Apró karcolások a karon és a combon, amelyek a hosszúujjú pulóver és a hosszúnadrág által gondos takarásban vannak, azonban viselőjén örökké nyomot hagynak. Az önsebzés, amely számos formában megnyilvánulhat, az autoagresszió egyik fajtája. Lényege, hogy a személy erőszakos cselekedete önmaga ellen irányul. Mi vezethet odáig, hogy valaki a belső fájdalmát, külső, fizikai sebekbe fordítsa át?

Az önsebzés leggyakoribb formája a vagdosás vagy a bőr felső hámrétegének megkarcolása éles tárgyakkal (pl. penge, kés, tű hegye). Más szóval falcolás. Önsebzésnek számít még saját magunk ütögetése, az önégetés (pl. cigarettacsikk elnyomása a tenyéren, karon) vagy tudatmódosító szerek egészségre káros mennyiségben való fogyasztása. Az öncsonkítás önmagában ritkán végzetes. Az önmaguk ellen forduló személyek célja legfőképp valamilyen belülről nyomasztó, és

elviselhetetlen lelki fájdalom testivé való átfordítása.

Azzal, hogy kárt okoznak magukban a testük csonkítása által, elvonódik a figyelem a szűnni nem akaró belső sebekről. Definíció szerint önsebzésnek számít minden olyan szándékos és direkt viselkedés, amely a saját test károsodását idézi elő, halálos kimenetel nélkül. Mindezek ellenére az önsebzésre hajlamos egyének körében gyakori az öngyilkosság.

A vérző sebek enyhítik a szorongást

A belső fájdalom hátterében, amit az öncsonkítással igyekeznek enyhíteni, általában valamilyen szorongató állapot áll. A szorongást leggyakrabban családi vagy munkahelyi problémák idézik elő, de kiválthatja az elutasítottság, a magányosság és az elhagyatottság érzése is. Az öncsonkítás felfogható még stresszhelyzetekre adott destruktív megküzdési stratégiaként is. Könnyen függőség alakulhat ki, mivel az önsebzőnek egyszerűbbnek tűnik a penge után nyúlni, majd megejteni egy-két vágást, mint szembenézni a szorongató negatív érzésekkel.

Figyelemre éhezhetnek

Az önsebzés főként serdülőkorban gyakori, a frontális lebeny éretlensége következtében a serdülők kevésbé képesek kontrollálni a bennük felgyülemlő indulatokat, így azokat maguk ellen fordíthatják, mivel más úton nem képesek levezetni. Egy másik elképzelés szerint a figyelemfelkeltés egyik útja lehet a saját maguk ellen irányuló agresszió.

A karokon tátongó vágások a figyelem iránt érzett kétségbeesett vágyakozás hírnökei.

A környezet szerepe is jelentős az önsebzés kialakulásában és fennállásában. Sok esetben a kortársaktól és/vagy a családtagoktól érkező folyamatos kritika és bántalmazás válthatja ki az önkárosító viselkedést. A rizikófaktorok közé sorolható az elhanyagoló, bántalmazó családi környezet, valamint a gyerekkori abúzus.

Fontos tisztázni, hogy az időben észrevett önsebzés nem vezet öngyilkossághoz. Az öncsonkító személy figyelemre vágyik, a bőrén ejtett maradandó nyomokkal szeretne valamit üzenni, leginkább azt, hogy odafigyelésre lenne szüksége. Az állapot ritkán tartós, idővel elmúlhat, ám felnőttkori megléte további mentális problémák meglétére adhat okot.

Ha magára vagy a környezetében élő személyre ismert, itt érdemes segítséghez fordulnia:

• Magyar Lelki Elsősegély: 116-123 (a nap 24 órájában ingyenesen hívható)
• Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány: 116-111 (0-24)

Felhasznált szakirodalom:

Klonsky, E. D., Oltmanns, T. F., & Turkheimer, E. (2003). Deliberate self-harm in a nonclinical population: Prevalence and psychological correlates. American journal of Psychiatry, 160(8), 1501-1508.

Laye-Gindhu, A., & Schonert-Reichl, K. A. (2005). Nonsuicidal self-harm among community adolescents: Understanding the “whats” and “whys” of self-harm. Journal of youth and Adolescence, 34(5), 447-457.

Nock, M. K. (2009). Why do people hurt themselves? New insights into the nature and functions of self-injury. Current directions in psychological science, 18(2), 78-83. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.