A neurózishoz kapcsolódó panaszok akár a lakosság 30 százalékát is érinthetik. 

 

„A 'neurosis' fogalma William Cullen alkotása. 1769-ben megjelent könyvében a betegségeket az akkoriban felvirágzó növényrendszertan mintájára próbálta osztályozni" – nyitja sorait tanulmányában Prof. Dr. Tringer László, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának korábbi igazgatója. A korabeli skót orvos négy kategóriába sorolta az emberek egészségügyi problémáit: lázakra, cachexiákra (az idült betegségek miatti leépülést kísérő panaszokra), lokális betegségekre és neurózisokra. Utóbbi az úgynevezett „idegenergia" túltengése vagy hiánya miatt következik be a XVIII. századi nézőpont szerint - olvasható a Semmelweis Figyelőn

1896-ban egy német pszichiáter, Emil Kraepelin dolgozta ki máig ható rendszertant, amelyben a pszichózisok, tehát a lelki eredetű kórképek elhatárolódnak az idegi forrású neurózisoktól. A XX. században leírt hisztéria, neuraszténia és pszichaszténia kifejezések közül kettő magában hordozza az „asthenia", azaz az erő, energia szót – tehát továbbra is él az elképzelés, miszerint ennek ingadozó szintjére vezethetőek vissza az ide tartozó betegségek.Sigmund Freud neurózistanának alapján a fogalom olyan problémákat takar, amelyek nem szervi elváltozásra vezethetőek vissza, de nem is elmebetegségek. A diagnózisban is a tagadásnak van kulcsszerepe: a fizikai tényezők kizárására terelődik a hangsúly.

Egy helyett több fogalom

Dr. Tringer László kutatása során 1980-tól napjainkig követte nyomon a nemzetközi és a hazai szakirodalomban a neurózis, a neurotikus zavar és a neurotikusság címszó alatt közzétett tanulmányokat, s az eredményeket kiegészítette saját fél évszázados tapasztalataival.

A neurózis fogalmának hanyatlása 1969-ben kezdődött, amikor Howard M. Knoffkijelentette, hogy a definíció nem felel meg a kor elvárásainak, hiszen nincsenek egyértelmű diagnosztikai kritériumai, elméletek és ideológiák kötődnek hozzá, valamint negatív értékítélet övezi. A nyolcvanas évektől kezdve a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának (BNO) újabb változatai már alig vagy egyáltalán nem használják a neurózis kifejezést, az Amerikai Pszichiátriai Egyesület pedig gyűjtőfogalomként kezeli.

Hisztéria helyett pánikbetegség és depresszió

Az orvosi szakmában és a köztudatban egyaránt olyan árnyaltabb definíciók váltották föl a neurózist, mint a pánikbetegség vagy a depresszió. „Míg 1980 előtt a leggyakoribb pszichiátriai diagnózis a 'neurotikus depresszió' volt, ma ezek a betegek nagyrészt a 'dysthymiás zavar' kategóriában jelennek meg, ami affektív, tehát érzelmi kórkép" – pontosít a Semmelweis Egyetem szakértője.

Középpontban a neuroticizmus

Az elmúlt évtizedekben megjelent azonban a neuroticizmus fogalma, ami személyiségi tényezőket és a hozzájuk kapcsolható genetikai hátteret vizsgálja. Erre azért van szükség, mert a jelenség lényege nem merül ki a tünetekben. „A neurotikus idegrendszer úgy reagál, mint a túlérzékenyre állított riasztóberendezés. Veszélyt jelez és riaszt idő előtt, illetve veszélyt nem jelentő szituációkat is veszélyként érzékel" – él találó hasonlattal Dr. Tringer László.

A neuroticizmus ugyanakkor nem egy konkrét betegséget vagy kórképcsoportot jelöl, hanem mentális kockázati tényezőként képezi a folyamatosan fejlődő orvostudomány részét. A korábban neurotikusnak bélyegzett, ma már azonban magas fokú neuroticizmussal jellemezhető egyének ingerlékenyek, sértődékenyek, szorongóak, aggódóak, szomorúak, s negatívan látják a világot, illetve saját magukat.

Fiatal felnőtteknél és nőknél magasabb az erre való hajlam, de a környezeti hatások is jelentősen befolyásolhatják. A fokozottan érintetteknél nagyobb a személyiségzavar kialakulásának kockázata, különösen a határeseti („borderline"), az elkerülő és a függő változaté.

Utódfogalmakban él tovább a neurózis

A modern diagnosztikában kiemelt szerepe van a neuroticizmusnak: az orvosilag megmagyarázhatatlan tünetek, úgymint az irritábilis bélszindróma (IBS); vagy a szív- és érrendszeri, illetve más krónikus betegségek mellett a személyiség neuroticizmusmutatói magasabb értéket adnak, így kockázati és előrejelző tényezőként is alkalmazható. Az ide tartozó, diagnosztikailag nem elkülöníthető állapotokat a szakirodalom újabban „általános mentális zavarok" (common mental disorders – CMD) néven foglalja össze, ami azonos a korábban használt neurózisfogalommal.

Tringer László professzor összegzése alapján a neuroticizmus mint személyiségvonás a szervezet „riasztórendszerének" korai reagálásával jellemezhető, amely általános egészségkockázati tényezőként vehető figyelembe. A klasszikus neurózisok lényegében ennek a tendenciának betegséggé való súlyosbodásai. 
A neurózis fogalma alá sorolható az utódkategóriaként említhető perfekcionizmus, ami azt jelenti, hogy az érintett személy nagyobb teljesítményt vár el önmagától és másoktól, mint amit a helyzet megkövetel. Ilyen még az újra és újra jelentkező, kellemetlen képzetekkel járó kényszeres-rögeszmés tünetcsoport (OCD), valamint a feszültséghez köthető poszttraumás stressz-zavar (PTSD). A neurózis „utódainak" száma roppant nagy, de mindenképpen érdemes megemlíteni még a krónikus fáradtság szindrómát is (CFS).

A definíciók tengere látszólag bár pontosabb osztályozást tesz lehetővé, a határok valójában most sem tekinthetőek tisztának minden esetben. „A neurózis sem dekonstruálható, hiszen végső soron a személy, és nem a személyiség jellemzőjeként határozhatjuk meg" – fogalmaz a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika szakértője, aki szerint a neurózis szó alkalmas arra, hogy átfogó értelmezési keretet adjon az említett jelenségeknek.

A teljes publikáció itt olvasható: Tringer L.: A neurózis fogalmának rehabilitációja. Orvosi Hetilap 2012. 34. szám. 1327–1333. 

Sándor Alexandra Valéria

Weborvos 

A bejegyzés trackback címe:

https://addictus.blog.hu/api/trackback/id/tr804870524

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása