Kiút a kiúttalanságból: szuicid prevenció a mindennapi gyakorlatban

Az öngyilkossági kísérletet megelőző állapotot eddig leginkább a Ringel-féle „cry for help” jelenségével jellemezte a szakirodalom. Ennek nyomán a kilencvenes évektől kezdve számos szerző,  így Teasdale, Williams, Zullinger és Nezu empirikus vizsgálatai egyre pontosabban beazonosították az öngyilkosságot megkísérlő személyekre jellemző a legfontosabb háttértényezőket., amelyek a következők: a depressziós negatív kognitív triád, a túláltalánosított önéletrajzi emlékezet, a problémamegoldó képességek alacsony szintje és a  reménytelenség. Ismert, hogy a reménytelenség a jövőperspektíva lezárulásával jár, az illető nem lát kiutat helyzetéből és így az öngyilkossági veszélyeztetettség  megbízható  prediktora. Ha ez így van, kérdés, hogyan segíthetjük hozzá a személyt mégis, hogy felismerje a sötétből kivezető utat?

Williams „gátolt menekülés” modellje megpróbál mindezekre választ adni. A csapdábaesettség fogalma az evolúciós pszichológiából származik. Csapdábaesettség akkor fordul elő, amikor az egyén úgy véli, nem képes elmenekülni a számára averzív környezetből, ahol legyőzték, megalázták vagy veszteség érte (Williams, Crane, et al., 2004; Gilbert, Allan, 1998). Ennek nyomán egyre világosabban kirajzolódott, hogy a depressziós állapot feloldása mellett a problémamegoldó képességek fejlesztése rendkívül fontos feladat a szuicid prevencióban.

Az előadás az idevágó  vizsgálatok ismertetése mellett a problémamegoldó képességek szintjét felmérő világszerte használt tesztnek, a MEPS-nek (Means End Problemsolving Inventory) hazai adaptációját  mutatja be klinikai példákon keresztül. Emellett ismertetjük a problémamegoldó tréning felépítését és  lépéseit. A készségfejlesztő tréningen olyan depressziós páciensek vettek részt, akiknek  szuicid kísérlet szerepelt az anamnézisében.  Eredményeink szerint a páciensek problémamegoldó képessége jelentősen javult, depressziójuk és reménytelenségük jelentősen csökkent. Ezek a tapasztalatok  felhívják a figyelmet arra, hogy fontos lenne a  problémamegoldó tréninget széles körben alkalmazni hazánkban a pszichiátriai és sürgősségi ellátásban a hatékonyabb szuicid prevenció érdekében. 

Perczel  Forintos Dóra

Semmelweis Egyetem ÁOK

Klinikai Pszichológia Tanszék

perczel@kpt.sote.hu

Forrás: vikote.blog.hu 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.