Régóta létezik, de alig több mint negyven esztendeje kapott nevet az a lelki betegség, ami elsősorban nőket érint. A borderline személyiségzavarról Dr. Ternován Szilvia pszichiáter és pszichoterapeutával beszélgettünk.

 

- Borderline Personality Disorder (BPD) magyarul talán határeseti kórképnek fordítható. Borderline személyiségzavar néven inkább egy tünetegyüttest értünk. – magyarázza jelentését dr. Ternován Szilvia. - A pszichoanalitikus Adolf Stern használta először a határeseti személyiségzavar fogalmát 1938-ban, maga a borderline meghatározás Otto. F. Kernberg nevéhez fűződik.

Mondhatjuk, hogy a leggyakoribb személyiségzavar, hiszen a népesség kb. 2-3 százalékát érinti. Egyes statisztikák szerint a kórképben szenvedők 4/5-öde nő. Meghatározása röviden: kora felnőttkortól jelentkező, számos, különböző helyzetben megnyilvánuló általános instabilitás a személyközi kapcsolatokban, a hangulatban, az énképben (identitásban), melyet jelentős impulzivitás kísér.

– Hogy lehet felismerni?

– Jellemző a kifejezett és állandósult identitászavar az önkép, a szexuális orientáció, a hosszú távú célok, a pályaválasztás területén, barátok megválasztásában, és az értékrendben. A borderline személyiségzavarra jellemző viselkedést leginkább a kaotikusság és a kiszámíthatatlanság jellemzi, hiszen a viselkedés szélsőséges, az egyén az érzéseit heves és intenzív formában fejezi ki, indokolatlan düh, depresszív hangulat mellett gyakori lehet a szorongásos gátoltság. Máskor színes, élénk hangulat, átmeneti magabiztosság váltakozhatnak. Kapcsolatokban vagy felszínes távolságtartás, vagy bizonyos személyektől való függés, tapadó viselkedés, csüggeszkedés, majd elutasítás jellemző. Ugyanakkor gyakran magányosnak és elszigeteltnek érzik magukat.

Gyakoriak az önsértések, az öncsonkítás, és az öngyilkossági kísérletek aránya kiugróan magas. A borderline személyiségzavarban szenvedők között ez akár az 5-10 százalékot is elérheti, ha pedig drog és/vagy alkoholfogyasztással párosul, akkor a kockázati tényező jelentősen megnő.

– Mikor mondhatjuk valakire, hogy borderline személyiségzavara van?

– Néha nem könnyű elkülöníteni más pszichés zavaroktól, mivel látható, hogy nagyon komplex tüneti képe van. A pszichiátriai munkában ma meghatározott diagnosztikus rendszereket használunk, melyek rendszerezett, pontosan körbeírt tüneti kritériumok alapján határoznak meg egy-egy betegség csoportot, vagy állapotot. A borderline személyiségzavar diagnosztizálása folyamatos kapcsolatot igényel, bár már az első találkozás során kirajzolódhat a lehetősége, de inkább a hosszmetszeti kép dönti el a pontos diagnózist.

– Mik a lehetséges okai a betegségnek?

– Sokféle megközelítés létezik, de mint sok mentális betegségben, a borderline személyiségzavar kifejlődését sem lehet egyetlen tényezőre visszavezetni. Vannak kutatások, melyek a biológiai okokat keresik, de emellett pszichológiai és társadalmi veszélyeztető tényezők együttesen játszanak szerepet. A kutatások igazolták, hogy a betegek mintegy felénél gyerekkori traumák - bántalmazás, szexuális zaklatás - történtek, vagy/és súlyos veszteség, instabil szülő-gyerek kapcsolat állt fenn.

– Miként kezelhető ez az állapot?

– A probléma természetéből adódik, hogy nagyon nehéz, talán a legnehezebb feladat hatékonyan és megfelelően kezelni a borderline személyiségzavarban szenvedőket. A terápia komplex: gyógyszeres és pszichoterápiás kezelésre épül. A gyógyszeres kezelés célja kettős: a veszélyeztető állapotokban a tünetek enyhítése, illetve a páciens alkalmassá tétele a pszichoterápiás folyamatra. Elsősorban hangulatjavító, hangulatstabilizáló és antipszichotikumok használata szokott előfordulni a megfelelő módon.

A legfontosabbnak tartom a hosszú távú pszichoterápiás kezelést, amennyiben a páciensnek módja van erre.

– Bármilyen pszichoterápiás módszer választható a kezelésre? Akár a pszichoanalízis is?

– Természetesen többfajta pszichoterápiás módszer közül választhatunk, de a pszichoanalitikus megközelítésben érthető talán legjobban meg a borderline betegek működése. A pszichoanalitikus elméletek fejlődése hozott eredményeket a borderline betegek kezelési stratégiájában.

A mentalizáló képességek fejlesztése során a terápiában a betegeknek meg kell tanulniuk a saját érzéseiket megfigyelni, megérteni, valamint megnevezni az érzelmi állapotaikat. Segítségre van szükségük, hogy a belső állapotaik és a viselkedések közötti tudatos és tudattalan kapcsolatot megértsék. Cél az impulzuskontroll erősítése és az önszabályozás fejlesztése.

A terapeuta irányításával, a gondolkodásban létrehozott apró változások segítségével a valóság összetettsége, a frusztrációk és konfliktusok érthetőbbé válnak, általuk a beteg túlléphet a konfliktusos kötődési kapcsolatain.

– Úgy hírlik, József Atillának, Marylin Monroenak és Lady Di-nek is ez volt a betegsége.

– Őszintén: nem tudok szenzációt keltő válaszokat adni. Monroe esetében elképzelhetőnek tartom a BPD-t, ha a fel- és lehangoltságnak látszó hangulatingadozásait, érzelmi labilitását, öngyilkossági kísérleteit, alkoholizálását, drogozását tekintjük. Diananak – úgy tudom – bulímiás tünetei, depresszív periódusai voltak. Nem ismerem a részletesebb anamnézisét, így róla nem tudok nyilatkozni. József Attila pathológiáját sokan kutatták. Skizofréniának, depressziónak, újabban borderline személyiségzavarnak is gondolják.

Természetesen sokakat érdekel, hogy a nagy alkotók, művészek milyen problémával küzdöttek, hiszen ami a kínjuk, az a kreativitásuk forrása is volt. Mindennek ellenére én maradnék a jelenben, és a pszichoterápia bűvös, küzdelmes világában.

A diagnózis: Borderline Personality Disorder

Az Amerikai Pszichiátriai Társaság Mentális Rendellenességek Kórmeghatározó és Statisztikai Kézikönyve szerint az alábbi tünetek közül minimum öt egyidejű jelenléte szükséges a BPD diagnózisának kimondásához.
1. Kétségbeesett igyekezet, a valós, vagy vélt elhagyatás elkerülésére.
2. Instabil és egyben intenzív személyes kapcsolatok, melyeket az idealizálás és a lebecsülés szélsőséges váltakozása jellemez.
3. Identitászavar: jelentős és tartósan bizonytalan énkép vagy önérték.
4. Impulzivitás legalább két, elvileg önveszélyeztető területen – költekezés, szexualitás, pszichoaktív szer használata, veszélyes autóvezetés, falás stb.
5. Ismétlődő öngyilkossági kísérletek, vagy fenyegetések, öncsonkítás, önmegsebzés.
6. Érzelmi labilitás, az észrevehető hangulati reaktivitás miatt (kifejezett ingerlékeny, vagy szorongásos epizódok, melyek rendszerint néhány óráig, vagy néhány napig tartanak.)
7. Belső üresség krónikus érzése.
8. Inadekvát (a helyzetnek nem megfelelő) intenzív düh, vagy annak kontrollálási nehézsége, gyakori ingerültség, haragosság, melynek mértéke nincs arányban a kiváltó körülmény súlyával, kontrollálása nehézségbe ütközik, ismételt tettlegesség.
9. Átmeneti stresszhez kapcsolódó paranoid elképzelések (pl. úgy érzi, hogy üldözik, megvetik, lenézik, nem szeretik, csak elviselik stb.), vagy súlyos disszociatív tünetek (pl. úgy érzi, mintha álomban lenne, mintha kívülről látná önmagát egy filmen stb.)

Kiskegyed 

A bejegyzés trackback címe:

https://addictus.blog.hu/api/trackback/id/tr524876015

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása