, sorstársiasságot erősítse az emberekben. 

A szervezők másik célja, hogy beindítsák az alkoholfogyasztásról szóló diskurzusokat, több szó essen például arról, hogy mi az állam feladata ezzel a problémával. 

Dávid szerint az állam legfontosabb feladata most az lenne, hogy megalkossanak egy alkoholstratégiát, hogy látszódjon, kezdeni akarnak valamit ezzel a jelenséggel. De döbbenetes elmaradások vannak itthon, a témával kapcsolatos kutatások még mindig a civil szektorban zajlanak. 

Jól látszik ez például a felsőoktatás környékén, ahol súlyos a probléma, mégsem tudsz a mai napig találni egy rendezvényt, ahol ne egy alkoholgyártó lenne a szponzor. De ugyanígy látni azt, hogy mennyire az alkoholfogyasztásra épülnek a kulturális közösségeink. Ezek mind olyan jelenségek, melyekről nem vagyunk hajlandóak tudomást venni, és tavaly ugyan a Száraz November újszerűsége képes volt erre valamennyire rávilágítani, de az is kiderült, hogy ezek a falak erősebbek, mint gondolnánk, és legtöbbször észre se vesszük, hogy az alkoholfogyasztás milyen mélyen van beépülve a társadalmunk minden szegletébe. 

Most sem az a cél, hogy ne igyál többet

A cél az idei Száraz Novemberrel sem az, hogy a résztvevők utána soha többet ne igyanak alkoholt, inkább hogy megismerjék saját sóvárgásukat és az alkoholhoz fűződő viszonyukat. 

Dávid elmondása szerint azoknál, akik másodszor futnak neki, látszik, hogy sokan funkcionális jelleget is tulajdonítanak a hónapnak: ilyenkor egy csomó mindent el lehet intézni, sokat tudsz haladni a munkával, jobbakat tudsz aludni, lemegy a sörhas is, és meglepően sok pénzt is tudsz spórolni november végére. És ehhez csak azt a napi pár korsó sört kell elengedni 30 napra. 

A tavalyi tapasztalatok azt is megmutatták, hogy a résztvevők november vége után sokan okosabban futottak rá a decemberi ünnepi szezonra: nem arról volt szó, hogy nem ittak az ünnepek alatt, de tudatosabban, saját korlátaikra jobban figyelve tették ezt. 

Fontos változás a tavalyhoz képest, hogy idén két kutatásban is követik majd a Száraz November hatásait. A Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézetének kutatásába bárki jelentkezhet, aki részt vesz az idei alkoholmentes hónapban, ebben anonim online kérdőív segítségével fogják nyomon követni a résztvevők állapotát és hogylétét. (Ha valaki jelentkezne, ezen a linken teheti meg.)

A másik kutatás az ELTE Pszichológiai Intézet közreműködésével zajlik majd, ebben tizenöt résztvevő narratíváján keresztül vizsgálják majd, hogy mi vezetett egy sikeresen végigvitt hónaphoz, illetve ugyanígy, ha valaki esetleg kiesne a hónap során, emögött milyen okok húzódhatnak. Azt a Száraz November szervezői nem győzik hangsúlyozni, hogy a projektben a bukás nem kudarcot jelent, hanem mint egy visszajelzést az alkoholfogyasztás és az önkontroll mértékéről, amivel aztán tovább lehet dolgozni. 

Idén lesz külön száraz törzshelye is a programnak: a Ráday utcában működő, a ráckeresztúri rehabilitációs otthon által működtetett Adna Cafe lesz az a hely, ahol tematikus kiállítások meg programok sora mellett állandó alkoholmentes környezetben várják a résztvevőket. Szintén idei újítás, hogy egy angol nyelvű eseménnyel célozzák az épp Magyarországon tanuló külföldi diákokat is. 

Az idei Száraz November Facebook-eseménye itt található. Tavaly hosszabb interjút közöltünk Dávid Ferenccel, abból még több részlet kiderül a program lényegéről, a hónap végén pedig öt ember mesélte el nekünk, hogy nekik hogy telt szárazon a november, miket tapasztaltak a hónap során. 

Forrás: Horváth Bence - 444.hu