A játékszenvedélyt nem lehet gyógyítani, csak megelőzni. Kassai Zsuzsanna pszichiáter elmondása szerint a játékfüggő nem érzi magát betegnek, a családja viszont belerokkan. 

 

– A szenvedély hozzátartozik az ember életéhez. Vannak normál szenvedélyeink, amelyektől színesebb az életünk. Ilyen a sport vagy a horgászat. Nagyon vékony a mezsgye, hogy a szenvedély mikortól válik betegessé, kórossá, mikor veszi át az uralmat a személyiség fölött, mikor csúszik át az ember a normálból a patológiásba, ahonnan már nincs visszaút – mondta elöljáróban Kassai Zsuzsanna pszichiáter, pszichoterapeuta, a Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai Klinikájának főorvosa.

Michelangelo Merisi da Caravaggio: Kártyacsalók

 Michelangelo Merisi da Caravaggio: Kártyacsalók (olajfestmény, 1594 körül, Kimbell Art Museum, Forth Worth, Texas, reprodukció). A szerencsejáték és a hozzá tartozó csalások és csalódások majdnem egyidősek az emberi civilizációval. 

Ami miatt újra és újra játszik

– Olyan ez, mint a kényszeres viselkedés. A kóros magatartás irányítja az ember életét, teszi tönkre a kapcsolatait és családját, idővel pedig elszegényedik, elszigetelődik, és lecsúszik a játékfüggő. Hogy miért lesz az egyik ember betegesen játékfüggő, a másik pedig nem? Ennek genetikai alapja is van, de nem úgy, hogy a kóros szenvedélyt, hanem például a szorongásra való hajlamot örökli az ember, és rájön, megkönnyebbül, ha elmegy játszani. Ez olyan mámoros érzést okoz számára, mint az alkohol vagy a drog. Akik hajlamosak a szorongásra, azoknak túl nagy a különbség a két érzés, a normál alapérzés és a nyerő állapot között, így nagy a megerősítés is, amely miatt újra és újra játszik – folytatta Kassai Zsuzsanna.

Akár 10 milliót is nyerhet. A kaparós sorsjegyekre milliárdokat költenek a szerencsevadászok. Fotó: Schmidt Andrea
Akár 10 milliót is nyerhet. A kaparós sorsjegyekre milliárdokat költenek a szerencsevadászok. Fotó: Schmidt Andrea

Teszt a játékfüggőségről

19 kérdésre kell igennel vagy nemmel válaszolnia.
Ha több mint 7 kérdésre igennel válaszolt, fennáll önnél a játékfüggőség veszélye.

1. Volt már olyan, hogy addig játszott, amíg el nem fogyott a pénze?
2. Kért már kölcsön pénzt játékra?
3. Vett már fel hitelt a játék miatt?
4. Rendszeresen túllépi a játék az ön által megállapított időbeni és pénzügyi kereteket?
5. Gondolt már arra, hogy illegálisan szerzi be a játékhoz a pénzt?
6. Gyakran gondol a játékra?
7. Lopott már pénzt azért, hogy játsszon?
8. A játékon kívül más dolgokra nehezen tud koncentrálni?
9. Nyugtalan vagy agresszív lesz, ha nem tud játszani?
10. A normális élete a játékkal összehasonlítva unalmasnak tűnik?
11. Csökkent az érdeklődése a környezete iránt?
12. Azért játszik, hogy lenullázza a veszteségét?
13. Eltitkolja a barátai vagy családja elől, hogy mennyit játszik, és mennyit veszít?
14. Gyakran rossz a lelkiismerete játék után?
15. Előfordult már, hogy tovább játszott, bár tudta, hogy ezzel megbánt valakit?
16. Játszott már azért, hogy javuljon a hangulata, és a problémáit elűzze vele?
17. Vezetett már a játék a családjában veszekedéshez, vagy okozott problémákat?
18. Lógott már a munkából, iskolából azért, hogy játsszon?
19. Gondolt már arra, hogy a játék miatt öngyilkosságot követ el?

