Bár örömmel részt venne a Kábítószerügyi Egyeztető Fórummal szoros együttműködésben egy kerületi drog-prevenciós stratégia kidolgozásában az önkormányzat egészségügyi tanácsnoka, ennek ellenére 2012 januárjától a VII. kerület tűcsere programja három év után megszűnik. 

A fenti programot az Art Éra Alapítvány látta el, alacsony küszöbű szolgáltatásával elsősorban az ellátórendszeren kívül rekedt intravénás szerhasználókat célozta meg. Az alapítvány vezetője tájékoztatott arról, hogy a VII. kerületben és a környéken él egy jelentősebb intravénás szerhasználói populáció, akik a programnak köszönhetően ez ideáig lakóhelyük közelében férhettek hozzá ártalomcsökkentő szolgáltatásokhoz. Amint Bartusné Benedek Barbara, szociális és egészségügyi tanácsnok éves beszámolójából kiderül: míg 2009-ben 80 kliens vett részt a tűcsere programban, addig 2011 decemberében már összesen 616 regisztrált kliense volt a programnak. 2009-ben 542 db volt az összes kontaktszám, 2010-ben ez 3259-re emelkedett, 2011 már 5089 alkalommal nyújtott valamilyen alacsony küszöbű szolgáltatást a program az azt igénybe vevő klienseknek. 

Nincs több hely a párnában

Megdöbbentő az a tény, hogy 2009-ben 6418 steril fecskendőt, 2010-ben 53 865 darabot, 2011-ben pedig már 81 377 darabot hoztak vissza a kliensek. A program munkatársai minden nap járták Erzsébetváros utcáit, az utcai munka során összesen 909 eldobott fecskendőt gyűjtöttek össze. Az Art Éra alapítvány ártalomcsökkentő programja már 2010-re az ország 3. legnagyobb forgalmú tűcseréjévé nőtte ki magát, a Nemzeti Drog Fókuszpont által gyűjtött adatok alapján. Az alapítvány 2009 és 2011 között kizárólag alacsony küszöbű szolgáltatást végzett, a szervezet lényegében az alacsony küszöbű normatív finanszírozásból tartotta fenn magát. A normatív finanszírozás pályázati eredményeit 2011. december 16-án tette nyilvánossá a NRSZH. Mivel a korábbi finanszírozás 2011. december 31-ig biztosította a program működését, a pályázati döntést követően nem volt módja az Alapítványnak, hogy más finanszírozási lehetőséget találjon. 

Nem szakmai döntés született – véli az alapítvány vezetője

Ezért is érthetetlen, hogy az önkormányzat miért vonja meg a jelentős prevenciós eredményeket felmutató alapítványtól a támogatást. Maga Bartusné Benedek Barbara idézett beszámolója is világosan megállapítja, hogy a kliensek egy része valószínűleg nem lép kapcsolatba más szolgáltatóval, ami az ellátórendszerből való kiszorulást eredményezi. Az ellátatlanul maradt kliensek szociális helyzete romolhat, így körükben nőhet az esélye a hajléktalanságnak, a munkanélküliségnek, a bűnözésnek. A kiszoruló kliensek által korábban begyűjtött és visszaszolgáltatott használt fecskendők begyűjtésére és szakszerű megsemmisítésére nem lesz mód a jövőben. 

Ezen használt injektáló eszközök egy része a közterületekre, vagy a hagyományos háztartási hulladékok közé kerülhet. Mindkét lehetőség komoly kockázatot jelent Erzsébetváros lakói számára a fertőző betegségek szempontjából. Az új szereknek (szintetikus kationok) köszönhetően nő az intravénás szerhasználói populáció, az új szerhasználók nem, vagy nehezebben érnek el ártalomcsökkentő szolgáltatásokat, amennyiben megszűnik a lakóhelyük közelében működő program. Az új szerek miatt nő az injektálás napi gyakorisága, így növekszik a kockázati magatartások (fecskendő megosztás) előfordulási gyakorisága is. Amennyiben ezek a kliensek nem jutnak egyáltalán vagy megfelelő számban steril injektáló eszközökhöz, nő a fertőző betegségek terjedésének kockázata körükben – írja az egészségügyi tanácsnok.

Forrás: 168ora.hu 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.