3-FA, AM-X, flefedron? Szinte hatástalanok a dizájnerdrogok kapcsán hozott legújabb törvények, kormányzati intézkedések, a korábbiaknál jóval veszélyesebb szereknek csaknem hetente jelennek meg újabb fajtái a piacon. A gyerekek egyre fiatalabb korban válnak érintetté, miközben Magyarország nemzetközi fogyasztóközponttá válik, és a HIV terjedésének veszélye is egyre nő. A Mandiner riportsorozatának második része. 

Az Angliában felhalmozott készletek vagy az ázsiai gyártók leleményessége, üzleti érzéke nyomán 2010 óta egyre nagyobb ütemben terjed a fiatalok körében a dizájnerdrogok használata, háttérbe szorítva a heroint és az amfetaminokat. Egyes felmérések szerint a magyar gyerekek egy, míg más kutatási eredmények szerint két százaléka érintett. Bizonyos híradások arról számolnak be, hogy Magyarország a dizájner szerek nemzetközi elosztóközpontjává lépett elő, míg a NEFMI azt közölte, tranzitországból célponttá lettünk. Annyi biztos, a drogosok közül múlt év második felében ellátásra szorultak 90 százaléka, mintegy 600 fő ilyen anyagok miatt került ambulanciára.

Az új anyagok népszerűségének növekedéséhez az is hozzájárult, hogy 2008-ban – egy sikeres nemzetközi hatósági együttműködés nyomán – eltűnt a piacról a minőségi extasy tabletta, annak MDMA tartalma egy év alatt nullára csökkent. „Drogpiac azonban nem azért létezik, mert a terjesztők kínálgatják a fiatalokat; a drogpiac keresleti oldalról van fenntartva, így a dizájnerdrogokra azonnal felmerült az igény” – mondta a Mandinernek Sárosi Péter, a TASZ drogpolitikai programvezetője, az Országgyűlés Kábítószerügyi Eseti Bizottságának szakértője.

Nem véletlen az sem, hogy ez a kábítószer fokozott figyelmet kapott, kap a médiában – nemcsak a gyakori halálhírek kapcsán, de a nyomozások és a törvényi szabályozás vonatkozásában is – egy komplex, a korábban divatos drogok ügyéhez képest bonyolultabb problémát jelent.

Minden a papírfecnivel kezdődik

A dizájnerdrogok olyan vegyületek, amelyeket a már illegálisnak számító anyagok kisebb módosításával állítanak elő bizonyos kínai gyógyszergyártók, hogy külföldi megrendelőik nagy tételben csempésszék ki azokat. A BBC rejtett kamerával felszerelt riporterének az egyik ilyen előállítóhelyen egy papírra felírt kémiai képlet alapján egy hónapon belül hatalmas mennyiségű kábszer elkészítését ígérték. Sárosi Péter elmondása szerint bizonyos vegyészek ilyen kábítószerek állandó feltalálásával, módosításával foglalkoznak, és a legális gyógyszeripar melléktermékei is jó alapot szolgáltatnak a tudatmódosítók variálásához. A drogbiznisz beruházói ilyen módon néhány milliós összegekből több tízmilliós hasznot húzhatnak. A módosított anyagok – mivel megjelenésükig többnyire ismeretlenek – nem tartoznak a törvény hatálya alá, így terjesztésük egyszerű és gyors, áruk alacsony, a hatóságok előtti lebukás veszélye pedig nem áll fenn.

A fogyasztók számára több szempontból is előnyös anyagok mértéktelenségre ösztönöznek – mondta a Mandinernek Dr. Szemelyácz János pszichiáter, INDIT Alapítvány igazgatója, a Magyar Addiktológiai Társaság (MAT) képviselője. Hozzátette: az alacsony ár és a legalitás ténye felszabadítja az érintetteket, azok bátrabban és többet használnak a szerből, mintha az alkohol lenne. Beszámolt róla: az önként az INDIT Alapítványhoz forduló drogfüggő fiatalok csaknem 50 százaléka érintett a dizájnerdrogok fogyasztásában. A Fact Intézet kutatása szerint az effajta bódítók szakképző-, illetve szakközépiskolákban is gond nélkül hozzáférhetők, így a csábítás már a végzős általános iskolásokat is érinti.

Ami azonban a fogyasztó számára ilyen szempontból haszon, az máshonnan nézve az életébe is kerülhet: a piacra frissen kikerült kemikáliákat a felhasználók előzetes tájékoztatás hiányában magukon tesztelik; hatásukról, a megfelelő mennyiségről előzetes adataik legfeljebb minimálisak vannak. A hírek, tapasztalatok internetes fórumokon terjednek, amelyek a dílerek számára is visszajelzést biztosítanak, például az árszabás, az igény tekintetében.

Szúrva

Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezeket az anyagokat sokszor intravénásan veszik magukhoz a fogyasztók, enyhébb, rövidebb ideig tartó hatásuk miatt azonban a heroinnál jóval gyakrabban van rájuk szükségük. „Ezeknek a drogoknak van jelenleg a legnagyobb káros hatása Magyarországon; több ezer heroin- és amfetaminfüggő állt át arra, hogy naponta többször szúrja magába az új anyagokat” – mondta Sárosi Péter. Míg a heroinra egy nap mintegy négyszer van szüksége az átlagos fogyasztónak, addig ezeket a szereket tízszer vagy akár hússzor is igénylik.

Az injekcióstűk iránt ilyen módon megnövekvő igényt a tűcsere-programoknak gyakran nem áll módjukban kielégíteni, vagyis a HIV vírus terjedésének kockázata jelentősen nő. A TASZ szakembere felhívta a figyelmet: néhány évvel ezelőtt Magyarországhoz hasonlóan Romániában is nagyon alacsony volt a HIV-fertőzöttek száma, a dizájnerdrogok elterjedésével azonban ez ugrásszerűen megnőtt.

„Az ártalomcsökkentés az új drogstratégia mostohagyereke” így a tűcsere, a HIV-szűrés és tanácsadás sem került bele a stratégia szövegébe, Sárosi Péter ugyanakkor ezeket különösen fontos kérdésnek tekinti. „Nagyon gyakori, hogy a HIV-fertőzöttek már csak a végső stádiumban szereznek tudomást betegségükről, pedig korai felismerés esetén kezeléssel megakadályozható a betegség továbbterjesztése”. A nyolcadik kerületben járva az ember látja a földön a fecskendőket, részben azért, mert a fogyasztók a rendőri ellenőrzéstől való félelmükben inkább eldobják azokat, minthogy visszavigyék a tűcserébe – mondta, hozzátéve: a fővárosi tűcserét végző szervezetek és programok jelentős részétől az utóbbi évben – a költségvetés nehéz helyzetére hivatkozva – teljes egészében megvonták az állami támogatást. A jogvédő szervezet számításai szerint egy ember tűcsere programja évente 10-20 ezer forintba kerül, míg a HIV-gyógykezelés többmilliós tételt jelent az államháztartásnak.

„Drogfogyasztás mindig lesz”

A Fact Intézet korábban említett mélyinterjús kutatásából az is kiderül, bizonyos szórakozóhelyeken a biztonság őrök megítélése szerint a vendégek csaknem 100 százaléka él tudatmódosító szerekkel. Sárosi Péter ennek ellenére úgy véli, a rendőrség fokozottabb fellépésére, a diszkórazziák számának emelésére nincs szükség, ezeknek az intézkedéseknek ugyanis jelentős korlátai vannak. „A helyi vizelet- és elemlámpás vizsgálat segítségével szinte kizárólag fogyasztókat lehet elkapni, dílereket nem, így ez nem hatékony megoldás.” Sárosi hozzátette: az eljárás akár személyi jogokat is sérthet.„Vannak persze olyan szórakozóhelyek is, ahol magas politikai körökbe nyúlnak a tulajdonosi, üzemeltetői szálak, ott érdekes módon nem nagyon hallani diszkórazziáról sem” – számolt be a szakember. „A rendőrség azonban bármennyire ellenőrizhet, akárhány személyt elkaphatnak, drogfogyasztás mindig lesz, az emberek ugyanis nem azért járnak ilyen helyekre, hogy fegyelmezettek legyenek” – tette hozzá.

Véleménye szerint több szempontból is szerencsésebb megoldás lehet a rendőrségi beépített emberek munkája, akik a felszín alatt dolgoznak. Sárosi emellett a szórakozóhelyeken a prevenciós szakembereknek is nagyobb teret engedne, a „partiszervizeket” kínáló civil szervezetek segítené. Az ilyen akciók keretében kortársak beszélnek a drogfogyasztó fiatalokkal, sokszor túladagolásos- vagy autóbaleseteket előznek meg, hideg vízzel kínálják a kiszáradásra hajlamos kábultakat. „Magyarországon ez még gyerekcipőben jár, pedig hatékony módszere lenne az ellátásba való bevonásnak”– mondta Sárosi.

Törvényi szigor csökkent hatásfokkal

Nem egyszerű a törvényi szabályozás sem: egyidejűleg legalább nyolcféle szer van a piacon, ezek tiltólistára vétele pedig lassú, legalább fél éves procedúra. Emellett, mire egy változatot végre betiltanak, néhány hét, vagy előre elkészítve akár néhány nap alatt egyszerre több is a helyébe léphet. Sárosi Péter saját tapasztalata alapján elmondta, decemberben, a január 1-jei tiltóhatározat elfogadása után két nappal már új szerek készítésének folyamatáról számoltak be bizonyos drogterjesztői weboldalak. „Az eddig legsikeresebbnek számító stimuláns szerek a mefedron után a metilon, a butilon, a 4-FA, a JWH és az MDPV voltak” – mondta, hozzátéve: ezek illegálissá válása után a penta-kristály terjedése gyorsult fel. A Drogriporter egy cikke szerint 2012 slágerdrogjai a 3-FA, a flefedron, illetve a „herbál, spice, potpourri, és biofű néven forgalmazott, szintetikus vegyületekkel felütött gyógynövény-készítmények” még be nem tiltott variánsai lehetnek.

Az egész folyamat rendkívül gyors az internetes információáramlás miatt, a felhasználók azonnal értesülnek arról, hogy mikor célszerű anyagot váltaniuk – számolt be Dr. Szemelyácz János. „Míg decemberben tömve volt a piac mefedronnal, az az újév napjára szinte teljesen eltűnt.” Hogy mi lesz a következő trend, arra aránylag pontosan lehet következtetni.

A Mandiner kérdésre Sárosi Péter elmondta, nem feltétlenül jelentene megoldást a betiltási eljárás felgyorsítása az anyagok módosíthatóságának végtelen száma miatt. Véleménye szerint ennél hasznosabb lenne a fogyasztóvédelmi jogszabályok betartatására fordított nagyobb hatósági figyelem a rendőrség, az ÁNTSZ és az önkormányzatok részéről. „A Btk. értelmében már ma is bűncselekménynek számít a dizájnerdrogokat fürdősóként vagy növényvédő szerként feltüntetve árulni, ugyanis megtévesztheti a vásárlót” – mondta, majd felhívta a figyelmet: az online shopok rendszerében különösen a külföldről vásárlóknak nehéz a nyomára akadni. Nemzetközi kutatások bebizonyították, hogy ma már egy franchise-hálózat is kiépülőben van Amsterdam-shop néven.

Európában többféle gyakorlat terjedt el a dizájnerdrogok terjedésének hatósági megfékezésére. Az egyik, Ausztriában is bevezetett modell alapján egy adott molekulát tiltanak be, míg a másik elgondolás molekulacsoportokat szabályoz. A magyar kormány jelenleg az Angliában hivatalos generikus szabályozást támogatja, vagyis a szerek csoportos betiltását. Emellett márciustól itthon is bevezetnék az ideiglenes listákat, ahová az éppen megjelent drogokat egy-két héten belül fel lehetne vezetni és pszichoaktív szernek minősíteni. Ilyen módon új büntetőjogi kategória jön létre, a terjesztés egy másik aspektusból is tiltottá válik. A listán lévő anyagokat az illetékes szakbizottság vizsgálhatja majd, és egy éven belül hozhat döntést arról, hogy azok kábítószernek minősülnek-e. A TASZ munkatársa megjegyezte, ez jogi szempontból kétséges, hiszen azt, hogy mi számít tiltott szernek, illetve bűncselekménynek, a parlamentnek kell eldöntenie, jelen esetben viszont a kormányhivatal hozhat büntetőjogi normát.

A tiltásokat előttünk bevezető országokban a szankciók hatása már mérhető: a betiltott szerek ára azonnal megemelkedett, lényegében rögtön kialakult a mefedron feketepiaca. A szerhez való hozzáférhetőség csupán mintegy 50 százalékkal csökkent, az attól elforduló fogyasztók száma felére mérséklődött – ők azonban rendszerint nem az absztinenciát, csupán még legálisnak számító stimulánsokat választottak.

Sárosi Péter szerint „nincs ezüstgolyó-megoldás; olyan gyors reagálású és magas szinten nemzetközi jelenleg a drogpiac, hogy kurtítani és kontrollálni lehet a szerek terjedését, de megállítani nem”. Hozzátette: még ha a dizájnerdrogok el is tűnnének, további könnyen hozzáférhető illegális szerek – mint például külföldről beömlő extasy és kokain - akkor is ott lesznek. Angliai kutatások alapján a mefedron betiltása után a függők ott ezekhez, illetve a speedhez nyúltak. „Hiába tudod a kínálatot szabályozni, ugyanis amíg van kereslet, az meg fogja találni a maga forrásait” – mondta Sárosi.

A megoldás nyomában

A most elkészült, hamarosan a parlament elé kerülő drogstratégia nem kezeli külön az egyes szereket, az inkább egy szemléleti keretbe helyezi magát a drogfogyasztást. Dr. Szemelyácz szerint a stratégiában valóban felesleges lenne külön kitérni az egyes drogokra, de a „dizájner-jelenséggel”, illetve az ahhoz kapcsolódó szükséges internetes prevencióval érdemes lenne foglalkozni. A pszichiáter úgy látja, a probléma kezelését a megelőzéssel, az indirekt prevencióval kellene kezdeni. Kifejtette: a motiválatlan,„unatkozó, számítógép előtt ülő” fiatalok számára sokkal több programot kellene szervezni központilag, ahol részben a drogokról is kielégítő tájékoztatást kaphatnának.

A TASZ szakembere elmondta: az aktuális kormány drogpolitikai intézkedései és a kábítószer-trendek között nem érdemes kapcsolatot keresni. „Nem tudunk komoly befolyással lenni arra, hogy hányan próbálják ki ezeket a szereket, amire viszont nagy hatásunk lehet, az az, hogy mi történik azokkal a fiatalokkal, akik problémás szerhasználók” – jelentette ki Sárosi.

Folyt köv. 

Forrás: mandiner.hu - Bánlaki Dalma Stella  

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.