Nem először és vélhetően nem is utoljára állapítják meg tudósok, hogy az alkohol sokkal veszélyesebb, mint a drogok és halálozási rátája a sokszorosa a különböző kábítószereknél. Egyelőre azonban még ott tart a világ, hogy a legenyhébb drogokat is, például a kannabisz-származékokat valósággal demonizálják, az alkohol pusztítását pedig annak ellenére alábecsülik, hogy szinte nincs olyan ember a nyugati civilizációban, akinek ne lennének ezzel kapcsolatban tapasztalatai szűkebb vagy tágabb környezetében. 

Elég nehéz elképzelni azt, hogy a sajtóban megjelennének „új gyilkos drog” szalagcímmel riportok magatehetetlen alkoholistákról, ahogyan az nemegyszer előfordul egy-egy kábítószerfajta megjelenésekor. Már csak azért sem, mert az alkohol e kultúrkörben mindenütt legális (elvégre egyetlen állam sem mondana le a szesz igen jelentős jövedéki adójáról), miközben a marihuána szinte mindenütt törvényen kívüli. Nagy-Britanniában például jelenleg B-kategóriás drognak számít, 2009-en került fel a C-kategóriából magasabb osztályba.

Amerikában lazul a szigor
Az Egyesült Államokban tavaly novemberben Washington, Oregon és Alaszka államban is bevezették a teljes legalizálást, a közelmúltban a főváros, Washington is csatlakozott hozzájuk. További tíz állam tette törvényessé a kender orvosi célú alkalmazását, egyben dekriminalizálta annak birtoklását. A fennmaradó 33 államban továbbra is illegális, birtoklásának megítélése a bűntett és a vétség között váltakozik. A marihuanát 1937-ben helyezték törvényen kívül az államokban.

A Nature kiadójánál megjelenő Scientific Reports tanulmányából viszont az derül ki, hogy a különböző toxikus anyagokkal kapcsolatos halál-kockázat éppen a kannabisz esetében a legalacsonyabb.

A két német addiktológus kutató, Dirk Lachenmeier és Jürgen Rehm ezt a tipikus felhasználók által fogyasztott mennyiség alapján megállapított halálos dózisok összehasonlításával mérte.

Például a heroinból ezt a dózist 2 mg/testsúly-kilogrammban határozták meg, míg a szeszesital-fogyasztóknál 531 mg etanol/testsúly-kilogrammban.

A kísérlet kimutatta, hogy egy átlagos alkoholfogyasztó élete 114-szer nagyobb veszélyben van, mint egy szintén átlagos „füvező”. Ez persze nem jelenti azt, hogy a kender-élvezet teljesen veszélytelen, de az arányok valóban megdöbbentőek. A listán az alkoholt a heroin, a kokain és a dohány követi.

Lachenmeier és Rehm hangsúlyozza: a kutatás megerősítette azokat az eredményeket, amelyek Robert Gable professzor irányításával a kaliforniai Claremont egyetemen születtek 2005-ben, a mostanitól eltérő módszerekkel, a biztonsági határt megállapító terápiás indexszel.

A vizsgálat rendőri alátámasztást is nyert. Coloradóban, a marihuánát 2012-ben elsőként legalizáló amerikai államban, a hatóságok arról számoltak be, hogy az új törvény bevezetése óta eltelt két évben gyakorlatilag változatlan maradt a „hatás” alatt elkövetett bűnesetek és balesetek száma. És az sem mellékes, hogy a legalizálással együtt iskolai felvilágosító kampányt indítottak el az államban. A kutatók éppen ezért figyelmeztetnek: ideje lenne befejezni a kender legalizálása körüli vitákat, és inkább az alkohol és a dohány ellen kellene komolyabban venni a harcot.

„Biztos, hogy 114-szer, nem 115-ször vagy 113-szor?” – kérdezett vissza a Népszava kérdésére dr. Zacher Gábor főorvos, a Honvédkórház sürgősségi osztályának vezetője, aki szerint az összevetés olyan, mintha „hat krumplit és négy tojást” hasonlítanának össze. Tagadhatatlan ugyan, hogy a füvezésbe nem lehet belehalni – tavaly például 35-en haltak meg nálunk az alkoholtól, a marihuánától senki - hacsak azt nem vesszük, akit beszívottak által vezetett autó gázol el, de egy ilyen összevetés nem veszi figyelembe sem a társadalmi veszélyességet, sem pedig azt, hogy az alkohol és a marihuána addikciós potenciálja, azaz a hozzászokás valószínűsége egyforma, egyaránt 8 százalékos.

Zacher doktor is úgy látja, hogy a sajtó sokkal többet foglalkozik a drogokkal, mint az alkohollal, miközben Magyarországon ma 800 ezer alkoholfüggő él. A főorvos ennek kapcsán hiányolja, hogy az országnak nincsen alkohol-stratégiája, sőt, míg az első Orbán-kabinetben még helyettes államtitkára volt a drogügyeknek, ma legfeljebb osztályvezetői szinten foglalkoznak vele. Pedig nagyon elkelne egy „szenvedélyügyi” államtitkárság, amely odafigyel a lakosság mentálhigiénés állapotára, amelyet az alkohol és a drogok mellett számos más függőség is rombol.

Sárosi Péter, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) drogpolitikai programvezetője szerint e kutatásban az az újdonság, hogy toxikológiai adatokból indul ki, az egyes szerek kémiai tulajdonságait veszi alapul. A magyarországi droghelyzetről szólva úgy vélekedett, hogy elhibázott a kormány drogstratégiája. Az a 2013-ban meghirdetett program, mely szerint Magyarországot 2020-ra kábítószermentessé kell tenni, utópia, ráadásul a módosított Btk. nemcsak a fogyasztókat, hanem a függőket is sújtja a rehabilitációs programokban való részvétel korlátozásával.

Emlékeztetett arra, hogy a kenderszármazékok tilalma miatt egyre jobban terjednek nálunk a szintetikus „designer drogok”, amelyeknek a hatóanyaga hasonlít a kannabiszhoz, ám annál sokkal veszélyesebbek. Egy-egy új drog megjelenése után néhány hónapig fut, majd betiltják, de addigra már a laboratóriumban készen áll a következő. Magyarország szembemegy a világgal – mondta Sárosi Péter, megemlítve, hogy immár nemcsak az USÁ-ban nyer egyre nagyobb teret a marihuána legalizációja, hanem Latin-Amerikában is, ahol az embereknek elegük lett a drogbárók közötti véres háborúkból.

Sikertelen szesztilalom
A szesztilalommal jó néhány országban próbálkoztak az elmúlt 100 évben – kevés sikerrel. Tudjuk, hogy hová vezetett Amerikában, ahol a 14 évig (1919-1933) tartó tiltás a szervezett alvilág minden képzeletet felülmúló megerősödését eredményezte. Kevesen tudják, hogy ugyancsak 1919-ben Finnországban is bevezették a szesztilalmat, de ott is csak a bűnszövetkezetek jártak jól, végül 1932-ben népszavazás után törölték el. Izlandon 1915-ben vezettek be teljes alkoholtilalmat, 1935-ben a bort és a tömény szeszeket engedélyezték, a sör azonban egészen 1989-ig tilos volt.
Az észak-európai országokban a mai napig (Dánia kivételével) állami árusítási monopóliummal, rendkívül magas jövedéki adóval próbálnak gátat vetni az iszákosságnak, ezért tűnnek fel igen sűrűn Koppenhága, Tallin és Szentpétervár kikötőiben a svéd, norvég és finn „ital-turisták”. A Szovjetunióban három nagy kampány folyt: 1958-ban, 1972-ben, majd 1985-ben. Ez utóbbi, Mihail Gorbacsov kezdeményezése sem járt jobban, mint a többi: az alkoholizmus alig csökkent, a feketepiac viszont szárnyalni kezdett. Magyarországon 1919-ben a Tanácsköztársaság rendelt el szesztilalmat. Ezen kívül 1986 októberétől 1989 tavaszáig volt érvényes a rendelet, hogy csak reggel 9 óra után lehet alkoholt árusítani, a munkahelyi italozást megelőzendő.
 
Göbölyös N. László írása - népszava

A bejegyzés trackback címe:

https://addictus.blog.hu/api/trackback/id/tr57279611

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tralalala 2015.03.18. 22:00:21

Jó ez a fenti statisztika, ilyenekkel lehet bebizonyítani, hogy a méhek ezerszer veszélyesebbek a cápáknál.

v2peti 2015.03.18. 23:06:37

Magyarországon biztos, hogy nagyobb eséllyel csíp meg egy méh, mint harap meg egy cápa. :) Hacsak nem mész be éjjel a Campona akváriumába.

semmiselesz 2015.03.19. 05:18:07

kisfiam legyél inkább drogos, látod a szesz milyen kártékony és veszélyes.

röf 2015.03.19. 06:17:14

he he....kábítószerreklám, alkoholellenes köntösbe öltöztetve

victorcreed 2015.03.19. 07:29:40

Kedves Éva! Szép ez a drogozásra ösztönző írás. Remélem a gyerekednek is ezt mutogatód majd, ha lehúz egy felest a haverokkal, vagy egy krémlikőrt a barátnőkkel. Göbölyös N. Lászlót most pont jó lenne elvinni egy vérvételre, csak hogy tisztább képet kapjunk.
De leginkább azt lenne jó tudni, hogy mi a véleménye a hollandiai orvosoknak a füvezésről, mivel ott már elég régen tolják, hogy legyen autentikus legyen. Elmondom, hogy hívják a régi füveseket a hollandiai orvosok: zombi. És tudod miért, mert üres és céltalan lesz az életük a folyamatos kábultságtól. Egy idő után azért élnek, hogy azt a minimumot megteremtsék, amiből megveszik a szükséges füvet. Javaslom számotokra, hogy költözzetek oda, ahol legálisan lehet tépni. Viszont jó lenne az ilyen propagandaírásokat megtartani, mivel arra buzdít, hogy drogozz, az egészségesebb, mint az alkohol.

victorcreed 2015.03.19. 07:30:23

Elnézést az elgépelés miatt.
süti beállítások módosítása