A depresszió nincs korhoz kötve, de egyes életszakaszokban más és más problémák jellemzik. Teszteld magad, depressziós vagy?  

 

A „depresszió” kifejezés mára a köznyelv része lett, mindenki tudja, mit takar. Olykor a szomorúságot, a bánatot, az elkeseredést vagy a csalódást is depresszióként éljük meg, míg máskor a valóban depressziós, kezelésre szoruló társunk betegségét nem ismerjük fel. Hazánkban egymillió beteget – minden tizedik ember! – érint a hangulatzavar. A nők körében a gyermekszülésre alkalmas periódusban kétszer olyan gyakori a depresszió, mint a férfiak között, de ez a különbség hatvanéves kor felett kiegyenlítődik. A betegség az élet folyamán bármikor jelentkezhet, beleértve a gyermek- vagy kamaszkort is. Nem függ össze az anyagi jóléttel sem: a depressziós betegek többsége az átlagosnál jobb anyagi körülmények között él.

Mikor gyanakodj depresszióra?

A családorvos számára – aki jól ismeri páciense személyiségét, életkörülményeit – többnyire nem jelent nehézséget a depresszió felismerése, tudtuk meg dr. Magyar Anna háziorvostól.

– Ha a beteg a korábbihoz képest elhanyagolttá válik, nem ad magára, otthonára, inaktív lesz, esetleg kimarad a munkából, arckifejezése, mozgása megváltozik, mindig felmerül a depresszió gyanúja. A depresszió tünetei változatosak: a tartós kedvetlenség, levertség mellett a betegek érdeklődése, örömre való képessége csökken, étvágyuk, testsúlyuk megváltozik, alvászavar, fáradtság, nyugtalanság vagy gátoltság lép fel. A reménytelenség, pesszimizmus, értéktelenség érzése is kísérheti a betegséget, ami gyakran kifejezett önváddal, bűntudattal párosul. Idősebb korban a tünetek szerteágazóbbak lehetnek, s az ilyenkor gyakran fellépő szorongás erősebb a lehangoltságnál. Máskor a testi tünetek állnak előtérben, nemritkán a szív- vagy gyomor-bélrendszeri panaszok hátterében is a depresszió áll. Akkor is felmerül a gyanú, amikor a kitartóan panaszkodó beteg kivizsgálásakor nem találunk kóros elváltozást. Gyakori a halállal foglalkozás, súlyos esetben a halálvágy. Az öngyilkosság veszélye idősebb korban az egyedülálló férfiaknál a legkifejezettebb.

Depressziós vagyok?

Tesztünk segíthet az öndiagnózisban: ha az alábbi kérdések közül 4-5 kérdésre igennel válaszolsz, érdemes szakemberhez fordulnod.

  1. Szomorúnak, örömtelennek érzed-e magad?
  2. Érdeklődésed változott-e a külvilág iránt?
  3. Kevésbé vagy-e kezdeményező, mint hetekkel, hónapokkal korábban?
  4. Kimerültnek, indítékszegénynek, döntésképtelennek érzed-e magad?
  5. Érzel-e idegességet, belső feszültséget, szorongást?
  6. Változott-e az alvásod – csökkent vagy növekedett az alvásidőd?
  7. Vannak-e fájdalmaid, érzel-e nyomást a mellkasodon?
  8. Változott-e – csökkent vagy fokozódott – az étvágyad és a testsúlyod az utóbbi időben?
  9. Vannak-e nehézségeid a szexuális életben?
  10. Hajlamos vagy-e – indokolatlanul – vádolni magad?
  11. Úgy érzed-e, hogy az életed értelmetlenné vált?
  12. Említett panaszaid csökkennek, enyhülnek-e délutánra vagy estére?
  13. Voltak-e régebben is hasonló jellegű panaszaid – esetleg adott évszakhoz kötötten?
  14. Volt-e felhangolt, túlzottan vidám, aktív időszakod régebben?
  15. Volt-e depressziós vagy más pszichiátriai beteg, a rokonaid – testvéreid, szüleid, nagyszüleid – között?

Fontos tudnod!
A változás kora gyakran rontja a kedélyállapotot, különösen nők esetében. A tünetek nem mindig egyértelműek. Álcázott depresszió során a hangulatzavar más betegségek képében jelenik meg: a betegek már reggel is fáradtságra panaszkodnak, étvágytalanok, fogynak, fáj a fejük, a hasuk, a mellkasuk, mozgásszervi panaszaik vannak, vagy korábbi betegségük tünetei felerősödnek, mert csökken a fájdalomtűrő képességük. 

Az időskori depresszió sajátosságai

Dr. Magyar Anna szerint időskorban az is árnyalja a képet, hogy a depresszió nemegyszer demencia képében jelentkezik. A nagymamát hozzátartozói sokszor azért viszik orvoshoz, mert elvesztette érdeklődését, és azt hiszik, hogy leépülésről van szó. Ugyanakkor a személyiség időskorral járó természetes változásait nem szabad összekeverni a depresszióval, mert ilyenkor már előfordulhat, hogy valóban kevesebb öröm jut az életből, több a testi fájdalom és a nehézség. A depressziót nemritkán valamilyen betegség váltja ki, például a csökkent pajzsmirigyműködés, agyi katasztrófa, daganat, amikor a depresszió kezelése mellett az alapbetegség gyógyítása is elengedhetetlen.

Kezelés

A kezelés általában gyógyszerrel, illetve pszichiátriai segítséggel történik. A depresszió mértékétől függően betegenként más és más kezelési időre van szükség. Van, aki teljesen meggyógyul, míg más akár egész életében külső és rendszeres segítségre szorul, hogy boldognak mondható életet éljen. 
A betegek egy része örül annak, hogy végre megszületik a diagnózis, és szívesen együttműködik a kezelésben. Ám az is előfordul, hogy az érintett tiltakozik a depresszió diagnózisa ellen, és nehéz megértetni vele, hogy a depresszió ugyanolyan kezelendő kór, mint bármelyik szervi betegség. Ilyenkor nagy türelemre van szükség ennek elfogadtatásához. Meg kell értetni a beteggel, hogy a depresszió gyógyszerrel és pszichoterápiával jól kezelhető. 

ötvenentúl 

A bejegyzés trackback címe:

https://addictus.blog.hu/api/trackback/id/tr125622850

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása