A Merényi kórház pszichiátriájának botránya a szakmai szervezetek szerint csak egy újabb csontváz volt, amely kiesett a magyar egészségügy szekrényéből. Arra azonban kitűnő alkalmat biztosított, hogy rávilágítson a politikai akarat hiánya miatt nem tervezhető és egyik napról a másikra élő ellátórendszer vergődéseire. Őszinte vélemények következnek az érintettektől.

A Merényi Gusztáv Kórház pszichiátriáján már az év elején olyan állapotokat találtak az ombudsman munkatársai, amelyek alapján az intézet azonnali bezárását is el lehetett volna rendelni. Ehelyett a kórház egy fegyelmit kapott, és 

csak két emberi tragédia tudott jövő tavaszig lakatot tenni az ajtókra.

Addig is felújítanak egy váratlanul érkezett 40 milliós tőkeinjekcióból, ám ez az országosan jellemző helyzeten semmit sem változtat.

Az eset kapcsán a Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) közleményt adott ki, amelyben a pszichiátriai ellátórendszer haladéktalanul megoldandó gondjaira hívják fel a figyelmet. Mint írják még a tárgyi feltételek sem biztosítottak az elégséges szintű ellátáshoz, és erre a tarthatatlan helyzetre már a Miniszterelnökség által megrendelt – és végül 42 pontos cselekvési tervet kidolgozó –WHO jelentés (2014) és az azt megelőzően, az Állami Számvevőszék által elkészített tanulmány (2012) is rámutatott. 

Alulfinanszírozott depressziósok 

Mivel az általunk megkérdezett szakmai vezetők szerint azóta csak romlott a helyzet, az ÁSZ jelentést nyugodtan tekinthetjük kiindulási alapnak a jelen állapotok megértéséhez. A számvevőszék arra jutott, hogy bár a pszichiátriai betegek ellátásában, gondozásában, mind az egészségügyi, mind a szociális ágazat végez feladatokat, munkájuk mégsem képez egységes rendszert. Államilag finanszírozott felnőtt/gyermek pszichológiai, pszichoterápiás szakellátás pedig gyakorlatilag nem létezik, illetve csak a magánszférában vehető igénybe.

A dolgozatból kiderül, hogy 2006-hoz képest tovább romlott a pszichiátriai betegellátást szolgáló közpénzfelhasználás költséghatékonysága és eredményessége. 

Az egy pszichiátriai betegre jutó közfinanszírozás a vizsgált négy év alatt mind a szkizofréniás, mind a depressziós betegeknél számottevően csökkent.

A pszichiátriai betegellátás minőségi romlására utal, hogy az Országos Tisztifőorvosi Hivatal növekvő számú panaszos ügyet regisztrált, és kedvezőtlenül alakult az orvos és szakdolgozói létszámellátottság is.

Aki teheti, lelép 

Visszatérve a Magyar Pszichiátriai Társaság nyilatkozatára, a szakmai csúcsszerv súlyos szakemberhiányra és annak okaira (veszélyességi pótlék megszűnése, a túlóra pótlékok rossz szabályozása, stb.) is panaszkodik, illetve az ennek kapcsán egyre fokozódó elvándorlásra. Sőt, úgy látják, hogy az ön- és közveszélyes betegek jogait korlátozó intézkedések jogi szabályozása is hiányos, ami növeli a családtagok, illetve a velük foglalkozó szakemberek kitettségét.   

Mindezekért arra kérik Balog Zoltán minisztert, hogy a Merényi kórházban tapasztaltak megelőzése, valamint az elégséges ellátási feltételek biztosítása érdekében haladéktalanul kezdődjön el a pszichiátriai betegellátás körülményeinek fejlesztése.

Dr. Magyar Iván György, a Fővárosi Pszichiátriai Gondozók Egyesületének elnöke (Fotó: tartkapuszinhaz.hu)
Az MPT elnökségi tagja, Dr. Magyar Iván György, a Fővárosi Pszichiátriai Gondozók Egyesületének elnöke elmondta lapunknak, hogy a legnagyobb fekvőbeteg ellátó intézmény, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI), vagy közismertebb nevén a „Lipót” 2007-es bezárásakor az általa vezetett osztályon dolgozó szakemberek nagy része vagy a magánpraxis irányába lépett, vagy azóta külföldön gyakorolja a szakmát. Szavait a már idézett ÁSZ jelentés is alátámasztja: 

„A 2006. évben az OPNI pszichiátriai osztályain dolgozó orvosoknak csak mintegy 60 százaléka végzett 2011-ben is igazolható aktív gyógyító tevékenységet”.

Magyar doktor szerint az elmúlt években csak nőtt a mentális zavarral küzdő magyarok száma, míg az ellátásukra szakosodott orvosoké ez idő alatt csökkent. Nem a képzéssel van gond – mondja –, hanem a szakosodással és a külföldi fizetések szirénhangjaival. És bár a Nemzeti Lelki Egészség Stratégia (2014-2020) ígéretes irányokba mutat, számos uniós ország gyakorlatához képest hazánkban az ilyen „szándéknyilatkozatok” sajnos nem emelkednek a kormányprogram szintjére – teszi hozzá a kispesti pszichiátriai gondozó nyugdíjas főorvosa. 

Csőd utáni állapotok 

A Nemzeti Lelki Egészség Stratégiában (2014-2020) a következő diagnózist olvassuk hazánkról: A Eurobarometer felmérés és a 2012. Állami Számvevőszéki jelentés szerint a hazai lakosság mentális állapota az európai országok döntő többségével összehasonlítva rosszabbnak minősíthető. 

Az európai átlagnál kedvezőtlenebb a helyzetünk a férfiak depressziója, a kóros alkoholfogyasztás, a bipoláris betegség és a befejezett öngyilkosságok tekintetében, mely az EU-ban az egyik legmagasabb, 100 ezer lakosra vetítve.

A magyar ellátórendszerről az Eurobarométer felmérés is úgy fogalmazz, hogy a „lelki egészséget fejlesztő, illetve a mentális zavarokat megelőző és a mentális zavarban szenvedőket ellátó szolgáltatások – beleértve a mentálhigiénés támogatást, a pszichoterápiát, a nevelési-oktatási intézményekben folyó lelki egészség fejlesztést és a pszichiátriai ellátást – területileg egyenetlenek, sok esetben összehangolatlanok”.

A területi egyenetlenséggel kapcsolatban Dr. Schilling Tibor, a Magyar Pszichiátriai Gondozók Regionális Egyesületének elnöke úgy fogalmazott az atv.hu-nak, hogy egy ennyire főváros orientált országban, mint a miénk, a vidéki ellátórendszer személyi és anyagi szempontból is rosszabb helyzetben van, mint Budapest. Elmondása szerint 

vannak olyan megyék, ahol még a minimum feltételek sem biztosítottak a mentális betegek ellátására és csődöt is csak azért nem jelentenek az érintett intézmények, mert – mint a váci pszichiátria főorvosa mondja –, az évek óta fennálló helyzet eleve egy „csőd utáni állapot”.

Az elnök nem érzékeli, hogy az elmúlt 30 évben bármi is változott volna az egészségügynek ezen az „utolsó helyre sorolt” területén. Az „alacsony szinten tartott, időnként hanyatló állapotot” javulhatott volna szerinte legalább az által, hogy a fekvőbeteg ellátás kvázi felszámolását a járóbeteg ellátás fejlesztésével kompenzálja a mindenkori kormány, de ez is elmaradt. „Remény nincs, harcok vannak csekély eredménnyel” – zárta pesszimista nyilatkozatát Schilling doktor.  

Lehetne elég ágy

Az ATV Esti Start című műsorában a minap Dr. Nagy Péter, a Szent János Kórház orvos igazgatója arról számolt be, hogy pszichiátriai osztályuk három egysége közül kettő 40 éve nem volt felújítva: csöpög a szennyvíz, penészesek a falak, nem mindenhol jó a fűtés. Az igazgató finom célzást irányozott a kormányzat felé, amikor jelezte, hogy nem csak a betegek, hanem az intézményben napi 10-12 órát eltöltő dolgozók miatt is fontos lenne, hogy a fenntartó áldozzon a körülmények jelentős javítására. A kórház ugyanis 600 milliós adósságállomány mellett erre képtelen.

E hét csütörtökén este szintén ezt a témát veszi terítékre az ATV hetente jelentkező riportműsora, a Doku. Péterfi Judit a Nyírő Gyula Kórház - OPAI főigazgatójától, Dr. Németh Attilától megtudta, hogy 

az egyik pillanatról a másikra felszámolt, 800 ágyas „Lipót” bezárását követő két évben kimutathatóan kevesebb depressziós beteg jelentkezett kezelésre szakembereknél, viszont az öngyilkosságok száma jelentősen megemelkedett.

(2010-ben naponta átlagosan hét ember halt meg öngyilkosság miatt a 2012-es ÁSZ jelentés szerint).

A főigazgató azt is elárulta, hogy ma Magyarországon a kezelésre szoruló depressziós betegek körülbelül a lakosság két százalékát teszik ki, vagyis megközelítőleg 200 ezer honfitársunk érintett a problémában. Németh doktor úgy vélekedett, hogy ha a pszichiátriákon ellátott hajléktalanokat és a mentálisan leépült időseket át lehetne „csoportosítani” a szociális ellátórendszerbe, akkor talán elegendő lenne a valóban pszichiátriai kezelésre szoruló fekvőbetegek számára fenntartott ágyak száma, és a túlterhelt szakemberek is némileg fellélegezhetnének. 

Szabota Zoltán - atv

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.