Az ÁSZ szerint az OPNI bezárása és az átalakítás óta romlott a pszichiátriai ellátás.

Kedvezőtlenül alakult az utóbbi öt évben a pszichiátriai ellátás mind az intézményrendszer, mind a betegek szempontjából. A 2007-es egészségügyi átalakítás nem hozott költséghatékonyabb, jobb színvonalú pszichiátriai ellátást, továbbra is nagyok a területi különbségek. Az OPNI bezárása pedig előkészítetlen volt. Mindezt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2006-2011-es időszakra kiterjedő vizsgálata állapította meg, amelyet szerdán ismertettek. 

Az ÁSZ vizsgálat elsősorban azt kutatta, hogy mennyire volt költséghatékony és eredményes a pszichiátriai ellátás 2007-es átalakítása, amikor is 11 kórházban szűnt meg az aktív ellátás és bezárták az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet (OPNI).

Makkai Mária, az ÁSZ felügyeleti vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy az ellenőrzött terület azért is kiemelkedően fontos, mert az Egészségügyi Világszervezet is megállapította: ma már népbetegségeknek számítanak a pszichiátriai problémák, ráadásul Magyarországon rosszabb a betegek állapota, mint az unióban. 

Az ellenőrzés során 7 szempont alapján vizsgálták, hogy mennyire volt költséghatékony a pszichiátriai ellátás és 11 indikátort használtak az eredményesség változásának méréséhez – mondta Böröcz Imre, az ellenőrzés vezetője. Az ÁSZ vizsgálat megállapította, hogy mind a két területen romlott a helyzet, mivel a költséghatékonyság és az eredményesség terén is csak két-két indikátor volt jobb, mint korábban.

Példaként említette, hogy az átalakítás után kevesebb depressziós beteget láttak el, holott feltehetően nem csökkent a számuk. Ráadásul az egy betegre jutó természetbeni ellátás és az ellátás minősége is romlott. Egy másik példa alapján az ellátás eredménytelenségét igazolja, hogy emelkedett a kórházból elbocsátott pszichiátriai betegek közül azok száma, akik 30 napon belül visszatértek, ráadásul nőtt a pszichiátriai otthonokba történő elhelyezés várakozási ideje is.

A romló helyzetet mutatja az is, hogy növekedett az öngyilkossági kísérletek száma, naponta átlagosan 7 ember követ el öngyilkosságot. A vizsgálat megállapította, hogy míg 2002-2006. között meredeken csökkent az öngyilkosságok száma, addig 2006. óta folyamatosan növekszik. Az ellátás eredménytelenségét igazolja az is, hogy egyre több az olyan öngyilkos, aki a tette előtti három hónapban pszichiátriai kezelést kapott. Az ÁSZ vizsgálat mindezek alapján megállapította, nem teljesült az a korábban elfogadott cél, miszerint az öngyilkosságok számát százezer lakosra vetítve 20 alá kell csökkenteni, hiszen jelenleg ez megközelíti a 25-öt. 

A területi hozzáférés kapcsán az ÁSZ megállapította, hogy mind az aktív, mind a rehabilitációs ágyszám alapján akár többszörös különbségek is vannak az egyes megyék között. Például míg Nógrád megyében az ezt jelző mérőszám 12-es, addig Jász-Nagykun-Szolnok megyében csupán 4,8. Ugyanez a területi egyenlőtlenség igaz a szociális közösségi ellátásban részesülő betegek számeloszlására is. 

Az OPNI megszüntetése azért is volt előkészítetlen, mert bár indokaként a racionalizálást hozták fel, valójában a bezárás után 146 millió forint kötelezettség maradt, sőt jelenleg is peres eljárásban 2 milliárdot követelnek rajta. Szintén az átgondolatlanságot bizonyítja az is, hogy a feladatait átvevő intézményeknél az átalakításra fordított források csak egy éves késéssel hasznosultak.

Az ÁSZ szerint az átalakítás után sem csökkent a pszichiátriai ellátásra fordított állami kiadás. Bár 2006-2010- között 92,5 milliárd forint helyett a ciklus végén már csak 87, 9 milliárdot költöttek erre az ellátásra, viszont párhuzamosan a szociális ágazatban 14,7 milliárdról 19,4 milliárdra nőtt a kiadás. A vizsgált időszakban erőteljesen romlott a humánerőforrás helyzete is, kevesebb szakorvos és szakdolgozó működött a ciklus végén a területen. A bezárt OPNI orvosainak és egészségügyi dolgozóinak például 40 százaléka eltűnt a rendszerből. 

Az ÁSZ a vizsgálat alapján több javaslatot is megfogalmazott az emberi erőforrások miniszterének. Többek között azt, hogy tegyen intézkedéseket a Népegészségügyi Program és a Gyermekegészségügyi Program lelki egészségre vonatkozó céljai megvalósuljanak, vizsgálja felül a pszichiátriai ellátások kapacitását, és a kapacitások módosítása során területileg kiegyenlítettebb hozzáférést biztosítson a betegeknek. 

Forrás: weborvos.hu 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.