Pánikrohamot szinte mindenki átél, pánikbetegségben pedig a lakosság közel négy százaléka esik át élete során.

 

– A legmeghatározóbb érzés talán az iszonyatos halálfélelem volt, ami a heves szívdobogáshoz, zsibbadáshoz, nehéz légzéshez, verejtékezéshez társult. Azt hittem, ha nem halok meg, akkor biztosan meg fogok bolondulni, a külvilág távolodni látszott, úgy éreztem, hogy minden pillanat az ájulás elleni küzdelem. Ez az érzés napokig visszatért, hol hevesebben, hol enyhébben. A rohamok közötti időt meghatározta a következőtől, a megbolondulástól való félelem – számolt be első rohamairól egy neve elhallgatását kérő szekszárdi nő. Persze az ügyeleten kötött ki, ahol kizárták a szívproblémát, és a további vizsgálatok sem utaltak szervi bajra, a diagnózis a pánik lett. Ez három éve volt, gyógyszeres kezelés és pszichoterápia után is időről időre visszatérő vendégei a pánikrohamok és a heves szorongás.

 Nincs egyedül, hiszen a statisztikák szerint a magyar lakosság négy százaléka esik át pánikbetegségen az élete során. 

A pánikbetegek körében kétszer, háromszor magasabb a nők aránya, mint a férfiaké. Képünk illusztráció (Fotó: Mártonfai Dénes)

 
   
 
 
  
A pánikbetegek körében kétszer, háromszor magasabb a nők aránya, mint a férfiaké. Képünk illusztráció (Fotó: Mártonfai Dénes) 
 
Dr. Kertész Ágnes, a Tolna Megyei Balassa János Kórház pszichiátriai osztályának vezetője kiemelte, már a betegség elnevezése is árulkodó, hiszen a páni félelemből származik. A görög mitológia szerint Pán hangja bárkiben iszonyatos félelmet tudott gerjeszteni. Ezzel az érzéssel küzdenek a testi tünetek által kiváltott pánikroham során az emberek. Egyszeri rohamot szinte mindenki átél az élete során, ez azonban még nem jelent betegséget. Ahhoz több kell, több roham.
 
A genetikai adottságok mellett fontos generalizáló tényező a női nemhez való tartozás, hiszen a nők körében 2-3-szor gyakrabban fordul elő a betegség. Általában fiatal korban, a 20-as évek elején jelentkezik, de a szorongásos panaszok már serdülő korban, vagy még korábban megjelenhetnek. Kialakul egy alap szorongás, amelyre később a betegség épül. A fő testi tünetek három szervi területre koncentrálódnak. A szívpánik szívinfarktusra utaló jelekkel, heves szívdobogással, mellkasi szorítással, fájdalommal jár. A hasi pánik vizelési, székelési ingert, hasi diszkomfort érzést hoz. A fejre koncentrálódó ismertető jelek: a szédülés és a bizonytalanság érzés.
 
Ezek a tünetek rövid, de nagyon drámai lefolyásúak, a betegben a haláltól, megőrüléstől való félelmet váltanak ki - mondta dr. Kertész Ágnes. Gyakran mégis későn ismerik fel a szindrómát, a szervi tünetek miatt több egészségügyi szakterület megjárása után kerül a páciens a pszichiátriára - fűzte hozzá.  A felismerést gyakran segíti, hogy a betegekben a következő rohamtól való félelem, emellett elkerülő viselkedés is megjelenhet, a szenvedő alany elkezdi kerülni azokat a helyeket, helyzeteket, amelyekben a rohama kialakult.
 
Az idő pedig nagyon fontos tényező, hiszen kezelés nélkül a tünetek rögzülnek, illetve más kórképek társulhatnak hozzá. A pánik betegséget már az ókorban felismerték, Hippokratész a gyógyítására hígított bor fogyasztását ajánlotta. A betegek sajnos az öngyógyítás során is gyakran fordulnak az italhoz. Az alkoholizmus mellett depresszió és fóbiás betegségek is járhatnak a pánikkal.
 

Terápia

A megyei kórházba kerülő pánikbetegek integrált terápiában részesülnek. A betegség jellege, az életvitelre gyakorolt jelentős hatása indokolttá teszi, hogy a kezdetek során gyógyszeres kezelést alkalmazzanak. Később ehhez kognitív, illetve viselkedésterápia társul. A beteget megtanítják a roham felismerésére, kezelésére, valamint oldására. Miután a páciens megtanulta kezelni, uralni a tüneteket, módja van rá, hogy feltáró terápiát kérjen, amely során felkutatják a kiváltó tényezőket. Utóbbi kezelés jelentősége a visszaesés, a betegség újra jelentkezésének megakadályozásában van.

 

Családtagok segíthetnek

A betegnek a családtagok is segíthetnek a rohamok során, elsősorban a passzív jelenlétükkel. Az ablak nyitás, a ki- és bekísérés, a lefektetés nem segít. Az a fontos, hogy a beteg ott és abban a helyzetben maradjon, amelyben a a roham kezdődött - hangsúlyozta dr. Kertész Ágnes. Ugyanis meg kell élnie a rohamot, tudatosulnia kell benne, hogy az minden beavatkozás nélkül elmúlik, ő pedig nem őrül meg, nem hal meg. Lényeges az is, hogy a páciens és a családtagok is vegyék komolyan a betegséget, mert az kezelés nélkül egyre több tünettel és kórképpel jár.

 

 Hargitai Éva

A bejegyzés trackback címe:

https://addictus.blog.hu/api/trackback/id/tr518643174

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása