1. mítosz: A HIV vakcinák HIV fertőzést okozhatnak

A HIV vakcinák nem tartalmaznak humán immundeficiencia vírust (HIV) és így senki sem fertőződhet meg a vírussal a HIV vakcinától. Egyes nem HIV vakcinák, mint pl. a tifoid vagy a polio, tartalmazhatják ugyan a vírus egy legyengített formáját, amely ellen védenek, de ez a HIV vakcinák esetében nem igaz. A HIV vakcinákat tudósok készítik, ezek úgy néznek ki mint a valódi vírus, de egyáltalán nem tartalmaznak HIV vírust. Próbáljunk rá úgy gondolni, mint egy fotokópiára: ugyan hasonlít, de mégsem az eredeti. Az elmúlt 25 évben világszerte több mint 30.000 önkéntes vett részt a HIV vakcina klinikai vizsgálatokban és senki sem fertőződött meg a HIV vírussal egyik tesztelt vakcina használatát követően sem, mivel azok nem tartalmaznak HIV vírust.

2. mítosz: Már létezik a HIV vakcina

A HIV fertőzés vagy az AIDS betegség ellen egyelőre még nincs forgalomban engedélyezett vakcina, de a tudósok napjainkban már közelebb jutottak ahhoz, hogy hatékony HIV-ellenes vakcinát fejlesszenek ki, mint valaha. 2009-ben egy nagy szabású klinikai vizsgálatot folytattak le Thaiföldön, amit RV144-nek neveztek el, mégpedig egy vakcina kombinációval, amely az új fertőzések kb. 32 %-át képes volt megelőzni. A kutatók most kezdik megérteni, miért hatott ez a vakcina kombináció és hogyan kell tovább fejleszteniük.

Szerte a világban a kutatók továbbra is keresik azt a HIV vakcinát, amely még hatékonyabb. Ezen erőfeszítesekben a tudósok és az oktatók nemzetközi együttműködési platformja, a HIV Vakcina Vizsgálatok Hálózata vezet , amely a világon a legnagyobb, közpénzekből finanszírozott HIV vakcina kutatócsoport.

3. mítosz: Ha valaki csatlakozik egy HIV vakcina vizsgálathoz, akkor olyan lesz, mint egy kísérleti nyúl

A kísérleti nyulakkal ellentétben, az emberek igent vagy nemet mondhatnak a kutatásban való részvételre. Minden, klinikai vizsgálatra jelentkezett önkéntesnek át kell esnie egy ún. „informált beleegyezési” procedúrán, amely biztosítja, hogy megértik annak a kockázatait és az előnyeit, hogy részt vesznek a vizsgálatban és ezeket az önkénteseket arra is emlékeztetik, hogy bármikor ott hagyhatják a vizsgálatot a nélkül, hogy a jogaikat vagy az előnyeiket elveszítenék. A HVTN nemcsak az amerikai szövetségi szabályokat, de az azon országra vonatkozó nemzetközi standardeket is betartja, amelyben a vizsgálatot lefolytatja.

4. mítosz: Ahhoz, hogy valaki HIV vakcina vizsgálatban részt vehessen, HIV pozitívnak kell lennie

Ez nem így van. Míg egyes kutatói csoportok olyan vakcina vizsgálatokat folytatnak le, amelyeket a már HIV vírussal fertőzött embereknél használhatnak, a HVTN által tesztelt vakcinák preventív (megelőző) vakcinák. Ezeket olyan önkénteseken kell tesztelni, akik HIV vírussal nem fertőzöttek.

5. mítosz: A vakcina kutatók azért akarják a résztvevőket vizsgálni, hogy biztonságosnak nem tartható gyakorlatot folytathassanak és így láthassák, vajon a vakcina tényleg működik-e

Ez nem igaz. A vakcina kutatók és a vizsgálati helyszín alkalmazottainak az 1-es számú prioritása a vizsgálat résztvevőinek a biztonsága. Képzett tanácsadók foglalkoznak a vizsgálatra jelentkező önkéntesekkel, azzal a céllal, hogy segítsenek egy egyéni tervet kidolgozni arra vonatkozóan, hogyan tartsák távol magukat a HIV vírustól. A résztvevők olyan használati eszközöket is kapnak, mint a kondom (óvszer) és a síkosító anyagok, valamint utasításokat arra vonatkozóan, hogyan használják ezeket megfelelően.

A HIV vakcina hatékonysági vizsgálatokba néhány év alatt résztvevők ezreit vonták be és még a legjobb tanácsadók ellenére is egyes résztvevők HIV fertőzöttekké válnak, mégpedig a saját kockáztató viselkedésük miatt. Az emberi viselkedés megváltoztatása sosem könnyű feladat, hiszen például annak a ténynek a közismertsége ellenére, hogy a tüdőrák egyik legfőbb okozója a dohányzás, mégis továbbra is nagyon sok ember dohányzik. Az AIDS járvány nem létezne, ha a megelőzés olyan egyszerű lenne, hogy egy egyszerű tanácsadással rá lehetne venni az embereket a kockázatos viselkedésük megváltoztatására.

6. mítosz: Most, hogy már rendelkezésre állnak olyan gyógyszerek, amelyek használatával a HIV fertőzés megelőzhető, a HIV vakcina többé nem szükséges

A nagy kockázatú HIV negatív emberek naponta szedhetnek antiretrovirális gyógyszereket azért, hogy megpróbálják a fertőzés esélyeit csökkenteni, ha ki vannak téve a vírus veszélyének. Ezt a fajta terápiát PrEP-nek nevezik, ami nem más, mint az angol „Kitettség előtti profilaxis (kórmegelőzés)” elnevezés rövidítése. Ez a terápia nagyon hatékonynak bizonyult eddig a nagy kockázatú emberek körében.

Ugyanakkor a terápiát nem javasolják széles körű használatra. A PrEP nem lehet mindenki számára opció, mivel a tabletták költségesek és nem minden országban fizeti az egészségbiztosító, illetve nem is kapható mindenhol, továbbá vannak mellékhatásai is. Ugyanakkor egy betegség gyógyításának a leghatékonyabb módja a megfelelő vakcina használata. A vakcinák hatékonyak, nem drágák és praktikus opciót jelentenek.

7. mítosz: A HIV vakcinára nincs szükség, mivel az AIDS könnyen kezelhető és jól kontrollálható, csakúgy, mint a cukorbetegség

Annak ellenére, hogy az AIDS kezelése az elmúlt 30 év során drámai módon javult, nem helyettesíti a prevenciót. A jelenlegi HIV gyógyszerek nagyon drágák és nagyon sok mellékhatásuk van. Esetenként a betegnél gyógyszer rezisztencia fejlődik ki, ilyenkor változtatni kell a gyógyszerezésén. Továbbá, az egyészségügyi biztosítással nem rendelkező emberek és a fejlődő világ lakosai nehezen jutnak hozzá ezekhez a gyógyszerekhez.

8. mítosz: Már nagyon régóta kutatnak a HIV vakcina után és nem biztos, hogy találnak olyat, amely hatékony

A HIV vakcina fejlesztés tudománya igazi kihívást jelent, de az ezzel kapcsolatos tudományos ismeretek folyamatosan bővülnek. Az elmúlt 2 évben a thaiföldi RV144 vizsgálat ígéretesnek mutatkozott, továbbá az olyan laboratóriumi munkák is, mint pl. az új, széles körben neutralizáló HIV ellenes antitestek felfedezése. A HIV vírus egy erőteljes „ellenség”, de a tudósok állandóan tanulnak egymástól és mindig fejlettebb technológiákat alkalmaznak. A tudomány 30 éve, amióta az AIDS betegséget felfedezték, hosszú utat járt be. A preventív HIV vakcina fejlesztés munkáját más vakcina fejlesztéssel összehasonlítva, ez a 30 év nem is olyan meglepő: a polio (gyermekbénulás) vakcina kifejlesztése például 47 évet vett igénybe.

9. mítosz: A vakcinák autizmust okoznak és nem biztonságosak

Ez nem igaz. Az elmúlt évtizedekben számos klinikai vizsgálat igazolta ennek az állításnak a helytelenségét. A brit orvosok, akik eredetileg publikálták tudományos eredményeiket a vakcina és az autizmus kapcsolatáról, azóta már rájöttek, hogy az adataik hamisnak bizonyultak. A gyermekkori védőoltások és az autizmus között nincs kapcsolat. Az igaz, hogy a vakcináknak gyakran vannak mellékhatásaik, de azok tipikusan átmenetiek (mint pl. az alacsony láz, az izomfájdalom és a gyulladt kar) és 1-2 nap alatt elmúlnak. A vakcinák nyújtotta védelem - mind az egyén, mind a társadalom számára – a történelemben a top közegészségügyi eszközök egyikévé emelte a védőoltásokat, rögtön a tiszta vezetékes ivóvízellátás után a második legfontosabb eszköz.

10. mítosz: Azoknak, akik nincsenek kitéve a HIV fertőzés kockázatának, nincs szükségük a HIV vakcinára

Az a személy, aki éppen nincs kitéve ennek a veszélynek, élethelyzete változásával bármikor kerülhet a veszélyeztetett emberek körébe. A vakcina ilyenkor nemcsak az illető, de a gyermeke, a családtagjai és a barátai számára is fontos lehet. Ha valaki a preventív HIV vakcina kutatásokról megfelelő ismeretekkel rendelkezik, akkor az a személy képes a barátait és a családtagjait is megismertetni ennek a kutatómunkának a fontosságával és szétoszlatni a vakcina körüli mítoszokat. Ha egy személy nincs kitéve a HIV fertőzés kockázatának, akkor is részese lehet a vakcina kifejlesztésére tett erőfeszítéseknek, mely vakcina remélhetőleg világszerte emberek millióinak az életét fogja megmenteni.

Forrás: diagnozis.hu