A Kábítószerügyi Tanács ülésén szó volt a költségvetési keret szűküléséről, a drogterápiás intézetek problémáiról és a drogfogyasztás trendjeit vizsgáló legújabb kutatásról

 

Gondi János (MADÁSZSZ) napirenden kívül felvetette, hogy az alacsonyküszöbű programok finanszírozásával kapcsolatban a minisztériumnak írott levelükre 3 hónap után kapott választ nem tartotta kielégítőnek. A programok fenntartására fordítható évi 6-7 millió forint korábban normatív, ma már pályázati támogatás nem elegendő arra, hogy az előírt 3 és fél munkatárs fizetését fedezze. Félő, hogy egyes szolgáltatók bedőlnek, ha nem történik intézkedés a kormány részéről. Szerafin Tamás, az EMMI Szociális Államtitkárság képviselője szerint a jelenleg előirányzott, a 2010-es szinthez képest nem növelt 5,5 milliárdos keretet már nem lehet megváltoztatni, még ha ez reálértékben a források csökkenését jelenti is az előző évekhez képest. Kiss Norbert helyettes államtitkár (EMMI) ígéretet tett arra, hogy próbálják a szakma érdekeit képviselni, írásos megoldási javaslatokat kért a civilektől.

Felvinczi Katalin (MAT) javasolta, hogy hozzanak létre krízisalapot a bajba jutott szolgáltatások számára. Müller Éva nemzeti drogkoordinátor szerint rendszerszintű megoldásokra van szükség, ehhez szakmai egyeztetéseket helyezett kilátásba az KKB most kialakuló szakmai munkacsoportjainak keretében. Topolánszky Ákos (MADRISZ) szerint két módon lehet a kérdést kezelni: vagy a szabályozási keretet változtatja meg a kormány, és nem követeli meg a 3,5 munkatársat, vagy biztosítja a megfelelő pénzügyi kereteket. 

Müller Éva elmondta, hogy a drogellenes stratégia (2013-20) hosszú távú célkitűzéseit rövidtávú (2 éves) célokra lefordító szakpolitikai programot az előző KT ülésen komoly kritikák érték, sok civil javaslat érkezett az iskolai prevencióval, iskolai szociális munkával, ártalomcsökkentő programokkal, szabadidős tevékenységekkel, kutatásokkal stb. kapcsolatban. Nem csak a szakértői javaslatokat, de az egyes államtiktárságok véleményét is figyelembe vették a szöveg átalakításánál. Az anyagot szakmai és miniszteri értekezleten megvitatták, majd a KIM-hez továbbították közigazgatási egyeztetés céljából, akik további pontosításokat tartottak szükségesnek. Jelenleg a jogi osztálynál van a labda, még vezetői jóváhagyásra vár az anyag. Civil tagok felhívták a figyelmet arra, hogy a pénzügyi források megbízható elköltésének garanciája a cselekvési terv, fontos, hogy minél előbb megkapják a szervezetek a végső anyagot. Erre a kormány ígéretet tett.

Téglásy Kristóf ifjúsági főosztályvezető elmondta, hogy az EMMI idén időben írta ki a pályázatokat. A “Legyen más a szenvedélyed” országos program keretében 250 millió forintot költ a kormány drogmegelőzésre. A szlogen arra utal, hogy a drogfogyasztás alternatíváit kívánják népszerűsíteni a fiatalság körében. Az EFOP pályázatok az emberi erőforásokkal kapcsolatos programokra tesznek elérhetővé uniós pénzeket, a kiírás előkészítése jelenleg is folyik.

Topolánszky Ákos a drogrehabilitációs intézetek tevékenységét, működését mutatta be. A MADRISZ 1995-ben jött létre, jelenleg 13 hazai és 1 határon túli szervezet tartozik szövetséghez. A rehabilitációs intézetek az ellátási rendszer legmagasabb küszöbű szolgáltatásai. 1986-ban jött létre Dunaharasztin az első terápiás intézmény, és 2008-ban Debrecenben a legújabb. Deszken volt egy drogrehabilitációs intézmény, ami megszűnt. A lullai Diótörés a leghátrányosabb helyzetű fiatalokat fogadja be. A 2000-es évek elején a kapacitások jelentősen bővültek, 263%-al, 134 főről 353 főre növekedett a befogadóképesség. Azóta viszont az ágyak száma nem nőtt, az elmúlt években néhány ággyal csökkent. 2009-ben történt az utolsó kutatás terápiás intézetekben, újabb kutatásra lenne szükség.

A 2009-es kutatás országos szinten vizsgálta az intézetek munkatársainak és klienseinek tapasztalatait. A 13 intézményből 4 állami és 9 nem-kormányzati (ebből 2 egyházi) fenntartású. A finanszírozás 34%-át az állandó állami költségkeret, 13%-át pályázati, 51%-a teljesítményhez kötött finanszírozás adja. A pénzügyi források nagy része állami, a magánadományok nagyon marginális szerepet játszanak (nem úgy, mint Amerikában). 738 volt a regisztrált kliensek száma, átlagéletkoruk 31 év, van olyan intézmény, ahol kimondottan fiatalkorúakat kezelnek. A kliensek majdnem 40%-a számára az alkohol volt az elsőszámú probléma, ezt követte a opiátok aránya – ez azóta már megváltozott a dizájner drogok fogyasztásának előretörése miatt. A politoxikománia aránya igen magas. 6 hónap után a kliensek egyharmada marad bent a kezelésben. A kezelés sikerét nehéz mérni, minden intézmény a saját kritériumait használja. 90%-os az ágyak kihasználása.

Kiss Norbert helyettes államtitkár megkérdezte, hogy ha kapacitásbővítést kérnek az államtól, akkor vajon miért nincsenek teljesen kihasználva jelenleg a férőhelyek. Victorné Erdős Eszter (a ráckeresztúri rehabilitációs otthon jelen lévő igazgatója) elmondta, hogy a ráckeresztúri intézmény 30 férőhelyes, általában 15-en vannak várólistán, mégsincs teljes ágykihasználás. Ennek az egyik magyarázata, hogy a befogadás egy hosszú folyamat, a megüresedő ágyak feltöltése lassan megy, a kliesnek viszont gyorsan cserélődnek. A másik ok, hogy a jogi szabályozás miatt egy kliens nem lehet egyszerre belgyógyászati és drogterápiás ellátás alatt, ez nagyon nehézzé teszi a rejtett betegségek kezelését, a holisztikus ellátást. Gyakran a klienst el kell vinni más kezelésbe, addig fenn kell tartani az ágyát. Ezért is vannak hivatalosan üres ágyak.      

Topolánszky Ákos elmondta, hogy attól is függ a drogterápiás intézetekbe bejutók száma, hogy mennyire fejlettek az ellátórendszer egyéb részei. Ha nincs alacsonyküszöbű program vagy nem küldi a függőt kezelésbe, nem fog eljutni oda. Magyaroszágon az ellátás egyéb formái rendkívül fejletlenek. Az utóbbi években jelentős átalakuláson ment keresztül a drogpiac. Ma már jellemzően fiatalabb, a szintetikus kannabisz típusú szerek fogyasztói kerülnek be, megnőtt az igény arra, hogy a társutas problémákat (pszichés zavarok) kezeljék. Erdős Eszter szerint vannak intézmények, amelyek nem fogadják be a hepatitisszel és a HIV-vel élő klienseket, Ráckeresztúr azonban befogadja, az interferon kezelést is megoldja – de ez pénzigényes, hiszen a beteget szállítani kell. Volt eset arra is, hogy egy AIDS-es klienst végigkísérték élete utolsó szakaszán. Jelentős probléma, hogy amíg kiviszik kezelésre klienseket, addig nem lehet bejelenteni őket drogterápiára, még egy fogorvosi kezelésre sem lehet őket elvinni anélkül, hogy addig az ő ágyukat ne kéne üresnek bejelenteni. Ezenkívül képzésekre lenne szükség ahhoz, hogy a terápiás intézmények dolgozóinak fertőző betegségekkel kapcsolatos ismereteit bővítsék. A Vírusos Májbetegek szervezete felvilágosítást fog tartani az intézmények számára.

Paksi Borbála (Corvinus Egyetem) az addiktológiai kutatásokról tartott előadást. 2004-ig sok kutatásra volt pénz, utána jelentősen csökkent a nyertes kutatási pályázatok száma. 2007-ig évente 20-30 millió forintos támogatást kaptak a kutatások, évente kb. 20-25 kutatásra került sor. 2009 után ez a szám 10 alá csökkent. A Fókuszpont a jelentéshez szükséges kutatásokat finanszírozta, ezek többnyire szűkebb volumenűek voltak, az ennél nagyobb volumenű kutatásokat az NDI finanszírozta. Nem volt felnőtt, általános népesség körében végzett kutatás az elmúlt négy évben.

2013-ban az ELTE Pszichológiai Intézet a TÁMOP program támogatásával végzett omnibusz-vizsgálatot (KÖZ-ÉRZET 2013), ennek részeként vizsgálták a drogfogyasztási szokásokat. Ez egy kis költségvetésű, költségkímélő kutatás volt, kevesebb kérdés mentén tudta vizsgálni a problémát, nem volt speciális adatfelvételi stratégia, és további torzító tényező, hogy a kutatás egybe esett a jogi környezet szigorításával. A vizsgálat a 19-65 éves magyarországi lakónépesség körében készült, face to face és önkitöltős technikával. A vizsgálat szerint a legnépszerűbb tiltott drog a kannabisz, de rögtön utána következik a szintetikus kannabisz. A harmadik az Ecstasy, majd az amfetamin. Az elmúlt évben tiltott szert használók nagy része csak egyféle tiltott szert használt. A fiatalabbak (19-25 évesek) és az egyetemi végzettségűek körében fokozott az érintettség. A leggyakrabban 18,5 évesen történik az első tiltott droggal való találkozás. Minden hatodik-hetedik valaha kábítószert kipróbáló 15 évesen próbált először tiltott szert.

Nem tudjuk, hogy mennyire fokozza hibalehetőségeket az adatbevallási hajlandóság hiánya a jogszabályi környezet miatt. A válaszhiány értékek jóval magasabbak voltak, mint 2007-ben, miután ezeket korrigálták, azt az eredményt kapták, hogy a 2007-ben mért 11,6%-ról 2013-ra 16,7%-ra nőtt azok aránya, akik legalább egyszer kipróbáltak már tiltott szert (ún. életprevalencia). Tehát jelentősen, 50%-al nőtt a kábítószer-fogyasztás előfordulása Magyarországon. Az első droghasználat életkora jelentősen csökkent 2007 és 2013 között: 20 évről 18,5 évre. A polidrog használat elterjedésében is negatív tendencia: a tiltott szert valaha fogyasztók kétharmada egynél több szert is kipróbált, 20%-a háromnál több szert is. Az így mért növekedő trend egybe esik a középiskolások körében folytatott ESPAD kutatás eredményeivel. Azért is figyelemre méltó, mert eközben Európa nagy részén nem volt növekedés, inkább stagnálás ezekben a mutatókban.  

Sárosi Péter 

Drogriporter

A bejegyzés trackback címe:

https://addictus.blog.hu/api/trackback/id/tr35853466

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása