Ortorexia, ismertek olyat akire ráillik? Mit gondoltok a jelenségről?

Azok a nők, akikre a média és a reklámok nyomása erőteljesen hat, és egyébként is fontos számára az egészsége megőrzése, alkalmanként diétába kezd. Ha ez a diéta indokolt volt, akár orvosi szempontból is, valószínűleg meghatározott időre javasolták. Az ortorexia azt az állapotot jelenti, mikor valaki képtelen arra, hogy a szigorú szabályokat feloldja és visszatérjen az addigi, normális étkezési szokásaihoz. Élete és mindennapjai az étkezés köré szerveződik, mindennél fontosabbá válik az ételek minősége és megfelelő elkészítése. Annak ellenére, hogy ezen ételek élvezeti értéke alacsony, az evés és a vele való foglalkozás örömet okoz és napi több óra fantáziálással és tervezgetéssel jár. Az ortorexiás a minőségre törekszik, ami szinte rögeszmévé válhat, miközben már az élete minőségét befolyásolja

Egy egészséges diétába való beleszeretés azt jelenti, hogy az illető kizárja az életéből az alapvető élelmiszereket, és merev szabályokhoz kezd alkalmazkodni. Nem eszik húst, kerüli még azt a tálat is, melyben előzőleg húst főztek. Semmiféle zsiradékot, puffasztó zöldséget, tejterméket, konzervet, tojást, cukrot, lisztet, koffeint tartalmazó ételt nem fogyaszt, nem iszik csapvizet. Az étrend alapja csak „szuperegészséges” lehet, nyers vagy főtt szerves táplálék, a biogyümölcs és biozöldség.

Az ortorexiások a vitamin kapszulák és a szénsavmentes ásványvíz elkötelezett hívei.

Mit gondolhatunk erről az új étkezési zavarról? Alapvetően itt sem történik más, minthogy zajlik egy jellegzetes pszichés folyamat, aminek csak a látható kellékei az élelmiszerek. Valójában tehát az egészséges ételek evésének a kényszeréről beszélünk, melyben patológiás ragaszkodás fedezhető fel a tökéletes testi egészség elérésére és megtartására. Egy ortorexiás számára pl. a fagyi vagy bármilyen tiltott étel elfogyasztása az én számára fenyegető és pszichés trauma, mely szorongással és szenvedéssel jár. Talán furcsa lehet, hogy valaki ilyen szigorú szabályok között él, de ennek a hátterében tudattalan motívumokat és magyarázatot találunk.

Az ortorexia nervosa szó, mint diagnózis a pszichiátriában még nem hivatalosan elfogadott, de populárisan, mint a workaholic (munkaalkoholista) már bevonult a köztudatba. Ha elmélyedünk a különböző diétákban, felfedezhetjük, hogy az étkezés területén egymásnak ellentmondó tételek között élünk, minden csak attól függ, milyen csatornából szerezzük az információinkat. Pl. a fűszeres étel méreg, a cayenne bors egészséges, a tej csak akkor jó, ha fiatal tehén adta, a forralt tej méreg, a gyümölcs az ideális étel, a gyümölcs a candida okozója, stb. Ez a jelenség önmagában mutatja, hogy a diétázók elvei is folyamatosan változhatnak, mert nincs szilárd rendszer, amihez tarthatnák magukat. Ha valaki egy diéta formát istenít, akkor mindenek felett hisz annak sikerében és a jótékony hatásában.

Az ortorexia a betegségekkel szemben a totális védettség illúzióját adja, miközben a realitás kontroll teljesen eltűnhet. Ez utóbbi jelenti azt, hogy valaki feltétlenül elhisz mindent, amit tanácsolnak neki, anélkül, hogy végiggondolná vagy ésszerűen elemezné egy kicsit. A páciensekre jellemző a szinte gondolkodás nélküli engedelmesség, a spiritualitás keresése a konyhában. Több órát töltenek az ételekről való fantáziálással, nagyon fontos számukra az étrend megtervezése. Az étel elfogyasztása kielégüléssel és örömmel jár. Miután nagyon szigorú szabályok vannak, úgy érzik, hogy a diéta minősége egyben az élet minőségét is jelenti.

Mint az eddig megismert étkezési zavaroknál láttuk, a lelkiállapot és az érzelmek nagyon fontosak, ebben az esetben az egészséges ételek fogyasztásával az én jó állapotának az elérése is cél. Az ortorexia nem fenyeget halállal, mert nincs szó arról, mint az anorexiánál, hogy az életveszély a fogyás következtében reális következményként megjelenik. Az ortorexiásokra inkább az jellemző, hogy a diéta, mint az egészség feletti totális kontroll érzése nagyon megnyugtató, mert távol tartja a betegségeket és lelki békét ad.

Ha belegondolunk, a puritán ételek fogyasztása valójában az öröm megtagadását is jelenti. Az étkezés, a jó ízek és élvezetes fogyasztás olyan pozitív élmény, ami felnőtt korban is a hajdani csecsemőkorban megtapasztalt orális (szájon át) megtapasztalt nyugalmat és biztonságot is nyújtja. Az ortorexia esetében az élvezeti érték erősen csökken, a beteg nem eszik már olyan ételeket, amiket régebben szeretett, tehát valójában lemond arról, hogy ezt a jó érzést átélje. Cserébe pszichés nyugalma arról szól, hogy az egészsége mindenekfelett a legfontosabb és azt biztosan jó kezekben tudja. Jellemző lehet, hogy a diéta kezdetekor öngyűlölet, utálat, szenvedés érzését éli át valaki, amitől a szigorú szabályok és a misztikus hit az étrend váltásban, valósággal megmenti. Azt mondhatjuk tehát, hogy az identitás némiképp átformálódik, és a továbbiakban az élet meghatározó elemévé lesz.

Az extrém diéta következtében sokszor a barátoktól és a környezettől való izoláció beindul, mert egy ilyen ember nem jár el vendéglőbe, nem szeret már társaságban enni, hiszen kötött napirendjében az étele elkészítése is szerepel. A baráti közösség nyilván jó darabig tolerálja és elnézi ezt a változást, csak éppen a folyamat leállíthatatlansága elvezethet oda, hogy már csak lakáson találkozhatnak, és a beszédtéma is a diéta köré szerveződik. Az ortorexiás betegnek a többiektől való eltávolodás nem tűnik túl nagy árnak, hiszen az egészsége és a nyugalma a tét. A többi ember, aki szerinte mérgezi magát a válogatás nélküli szalámis szendvicsekkel, fagylalttal és csokoládéval, inkább félelem és fenyegetettség érzését kelti benne, akiktől lehet, hogy jobb távol tartania magát. Nem számít tehát a szociális izoláció és az esetleges egyedüllét sem.

Ha megpróbáljuk megérteni ennek az egészségmániának a hátterét, a személyiség oldaláról ott találjuk a hipochondriát, a betegségektől való félelmet, amely lappangva már régóta jelen lehet. A diétába vetett misztikus hit valójában ennek a szorongásnak a távoltartására jön létre, ami magyarázza azt is, miért nem lehet racionális érvekkel leállítani valakit, ha már vészesen beszűkült erre az életmódra. A betegségtől való félelem és az egészség misztifikálása viszont a médiából is sugárzik, hiszen a reklámok általában azzal bombáznak minket, hogy legyünk fittek és szépek, karcsúak és egészségesek. A szlogen, melyet a társadalmi elvárások elénk állítanak így hangzik:

„jól kinézni és remekül érezni magunkat”.

Elmondhatjuk, hogy a fogyasztói kultúrában, amiben élünk, teljesen új viszony alakult ki a test és én között. A manapság gyártott, piacra dobott és árusított diétás, karcsúsító, testedző és kozmetikai karbantartó termékek hosszú sora jelzi, hogy a jó megjelenésnek és a testi erőnlét megőrzésének rendkívüli jelentősége van. Állandóan azzal szembesülünk, hogy a mai kor nője vigyáz magára, a szépsége és az egészsége megtartása elsőrendű számára, mert tudja, hogy csak így lehet sikeres és vonzó.

Nem mondhatjuk ki, hogy minden diéta vége az ortorexia, de azt mindenképpen érdemes megfontolni, milyen határok között hagyjuk eluralkodni magunkon. Az életben valóban nem az evés a legfontosabb örömforrás, de eltüntetni azért vétek. Lehet, hogy az a mogyoróscsoki nagy tételben valóban hízlal, de milyen finom...

tariannamaria.hu 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.