Csökkenő betegszám

Ezeket az eseteket is vizsgálta szeptember elejei rendkívüli ülésén az Országgyűlés kábítószerügyi eseti bizottsága. A testület azóta elkészítette szokásos éves jelentését, amelyet benyújtott a Tisztelt Háznak. A dokumentum - szakértőkre hivatkozva - egyebek mellett megállapítja: tavaly az előző évhez képest jelentős csökkenés volt tapasztalható a kezelt drogbetegek számában: az összes beteg tekintetében 13 százalékkal, az elsőként kezelésbe került betegeknél pedig 29 százalékkal. A büntetőeljárás alternatívájaként alkalmazott "elterelések" keretében kezeltek száma 2007-ben 25 százalékkal csökkent.

Előzmények

Az Országgyűlési eseti bizottságot 2007 tavaszán hozták létre. Megalakulása a 2000-ben elfogadott nemzeti stratégiai programmal együtt után fontos mérföldkő volt a drogellenes küzdelemben. A kábítószerek ugyanis már a 70-es évek második felében megjelentek Magyarországon, de beszélni csak a 80-as évek közepén kezdtünk róla. A drogfogyasztás a 90-es évek közepétől vált társadalmi méretekben aggasztóvá: 1999-ben két és félszer annyi fiatal próbált ki illegális szert mint 1995-ben. A legnépszerűbb a kannabisz, ezt pedig az extasy követi.

Politikai reakciók

A jelenségre a politika már a kilencvenes évek elején reagálni próbált: 1993-ban vezették be a büntetőtörvénykönyv módosításával az elterelés intézményét. Ezzel lehetővé vált, hogy a drogot használók ellen ne induljon automatikusan büntető-eljárás. Ehelyett hathónapos terápiára vagy prevenciós programon való részvételre kötelezték a fogyasztókat. Ugyanez a módosítás azonban szigorú büntetést vezetett be a drogkereskedőkkel szemben.

Öt évvel később az Orbán-kormány idején aztán változtak a szabályok. A módosítások már csak a kábítószerfüggőknek tették lehetővé az elterelést, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztésre ítélhették például azt, aki egy társaságban megkínálta barátját egy marihuanás cigarettával. Súlyosbító körülménynek számított, ha mindez úgynevezett védett helyen, - iskolában vagy művelődési házban- történt, illetve ha egy 18 éven felüli, nála fiatalabbnak adott át kábítószert.

A Medgyessy-kormány heves parlamenti viták után enyhített a szigorú jogszabályokon. A Btk. módosítása lehetővé tette, hogy a drogfogyasztó -főleg az alkalmi - , a büntetés helyett a féléves megelőző-felvilágosító tanfolyamot, leszoktató terápiát válassza. Másfél év alatt 2300 fiatal élt ezzel a lehetőséggel. 2004. decemberében azonban az Alkotmánybíróság - helyt adva a fideszes Hende Csaba beadványának,- megsemmisítette a Btk. több, enyhébb szankciókat lehetővé tévő passzusát. Az Ab az ítélet indokolásában kimondta, hogy a korlátozásoktól mentes mámorhoz való jog még közvetve sem vezethető le az alkotmányból, nem része a legmagasabb testi és lelki egészség biztosításához fűződő jognak.

A büntetőeljárásról szóló törvény 2006-os módosítása következtében lehetővé vált, hogy az eljáró hatóság már a nyomozati szakban figyelembe vegye az elterelésben való részvétel önkéntes vállalását. Ez azt jelenti, hogy az ügyész, vagy a nyomozó hatóság megszüntetheti az eljárást. A kábítószer-kereskedők viszont súlyos szankciókra számíthatnak. Bizonyos esetekben akár életfogytig tartó szabadságvesztés is lehet a büntetés. A szervezett bandák kapcsán a jelentés megállapítja: jól strukturált külföldi kapcsolatokkal (török, albán, nigériai) rendelkező csoportokról van szó.

Eredmények, tennivalók

Bár egyszerű lenne azt mondani, hogy a csökkenő betegszám ezen jogszabályok hatálybalépésének köszönhető, a helyzet sajnos nem ilyen egyszerű. A bizottság jelentése szerint ugyanis a fentebb már idézett, javuló statisztikák hátterében részben az egészségügyi kapacitás-, és hozzáférés szűkítés, illetve a finanszírozás átalakulása állhat. Előremutató tendenciának nevezi a jelentés, hogy egyre szervezettebb a drogbetegek ellátása és az idén elkészültek a drogbetegellátás szakmai protokolljai is és fontos eredmény, hogy komplex segítséget-szolgáltatást nyújtanak a hazai tűcsere központok. Komoly problémaként tér ki viszont az anyag a szakemberhiányra. Az egészségügyi tárca a helyzet javítása érdekében ezért olyan differenciált rendszert szeretne bevezetni, amely kifejezetten a hiányszakmák választását ösztönözné.