(Forrás: Thorsten Heed: Játékszenvedély)

– A szorongásra való hajlam mellett ott van a függőségre való hajlam. Ez összefügg a neveltetéssel, azzal, hogy elegendő szeretetet kapott-e valaki gyermekkorában, megtanították-e neki, hogyan tudja magát jól érezni az életben. Hiszen ezer olyan dolog van, amely kikapcsolja az embert. Ha erre nem tanították meg, akkor önjáró módon rátalál a játékszenvedélyre. Ezért is lenne fontos, hogy a gyermekek megkapják a kellő figyelmet és szeretetet, ne adják be őket 1 évesen bölcsődébe, az anyák otthon legyenek velük az első 3 évben, hiszen ekkor alakulnak ki a személyiség alapjai. Ha egy háznak ingatag az alapja, összeomlik. Az ember személyisége is ilyen.

Az élet mégiscsak arról szól

– A számítógépen is lehet játszani, amely még inkább kontrollálatlan. Szoktam mondani, azt már megtanulták a szülők, hogy pálinkát nem adnak a gyereknek, de azt még nem, hogyan adagolják a számítógépet. Döbbenetes, mennyire vonzza a gyerekeket a vizualitás. Sok szülő bébicsősznek használja a számítógépet és a televíziót. Meg kell mondani, mennyit játszhatnak a gépen, mert különben rászoknak. Hetente jönnek hozzám szülők a huszonéves gyermekeikkel, akik otthon egész nap számítógépeznek. Mivel már nem tudnak velük mit kezdeni, segítséget kérnek. Egyre gyakoribb, hogy huszonéves fiúk nem tanulnak, nem dolgoznak, hanem otthon játszanak. Ez korjelenség. Mi a megoldás? Kínában, az Egyesült Államokban és Svájcnak Afrikában is van már olyan tábora, ahol átnevelik a gyerekeket. Minimum fél évig el vannak zárva mindentől, hajnalban fel kell kelniük, állatokat kell gondozniuk, földet kell művelniük. Megtanítják őket élni. Merthogy a szülőnek nemcsak az a dolga, hogy agyonkényeztesse a gyerekét, hanem az is, hogy feladatokat adjon, korlátokat szabjon, mert az élet mégiscsak arról szól, hogy vannak feladataink.

Gyógyíthatatlan betegség

– A szorongásra és függőségre való hajlam mellett a környezeti, társadalmi hatások is számítanak, az, hogy milyen kultúrában élünk. Nemrégiben bezárták a játéktermeket, így nem olyan könnyű hozzáférniük, a játékgépekhez a fiataloknak. Persze aki keresi a lehetőséget, megtalálja – mondta Kassai Zsuzsanna, aki hangsúlyozta: a játékszenvedélyt nem lehet gyógyítani, csak megelőzni. – Kevés szerencsejáték-függő keresi a pszichiáter segítségét. Másfél évtizede foglalkozom a kóros függőségek pszichoterápiájával. Ez idő alatt két játékfüggő páciensem volt, akiket a feleségük hozott el, miután milliókat vertek el. Ők nem érezték magukat betegnek. A családjuk viszont belerokkant.

* * *

Akinél háznál van a szerencse

A bánathoz hasonlóan a nagy örömöt is nehéz feldolgozni Kemecsery György szerint. A 30 éve szerencsejátékban utazó férfinál egyszer 275 millió forintot nyert egy társaság.

– Az 1990-es évek közepén területi képviselőként dolgoztam a Szerencsejáték Zrt.-nél. Egy vidéken élő idős asszony nem akarta átvenni a nyereményét, mint mondta, nem tud vele mit kezdeni – meséli Kemecsery György. A 30 éve a szerencsejáték világában dolgozó férfi jelenleg saját lottózót üzemeltet az Árkád Szegedben.

Kemecsery György. A tippmixelő szerencsemágus. Fotó: Schmidt Andrea
Kemecsery György. A tippmixelő szerencsemágus. Fotó: Schmidt Andrea

10 egyetemista 275 milliós nyereménye

Kemecsery György elmondta, az üzletei közül a Bartók téri lottózóban nyerték eddig a legnagyobb összeget. – Valamikor a 2000-es évek közepén egy 10 fős egyetemista társaság fejenként 60 ezer forint diákhitelt vett fel. A Skandináv lottón annyi kombinációt játszottak meg, amennyit csak tudtak. Bejött nekik, 275 millió forintot nyertek. A következő héten ismét próbálkoztak, akkor már csak néhány 10 ezer forinttal. Nem sikerült, le is álltak. Erre sajnos nem mindenki képes, nem szabad, hogy a szerencsejáték szenvedéllyé váljon. Magam is tippmixezem szinte minden nap, de vigyázok, hogy ne legyek a játék függője.

