Az alkoholt - legyen az bor, sör vagy bármely rövidital - szervezetünk etanolra bontja le. Amikor az etanol a májba kerül, a lebontási folyamat során egy acetaldehid nevű mérgező vegyület keletkezik, amely károsítja a sejtek DNS-ét. Valószínűleg ez áll sok rákos eset mögött.

Emellett az alkohol reakcióba lép az oldószerként viselkedő dohányfüsttel is, ennek hatására könnyebben felszívódik és a sejtjek is nagyobb sérülést szenvednek el. Mindemellett az alkohol hatására a nemi hormonok szintje is változik (ami egyértelműen mellrák-kockázatot jelent), de a vitamin- és ásványianyag-szint is csökkeni kezd, az alacsonyabb folsavszint pedig a gyomorrák okozója lehet. Ehhez sajnos nem is kell sokat inni: heti egy üveg bor mintegy 10 százalékkal növeli a mellrák kockázatát.

Májproblémák

 

Az alkoholban annyi kalória van, mint egy azonos súlyú vajtömbben: egy liter vodka például kalóriákkal annyira terheli meg szervezetünket, mintha egy liter tejszínhabot ennénk meg. Az alkoholt a szervezet ráadásul ugyanúgy dolgozza fel, mint a tejszínt, ezért is van az, hogy lebontása során zsírsejtek rakódnak le a májsejtek között. Ha tehát rendszeresen iszunk, a máj elzsírosodik, funkciói pedig csökkennek. Bizonyos embereknél el is sebesedik a máj, amely cirrózishoz vezet. Ilyenkor visszafordíthatatlan sérüléseket szenved.

 

Ennek hátterével és kialakulásával kapcsolatban számos kérdése van még a tudománynak: biztosan csak annyit mondhatunk, hogy az emberek egyharmadának vannak olyan génjei, amelyek cirrózishoz vezethetnek. Ezt az állapotot az elhízásis előidézheti, de sokkal több idő alatt. A túlsúly mintegy 40-50 évet vesz igénybe ahhoz, hogy szétroncsolja májunkat, az alkohol okozta májkárosodás viszont nemcsak hogy gyors, de lineárisan is működik: minél többet iszunk, annál nagyobb kárt okozunk magunknak.

A cirrózis általában 40 éves kor környékén jelentkezik, azok pedig, akik hetente átlag 120-150 egységnyi alkoholt fogyasztanak, gyakorlatilag garantálják maguknak a cirrózist.

A mérsékelten illetve súlyosan ivók egy részénél úgynevezett alkoholos hepatitisz is kialakulhat, amelyet az alkohol bomlási folyamatai során felszabaduló vegyületek okoznak.

 

Veseproblémák

 

A brit veseügyi panaszokkal foglalkozó National Kidney Foundation alapítvány szerint a rendszeres és nagy mennyiségű alkohol fogyasztása megduplázza a vesebetegség kockázatát. Veséink a méreg- és salakanyagokat távolítják el a vérből, azonban az alkohol hatására kevésbé képesek ellátni a feladatukat.

Az alkoholról az is jól ismert, hogy dehidratálja a szervezetet - abba azonban már kevesebben gondolnak bele, hogy a vízhiány hatására a szervek működése megváltozik. Az alkohol okozta magas vérnyomás emellett szintén veseproblémáikhoz vezethet (napi kettőnél több ital erőteljesen fokozza a magas vérnyomás kialakulásának esélyét).

Gyenge csontok

 

A rendszeres alkoholfogyasztás hatására a csontritkulás esélye is megnő - emiatt pedig könnyebben törnek, majd nem megfelelően gyógyulnak a csontok.

A csontok ciklikusan épülnek fel, illetve bomlanak le és szívódnak fel. Az alkohol megbontja ezt az egyensúlyt, hatására ugyanis csökken a oszteoblasztok, azaz a csontépítő sejtek mennyisége. Emiatt kevesebb lesz a csontszövet, a csontok vékonyabbak, sérülékenyebbek lesznek, külső védőrétegük eltűnik. Ez a folyamat normális esetben öregkorban észlelhető, az alkohol viszont meggyorsítja. Ezt nemcsak az alkohol mellőzésével lehet elkerülni, hanem kiegyensúlyozott és kálciumgazdag étrenddel, a D-vitamin pótlásával és rendszeres sportolással.
 
Daily Mail