Egészségügy: A partidrogok azért is veszélyesek, mert kikapcsolják a bódult ember hányási reflexét

A legtöbb halálos kimenetelű mérgezést a gyógyszerek okozzák – derül ki az Országos Kémiai Biztonsági Intézet mérgezésekről szóló friss jelentéséből.  

 Zacher Gábor: Az emberek egy része gyógyszerekkel próbál kilépni szorongató élethelyzetéből
Fotó: Szabó Bernadett

A gyógyszermérgezéseket az ipari, a háztartási és a növényvédő szerekkel történő halálos balesetek követik. Tavaly több mint 11 ezer gyógyszermérgezést regisztrált a kémiai biztonsági intézet, melyből az esetek csaknem kétharmada öngyilkossági kísérlet volt. A véletlen vagy az egyéb mérgezések aránya pedig mindössze tíz százalék.

A miskolci megyei kórház adjunktusa, Kolláth Tibor szerint az elszegényedéssel nem ritka, hogy a házilag összepancsolt szerek miatt kerülnek a toxikológiára a fiatalok. Mint mondta: előfordul, hogy valaki a piacon, vagy akár az interneten vásárol nyugtatókat és azt öblíti le a mámor reményében fél liter vodkával. Ezt jó esetben, ha nincs semmi egyéb egészségkockázata az illetőnek, egy-két nap alatt „gyógyítható”. Volt azonban halállal végződő esetük is, az egyes partidrogok gyakran „kikapcsolják” az úgynevezett hányási reflexet, és a bódult ember saját hányadékában megfullad. Az orvos szerint a tudatmódosító drogok mindenkire másként hatnak, de hogy miként, azt senki nem tudhatja, amíg nem próbálta.

– Nagyon is gyakori eszköze a problémamegoldásnak, hogy az emberek fognak egy orvosságosdobozt, és azzal egyszerűen „kilépnek” szorongató élethelyzetükből – mondta lapunknak Zacher Gábor, a Péterfy Sándor utcai kórház toxikológiájának vezető főorvosa. A Péterfy toxikológiájára kerülnek az ország minden részéből főként a súlyos és nehezen megoldható esetek, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy ez az intézet látja el a mérgezettek csaknem felét. Zacher Gábor szerint a párkapcsolati vagy egyéb családi konfliktusok kezelésének mondhatni „nemzeti módszere”, hogy valaki beleiszik egy üvegbe, bekap néhány doboz gyógyszert. 

A lapunk által megszólaltatott sürgősségin dolgozó orvosok azt mondták: a kilencvenes években még a vegyszerek, azok között is a rosszul tárolt, üdítősüvegbe áttöltött permetlék okozták a legtöbb tragédiát, mostanra a gyógyszerek váltak a leggyakoribb méreggé. Legtöbb esetben a központi idegrendszerre ható készítmények okoznak balesetet, míg a második hely a szívgyógyszereké. A Pharmaonline ismertette a napokban azt az amerikai kutatást, miszerint tizenévesek többsége otthon mindenfajta szülői kontroll nélkül hozzájuthat azokhoz a vényköteles szerekhez, melyeket orvosuk felírt számukra. A szülők nem tartják reális veszélynek, hogy gyermekük nem az orvosi előírásoknak megfelelően szedi a vényköteles szert vagy esetleg továbbadhatja azt másoknak. Az eredeti cikket közlő Journal of Adolescent Health című lapból kiderül az is, hogy az amerikai tizenévesek 83,4 százaléka szülői kontroll nélkül hozzájuthat otthon az orvos által számára receptre felírt gyógyszerekhez.

Hasonló jelenségre itthon is adódik példa. Naponta egy-két mérgezett gyereket visz a mentő a Heim Pál Gyermekkórház toxikológiájára is. Bojszkó Ágnes adjunktus lapunknak elmondta: tapasztalataik szerint a rosszul őrzött gyógyszerek okozzák a gyermekbalesetek többségét, de nem ritka a növény, a háztartási vegyszer, a színes mosókapszula okozta mérgezés sem. A színes mosószert magába záró műanyag a kicsi szájában könnyen olvad, a benne lévő folyadék pedig pillanatok alatt súlyos felmaródásokat, sebeket okoz a nyelőcsőben, a garatban. Az ilyen sérülések után pedig hetekig csak szondán keresztül lehet táplálni a gyereket. A kórházban most is legalább nyolc-tíz „szondás” gyereket ápolnak.

A szülők sokszor nem is tudják, hogy a kertben vagy a szobában több mérgező növényt tartanak. Például a nárcisz, a gyöngyvirág, a tiszafa vagy a diffenbachia részeinek rágcsálása súlyos mérgezéseket okozhat. Hasonlóan veszélyes növénynek számítanak a loncfélék vagy a színes akácok magjai. Gyakori, hogy a gyerekek a kertben, az óvoda udvarán talált gombát rágcsálnak. Ha a kicsi valamilyen bogyót vagy egyéb növényi részecskét eszik, abból az orvoshoz is feltétlenül vinni kell, mert pusztán elmondás alapján nehéz eldönteni, hogy okoz-e, és ha igen, milyen ártalmat az adott növény vagy sem. A kiskamaszok szívesen próbálják ki a tudatmódosító (angyaltrombita, csattanó maszlag) kerti növények hatását is, ez a kísérlet könnyen válhat végzetessé.

Az orvos elmondta: ha a gyerek hirtelen rosszul lesz, hány, nyugtalan, hallucinál, túlságosan aktív vagy épp ellenkezőleg, aluszékony, fáradékony lesz, azonnal orvost, mentőt kell hívni. Nem érdemes házi módszereket bevetni, mert lehet, hogy például egy hánytatással, amit mérgezéskor a szülők szívesen alkalmaznak, nagyobb bajt okoznak. A Heim Pál Gyermekkórházban 24 órás toxikológiai telefonos ügyelet van, ha megtörtént baj, hogy mit lehet tenni a mentő megérkezéséig a (06-1) 333-5079-es számon lehet tanácsot kérni. Egy másik számon, a (06-1) 476-6464-es hívószámon pedig a vegyszerek tulajdonságairól, ártalmairól kaphatnak információt a szülők. 

Nol - Danó Anna 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.