A kezelés során éppen ezért komoly nehézséget jelent a megfelelő terápia meghatározása, mivel előfordulhat, hogy bár a kiválasztott terápia hatékony a betegség egyes epizódjainak a kezelésében, de ezzel párhuzamosan a másik fázis előidézését is okozhatja (pl. az antidepresszánsok, amelyek használata a mániás fázishoz is vezethet).

Egyszer lent, másszor fent

A tünetek a hangulatingadozással együtt váltakoznak a mániás és a depresszív fázis között, a betegek hol súlyos mélypontokat, hol egészen végletes feldobottságot élnek át. A depressziós és mániás fázisok közötti hangulatváltás módja és ideje nagyon eltérő lehet.

Sok esetben a bipoláris betegség depresszióval kezdődik és akár évekig, évtizedekig csak ezek a tünetek jelentkezhetnek, mire az első mániás fázis megjelenik. Az is előfordul, hogy a fázisok között több év tünetmentes időszak telik el, míg máskor gyakran akár évente 3-4-szer váltakoznak, köztük rövid szünettel, vagy anélkül.

Az utóbbi évtizedekben egyre gyakrabban tapasztalható a betegség legrosszindulatúbb formája, amelyben a mániás és depressziós epizódok havi, heti vagy akár napi gyakorisággal váltakoznak. Ez felborítja a beteg és környezete addigi életét; a hangulatingadozások miatt a beteg kiszámíthatatlanná válik, elveszíti a valóságérzetét, ami igen gyakran meggondolatlan cselekedetekhez vezet.

Terápia nélkül a következmények végzetesek lehetnek

A fel nem ismert és/vagy kezeletlen eseteknek számos súlyos szövődménye és következménye lehet: családi konfliktusok, válás, másodlagos alkohol- és/vagy drogfogyasztás. A legtragikusabb következmény azonban az öngyilkosság, melynek előfordulása hazánkban egyébként is sajnálatosan magas arányú.

Minden tizedik bipoláris betegségben szenvedő beteg öngyilkosság következtében hal meg, de a közhiedelemmel ellentétben főleg a mániás fázisról a depressziós fázisra történő váltáskor és nem a súlyos depressziós időszakban. A betegek 25-50 százaléka élete folyamán legalább egyszer megkísérli az öngyilkosságot.

Mindazonáltal az utóbbi időben hatalmas előrelépés történt a betegség kezelésében. A modern gyógyszerek és a pszichoterápia alkalmazásával a tünetek a legtöbb esetben hatékonyan kontrollálhatók. A kezelés alappillérét az ún. hangulatstabilizáló gyógyszerek jelentik, amiket azonban többnyire más gyógyszerekkel kombinálva, a betegség típusától és az adott betegségfázistól függően alkalmaznak.

A hatékonynak számító kezelés hátránya az állandó kontroll szükségessége és a kedvezőtlen mellékhatások, amelyek következtében a betegek a terápiát is elutasíthatják. A depressziós fázisban az antidepresszáns gyógyszereknek is nagy szerep jut, és gyakran szorongásoldó készítmények alkalmazására is szükség van, ezeknél azonban fennáll a mániás fázis előidézésének veszélye.

vital