– Dohányzik?
– Sohasem gyújtottam rá.

– A többi tüdőgyógyászok esetében mi a helyzet? Azért kérdezem ezt, mert a magyar felnőttek között a nők 25, a férfiak 47 százaléka dohányzik.
– A Korányiban a kollégák elenyésző része gyújt rá, de ez nem volt mindig így. Pályakezdőként mindennapos élményem volt, hogy az orvosi értekezleteken vágni lehetett a füstöt.

– A tüdőgyógyászok talán azért nem dohányoznak, mert ha valakik, akkor ők tudják, hogy mivel jár ez?
– Biztos szerepet játszik benne, hogy naponta találkozunk a káros szenvedéllyel összefüggésbe hozható tragédiákkal.

– A jövedéki adó változása miatt január elsejétől nőtt a dohánytermékek ára. Kimutatható-e bármilyen összefüggés a cigi ára és az elszívott dohány mennyiség között?
– Ennek a lépésnek a költségvetésre lehet kedvező hatása. Az embereket nem elsősorban a cigaretta ára szoktatja le, hanem az, ha bármilyen ok miatt rádöbbennek arra, hogy a füstölés milyen károkat okoz nekik és környezetüknek.

– Nem véletlenül emlegetem a dohányzást: egy statisztikában azt olvastam, hogy a tüdőrákos megbetegedések 90 százalékát a dohányzás okozza.
– A világon minden évben 1,3 millió új tüdőrákos megbetegedést mutatnak ki. Hazánkban évente hétezer ember hal meg tüdőrákban. A passzív dohányosok is veszélyben vannak, hiszen a daganatokozó folyamat ugyanaz, mint az aktív dohányosok között. Tudományos szempontból az nem tekinthető dohányosnak, aki életében száz szál cigarettánál kevesebbet szívott el. Minden életkorban érdemes abbahagyni a dohányzást, mert az átdohányzott évek számának csökkentésével csökken a tüdőrák kialakulásának valószínűsége. A dohányzás okozta egyéb betegségek – érszűkület, szívinfarktus, egyéb rákbetegségek – kialakulásának kockázata is mérséklődik. Azt szoktam mondani, hogy a tüdőrák az egyik legkönnyebben megelőzhető betegség.

– A dohányos visszakérdez: miért hagyjam abba, amikor a 90 éves Jani bácsi világéletében cigizett és semmi baja?
– Mindenki ismer ilyen példát. De. A statisztikák szerint tíz dohányos közül általában egy-kettő tüdőrákot kap. Miért nem mindegyik? Mert a többi nem éri meg azt a kort, hogy tüdőrákos legyen, mert hamarabb elviszi valamilyen más betegség, például egy infarktus, ami szintén visszavezethető a dohányzásra. Illetve léteznek olyan eliminációs mechanizmusok, amelyek a dohányzással bevitt karcinogén anyagokat semlegesítik. Tudom, nem könnyű leszokni. Kollégák kiderítették, hogy a nikotintól való függőség erősebb, mint a heroinfüggőség. Én is tudok olyan dohányosról, akinek hiába mondtuk, hogy az érszűkületes lábát azért kellett levágni, mert dohányzott, tovább cigizett. A másik lábát is le kellett vágni.

– De miért nem hat a figyelmeztetés, különösen a fiatalokra? Magyarországon például 10-ből csaknem 6 tanuló kipróbálta már a cigarettát, a korosztály negyede rendszeresen dohányzik, s a dohányosok csaknem húsz százaléka 10 éves kora előtt szívta el első cigarettáját.
– Mutasson egy tizenévest, aki nem röhög képen, ha arra figyelmeztetem, hogy a szenvedélye miatt meghalhat. A betegség, a halál a fiatalok számára nem tétel. Annyit tehetünk, hogy az emberekben tudatosítjuk a veszélyeket. Ezt követően mindenki eldöntheti, hogy mit akar. Egy dologban viszont nincs könyörület: senkit sem károsíthatunk a dohányzásunkkal. Ha ma mindenki abbahagyná a dohányzást, akkor is további 20-25 éven át kellene kezelni a tüdőrákos betegeket. A rákkeltő anyagok miatt munkánk ezután is lenne, csak kevesebb.

– A rossz adataink mögött esetleg az áll, hogy a betegek későn, már súlyos állapotban kerülnek pulmonológushoz?
– A többség előrehaladott stádiumban kerül szakemberhez, a betegeknek alig a negyede a potenciálisan gyógyítható. Más lenne a helyzet, ha létezne egy társadalmi szinten is támogatott, a lakosságot átfogó szűrési rendszer. Nincs ilyen, de ez nemcsak nálunk hiányzik, másutt sincs. Hazánkban a tébécé miatt egy ideig kötelező volt a tüdőszűrés, de mióta az ország számos megyéjében egy meghatározott esetszám alá csökkent a tébécések száma, ezekben a megyékben megszűnt a kötelező szűrés. A tüdőgyógyász szakmai kollégium sem akar kötelezni senkit, de azt javasoljuk, hogy a negyven év feletti dohányosok évente menjenek el mellkas-röntgenszűrésre. Ha szerencséje van az illetőnek, mert például a periférián is jól látható az elváltozás, akkor jó eséllyel kiszűrik.

– Mire nem figyelnek az emberek?
– Alattomos betegségről van szó, mert sok tüdőrákos tünet- és panaszmentesen él. Figyelmeztető jel lehetne a köhögés, de a dohányosok jó része egyébként is köhög, harákol. Mégis, ha változik a köhögés, ha nehézlégzést tapasztal valaki, vagy véreset köp, mindenképpen az orvoshoz kell fordulni.

A teljes interjú a Népszabadságban olvasható. 

Forrás: rákgyógyítás.hu