A Stanford Egyetem kutatóinak új tanulmánya kimutatta, hogy az alkoholizmus hatására a szellemi képességeinkben bekövetkező nagymértékű hanyatlás nem feltétlenül jelent maradandó károsodást, ha valaki képes hosszabb távon is absztinens maradni.

 Közismert, hogy az alkoholizmus komolyan károsítja az idegrendszer működését, arról azonban mindeddig jóval kevesebb információ állt rendelkezésre, hogy ha valaki képes hosszú távon is absztinens maradni, akkor helyreállíthatóak-e még a károsodott idegrendszeri funkciók, és ha igen, milyen mértékben. 

George Fein (Stanford University School of Medicine) és kollégái ezt a kérdést szerették volna megválaszolni, ezért olyan középkorú (50 év alatti) férfiakat és nőket vizsgáltak, akik korábban alkoholisták voltak, de már legalább fél éve egyáltalán nem fogyasztottak alkoholt. A részvevők között olyanok is voltak, akik több mint 13 éve absztinensek, így átlagosan 6.7 év absztinenciával számolhattak a kutatók.

A kutatók két csoportra osztották a 96 résztvevőt: az egyik csoportba (48 személy) azok tartoztak, akik korábban alkoholisták voltak, de minimum fél éve absztinensek, míg a kontrollcsoport olyan, átlagosan megegyező korú személyekből állt, akik csak ritkán, vagy egyáltalán nem szoktak alkoholt inni. A felmérés során kilencféle idegrendszeri (kognitív) funkció működését vizsgálták: absztrakció (kognitív rugalmasság), figyelmi folyamatok, hallás utáni-, közvetlen- és késleltetett memória, pszichomotoros funkciók, reakcióidő, térbeli vizuális információk feldolgozása és verbális képességek.

Az eredmények azt mutatták, hogy a két csoport teljesítményében gyakorlatilag nem volt eltérés, egyetlen képességet, a térbeli információk feldolgozását kivéve. A kognitív képességeket nem befolyásolta az sem, hogy valaki csak fél éve, illetve már tizenhárom éve volt-e absztinens: egyaránt helyreállt a rövid- és a hosszú távú memória működése, a verbális és tanulási képességek, valamint a figyelmi folyamatok és a motoros funkciók is. A térbeli vizuális információk feldolgozásában azonban jelentős különbségek mutatkoztak a két csoport között, ami a volt alkoholistáknál gondot jelenthet az összes olyan esetben, amikor a napi feladatok során szükség van ezekre a képességekre, például autóvezetésénél vagy a jó térbeli tájékozódást igénylő munkahelyi feladatok esetében.

"Mindamellett szeretnénk rá felhívni a figyelmet, hogy az életkornak jelentős szerepe van ebben a kérdésben, mivel nem mindegy, hogy valaki hány éves korában hagy fel végleg az italozással. Az idősebb agy már sokkal kevésbé képes a regenerációra, mint a fiatal" - mondta George Fein, a kutatás vezetője. A kutatók emiatt további korcsoportokat is bevonnak majd a kutatásba, hogy megvizsgálják, mekkora a különbség, ha valaki 50 év alatt, 50 és 60 éves kora között, illetve 60 éves kora után dönt úgy, hogy hátralévő éveiben nem kíván többé alkoholt fogyasztani.

A kutatók az Alcoholism: Clinical & Experimental Research c. folyóirat szeptemberi számában publikálták eredményeiket.

Forrás: egeszseg.origo.hu

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.