– A hölgy totón nyert akkor még óriási összegnek számító 1 millió 200 ezer forintot, de azt mondta, nem kéri, nincs bankbetétje és rokona sem, akire hagyhatná. Nem akarta a párnája alatt tartani a pénzt, így le akart mondani róla. Sikerült meggyőznöm, hogy nyisson folyószámlát. Néhány év múlva arra jártam, megnéztem a házát. Lefestette a kaput, és megcsináltatta a ház rossz falát – emlékszik vissza Kemecsery György. Több nagy összeget nyert játékossal találkozott, akiknek aztán követte a sorsát.

– Volt, aki értelmetlen vállalkozásba fogott, más alapítványoknak, barátoknak, ismerősöknek adott rengeteg pénzt. Olyat is láttam, aki egyszerűen elherdált több száz millió forintot. A bánathoz hasonlóan az óriási örömöt is nehéz feldolgozni, nem mindenki képes erre – mondja.

* * *

Jobban rabol az online félkarú?

A játékgépek eltűnése a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke szerint nem megoldotta, hanem tovább mélyítette a függők problémáját.

– Hazánkban 2 millió háztartásban van számítógép, emellett 2,4 millió mobileszközzel rendelkeznek Magyarország lakosai. Ezzel szemben 22 ezer játékhely volt a nyerőautomaták időszakában, a korábbiakhoz képest jelentősen megnőtt a függők lehetősége arra, hogy játsszanak – vallja Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke.

A játékgépek több mint egy éve tűntek el a magyar kocsmákból egy 2011-es törvénymódosításnak köszönhetően. Schreiber István szerint a gépek szerepét az online szerencsejáték vette át, amely sokkal veszélyesebb, mint a félkarú rablók.

– A játékosok kora semmilyen hiteles formában nem ellenőrizhető, nem tudjuk, ki ül a gép előtt. A játéktermekben ezt rendszeresen ellenőrizte a hatóság és az üzemeltető, mivel komoly büntetés járt a kiskorúak veszélyeztetéséért – mondja.

Szerinte az online szerencsejátékok esetében minden külső kontroll nélkül lehet játszani, akár egyedül is, visszatartó erő hiányában. Játékosvédelmi szempontból veszélyes, hogy a pénz csak virtuálisan mozog, a játék hevében a hitelkártyáról vagy a virtuális számláról pillanatok alatt elveszítheti bárki a teljes havi fizetését.

– Magyarországon több mint tíz éve működik az online szerencsejáték adó, járulék vagy egyéb, a közterhekhez, a függők gyógyításához való hozzájárulás befizetése nélkül. Ellentétben a hazai játékgépes cégekkel, akik a tételes adót 100 százalékban befizették. Az online cégek döntően offshore területről kiindulva és az ottani szabályoknak megfelelve, a működés helyéről a játékosok elvesztett pénzét gibraltári vagy máltai bankokba utalja. Ezt az illegálisan szerzett vagyont tudják majd legális vállalkozásba áttenni, ha a parlament legalizálja a cégek hazai működését. Mindenki jobban járna, beleértve a költségvetési szempontokat, a hazai játékosok és vállalkozások érdekeit is, ha a szerencsejátékból származó bevételeket itthon tudnánk tartani, nem pedig külföldi cégek vinnék el a befolyt pénzt – magyarázza.

Az elnök szerint főleg a vidéki kocsmárosokat érintette rendkívül hátrányosan a gépek megszűnése. Több tulajdonos kényszerült a pult mögé, mert el kellett küldenie alkalmazottait a bevételkiesés miatt. Mint mondja, az üzemeltetők, gyártók tönkrementek, becsődöltek.

– A szerencsejáték mostohagyerek a sajtóban, az újságírók nem szívesen írnak róla. A legtöbben károsnak tartják, ezért nem foglalkoznak vele. A kérdés azonban nem az, hogy veszélyes-e, mert úgyis mindig rengetegen fogják játszani. A kérdés az, hogy kinek mekkora bevétele származik belőle. 

Horváth Attila - Szabó c. Szilárd - delmagyar 

A bejegyzés trackback címe:

https://addictus.blog.hu/api/trackback/id/tr425446014

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása