Egy újabb veszélyes dizájnerdrog jelent meg az európai drogpiacon a Nemzeti Drog Fókuszpont által koordinált Korai Jelzőrendszer hírlevele szerint: a 5-IT. Ez egy stimuláns szer, melynek hatásait Alexander Shulgin írta le először, aki szerint már viszonylag alacsony dózisban (20 mg) is hosszan tartó élénkítő hatásokkal bír, étvágytalanságot, magasabb szíverrést és a testhőmérséklet növekedését eredményezheti. A szakemberek aggodalmát az a 14 svédországi haláleset keltette fel, amelynél 5-IT-t találtak a boncolás során az elhunytak szervezetében. Bár az ilyen esetekben a média gyakran “gyilkos drogról” cikkezik, a kép ennél jóval összetettebb: a fogyasztás társadalmi kontextusa jóval veszélyesebb magánál a szernél. 

Amikor egy szer gyakrabban vezet mérgezési tünetekhez egy másiknál (ilyen volt az MDPV is), ezt gyakran nem a minőségileg eltérő pszichofarmakológiai hatásokkal lehet magyarázni, hanem az eltérő dózisolással, illetve a hatások kiteljesedésének eltérő ütemével. A dizájner drogok gyorsan változó piacán a fogyasztó mindig egy korábbi szert kíván helyettesíteni, és a már betiltott szerhez igazítja a fogyasztási mintáit - ezek azonban gyakran nem felelnek meg az új szer hatásmechanizmusának. Az 5-IT esetében a fogyasztók beszámolói alapján úgy tűnik, hogy a stimuláns hatást nem élik meg intenzívebbnek, mint például a speed esetében, sőt, többen alapvetően kevésbé intenzívnek írják le azt. A szer hatása ugyanakkor jóval lassabban válik érezhetővé – ezért nagyobb annak a kockázata, hogy a fogyasztó utánadagol még a hatások kiteljesedése előtt, és így adagolja túl a szert, vagy éppen nincs megelégedve a hatásokkal, és ez folyamatosan újraadagolásra készteti, míg a végül a szervezete felmondja a szolgálatot. Paradox módon tehát a gyengébb hatású szer is veszélyesebb lehet.

A svéd halálesetek kapcsán 2 esetben találtak kizárólag 5-IT-t a boncolás során, az összes többi esetben valamilyen más droggal keverték a szert a fogyasztók. Ez azt jelzi, hogy az 5-IT-t tartalmazó terméket valamilyen más droggal is felütötték, vagy maguk a fogyasztók keverték azt másik szerrel. A politoxikománia mindenképpen fokozza a drogfogyasztás kockázatait, sajnos a dizájner drogok esetében a politoxikománia ráadásul nem is mindig tudatos, hiszen a fogyasztó nincs tisztában az általa vásárolt szer összetételével. Angliában például az 5-IT-től rosszul lett embereknél 6-APB feliratú zacskókat találtak – tehát mást fogyasztottak, mint amire számítottak. A szürkepiac szabályozatlansága miatt erre gyakran sor kerülhet.

Az 5-IT Magyarországon új pszichoaktív anyagnak minősül, tehát a C-lista generikus képleteinek megfelelő szer – így az országba való behozatala 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ettől függetlenül azonban valószínűleg a hazai fogyasztásban is megjelenik, hiszen a hazai online boltok leállása óta sok fogyasztó nemzetközi oldalakról rendel szereket.  

Frissítés: a BSZKI adatai szerint az 5-IT már megjelent a hazai forgalomban, méghozzá egy haláleset kapcsán azonosították egy halványbarna színű porból. 

Sárosi Péter

Drogriporter