Dr. Németh Ágnes, az ORFK Bűnmegelőzési Osztályának vezetője előadást tartott a kormány drogügyi tanácsadó szervének csütörtöki ülésén az iskolai bűnmegelőzési referensek munkájáról. Elmondta, hogy szeptemberben 99 rendőr kezdte meg munkáját a KLIK által kijelölt 200 iskolában. A rendőrök, akik augusztusban egy 60 órás tanfolyamon vettek részt, drogprevenciós előadásokat, csoportfoglalkozásokat tartanak, ezenkívül bűnfelderítési tevékenységet végeznek. Máris számos szabálysértési és büntetőeljárás indult az iskolarendőrök tevékenységének eredményeként kábítószer-fogyasztás és terjesztés miatt. Decemberben tartják a program első országos értékelését. Az EMMI kérésére a rendőrök nem viselnek egyenruhát, bár az osztályvezető asszony szerint a Belügyminisztérium eredetileg uniformisban küldte volna őket az osztálytermekbe.


Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A Tanács civil tagjai számos kérdést tettek fel, például, hogy vajon egy hivatátos rendőr mennyire tud kialakítani bizalmi viszonyt a tanulókkal, hiszen neki hivatalból kell eljárnia, ha bűncselekmény gyanúját tapasztalja. Az osztályvezető asszony szerint a rendőrök minden esetben egyeztetnek az osztályfőnökkel, mielőtt eljárást kezdeményeznének egy tanulóval szemben – ez azonban nem nyugtatta meg a civileket, hiszen a rendőrségi törvény nem ad mérleglési jogot a rendőrnek.

Felvinczi Katalin drogprevenciós szakember, az Nemzeti Drogmegelőzési Intézet korábbi igazgatója szerint nem is az a legrosszabb, hogy rendőrök kerültek az iskolába, hanem inkább az, hogy olyan feladatokat hárítanak a rendőrségre, amelyeket pedagógusoknak, szociális munkásoknak és egészségvédelmi szakembereknek kellene ellátniuk – akik viszont jelenleg nem juthatnak be az iskolákba (erről lásd korábbi írásunkat), és leépül az iskolai szociális munkások hálózata. Kérdéses az is, hogy vajon az iskolába vezényelt rendőrök munkáját hogyan lehet majd értékelni független evaluáció nélkül – hiszen jelenleg csak önértékelés folyik. Müller Éva hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha a közeljövőben újra bejuthatnának az iskolákba a prevenciós szervezetek, de azoknak fel kell nőniük az új adminisztrációs követelményekhez. 

Gondi János, a Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetségének (MADÁSZSZ) delegáltja felhívta a figyelmet arra a konferenciára, amit ebben a témában szerveztek (olvass róla bővebben itt). Hivatkozott az ott felszólaló Európai Szülők Magyarországi Egyesületének képviselőjére, aki elmondta, hogy a szülők is tartanak az iskolarendőröktől. Erre reagálva Téglássy Kristóf, az EMMI ifjúsági főosztályvezetője azt mondta, hogy ők nem az európai, hanem a magyar szülők véleményére kíváncsiak, és hogy ő is magyar szülő, a gyermeke pedig nem európai, hanem magyar gyermek.

Az KT megvitatta az októberben hatályba lépett új nemzeti drogellenes stratégiához készített cselekvési terv (2013-2015) tervezetét, amelyet négy kormányközeli szakértő (Victorné Erdős Eszter, Koós Tamás, Grezsa Ferenc, Nagy Ildikó) készített el. A tagok sérelmezték, hogy mindössze két nap állt rendelkezésükre a 67 oldalas dokumentum véleményezésére. Müller Éva nemzeti drogkoordinátor elnézést kért a szűkös határidőért, amire azért volt szükség, mert a jogszabályi kötelezettségek csupán három hónapot biztosítanak a cselekvési terv elkészítésére. A tervezet kemény kritikákat kapott, mivel ahelyett, hogy a már meglévő, kipróbált prevenciós, kezelő és ártalomcsökkentő programok lefedettségének növelését célozta volna meg, egy teljesen új intézményrendszer és módszertan kidolgozásáról szól, mintha újra fel akarná találni azt, ami pedig már évek óta ott van, csak nem alkalmazzák megfelelően. A KT felszólaló tagjai szerint ezenkívül hiányoznak a cselekvési terv irányában támasztott formai követelmények is, így például nincs összehangolva a stratégia célkitűzéseivel, gyakran hiányzik a megalapozott forrásmegjelölés, nincsenek valódi indikátorok. Nagy hiányossága az anyagnak, hogy egyáltalán nem irányoz elő olyan alapvető fontosságú kutatásokat, mint például a középiskolások körében végzett ESPAD vizsgálat vagy a felnőttek drogfogyasztási szokásainak vizsgálata, amire pedig már 2007 óta nem került sor.

Pozitívuma az anyagnak, hogy jelentős (30%) forrásnövelést ír elő a tűcsere programok lefedettségének növelése érdekében és újraindítaná az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) fertőző betegségeket monitorozó programját az intravénás szerhasználók körében. Mivel azonban a dokumentum nem tartalmaz fogódzót azzal kapcsolatban, hogy mi a tűcsere programok jelenlegi finanszírozási helyzete, nem tudjuk, mihez képest ír elő 30%-os növelést, és hogy az ehhez rendelt évi 200 millió forint vajon mire lehet elég. 2011 és 2012 között például 35%-al csökkent a tűcserék forgalma, ha tehát a 2012-es szinthez képest növelünk 30%-al, akkor lehet, hogy még a 2011-es szintet sem érjük el, nemhogy a UNAIDS által javasolt kliensenkénti évi 200 steril fecskendő biztosítását (lásd AIDS világnapi írásunkat). Ezért azt javasoltam a kormánynak, hogy a Fókuszpont közreműködésével végezzen pontos számításokat, és a cél a steril fecskendők elérhetőségének javítása legyen. A kormány ígéretett tett arra, hogy a tervezetet a szakértői vélemények figyelembe vételével átalakítják.

Bemutatkozott a Tanácsnak Horváth Gergely, a Nemzeti Drog Fókuszpont új igazgatója, aki egyben ismertette az éves drogjelentés eredményeit is. A 2012-es adatok szerint a korábbi trendek folytatódtak az országban: állandósult a heroinhiány, az intravénás szerhasználók körében tovább nőtt a szintetikus stimuláns dizájner drogok fogyasztóinak aránya. Nőtt a szintetikus kannabinoidok fogyasztása, ezek a szerek gyakran még nem szerepelnek az új pszichoaktív anyagok C-listáján, így fogyasztások, terjesztésük nem minősül bűncselekménynek. Horváth szerint részben ez is magyarázhatja azt, hogy az elterelésben részt vevő fiatalok száma jelentősen csökkent, hiszen emiatt kevesebb büntetőeljárásra kerül sor. A szintetikus kannabinoidok ára csökken, ami tovább növeli a népszerűségüket. 

Ritter Ildikó, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) kutatója beszámolt a Tanácsnak arról a vizsgálatról, amit a büntetés-végrehajtás intézményeiben folytattak le a fogva tartottak körében jelentkező fertőzések veszélyéről, illetve az attól való félelemről. A kutatás pikantériája az volt, hogy a Börtönügyi Szemle folyóirat szerkesztősége a BVOP kérésére nem jelentette meg azt, mivel az rontaná a bv jó hírnevét, így azt majd csak a Belügyi Szemle fogja közölni. A vizsgálat szerint a börtönökben jelenleg szórványosan folyik HIV és Hepatitis szűrés, azt gyógyszercégek finanszírozzák, de csupán a bv népesség 15-20%-át érik el, így reprezentatív adatokkal nem rendelkezünk. A szűrések során nem érvényesül a fogva tartottak tájékoztatáshoz való joga, tanácsadás gyakorlatilag nem létezik, nem informálják a részt vevőket a fertőzések kockázatáról, maga a személyzet sem tájékozott. A fertőzések szempontjából a fő rizikófaktor az intravénás fogyasztás és a tetoválás. A Hepatitis C pozitívra tesztelt fogvatartottak 27,5%-a fogyasztott már intravénásan drogot a börtönön belül, ahol ugyanakkor nincs hozzáférés steril injektáló eszközökhöz. A fertőzések megelőzését szolgáló programok bevezetésére lenne szükség.

A Tanács ülésén Müller Éva beszámolt az Európai Bizottság által az új pszichoaktív szerek szabályozására tett javaslatról, ami a dizájner drogok gyorsabb ellenőrzés alá vételét célozza. Az új rendszer szerint az EMCDDA feladata lenne az új szerek kockázatértékelése, aminek három végkimenete lehetséges: ha alacsony kockázatú, nincs szükség további EU beavatkozásra, ha közepes kockázatú, akkor fogyasztóvédelmi korlátozásokat vezetnek be, ha viszont magas kockázatú, akkor kriminalizálják a terjesztését. A kormány a javaslatot nem támogatja, de teljesen más okból, mint a civilek (lásd a beszámolónkat az ezzel kapcsolatos novemberi brüsszeli meghallgatásról), így például azt szeretné, hogy európai szinten is bevezessék a generikus képletek tiltását, tehát azt, hogy ne kizárólag egyes szereket, de szercsoportokat vehessenek fel a listára. Topolánszky Ákos a civil oldalról (MADRISZ) ugyanakkor azt állította, hogy hibás az a megközelítés, ami az új szerek betiltásában reméli a helyzet megoldását megtalálni, hiszen ezek a beavatkozások nem magát a keresletet csökkentik, csupán azt eredményezik, hogy az egyik szert felváltja a másik.

Sárosi Péter  - drogriporter