Energiaital röviddel keverve, pálinka egy kis sörrel és cherryvel felöntve – s máris kész a koktél, amitől az eszméletvesztésbe isszák magukat a fiatalok. A fiatalok alkoholfogyasztási szokásairól dr. Rácz József pszichiátert, a Kék Pont Drogkonzultációs Központ igazgatóját kérdeztük. 

Dr. Rácz József pszichiáter

A fiatalok körében egyre több olyan „koktél” receptje terjed, melyekkel villámgyorsan bódult állapot érhető el. Mit kell ezekről tudni?

Sajnos egyre többféle italkeverék van „forgalomban”, pl. az ouzo+pezsgő keverék, valamint a pálinka+vodka+sör+cherry elegye.

Miben rejlik gyors hatóerejük?
Két fontos probléma is van az italkeverékekkel kapcsolatban.
A fent emlegetett alkoholkeverékek, illetve a nyaranta divatos „fény” (vodka+szódavíz) olyan „koktélok”, melyekben a szódavíz, illetve a keverékekben a szénsavtartalom (pl. pezsgő) megkönnyíti és meggyorsítja a felszívódást, ezért ezek nagyon hamar hatnak, és mivel egyszerre nagy mennyiség kerül a fiatal szervezetébe, garantált a berúgás (nem kell sokat inni, elég egy-két pohár kevert ital).
A fiatalok körében szintén kedvelt energiaital+alkohol kombinációja sem veszélytelen, sőt gyakran már ilyen kevert kiszerelésben lehet kapni szeszes italokat.
Az energiaitalok koffeintartalma serkentő hatása miatt elfedi az alkohol „lenyomó” hatását, így a fiatalok többet isznak belőle, és csak később érzik a részegséget (de addigra már jó sokat elfogyasztottak belőle).

Milyen szabályozást látna ésszerűnek és hatásosnak?
Az USA-ban két hete tiltották be a gyárilag előállított energiaital+alkohol keverékek forgalmazását és előállítását. Ugyan nem vagyok a tiltás híve, de Magyarországon sem ártana a piacot ilyen módon szabályozni. Persze ettől még ki-ki elkészítheti a saját koktélját, összeöntve az energiaitalt az általában tömény szesszel, de ez mégis „macerásabb”, mit eleve ilyet vásárolni. Egy ilyen lépés azért is fontos lenne, mert úgy tűnik, Magyarországon az alkoholpiac szinte teljesen szabályozatlanul működik, a legkülönfélébb alkoholos „mixeket” lehet forgalomba hozni, illetve bizonyos alkopopok esetén (színes, érdekes dizájnú üveg vagy doboz, a megfelelő címkével + édes íz, ami a fiatalok és a lányok esetében különösen elősegíti a fogyasztást – szemben a hagyományosan keserűbb tömény italokkal) sem látszik működni semmilyen szabályozás.

Miért olyan vonzóak ezek a keverékek a fiatalok számára? Mi lehet a mozgatórugó?
A mozgatórugó: gyors berúgás (rohamszerű berúgás: binge drinking), ami a fiatalok szabadidős, partizó-diszkós időtöltésének része, sőt már magát a szórakozóhelyi „bulit” megelőzi, és azzal egyenrangú fontosságú. Szokás ezt parti előtti ivásnak hívni; ugyan ez régebben is volt, de nem annyira tömegesen, mint ma, illetve nem „öncélként”, ahol ez szinte fontosabb, mint a szórakozóhelyi buli. Pusztán gazdasági okokkal nem lehet magyarázni ennek az elterjedését (az élelmiszerboltokban vásárolt alkohol nyilván sokkal olcsóbb, mint a szórakozóhelyen rendelt ital); a cél az, hogy már a szórakozóhelyre is „beállt” állapotba menjenek, illetve a „rohamszerű berúgással” járó viselkedések (kukarugdosás, hangoskodás, beszólások stb.) önmagukban jó bulinak bizonyulnak sok esetben.

Miben rejlik a szórakozóhelyek felelőssége?
Tulajdonképpen közös érdek lenne a szórakozóhelyekkel együtt a „rohamszerű”, a partit megelőző berúgás megelőzése (hiszen a szórakozóhelyek bevételtől esnek el + eleve „zűrös”, részeg fiatalok mennek be a szórakozóhelyekre). A szórakozóhelyek felelőssége a „happy hours” és más, „egyet fizet, kettőt kap”, „welcome drink” stb. akciók visszaszorítása, mert ezek nagymértékben növelik az alkoholfogyasztást. Jó lenne, ha a szórakozóhelyeken sem árusítanának energiaital+tömény szesz keverékeket. Fontos, hogy 18 éven aluliakat ne szolgáljanak ki alkohollal: de ez ma még csak álom…Találkoztunk azért olyan szórakozóhely-üzemeltetővel is, aki felismerte, hosszabb távon nem cél, hogy a vendégei minél többet igyanak: mert a részeg, rendetlenkedő, erőszakoskodó vendégek elriasztják a többieket.

Tudna megszívlelendő nemzetközi példát említeni?
Külföldi példák akadnak, ahol egy helyi (pl. kerületi) alkoholpolitika kapcsán a szórakozóhelyek is megtették a maguk „vállalásait”, éppen az előzők miatt (nem cél a nem-részeges vendégkör elriasztása, illetve inkább a szórakozóhelyen igyanak a fiatalok, mint az utcán, mert ez a fogyasztás kisebb, ha tetszik, kulturáltabb, és nem „rohamszerű”).
A helyi alkoholpolitika sem pusztán tilalmakat tartalmaz, hanem pl. olyan szórakozónegyedek létrehozását, ahol az elsősorban ivásra szolgáló kocsmák, bárok és pubok mellett kávézók, éttermek, kulturális programokat is nyújtó szórakozóhelyek is vannak!

Nemcsak az alkoholhoz nyúlnak a fiatalok, de mind többet hallani arról is, hogy gázöngyújtóval, hígítóval idézik elő a „részeg” állapotot.
Valóban, ez is komoly problémát jelent a mai fiatalok körében. A leggyakrabban használt olcsó szer a hígító. Ennek egy „modernebb” formája az öngyújtók töltéséhez használt propán-bután gáz: ami persze nagyon tűz- és robbanásveszélyes, évről évre akadnak olyan gyerekek, akik így halálra égnek.

Mire „utazhat” és mit tapasztalhat az a kamasz, aki ily módon kerül euforikus állapotba?
Ezek a szerek – az illékony, belélegzésre alkalmas szerek – rövid távon hallucinációkat („mozizás”, „vetítés”) okoznak, illetve euforikus állapotot. A hallucinációk elég hamar elmúlnak, aztán az eufória is, marad az a hatás, hogy „kiütik” magukat: a használat idejére és még utána néhány órára nem emlékeznek. Ez az egyik legfontosabb hatás, így tudnak kilépni az elég szörnyű valóságukból.

A fiatal testre milyen hatással vannak a bódítók?
Hosszabb távon testileg és lelkileg is nagyon roncsoló a használat, szinte minden szervrendszert tekintve. Az egyik legjellemzőbb hatása az elbutulást okozó hatás (azonban ez is visszafordítható, ha rövidebb idő után abbahagyják). Ha valaki viszonylag rövidebb idő után abbahagyja, akkor még nem alakulnak ki visszafordíthatatlan következmények.

Felejteni? Túlélni? Önbizalmat szerezni? Itt is hasonló a cél, mint az alkoholnál?
Igen. A háttér alapvetően: kilépni a nyomorúságos életből, a mindennapi szürkeségből és monotóniából. Néha többen egyszerre csinálják, ez egyfajta közösséget is jelent, ami azonban időleges és illuzórikus.
 
Hogyan ismerhető fel az iskolában, utcán, otthon az ilyen szert „fogyasztó” fiatal?
Felfedezni a bódultság alapján lehet, bár az egy-két óra alatt elmúlik. De ha valaki rendszeresen használja – pl. egész nap, szinte folyamatosan, akkor ez az állapot egész nap fennállhat. Olyan tünetei vannak még, mint a részegségnek: dülöngélés, elkent beszéd – csak éppen alkohol- helyett ragasztó- vagy hígítószaga van az illetőnek.

Az, hogy mostanában megnőtt az agresszív, tanárokat és társaikat verő diákok száma, s egyes helyeken biztonsági szolgálat bevezetését is tervezik, mint például Székesfehérvárott, összefüggésbe hozható-e azzal a ténnyel, hogy a fiatalok igen korán és igen nagy mennyiségben fogyasztanak tudatmódosító szereket?
Szerintem közvetlenül a kábítószer-használat vagy az italozás nem hozható összefüggésbe az iskolai agresszióval – az italozás még inkább. Itt arra gondolok, hogy nem kábítószeres befolyásoltságban történik az agresszió. Ugyanakkor a rendszeres szerhasználat (elsősorban a stimulánshasználat) és az alkoholfogyasztás kialakít olyan életvitelt, olyan érték- és normarendszerhez való igazodást, ami eltűri, akár bátorítja az agressziót és más normasértő viselkedéseket. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.