Kóros állapotról akkor beszélünk, ha olyankor is jelentkezik, mikor nincs vészhelyzet.

Kétszer-háromszor is visszaszalad megnézni, hogy biztosan bezárta-e az ajtót, kikapcsolta-e a kávéfőzőt? Ha csak elvétve fordul elő ilyesmi, nem kell aggódni, ám amennyiben rendszeressé válik a kényszeres ellenőrzés, célszerű orvoshoz fordulni. A szorongás a stresszhelyzetre adott normális válasz. Fontos túlélési funkció, mely a félelemérzésben gyökerezik, s veszély esetén menekülésre vagy harcra ösztönöz. Kóros állapotról akkor beszélünk, ha olyankor is jelentkezik, mikor nincs vészhelyzet. vagy olyan erővel, hogy a rendes életvitelében is zavarja az embert – írja a Szabad Föld – online. 

A szorongásos zavarok különböznek a hétköznapi értelemben vett idegességérzéstől – emelte ki Farkas Edit pszichiáter. Gyakori a minden egyéb érzést elsöprő pánik, a rögeszmés gondolatok, a fájdalmas, tolakodó emlékek, az ismétlődő rémálmok, s nem hiányoznak a fizikai tünetek sem: hevesen dobogó szív, izomfeszültség, a gyomor fájdalmas összerándulása.

A szorongásos zavarban szenvedők állandóan aggódnak, fáradtnak, levertnek érzik magukat. Egészen hétköznapi dolgok keltik fel bennük ezt az érzést: aggódnak a munkájuk, egészségük, anyagi biztonságuk, esetleg valamilyen rendszeresen elvégzendő tevékenység mint például az autóvezetés vagy az ebédfőzés miatt – sorolta a szakember, aki azt is hozzátette, hogy ezek az emberek a kellemetlenségek elől gyakran az alkoholban vagy a drogokban keresnek menedéket. A tünetek azonban nem múlnak, sőt az idő elteltével egyre inkább romlik a munkahelyi vagy az iskolai teljesítmény, s a személyes kapcsolatok is sérülnek. Ezek tovább fokozzák a betegek szorongását, ami végül elmagányosodáshoz, depresszióhoz is vezethet. Segítség híján sajnos nem ritka az öngyilkosság sem – jegyezte meg a pszichiáter.

A leggyakoribb a pánikroham, amikor rövid ideig tartó, szélsőséges szorongás tör rá az emberre. A tünetek ijesztőek: légszomj, izzadás, reszketés, zsibbadás, mellkasi fájdalom – nem csoda, hogy gyakran gyanakszik szívinfarktusra az elszenvedőjük. A másik gyakori szorongásos zavar a fóbia, ami indokolatlan, túlzott félelmet jelent bizonyos tárgyaktól, helyzetektől, személyektől – húzta alá Farkas Edit.

A kényszerbetegségek is a szorongásos zavarok közé tartoznak. A betegnek felkavaró és megmagyarázhatatlan gondolatai támadnak, kényszert érez rá, hogy újra meg újra elvégezzen bizonyos mozdulatokat, melyekkel enyhíteni véli a feszültséget – ilyen lehet például a gyakori kézmosás vagy az ajtó bezárásának állandó ellenőrzése. A poszttraumás stressz olyan embereknél fordul elő, akik valamilyen súlyos vagy félelmetes érzelmi eseményt „éltek túl" – legyen az a közeli hozzátartozó halála, a munkahely elvesztése, esetleg egy baleset.

A szorongásos zavarok eredete egyértelműen nem tisztázott, de az öröklött tényezők és a környezeti stressz mindenképp szerepet játszik a kialakulásukban. A tünetekkel sokan nem fordulnak orvoshoz. Ennek egyik oka, hogy a betegségük nem tudatosul bennük, másrészt attól tartanak, hogy a család, a barátok, a munkatársak megbélyegzik őket. A kezelés során a gyógyszerek mellett fontos a pszichoterápia, valamint a stresszoldó módszerek alkalmazása – írja a lap. 

Weborovos

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.