Téli depresszió 

 

A szezonális hangulati zavar (seasonal affective disorder - SAD) nem legenda! A klinikai értelemben vett depresszió egy formájáról van szó: az utóbbi kórképtől abban tér el, hogy az év egy adott szakaszában jelenik meg újra és újra. 

 
Az esetek túlnyomó többségében ősz vége felé kezdődik - amint a napok egyre rövidülnek, mind kevesebb természetes fény éri a szervezetet, és az időjárás sem kedvez a szabadtéri időtöltéseknek -, ezért a zavart gyakran nevezik téli depressziónak is. Tavasszal pedig enyhülnek, majd teljesen el is múlhatnak a tünetek. 
 

Mivel jár?

A SAD jellemzője, hogy a tünetek viszonylag enyhe formában lépnek fel, majd fokozatosan súlyosbodnak, amíg az enyhülést hozó következő évszak meg nem érkezik. A szezonális hangulati zavart jellemző panaszok részben megegyeznek a depresszió tüneteivel: az állapot súlyos, tartós lehangoltsággal, reménytelenség vagy értéktelenség érzésévelérdeklődésvesztéssel, koncentrációs problémákkal, alacsony általános energiaszinttel, öngyilkossági gondolatokkal járhat.

A téli depresszióban szenvedőknél különösen gyakori a fáradtság és az energiahiány, előfordul továbbá ingerlékenység, a társas kapcsolatok fenntartásának zavarai, túlérzékenység, valamint túlalvás és a szénhidrátokban gazdag ételek utáni sóvárgás, következésképpen pedig súlygyarapodás. A probléma gyakoribb 15 és 55 éves kor között (az életkor előrehaladtával csökken a kockázata), nőknél, valamint az Egyenlítőtől egészen távol eső területeken, vagyis ahol telente kevés a napos órák száma.
 

Miért télen?

A zavart nem véletlenül azonosítják elsősorban téli betegségként. A napfény szabályozza valamennyi élőlény, így az ember alvás-ébrenlét ciklusát, a cirkadián ritmust, amelyet a szervezet napi biológiai órájának is neveznek. A rövid és szürke téli napokon - amikor sokan még sötétben indulnak otthonról, és már ismét besötétedett, mire hazaérnek - kevés természetes fény éri a szervezetet, ami megzavarhatja ezt a ciklust. Amennyiben a biológiai óránk működésében zavar áll be, annak egyik gyakori következménye a depresszió. A napfényhiány hatással van a szervezet szerotonin- és melatonin szintjére is: e két hormon bármelyikének csökkenése ismert rizikófaktora a hangulati zavaroknak.
 

Mit tehetünk ellene?

A szakemberek egyetértenek abban, hogy a rendszeres testmozgás, a fényterápia és minden, a nappali órákban a szabadban töltött perc segíthet: még borúsabb időben is érdemes odakint töltenünk az ebédszünetet, hétvégenként pedig nagyobb sétákat tenni, ha hétköznap az irodához vagyunk kötve. Súlyosabb esetekben szintetikus antidepresszánsok szedése és/vagy pszichoterápia a megoldás, enyhe és középsúlyos téli depresszióban azonban az orbáncfűtartalmú Remotiv extra is komoly segítségünkre lehet. 
Az orbáncfű hangulatjavító, búskomorságot enyhítő hatásai az ókor óta ismertek, és számos modern klinikai vizsgálat is megerősíti e gyógynövény hatékonyságát. Az orbáncfű - az antidepresszánsokhoz hasonlóan - az idegsejtek közötti ingerületátvivő anyagok egyensúlyának helyreállítását segíti, ugyanakkor a szintetikus gyógyszereknél jóval kevesebb mellékhatása van, így a Remotiv extra ezekben az állapotokban a gyógyszeres kezelés kíméletes alternatíváját nyújtja. 

A bejegyzés trackback címe:

https://addictus.blog.hu/api/trackback/id/tr528147198

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása