Nagy hiba volt az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) bezárása – derült ki a számvevők vizsgálódásának nyomán, amely a pszichiátria helyzetének változásait vette górcső alá a 2006-2011 közötti időszakban. A WHO szerint a pszichés megbetegedések száma olyannyira megnőtt, hogy mára népbetegség lett, hazánkban pedig a krónikus pszichiátriai betegségben szenvedők általános állapota rosszabb, mint az Unió többi országában – indokolta a vizsgálat miértjeit Makkai Mária az ÁSZ felügyeleti vezetője. 2006-2010 között a megtakarítás reményében átalakítás és kapacitáscsökkentés történt a pszichiátriai ellátásban. A reform jegyében 11 kórházban szűnt meg az aktív ellátás, bezárták a pszichiátria csúcsintézményét, az OPNI-t, feladatai más kórházakba kerültek. Az ÁSZ szakemberei arra keresték a választ, valóban, költséghatékonyabb lett-e mindezek után az ellátás.

Az öngyilkosságok számában tendenciózus emelkedés van, hosszúak a várólisták, az OPNI bezárása pedig a szakmai előkészítés hiánya miatt hiba volt. Így egyértelműen megállapítható, hogy nem jött létre a hatékonyabb rendszer – állapította meg Böröcz Imre, a vizsgálat vezetője, hiszen tizenegy vizsgált indikátorból kilenc a helyzet romlását bizonyítja. Míg az aktív ágyak száma 2006-ban 3881 volt, 2011 szeptemberében már csak 3026. Ugyanebben az időszakban csupán 208 ággyal növelték a rehabilitációs és krónikus ágyszámot. Az adatok szerint ugyancsak nem valósult meg az a 2007-es terv, mely szerint a járóbeteg ellátás megerősítésével pótolnák a kieső aktív kapacitásokat.

A pszichiátriai betegellátásra fordított finanszírozás az intézményi struktúra átalakítása után csökkent - forrás: OEP 

---

Romlott a pszichiátriai ellátás költséghatékonysága és eredményessége, sem a Népegészségügyi, sem a Gyermekegészségügyi Programban meghatározott célok nem teljesültek – áll a számvevők intézkedést igénylő megállapításai között. Itt szerepel az is, hogy az egészségügyi és szociális ellátások kapacitásai nem összehangoltak, a betegregiszterek hiányában azt sem lehet tudni, hány pszichiátriai beteg van hazánkban. Hiányos az ellátásszervezés, így kiegyenlítetlen a hozzáférés.

További nehézségeket jelent, hogy hiányzik a megfelelő szakembergárda, a területen dolgozó orvosok és ápolók száma nagy arányban csökkent 2007 után. Míg a fekvőbetegellátásban 2006-ban 423 pszichiáter gyógyított, 2009-ben már csak 375. A szakápolók száma ugyanebben az időszakban 675 fővel csökkent. A gondozóhálózatból 150 orvos, asszisztens, pszichológus és szakgondozó tűnt el három év alatt. Különösen kevés a gyermekpszichiáter és a képzett szakápoló. 

Az elmúlt években számos szervezet, többek között az ombudsman több ízben is vizsgálta a pszichiátriai ellátás helyzetét. A szakminiszterhez is eljuttatott észrevételek – s most az ÁSZ vizsgálat is – mind a terület sürgősen orvosolandó problémáira hívták fel a figyelmet. A Semmelweis Terv is célul tűzte ki a „szétzilált, korábban világszínvonalú pszichiátriai ellátórendszer megerősítését”.

A szakállamtitkárság is látja a pszichiátriai ellátás hiányait, amelyekről két éve beszél. Cserháti Péter helyettes államtitkár 2010 júniusában úgy vélte, a problémák gyökere az OPNI bezárása, amely után a tisztességes szakmai átszervezés nem történt meg. Nem csak az ágyszámok csökkentek, hanem szakemberek kerültek ki a rendszerből, egyes területeken megszűnt a stroke és az addiktológiai ellátás, a krónikus pszichiátriai betegek sorsa megoldatlan, a gyermekkorúak kezelése nehézkes. Cserháti már akkor tragikusnak nevezte a helyzetet a romló öngyilkossági statisztikák, a kiugróan sok alkoholbeteg, s a kiemelkedő nyugtató és antidepresszáns forgalom ismeretében.

Néhány hónappal később, 2010 decemberében Cserháti Péter már arról beszélt, hogy a szakmai szervezetekkel egyeztetve a jövőben elsődleges lesz a pszichiátriai rehabilitáció fejlesztése, és egy magas biztonsági fokozatú osztály kialakítása is, ami minden valószínűséggel egy új, a Budakeszi úton létrehozandó 205 ágyas pszichiátriai központban alakítanak majd ki. Akkor dr. Németh Attila, az Országos Pszichiátriai Központ szakmai igazgatójaként arra figyelmeztetett, hogy az idő sürget, „már holnaptól életbe kellene léptetni az intézkedéseket”, pénzt kell biztosítani az ellátás újraindításához, s a legjobban annak örülne, ha a szakma által támogatott, új pszichiátriai központ már az OPNI megszüntetésének 4. évfordulóján, 2011. április 1-én megnyílhatna.

Ez azonban a mai napig nem történt meg, bár egy évvel ezelőtt, amikor a kormány programként elfogadta a Semmelweis Tervet, Szócska Miklós arról beszélt, hogy „hamarosan elkészülhet az OPAI megvalósíthatóságának tervezete.” 

Egy évvel később, az ÁSZ vizsgálati eredményeinek ismertetése után az egészségügyi államtitkárság azt közölte: a Semmelweis Terv alapján a kormány elfogadta azt a kormányhatározatot, amelyben elrendelte az új OPAI megvalósíthatósági tanulmányának elkészítését, kiemelt figyelmet fordítva a magas biztonságú és elmemegfigyelő részleg kialakítására.

A pszichiátriát is érintő 2007-es egészségügyi reform célja, hogy minél kevesebb ráfordítással hatékonyabb rendszert hozzanak létre: nem sikerült. Az ÁSZ szerint mind a szakterület, mind pedig a betegek rosszabbul jártak. Mivel az erőforrás miniszter nem tett észrevételeket a vizsgálat eredményeit illetően, Böröcz Imre úgy vélte, elfogadták megállapításaikat, s ennek tükrében megteszik a szükséges lépéseket.

A Számvevőszék jelentése.

eLitMed.hu, - Tarcza Orsolya