Annak ellenére, hogy a kóros alkoholfogyasztás egyike a fejlett világ legfontosabb népegészségügyi problémáinak, az alkoholfüggők alig egyharmada részesül bárminemű kezelésben. A gyógyszerrel segített leszoktatás aránya pedig mindössze tíz százalék. 

Mi magyarázhatja, hogy bár több hatásos gyógyszer is rendelkezésre áll az alkoholfüggőség megszüntetésének támogatására és az absztinencia fenntartására, a gyakorlatban mégis a szükségesnél lényegesen ritkább a farmakoterápiával kiegészített leszoktatás? Az Észak-Karolinai Egyetem kutatói 122 véletlen besorolásos, kontrollos klinikai vizsgálat és egy kohorszvizsgálat feldolgozásával szisztematikus áttekintést végeztek a kérdés megválaszolására. Eredményeiket a JAMA hasábjain tették közzé.

Számos klinikai vizsgálat irányult annak feltárására, ténylegesen hatásosak-e bizonyos gyógyszerek a problémás alkoholfogyasztás leküzdésére, az irodalmi adatok tárháza azonban olyannyira nagy, hogy sok gyakorló orvos nem is tudja egyértelműen eldönteni, melyek a valóban hatásos szerek – véli dr. Daniel Jonas professzor, a közlemény első szerzője. Ha viszont sikerül szintetizálnunk a rendelkezésre álló bizonyítékokat, egyértelműen kitűnik, hogy vannak igazoltan hatásos farmakonok az alkoholfüggőség megszüntetésének támogatására – vonja le a következtetést a kutatócsoport.

A metaanalízis alapján erős bizonyítékok szólnak az acamprosat és az orális naltrexon hatásossága mellett: alkalmazásuk igazoltan csökkenti annak valószínűségét, hogy a leszokni vágyó beteg ismét az alkoholhoz nyúl. Az összesített adatelemzés alapján a visszaesési rátát tekintve nincs szignifikáns különbség a két gyógyszer hatásossága között.

Az acamprosat (Campral filmtabletta), amelyet a francia Laboratoires Meram gyógyszergyár fejlesztett ki az 1980-as évek folyamán és Franciaországban 1989-ben kapott forgalomba hozatali engedélyt, az Egyesült Államokban csak 2004 óta van forgalomban (hazánkban 1997-ben került piacra és 2011-ben törölték a törzskönyvből). Az aminosavszármazék acamprosat (kémiailag az N-acetil-homotaurin kalciumsója) szerkezeti hasonlóságot mutat több központi idegrendszeri neurotranszmitterrel (glutamát, GABA, glicin). Bár a pontos hatásmechanizmusa máig nem tisztázott, vélhetően az agyi glutamáterg jelátvitelt fogja vissza többféle módon. Végeredményben helyreállítja az excitátoros és az inhibitoros szignálok krónikus alkoholfogyasztás által megbontott egyensúlyát. Az alkoholfüggőség megszüntetése terén igazolt hatásossága mellett további előnye, hogy hosszú távon is biztonságos és jól tolerálható, nincs abúzuspotenciálja és a gazdasági elemzések szerint alkalmazása költséghatékony.

A tiszta opioid antagonista naltrexon (Adepend és Naltrexone AOP filmtabletta; Antaxon belsőleges oldat) az opiátreceptorok alkohol általi stimmulációját gátolja, csökkentve ezáltal az alkohol keltette eufóriát, és visszafogva az alkohol utáni vágyat. Önmagában ugyan nem alkalmas az alkoholbetegség gyógyítására, ám eredményesen alkalmazható a különféle leszoktatási programok vagy a viselkedésterápiák kiegészítőjeként. Ilyen kombinációban igazoltan növeli a leszokni vágyó betegek fogékonyságát a pszichoterápia iránt. Érdekes módon, a vizsgálatok azt jelzik, hogy míg az orális naltrexon-kezelés teljes absztinenciát valószínűsíthet, az injekciós naltrexon-terápia csak az erős alkoholos befolyásoltság állapotában eltöltött napok kisebb számával mutat összefüggést, az alkoholfogyasztáshoz való visszatéréssel nem.

A szisztematikus irodalmi áttekintés arra is rávilágított, hogy a topiramat és a nalmefen, amelyeket az Egyesült Államokban jelenleg off-label indikációban alkalmaznak a problémás alkoholfogyasztás leküzdésének segítésére, nem cáfolhatatlanul hatásos szerek e téren– hatásosságukat közepesen erős vizsgálati bizonyítékok támasztják alá. Az epilepszia és a migrén kezelésére jóváhagyott topiramat (Etopro és Topamat filmtabletta) kis dózisban alkalmazva csökkenti az alkohol iránti vágyat, valamint a megvonás korai szakaszában jelentkező szorongást és depressziót. Jól tolerálható és a pszichoterápia kiegészítőjeként csökkenti a visszaesés valószínűségét. A kevert opiátagonista/antagonista nalmefen (Selincro filmtabletta) hazánkban kifejezetten az alkoholfogyasztás csökkentésére van forgalomban, és a pszichoterápia kiegészítőjeként rendelhető.

A kutatócsoport reméli, hogy összegző tanulmányuk hozzájárul ahhoz, hogy a klinikusok bátrabban éljenek a gyógyszeres kezeléssel támogatott leszoktatás lehetőségével. Mi több, már önmagában a hatásos támogató kezelés tudata is erősítheti az alkoholproblémával küzdő betegek leszokási szándékát, és segítheti az absztinencia kialakulását és fenntartását. A kutatók végkövetkeztetése szerint a visszaesés kivédése – vagy akár csak a rendszeres alkoholfogyasztás visszafogása – mind az egyén egészsége, mind globálisan, az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő terhek csökkentése szempontjából óriási jelentőségű. Számos modellkísérlet igazolja, hogy az alkoholfüggők visszaesésének megelőzése az alkoholfogyasztásra visszavezethető halálozást, az egészségügyi ellátási költségeket, továbbá a bűnelkövetések és a közlekedési balesetek számát is számottevően csökkenti. 

Dr. B.D. - parnaonline 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.