Sajnos az EMMI egészségügyi államtitkárságának közleményéről csak áttételesen értesülhettünk a Híradó honlapján, a teljes közleménynek nem bukkantunk nyomára. Mindenesetre az MTI tájékoztatásából kiderül, hogy a kannabisz mindkét fő összetevőjének – a bódulatkeltésért is felelős THC-nek, illetve a nem-pszichoaktív, de számos egészségügyileg előnyös tulajdonsággal bíró CBD-nek – gyógyászati alkalmazása is felmerült. A Népszabadság oldalán rövid felsorolást találunk azokról a betegségekről, melyek esetében orvosi receptre elérhető a kannabisz az ezt engedélyező országokban, majd azt is megtudhatjuk, hogy mára nagy mennyiségű tudományos bizonyítékkal rendelkezünk a kannabisz gyógyászati hatékonyságáról, illetve hogy az engedélyezés nem jár együtt a „drogturizmus” növekedésével. Eddig minden oké. Az ellenérvekhez érve azonban megbicsaklik az írás.

 

A kapudrog-elméletről – melyet a szakirodalom már régen meghaladottnak tekint – egy egészen furcsa meghatározást kapunk. Hajba Ferenc szerint ugyanis nem azt nevezzük kapudrognak, aminek használata később kockázatosabb szerek kipróbálásához vezet, hanem valami egészen meglepőt: 

 

 

A kapudrog tehát nem a használóra, hanem az orvosra nézve veszélyes, aki majd nem tehet mást, minthogy nagy mennyiségekben írja fel azt a betegei számára. A nehezen követhető gondolatmenet mögött, ha jól értjük, az az aggodalom áll, hogy az orvosok ezentúl sokak számára kannabiszt fognak felírni fájdalomcsillapítóként, ami később akár a feketepiacon is felbukkanhat. Ezzel kapcsolatban érdemes megvizsgálnunk azokat a helyeket, ahol az orvos fájdalomcsillapítás céljából felírhat kannabiszt. A tudományos kutatások egybehangzóan állítják, hogy a kannabisz bizonyos típusú fájdalmak – például a neuropátiás fájdalom – esetében hatékonyabb és biztonságosabb alternatívát jelent, mint az ópiát alapú, vényköteles fájdalomcsillapítók, melyek az USA-ban évente hozzávetőleg 16000 ember halálát okozzák. Egy kutatás kimutatta, hogy miközben az USA-ban emelkedik az ópiátok (vényköteles fájdalomcsillapítók) okozta halálesetek száma, addig a gyógyászati kannabiszt engedélyező államokban negyedével csökkent az arányuk az 1999-2010 közötti időszakban. A tendencia annak ismeretében még kedvezőbb, hogy szemben az ópiátokkal a marihuánának nem létezik halálos túladagolása. Emiatt néhány szakértő már nemhogy kapudrogként, hanem egyenesen „kijáratdrogként” tekint a kannabiszra, amivel kiváltható a több egészségügyi kockázattal járó vényköteles szerek használata, valamint megelőzhető, illetve orvosolható az ópiát függőség. A feketepiaci előfordulással kapcsolatban pedig érdemes megjegyezni, hogy a receptre felírt kannabisz rendszerint jóval drágább az utcai fűnél, így nem nyújt versenyképes alternatívát a terjesztőknek. 

 

A pontosítások mellett reméljük, hogy több hasonló, tájékoztató jellegű cikket olvashatunk a gyógyászati kannabisz témájában, hogy a lakosság számára is érthetővé váljon, miért fűz az orvostudomány komoly reményeket a kannabiszhoz.