A távoli őseink által a barlangok falára rajzolt képek nem az őket körülvevő világot, hanem drogos hallucinációkat ábrázolnak

A Tokiói Egyetem kutatói, Tom Froese, Alexander Woodward és Takashi Ikegami szerint nem az emberi agyra általánosan jellemző tanulási folyamat az oka annak a jelenségnek, hogy a világ különböző pontjain hasonló mintákat festettek barlangok falára őseink 30 000-10 000  éve, sokkal inkább hallucinogén növények fogyasztása okozhatta ezt.

A barlangi festés egyfajta rituálé keretében történhetett számos kultúrában, s ilyenkor az őskori művész a kreativitást ösztönző hallucinogén növényeket fogyaszthatott.

Az ezeken a rajzokon rendre megjelenő geometriai minták hallucinációs tapasztalatoknak köszönhetők, s ezeket a mintákat folyamatosan megtaláljuk mind a mai napig a szimbolikus materiális kultúrában – idézi a The Daily Telegraph a kutatóknak az Adaptive Behavior című szaklapban megjelent tanulmányát.

A drogfogyasztás olyan kémiai reakciót vált ki az agyban, amely során bizonyos jellegzetes idegi mintázatok, úgynevezett Turing-instabilitások vagy -mintázatok rajzolódnak ki. Ezeket a mintázatokat összevetették a barlangi rajzokon látható geometriai mintákkal, és számos barlangi rajzon egyezéseket találtak.

Feltehetően a hallucinogén növények hatására módosult tudatállapotba került művész „látomása”, mintázata más, magasabb értelmezést nyert és így magasabb szférába emelte a rituálékat is. Más szavakkal ezeket a mintákat közvetlenül érzékelték valamilyen jelentéstartalommal, és így természetesen adódott, hogy maguk a mintázatok a rituálék fontos jelentéstartalmú kellékei lettek – írták a kutatók tanulmányukban.

De akármilyen magas értelmezést is nyertek ezek a mintázatok, még mindig marad a kérdés, miként lehetséges, hogy számos, földrajzilag egymástól távol eső, egymással kapcsolatban nem álló különböző kultúrákban pontosan ezek a hasonló mintázatok kaptak ilyen kiemelt szimbolikus értelmezést a helyi művészektől.

Képek: Pöttyök barlangi rajzokon (fenn Lascaux), lenn a Turing-mintázatok

Karosszékben: Turing-mintázatokat - Alan Turing matematikus felfedezése nyomán - találtak a Reakció-Diffúzió rendszerek vizsgálatakor. Ezekkel a rendszerekkel elemzik a matematikusok és a kémikusok az anyagok bizonyos – akár kémiai - körülmények között végbemenő változását. Ez az anyagváltozás pedig adott körülményekre jellegzetes mintázat szerint következik be, vagyis ez a mintázat jellemző lesz az anyagra, és a körülményekre. Jelen esetben az anyag az emberi agyban keresendő, ami növényi hallucinogénre Turing-mintázattal reagál. (Reakció-Diffúzió rendszerre remek példát találtam: az erdőégés során a reakció az égés, a diffúzió a tovaterjedő hő, ami lángra lobbantja a következő fát.)

Juhari Zsuzsanna 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.