2012.06.14. 00:03
Kiút a kiúttalanságból: szuicid prevenció a mindennapi gyakorlatban
Kiút a kiúttalanságból: szuicid prevenció a mindennapi gyakorlatban
Az öngyilkossági kísérletet megelőző állapotot eddig leginkább a Ringel-féle „cry for help” jelenségével jellemezte a szakirodalom. Ennek nyomán a kilencvenes évektől kezdve számos szerző, így Teasdale, Williams, Zullinger és Nezu empirikus vizsgálatai egyre pontosabban beazonosították az öngyilkosságot megkísérlő személyekre jellemző a legfontosabb háttértényezőket., amelyek a következők: a depressziós negatív kognitív triád, a túláltalánosított önéletrajzi emlékezet, a problémamegoldó képességek alacsony szintje és a reménytelenség. Ismert, hogy a reménytelenség a jövőperspektíva lezárulásával jár, az illető nem lát kiutat helyzetéből és így az öngyilkossági veszélyeztetettség megbízható prediktora. Ha ez így van, kérdés, hogyan segíthetjük hozzá a személyt mégis, hogy felismerje a sötétből kivezető utat?
Williams „gátolt menekülés” modellje megpróbál mindezekre választ adni. A csapdábaesettség fogalma az evolúciós pszichológiából származik. Csapdábaesettség akkor fordul elő, amikor az egyén úgy véli, nem képes elmenekülni a számára averzív környezetből, ahol legyőzték, megalázták vagy veszteség érte (Williams, Crane, et al., 2004; Gilbert, Allan, 1998). Ennek nyomán egyre világosabban kirajzolódott, hogy a depressziós állapot feloldása mellett a problémamegoldó képességek fejlesztése rendkívül fontos feladat a szuicid prevencióban.
Az előadás az idevágó vizsgálatok ismertetése mellett a problémamegoldó képességek szintjét felmérő világszerte használt tesztnek, a MEPS-nek (Means End Problemsolving Inventory) hazai adaptációját mutatja be klinikai példákon keresztül. Emellett ismertetjük a problémamegoldó tréning felépítését és lépéseit. A készségfejlesztő tréningen olyan depressziós páciensek vettek részt, akiknek szuicid kísérlet szerepelt az anamnézisében. Eredményeink szerint a páciensek problémamegoldó képessége jelentősen javult, depressziójuk és reménytelenségük jelentősen csökkent. Ezek a tapasztalatok felhívják a figyelmet arra, hogy fontos lenne a problémamegoldó tréninget széles körben alkalmazni hazánkban a pszichiátriai és sürgősségi ellátásban a hatékonyabb szuicid prevenció érdekében.
Perczel Forintos Dóra
Semmelweis Egyetem ÁOK
Klinikai Pszichológia Tanszék
Forrás: vikote.blog.hu
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal
Utolsó kommentek