Függőséget okoz a kávé és ennél több már halálos

Szeretjük a kávé varázslatos ízét. Van, aki a rövid, fekete eszpresszó kávét kedveli, van, aki a hosszú kávét, vagy a habos kapucsínót, és még számtalan változatban készítjük. A legtöbben mégis élénkítő hatása miatt fogyasztjuk. Hatóanyaga a koffein. De vajon tényleg ébren tart és segít a koncentrálásban? Akkor is hat, ha mindennap isszuk, méghozzá több adagot is? Mi történik, ha kimarad a szokásos adag?  

 

 
Sokan képtelenek vagyunk reggelenként bármihez is hozzáfogni, amíg meg nem iszunk egy csésze kávét. Akik teát isznak, azok sem hagyják ki a koffeint.
 
A növények természetes növényvédőszerként tárolják magvaikban, leveleikben, gyökereikben ezt az anyagot. De nem a kávé és a tea az egyetlen koffeinforrásunk. Jelentős mennyiséget tartalmaznak az üdítőitalok is. 
 
A kóla, a csokoládé, a kakaó sem mentes tőle. A koffeintabletták némelyikében kétszer annyi koffein van, mint egy csésze erős presszókávéban.  
 
A koffein a vérben
 
 
A koffein a gyomorfalon és a vékonybélen át kerül a véráramba. A java az utolsó korty után 45 perc múlva már felszívódik. 
 
Függőséget okoz, fogyasztója rövid idő alatt úgy rászokhat, hogy képtelen nélküle meglenniReggelente erős elvonási tünetek jelentkezhetnek, és csak akkor szűnnek meg, amikor felhajtjuk az első adagot.
 
Miután a koffein a véráramba jut, munkába lendül. Az agyban blokkolja az adenozin nevű nyugtató anyag működését. Ez az anyag természetes módon termelődik testünkben. 
 
Napközben felgyülemlik, és minél koncentráltabban van jelen, annál nagyobb kedvet érzünk egy kis szunyókálásra. Estefelé hatására az agysejtek lelassulnak, kitágulnak az agyi erek, így megnövekszik a vér mennyisége az agyban alvás közben, és megindul a feldolgozás.
 
Éberség
 

 

Amikor a koffeinmolekula kapcsolatba lép az agysejttel, az adenozin már nem képes ellátni a feladatát. Elbóbiskolnánk, de a koffein ébren tart minket. Összeszűkíti az agyban az ereket, ennek hatására a szív erősebben pumpál

Miközben a koffein gátolja az adenozin termelődését, az adrenalin működését serkenti. Ilyenkor termelődik a „küzdj vagy menekülj” hormon, mint amikor megijedünk vagy izgatottá válunk. 
 
Szívünk gyorsabban ver, pupilláink kitágulnak, vércukorszintünk megnő. Bizonyos helyzetekben ez az állapot kedvező, hiszen javul tőle a teljesítményünk.

 

Miután rászokunk

 

 

A megszokás miatt azonban előbb-utóbb már ahhoz is koffein kell, hogy normálisan tudjunk működni. 

Hosszú távon egyre több adenozin termelődik, és a helyreállítás sok időbe telik, mert a koffein nem engedi kifejteni a hatását. 
Ez az oka annak, hogy a koffeinmegvonástól súlyos álmosság telepszik ránk. A vérnyomásunk leesik, szédülünk, hányingerünk lesz, és kénytelenek leszünk ismét kávézni egyet. 
Mekkora a halálos kávéadag?
 

 

Egy csésze kávéban 100 mg koffein van. Általában 200-400 mg-ot fogyasztunk naponta.

A halálos adag egyénenként más, mégis több csészényit kellene meginnunk óránként és több száz órán át, hogy elérjük a halálos szintet. Tehát majdnem lehetetlen túl sok koffeitartalmú ital fogyasztásába belehalni. 

 

Amit túl lehet adagolni, az a koffein tartalmú tabletták fogyasztása, mivel azokban kétszeres koffeinmennyiség van, mint a kávéban. 
 
Forrás: Sütő Gyöngyi - bein.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://addictus.blog.hu/api/trackback/id/tr3514629956

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása